Behaviorista tanácsadás PDF

Behaviorista tanácsadás A behaviorista kontinuum egyik végén a radikálisok állnak, pl. Skinner, aki elsődlegesen a tanulási elvekkel foglalkozik és elveti minden mentalista fogalom, pl. gondolat vizsgálatát. A másik végén Meichenbaum és Beck van, akik az agyi folyamatoknak (pl. érzékelés) az emberi...

Behaviorista tanácsadás A behaviorista kontinuum egyik végén a radikálisok állnak, pl. Skinner, aki elsődlegesen a tanulási elvekkel foglalkozik és elveti minden mentalista fogalom, pl. gondolat vizsgálatát. A másik végén Meichenbaum és Beck van, akik az agyi folyamatoknak (pl. érzékelés) az emberi viselkedésben betöltött fontos szerepét hangsúlyozzák, és a gondolatokat a magatartás egy formájának tekintik. Első időszakában (1900-1930) a behaviorizmus kizárólag külső megfigyeléssel foglalkozott: Watson – kis Albert kísérlet: igazolta, hogy az emberi érzelmek tanulással alakulnak ki, és általánosíthatók Mary Cover Jones: kimutatta, hogy az ellenkondicionálás segít a gyerekek fóbiás reakcióit leküzdeni Az 1940-es évektől nagyobb figyelmet kapott az irányzat: Skinner (1953): operáns kondicionálás Wolpe (1960): az abnormális magatartás kezelése Bandura (1963): a helyettesítő tanulási hatások Az 1950-es években vezették be a behaviorterápiát, a kliens problémáinak megoldását célzó behaviorista megközelítési módot. Krumboltz (1966) nevéhez fűződik a behaviorizmus népszerűsítése a konzultációban. Bandura munkásságából merített, és forradalmasította a konzultációs szakmát. Az 1980-as évekre a behaviorista megközelítés 3 fő elméletre vált szét (3 tanulási mód): 1. klasszikus kondicionálás (válaszoló tanulás): Pavlov, Oroszország → Watson, USA 2. operáns kondicionálás: Skinner, USA – a klasszikus kondicionálás gondolataiból merített, de szerinte az egyénnek aktívabb része van a tanulási folyamatban 3. társadalmi/szociális modellálás: Bandura, a tanulás legnagyobb részben másolás, vagy utánzás eredménye Tehát a tanulás és fejlődés ezen a 3 féle módon történhet, ezeket a módszereket használja minden organizmus. A konzultánsok gyakran egyesítik a 3 elmélet nézőpontjait. William Glasser realitásterápiáját szintén behaviorista megközelítési módnak tekintik, bár jelentősen különbözik a többitől. A 3 fő elmélet kialakulása: részben egymástól elszigetelt módon részben egymással folytatott párbeszéddel Skinner Pennsylvania-ban született 1904-ben, első gyerek, öccse 16 évesen meghal. Apja azt szerette volna, hogy a fia is ügyvéd legyen. Fogékony volt a műszaki dolgok iránt (több találmánya is volt), érdeklődött az állatok viselkedéses iránt is. Egy vidéki vásáron nagy benyomást tett rá, egy idomított galambcsapat bemutatója, később galambokat használt elmélete bizonyos vonatkozásainak bemutatására. Élvezte a zenét, egy jazz zenekarban szaxofonozott. Írói munkássága alatt ismerkedett meg Pavlov, Watson, Russel és Bacon műveivel. Felhagyott írói ambícióival és pszichológiát tanult, 1931-ben doktorált. Könyveiben írt arról, hogy  hogyan alkalmazhatók a tanulási elvek a társadalom valamennyi területén, milyen lépéseket kell tenni a civilizáció fennmaradása és virágzása érdekében, hogyan alkalmazhatók a behaviorista elvek az idősek problémái esetében. Skinner behaviorista deterministaként jellemezhető, számára a tanulás az emberi cselekedetek elsődleges meghatározója. 86 évesen halt meg. Az emberi természetről vallott közös jellemzők a látható viselkedéshez szorosan kapcsolódó folyamatokra koncentrálnak fő érdeklődési területük az itt és most feltételezik, hogy minden magatartás tanult forma (legyen az alkalmazkodó, vagy rosszul alkalmazkodó) → tehát fel és le is építhető tanulással tanulás hatékony eszköze lehet az inadaptív magatartás megváltoztatásának jól meghatározott terápiás célokat használnak elutasítják azt a gondolatot, hogy az emberi személyiség egyéni sajátosságokból áll fontosnak tartják, hogy minden alkalmazott módszerüket tapasztalati bizonyíték, és tudományos alap támassza alá – tudományosan nagyon megalapozott Behaviorista megközelítési módok → strukturális és direktív gyerektanácsadásban, szülői konzultációban, tanárok esetében jól alkalmazható viselkedésváltozás a cél → megerősítési rendszer a viselkedésformák széles skálájával foglalkozik gyakoriak a magatartási hiányosságok, vagy túlzások a konzultánsok segítenek a klienseiknek a cselekvés új, megfelelő módját megtanulni, megváltoztatni vagy kiküszöbölni a problémás cselekvést alkalmazkodó magatartás váltja fel a korábban rosszul alkalmazkodó viselkedést a konzultáns tanulási specialistaként működik a kliens számára különösen népszerű ez a megközelítés intézményi területeken, pl. elmegyógyintézetekben vagy foglalkoztató műhelyekben A behaviorista konzultációban sikeres kliensek o célorientáltak, szükségük van sikerre és eredményre o cselekvésorientáltak, tenniük kell valamit o érdekeltek a viselkedés megváltoztatásában Klasszikus kondicionálás = válaszoló tanulás a személy nem aktív résztvevője a tanulási folyamatnak a tanulás két inger összekapcsolódása révén következik be Pavlov kutyái: Pavlov észrevette, hogy ha egy kutya éhségét egy csengő hangjával hozza összefüggésbe (akkor szólalt meg, mielőtt a kutya enni kap), a kutya összekapcsolja a hangot az élelemmel, mert később már akkor megindul a nyálelválasztás, ha a csengő megszólal.  o étel = természetes (kondicionálatlan) inger + nyál = természetes (kondicionálatlan) reakció, válasz o csengő = semleges stimulus + étel = természetes (kondicionálatlan) stimulus + nyál = természetes (kondicionálatlan) reakció, válasz o csengő = kondicionált (tanult) stimulus → nyál = tanult (kondicionált) reakció, válasz o csengő = kioltott stimulus → nyál nincs = kioltott reakció, válasz hasonlóan az emberek is gyakran kötnek érzéseket bizonyos eseményekhez, és fordítva, pl. a fóbiák párosított asszociációk miatt alakulnak ki, vagy pl. bizonyos étel fogyasztását követő rosszullét → azt az ételt kerülni fogja (averzív kondicionálás → bár független egymástól a két esemény). egyén érzelmileg is válaszolhat egy hangra, illatra, színekre, érintésre, élményre, ez válaszoló tanulást eredményezhet nem kell aktívan kapcsolatba kerülnie a környezettel ahhoz, hogy ilyen tanulási folyamat bekövetkezzen egyszer megtanult asszociációk ellenkondicionálással el is tüntethetők (helyét új asszociáció foglalja el) Operáns kondicionálás (Skinner) ahhoz, hogy tanulás következzen be, az embernek aktív résztvevőként kell a környezettel kapcsolatba kerülnie → azt kell megvizsgálni, hogy miképpen működik az egyén a környezetében személy tetteiért jutalomban vagy büntetésben részesül → ezáltal megtanul különbséget tenni olyan viselkedésformák között, amelyek jutalommal járnak, és amelyek nem járnak jutalommal, esetleg még büntetés is lehet belőle → következmény: feltehetőleg többször viselkedik úgy, hogy azért jutalom járjon, és csökkenti azokat a viselkedéseket, amelyek jutalom megvonással, bátorítás, dicséret elmaradással, vagy büntetéssel jár o ezek nem tudatos viselkedések alapvetően → az ember gyakran ismétel meg olyan magatartásformákat, amelyek elismerést, nyereséget, fizikai szükségletek kielégítését eredményezik arra épül, hogy amikor egy bizonyos viselkedési formát közvetlenül egy megerősítés (jutalom) követ → nő az esélye annak, hogy az adott viselkedési forma hasonló, vagy azonos körülmények között visszatér az egyén nem alakítja olyan mértékben a környezetét, mint amennyire az alakítja őt a jutalmak és a büntetések által viselkedési forma következményei döntik el, hogy azt a bizonyos magatartást az ember megtanulja és ismétli-e Szociális modellálás (Bandura) az emberek úgy sajátítanak el új ismereteket és magatartásformákat, hogy megfigyelnek más embereket és eseményeket, de nem vesznek részt közvetlenül a viselkedésben és azok következményeit sem viselik Bandura szerint minden fontos tanulás ilyen szociális modellálás útján történik (Bobo baba) Előnye: o időt, energiát és munkát lehet megtakarítani az új képességek megszerzésében  o kevesebb súlyt fektet a külső megerősítő hatások fontosságára, és kihangsúlyozza a magatartás