T2. A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka - vezetési formák kontinuuma, konfrontáció, szerződés, próba PDF

A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka (vezetési formák kontinuuma, konfrontáció, szerződés, próba) Konzultánsi munka sikeres kimenetele a konzultáns és kliens közötti működőképes kapcsolattól függ, amelynek kiépítése egy fejlődési folyamat, megkívánja mind a kliens, mind a konzultáns...

A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka (vezetési formák kontinuuma, konfrontáció, szerződés, próba) Konzultánsi munka sikeres kimenetele a konzultáns és kliens közötti működőképes kapcsolattól függ, amelynek kiépítése egy fejlődési folyamat, megkívánja mind a kliens, mind a konzultáns részéről annak a szituációnak a vizsgálatát, amely a klienst a segítség keresésére indította. Carkhuff és Anthony ezt nevezi a segítés bekapcsolódási és vizsgálati szakaszának → megértési és cselekvési szakasz. Amikor a kliensek konzultációra jönnek, életük egyes területei nyitottak vagy érthetők, más területek rejtettek vagy elfojtottak. A Johari-ablak bemutatja, hogyan lép be a legtöbb ember a konzultánsi kapcsolatba. A konzultáció első két szakaszának célja: segíteni a kliensnek kellően relaxálni, hogy elmondja történetét információkat kapni a kliens személyének olyan területeiről, amelyeket ő nem vesz észre vagy nincs róluk tudomása Mihelyst ezeket a területeket sikerült jobban megérteni, a kliens dönt az így szerzett információk alapján, hogy hogyan tovább. A kliens megnöveli a szabad tevékenységek területének dimenzióit, míg a korlátozóbb területek dimenzióit összezsugorítja. A Johari-ablakkal bemutatott konzultánsi folyamat lineárisnak tűnhet, de nem az. A lépések átfedik egymást és a bekapcsolódási és vizsgálati szakaszban alkalmazott némely módszert a megértési és cselekvési szakaszban is használnak. Sorra épülnek be azonban a különböző új képességek, ezért a konzultáció állandó érzékenységet követel a kapcsolat helyzetét illetően bármely időpontban, valamint odafigyelést a kialakuló új igények és kívánalmak miatt. A megértési és cselekvési szakasz számos konzultációs képesség alkalmazásával jár: érzékelés megváltoztatása, vezetés, multifókuszos reakció, valódi empátia, önfeltárás, közvetlenség, konfrontáció, megállapodás és ismétlés.  Konzultánsi készségek a megértési és cselekvési szakaszban Az érzékelés megváltozása kliensek gyakran úgy fordulnak a konzultációhoz, mint utolsó lehetőséghez → érzésük szerint a helyzet súlyos, reménytelen o úgy gondolják, érzékeléseik és értelmezéseik pontosak, a valóságról alkotott nézeteiket tényként fogadják el o funkcionális állandóság (Cormier & Cormier) = a dolgokat csakis egyféle módon vagy egy nézőpontból tekintjük, vagy, hogy fixálva vagyunk ahhoz az elképzeléshez, hogy ez az adott szituáció vagy tulajdonság a tény konzultáns segíthet a téves vagy irreális célok megváltoztatásában → lehetőség a gondolataik és vágyaik feltárására egy biztonságos, elfogadó, nem ítélkező közegben o célok finomítása kognitív, behaviorista vagy kognitív-behaviorista stratégiák alkalmazása, pl. probléma újradefiniálása, magatartás megváltoztatása bizonyos szituációkban, probléma kezelhető módon való érzékelése és ennek megfelelő cselekvés érzékelések megváltoztatása → átdolgozás o kliensnek egy másik valószínű nézőpontot kínál arra vonatkozólag, hogy egy esemény miért történhetett meg o hatékony konzultánsok következetesen átdolgozzák az élettapasztalatokat