Kognitív megközelítés a tanácsadásban, a kognitív hierarchia struktúrája PDF

Kognitív megközelítés a tanácsadásban, a kognitív hierarchia struktúrája (Beck, Ellis) 73-84o. Kognitív megközelítési módok a tanácsadásban A kognitív struktúra hierarchiája 1. TUDATOS GONDOLATOK...

Kognitív megközelítés a tanácsadásban, a kognitív hierarchia struktúrája (Beck, Ellis) 73-84o. Kognitív megközelítési módok a tanácsadásban A kognitív struktúra hierarchiája 1. TUDATOS GONDOLATOK ↓ 2. POZITÍV / NEGATÍV AUTOMATIKUS GONDOLATOK (NAG) („senkinek nincs szüksége rám”) ↓ 3. (DISZ)FUNKCINÁLIS ATTITŰDÖK (DAS) („ha megfelelek az elvárásoknak, akkor nélkülözhetetlen leszek”) ↓ 4. (MAL)ADAPTÍV ALAPSÉMÁK („fölösleges vagyok”) Beck: emocionális megbetegedések lényegében gondolkodási zavarok pl. depresszió, szorongás akaratlagos, tudatos gondolatok automatikus gondolatok, NAG (akarattalan, habituálódunk, magától értetődőnek tűnik, torzított) pl. „Sohasem fogadnak be az emberek” másodlagos hiedelmek, diszfunkcionális attitűdök pl. „Ha megteszem, amit várnak tőlem, akkor elfogadnak” alapsémák (korai élmények hatására) pl. maladaptív sémák „Senki sem szeret” / ”Értéktelen vagyok” Kognitív torzítások dichotóm gondolkodás: szélsőséges, „mindent vagy semmit”, fekete-fehér gondolkodás, leegyszerűsíti a valóságot, hajlamosít túl negatív/pozitív értékelésre, nem veszi figyelembe a köztes lehetőségeket túláltalánosítás: egyetlen esemény vagy tapasztalat alapján általános következtetést vonunk le, és ezt a következtetést más helyzetekre vagy az élet egészére is alkalmazzuk negatív szűrés: alaki kizárólag a negatívumokra összpontosít, miközben figyelmen kívül hagyja a pozitív vagy semleges információkat → helyzeteket/önmagát torzítottan, indokolatlanul negatív módon értékeli pozitívum figyelmen kívül hagyása: alábecsüli vagy teljesen figyelmen kívül hagyja a pozitív eseményeket, eredményeket vagy visszajelzéseket → kevésbé értékeli a sikereit, eredményeit, és hajlamos csak a negatívumokat látni önkényes következtetés: kevés vagy teljesen hiányzó bizonyíték alapján von le negatív következtetéseket → irracionális és túlzott aggodalomhoz vagy pesszimizmushoz vezet nagyítás/kicsinyítés: aránytalanul eltúloz bizonyos eseményeket vagy információkat (nagyítás), illetve alulértékeli vagy elbagatellizálja azokat (kicsinyítés) → a negatív dolgok túlhangsúlyozásában és a pozitív dolgok lekicsinylésében nyilvánul meg  érzelmi érvelés: saját érzelmi állapotát tényként kezeli, és arra alapozza a következtetéseit, mintha az érzelmek objektív igazságot tükröznének, logikai érvelés háttérbe szorul kell állítások: az ember túlzottan merev és idealizált szabályokat állít fel önmagára, másokra vagy a világra vonatkozóan, „így kellene lennie” vagy „ezt muszáj megtenni” típusú kijelentések gyakran irreális elvárásokból fakadnak → negatív érzelmekhez, például bűntudathoz, szégyenhez vagy haraghoz vezethetnek címkézés: egyetlen esemény vagy viselkedés alapján negatív vagy leegyszerűsítő „címkéket” ragaszt magára, másokra vagy helyzetekre → címkék gyakran túlzóak, sztereotipizálók, és figyelmen kívül hagyják a komplexitást vagy a helyzet pozitív oldalait perszonalizáció: az ember hajlamos mindent személyesen magára venni, és úgy érzi, hogy minden történés vagy mások viselkedése valamilyen módon kapcsolódik hozzá → úgy értelmezi a külső eseményeket, hogy azok őt célozzák meg, még akkor is, ha az eseményeknek nincs köze hozzá Ellis: racionális-emocionális terápia → 11 