önszabályozásának jelentőségét → ez a tanulási mód, megerősítő hatásoktól függetlenül is megtörténhet!!! A konzultáns szerepe sok szerep közül választhatnak az orientációjuktól és a kliens céljaitól függően o konzulens, tanár, erősítő és segítő, de felügyelhet, vagy irányíthat olyan személyeket is a kliens környezetében, akik közreműködnek a változás folyamatában o követési modellként szolgálhat (szociális tanulásra orientált) o irányító és előíró módon segíthet (aktívabban reagál, operáns tanulás centrikus) általában igen aktívak az ülések során A kliens a viselkedés speciális formáit: megtanulja, elhagyja, újratanulja széles látókör, bevonja a klienst a konzultáció minden szakaszába nagy különbségek vannak a pszichológiai tesztek és a diagnózis használata terén o legtöbben valamilyen fajta értékelési eszközt alkalmaznak, amik rendszerint a magatartást, a cselekvést mérik o klienseket az általuk mutatott magatartásformák szerint írják le, amelyek közül sok szerepel a DSM-ben Célok Segíteni szeretné kliensét, hogy az megfelelően alkalmazkodjon az életkörülményeihez, elérje személyes és szakmai céljait. A hangsúly a kliens rosszul alkalmazkodó magatartásának megváltoztatásán, vagy kiküszöbölésén van, segítve az egészséges és konstruktív cselekvési módok elsajátításában. → Az improduktív cselekvéseket produktív reagáló módokkal kell felváltani. Fontos, hogy elérjék a kölcsönös megállapodásban rögzített célokat. 4 fő lépés van a folyamatban: 1. a probléma meghatározása, konkrét megfogalmazása → a klienst megkérjük, hogy határozza meg, mikor, hol, hogyan és kivel kapcsolatban lép fel a probléma, ki mit csinál, hogy reagál, mi módosítja – a problematikus magatartás megfigyelése nem szükséges a. pl. gyerek nyilvános hisztije 2. a kialakulás történetének megismerése → hogyan viselkedett a kliens a múltban hasonló körülmények között, és a fennálló problémának lehetnek-e organikus okai 3. specifikus célok kitűzése (célok elérhető kisebb egységekre bontása), tanulási gyakorlatok az általa igényelt képességek elsajátításához 4. a változás legjobb módszereinek meghatározása → többféle módszer is van, ami segíthet a kívánt cél elérésében, és ha valamelyik nem válik be, azt lehet módosítani, vagy próbálkozni más módszerrel, fontos a módszer hatékonyságának folyamatos értékelése a. pl. gyerek a viselkedésre adott válaszra reagál, így azt jutalmazzuk, amit látni szeretnénk tőle i. először rosszabb lesz a helyzet, míg átáll a megfelelő viselkedésre, de ki kell tartani → elmarad a jutalom, ha nem együttműködő Fő cél a kliens segítése annak megtanulásában, hogyan tűzzenek ki és valósítsanak meg speciális célokat, és azok eléréséhez vezető részcélokat. A konzultánsok konkrétak, objektívak és együttműködnek a klienssel. Módszerek Általános behaviorista módszerek – mind3 elmélet esetében alkalmazhatók megerősítések: olyan események, amelyek egy magatartási formát követően jelennek meg, és növelik annak a magatartásnak a megismétlődési esélyét o pozitív megerősítés: ▪ érintett kellemesnek tekinti és értékeli ▪ gyakori formái: elismerés, pénz, étel ▪ konzultációban gyakrabban alkalmazzák, mint a negatív megerősítést ▪ bizonyos helyzetekben egy dicséret pozitív megerősítő hatású, amikor a kliens teljesít valami cselekvést o negatív megerősítés: egy ellenkező stimulus, aminek a megszűnésétől függhet egy elérni kívánt dolog (pl. nyaggatás, mint negatív megerősítés abbamaradása, főleg, ha a személy szereti a békességet) ▪ az ellenkező stimulus megszüntetése erősítő hatással van az érintettre, és az elvégzett cselekedetre o elsődleges megerősítés: ténylegesen megerősítésként értékeljük, pl. étel. o másodlagos megerősítés: elsődleges megerősítéssel összekapcsolódva ad megerősítést, pl. a díjazás valamilyen fajtája, amely a pénzzel összekapcsolódva értékes o a kliensek tudják legjobban, hogy számukra milyen tevékenységek, dolgok jelentenek megerősítést o nincs büntetés, csak jutalommegvonás → rosszabb, mint a büntetés, mert nincs benne a korrekció lehetősége, de ne legyen nagy elvárás