A feltárás és összefoglalás művészete PDF

A feltárás és összefoglalás művészete Az empátiás kiemelésnél a kliensek többnyire készségesek abban, hogy viszonylag szabadon megfigyeljék önmagukat és saját viselkedésüket. Fontos, hogy a segítők kiemeléssel válaszoljanak, amikor a kliensük megmutatja önmagát, de néha arra van szükség, hogy bizta...

A feltárás és összefoglalás művészete Az empátiás kiemelésnél a kliensek többnyire készségesek abban, hogy viszonylag szabadon megfigyeljék önmagukat és saját viselkedésüket. Fontos, hogy a segítők kiemeléssel válaszoljanak, amikor a kliensük megmutatja önmagát, de néha arra van szükség, hogy biztassuk, buzdítsuk a klienst, hogy felfedezze aggodalmait, amikor nem nyílik meg magától. A buzdítás és feltárás verbális, vagy néha nem verbális módszer a kliens segítésére, hogy szabadabban és konkrétabban beszéljen a problémájáról a segítő folyamat bármelyik szakaszában. A tanácsadó alkalmazhat feltárást, amikor: segíteni akarja a klienst az addig észrevétlenül maradt lehetőségek felismerésében, megismerésében feltárni addig rejtett dimenziókat az álmokat lefordítani reális célokra terveket szőni a célok elérése érdekében legyőzni a cselekvés akadályait A feltárás, ha megfontoltan alkalmazzák, összeszedettséget és irányt ad az egész segítő folyamatnak. 1. Verbális és nem verbális buzdítások A biztatások rövid verbális, vagy nem verbális jelzések, amelyek tudatják a klienssel, hogy vele vagyunk, és bátorítjuk, hogy tovább beszéljen. Nem verbális biztatások: mozdulatok, gesztusok, bólogatás, szemmozgás, előrehajlás és kivárás. Vokális és szóbeli buzdítások: az olyan válaszokat, mint „ühüm”, „na!”, „igen?”, „értem”, „aha”, „tényleg” és „ó!”, lehet biztatásként alkalmazni, ha célzottan alkalmazzuk, és nem a figyelmünk lankadásának a jele, vagy ha nem tudjuk, mit tegyünk, esetleg hogy automata üzemmódban vagyunk. A biztatás sohasem lényegi mondanivaló, csak fűszerezi a terápiás párbeszédet, és arra bíztatja a klienst, hogy gondolja át újra az elmondottakat. 2. A feltárás különböző formái → mindegyik direkt, vagy indirekt kérdés valójában Ha megfontoltan alkalmazzuk, a feltárás segít a kliensnek: észrevenni megnevezni megvizsgálni tisztázni vagy pontosabban meghatározni valamilyen kérdést a segítő folyamat bármely szakaszában funkció: segítsen tisztázni és továbbhaladni Formái: megállapítás: utal a tisztázás szükségességére, a segítő megvallja, valami nem világos számára  o „nem tudom biztosan, hogy jól értettem-e…”, „Azt hiszem, ez nem tiszta nekem…” o ez a felkérés a kliensnél hagyja a felelősséget, de nem hibáztatja, amiért nem fogalmazott egyértelműbben kérés: további információt, vagy tisztázást kérünk o „mit ért azon, hogy…” o a kérésnek nem szabad parancsként hangzania, a hangszín és hangmagasság és más nem verbális jelzések finomíthatják a kérést kérdések: a direkt kérdések talán a leggyakoribb formái a feltárásnak o „hogyan reagál ön, ha a férje kijön a sodrából?”, „mi tartja vissza attól, hogy döntést hozzon?” egyes szavak, vagy mondatok, amelyek valójában kérdések vagy kérések: néha egy-egy szó vagy egyszerű mondat is lehet feltárás o pl.: Kliens: „Utálom őt.” →Segítő: „Utálja?” →Kliens: „Mindegy mi lesz, továbblépek.” → Segítő: „Továbblép, hova?” 3. A hatékony kérdezés A kezdők hajlamosak túl sokat kérdezni, amikor nem tudják, mit tegyenek vagy mondjanak, felesleges