irracionális meggyőződés (Rational Emotive Behavior Therapy) Legfontosabb: a kliens gondolkodásának értékelése REBT ABC: indító esemény C(A) – gondolati folyamat (B) – emocionális következmények (C) Az ABC jelentése a Helyzet-Gondolat-Érzés hármas egységének a rövidítése: Érzelmeink alakulásában gondolkodásmódjaink kulcsszerepet játszanak. Az Albert Ellis által kidolgozott terápiás módszer, a REBT rövidítésben a „Racionális” szó a ráció, azaz gondolkodás fontosságát, az „Emocionális” pedig az érzelmek szerepét jelzi, a „Viselkedés” (azaz „Behavioral”) pedig az érzések és gondolkodás által létrehozott valóság viselkedéses elemét hangsúlyozza. Ellis (ahogyan később A.T. Beck is felismerte) tehát az érzelmi problémák okozójának a torz/irracionális gondolkodásmódokat tartotta. A torz gondolkodás alatt teljesen hétköznapi elképzeléseinket érthetjük, amelyek alig tűnnek furcsának. A gondolatok, sémák, törvényszerűségek annyira mélyen bennünk vannak, hogy sokszor a világ legtermészetesebb igazságainak érezzük őket. Mondhatni, csecsemőkorunktól kezdve magunkévá tesszük azt a gondolkodásmódot, amely első mikrokörnyezetünkre jellemző (azokra a felnőttekre, akik körülvesznek minket). Emiatt ezek a sémák, gondolkodásmódok rendkívül makacsul tartják magukat, és sokszor hamis biztonságérzetet adnak. A terápia célja ezek felismerése, megvitatása, szükség esetén átformálása, átbillentése. A három tényező (ABC) életünk minőségének legfontosabb meghatározói. Az általunk képviselt kognitív viselkedésterápiás üléseken abban segítünk, hogy ezeket a tényezőket feltérképezzük (a gondolatok és érzések gyakran nem tudatosak), és ezek fényében segítünk új perspektívákat felállítani, amely megoldja és feloldja az érzelmi konfliktusokat. Ennek pedig viselkedéses és testi érzeti szinten is pozitív következményei vannak. Példa: szociális szorongás A: céges prezentáció megtartása  B: „Mindenáron pozitív benyomást kell keltenem a közönségben” / „Mi lesz, ha valami szörnyűt mondok, vagy tévedek?” / „Biztos valami rosszat fognak gondolni rólam.” / „Ez az utolsó esélyem!” C: érzés: szorongás Viselkedés: visszahúzódás, leblokkolás, remegés, menekülés Szinte minden társas helyzetben meghatározott benyomást szeretnénk kelteni másokban. Ezzel párhuzamosan az ehhez szükséges képességeinket is mozgósítjuk. De minél inkább jó benyomást akarunk kelteni („követeljük”, „elvárjuk” magunktól a teljesítményt), gyakran annál kevesebbnek érezzük a képességeinket ennek megvalósításához. Mindez pedig egy önrontó körré alakulhat, és egyre nagyobb szorongást kelthet mindez bennünk. Itt tehát az önmagammal kapcsolatos elvárások jelentik a központi gondolatsort, ami végül szorongáshoz vezet. 4 féle gondolat: 1. pozitív 2. negatív 3. semleges 4. vegyes Módszer: tanítás, megvitatás Megvitatás: kognitív, képzeletbeli (REI, ECC) viselkedési A konzultáció kognitív elméleteinek középpontjában a gondolkodás áll, a kognitív teoretikusok szerint a gondolatok befolyásolják az érzéseket és a magatartást. „Nincs a világon se jó, se rossz, gondolkodás teszi azzá.” (Shakespeare, Hamlet) Ha egy személy megváltoztatja gondolkodásmódját → érzései és magatartása is változni fog. Az elmélet sikerrel alkalmazható: átlagos, vagy átlag feletti intelligenciájú kliensek esetében, akiknél a mérsékelttől a magas szintig terjedő funkcionális probléma áll fenn, akik képesek meghatározni gondolatokat és érzéseket, akik hajlandóak és képesek szisztematikus házi feladatot elkészíteni, akik viselkedési