o használják családi konzultációban, hogy segítsenek a családnak átterelni a figyelmet egyik családtagról az egész családra, mint probléma forrására o csökkentheti az ellenállást és mozgósíthatja a kliens energiáit, hogy a probléma érzékelését megváltoztatva valamit másképpen csináljon o segít a kliensnek, hogy jobban megismerje a viselkedéssel kapcsolatos szituációs tényezőket o kliens problematikus területekre vonatkozó magyarázatai elmozdulnak a jellemvonások primitíve és leegyszerűsített leírásától („én egy ócska alak vagyok”) a komplexebb és pontosabb nézetek felé („vannak napjaim, amikor nem mennek jól a dolgok és értéktelennek érzem magam”) ▪ fokozottabb mértékben egy fejlődési perspektívából nézik magukat és környezetüket Vezetés kliens érzékelésének megváltoztatása nagyfokú meggyőzőerőt és irányítást igényel a konzultáns részéről → vezetés o kifejezés Francis Robinsontól – bizonyos magatartásformák, amelyeket a konzultánsok a kliensek segítése végett használnak o hosszúsága változó o némelyik formája megfelelőbb a konzultáció egyik szakaszában, mint a másikban o ha a konzultáns rosszul ítéli meg a klienst, és akár túl messzire vezet (túl rábeszélő vagy direkt), akár nem elég messzire (túl kívülálló és nem direkt) → konzultánsi kapcsolat vallja kárát Patterson és Eisenberg több olyan vezetést sorol fel, amelyet a konzultánsok felhasználhatnak (legkevésbé vezetőtől a leginkább vezető reakcióig)  o hallgatás: konzultáns nem ad verbális választ, a kliens rendszerint nyomást érez, hogy folytassa, és a folytatás módját a konzultáns részéről kapott minimális input mellett fogja megválasztani o elfogadás: konzultáns egyszerűen tudomásul veszi a kliens előző kijelentését, „igen”/”aha” válasszal → kliens verbális ösztönzést kap a folytatásra, de a konzultáns elégedettségéből származó stimulus nélkül o újramondás: konzultáns újramondja a kliens verbalizációját, beleértve annak tartalmát és érzelmi töltését, csaknem azonos szavakkal → kliens indíttatva érzi magát, hogy újra megvizsgálja, mit is mondott o tisztázás: konzultáns saját szavaival fejezi ki a kliens kijelentésének értelmét, hogy ezáltal tisztázza a kliens által mondottak jelentését, néha a kliens több kijelentésének elemeit hozza össze egyetlen válaszban ▪ fontos, hogy képes legyen pontosan érzékelni és helyesen kommunikálni, a kliensnek pedig ellenőriznie kell, hogy a konzultáns vezetése mennyire passzol o jóváhagyás: konzultáns elismeri az információ helyességét vagy bátorítja a kliens erőfeszítéseit az önállóságra, a kliens ezután további feltáró nyomonkövetést végezhet, ahogy jónak látja - „Ez egy jó új információ” vagy „Úgy tűnik, egyre jobb a kontrollja” o általános: konzultáns felszólítja a klienst, hogy többet beszéljen egy bizonyos témáról, a klienstől pedig elvárjuk, hogy kövesse a konzultáns javaslatait - „Mondja el, hogy érti” vagy „Kérem, mondjon erről többet” o értelmezés: konzultáns pszichodiagnosztikus elvek alkalmazásával mutat rá a kliens stresszállapotának okaira vagy ad magyarázatot a kliens motivációjára és magatartására ▪ megállapításait hipotézisek formájában adja elő, és a kliens önmaga látásának potenciálisan új módjaival konfrontálódik o elutasítás: konzultáns megpróbálja megfordítani a kliens viselkedését vagy érzékelési módját úgy, hogy aktív módon másfajta viselkedésmódot ajánl, vagy az élet eseményeinek a kliensétől eltérő értelmezését javasolja o megnyugtatás: a konzultáns kijelenti, hogy megítélése szerint a kliens