Adleri konzultáció PDF

Az adleri konzultáció a szociális érdeklődés motivál középpontban: a magatartás tudatos vonatkozásai hat a múlt, jövőbeli célok tökéletességre törekvés/teljesség: kisebbrendűség és fölényre törekvés születési sorrend Életstílus 5. év körül tel...

Az adleri konzultáció a szociális érdeklődés motivál középpontban: a magatartás tudatos vonatkozásai hat a múlt, jövőbeli célok tökéletességre törekvés/teljesség: kisebbrendűség és fölényre törekvés születési sorrend Életstílus 5. év körül teljesen kialakul interakciókból a családtagokkal (negatív légkör: autoriter, elutasító, elnyomó, materiális, túlféltő, sajnálkozó…) megismerése o főként a korai emlékek o családi elrendeződés, légkör, a szülők kapcsolata a lényeg, pl. versengés/együttműködés, konformitás/kreativitás, őszinteség/érzések elfedése, rendezett otthon/káosz, elvárások, szülők viszonya a nemi szerepükhöz álmok (visszatérő, régi, új), nappali álmodozások prioritások, az értékeket mutatják, ami mindkét szülőnek fontos, akár egyetértenek, akár nem (pl. pénz, sport, műveltség, siker, vallás, kapcsolatok, kemény munka, kommunikáció, gondolkodás); család története, mottók, mítoszok gyerekkori kihívások gyerekkori változások Életstílus 4 prioritása 1. kényelem a. keresi a komfortot, kényelmet, az élvezeteket b. előny: kevés igény, könnyen veszi a dolgokat, békés, diplomatikus, kiszámítható c. mások reakciója: irritáció, bosszúság, unalom d. hátrány: csökkent a produktivitás, nem használja a tehetségét e. kerüli: stressz, felelősség, elvárás, kicsúszik az ember kezéből f. eredet: kényeztetés, kényelmetlenség, igényeinek nem figyelembe vétele 2. tetszés a. tetszeni másoknak, helyeslést szeretne, sajnálatot kelt b. előnyök: kedves, figyelmes, önkéntességre hajlamos, azt teszi, amit várnak tőle c. mások reakciója: először pozitív, aztán zavaró az elfogadási igény és törekvés d. hátrányok: csökkent növekedés, eltávolodás és elidegenedés, énideál vs. realitás e. kerüli: a visszautasítást f. panaszkodik: a tisztelet hiánya g. eredet: feltételekhez kötött elfogadás, bántalmazott, külsőségeknek élő család, ha megismernének, nem szeretnének 3. kontroll  a. önmaga felett, mások felett, a helyzet felett b. előny: vezetői képesség, rendezett, produktív, öntudatos, törvénytisztelő c. mások reakciója: kihívás érzése, feszültség, ellenállás vagy behódolás d. hátrány: csökkent kreativitás, spontaneitás hiánya, érzelmek háttérbe kerülnek e. kerüli: megszégyenülés, hibázás, váratlan dolgok, félelem a gúnytól és lelepleződéstől f. panaszkodik: barátok hiánya, közelség hiánya, feszültség g. eredet: szigorú fegyelem, a hibák nagyon erős megtorlása, elnyomás 4. felsőbbrendűség a. jobbnak lenni másoknál, kompetensebbnek, igazabbnak, többet eltűrőnek b. előny: nagytudású, célokhoz ragaszkodó, keresi a tökéletességet c. mások reakciója: alkalmatlanság, alulmaradottság d. hátrány: túlterheltség, túlzott felelősség e. kerüli: értelmetlenséget az életben, munkában f. panaszkodik: túlterhelt, időhiány, kapcsolati problémák g. eredet: szégyen, perfekcionizmus, alulmaradottság érzése - az elsődleges prioritás az életstílus egyik aspektusa Korai emlékek mentális képek, melyek úgy használhatók, mint a projektív technikák alkotójuk megértésében az egyén azokra az eseményekre emlékszik, melyek önmagáról, másokról és a világról vallott nézeteivel összhangban van; lelki kifejezési forma nincs véletlen emlék, ami lelki fejlődésünk szempontjából fontos, arra emlékszünk kifejezi az életstílust. a fő ambíciót, életfelfogást az eredeténél, egyszerűen és tömören az emberek nem veszik észre a benne