kérdéseket tesznek fel. Úgy tesznek, mintha a segítő párbeszéd célja az információgyűjtés lenne. A kérdések ésszerű alkalmazása fontos része a kapcsolatnak. Ne kérdezz túl sokat! = a kliens úgy érzi, vallatják, a kliensek ösztönösen tudják, melyik kérdés szolgál időtöltésre, mert a segítőnek nincs jobb ötlete. Ezek véletlenszerű információkeresgélések, amelynek értékessége kétséges. A kliens profin ki tud bújni az ilyen kérdések alól, és a kérdés-felelet sehova sem vezet. Tegyünk fel kifejtendő kérdéseket! = amikre nem lehet egyszerű, egyszavas válaszokat adni. Ne eldöntendő kérdés legyen, hanem nyitott kérdés. Az eldöntendő kérdés újabb kérdéseket hoz magával. Csak, ha konkrét információ hiányzik, akkor kell az eldöntendő kérdés. A költői kérdés inkább a szembesítés egy formája, pl. „Tényleg bosszút akar állni a fián?”. A kifejtendő kérdés segíthet a kliensnek kiegészíteni a hiányzó részeket a segítő folyamat bármelyik szakaszában. Útmutató a feltárás használatához 1. feltárással segítsük a klienst, hogy teljes valójával részt vegyen a terápiás párbeszédben a. sok kliensnek nincs meg minden kommunikációs készsége, amely szükséges a problémamegoldó és lehetőség kibontakoztató párbeszédhez b. a feltárás a legfontosabb eszköz, amely segít a kliensnek bekapcsolódni a segítő párbeszéd adok-kapok folyamatába c. empátiás kiemelés és a feltárás segít az élmény normalizálásában 2. feltárással segítsünk a kliensnek, hogy konkrét és jól érthető legyen a. segít az elvont és homályos dolgokat konkretizálni és tisztázni, kézzelfoghatóvá alakítani, amit már meg lehet dolgozni, fontos felfedezéshez vezethet b. segítő feltárásának hatására világosabbá válik, hogy mi folyik a kliens fejében, ami az első lépés lehet afelé, hogy megtudja, mit szeretne valójában, és mit kell tennie ahhoz, hogy valóban megkapja  c. a kliens pontosítja a történetét, pontosabban le tudja írni az érzéseit, érzelmeit, elkeseredését d. nem az a cél, hogy egyre több részletet megtudjunk → megtaláljuk azt a részletet, amely világosabbá teszi a problémát és a kihasználatlan lehetőségeket, meglássuk mit lehet tenni velük 3. feltárással derítsük fel és tisztázzuk a kliens véleményét, szándékait, javaslatait és elhatározásait a. a kliensek néha nem tudják világosan elmondani véleményüket, szándékaikat, javaslataikat és elhatározásaikat b. Pl. egy kliens bejelentheti döntését, de maga a döntés sem világos, és a mögötte húzódó okokat, valamint az önmagára és másokra vonatkozó következményeket nem fejti ki. Esetleg a kliens próbál kibújni az alól, hogy felelősséget vállaljon a tettéért. c. Feltárással esetleg szembesíteni lehet önmagával és a következményekkel d. feltárás segíthet a kliensnek felfedezni elhatározásának következményeit, a szembesítés célja, hogy értelmet és rendezettséget adjon a kliens felvetésének a (múltbeli, jövőbeli) tetteivel kapcsolatban, hogy mit szeretne elérni 4. feltárással segítsünk a kliensnek kiegészíteni a képet a hiányzó elemekkel a. gondolatok, élmények, saját tettek és érzések, ezek segítik a klienst és a tanácsadót is, hogy tisztábban lássák a problémát és a jövőbeni lehetőségeket, vagy segít kialakítani egy cselekvési tervet b. megvilágítani mit tesz a kliens, hogy áll hozzá a problémás helyzethez c. a feltáráson keresztül a tanácsadó segít a kliensnek kiegészíteni a hiányos képet a saját tetteivel, az ő viselkedése is