problémája nem szokatlan és hasonló problémákkal küzdő embereknek sikerült azokon túljutniuk ▪ kliens érezheti úgy, hogy ez segíti őt, de úgy is érezhet, hogy a konzultáns lebecsüli a problémát o új információ: konzultáns eltávolodik a kliens legutóbbi vagy új kijelentésétől, és arra ösztönzi, hogy új anyaggal foglalkozzon a vezetés típusa függ a konzultáns által követett elméleti megközelítési módtól és a konzultáció aktuális szakaszától minimális vezetés a kapcsolat kiépítési szakaszában, csekély kockázata miatt maximális vezetés nagyobb kihívást jelent és csak akkor használható, amikor már kialakult egy stabil kapcsolat Multifókuszos reakció tovább fokozható a konzultáns hatékonysága, ha nem felejti el, hogy az egyének különböző módon érzékelnek  o némelyik kliens a világot vizuálisan éli meg, mások auditívak vagy kinetikus módon orientáltak Ivey és Lazarus: fontos a kliens fő érzékelési és tanulási módjára ráhangolódni, hogy változást érhessünk el o sok kliens többféle módon érzékel → konzultánsoknak variálniuk kell válaszaikat és szavaikkal kifejezésre kell juttatniuk, hogy megértik a kliens világát Baruth és Huber: fontos, hogy a konzultáns a kliens saját nyelvén válaszoljon o domináns módon affektív, behaviorista és kognitív jellegű beszéd ▪ affektív válaszok: kliens érzéseire összpontosítanak ▪ behaviorista válaszok: a cselekvésekre összpontosítanak ▪ kognitív válaszok: gondolatokra összpontosítanak Valódi empátia az empátia alkalmazása a konzultáció egyik legfontosabb eleme, túllép a konzultáció különböző szakaszain elsődleges empátia (alaptípus) vs. fejlett empátia valódi empátia: a konzultáns a kliens világát annak szemszögéből látja és ezt a fajta megértését képes éreztetni is vele empátiát lehetővé teszi o annak felismerése, hogy végtelen számú érzés létezik o személyes biztonság, ami lehetővé teszi, hogy behatoljunk a másik személy érzelmi világába, miközben tudjuk, hogy visszatérhetünk a saját világunkba elsődleges valódi empátia o éreztetjük a kliens érzéseinek, az érzései mögött rejlő élményeknek és viselkedésformáknak az alapvető megértését o segít a konzultánsi kapcsolat kialakításában, adatok begyűjtésében, probléma tisztázásában fejlett valódi empátia o nem csak azt tükrözi, amit a kliens állít, hanem azt is, amit értelmileg belegondol vagy nem teljesen mond ki o pl. kliens azt mondja „és remélem, minden rendben lesz”, tekintete a semmibe réved → konzultáns válasza: „mert ha nem, nem tudja biztosan, mit fog tenni legközelebb” empátia 3 eleme o tudatosság o módszer (know how) o magabiztosság konzultánsok több szinten juttathatják kifejezésre az empátia különböző vonatkozásait → Carkhuff: Empatikus megértés interperszonális folyamatokban → 5 szint vagy hozzáad, vagy elvesz a kliens kijelentésének értelméhez és érzéstónusához o 1. szint: a segítő verbális és viselkedésbeli kifejezései vagy nem veszik figyelembe, vagy jelentősen csökkentik a segített személy verbális és viselkedésbeli kifejezéseit o 2. szint: míg a segítő válaszol a segített személy kifejezett érzéseire, ezt oly módon teszi, hogy észrevehető érzelmeket von ki a segített személytől származó közlésből o 3. szint: a segítőnek a segített személy kifejezésére válaszként adott kifejezései lényegében felcserélhetők  o 4. szint: a segítő válaszai észrevehetően hozzáadnak valamit a segített személy kifejezéseihez, oly módon, hogy az érzelmeket mélyebb szinten fejezik ki, mint amennyire a segített személy képes volt kifejezni magát