egyszerre o gyorsabb az eredmény a jutalmazással, viszont alapvetően rombolja a kapcsolat minőségét, mert külső kontroll attitűdre nevel megerősítés ütemezése: reakciók száma (arány), vagy a megerősítések közötti időszakok hossza (intervallum) alapján történik o folyamatos megerősítés: amikor egy viselkedési formát tanulunk, azt mindig meg kell erősíteni, amikor előfordul o időszakos megerősítések: amikor a viselkedés már kialakult, kevésbé gyakran kell megerősíteni o fix-arányú ütemezés: az adott reakciók száma alapján nyújtott megerősítés (mint amikor darabbérben fizetik a munkát) o fix intervallumú ütemezés: szabályos időközönként megtörténik (pl. hetente adott fizetés) o változó arányú ütemezés: megerősítés rendszertelenül történik (pl. mint a játékautomatából nyert pénz), de hosszabb távon ez elér egy adott átlagot o változó intervallumos ütemezés: rendszertelen időzítésű megerősítés, előre nem látható (pl. a főnök egy nap 2x is megdicsér, utána 1 hónapig nem) o ha a konzultáns tudja, hogy a kliense melyik fajta időzítést kedveli leginkább, ennek megfelelően alkalmazhatja a megerősítést formálás: magatartásforma fokozatos megközelítése, lépésenként való megtanulása  o megtanulandó magatartási módot kezelhető egységekre bontják le → minden pozitív lépést megerősítek, ami az elvárt viselkedés felé mutat o a személy ténylegesen gyakorol egy viselkedési formát, vagy úgy képzeli többet tesz meg egy feladatból, mint korábban (fókuszolt elképzelés) megszüntetés: viselkedési forma elhagyása, mert a megerősítés abbamarad o pl. klienst nem kényszerítjük, hogy egy adott témáról beszéljen, és többet nem hozza szóba büntetés: negatív megerősítés alkalmazása vagy egy pozitív megerősítés megvonása, egy viselkedése forma leállítása vagy megszüntetése céljából o rombolja a bizalmat, önbecsülést, inkább a jutalom és megvonásban gondolkodjunk Speciális behaviorista módszerek → finomított módszerek, amelyek általános eljárásokat kombinálnak, pontosan meghatározott módon, és általában reagáló vagy operáns megközelítési módok: önmegfigyelés, önregisztráció: kliens megtanulja saját viselkedése megváltoztatását 2 egymáshoz kapcsolódó folyamatban o önmegfigyelés → vegye észre saját speciális viselkedését o önregisztrálás →ezeknek az észlelt viselkedési formáknak a regisztrálása o kihat a tanulási szokásokra, mert arra készteti a klienst, hogy tartsa számon azoknak a speciális viselkedésformáknak az előfordulását, amelyeket alapesetben gondolkodás nélkül alkalmaz → jobban tudatában lesz magatartásának és látja, egyes cselekvések mikor, hogyan következnek be → előzetes lépés a változás felé o 9-10 éves kortól környezeti tervezés: kliens környezete egy részének számbavétele, megalkotása, bizonyos viselkedési formák elősegítése vagy korlátozása végett o pl. ADHD-s gyereket előre ültetnek / ha fájdalmas emlék kapcsolódik egy helyhez, napi ütemezéssel megtervezik, hogy kerülje el azt a helyet szisztematikus deszenzitizálás: szorongáshierarchia készítése, ezen haladunk végig, miközben megtanítjuk a szorongását oldani (relaxálni) o alapja, hogy az ember nem lehet egyszerre szorongó és fizikailag ellazult (reciprok gátlás) implozív terápia, elárasztás: klienssel elképzeltetünk egy szorongást keltő szituációt, aminek szörnyű következményei lehetnek, de nem tanítjuk meg relaxálni előtte → a szituáció deszenzitizációját valósítja meg o kezdő konzultánsok nem használhatják o elárasztás kevésbé traumatikus, mert itt egy olyan szorongást keltő szituációt kell elképzelni, ami nem jár szörnyű következményekkel averzív módszerek: szükségesek, ha egy magatartásformát meg kell szüntetni, mielőtt az újat megtanítanánk o rövid szünet (time out technika): zavarkeltő viselkedésből kivesszük egy időre → megnyugtatás, visszaillesztés – nem a büntetésről szól ▪ el van zárva a lehetőségtől, hogy egy ideig pozitív megerősítést kapjon ▪ akkor hatékony, ha rövid időtartamokban alkalmazzuk pl. gyerek kiküldése az osztályteremből 5 percre o túlkorrigálás: többet kér annál, amennyit előtte kért, de az nem történt meg ▪ először csak a környezetet kell természetes állapotában helyreállítani, majd még annál is jobbá tenni ▪ pl. nem rakta el maga után a játékot, akkor az egész szobát rendbe kell tennie  o rejtett szenzitizáció: kellemetlenséggel kapcsoljuk össze a megszüntetni kívánt viselkedést, pl. dohányzásnál, elhízásnál, kábítószerfogyasztásnál, szexuális probléma o a negatív stimulusok hosszú távon nem hatékonyak, mert a negatív érzelmi hatásuk hamar megszűnik, összeütközésbe kerülhet a kívánt magatartásforma megtanulásával, a klienst menekülésre ösztönözheti, és ha ez sikerül, akkor pozitív megerősítéssé válik o etikai és jogi problémákat vethet fel → kliens írásos beleegyezése szükséges! modellálás: megfigyeléses/helyettesítő/szociális tanulás, utánzás – lelki és fizikai tevékenységet igényel o modell magatartása stimulus a hasonló gondolat, attitűd, magatartás kialakításához, a modell viselkedésének megfigyelése alapján o előnyei: gazdaságos, könnyen megvalósítható, pozitív magatartásváltozásra irányul, vizuálisan vonzó, kliens számára kevés/semmi kockázat o Bandura: ▪ megfigyelőhöz korban, nemben, fajban, attitűdben legközelebb álló modell fejti ki a legnagyobb hatást ▪ élő és szimbolikus modellek (pl. film) és többszörös modellek (csoport) hatásai egyaránt hatékonyak ▪ rejtett modellek (kliens elképzeli, hogy a modell egy kívánt tevékenységet végez) szintén hatékonyak o gyakran kapcsolják össze speciális kognitív módszerekkel: elképzelés, önpárbeszéd asszertivitás tréning: fő elve, hogy az embernek szabadon ki kell tudnia fejezni érzéseit, gondolatait anélkül, hogy túlzott mértékű szorongást érezne o módszer részei: szorongás ellenkondicionálás + öntudat megerősítése o megtanítják a kliensnek, hogy jogában áll az önkifejezés + különbséget agresszív, passzív, öntudatos cselekvések között o folyamata: ▪ kliens megmondja, mik a céljai, pl. egy gyűlésen fel tudjon szólalni ▪ konzultáns pozitív-negatív visszajelzést ad a kliensnek jelenlegi viselkedéséről ▪ kívánt viselkedésforma modellálása és kliens szerepjátéka az éppen látott magatartás alapján ▪ konzultáns megerősíti ezt a magatartást, segít a cselekvés alakításában ▪ kliens házi feladatot is kap, amit az ülések közötti időben kell elvégeznie o asszertív magatartásformákat fokozatosan alakítjuk ki, a klienst bátorítjuk és megtartjuk a megkezdett úton o célja: egyéneknek jó érzésük legyen önkifejezési képességeikről, ne manipulálásra, agresszivitásra bíztassuk őket Kognitív behaviorista módszerek stressz-oltás: preventív módszer (mint a védőoltás), amellyel az egyénnek olyan képességek együttesét tanítjuk meg, amelyekkel kezelni tud stresszes eseményeket → 3 szakasza van: ▪ segítünk megérteni a stressz és leküzdés természetét ▪ megtanítunk speciális megküzdő képességeket, megerősítjük a már meglévő képességek használatában ▪ hangsúly a gyakorláson, megküzdő képességeket valós szituációkban is alkalmazza o arra koncentrál, ami előttünk áll, a stresszes eseményeket kezelhető adagokra bontja le, kitalálja a kisebb léptékű stresszes események kezelésének módszereit, és gyakoroltatja a megküzdő képességeket  gondolat megállítás: a múlton rágódó, irracionális gondolatokkal küzdő klienseknek segít a módszer a saját maguk ellen dolgozó gondolatokat megállítani és produktívabb módon élni o arra kérjük, gondolkodjon maga ellen dolgozó módon → „állj!”, gondolkodási folyamat megszakítása o cél: negatív gondolati minták külső kontrolljától eljusson a belső kontrollig + saját maga ellen dolgozó gondolatokat öntudatos, pozitív, semleges gondolatokkal váltsa fel megállapodások szerepjáték: egy adott helyzetet szimulál, hogy biztonságos környezetben gyakorolja a megfelelő viselkedést rejtett megerősítés: mentálisan képzeli el, hogy egy kívánt viselkedést végrehajt, majd ennek pozitív következményeit is elképzeli o a viselkedés pozitív megerősítést kap anélkül, hogy a valóságban történne meg → növeli annak valószínűségét, hogy a kliens később ténylegesen végrehajtja azt irányított gyakorlás, viselkedéspróba információadás: világos, objektív