Tanácsadás fogalma és terápia PDF

A tanácsadás fogalma, tanácsadás és terápia Definíciók Európai Tanácsadási Társaság, 2002: “A tanácsadás interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó és kliens közt jön létre, legyenek azok egyének, családok, csoportok vagy intézm...

A tanácsadás fogalma, tanácsadás és terápia Definíciók Európai Tanácsadási Társaság, 2002: “A tanácsadás interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó és kliens közt jön létre, legyenek azok egyének, családok, csoportok vagy intézmények, és amely a szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz.” 2 megnevezés a nemzetközi irodalomban: irányítás (guidance) ○ fontos választásokra irányuló döntéseknél, eredetileg pályaválasztás tanácsadás (counseling/counselling) ○ a változás megvalósításának segítése Gibson és Mitchell (1990): A tanácsadás 2 személy közötti kapcsolat, képzett tanácsadó részvételével, ahol a kliens alkalmazkodási, döntéshozatali vagy fejlődési szükségleteinek néhány aspektusára koncentrál. A folyamat egy olyan kapcsolatot, illetve kommunikációs alapot biztosít, amely lehetővé teszi a kliensnek, hogy fejlessze önismeretét, felfedezhesse lehetőségeit és változást kezdeményezzen. Mindehhez a tanácsadó készségei és tudása biztosítja azt a keretet s irányt, amely maximalizálja a kliens pozitív eredményekre való potenciálját. EAC, 1995: “A tanácsadás foglalkozhat specifikus problémákkal és megoldásukkal, döntéshozatallal, krízissel, kapcsolatok javításával, fejlődési kérdésekkel, személyes tudatosság fejlesztésével, érzelmekkel, gondolatokkal, észlelésekkel, valamint belső és külső konfliktusokkal.” Ritoók Pálné: “...viszonylag rövid távú, intenzívebb eljárásokat és dinamikus módszereket alkalmaz. Fő célja a pszichológiailag alapvetően egészséges személynek segíteni a fejlődési és szituációs problémák megoldásában, azaz életszerepeinek optimalizálásához és kibontakozásához is segítséget nyújt a döntésekben, változásokban, krízisekben, a problémahelyzetekben való segítségnyújtás mellett. NEM a korrekciós tevékenységet, a hiányok elrendezését, a súlyos dezintegráció rendezését tekinti céljának, hanem a személyiség kibontakoztatását. A professzió legfőbb jellegzetessége a komplexitás, jellemzője az interdiszciplináris jelleg, a holisztikus megközelítés.” Feladatok lehetnek a tanácsadás során: informálás, megelőzés, feltárás, orientálás, vezetés, fejlesztés, tanítás, gyógyítás, ventiláció, kognitív strukturálódás segítése, döntéselőkészítés, modell a megoldáskereséshez, érzelmek tisztázása, énkép korrekció, érzelmi és kapcsolatteremtési problémák felismerése, csökkentése Tanácsadó pszichológus: normál élethelyzeti krízis/probléma, jelenorientáció, realitáshangsúlyos, strukturált, időkorlátos, célja a változás bemozdítása, életszerepek sikeresebb megvalósításának támogatása Terápia: patológiára fókuszál, a múlt, traumák feldolgozása, érzelmi-indulati élet kérdései, hosszabb folyamatban a személyiség átstrukturálása a cél Tanácsadás és terápia: azonosságok és különbségek mennyiségi, minőségi különbség, azonosítják a kettőt Wiegersma: nincs éles választóvonal Hol a hangsúly? Tanácsadás - döntés, terápia - mélyebb érzelmi probléma Ivey: ugyanazon szakmai készségek, kompetenciák, ezek működtetési arányai különböznek Zarka: a célban van a különbség Terápia: gyógyítás, a zavarok kezelése Tanácsadás: racionális döntéshozás, viselkedés optimalizálása Tanácsadás és terápia különbségei (Bagdy) Kliens és prezentált szerepe ○ tanácsadás: kliens sine morbo konfliktushelyzetbe jutó, életvezetési, párkapcsolati, döntési feszültségben élő, megoldáskereső személy ○ terápia: a beteg betegszerepben pl. traumatizáltan, krízisben A segítő személy szakmai kompetenciái ○ tanácsadás: konfliktuskezelési, döntéspszichológiai, mediációs, krízislélektani tudás, rendszerszemléleti, személyiségpatológiai ismeretek ○ terápia: klinikai patopszichológia és patodinamikai ismeretek A lélektani munka célja ○ tanácsadás: saját erőforrásokból és megoldási lehetőségekből merítő önálló egyensúlyteremtés, tudatosság növelés, személyes hatékonyság és megküzdési képesség kialakítása ○ terápia: állapotjavulás, jobb pszichés egyensúly, tünetmentesség… Cél az önismereti fókusz szempontjából ○ tanácsadás: az önismeret, szelftudatosság, cselekvési életbátorság növelésével felelőségvállaló megküzdés elérése ○ terápia: állapotok, tünetek mögött rejlő tudattalan konfliktusok és mozgatórugóik megértése, felismerése A munka tárgya, tartalma ○ tanácsadás: emocionális megértés, belátás, rálátás, szemléletváltás mozgásba hozásával a problémafókusz átdolgozása; fókusz