Korea története 3. (2. óra) PDF

Korea története 3. (2. óra) **Idegen váziók:** **Csoszon, a remetekirályság:** - izolacionista politika (elzárkózott, önfenntartó, önvédelmi) a 17-18. sz.-ban és a 19. sz. első felében - neokonfucianizmus konfuciánus értékek szövik át a társadalmat - 삼강오륜 elvei: 5 etikai norma...

Korea története 3. (2. óra) **Idegen váziók:** **Csoszon, a remetekirályság:** - izolacionista politika (elzárkózott, önfenntartó, önvédelmi) a 17-18. sz.-ban és a 19. sz. első felében - neokonfucianizmus konfuciánus értékek szövik át a társadalmat - 삼강오륜 elvei: 5 etikai norma - szigorú hiearchia - iránymutatást adott, hogy hogyan kell élni - egységes társadalom - 삼강행실도 (설순) és más tudósok, 1434 elvek bemutatása rajzokon keresztül (1. lojalitás a király felé 2. szülői tisztelet 3. idős tisztelet 4. férj-feleség közti tisztelet 5. szeretet 6. barátok közti bizalom - az uralkodóra bölcs királyként tekintettek, a király volt a nép apja - a rend megteremtéséhez az Ég hatalommal ruházta fel az uralkodót - tisztelet kétirányú volt, kétirányú kapcsolat - a kínai császár a leghatalmasabb (elfogadás) - delegációk elhagyhatták az országot - 양반-ok vezették az országot **Kína:** - Csoszon kapcsolatai javulnak a Csing Birodalommal, bár továbbra is barbár népségként tekintenek rájuk - titokban még mindig a Mingek emlékét őrzik Mandzsúria 1600-as évek nem tudták megőrizni a klasszikus távol-keleti civilizációt koreaiak úgy tekintették, hogy nekik kell megőrizni, illetve bezárkózás 소중화사상 (kis Kína-elv) - Csing Birodalomban gazdasági fejlődés elfogadták a koreaiak, de továbbra is a régi Mingek mellett **Japán:** - az Imdzsin háború ellenére igyekeztek békés viszonyt fenntartani az újonnan megalakuló Tokugava sógunátussal - gazdasági kapcsolatok nem elhanyagolhatóak (legjobb gazdasági kapcsolat volt Koreának Japánnal a térségben) - koreaiak nem akarták elfogadni, hogy a japán uralkodó magát császárnak nevezi hármas tengely (Korea, Japán, Kína) befolyása emiatt probléma (egyenrangú Japán Kínával? koreaiak nem fogadták el) - császár helyett nagyhercegként utaltak rá **Nagyhatalmak közelítenek:** - 1860: egy új katonai őrhely (100-200 km távolságban), Vlagyivosztok (jelentése: uralkodj a keleten) létrehozása közel a koreai határhoz cári Oroszország megjelenése a térségben - francia (keresztény) misszionáriusok is megjelentek a félszigeten kevesebb sikerrel (nem túl barátságosan fogadták őket) **Tevongun uralma:** - 1863: a kiskorú 고종 Kodzsong (1852 -- 1919) lesz az uralkodó Koreában, 1897-től uralkodó - apját (1821 -- 1898) nevezik ki mellé régensnek (흥선대원군/대원군 Tevongun) - nagyon konzervatív - az izoláció híve Korea régi politikájának továbbvitele (세종 király uralkodásához vissza) - megerősíti a központi hatalmat - üldözteti a keresztényeket (kivégeztette őket) - új fizetőeszköz - előtte 1864-től 1873-ig uralkodott - alsóbb társadalmi rétegek kihasználása, mindenre adó **Kodzsong király (1863 -- 1897, császárként 1897 -- 1907)** **Sherman cirkáló esete:** - 1866: egy amerikai hadihajó, a Sherman cirkáló, megközelíti a koreai partokat - Tedong-folyón keresztül egészen Phenjanig felhajózott - dél-koreai álláspont: a legénysége fosztogatott, ezért a koreai helyőrség megölte a legénységet - amerikai álláspont: a koreaiak megtámadták a hajójukat (az amerikaiak csakúgy hajózgattak ott) - észak-koreai álláspont: az amerikai hajó ellen Kim Ir Szen dédapja vezette a koreaiakat **Francia invázió:** - a megerősödő keresztényüldözések áldozatai között francia misszionáriusok is voltak - a Pekingben állomásozó francia követ magyarázatot akar nem kap - 1866: a franciák flottát küldenek 강화도 szigetéhez koreaiak sikeresen visszaverik őket (병인양요-nál) - Korea javasolta Kínának, hogy fogjanak össze és űzzék ki az összes európait **Ernest Oppert és Stanislas Feron esete:** - Ernest Oppert német kereskedő visszatérve elítélték Németországban - Stanislas Feron egy francia menekült pap áthelyezték Indiába térítőnek - azt szeretnék, hogy Korea gazdasági koncessziókat adjon Namjon herceg sírjából kilopják a dolgokat, így megzsarolhatják vele Koreát sírt nem tudták felnyitni, a falvakból az emberek tudták, hogy ott vannak, riasztották az őrséget elüldözték őket - külföldiek, keresztények barbár népség keletiek szerint **Amerikai invázió:** - 1871: az amerikaiak is revansot akartak venni a koreaiakon a Sherman cirkáló legénységéért 신미양요 - koreaiak győzelmet arattak az amerikaiak felett kevesebb hadsereg, a másik rész Kínával harcolt - a koreai udvar tovább folytathatja az elzárkózódó politikáját **Japán invázió:** - 1875: a japán császári haditengerészethez tartozó 운요호 hadihajó megjelenik a Kanghva szigeténél - a koreaiak tüzet nyitottak rájuk - japánok visszalőttek, és megtámadnak egy kisebb erődöt - a japánok azt követelik, hogy a koreaiak kérjenek bocsánatot, és kössenek diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot velük minél több koncesszió megszerzése Koreában a cél Japánnál **Kanghva-szigeti egyezmény:** - 1876: tárgyalások kezdődnek Kanghva szigetén - 강화도 조약 Kanghva-szigeti egyezmény - egyenlőtlen jogú szerződés - 3 kikötő megnyitása (제물포 (ma Inchon), 원산, 부산) - japánok területen kívüliséget is kapnak - szabad hajózással feltérképezhetik a Koreai-félszigeteket - Korea ugyanolyan szuverén állam, mint Japán ugyanolyan jogok - Koreát el akarták szakítani a kínai befolyástól Japán felé - Kína nem reagált rá szinte semmit **Az új hadsereg:** - a koreai nemesek 고종felesége, 민비 Min királyné (később 명성황후Mjongszong császárné) körül kezdenek el csoportosulni - a királynő új, modern hadsereget akar 별기군 - anyagi forrásokat a régi hadseregtől vonják el - belső válság nem tud uralkodni a káoszon 고종 - a királynőnek hatalmas befolyása volt a politikára, diplomáciára a királynő és a király között politikai házasság volt - nem szerették Min királynőt a királyi családban **Min királyné (1851 -- 1895):** - szerepe a királyi udvarban - külpolitikája megosztottság 고종 Japán felé hajlott, kell a támadó szerep Japán ellen Min királynő Kína felé hajlott (Kodzsong nem tudta, hogy Japán hátsó szándékkal van) - reformok a seregben új modern sereg 별기군 **임오군란:** - a régi sereg katonái végül csak romlott rizst kaptak járadékként - 1882: katonai lázadás 임오군란 - elfoglalták és felgyújtották a gazdagok házait - felgyújtották a japán képviselet épületét - behatoltak a királyi palotába, több minisztert meggyilkoltak - a kormányzat élére Tevongunt helyezték, Kodzsong-Min nem követhető irány szerintük - már az 1860-as évektől parasztlázadások előzmény **제물포 조약 Inchoni szerződés:** - japánok háborúval fenyegetik meg Tevongunt, de inkább kompromisszumot kötnek, így a lázadás elbukik incshoni szerződés (1882) - 700 fős japán katonai egység állomásozhat a félszigeten - a koreaiak hivatalosan bocsánatot kérnek a japán kormánytól - újraépítik a japán képviselet épületét saját költségen - 500 ezer jen hadisarc fizetése - a felkelés vezetőit kivégezték - japán áldozatok tiszteletteljes eltemetése **개화당 A Reformpárt:** - Reformpárt felbukkanása: - fiatal nemesekből áll - Koreának belülről kell megreformálódnia - japán mintára, japán támogatással - vezetőjük: 김욕윤 - 1882: a Reformpárt egyik tagja, 박영효 megtervezte a modern koreai zászlót, a 태극기-t **갑신정변 Kapsin puccs:** - 1884: nagy befolyásra tesz szert a Reformpárt - 갑신정변 palotaforradalmat indítottak - hatalomra kerültek, kormányt alakítottak - nem volt tömegtámogatásuk, megbuktak (kb. 1-2 napig tartottak) - voltak akik elmenekültek - japán követség épületét felgyújtották ismét **Egyezmények:** - 1885: hanszongi egyezmény Japán és Korea között bocsánatkérés Korea részéről (követség felégetése miatt) - 1885: tiencsini egyezmény Kína és Japán között - megegyezett a két fél, hogy kivonják a katonáikat a Koreai-félszigetről - ürügy az újabb háborúra **동학 농민 혁명/운동 Nagy parasztfelkelés:** - 1894: nagy parasztfelkelés tör ki - oka: társadalmi-gazdasági elégedetlenség - a parasztság szenvedte el Korea belépését a nemzetközi gazdaságba új külföldi áruk, munkaerők megjelenése - udvari intrikák miatt rengeteg adót vetettek ki rájuk több lázadás is kitört - vidékre behatoltak a kínai és japán kereskedők felforgatták a társadalmat **Irányító: 동학 (keleti tan) vallási szekta:** - követeléseik, célkitűzéseik: - korrupt hivatalnokok megbüntetése - földesúri kizsákmányolás csökkentése - egyenlőség (univerzális) - külföldiek kiűzése - keresztényellenes szekta - kommunizmus-szerű - több száz embert megmozgatott - legsúlyosabb harcok 전라도 Csolla-tartományban voltak - önkormányzati épületeket támadtak meg - büntető akció indul a fővárosból, de sikertelen a parasztok visszaverik a csapatokat - parasztok puskákat, ágyúkat zsákmányolnak - elfoglalják Csolla-tartomány székhelyét **Kína beavatkozása:** - a Csoszon Királyság Kínához fordul segítségért - kínai katonák érkeznek a félszigetre - „a hűbéres államuk megvédésére" - Japán szerint ez a tiencsini egyezmény (1885) megszegése - Japán válaszul katonákat küld a félszigetre