képességeket és reakciókat tartalmazó repertoárral rendelkeznek, akik vizuális és auditív szinten dolgozzák fel az információkat, akiknél gátolt működés pl. depresszió áll fenn. Kognitív elméletek közé tartozik Beck kognitív terápiája, Ellis racionális-emocionális terápiája és Berne tranzakció-analízise. Aaron Beck – Kognitív terápia Philadelphiai pszichiáter, elméletében a kognitív gondolkodás, és különösen a diszfunkcionális gondolatok, attitűdök fontosságát hangsúlyozza. Folyamatosan finomította és alaposan tesztelte is elméletét. Úgy találta, hogy a kognitív terápia igen hatékony rövidtávú kezelésként, elsősorban depresszió és szorongás esetében. A konzultáns segít a kliensnek abban, hogy realisztikusabb legyen az események értelmezésében úgy, hogy kevesebbet általánosít (depresszió esetén), vagy kevesebb kivetítést használ (szorongás esetében). Nem próbál megcáfolni meggyőződéseket, mint Ellis. Az ő megközelítési módja speciális profilokat és kezelési terveket alkalmaz depresszió és szorongási zavarok esetében (Ellis általánosabb). Módszere feltáróbb jellegű, és nagyobb mértékben kooperál a klienssel, mint Ellis megközelítési módja. Ezért a kliens részéről több tapasztalati tesztelést kíván, amíg megérti, hogy a meggyőződései nem funkcionálisak. → Ellisnél nagyobb szerepe van az „irracionális elképzelések” megvitatásának és a házi feladatok elvégzésének. Pozitívan viszonyul a vallásos orientációjú személyekhez (a vallás egészségességéről Ellis másként gondolkodik). Beck és Ellis elvben egyetért abban, hogy a lelki zavarok kezelése során mennyire fontos a gondolatok megváltoztatása. De abban különböznek, hogy milyen módon dolgoznak közvetlenül a klienssel ebben a folyamatban. Albert Ellis – Racionális emocionális terápia (RET) Pittsburgh-ben született (1913) zsidó családból, első gyermek, két testvére van. Úgy véli intelligenciáját, lendületét és állhatatosságát apjától örökölte, anyját hóbortosnak tartotta. Sokat betegeskedett, legtöbb családtagját meglehetősen őrültnek tekintette, 7 éves korára nagyrészt saját maga ura volt. Szülei válásának (12) hatására probabilista ateista lett: nem hiszi, hogy Isten létezik, de elfogadna tapasztalati bizonyítékot ennek ellenkezőjére. Író szeretett volna lenni, üzleti diplomát szerzett, irodalmi próbálkozásai sikertelennek bizonyultak, úgy döntött pszichológus lesz, 47-ben doktorált klinikai pszichológiából. 55-ben kezdte saját elméletének gyakorlatát, azóta elméletét jelentősen kiszélesítette (ma már behaviorista és emocionális fogalmakat is tartalmaz). Hetente 80 klienst fogadott és akár 8 csoportos ülést is vezetett, évente kb. 200 előadást tartott. Kétszer házasodott, mindkettő révén megtanult valamit önmagáról és a nők természetéről. Országosan ismert szexterapeuta is, a kontrasztok embere (humoros és meghökkentő módon hivalkodó, ugyanakkor gyengéd és meleg is tud lenni, össze tud egyeztetni olyan dolgokat is, amelyek a felszínen látszólag ütköznek egymással, pl. vallás és RET. 94 éves korában halt meg. Az emberi természetről vallott nézet Az emberek egyszerre, velük született módon racionálisak és irracionálisak, értelmesek és bolondok. Ez a kettősség biológiailag adott és állandó → hacsak az ember nem tanul meg másképpen gondolkodni. Az irracionális gondolkodás felkavaró és zavaró gondolatok létrehozását is jelentheti. Ellis 11 olyan általános irracionális meggyőződést sorol fel, amelyek kifejezetten zavaróak lehetnek. Ezeket a tévhiteket, emocionális zavarok különböző fajtáival hozták összefüggésbe (tesztek kidolgozásánál is felhasználták). A 11 irracionális meggyőződés: 1. Abszolút módon fontos, hogy az embert szeressék, és hogy minden, az életében jelentős szerepet játszó személy elismerje.  