a hozott probléma ○ terápia: a tünetekre, a rejtett oki háttérre, a konfliktusszínterekre irányul, a nukleáris konfliktus feltárása és megmunkálása A tevékenység határai ○ tanácsadás: a problémafókusz által behatárolt személyiségi és magatartási szféra  ○ terápia: a páciens pszichológiai munkaképessége és fejlődési potenciálja Hatás, eredmény ○ tanácsadás: a fókuszba helyezett probléma saját erőből történő megoldása, vállalása ○ terápia: állapotjavulás A tanácsadás története USA XIX. század közepe-vége, ipari forradalom, hátrányos helyzetbe került egyének, családok segítése iskolai irányítási mozgalom: oktatás, pályaválasztás, gyerekvizsgálat 1900-as évek eleje: pályaválasztás szükségessége, Parsons 1908: Beers, USA, mentálhigiénés mozgalom előfutára 1913: National Vocational Guidance Association, szakmai folyóirat is indul pszichometria fejlődése, használata a pályaválasztásban 1930: “Minnesota szempont” tranzakcióanalízis első elmélete 1942, Rogers: Tanácsadás és pszichoterápia könyve, tanácsadás gyakorlata, módszertana, tanácsadási eljárások II. vh. és azt követő időszak ○ 1943: 1. tanácsadási képzést szolgáló kézikönyv ○ 1952: APA keretein belül a tanácsadás pszichológiai tagozat ○ 1960-70-es évek: számos tanácsadás elmélet és módszertan, csoportos tanácsadás is megjelent ○ 1990-es évektől szinte minden országban vannak tanácsadó szolgálatok, rengeteg alkalmazási terület Főbb működési területek életvezetési tanácsadás krízis tanácsadás párkapcsolati tanácsadás családsegítő tanácsadás munka- és pályatanácsadás szervezetfejlesztési és emberi erőforrás fejlesztési tanácsadás tanácsadás alap- és középfokú oktatási intézményekben rehabilitációs tanácsadás tanácsadás a felsőoktatásban multi- és interkulturális tanácsadás Wiegersma (1976) modellje Piramisszerű, a tanácsadás egyre mélyülő tevékenységrendszerét és szakmai határait írja le. Segítő kapcsolati formákat helyezi el egy hierarchiában, és azt is hozzárendeli, melyik szinten ki illetékes. 1. szint: az információszolgáltatás a. a tanácskérő határozott, önállóan képes dönteni, tájékozódásra van szüksége, nem mi döntünk helyette, csak vázoljuk a lehetőségeket és következményeiket b. probléma lehet az érdekütközés, ellentétes hatások, a választási lehetőségekről és következményeiről kell általános és többrétű infót nyújtani c. tanár, lelkész, szociális munkás, kortárs segítők is végezhetik  d. nem szükséges a tanácsadónak személyesen jelen lenni, weboldalak is jók erre, pl. öninformációs rendszerek, számítógéppel asszisztált információszolgáltatás 2. szint: a konzultáció a. az információ adása központi, de az információ már nem személytelen, bonyolultabb döntési helyzet, nagyobb mennyiségű információhiány, ellentmondásos alternatívák b. a tanácskérő bizonytalan, segíteni kell megértenie a helyzetét, körülményeit, célokat tudjon választani, megoldást kialakítani c. konzultációt végezheti andragógus, tanár, HR-es, szociális munkás, lelkész, tréner (ők is sok információval rendelkeznek) 3. szint: a tanácsadás a. komoly belső konfliktusok, a kliens bizonytalan a jövőjében, vágyai irreálisak, inkonzisztensek; segíteni kell a feszültségcsökkentésben, reális helyzetértékelésben, megérteni a konfliktusait; segítő beszélgetés, kapcsolat kialakítása, tesztek, stb. b. pl. alacsony énhatékonyság érzés, kudarckerülés, halogatás, konfliktuskerülés, mely nem információátadással, hanem pszichológus segítségével oldható meg c. pszichológus kompetencia innentől fölfelé - tanácsadó szakpszichológusok, klinikusok, pedagógiai szakpszichológusok 4. szint: fokális tanácsadás a. problémák kiterjedt köre, személyiségműködés is érintett, kliens igényei és elvárásai nem valóságosak, a kapcsolatai éretlenek, szorongás, nagyfokú aggodalom vagy merevség, visszahúzódás lehet jellemző b. döntési és neurotikus problémák kölcsönösen hatnak egymásra, de az együttes munka során a probléma fókuszba helyezésével, az alapproblémák megoldásával összefüggésben a problémák megoldhatóak c. rövid pszichoterápiák d. tanácsadó szakpszichológusok végzik 5. szint: pszichoterápia a. nem képes cselekedeteit összehangolni, a valóság körülményeihez igazodni, erős szorongás, integrációhiány, pszichoterápiás ellátás b. orvosi beavatkozás szükséges lehet Minél lentebb megyünk a piramisban, annál nagyobb az egyén adaptív potenciálja (egészséges, jól alkalmazkodó, csak egy kis támogatásra, főként információra van szüksége) és minél feljebb megyünk, annál személyközpontúbban, egyénre szabottan lehet megtenni a tanácsadást. A legtöbb embert a piramis alján érjük el, és ott is van a legtöbb embernek szüksége tanácsadásra.