Pszichodinamikai irányzatok a tanácsadásban PDF

Pszichodinamikai irányzatok a tanácsadásban fonyó 25-40, előzetes ismeretek, fogalmak Pszichodinamikus tanácsadás 1. id-ego-szuperego viszonyok 2. pszichoszexuális fejlődés 3. elhárítások fajtái és konfliktusok (primitív, neurotikus, érett) 4. elutasított tartalom...

Pszichodinamikai irányzatok a tanácsadásban fonyó 25-40, előzetes ismeretek, fogalmak Pszichodinamikus tanácsadás 1. id-ego-szuperego viszonyok 2. pszichoszexuális fejlődés 3. elhárítások fajtái és konfliktusok (primitív, neurotikus, érett) 4. elutasított tartalom 5. áttétel-viszontáttétel mintázatai 6. értelmezés 7. szimbólumok, álmok 8. ellenállás kezelése 9. self-határok 10. a múlt ismétlődése a jelenben 11. énerő, éngyengeség 12. önértékelés, self-kohézió 13. családi kapcsolatok 14. kötődés 15. mentalizációs képesség A konzultációs folyamat interperszonális kapcsolatokat foglal magában. Gyakran egyéni szinten folyik, ahol bizalmas légkör alakul kik a konzultáns és a kliens között. Ez lehetővé teszi a kommunikációt, a feltárást, a változást és a fejlődést. A konzultációban a kliens azonnali visszajelzést kap a viselkedését, az érzéseit és terveit tekintve. Bármely konzultációnál végbemenő fejlődés és változás mértékét 4 tényező határozza meg: 1. a konzultáns → a hatékony konzultáns jellemzője önmaga és mások jó megértése, a konzultációs elmélet fontosságának elismerése és egy szilárd képzettségi háttér 2. a kliens → a kliens és a konzultáns céljai, valamint személyiségük erősen hatnak egymásra és a konzultációs munkára 3. a keret → amelyben a konzultáció folyik kritikus jelentőségű, mert a konzultánsok másként reagálnak a kliens igényeire különböző környezetekben, pl. iskolában, rehabilitációs intézményben, mentálhigiénés központban 4. elméleti irányzat → konzultánsok elméleti orientációja és módszerei, az egyéni konzultációban több mint 200 féle megközelítési mód használatok A legtöbb megközelítési mód 4 tág kategóriába tartozik: 1. pszichoanalízis 2. kognitív 3. affektív 4. behaviorista Fontos különbség ezekben, hogy az emberi természetről mit gondolnak, milyen szerepe van a konzultánsnak, milyen alapvető célokat határoznak meg, és milyen módszereket alkalmaznak ennek elérésére. Mindegyik elméletnek vannak erősségei és korlátai. A pszichodinamikai/pszichoanalitikus elméletek hatása a konzultációra: akire közvetlenül hatottak Freud koncepciói: Adler, Ellis, May, Perls módosították a freudi koncepciókat saját elméleteik kifejlesztése során: Jung, Anna Freud, Erikson, Sullivan, Horney, Kohut Freud gondolatainak kifejezett ellentéteként fejlesztették ki elméleteiket: Rogers, Skinner Klasszikus pszichoanalízis – Freud → ez az uralkodó sok konzultációs megközelítésnél: Kezdetben főként hisztériás betegekkel foglalkozott, fő kezelési módszere a hipnózis volt. A homlok érintésével meggyőzte betegeit, hogy ezáltal képesek visszaemlékezni régen elfelejtett fontos eseményekre, gondolatokra. Ezt a módszert szabad asszociációnak nevezte. A módszert betegei tudattalanjának feltárására használta, az így feltárt anyag képezte az értelmezés és az analízis tárgyát. Fontosságot tulajdonított a szexualitásnak, az agressziónak és a tudattalannak. 