rejlő értelmet, gátlás nélkül föltárják jellemző témák alakok, prototípusok Szempontok a korai emlékek elemzéséhez, erőforrások gyűjtése adjon címet mi az alaphangulat? mi van a középpontban? mi emelkedik ki? az egyén aktív vagy passzív? néző/szemlélő vagy cselekvő? halad vagy visszavonul? egyedül vagy másokkal? hogyan küzd meg? mi iránt érdeklődik? kapcsolatok? tárgyak? cselekvés? felsőbb vagy alsóbbrendű hozzáállás? mi teszi boldoggá? szomorúvá? mi nyugtatja meg? mitől fél? kérdez? elfogad? lázad? beilleszkedik? milyen érzések jelennek meg? intenzitása? mi az emlék célja? pl. figyelmeztet, megerősít, bátorít részletek, helyszínek Korai emlékek  mentális képek (projektív képek, hasonlóan működik, mint egy Rorschach tesztnél) → ezekből meg lehet érteni a működésmódját a kliensnek hogyan boldogul, mikor kihasználja az erejét? → az erőforrásokra koncentrál, amikre lehet támaszkodni, pozitív működés, hogy viszonyul a helyzetekhez, hogy reagál a dolgokra, miket tud jól csinálni, megküzdési módokat is mutat, támaszkodik-e másra mi történik, mikor nem használja az erejét? → nem jól működik mi történik, ha túlságosan kihasználja az erejét? → ebből is lehet probléma kellene-e jelenleg valamilyen területre az ereje? mit tudna tenni érte a jövő héten? mi mehetne önnek kicsit jobban? Freudi és adleri álomértelmezés hasonlóságai az érzelmi hozzáállás közelebb van az álom valódi jelentéséhez, mint a figuratív és szóbeli elemek különbségtétel a kép és a rejtett értelem között ugyanazok a mechanizmusok működnek, mint az elszólásoknál, ábrándozásnál Különbségek a freudi és adleri álomértelmezésben nem visszafelé, hanem előre mutat nem kívánságteljesítés, hogy feloldjuk a gyerekkori szexuális vágyakat nincsenek univerzális szimbólumok Hasonlóságok a jungi és adleri álomértelmezésben megnézni az álmokat a cél és az ok szempontjából is a szimbólumnak nincs határozott, univerzális jelentése, de meg lehet érteni az álom metaforikus tartalmán belül az álomnak kifejező ereje van az érzékelési gyakorlatokban vagy rajzokban Életstílus feltárása 1. Összefoglalni a családi konstellációt! 2. Összefoglalni a korai emlékeket! 3. Listázni a működést akadályozó, téves értékeket! 4. Listázni a személy előnyeit, bátorítás! (Én … vagyok. / …nak kellene lennem. / A világ …. / Az emberek … / … kéne tennem. / Tehát én…) → ismétlődések észrevétele → új elemek beépítése A tanácsadás célja 1. Egyenlőségi kapcsolat kialakítása 2. A kliens életstílusának elemzése → hibás életstílus, pl. énközpontú, félreértelmezett cél… 3. Az életstílus értelmezése, hogy a kliens jobban megérthesse önmagát  4. Új irányok kijelölése, magatartási változások, egészségesebb életstílus (3 feladatra összpontosít: társadalom/barátság, munka/hivatás, szexualitás/szerelem, önmagunkkal jóban lenni) A tanácsadás menete felismerni a múlt mintáját, és következetlenségét rajtakapni magunkat az ismétlésen rajtakapni magunkat az ismétlés határán új életstílus elemeit kialakítani Módszerek támogató, empatikus, barátságos, egyenlőségi kapcsolat erősségek konfrontálja a következetlenségekkel a klienst o biztos-e az, hogy csak az a gondolatmenet jó, amit ő ismer? o min változtatna az, ha máshogy gondolkodna erről? o úgy tenni, viselkedni, mintha ez már megvalósult volna? o mire akar fókuszálni, a pozitív vagy negatív dolgokra? a kliens felelősségérzete egyéni cél megfogalmazása, ezt mi akadályozza? A viselkedés megváltoztatásának módszerei konfrontáció (egyéni logika, gondolatmenet felülvizsgálata) a „kérdés” felvetése: „mi lenne másként, ha ön jól lenne?” bátorítás, a konzultáns kijelenti, hogy hisz