o 5. szint: a segítő kifejezései jelentős mértékben hozzáadnak valamit a segített személy kifejezéseinek érzés- és jelentéstartalmához, oly módon, hogy pontosan fejeznek ki érzésszinteket az alatt, amit a segített személy ki tud fejezni az első 2 szinthez tartozó válaszokat nem tekintjük empatikusnak, meggátolják az empatikus környezet kialakulását 3. szint: csereszabatosság 4. és 5. szint: konzultáns vagy észrevehetően vagy jelentős mértékben hozzáad valamit ahhoz, amit a kliens mondott o ez a képesség, hogy mögé tudunk hatolni annak, amit a kliens mond különbözteti meg a konzultációt a beszélgetéstől vagy más kevésbé segítő viselkedési formától Means: azzal foglalkozik, hogy a 4-5. szinten a konzultánsok hogy tudnak hozzátenni a kliensek emocionális élmények, környezeti stimulus, egy viselkedési minta, önértékelés, önmagától való elvárások és önmagára vonatkozó meggyőződések terén megnyilvánuló érzékeléséhez kliensek kijelentései rendkívül sokfélék, ezért a konzultánsoknak rugalmasaknak kell lenniük reagálásukban azt, hogy a konzultáns válasza tartalmaz-e valódi empátiát, a kliens reakciója dönti el Önfeltárás önfeltárás (Sidney Jourard): megismertetjük magunkat egy másik egyénnel személyes információk feltárása útján az önfeltárás a kliens részéről szükséges ahhoz, hogy a konzultáció sikeres legyen a konzultánsok számára nem mindig szükséges a feltárulkozás – ügyelni kell arra, hogy megfeleljen a kliens igényeinek kliensek jobban megbíznak az olyan konzultánsokban, akik személyes információkkal szolgálnak, hajlamosak cserébe ők is feltárulkozni, ha a kapcsolat elég erős formális önfeltárás → első interjú során írásos tájékoztatást adnak a kliensnek a konzultánsra és a konzultánsi folyamatra vonatkozólag spontán önfeltárás az ülések során, hogy feltárjanak megfelelő személyes adatokat a kliensnek → fontos a kliens elmozdulásának elősegítésében önfeltárás 2 fő funkciója (Egan) o modellálás o új perspektíva kialakítása kliens megtanul nyitottabb lenni azáltal, hogy a konzultáns is nyitott kliens látja, hogy a konzultánsnak is vannak érzései, problémái → hallva a konzultáns életének vonatkozásairól, a kliens is megvizsgálhatja életének más vonatkozásait (pl. félelem vagy makacsság) és felismerheti, hogy bizonyos problémák vagy tapasztalatok egyetemesek és kezelhetők Egan: önfeltárásnak szelektívnek és irányítottnak kell lenni o nem szabad a kliens problémáját fokozni, nem szabad túl gyakran alkalmazni o az eljárás nem lineáris → több önfeltárás nem lesz szükségszerűen hasznosabb Kline: kliensek az önfeltárást kockázatosnak tartják és vonakodnak kockázatot vállalni  o pl. megtagadja bizonyos kérdések megbeszélését, témát vált, hallgat vagy túl sokat beszél o segíthet az önfeltárás modellálása, és ha felkérjük a klienst, hogy tegye ugyanazt o felderíthetjük a negatív érzéseket, amit a kliens az eljárással szemben érez, megállapodhatnak, hogy egy bizonyos témakörről fognak beszélgetni és konfrontálhatja a klienst egy bizonyos téma kerülésével Közvetlen kapcsolat közvetlen kapcsolat = konzultáns megérti és átadja, hogy mi megy végbe közte és a kliens között a segítő kapcsolatban, különösen a kliens érzéseit, benyomásait és elvárásait, valamint a konzultáns kívánságait két alapvető fajtája (Egan) o kapcsolati közvetlenség ▪ konzultáns azon képessége, hogy megvitassa a klienssel kapcsolatuk jellegét o itt és most közvetlenség ▪ bármely adott eset megvitatása, amint az éppen megtörténik Egan: közvetlen kapcsolat