1939-ben Londonban halt meg. Az emberi természet freudi felfogása dinamikus (hitt az energia átalakításában és cseréjében a személyiségen belül) és determinisztikus (ha valakinek traumatikus gyermekkora van és annak valamelyik szakaszát nem sikerül megoldania, az illetőnek élete egy későbbi szakaszában kell túljutnia ezen a megoldatlan problémán). Tudatos és tudattalan erők konfliktusát hangsúlyozza. Sok mindent metaforikus értelemben használt, de reménykedett abban, hogy elméletei tapasztalati úton beigazolódnak. Topografikus nézőpont: az emberi természet a tudatos, tudatelőttes és a tudattalan fogalmakkal magyarázható. o tudatos: jelen eseményeire van hangolva, a külső világot tudatosítja o tudatelőttes: a tudatos és tudattalan közötti terület, mindkettő jellegzetességeit magán viseli, itt vannak azok a rejtett emlékek és elfelejtett tapasztalatok, amelyekre vissza tudunk emlékezni a megfelelő kulcsszó birtokában, ha elegendő emlékeztető impulzust kapunk o tudattalan: a személyiség legerősebb és legkevésbé értett része Strukturális nézőpont: a személyiség 3 része: id, ego, szuperego. Az id és a szuperego a tudattalanba van zárva, az ego elsősorban a tudatosban működik, de a tudatelőttesben és a tudattalanban is szerepel. o id: születéstől fogva jelen van, a személyiség alapvető öröklött adottságait foglalja magába. Amorális, impulzív, irracionális. Az örömelv alapján működik, hajtóerőkön, ösztönökön és képzeteken (pl. álom, hallucináció, fantázia) keresztül (az után fut, amit kíván, mivel nem képes eltűrni a feszültséget) → elsődleges (primer) gondolati folyamatok, szabadjára engedve valószínűleg tönkretenné az embert (a benne rejtőző primitív, agresszív és szexuális hajtóerők alapján végrehajtott cselekedeteivel, mert nem méri fel tettei következményeit). Az időleges megkönnyebülés nem elégít ki, ezért az id energiát ad át az ego-nak, hogy megszerezze, amire vágyik. Az idnek alapvető életereje van, ez az érosz, és halálösztöne a thanatosz (mindenkiben megtalálható a  halálvágy → I. VH. hatása, ill. az a felfogás, hogy mivel az ember szervetlen anyagokból épül fel, vágyik visszatérni a létnek ugyanebbe a formájába → szerinte minden agresszív, őrülten veszélyes magatartás, felesleges kockázatvállalás a thanatosz megnyilvánulása). Kezdetben Freud az éroszt a szexualitással kapcsolta össze, később minden életfenntartó ösztönt éroszként említett, az ezzel együtt járó pszichikus erőt pedig libidónak nevezte el. o ego: az „elme végrehajtója”, az idből alakul, amikor teljesen kifejlődik, működésével ellenőrzés alatt tartja, mérsékli az id és szuperego kívánságait, vágyait, féken tartja az id-t, segíti a személy interakcióit a külső világgal, a realitás elv alapján működik (a realitás az, ami létezik), működését másodlagos (szekunder) folyamatok vezérlik, racionális gondolkodás a kialakuló szituációkban. Az ego módot talál arra, hogy elérje a megfelelő célokat, és tevékenységéhez energiát szerezzen az id-től (mert minden energia forrása az id), az egyént harmóniában tartsa a környezetével. Az egészséges funkcionáláshoz erős egóra van szükség. o szuperego: az elme erkölcsi ága, az ideálisnak megfelelően működik → a szülőktől kapott erkölcsi nevelés hatására alakul ki. A tökéletességre törekszik, a morálelv alapján működik → azokat jutalmazza, akik követik a szülői és társadalmi parancsokat és azt teszik, amit az ehó(én)-ideál mechanizmuson keresztül megtanítottak neki. Ha a tanítottakkal ellentétes dolgot művel az ember, akkor a szuperego lelkiismeret része bünteti a személyt (a bűnösség érzetét kelti). Ha szabad kezet kap, meglehetősen merev mintába zárja a személyt, mert a célja a tökéletesség. Amikor egy dilemmával kerül szembe néha korlátozott cselekvésre, vagy a cselekvés tagadására készteti az embert. Pszichoszexuális fejlődési szakaszok: a gyönyör-zónához kapcsolódik, amely domináns az adott időszakban, ha valami zavar történik, akkor