a magatartás megváltoztatásában úgy tenni mintha, úgy viselkedni, mint akivé válni akar a kliens levesébe köpni tetten érni önmagát feladat kitűzése „nyomógomb” Adleri szempontok Elbátortalanító szülő-gyerek kapcsolatok Valószínű eredmények túlzott védelem nem tanul meg felelősséget vállalni túlzott engedékenység megszerző lesz, felelőtlen tekintélyelvű a hatalomtól függ, megpróbálja legyőzni visszautasítás nem tartja értékesnek magát túlzó elvárások bátortalan, nem bízik a képességeiben sajnálkozás saját maga csinálja következetlen viselkedés a bizalom hiánya, úgy hiszi, az élet tetszőleges  diszharmónikus harcos, kihívásokat keres reménytelenség átragad megalázás cinikus, pesszimista érzések elutasítása megtanulja leplezni vagy elkerülni az érzelmeket versengő küzd, hogy a legjobb legyen, vagy a „legrosszabbak között a legjobb” A kisebbrendűségi érzés dinamikája az egyén nem tapasztalhatja meg a valahová tartozás érzését, ha azzal foglalkozik, hogy mások lenézik őt amikor kételkedünk saját értékünkben, túlbecsüljük mások értékeit kitérünk miatta a felelősségek elől →felelősségvállalás problémája áldozati szerepet veszünk fel miatta másokat leértékelnek, nagyon kritikusak, elégedetlenek mindennel és mindenkivel, akik kisebbrendűségi érzéssel küzdenek → mások fölé kerekedés módszere azért segít, hogy jobb legyen, mint mások → vegyék már észre, milyen nagyszerű sok fantázia, ábránd a ki nem élt dolgok miatt akik bizonygatja érdemeit, az kételkedik túlzottan aggódnak a siker miatt, ami rövid életű, mi van, ha nem okoz valódi örömöt → dichotómiában gondolkodik, csak siker vagy kudarc kategória A kisebbrendűségi érzés legyőzése 1. Tudatosítani az előítéleteket a. amit tényként hiszünk, nagyrészt előítélet 2. Nem félni a hibáktól a. megtanulni természetesnek venni 3. Bátran vállalni azt, hogy nem vagyunk tökéletesek 4. Élvezni az aktivitás örömét a. nem siker/kudarc szemlélet, a helyzetben való működés Konzultáns szerepe diagnoszta, tanár, modell a kliens orientációjának okainak feltárása korai emlékek kiértékelése, értelmezése, benyomások közlése vélemény, érzés megosztása buzdítja a klienst, hogy változtassa meg hibás életstílusát élettörténeti kérdőív adatgyűjtéshez Konzultáns pozitív és negatív értékelése pozitívumok: életet optimistán szemléli, nevelési orientáció, egyenlő légkör o sokoldalú: gyerek, serdülő, család, felnőtt, tanár  o viselkedési, szorongásos, affektív zavar o gyakorlatorientált, tanítást preferálta negatívumok: nincs szilárd kutatási alap, kevés vizsgálat o fogalmak, kifejezések tisztázatlanok o szűk keret: elhanyagolja az élet bizonyos dimenzióit Az életstílus Mosak/Shulman-féle tipológiája a kapó a vezető az irányító az ember, akinek mindig igaza kell, hogy legyen az ember, akit mindenkinek szeretnie kell az ember, akinek jónak kell lennie az áldozat a mártír a kisbaba az alkalmatlan ember az ember, aki izgalomra vadászik az ellenség az ember, aki kerüli az érzéseket Alfred Adler elmélete Második gyermek, sokat betegeskedik, Freudnál dolgozott, majd bírálta a szexualitás túlhangsúlyozását, szétváltak → Individuálpszichológiai Társaság. Nevéhez köthetőek a kisebbrendűségi komplexum, szociális érdeklődés, empátia és életstílus fogalmak. I. VH. után gyermekek számára létrehozott konzultáns klinikák felállítása a bécsi iskolákban. 