Affektív megközelítési módok I. PDF

Affektív megközelítési módok I. Cornier és Hackney szerint ezek közül a leggyakrabban használt a személyközpontú konzultáció, ezt követi a Gestalt terápia és az egzisztencialista konzultáció. Affektív megközelítési módok a tanácsadásban az érzelmek elsőbbségén alapszik → az érzelmek az oka...

Affektív megközelítési módok I. Cornier és Hackney szerint ezek közül a leggyakrabban használt a személyközpontú konzultáció, ezt követi a Gestalt terápia és az egzisztencialista konzultáció. Affektív megközelítési módok a tanácsadásban az érzelmek elsőbbségén alapszik → az érzelmek az okai és/vagy az elősegítői az emberi cselekvések és reakciók kialakulásának segítik kezelni, megváltoztatni az érzelmeket → mert az életét érintő egyéb változások előfeltétele humanisztikusak, az egyén fejlődése áll a középpontban → a humanisztikus pszichológia szerint az emberben van valami, ami az állati, biológiai létezésen túlmutat és az emberi természet alapvetően jó, megfelelő körülmények között kifejlődve. Témája: az én, az önmegvalósítás, az egészség, a kreativitás, az individualitás. A humanisztikus pszichológia egy értékorientáció, mely egy konstruktív nézőpontot nyújt az emberi lények megismeréséhez. Az emberek önmaguk által meghatározott, öndeterminált lények. fenomenológiai hangsúly, és a környezetről vallott nézetek hatása a magatartásra →a fenomenológia világképe optimistább, mint a PA elfojtott szexualitásra épülő elmélete, vagy a behaviorizmus mechanikus inger-válasz koncepciója. A fenomenológusok szerint a szándékosság, és az etikai értékek erős pszichológiai erők az emberi viselkedésben. Nem sötét erők rabja, nem a külső ingerek automatikus foglya, hanem szabad akaratából cselekszik. Elismerik, hogy az emberi elmét befolyásolják a környezeti hatások és tudattalan folyamatok, melyek destruktívak lehetnek, azonban túllépnek ezen, és kiemelik az emberi méltóságot és értéket, a tudatos képességet arra, hogy személyes kompetenciákat, önmegbecsülést alakítsunk ki. Terápiái fejlesztik, kialakítják a személyes és személyközi készségeket. Céljuk az egyén életminőségének javulása, az önelfogadás bátorítása, a személyes értékek feltárása és kiaknázása. Az ember egyediségét hangsúlyozzák, minden ember egy független birodalom, amelyben a saját értékrendszer, kultúra, személyes döntések és felelősségtudat teljesedik ki. a konzultáns és kliens közötti kapcsolat a „személy a személlyel légkör” a módszertanuk kevésbé kidolgozott → ezen a téren az egzisztencialista konzultáció a leggyengébb, a Gestalt terápia a legerősebb Minden egzisztencialista hisz a szorongás jelentőségében, az értékek, a szabadság és a felelősség hangsúlyozott törekvésére az élet értelmének megtalálásában. Az egyes megközelítési módok hangsúlyuk tekintetében különböznek: Dosztojevszkij a tudatosság fontosságát hangsúlyozza Kirkegaard az emberi szorongásra és félelemre koncentrál Buber a személyek kezelését és a velük való kapcsolatot tartja fontosnak Nincs egyetértés közöttük abban, hogy mások segítésének elméletéről való elgondolásaikat összhangba hozzák. Az elmélet filozófiai gyökerei Európában vannak (Kirkegaard, Nietzsche, Dosztojevszkij), azonban sok kiváló amerikai írásaiban is megjelenik: Frankl, Maslow, Yalom, Rollo May. Egzisztencialista konzultáció Frankl, Maslow, Yalom, Rollo May, Kirkegaard, Sartre, Camus, Buber, Heidegger stb. o gyakori fókusz: a szorongás, értékek, szabadság, felelősség, értelem megtalálása o az emberek választásaikkal formálják az életüket o személyes döntés eredménye, ki mennyire korlátozza az életét o minden választásunkért felelősek vagyunk o vannak egészségesebb és értelmesebb választások minden helyzetben Frankl: az élet értelmét 3 módon fedezhetjük föl o cselekvéssel, ha valamit megteszünk o ha értékkel találkozunk, pl. természeti, kapcsolati, kulturális o szenvedés által, ha megtaláljuk a megfelelő viselkedésformát a megváltoztathatatlan sorssal patológia oka: az egyén a választásai során nem tudott potenciális lehetőségeinek maximumáig jutni, ez kudarc és elégedetlenség érzéssel társul o a szorongás miatt nem merünk