a korábbi szakasz kielégülési formája őrződik meg o 1. orális szakasz: fő gyönyörzóna a száj (szopás, harapás), 0-1 éves ▪ fixációk: adás-kapás konfliktusok, függés-függetlenség konfliktusok (optimizmus, pesszimizmus tekintetében szélsőségesség, pl. cigaretta, szónoklása) o 2. anális szakasz: széklet visszatartása vagy kiengedés, 1-2 év (az első komoly konfliktus a gyermek belső ösztönei és külső elvárások között →szobatisztaságra nevelés) ▪ fixációk: visszatartás-elengedés konfliktusok, makacsság, fösvénység, rendszeretet, a pazarlás gyűlölete (kényszeres jegyek) o 3. fallikus szakasz: 3-5 év, a nemi szervek felfedezése, Ödipusz és Elektra komplexus/konfliktus (megkísérlik megfejteni szexuális identitásukat, szexuális vágyaikon keresztül), végül azonos nemű szülővel történő azonosulásban oldódik a konfliktus →A kívánságok és vágyak rejtett módon nyilvánulnak meg, álmok, fantáziák, játék formájában. De a vágyak valósak, és ha nem oldódnak fel, később intraperszonális és interperszonális problémákat eredményeznek. Freud szerint a felnőtt személyiség összetevői a fallikus szakasz végére alakulnak ki. ▪ fixáció: párválasztási nehézségek, pl. csábítás kapcsolat nélkül, függőség az ellenkező nemű szülőtől, nagy korkülönbségű párkapcsolatok o 4. latencia szakasz: 6-12 év, a figyelem az intellektuális fejlődésre irányul, tanulás és fizikai készségek o 5. genitális szakasz: ha a fejlődés eddig problémamentesen alakul, akkor mindkét nemnél fokozódik az érdeklődés a másik nem iránt, és megjelennek a normál heteroszexuális interakciós minták. Ha a pre-genitális szakaszok bármelyikében megoldatlan problémák voltak, akkor nehézségek lehetnek a felnőtt felelősséghez való  alkalmazkodással. Két probléma fordulhat elő a pre-genitális szakaszokban: túlzott frusztráció és túlzott kényeztetés. Ilyenkor a fejlődésnek azon a szintjén fixálódhat az egyén, és túlságosan függővé válhat a védekező mechanizmusok használatában. Énvédő mechanizmusok: a szorongástól védi az embert (a szituációhoz való alkalmazkodás, vagy az események eltorzítása, tagadása útján), normális jelenség, a tudattalan szintjén fejti ki hatását. Anna Freud és ego-pszichológusok tovább munkálták. o Elfojtás (regresszió): minden nem kívánt, fájdalmas gondolatot, érzést, emléket, impulzust az ego akaratlanul kizárja a tudatból, ez a legalapvetőbb védekező mechanizmus, erre épül rá a többi. Az egonak energiára van szüksége ahhoz, hogy bizonyos területeket a tudattól távol tartson, ezért az elfojtott gondolatok néha kicsúsznak az álomban, vagy verbális megnyilvánulásokban. Az elfojtás a PA sarokköve, alapköve. o Kivetítés (projekció): az ember másnak tulajdonít egy nem kívánt érzelmet, vagy jellegzetességet, tagadni igyekszik, hogy az érzelem az övé lenne: a főnököm dühös rám, nem én a főnökömre. o Reakcióképzés: a szorongást keltő gondolatok, érzések, impulzusok elnyomásra kerülnek és helyettük azok ellentéte kerül kifejezésre, pl. a háziasszony az utált vendéget figyelmességgel halmozza el. o Eltolás: az energiát egy tárgyról egy alternatív (biztonságos) célpontra irányítjuk át, pl. nehéz nap után hazamegy és belerúg a kutyába. o Szublimáció: az áttolás pozitív formája, a mozgatóerő, amit nem tudunk közvetlenül kifejezni, egy konstruktív tevékenységben jelentkezik, pl. nem tudja magát szexuálisan megvalósítani, ezért helyette gyermekeket gondoz. Freud szerint a civilizáció fontos eszköze. Valós módon képes segíteni az embernek a problémái megoldásában. o Regresszió: amikor az ember visszatér a fejlődés egy korábbi szakaszába, pl. a gyerek