67 éves korában halt meg szívinfarktusban (Freud két évvel később 83 évesen, 20 éve szenvedett állkapocs rákban). Elmélete kevésbé determinisztikus, a szubjektív érzések fontosságát hangsúlyozta, mint az élet elsődleges motivációs tényezőjét, szemben a biológiai mozgatóerőkkel. Az embereket a szociális érdeklődés motiválja. A személyiség fejlődésében, a tudatos magatartásnak van központi szerepe, nem a tudattalannak. Fontos adleri elvek: 1. Az emberek arra törekednek, hogy sikeresek legyenek, a viselkedésük célra irányított és tervszerű, ezt a folyamatot a tökéletességre való törekvésnek vagy teljességnek nevezi. 2. Mindenki hajlamos kisebbrendűnek érezni magát, ha ezen az érzésen nem lesz úrrá, akkor kialakul a kisebbrendűségi komplexum. Ha valaki ezt túlkompenzálja → felsőbbrendűségi komplexumot eredményez. 3. Az emberre ugyanúgy hatnak a jövőbeli (teleológiai) célok, mint múltbéli okok. Nagy hangsúlyt fektet a születési sorrendre: Elsőszülöttek: o eleinte osztatlan figyelmet kapnak, kezdetben a család uralkodói o alkalmazkodásra, eredményre, megfelelő viselkedésre és tetszésre szocializálják o szülő távollétében felelősséget vállalnak, gyakran szülőhelyettesítők o átélik a családban elfoglalt egyedi helyzet elvesztésének élményét (detronizáltság) a testvér születésével → vagy sértődött lesz vagy megérti az erő és hatalom jelentőségét  Másodszülöttek: o sohasem lesznek trónfosztottak, általában társaságkedvelők, gondtalanok és kreatívak, elsőszülötteknél kevésbé törődnek a szabályokkal o általában ellentétei idősebb testvérüknek, gyakran vállalnak olyan szerepeket, amiket az elsőszülött nem Középső gyerekek: o beszorítva érzik magukat, akikkel nem megfelelően bánnak o nem alakulnak ki náluk azok a szoros és személyes kapcsolatok o pozíciójuk révén sokat tanulnak a családi politikáról a tárgyalás művészetéről → események manipulálásával elérik, amit akarnak és kiválasztják azokat a területeket, ahol sikeresek lehetnek Legfiatalabb gyerekek: o sok törődést kapnak, kiszolgálják az igényeit o elbűvölően kedves gyermekké válhatnak, probléma lehet számukra a bébi szerepből való kitörés o veszély, hogy elkényeztetett lesz o az idős testvérek felfelé húzzák teljesítményüket Egyetlen gyermek: o ha 7 év korkülönbség van a testvérek között, psz-i értelemben az is egyke o nem trónfosztottak, sok törődést kapnak, korán érnek, jó eredményeket érnek el o gazdag képzeletvilág a sok egyedül töltött idő miatt o lehet elkényeztetett, önző és nem elég szocializált Családi környezet szerepe is meghatározó az első 5 év során → addigra mindenki kialakít egy életstílust: családtagokkal folytatott interakciók révén. A negatív családi légkör lehet: 1. autoriter 2. elutasító 3. elnyomó 4. materiális 5. túlságosan féltő 6. túlságosan sajnálkozó A családi légkör érzékelése döntő az életstílus kialakításában. A magukra és környezetükre vonatkozó szubjektív értékelések, fikciók irányítják őket viselkedésükben. Ezek a fikciók 5 alapvető tévedést okozhatnak: 1. túlzott általánosítás = mindent azonosnak tekint 2. hamis, vagy lehetetlen biztonsági célok = mindenkinek tetszeni akarás 3. az életnek és körülményeinek téves felfogása = azt hinni, hogy az embert soha nem éri törés 4. az ember értékének minimalizálása vagy tagadása = az ember soha nem ér semmit 5. téves értékek = fontos elsőnek lenni, függetlenül attól, hogy ehhez mit kell tenni Az egészséges életstílus 3 fő feladatra pontosít: társadalom = társadalmi érdeklődés, a társadalom ügyeihez való hozzájárulás munka = lényeges az emberi túléléshez és függetlenséghez szexualitás = magával és másokkal való együttműködés (nem versengés) +2 másik kihívás, amiket nem fejtett ki teljesen: 1. szellemiség 2. megküzdés önmagunkkal Az élethez bármely feladattal szembekerülve bátorságra van szükség – készség a kockázatvállalásra úgy, hogy nem ismerjük a lehetséges következményeket. Az adlerista