hozzájárul az eseményekhez 5. feltárással segítsünk a kliensnek reális képet kapni a problémákról és lehetőségekről a. a kliensek gyakran csak a kérdés egyik oldalát, vagy az egyik nézőpontot mondják el, a feltárás segíthet nekik kiegészíteni a képet, a problémahelyzetnek van egy másik oldala b. feltárás lehetőséget nyújt a dolgok újragondolására és újratanulására c. a problémák ösztönözhetnek konstruktív változásokat, a kliens tanulhat valamit belőle pl. konfliktuskezelést, vagy hogy miként lehet pozitív módon küzdeni céljainkért 6. feltárással segítsünk a kliensnek továbblépni a segítő folyamat egy hasznosabb szakaszába a. bevonhatjuk a párbeszédbe, a segítő folyamat bármely szakaszában: részletesebben mondja el a történetét, derítse fel a vakfoltokat, fogalmazzon meg célokat, alakítson ki cselekvési stratégiát, gondolja végig a tettek útjában álló akadályokat és tekintse át az eddigi lépéseket b. sok kliens nem könnyen lép tovább a segítő folyamat olyan szakaszába, amely a leghasznosabb lehetne számára c. bonyolult problémafeltárásból a lehetőségek felfedezésében is segíthet a feltárás → Pl. „Mondjon néhány szokásos dolgot, amit az emberek ilyenkor tesznek. Nem mondom, hogy tegye meg őket, csak nézzük át.” d. A tettekre összpontosítás energiát ad a beszélgetésnek. Pl. Tanácsadó: „Próbáljunk meg egy kis színjátékot! Egy kis időre én leszek Ön, és maga lesz a tanácsadó. Tegyen föl nekem olyan kérdéseket, amelyekről úgy gondolja, hogy előrevisznek engem, vagyis Önt! i. Kliens (hosszú szünet után): Nem vagyok egy nagy színész, de próbáljuk meg. Miért futamodik meg gyáván? Miért akarja föladni? (Felhúzza a szemöldökét.)” ii. A tanácsadó itt megkérte a klienst, hogy fogalmazzon meg feltáró kérdést. Ezzel valójában arra kéri, hogy lépjen tovább, és felelős módon vegye ki a maga részét a beszélgetésből (ami elakadt). A saját feltáró kérdése egy szembesítés,  majdnem vádaskodás. Ez sokkal keményebb, mint amit a tanácsadó ebben a fázisban mondott volna. Ez áttörést jelent a gondolkodásában, bármennyire fájdalmas is. 7. feltárással szembesítsük a kliensünket, és segítsünk neki, hogy szembesüljön önmagával a. a jó kiemelés gyakran feltárásként működik b. indirekt módon kérhetnek további információt, vagy átvezethetik a klienst a segítő folyamat egy másik szakaszába c. a feltárás még közelebb áll a valódi szembesítéshez → nem csak használható információt kér, hanem olyan igényt támaszt a kliens felé, hogy válaszoljon, elmélkedjen, felülvizsgáljon, vagy átértékeljen valamit d. feltárás = átmenet megértésünk kifejezése és szembesítés között e. a tanácsadó segít a kliensnek, hogy újragondolja az elhatározását és ha tényleg azt szeretné, akkor átnézik, mit tehet azért, hogy megerősítse az eltökéltségét f. a feltárás lehet a szembesítés enyhe formája, feltéve, ha tudjuk, hogy az Az empátiás kiemelés és feltárás közötti kapcsolat A segítő párbeszéd során a készségek természetes módon keverednek. A segítő folyamatosan ráhangolódik a kliensére, aktívan meghallgatja, és különböző feltárások, empátiás kiemelések alkalmazásával segíti kliensét tisztázni és megragadni aggodalmait, felderíteni a vakfoltokat, célokat kitűzni, terveket szőni, és megtenni a maga részét. Nincs képlet a helyes arányokra. Ez függ a klienstől, a kliens igényeitől, a problémahelyzettől, a lehetőségektől, és attól, hogy a segítő folyamat mely szakaszában