stressz hatására ágybavizel. Mindenkinél előfordul, ha bizonyos mértékű nyomás alá kerül. o Racionalizáció: az ember ésszerű magyarázatot talál ésszerűtlen, vagy elfogadhatatlan magatartásformákra, hogy azokat logikusnak és elfogadhatónak tekinthesse, pl. mindenki más is ezt csinálja. o Tagadás: egy kellemetlen, traumatikus eseményt, szituációt tudatosan nem veszünk tudomásul, pl. házassági probléma, úgy csinálunk, mintha minden rendben lenne. Ez megvédi attól, hogy egy fájdalmas tapasztalattal szembe kelljen néznie. Kezdetben segíthet egyes szituációk kezelésében, pl. háború, de ha folyamatos megoldási stratégia lesz, az pusztítóvá válik. o Azonosulás (identifikáció): az ember felveszi másnak a tulajdonságait. Célja, hogy megszüntesse a másik iránt érzett félelmet, és általa egy új magatartási formára legyünk képesek, pl. a gyermek azonosul a bántalmazó szülővel, akitől fél. Valós módon képes segíteni az embernek a problémái megoldásában. Konzultáns szerepe: szakértői szerep. Arra bíztatja a klienst, hogy beszéljen mindenről, ami eszébe jut, főleg gyermekkori élményeiről. Olyan atmoszféra teremtése, amelyben a kliens felszabadul és problémás gondolatait is kimondja. Az analitikusnak az a szerepe, hogy hagyja a klienst önmagába nézni, és élje újra a megoldatlan múltbeli élményeket, amelyek előtérbe kerülnek az ülés folyamán. Az indulatáttétel segít abban, hogy a kliens realisztikusabban élhesse meg a tudattalan anyagot. A konzultáns értelmezi a dolgokat a kliens számára. Aktív és passzív módszereket is alkalmaz, projektív teszteket és egyéb pszichológiai felmérő eszközöket. Célok: A személyes beilleszkedés segítése, a belső erők újjászervezése. Fokozottabban ismerje meg személyiségének tudattalan vonatkozásait. A tudattalanban elfojtott emlékek, vágyak, gondolatok túlságosan fájdalmasak, vagy fenyegetők voltak ahhoz, hogy azok megjelenésekor foglalkozni tudott volna velük, de az elfojtás nem gátolja meg azt, hogy hatást gyakoroljanak rá, csak az azonosításukat, tudatos jelenlétüket nehezíti meg. 1. A pszichoanalitikus fő törekvése az, hogy a kliens képes legyen önmagába nézni. 2. Segítse, hogy túljusson egy korábban meg nem oldott fejlődési szakaszon, mert akkor felszabadul és produktívabb lesz. Ehhez a személyiség nagyobb mértékű rekonstrukciójára van szükség. Ez gyakran hosszú, intenzív és költséges folyamat. 3. Segítse a klienst megfelelni a társadalmi igényeknek. A boldogtalan emberek nincsenek összhangban magukkal és a társadalommal. A környezetbe való beilleszkedés, a munka és intim kapcsolatok, és főként az ego megerősítése. Az érzékelések, a tervek realisztikusabban orientáltak legyenek. Módszerek: 1. Szabad asszociáció: a tudattalanban elfojtott anyag mindig szabadulni igyekszik: álmok, elszólások, szexuális vagy agresszív tréfák, freudi elszólások (nyelvbotlások) formájában fejeződik ki a mindennapokban. A PA-ben a klienst arra bíztatjuk, hogy engedje el magát és szabadon idézze fel koragyermekkori emlékeit, érzelmi élményeit. A szabad asszociáció során a kliens elengedi a gondolatok tudatos elfojtással történő cenzúrázását, és bármit kimond, ami az eszébe jut, még ha ezek őrültnek, irracionálisnak, kétértelműnek tűnnek, vagy fájdalmasak. Ebben a módszerben az id jut szóhoz, az ego marad csendben, és a tudattalan anyag bejut a tudatos gondolkodásba és ezeket a konzultáns értelmező módon kezeli. A kliens időnként ellenáll a szabad asszociációnak, blokkolja a gondolatait, vagy tagadja azok fontosságát, vagy mindkettő együtt. Az ellenállás leküzdéséhez általában elegendő, ha bátorítjuk a klienst, hogy a látszólag közönséges gondolatok is fontosak lehetnek. Az ellenállás gyakran szignifikáns kapcsolatban van egy korábbi megoldatlan problémával. 