Indulatáttétel és viszontindulatáttétel - PDF

Summary

Ez a dokumentum az indulatáttétel és viszontindulatáttétel fogalmát és típusait tárgyalja a pszichológiában, valamint konzultációs kontextusban. Bemutatja az elméleti hátteret és a gyakorlati alkalmazásokat is, kiemelve a negatív és pozitív indulatáttétel dimenzióit.

Full Transcript

Indulatáttétel és viszontindulatáttétel (fogalmak és példák) A visszatérő konzultáció (ugyanazt az utat járják be újra és újra) az előzőekben tárgyalt készségek segítségével elkerülhető, ugyanakkor a konzultáció végeredményét a konzultáns és kliens közötti kapcsolat is jelentősen befolyásolja. Az i...

Indulatáttétel és viszontindulatáttétel (fogalmak és példák) A visszatérő konzultáció (ugyanazt az utat járják be újra és újra) az előzőekben tárgyalt készségek segítségével elkerülhető, ugyanakkor a konzultáció végeredményét a konzultáns és kliens közötti kapcsolat is jelentősen befolyásolja. Az indulatáttétel és viszontindulatáttétel csaknem minden konzultánsi kapcsolatban megjelenik. A konzultáns és a kliens az indulatáttétel és/vagy viszontindulatáttétel jelenségen keresztül dolgozhat, amelyek az egymás iránt érzett és kifejezésre juttatott érzelmek eredményeként jönnek létre. Indulatáttétel Indulatáttétel = múlt vagy jelen érzések, attitűdök, vágyak kivetítése a konzultánsra a kliens által pszichoanalízisből származó fogalom, eredetileg a korábbi élet-érzéseinek átvitelét hangsúlyozta, ma azonban nem korlátozódik a pszichoanalitikus terápiára, aktuális élményeken is alapulhat Indulatáttételi húzóerő: minden konzultánsnál fennáll, a személyiség és egy bizonyos elméleti megközelítési mód alkalmazása révén kialakult imázs. erre az imázsra a kliens saját személyes hátterének és jelenlegi körülményeinek megfelelően reagál a mód, ahogy a konzultáns ül, beszél, gesztikulák, reakciót válthat ki a kliensből → „pont úgy beszél, mint anyám” → kliens úgy kezd el viselkedni, mintha a konzultáns tényleg az anyja lenne = indulatáttétel Az indulatáttételi viselkedésnek 5 mintája – a kliens érzékelése szerint a konzultáns lehet: 1. ideális 2. látnoki 3. gondoskodó 4. frusztráló 5. jelentéktelen A konzultáns eleinte élvezheti az indulatáttétel megjelenését, amely őt pozitív színben tünteti fel, ez az élvezet azonban hamar elhalványul. Az indulatáttétel lehet: direkt o pl. a kliens úgy gondol a konzultánsra, mint az anyjára indirekt o a kliens olyan kijelentéseiből vagy tetteiből derül ki, amelyek nem nyilvánvalóan közvetlenül a konzultánshoz kapcsolódnak – pl. „beszélni olcsó és hatástalan” negatív o ennek kezelése kezdetben fájdalmas, de túl kell rajta jutni, ennek a konzultánsi kapcsolat minőségére gyakorolt hatása közvetlenebb pozitív o enyhe formájában nem könnyen ismerhető fel, mivel először úgy tűnik, hozzátesz valamit a kapcsolatokhoz Az indirekt vagy a pozitív indulatáttétel enyhe formája árt a legkevésbé a konzultáns és a kliens munkájának. Cavanagh szerint a negatív és pozitív indulatáttétel is az ellenállás formája → elvonja a figyelmet a célok kitűzéséről és megvalósításáról. Az indulatáttételi problémák megoldásához közvetlen, interperszonális módon kell cselekedni: „…Másrészt viszont az Ön céljaival foglalkoztunk, térjünk vissza a célokhoz, és ha az Ön megfigyelése fontos a céljai szempontjából, meg fogjuk vizsgálni a kérdést…” Terápiás értéke van az indulatáttételen való átjutásnak, ugyanis a kapcsolat megjavul, ha a kliens feloldja a konzultánsra vonatkozó hamis percepcióit, nagyobb bizalommal lehet a konzultáns iránt. Az indulatáttétel feloldásával a kliens bepillantást nyerhet a múltba és így felszabadultabbá válik, és másképpen tud cselekedni a jelenben és jövőben. Viszontindulatáttétel Viszontindulatáttétel = a konzultánsnak a klienssel vagy annak viselkedésével szemben kivetített emocionális reakciói. Tönkreteheti a konzultáns objektivitását, káros hatással lehet a konzultánsi kapcsolatra. Viszontindulatáttétel megfogalmazásának két fő megközelítési módja (Kernberg): klasszikus: viszontindulatáttételt negatívnak veszi, a konzultáns kliensre irányuló direkt vagy indirekt tudattalan reakciójának tekinti totális: viszontindulatáttételt pozitívabbnak veszi, diagnosztikai eszköz a kliens tudattalan motivációi bizonyos vonatkozásainak megértéséhez +1 megközelítési mód (Blanck és Blanck): viszontindulatáttételnek