és konkrét információkat nyújtson a viselkedése megváltoztatásához, a problémája megértéséhez és a megoldási stratégiák kialakításához paradox intenció: problémáinkat el is bagatellizálhatjuk azáltal, hogy kigúnyoljuk, nevetségessé tesszük félelmeinket → ezáltal sikerülhet eltávolodnunk a problémától és hatástalanítani azt, pl. délután 5-6ig verekedjenek, kapjak óriási pánikrohamot – teret enged a tünetnek tiltás helyett önbüntetés: a kliens önként vállalja, hogy egy nemkívánatos viselkedés megjelenése esetén valamilyen kellemetlen következményt alkalmaz önmagán önmegerősítés: kliens saját maga erősítse meg (jutalmazza) a kívánt viselkedést, ezáltal növelve annak gyakoriságát kioltás: egy viselkedést már nem követnek olyan megerősítések (jutalmak), amelyek korábban fenntartották, akkor a viselkedés fokozatosan csökken, és végül eltűnik Előny és hátrány pozitívumok: o segíthet: szorongás + stressz, asszertivitás problémák, szociális interakciók, evési zavarok, kábítószerfogyasztás, figyelemproblémák, viselkedési zavar, fóbia, impulzuskontroll zavarok, pszichoszexuális diszfunkciók stb. esetén o közvetlenül a szimptómákkal foglalkozik, gyakran azonnal segít a kliensnek o itt és most → nem kell a múltat vizsgálni → időt és pénzt takarít meg o sok módszer, konzultációs módszertani szakfolyóiratok o tanuláselméleten alapul, hogy hogyan sajátítunk el új magatartásformákat o vannak etikai irányelvek, szervezetileg is segítik a módszerek gyakorlását, terjesztését, kontrollálják a módszerrel való visszaéléseket o jó kutatási háttér – objektivitás és értékelés iránti elkötelezettség o objektív a problémák meghatározását és azok kezelését tekintve → konzultációt demisztifikálja, lehetővé teszi a kliensek és külső értékelők számára, hogy mérhető módon állapítsák meg a megbízhatóságát negatívumok:  o csak a látható viselkedéssel foglalkozik, nem a személyiséggel → túl egyszerű a komplex emberi interakciók magyarázatára o kevés hangsúly a kapcsolatokon o néha mechanikusan alkalmazzák, kezdetben nem fektet hangsúlyt a konzultáns/kliens kapcsolatra o ellenőrzött feltételeket nehéz előállítani a normális konzultációs szituációkban ▪ elmélet nagy részét alacsonyabbrendű állatok felhasználásával fogalmazták meg → működik-e nem ideálisan funkcionáló emberi klienseknél is? o olyan új módszerek is tartoznak ide, amelyek megelőzik az elméletet, amik alátámasztanák őket o nem vesz tudomást a kliens múltbeli történetéről és tudattalan erőiről ▪ akik múltbeli problémákat akarnak megoldani/tudattalanból eredő belátással akarnak foglalkozni, nem alkalmas o nem vesz figyelembe fejlődési szakaszokat ▪ a fejlődési szakaszok, csak kismértékben magyarázzák a látható magatartást o beprogramozza a klienst a viselkedés minimális, vagy tűrhető szintjére, erősíti a konformizmust, elnyomja a kreativitást és nem vesz tudomást a kliens önkiteljesedésére, önmegvalósítására és önbecsülésére irányuló igényéről Realitásterápia – Glasser A személy belső világa az, ami legnagyobbrészt meghatározza, milyen viselkedést választ az illető személy. Glasser A realitásterápia megteremtője. Ohioban született 1925-ben, harmadik és legkisebb gyermek. Gyermekkorát boldognak írja le. Klinikai pszichológiát tanul, de doktori disszertációját elutasítják, ezért elvégzi az orvosit. Kaliforniába költözik, hogy magánpraxist nyisson, de a kliensek nem jönnek így pszichiáteri állást vállal. 1960-as években fogalmazta meg elméletét, majd azt iskolai környezetben is alkalmazta. Sok könyvet írt. Az emberi természetről vallott nézet Mindenkiben megvan egy egészségi vagy fejlődési erő. Ez két szinten: fizikai (létfontosságú dolgokra irányuló szükségletek) és pszichológiai (önmagunk értelmes és sikeres voltának érzése) szinten mutatkozik meg. A sikeres identitás felépítésének alapja a pszichológiai szükségletek kielégítése. Probléma akkor merül fel, ha az ember nem vállalja a viselkedéséért a felelősséget. Különbözőek a képességeink a szükségleteink kielégítésére. Az emberi tanulás egy életen át tartó folyamat. A gyermek életének