konzultáns: tanár, diagnoszta és modellként szerepel a klienseikkel kialakított egyenlőségi kapcsolatokban. Megpróbálja megállapítani milyen okokból alakult ki a kliens orientációja bizonyos gondolkodás- és viselkedésmódokra. A családi körülmények és a korai emlékek alapján kiértékelést végez és megosztja a klienssel értelmezéseit, benyomásait, véleményeit, érzéseit. A terápiás kapcsolat előmozdítására koncentrál. A konzultáns aktív, megosztja érzéseit, feltevéseit. Sokféle módszert alkalmaznak más elméletekből is. Általános szabály: kis mértékben alkalmaznak felmérési módszereket, pl. pszichológiai tesztek, de rendszeresen használnak az élettörténeti adatgyűjtéshez kérdőíveket, és általában elkerülik a DSM-ben található diagnózisfajtákat, inkább saját nyelvezetre támaszkodnak, pl. „elbátortalanodott”. Cél: a hibás életstílus megváltoztatása. A konzultáns gyakran irányító, házi feladatot ad: a kliens viselkedjen úgy, mintha az a személy volna, aki lenni akar. Cél még, hogy a konzultáns segítsen úrrá lenni a kliens kisebbségi komplexusán, ösztönözni, hogy szociális érdeklődésű legyen. A hibás életstílus alapja: az én-központúság a félreértett célok a kisebbrendűségi érzéshez kapcsolódó helytelen feltételezések Ezek az érzések származhatnak: fizikai, vagy lelki sérültségből szülei elkényeztették vagy elhanyagolták Ezeket az érzéseket korrigálni kell, a helytelen magatartásformákat meg kell szüntetni. Ennek érdekében a konzultáns tanár, és az események értelmezője. Az adleri konzultáció a teljes személlyel foglalkozik. 4 cél a terápiás eljárásra: 1. egyenlőségi konzultációs kapcsolat (létrehozás és fenntartás) 2. életstílus elemzés 3. életstílus értelmezése, ami elősegíti a kliens önmagának jobb megismerését 4. a kliens új irányba állása, újraképzése, magatartási változások elérése Módszerei: 1. lépés: meleg, támogató, empatikus és egyenlőségi kapcsolat a klienssel. Együttműködési törekvés jellemzi, aktívan figyelnek és megpróbálnak segíteni a kliensnek az egyéni célok meghatározásában, annak feltárásában, hogy mi akadályozza a célok elérését. Koncentrálhat a kliens erősségeire, időnként konfrontációt is tartalmazhat, hogy kimutassa a következetlenségeket. Törekszik egy rugalmas interakciós folyamat fenntartására, ezáltal a kliens felelősségérzetének hangsúlyozására. 2. lépés: a megfelelő kapcsolat kialakulása után a kliens életstílusának elemzésére koncentrál (életstílus-analízis): születési sorrend, korai emlékek (főleg 10 éves kor előttiek), családi légkör, újabb és régebbi álmok, prioritások elemzése. Adler szerint az ember azokra a gyermekkori eseményekre emlékszik, amelyek önmagáról, másokról és általában a világról vallott jelenlegi nézeteivel összhangban vannak. A múltból felmerülő alakok inkább prototípusok és nem egyének → ezek képviselhetik a kliens beállítottságát az erő, a gyengeség, a férfiak és a nők, gyakorlatilag bármi vonatkozásában. → az álmok a jövőbeni cselekvések próbái lehetnek, különösen a visszatérő álmok. A kliens prioritásainak áttekintése szintén segít megérteni az életstílusát. 3. lépés: A konzultáns megpróbál segíteni a kliensnek önmagába tekinteni, végső kérdések feltevésével és értelmezésével. A nyitott kérdések segítségével a kliens fel tudja tárni az életében előforduló mintákat, amelyeket korábban nem vett észre. Az empátia különösen fontos ebben a folyamatban (éreznie kell, milyen lehet a kliens helyében lenni, mielőtt átirányítja a kliens figyelmét jelenlegi magatartásának okaira). A születési sorrend pozíció és családi környezet általános ismerete is segítheti az elemzést. Az egyenlőségi szellem értelmében a kliens nem köteles elfogadni a konzultáns szempontjait. 