mind pozitív, mind negatív vonatkozásait figyelembe veszi. Viszontindulatáttétel sokféle módon nyilvánulhat meg: konzultáns állandó vágya, hogy tessék a kliensnek oly nagyfokú azonosulás a kliens problémáival, hogy a konzultáns elveszti objektivitását szexuális vagy romantikus érzések kialakulása a konzultánsban a kliens iránt kényszerítő erejű konzultáció, vágy társadalmi kapcsolat kialakítására a klienssel Viszontindulatáttétel 4 formája (Watkins): 1. túlzottan óvó 2. jóindulatú 3. elutasító 4. ellenséges Az első kettő a túlzott azonosulásra példa, amikor a konzultáns nem képes emocionálisan távol maradni a klienstől. A két utóbbi forma az azonosulás hiányára példa, a konzultáns eltávolodik a klienstől, magatartásában zárkózott, nem empatikus, ellenséges, hideg vagy antagonisztikus. Fontos, a viszontindulatáttételes érzések felismerése, a mögöttük rejlő okok megtalálása és az, hogy a konzultáns túljusson bármely negatív/improduktív viszontindulatáttételen, különben a kliens fejlődése lelassul és mindkét fél sérüléseket szerezhet a folyamat során. Szupervízió: konzultánsoknak is megvan a vakfoltja, ezért ha együtt dolgoznak szupervíziós kapcsolatban egy másik konzultánssal, az kiváló módszer a viszontindulatáttétel kezelésére az önanalízis mellett. Megfogalmazás és beavatkozás indulatáttételi mintákban Kliens attitűd/viselkedés A konzultáns élménye Intervenciós megközelítési mód konzultáns mint dicsérettel való elhalmozás büszkeség, elégedettség, erő, fókuszban a kliens elvárásai, ideál a konzultáns mindenhez értés érzése ezeknek az elvárásoknak a viselkedésének utánzása feszültség, frusztráció, hatása intrapunitív hasonló ruhák viselése szorongás, zavar, harag kifejezések, öntagadásra vágy a konzultáns irányuló trend, tendencia jelenlétére önmaga feladására általános idealizálás konzultáns mint mindent-tudást, erőt mindent-tudás érzése, fókuszban a kliens igénye a látnok tulajdonít a konzultánsnak, szakértő-tudat, Isten- tanácsra, döntéshiány, szakértőként tekint rá komplexus, alkalmatlanság önbizalomhiány, megnyílás válaszokat, tanácsokat, érzése, önbizalomhiány választásra megoldásokat kér konzultáns bőséges emóció, sírás bánat, együttérzés, késztetés fókuszban a kliens igénye a gondoskodó függőség és tehetetlenség megnyugtatásra, függőségre, függetlenség határozatlanság, tanács kényeztetésre, érintésre, érzés, vonakodás az kérése frusztráció, alkalmatlanság önmagáért való vágy fizikai érintésre, érzése, depresszió és felelősségvállalástól, átölelésre kétségbeesés, kiürülés viselkedés- és attitűd törékenység érzés alternatívák konzultáns védekező, óvatos, rossz közérzet, izgatottság, fókuszban a bizalom frusztráló tartózkodó, gyanakodó és feszültség, tojáshéjon járás kiépítése, a kapcsolat bizalmatlan érzése, reakciók fokozott erősítése, az indulatátviteli bemenet-kimenet jelenség figyelése, visszahúzódás és minta célja, a másokba konzultáns letesztelése elérhetetlenség, ellenszenv a vetett bizalom kliens iránt következményei, korábbi élmények újrafeldolgozása konzultáns témaváltások, a fókusz lesújtott, levert, fókuszban a kapcsolat jelentéktelen hiánya, bőbeszédűség megrökönyödött, kialakítása, a kliens verbális gondolati nyomás kihasználatlanság, gátja mögé kerülés, rendszertelen, céltalan, negligáltság érzése, nyugalom tükröződésének összefüggéstelen beszéd elismerés hiánya, senki hatása a kliensre, az érzés, sértettség, frusztráció, indulatáttétel hatásainak haszontalanság érzése távolítása Valódi kapcsolat Valódi kapcsolat = kétirányú élményként jelentkezik a konzultáns és kliens között már első találkozásuktól kezdve. konzultáns őszinte, megpróbál segíteni a kliensnek is őszintének lenni, megkísérli a klienst valós módon látni és megérteni a kliens megpróbál őszinte lenni, reálisan érzékelni a szituációt Valódi kapcsolat lényege (Gelso és Carter): 1. a valódi kapcsolat egy pozitív elem, amely a konzultáció első pillanatától kezdve létezik 2. a valódi kapcsolat jelentősége a konzultáns elméleti irányzatához kötődik, de elmélet nélküli a kliens számára 3. minden elméleti irányzatnak figyelmet kell fordítania a valódi kapcsolatra 4. a valódi kapcsolat erősödik és mélyül a konzultánsi folyamat során 5. konzultánsnak és kliensnek különböző elvárásai és megvalósítási elképzelései vannak a valódi kapcsolatról

Use Quizgecko on...
Browser
Browser