járunk. Alapvető útmutató az empátiás kiemelés és a feltárás alkalmazására: 1. miután feltáró kérdésünkre a kliens felelt, válaszoljunk empátiás kiemeléssel arra, amit mond 2. ellenőrizzük, hogy jól értettük-e 3. lehetőleg ne kövesse egyik feltáró kérdés a másikat → a kliens valami fontosat mond el önmagáról, és ha erre a tanácsadó feltáró kérdést tesz fel ahelyett, hogy megértéssel válaszolna, az csak ismétléshez vezet (a kliens kissé unottan ugyanazt elmondja) → egy empátiás kiemelés sokkal hatékonyabb, mint egy újabb feltáró kérdés, mert segít a kliensnek tovább haladni. A kiemelés és feltárás mozgásba hozza a folyamatot A folyamat logikája: 1. ha a feltárás hatékony, akkor új információ kerül elő, amit meg kell hallgatni és megérteni 2. ha az empátiás kiemelés pontos, akkor a klienst arra ösztönzi, hogy továbblépjen, ez visszaadja a labdát a kliens térfelére Figyelni kell rá, hogy: ne legyünk sem „empátiás kiemelő gépek”, akik folyton kiemeléssel válaszolnak, sem vallatótisztek, akik felesleges kérdésekkel bombázzák a klienseket, mindenféle válasz (a feltárás és a szembesítés is) lehet empátiás, ha a kliens lényegi üzenetének és véleményének biztos megértésén alapul, minden válasz, ami a kliens megjegyzésein alapul, és azokhoz hozzáad valamit, empatikus és csökkenti az empátiás kiemelések szükséges mennyiségét 4. Az összefoglalás művészete: összeszedettséget és irányt ad a látható ráhangolódás, a meghallgatás, az empátiás kiemelés és a feltárás olyan készségek, amelyeket össze kell hangolni, hogy segítsenek a kliensnek olyan kérdésekre összpontosítani, amelyek javítanak a helyzetén Az összefoglalás képessége, és hogy segítünk a kliensnek összefoglalni a segítő párbeszéd legfontosabb elemeit, összeszedettséget adhat és szembesíthet. Az összefoglalás céljai lehetnek: a kliens felengedjen összefoghatjuk a szétesett gondolatokat, érzéseket pontot tehetünk egy kérdés megbeszélésének a végére buzdíthatjuk a klienst, hogy alaposabban feltárjon egy témát egy új terápiás alkalom elején különösen fontos, amikor úgy tűnik, hogy a beszélgetés nem vezet sehova, és amikor a kliensnek újfajta megközelítésre van szüksége Mikor foglaljuk össze az elhangzottakat? 1. ülés elején  a. ha egy új alkalom elején összefoglaljuk az eddigieket (különösen, ha a kliens nem tudja, hol kezdje), az megakadályozza, hogy a kliens megismételje a már elhangzottakat, kénytelen továbbhaladni b. Az előző alkalom legfőbb kérdéseinek összefoglalása többféle célt szolgál: i. megmutatja a kliensnek, hogy figyelmesen hallgatta végig, amit legutóbb mondott, és a beszélgetés után végiggondolta a hallottakat, ii. kiindulópontot ad a kliensnek az új beszélgetéshez, lehetőséget ad neki, hogy hozzátegyen valamit, vagy módosítson azon, amit mondott, iii. a kliensre ruházza a felelősséget, hogy tovább haladjon, iv. a kliens térfelére juttatja a labdát, és lehetőséget ad neki, hogy ő legyen a kezdeményező: „Merre szeretnél tovább haladni innen?” 2. beszélgetés közben, ha az nem vezet sehova a. összefoglalhat, hogy összeszedettséget hozzon a beszélgetésbe: „Megpróbálom összegezni, amit eddig mondott.” b. Az egyik legfőbb ok, ha a beszélgetés nem vezet sehova, hogy a segítő hagyja, hogy a kliens újra meg újra ugyanarról beszéljen, ahelyett hogy segítene mélyebbre jutni a történetben, a lehetőségekre és a célokra összpontosítani, vagy megbeszélni olyan stratégiákat, amelyek segítségével a kliens eléri, amit szeretne, vagy amire szüksége van. c. Ilyenkor az összefoglalás célja, hogy segítsük a klienst túllépni az önsajnálaton és módszereket találni a problémára. 