Korea története 3. óra

A Csoszon-dinasztia által a 17-18. században és a 19. század elején folytatott politika, melynek célja az ország elszigetelése a külvilágtól. Ez magában foglalta az önfenntartó gazdaságpolitikát és az önvédelmi erőfeszítéseket is. A cél az ország védelme volt a külső veszélyektől.

A koreai társadalomban a konfuciánus értékek átjárták az egész társadalmat. A neokonfucianizmus hangsúlyozta a 5 etikai normát (삼강오륜) és a szigorú hierarchiát, meghatározva az emberek közötti helyes viselkedési normákat.

A Csoszon-dinasztia alatt a konfuciánus értékek meghatározó szerepet játszottak a társadalmi élet minden területén. Az egyik legfontosabb elv volt a 삼강오륜, mely 5 etikai normát határozott meg: uralkodó-nép, szülő-gyerek, férj-feleség, idős-fiatal, és a barátok közötti kapcsolatokra vonatkozott.

Az uralkodó a Csoszon-dinasztia alatt a nép apjaként volt jelen. A király a nemzetek vezetője, akinek hatalmát az Ég adta. A király és a nép közötti kapcsolat kétirányú volt: a nép tisztelettel tartozott a királynak, a király pedig gondoskodott a népről.

A Csoszon-dinasztia viszonya a Csing Birodalommal javult, azonban a koreaiak továbbra is barbár népként tekintettek a Mandzsúkra. A koreaiak titokban a Ming-dinasztia emlékét őrizték, hisz hittek abban, hogy ők őrzik a klasszikus távol-keleti civilizációt.

A koreaiak azt gondolták, hogy ők Kína kulturális örökösei, és ők viselik a felelősséget annak megőrzéséért. Ez a „kis Kína” elv (소중화사상) a csonka Kína gondolatát testesítette meg.

A Csoszon-dinasztia és Japán kapcsolata az Imdzsin háború ellenére békés volt. A koreaiak igyekeztek fenntartani a békés viszonyt az újonnan megalakult Tokugawa sógunátussal. A gazdasági kapcsolatok jelentősek voltak: a japánok Koreának a legnagyobb kereskedelmi partnerei voltak a térségben.

A Csoszon-dinasztia nem tudta elfogadni, hogy a japán uralkodó magát császárnak nevezi. Ez a „hármas tengely” (Korea, Japán, Kína) hatalmi viszonyában problémát teremtett. A koreaiak nem akartak egyenrangúnak tekinteni Japánt Kínával.

A koreai Királyság (Csoszon) elszigetelt politikája a 19. században. A külvilágtól való elzárkózás célja a hagyományos társadalom és kultúra megőrzése volt. A koreaiak a külföldieket primitív és barbár népnek tartották.

Koreai uralkodó 1863-tól 1907-ig. Uralma alatt Korea egyre inkább a külvilág befolyása alá került, de a modernizációval is próbálkozott.

A Koreai-félszigeten uralkodó dinasztia a 14. századtól 1910-ig. A dinasztia alapítója Li Szonsze volt.

Konzervatív koreai politikus, Kodzsong király apja, aki 1864-től 1873-ig régensként kormányzott. Az izolációs politika híve volt, és igyekezett megvédeni Koreát a külvilágtól.

Egy amerikai hadihajó, amely 1866-ban megközelítette Koreát. A koreai helyőrség megölte a hajó legénységét. Ez az esemény az amerikai és koreai kapcsolatok romlását eredményezte.

A koreaiak 1866-ban a francia hajók ellen vívott győzelmes ütközet a Kanghva szigetnél. A franciák meg akarták büntetni a koreaiakat a keresztényüldözések miatt.

1871-ben az amerikaiak megtámadták Koreát a Sherman cirkáló legénységének megölése miatt. A koreai sereg visszaverte az amerikai támadást.

Koreai királyné, Kodzsong király felesége. Nagy befolyással bírt a királyi udvarban. Támogatta a modernizációt és a Kínával való szorosabb kapcsolatokat.

A japánok Koreától követelték a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételét. A koreaiak kezdetben ellenálltak, de végül kénytelenek voltak aláírni az egyenlőtlen szerződést.

1882-ben a régi hadsereg katonái fellázadtak a kormány ellen. A lázadás célja a kormány reformja és a japán befolyás csökkentése volt. A lázadást leverték.

A koreaiak és a japánok között 1882-ben aláírt szerződés, melyben a koreaiak bocsánatot kértek a japán katonai képviselet felégetéséért. A szerződés lehetővé tette a japán katonák állomásozását Koreában.

A koreai modernizációt támogató politikai párt, amely a japán mintára történő reformot szorgalmazta. A párt tagjai 1884-ben palotaforradalmat indítottak, amelyet a japán katonák és a konzervatív erők levertek.

1884-ben a Reformpárt a modernizációt célzó palotaforradalmat indított Kodzsong király vezetése alatt, de a puccsot gyorsan leverték.

1894-ben a társadalmi és gazdasági elégedetlenségből eredő nagy parasztfelkelés. A parasztok a korrupt hivatalnokok megbüntetését és a földesúri kizsákmányolás megszüntetését követelték. A felkelés megerősítette Japán intervenciós céljait Koreában.