számunkra jobbat választani → megfelelési döntés, én döntök, vagy mások értékei mentén választunk (ez azért nehéz, mert ez is bennük van, a család, a mikrokörnyezet elvárásai a sajátunknak tűnhetnek → 40 éves kortól, az életközépi válságok során jönnek elő főként ezek a kérdések) o autentikus egyén (valódi önmagam) elvesztése végesség érzése és tudata segíti az előrevivő választásokat A konzultáns szerepe hitelesek legyenek a klienssel mély és személyes kapcsolat, megoszthat személyes élményt szubjektív új érzéshez, élményhez juttatni a klienst Célok segíteni a klienst, hogy felismerje a felelősség, lehetőség, szabadság, tudatosság fontosságát nagyobb felelősség a saját élet iránt → felnőttként viselkedésre bíztat a kifelé irányuló vonatkoztatási rendszerből egy befelé irányuló rendszerbe menjen át különleges egyedi voltában akarjon irányt találni az életében Módszerek spontaneitás, hitelesség konfrontáció jelképes beszédgyakorlatok, célkitűző tevékenységek pl. egy tipikus napot végiggondolni 5 évvel későbbi jövőben Értékelés pozitívumok  o egyéni különlegesség o a szorongás nem szükségszerűen negatív állapot o produktív döntések segítése o szembenézés segítése o kultúrközi konzultációnál hasznos, globális értékek negatívumok o nincs egységes modell o nincs oktatási programja o szubjektív o túl filozófikus Megküzdés a bizonytalansággal 1. Autonómia a. „Csak annak jussa az élet és szabadság, ki napról napra vívja ki” Faust b. „Építsétek városaitokat a Vezuv lejtőire” Nietzsche c. „Rediness is all” Hamlet d. „Változtasd meg az életed” Rilke 2. Harmóniára törekvés a. „Csak a derű óráit számolom” Szabó Lőrinc 3. Megismerés a. a világ megismerése 4. A bizonytalanság elfogadása a. Paul Tillich: „Courage to be” – emberhez méltó élet b. John Capito: a vallás biztonságot ígért c. „Passion for the impossible” (A lehetetlenség szenvedélye) Carl Popper: „Remény nélkül élni meghaladja az erőnket. De nincs többre szükségünk és nem is szabad többet kapnunk.” – nincs szükség bizonyosságra Rollo May (USA, Adler tanítványa, Tillich egzisztencialista teológus és Kirkegaard írásai nagy hatást gyakoroltak rá): 6 gyermek közül a 2., de a legidősebb fiú. Apja szerette volna, ha az úszás révén önfegyelmet tanul, gyermekkorát boldogtalannak írta le. Angol tanár lett, Görögországban tanított, nyári szünetben Adler szemináriumaira iratkozott be Bécsben. Visszatér az USA-ba és klinikai pszichológusi szakképesítést szerez. 2 évig beteg volt, ezalatt dán egzisztencialista Kirkegaard írásait olvasta. Könyve: A szorongás jelentése. Viktor Frankl: Bécsben született, orvosi diplomát szerzett. A II. világháborúban náci koncentrációs táborokban tartották fogva, ahol elvesztette szüleit, egyik bátyját és feleségét. Freud tanítványa volt, 1930-as években az egzisztencializmus felé fordult (Heidegger, Scheler, Legan filozófusok munkái hatására). Az ő nevéhez fűződik a logoterápia kifejezés (logo = jelentést találni). A koncentrációs táborok hatására kikristályosodnak gondolatai az életről, a szenvedésről és eltökéltségről. Könyvei: Az értelmet kereső ember, Mondj igent az életre, Az értelem akarása. Ő a megalapítója a pszichoterápia harmadik bécsi iskolájának, a logoterápiának (1. Freud – pszichoanalízis, 2. Adler – individuálpszichológia, 3. Frankl – logoterápia). Ő alapította Bécsben az ifjúsági konzultáns központokat. Az emberi természetről vallott nézet Az egzisztencialisták azt vallják, hogy az emberek választásaikkal formálják életüket (nem választ valaki, az is választás). Még a haláltáborokban is van lehetőség választani, hogy küzdjünk-e az életben maradásért. A választás szabadságát emelik ki, az emberek saját életük írói, személyes döntéseken alapul, hogy ki mennyire korlátozza az életét. Az ember felelős minden választásáért, de egyes választások (pl. kreativitás, mások szolgálata, barátságosság, önfejlődés →ezek csúcsélményhez vezetnek, és valóságosan a világegyetem szemben megengedőbbek, szabálynélküliség, értéktelenség érzés). Az élet értelme mindig változik, de sohasem tűnik el. Az élet értelmét 3 féle módon fedezhetjük fel: 1. cselekvés által, ha valamit elérünk