4. lépés: a viselkedés megváltoztatásának ösztönzése, elérése, amelynek érdekében különleges módszereket alkalmazunk:  a. konfrontáció = kihívásként azt kéri, hogy a kliens maga vizsgálja meg saját egyéni logikáját → ilyenkor a kliens gyakran rájön, hogy képes megváltoztatni a viselkedését b. a „kérdés” feltevése: mi lenne másként, ha ön jól lenne? = ezt a kérdést bármikor fel lehet tenni, gyakori az első interjú során c. bátorítás = az emberbe vetett hit, a konzultáns kijelenti, hogy hisz abban, hogy a magatartás megváltoztatása lehetséges d. úgy tenni, mintha = arra utasítja a klienst, hogy tegyen úgy, mintha az a személy volna, aki lenni akar, pl. az az ideális valaki, akiről álmodik e. a kliens levesébe köpni = rámutatni a kliens egy viselkedési mintájára, ezáltal elrontja, leleplezi a viselkedés által várt eredményt, így ha azt továbbra is alkalmazza majd, eltűnik annak öröme f. tetten érni önmagát = a kliens megtanulja felismerni az önpusztító gondolatokat és magatartást, amire a folyamat elején csak a konzultáns segítségével volt képes g. feladat kitűzés = kezdetben rövidtávú, elérhető célok kitűzése a kliensnek önmaga elé, aztán fokozatosan eljut a hosszútávú, realisztikus célokig (amikor bekövetkezik a magatartásváltozás, létrejön bizonyos mértékű kontroll a saját életük felett, véget ér a konzultáció) h. nyomógomb = annak megerősítése, hogy a kliens maga választhatja meg, milyen stimulusra figyel. Megtanítjuk a klienst, hogy a kívánt érzéseket gondolataik koncentrálásával hozzák létre. Mint, amikor megnyomunk egy gombot és a kliens választhat, hogy negatív vagy pozitív élményekre emlkezzen. Értékelése: erősségek: o egyenlőségi légkörben a kapcsolat és elkötelezettség erősödik, a változás esélyei megnőnek o bátorítás és támasz értékes segítség, nevelési orientációval közelítenek a kliensekhez, az életet optimista módon nézik o sokféle konzultációs modell ▪ 4-9 évesek: játékterápia, a játék nyelvén fejezik ki magukat és ezután verbálisan is tudnak beszélni érzéseikről ▪ serdülőknél: verbális és magatartási megnyilvánulásokon alapuló megközelítést, főként azoknak, akik e korcsoport tipikus hibás céljaival foglalkoznak (pl. erő, figyelem, bosszú, alkalmasság) ▪ szülőknek nevelési támogató csoport működtetése, hogy jobban megértsék gyermekeiket, hatékony beavatkozási stratégiákat tudjanak megtervezni ▪ sikeres a teljes és komplex családi interakciókkal kapcsolatos problémák esetén ▪ tanárcsoportokkal és a társadalom más szegmenseivel való foglalkozásoknál is alkalmazható o hasznos sok DSM kategóriába tartozó zavarnál is pl. gyermekkori és serdülőkori viselkedési, antiszociális és szorongásos zavarok, affektív zavarok, személyiségzavarok o gazdagította más segítő elméletek fejlődését korlátok: o nincs szilárd alátámasztó kutatási alapja a megközelítési módnak, kevés a tapasztalati vizsgálat, ami egyértelműen kimutatja a módszer hatékonyságát o sok fogalom, kifejezés bizonytalan, ködös elképzelések a hogyanról o megközelítési mód túl szűk lehet o individuálpszichológia kontra társadalmi együttműködés fontossága Adleri elmélet: - Kevésbé vitatott, világosabb megfogalmazása lett, könnyebben érthető, népszerűbb főként az oktatás területén. - Társadalmi alapon nyugszik, interperszonális és szubjektív, a jövőt, a holizmust, egyenlőséget és a választás fontosságát emeli ki. - Széles körben alkalmazzák iskolákban, különböző intézményekben. - Népszerűsége reményteljes voltának tulajdonítható, és annak a ténynek, hogy sokféle környezetben lehet használni.