két kritikus időszaka van: 2-5 év: különösen erős igényük van szüleik szeretetére és elfogadására és a hozzájuk való kötődésre, 5-10 év: az iskolával kerülnek kapcsolatba, megjelenik az önképük. Sok gyerekben alakul ki kudarc identitás ebben az időszakban szocializációs nehézségek és tanulási problémák miatt. Az elmélet a tudatosságra is hangsúlyt helyez. Az emberi lények tudatos szinten cselekszenek, nem tudattalan erők vagy ösztönök vezetik őket. A személyes cselekvések érzékeléseken alapulnak. Az irányítórendszer három részből áll: 1. az érzékelő rendszer, 2. az összehasonlító rendszer 3. és a magatartási rendszer A konzultáns szerepe A konzultáns elsősorban, mint tanár és modell szerepel, aki meleg és közreműködő módon fogadja a klienst, miközben a kliens figyelmét gondolatainak és tetteinek ellenőrzésére irányítja. Kevés kísérlet történik tesztelésre, diagnosztizálásra, értelmezésre. Nem foglalkoznak a kora gyermekkori élményekkel, a kliens belátásával, a tudattalan vonatkozásaival, lelki betegségekkel. Célok a kliens segítése, hogy a pszichológiailag erőssé és racionálissá váljon, vagyis hogy vállaljon felelősséget magatartásáért, így siker identitás alakul ki, aminek következtében a kliens produktívabb és harmonikusabb életet képes élni segíteni, hogy megtalálja életcélját, megvizsgálni személyes adottságait és a környezetének segítő és akadályozó tényezőit segít realisztikus terveket megfogalmazni a kliens szükségleteinek és kívánságainak elérésére konzultáns értelmes és jelentőségteljes kapcsolatba kerüljön a klienssel a viselkedésre és a jelenre koncentrál, a büntetés és mentségek eltüntetése a kliens életéből. Módszerek Nagymértékben a tanításra támaszkodik: a kapcsolatban a kliens elkezd szembenézni a valóssággal, a konzultáns elutasítja a kliens irreális viselkedését anélkül, hogy magát a klienst mint személyt elutasítaná. Végül a konzultáns jobb módszereket tanít a kliensnek arra, hogy igényeit ki tudja elégíteni. A realitásterápia 8 alapvető lépése: 1. kialakítani a kapcsolatot, 2. a jelenlegi magatartásra koncentrálni, 3. magának a kliensnek kiértékelni saját viselkedését, 4. akciótervet vagy megállapodást készíteni, 5. elkötelezettséget kapni a kliens részéről, 6. mentséget nem elfogadni, 7. ésszerű következményeket megengedni, de a büntetés alkalmazását elutasítani, 8. a kliens feladását elutasítani. Alapvetően cselekvés-orientált módszereket alkalmaz: a szerepjátszás – újra és újra „átélje” egy adott helyzetet, és kipróbálja a különböző alternatív viselkedéseket, hogy megtalálja a legmegfelelőbbet a humor, a konfrontáció, a speciális tervek kidolgozása, a szerep-modellálás, a korlátok meghatározása  és a bekapcsolódás – kliens aktívan részt vegyen a terápiás folyamatban, és elköteleződjön a változás iránt Értékelése Erősségek széles körben alkalmazható: viselkedési zavarok, kábítószer fogyasztás, impulzuskontroll zavarok, személyiségzavarok és antiszociális magatartás kezelésére felnőttek, gyermekek, idősek, egyedi, csoportos, házassági és családi konzultációban konkrét, a rövid távot hangsúlyozza, a kliensek tudatos és igazolható célokkal dolgoznak, melyek gyorsan elérhetőek erősíti az egyének belső felelősség- és szabadság-érzetét, hibáztatás, kritizálás, vagy a teljes személyiség átformálására irányuló kísérletek nélkül van egy országos képzési központja Korlátok kevés teret enged a tudattalannak és a személyes történetnek nem vesz tudomást a biológiáról, mint a lelki betegségek kialakulásának egy tényezőjéről a megközelítési mód túlságosan egyszerű, nem foglalkozik az emberi lét teljes komplexitásával, inkább tudomást sem vesz a fejlődési szakaszokról, elmélete nem átfogó jellegű Egyedi elméletek integrációja (Ponzo – 1976) 1. a konzultáció első TUDATOSSÁG szakaszában a Rogers személyiségközpontú és a Gestalt, valamint az egzisztencialista módszerek használhatók a kliensekkel való jó kapcsolat kialakítása végett. 2. Második szakaszban a KOGNITÍV REORGANIZÁCIÓ, a kognitív Tranzakcióanalízis és Racionális-emocionális terápia elméletekből merít, hogy segítsen a klienseknek rosszul alkalmazkodó, vagy improduktív gondolkodásmódjuk megváltoztatásában. 