vagy megteszünk 2. ha egy értékkel találkozunk, felfedezünk pl. természeti, kulturális, kapcsolati élmény 3. vállalt szenvedés által, ha megtaláljuk a megfelelő viselkedésformát a megváltoztathatatlan sorssal szemben A pszichopatológia oka: az értelmes választások kudarca → sokszor nem úgy választunk, ami nekünk jó lenne az emberi potenciál maximális kifejtésének akadályai, lehetetlensége → sokszor saját magunkat korlátozzuk, vagy adunk magunknak szabadságot a belső indíttatás miatt a cselekvéssel együtt járó szorongás, tehetetlenség érzése miatt kerüljük el a választást vagy nem valósítjuk meg a potenciális lehetőségeinket May szerint a normális mértékű szorongás egészséges és motiváló erejű is lehet, ami segít megváltozni. Az egzisztencializmus a szorongásnak az ember egyéni életében elfoglalt szerepére koncentrál. A fő hangsúly a belső személyiségen van és azon, hogy autentikus egyének hogyan keresik az értékeket az életben. Az ember akkor képes egészséges, és életét előrevivő választásokra, ha megérti, elfogadja az emberi lét végességét, az érzések ismeretétől, megélésétől nem fél. Az értelem keresésére is mindig lehetőség van. Én mit akarok az élettől? → Az élet mit akar tőlem? →a mostani élethelyzetem milyen lehetőségeket kínál, ezek közül mivel élhetek, ezekből viszont választhatok → az egyéni választ megtalálni, hogy a bizonytalansággal, veszteségekkel együtt tudjunk élni A konzultáns szerepe Nincsenek általános szerepek, amelyeket minden egzisztencialista konzultáns követne. Egyedinek tekintenek minden kliens-szituációt, amellyel szembe kerülnek. Ne legyenek a tanácsadónak sem prekoncepciói, hogy mi lenne jó neki, ezt csak ő találhatja meg Alapvetően arra koncentrálnak, hogy hitelesek legyenek és a közvetlen, mély személyes kapcsolat kialakítására törekednek, amely a kölcsönösséget, teljességet és a fejlődést hangsúlyozza. A semleges hozzáállás nem feltétlenül jó. Nem szokatlan, hogy a konzultáns megosztja a személyes élményeit a klienssel azért, hogy elmélyítse a konzultációs kapcsolatot (olyat  osszunk meg, amin már túl vagyunk) → ennek célja, a megosztott emberiesség és küzdelem, hogy a kliens felismerje, hogy nincs egyedül a problémájával, amivel küzd A konzultáns modellként szolgál arra, hogy hogyan hozzunk döntéseket, és érjük el az egyedi potenciál maximumát. Transzparensebb a tanácsadó személye. Egymásra hatás lényeges. A konzultáns fő törekvése, hogy segítsen a kliensnek szubjektív érzéseinek élményéhez hozzáférni, világosabban megérteni önmagát. A cél produktívan élni a jelenben, nem a személyes múlt visszaszerzése!!!Hogy előre haladjon afelé, hogy kialakítsa a jelen helyzetben, világban való létezésének módját. Nem alkalmaznak pszichológiai teszteket és diagnózist sem állítanak fel (ez ellentétes az elméleti irányzattal, ugyanakkor pl. az életcél teszt egzisztencialista premisszákon alapul, és a szorongással a DSM több szinten is foglalkozik.) Célok: A kliens segítsége abban, hogy felismerje a felelősség, a tudatosság, a szabadság és a lehetőség fontosságát. A cél, hogy a konzultációs folyamat végén a kliens nagyobb felelősséget érezzen a saját élete iránt, mint korábban és saját létezésének jelenlegi állapotát reálisként élje meg. Ne csak megfigyelője legyen az eseményeknek, amik megtörténnek vele, hanem személyesen alakítsa az élet értelmes tevékenységek révén. Így felelősségteljesebbé válik. A konzultációs kapcsolatban a kliens jobban megismeri a személyes szabadságot → az a cél, hogy a kliens egy kifelé irányuló vonatkoztatási rendszerből, egy befelé irányulóba menjen át → a tevékenységei ne mások megítélésétől függjenek, hanem azokat a kliens értékelje elsőként ráébreszteni a kliens saját létezésének tudatára, és felhívni a figyelmét különösen egyedi voltára segíteni megfelelően viselkedni a másokkal való találkozásokban segíteni abban, hogy akarjon értelmet és irányít találni az életben mire vágyott gyerekként, miről ábrándozott? a fantáziáiban mik jönnek elő? nehéz megtalálni, mit szeretne? →megtalálni a kapcsolódási pontokat az autentikus énképpel a krízis egy lehetőség!!! → az énvédő mechanizmusok