3. amikor a kliensnek új szempontra van szüksége a. ha a szétesett elemeket összerakjuk, a kliens gyakran tisztábban látja a nagyobb képet, enyhe lökést ad a kliensnek, felismeri, hogy az összegzés során felmerült témával szembe kell néznie b. pl. „Fájdalmas az egészet így kendőzetlenül hallani, de az összegzés helyes” → a lehangolt képet egy pozitív jövő megtervezése oldhatja, és az ahhoz vezető út, feladatok megtervezése c. A remény megtartása fontos. A tanácsadó összegzése alapján a kliens levonja a következtetést, ami fájdalmas. d. Vigyázni kell, nehogy lerohanjuk a klienst az összegzés tartalmával. Az összegzés nem vádbeszéd a kliens ellen, és a segítés nem ítélkezési folyamat. Bele lehet venni a kliens erősségeit is, ez pozitívabb összefüggésbe helyezi a dolgokat. Hogyan vegyük rá a klienst, hogy összefoglalja az elhangzottakat? Nem mindig kell a segítőnek összefoglalni. Gyakran jobb megkérni a klienst, hogy összegezze a lényeges pontokat. Ez segít a kliensnek a terápiás folyamat kézben tartásában, a lényeg összefoglalásában és a továbbhaladásban, a tanácsadónak minden szükséges segítséget meg kell adnia a fontos dolgok összeszedéséhez. Mit tett és milyen akadályokba ütközött. Ha szükséges, a tanácsadó visszalép a klienssel néhányat, újra átnézik a célokat, terveket, akadályokat és a végrehajtást. A kommunikációs készségekkel kapcsolatos buktatók A kommunikációs készségek rejtett dimenziói: 1. A kommunikációs készségek szükségesek, de nem elégségesek  a. csak a segítő folyamatot szolgáló eszköz, jó kommunikációs képesség ≠ jó segítővel b. a kommunikációs készségek túlhangsúlyozásával túl sok lesz a beszéd, kevés a cselekvés, kevés az eredmény, ami javítaná a kliens életét c. lényegesek, de a segítő folyamatot kell szolgálniuk, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a klienssel, amely alapja a szociális-érzelmi újratanulásnak 2. A segítő kapcsolat és segítő technikák a. egyes gyakorló pszichológusok alulbecsülik a stabil kommunikációs készségek szükségességét, szerintük az általuk alkalmazott technikák (kezelési protokollok) elegendőek. b. az elméleteik és fogalmaik szűrőjén keresztül hallgatnak meg és válaszolnak, nem emberségük alapján c. technikák szakértőjévé válnak, nem segítőkké, egyre kevésbé kerülnek kapcsolatba a kliensükkel, mint emberrel 3. A kommunikációs készségekkel kapcsolatos szakértelmünk fejlesztése a. cél profivá válni a használatukban, hogy automatikussá váljanak bennünk, második természetünkké váljon b. gyakoroljuk a ráhangolódást, a meghallgatást, a feldolgozást, az empátiás kiemelést és a feltárást mindennapjainkban is, hogy beszédstílusunkká váljon i. saját életünkben is gyakorolhatjuk az empátiás kiemelést ii. feltáró jellegű hozzászólásokat sokat lehet hallani a mindennapokban is iii. az emberek hajlamosabbak kérdezni, mint kifejezni a megértésüket c. hogy váltogatni tudjuk a céltudatos feltárásokat az empátiás kiemelésekkel, gyakorlatot igényel, az élet a gyakorlótér, minden beszélgetés egy új lehetőség → ezeknek a készségeknek megvan a helyük az emberi kommunikációban, akár az üzleti tárgyalásokon is, az embereknek fontos, hogy megértsék az igényeiket