3. Harmadik MAGATARTÁSVÁLTOZTATÁS szakaszban a behaviorista megközelítési módot javasolj, hogy a kliensek másképpen és produktívabb módon cselekedjenek. Lazarus (1967, 1971, 1976) egy tágabb megközelítést kínál az integrációra: TECHNIKAI EKLEKTICIZMUS = a kliens személyiségét 7 működési mód szervezi, ezek együtt az ALAP ID: 1) jelenlegi magatartásformák, 2) affektív folyamatok 3) érzések, 4) képzetek, 5) ismeretek, 6) interperszonális kapcsolatok, 7) biológiai funkciók A kezelés arra irányul, hogy befolyást gyakoroljon ezekre a működési módokra. Attól függ, hogy melyik megközelítési módot választjuk, hogy az adott kliens esetében melyik területen van a legtöbb probléma. Lazarus szerint a működési módok interakcióban vannak egymással, és van egy „gyújtási sorrend”, amely által az egyik mód befolyásolja a másikat. A kezelés célja sokoldalú, és a teljes személy magatartásának a befolyásolását jelenti, egy-két elsődleges területen végzett szelektív munka által. Az egészséges eklekticizmus elérése érdekében minden konzultánsnak magának kell felfedeznie, hogy melyik szisztematikus megközelítési mód felel meg neki a legjobban. Az előbbi két rendszer csak egy jó modell arra, hogy az ember ezek alapján gondolja végig a konzultációs megközelítési módok integrációs lehetőségeit. Alapvetően fontos ehhez ismerni és elsajátítani: hogy milyen az emberi természet, a konzultációs elméleteket, önmagunkról való ismereteket, a kliensről való ismereteket. További behaviorista módszerek: negatív ellenkondicionálás: a nem kívánt viselkedések csökkentésére vagy megszüntetésére irányul, azáltal, hogy egy kellemetlen vagy negatív következményt társítanak a nem kívánt viselkedéshez kognitív újrastruktúrálás: kognitív viselkedésterápiás (CBT) technika, amelynek célja, hogy segítsen a klienseknek felismerni és megváltoztatni a diszfunkcionális, negatív vagy torz gondolkodási mintákat. Az újrastruktúrálás során a kliens megtanulja észlelni azokat a negatív gondolatokat, amelyek gyakran önkorlátozóak, és helyettesíteni őket életszerűbb, kiegyensúlyozottabb és hasznosabb gondolatokkal. rejtett szenzitizáció: nem kívánt viselkedések csökkentése azáltal, hogy negatív érzelmeket társítanak egy adott ingerhez, anélkül, hogy a kliens közvetlenül észlelné ezt a folyamatot o tudatalatti szinten próbálja erősíteni az ingerhez kapcsolódó negatív érzelmi választ differenciált visszajelzés: különböző válaszokat különböző erősségű megerősítéssel jutalmazzanak → a kívánt viselkedéseket erősítjük, miközben csökkentjük a nem kívánt viselkedéseket, anélkül hogy közvetlenül büntetnénk őket fókuszolt ábrázolás: mentálisan eljátszik egy adott helyzetet → segít előre elképzelni egy sikeres vagy kívánatos eredményt → csökken a szorongást, javítja az önbizalmat, vagy elősegíti a viselkedésbeli változást utasítás: kívánt viselkedés közvetlen tanítását jelenti, világos és érthető közvetítés programozott (olvasnivaló) anyagok: fokozatosan, előre meghatározott lépésekben adják át az anyagot, amely lehetővé teszi számukra, hogy saját ütemükben haladjanak és fokozatosan dolgozzanak a tanulási céljaik elérésén összeférhetetlen alternatívák megerősítése: olyan viselkedést kell megerősíteni, amely fizikailag vagy funkcionálisan nem kompatibilis a nem kívánt viselkedéssel kielégítés: egy adott viselkedés következményeként egy erősítő (jutalom) kerül alkalmazásra, amely növeli a viselkedés ismétlődésének valószínűségét önutasítás: egyén saját magának ad utasításokat vagy iránymutatásokat, hogy elérjen egy kívánt viselkedést vagy eredményt stimuluskontroll: egy viselkedés előfordulása vagy elkerülése egy specifikus környezeti ingerhez, jelhez vagy feltételhez kötődik jelkép rendszerek: olyan megerősítő rendszerek, amelyekben a kliens különböző típusú "tokeneket" (például zsetonokat, pontokat vagy más szimbolikus eszközöket) gyűjt a kívánt viselkedések végrehajtása során, és ezeket később valós jutalmakra válthatják be