csaknem valamennyi más interperszonális kommunikációs képességnél több bátorságot és magabiztosságot követel Turock: 3 félelem, amit a konzultáns érezhet a közvetlenséggel kapcsolatban o kliens félreérti az üzenetét ▪ konzultáns megpróbálja kitalálni/értelmezni, mit érez/gondol a kliens → hibás feltételezés esetén következtében a konzultáns veszíthet hiteléből a kliens szemében o a dolog váratlan kifejlethez vezethet ▪ sok konzultánsi módszer (pl. visszatükrözés) előrelátható eredménnyel jár, itt a váratlan kifejlet miatt felbomolhat a kliens és konzultáns között már kialakult ismerős séma, kapcsolatuk megromolhat o befolyásolhatja a kliens elhatározását, miszerint befejezi a konzultánsi ülést, mivel már nem képes ellenőrizni vagy irányítani a kapcsolatot közvetlen kapcsolat legjobban alkalmazható az alábbi szituációkban o irányítás nélküli kapcsolat o bizalom kérdéséről van szó o jelentős társadalmi különbség a konzultáns és kliens között o kliens-függőség áll fenn o ellenkező függőség áll fenn o vonzódás van a konzultáns és kliens között Humor érzékenységet és időzítést követel a konzultáns részéről – tudni kell, mit és hogyan mondjunk sohasem valaki megalázására irányul, olyan klinikai eszköz, amelynek sokféle terápiás alkalmazása van humor megkerülheti a kliens ellenállását, feloldhatja a feszültséget és segíthet a kliensnek eltávolodni a pszichológiai fájdalomtól „ha-ha” élmény → „aha” felismerés → szituáció világosabb megértése Konfrontáció konfrontáció = felhívás, ami a klienst egy viselkedési vonatkozás megvizsgálására, módosítására és/vagy ellenőrzésére késztet o segít tisztábban látni, mi történik, mik a következmények, hogyan tudnak felelősséget vállalni olyan változások érdekében tett cselekedeteikért, amelyek hatékonyabb élethez és másokkal való jobb és tisztességesebb kapcsolatokhoz vezetnek o fejlődést eredményez, embert önmaga becsületes vizsgálatára ösztönzi o ártalmas lehet a kliens számára, ha a konzultáns elmulasztja a konfrontációt ▪ néma effektus = kliens magatartásával szembeni konfrontáció elkerülése → a konzultáns kevésbé lesz hatékony konfrontáció határai (Leaman) o biztosnak kell lenni abban, hogy a kliens elég erős ahhoz, hogy elbírja a konfrontációt o jól kell időzíteni a konfrontációt o hűnek kell maradni az okokhoz, amelyek a konfrontáció alkalmazásához vezettek produktívabb a kliens erősségeivel konfrontálni, mint a gyengéivel konzultánsnak a klienst olyan erőforrások használatára kell késztetni, amelyeket a kliens elmulaszt alkalmazni „Ön azt mondta/de nézze” szerkezet használata o „Ön azt mondta, többet akar társaságba járni és emberekkel találkozni” – „De hiszen most a tévét nézi minden este 4-6 órán át” Szerződés két vonatkozása o célok eléréséhez szükséges folyamatokkal kapcsolatos o végső kimenetelre koncentrál Egan: a cél kitűzésénél a konzultáns a tetteit irányító elméleti alapról kiindulva cselekszik o kliens megtanulja a gondolkodás, érzés és viselkedésmódjának megváltoztatását azért, hogy céljait elérje konzultáns és kliens szerződéses viselkedéshez köti magát → természetes esemény o minden interperszonális kapcsolat szerződésszerű ülések száma alacsony → hasznos és időkímélő, ha szerződéses rendszerben dolgozunk a célok megvalósításán → a rendszer lehetővé teszi, hogy mindkét fél részt vegyen a konzultáció irányának meghatározásában, változás kiértékelésében szerződés előnyei (Thomas és Ezell) o írásban rögzíti a célokat, amelyeket a konzultáns és a kliens közös