2. Álom-analízis: a tudattalanhoz vezető királyi út. Az álom a gyermekkori vágyak beteljesülésére, vagy be nem vallott szexuális vágyak kifejezésére irányuló kísérlet. Az álom-analízisben a klienseket arra ösztönözzük, hogy emlékezzenek az álmaikra, és ezeket részekre bontjuk, a lehető legrészletesebb módon megvizsgáljuk. A manifeszt (nyilvánvaló, látható jelentés), és látens (rejtett, de igazi jelentés) álomtartalom értelmezése. Az álomban megjelenő szimbólumok értelmezése nem mindig nyilvánvaló. 3. Indulatáttétel analízis: a kliens reakciója a konzultánsra, mintha a szülője lenne, az analitikus ösztönzi az ilyenfajta indulatáttételt, és értelmezi a kliens számára a kifejezésre jutó pozitív és negatív érzéseket. Az érzelmek szabad kifejezése terápiás hatású, érzelmi katarzis, de valódi értéke az, hogy a kliens önmagát ismeri meg az elemzés alapján. Ha megértik és átélik, ami történt, akkor szabadon tudnak átlépni egy másik fejlődési szakaszba. Az indulatáttételen való átjutás állandó folyamat, amelynek része az ismétlés, a megmunkálás és a felnagyítás. A megértés és a belátás az indulatáttételi élmény minden egyes analízisével nő. 4. Ellenállás analízis: a kliens eleinte haladást mutat, de később lelassul, vagy megáll. A terápiával szembeni ellenállás többféle módon megjelenhet, pl. a megbeszélt időpontok elmulasztása, késés, díj nemfizetés, makacs ragaszkodás az indulatáttételhez, gondolatok leblokkolása, szabad asszociációk, álmok. korai emlékek felidézésének megtagadása. Bármilyen formában  jelentkezik az ellenállás, ezzel azonban foglalkozni kell, mert különben megakad a terápiás folyamat. Az ellenállás elemzése segítheti a klienst abban, hogy megértse az ellenállása okát, és magatartásának egyéb vonatkozásait. 5. Értelmezés: a másik 4 módszer része, kiegészítése. A konzultáns segít a kliensnek megérteni a múlt és jelen személyes eseményeinek jelentését. A kliens gondolatainak, érzéseinek, tetteinek magyarázata, analízise. Ezt gondosan kell időzíteni, mert ha túl hamar következik be, elriaszthatja a klienst. Ha nem, vagy csak ritkán alkalmazzuk, akkor esetleg nem alakul ki a belátás a kliensnél. Csak akkor tud jelentős befolyással lenni a kliens növekedésére, fejlődésére, ha már megérett rá. Értékelés: Erőssége o 1. A szexualitás és a tudattalan fontosságát az emberi magatartásban ezt megelőzően tagadták, főként a gyermekek esetében o 2. Alkalmas empirikus vizsgálatokra, rengeteg kutatást (elméletet alátámasztó és támadó kutatást) eredményezett, bonyolult vizsgálati módszerek kidolgozása az összehasonlíthatóság érdekében o 3. Egy sor diagnosztikai módszer, teszt alapjául szolgál (TAT, Rorschach). Sok teszt részben ebből az elméletből nő ki, vagy annak reakciójaként alakult ki. o 4. Igen komplex elmélet, ami az emberi természet komplexitását tükrözi. Az emberi fejlődés és ezek problémáinak megértéséhez hozzásegít. o 5. A PA folyamatosan fejlődik, és módosított formáival is sokan foglalkoznak, pl. ego- pszichológia, tárgykapcsolatok. o 6. Hatékonynak tűnik a legkülönfélébb problémákkal küzdő személyeknél is, pl. hisztéria, nárcizmus, kényszeres reakciók, személyiségzavarok, szorongás, fóbiák, szexuális problémák o 7. Hangsúlyozza a fejlődési szakaszok fontosságát, ami jelentős mennyiségű vizsgálatra kihatott, különösen Erikson és Levinson munkájára Hátránya o 1. Időigényes és költséges (3-5 alkalom hetente, 1 éven