megbomlanak, nyitottabbak leszünk a változásra → a krízistanácsadás foglalkozik ezzel főként át kell adni néha magunkat a szenvedésnek, hogy megértsem, mihez hogyan viszonyulok, mi a fontos, mire vágyom valójában és ezt hogy érhetném el megbirkózás a bizonytalansággal → hiszen teljesen biztosat soha nem tudhatunk. Mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel? Nincs szükség bizonyosságra, csak reményre = bizonytalanság elfogadása, egy belső viszonyrendszer kialakítása az adott helyzettel kapcsolatban → nem a menekülés a megoldás egy látszat biztonságba, késznek kell lenni a küzdelemre, a megismerésre, új információk megtalálására, befogadására →harmóniára való törekvés az adott körülmények között Módszerek: Mivel nagyon kevés dedikált módszere van, ez a gyengeség paradox módon erősség lesz, mert lehetővé teszi, hogy személyes és szakmai fogások széles skáláját szabadon alkalmazzák a legkülönbözőbb eljárások formájában, pl. a komplexumok feloldásától a szabad asszociációig, vagy akár teljesen el is szakadhatnak ezektől a módszerektől. „Az emberi lények kizárólagosan módszerek révén történő közelítése szükségszerűen manipulálásukat jelenti.” A kliens igényeivel sokdimenziós és nagymértékben személyes módon képesek foglalkozni (ami lényeges, mert a depressziós egyének hajlamosak érzelemközpontú stratégiákat alkalmazni, a nem deprimált egyének viszont összetett és változatos stratégiákat használnak). A legfontosabb, hogy kész legyen a klienssel nyílt és érdeklődő módon dolgozni, elfogadni a minden egyén esetében egyedülálló egyetlen igazságot. Leghatékonyabb és legerősebb módszere a klienssel kialakított kapcsolat. A konzultáns felülemelkedik saját szükségletein, csakis a kliensre összpontosít, nyílt és feltárulkozó. A kapcsolatban a hangsúly a hitelességen, becsületességen és spontaneitáson van. Alkalmazzák a konfrontációt is, mert a kliens konfrontálódik azzal a gondolattal, hogy mindenki felelős a saját életéért. Más modellektől kölcsönvett módszerek még: jelképes beszédgyakorlatok tudatossági gyakorlatok célkitűző tevékenységek, pl. amikor a konzultáns végigvezeti a klienst annak egy tipikus napján, egy 5 évvel későbbi jövőben, ha így választ, hogy képzelné el magát, hogyan élné meg a hétköznapokat és mik a valós vágyai → ezzel a módszerrel a kliens tisztábban tudja látni az élete értelmét, mert átéli, hogy milyen választások mellett dönt éppen most, a jelenben. Értékelés: Erősségei: 1. Az egyén egyedülálló különlegességét hangsúlyozza, ami egy igen humánus mód. 2. Felismeri, hogy a szorongás nem szükségszerűen negatív állapot, hanem része az ember életének. Ezen felül egészséges és produktív döntések meghozatalára indíthatja az egyént. 3. Hatalmas mennyiségű filozófiára és irodalomra tárja ki az ajtót a konzultáns előtt az emberi természetre vonatkozó információk és felvilágosítás terén. 4. A folyamatos emberi fejlődést hangsúlyozza, és reményt nyújt a kliensnek a terápiás találkozókon, és az irányított olvasáson keresztül. 5. Hatékony bizonyos kultúraközi konzultációs szituációkban, mert az emberi létre vonatkozó globális nézőpontja lehetővé teszi a kliens személyére való koncentrálást „én-te” módon, az etnikai, vagy szociális háttere. 6. Segít összekötni az egyént a világegyetemmel és az emberiség problémáinak egyetemességével (béke keresése, törődés általános hiánya). 7. Kombinálható más nézőpontokkal és módszerekkel (pl. amelyek alapja az elvek megtanulása és a behaviorizmus), így tud különösen nehéz problémákat is kezelni (pl. alkoholizmus). Ilyenkor nagyobb hangsúlyt fektetnek az élet problémáira, érzéseivel való szembenézésre, becsületes kifejezésmódokon keresztül. Korlátai: 1. Nincs egy teljesen kifejlődött konzultációs modell 2. Nincsenek oktatási és képzési programjai, mert minden gyakorló szakember lényegében egyedül áll, és bár ezt az egyedüliséget értékelik, de ez lehetetlenné teszi az elmélet szisztematikus oktatást. 3. Nehéz megvalósítani szubjektív jellege miatt, hiányzik az az egyetemesség, amit a kezdő konzultánsok könnyen megértenének. 4. Közelebb áll az egzisztencialista filozófiához, mint más konzultációs elméletekhez.