megállapodás alapján követ, valamint az ehhez szükséges lépéseket o formális jellege és időkorlátai motiválhatják a klienst, aki hajlamos elodázni dolgokat o meghatározható egységekre van lebontva, a kliensben kialakulhat az érzés, hogy a problémák megoldhatóak  o a szerződés bármely változás felelősségét a kliensre hárítja és így motivációként működik o a konkrétan meghatározott ülésszám biztosítja, hogy a kliens rendszeresen visszatér a konzultációra javaslatok a maximális hatékonyság eléréséhez (Goodyear és Bradley): o konzultánsok jelezzék a klienseiknek, hogy a konzultáció célja a munka o a szerződés a klienssel kapcsolatos változásra, ne pedig egy nem jelenlévő személyre vonatkozzék o bizonyos szavak ne szerepeljenek benne, pl. megpróbálni o óvatosnak kell lenni a „kellene” célokkal → gyakran mások tetszésének elnyerésére irányuló vágy, hosszú távon a cél nem a kliens kedvére való o fontos konkrétan és specifikusan meghatározni, hogy a kliens mit akar elérni o ragaszkodni kell ahhoz, hogy a szerződés változásra irányuljon szerződéses rendszer hátrányai o nyitottnak kell lenniük az újratárgyalásra ▪ időigényes, személyileg megterhelő o konzultáns nem tudja a klienst megállapodáshoz kötni ▪ nincsenek külső jutalmak vagy büntetések, amelyek a klienssel betartatják a megállapodást o egyes problémák nem alkalmasak szerződéses rendszerre (pl. kliens új barátokat akar) o külső viselkedésre összpontosít → szerződés sikeres megvalósulása esetén sem biztos, hogy a kliens elérte önmaga jobb megismerését, percepciójának megváltozását o szerződés kezdeti vonzereje korlátozott, kliensek idővel megunhatják ezt a rendszert szerződés formájának meghatározásánál figyelembe kell venni a kliens hátterét, motivációs szintjét, adott problémák jellegét, milyen eszközök állnak a kliens rendelkezésére a szerződés sikeres teljesítéséhez Goodyear és Bradley: kérdezzük meg, a kliens miként tudná szabotálni a szerződést → ráébreszti a klienst az esetleges ellenállásra, amit a szerződés teljesítésével szemben érez Próba szerződés létrejötte után a konzultáns segíthet a kliensnek maximálisra növelni a megállapodás teljesítésének esélyét → a klienssel elpróbáltatja és gyakoroltatja a kiválasztott viselkedési formát próba 2 módja o nyílt: kliensnek verbalizálnia vagy eljátszania kell, mit fog csinálni o rejtett: kívánt cél elképzelése vagy végiggondolása próba időszakban a kliens közreműködést igényelhet a konzultáns részéről o konzultáns átmeneti segítséget nyújt a kliensnek, hogy eszébe juttassa, mi a legközelebbi teendő o lehet egyszerű visszajelzés arról, amit a kliens gondol vagy tesz ▪ segít a kliensnek felismerni és korrigálni a problémás területeket házi feladatot is adhatnak a klienseknek, hogy gyakoroltassák velük az üléseken tanultakat, és hogy ezeket általánosítani tudják életük valamennyi területén – előnyei o kliens figyelmét a szóbanforgó magatartásformára irányítja az ülések közötti időben is  o segít a kliensnek felmérni, milyen haladást ért el o motiválja a klienst magatartása megváltoztatására o segít a kliensnek értékelni és megváltoztatni tevékenységét o növeli a kliens felelősségérzetét önmaga kontrollja terén kognitív és behaviorista irányzathoz tartozó konzultánsok fektetik a házi feladatra a legnagyobb hangsúlyt hatékony házi feladat: specifikusan valamilyen mérhető viselkedésváltozáshoz kell kötni o házi feladatnak a kliens helyzetével is összeillőnek kell lenni, ha azt akarjuk, hogy értelmes és hasznos legyen