keresztül), és PA rövidített formáinak hatékonysága vitatható o 2. Idősebb kliensek számára nem látszik alkalmasnak (50 felett) o 3. A módszert csaknem kizárólag a pszichiátria vallja magáénak. Orvosi végzettség nélkül szinte lehetetlen alapos PA képzéshez jutni. o 4. Az elmélet sok nem könnyen megérthető, megismerhető fogalomra épül. Alapvető szabály viszont a kliensekkel végzett munkában, hogy kevés szakkifejezést és módszert használjunk. A konzultáció elsősorban az egészségre irányul, a PA hagyománya, terminológiája főként a patológiából indul ki. o 5. A módszer determinisztikus, és Freud korlátokat tulajdonított a nemek mentén, a PA alkalmazhatósága nők esetében kérdéses. o 6. A legtöbb ember nem felel meg olyan egyének igényeinek, akik szakmai konzultációt kívánnak. Inkább azokhoz passzol, akiknek komolyabb beilleszkedési problémáik vannak, sok kliensnél nem áll fenn bomlasztó fejlődési zavar, ott nem kell a tudattalant feltárni. Pszichoanalízis: - Sok gyakorló szakember a klasszikus PA-t minden modern elmélet eredetének tekinti. - Freud elképzelései vitathatók, de az emberi természetre és a segítő eljárásra vonatkozó gondolatai átfogó érvényűek. - A PA továbbfejlesztett, finomított változata ma is egy széles körben alkalmazott megközelítési mód. - Biológiai alapból indul ki és a kauzalitást, a pszichoszexuális fejlődést, az értelem dinamikáját és az ösztönöket hangsúlyozza. A pszichoanalízist nem sok szakember alkalmazza, mert költséges, időigényes, kevés konzultáns részesül az elsajátításához szükséges képzésben. - Nem alkalmazható sok olyan kliens, populáció esetében, akikkel dolgozniuk kellene a szakembereknek. Heinz Kohut – tárgykapcsolatok elmélete (Freud szerint tárgy minden, ami kielégít egy szükségletet, lehet személy és dolog is) Itt a „más” egy olyan fontos személy, akihez az egyén kötődik. Másokat a kisgyerek nem önálló személyiséggel rendelkező egyénnek tekint, hanem inkább egy olyan tárgynak, amely bizonyos igényeit kielégíti. A gyermekkori fejlődés egy sokkal kevésbé szexuális alapú nézetét képviselte. A gyerekek befogadják a jót, amit másoktól látnak és elutasítják, elvetik a rosszat, így azonosulnak másokkal részben valós, részben képzelt interakciókon keresztül. Az érett egyén független, de képes kötődni másokhoz, képesek önmaguk minden vonását egységbe foglalni, és elkerülni a hasítást (ami egy védekező mechanizmus az egymással ütköző érzések különválasztására). Erikson pszichoszociális elmélete Életen át tartó fejlődés, 8 szakasszal, krízisekkel 1. Bizalom kontra bizalmatlanság a. születéstől 1 éves korig b. hangsúly: az alapvető fizikai és érzelmi szükségletek kielégítése c. énerő: remény 2. Autonómia vs. szégyen, kétely a. 1-3 éves kor b. hangsúly: exploráció és önbizalom kifejlesztése c. énerő: akarat 3. Kezdeményezés vs. bűntudat a. 3-6 éves kor b. hangsúly: kompetenciaérzés és kezdeményezés kialakítása c. énerő: szándék, célállítás 4. Teljesítmény vs. csökkentértékűség a. 6-12 év b. hangsúly: személyes célok kitűzése és megvalósítása c. énerő: kompetencia 5. Identitástudat vs. szerepkonfúzió a. 12-18 év b. hangsúly: a korlátok próbálgatása, önidentitástudat kialakítása c. énerő: hűség 6. intimitás vs. izoláció a. 18-35 év b. hangsúly: meghitt, közvetlen interperszonális kapcsolatok kialakítása c. énerő: szeretet 7. alkotóképesség vs. stagnálás a. 35-65 év b. hangsúly: a következő generáció segítése, produktivitás c. énerő: gondoskodás 8. énintegritás vs. kétségbeesés a. 65+ év b. hangsúly: az élettevékenységek egyenértékűsége, érdemesség érzése c. énerő: bölcsesség