2. Ahhoz, hogy értékes legyen, az embernek hozzáértőnek és a kívánalmaknak megfelelőnek kell lennie, és mindenben, amihez csak hozzáfog, sikert kell elérnie. 3. Némely ember gonosz, rossz és hitvány, ezért ezeket hibáztatni és büntetni kell. 4. Borzasztó és katasztrofális, ha az események nem úgy alakulnak, ahogy az ember remélte. 5. A boldogtalanság külső események eredménye, az embernek tehát nem áll módjában az ilyen szerencsétlenséget befolyásolni. 6. Valami, ami potenciálisan veszélyes, vagy ártalmas, nagy gondot kell, hogy okozzon és ezt a valamit állandóan észben kell tartani. 7. Könnyebb elfutni a nehézségek és a felelősség elől, mint szembenézni velük. 8. Az embernek másoktól kell függenie, és kell, hogy legyen valaki nála erősebb személy, akire támaszkodhat. 9. A múlt határozza meg az emberek jelenlegi viselkedését, így ez megváltoztathatatlan. 10. Az embernek nyugtalannak kell lennie mások problémái és nehézségei miatt. 11. Minden problémára megvan a helyes válasz, és ha nem találjuk meg ezt a választ, az kész katasztrófa. Ellis úgy tartja, hogy a gyermekek sebezhetőbbek a külső hatások és az irracionális gondolkodás által, mint a felnőttek. Szerinte az ember természeténél fogva becsapható és erősen befolyásolható, ezért könnyen megzavarható. Az embernek megvannak a belső eszközei arra, hogy gondolatait, érzéseit, tetteit irányítsa, de ehhez fel kell ismernie, mit mond önmagának (saját magával folytatott belső párbeszédét). A személyes, felismert tudatosság nélkülözhetetlen ehhez (nem a tudattalan feltárása). HIBA, HA AZ EMBER ÉRTÉKELI, VAGY RANGSOROLJA MAGÁT. Helyteleníti a lenni ige bármely formáját. A lenni ige megnehezíti a személy különválasztását a tetteitől. Az egyén elkülönítve beszéljen és gondolkodjon a magatartásáról és a személyiségétől → inkább rosszul cselekszem, nem rossz vagyok. A lenni ige ilyen alkalmazásának kerülése egy racionálisabb gondolkodási folyamatot segít elő, és az ember szabadságot nyer ahhoz, hogy megváltozzon → a magatartása módosítására koncentráljon, a személyisége teljes felújítása helyett. → Szerinte az emberi problémák nem az ID-től erednek, nem is a „mi van, ha…” az okuk. A konzultáns szerepe Aktív és közvetlen, oktató, aki a kliens észleléseit tanítja és korrigálja. Jó képességűek, jól informáltak, empatikusak, állhatatosak, tudományosak, érdekeltek mások segítésében, önmaguk is használják a RET-et. A legfontosabb felmérési művelet a kliens gondolkodásának értékelése. A racionális/irracionális gondolkodására használnak ugyan formális teszteket, de az értékelési folyamat elsősorban az ülések során zajlik. Nemigen használnak diagnosztikai kategóriákat. Célok Elsődleges célja, hogy segítsen az embereknek felismerni, hogy racionálisabb, produktívabb élete lehetne. Kísérletet tesz arra, hogy korrigálja a kliens gondolkodásának hibáit és így megszüntesse a nem kívánatos érzelmeket. Ellis megközelítési módjára erősen hatott a sztoikus filozófia. Az emberek gyakran azzal okoznak maguknak zavart, hogy a kívánságokat, vágyakat követelésekké változtatják. Ha valaki olyan szavakat használ, mint a muszáj, kell, kellene, szükséges, akkor a kívánságából követelést csinál és irracionálisan gondolkodik. Sokan úgy gondolják, hogy ha egy kívánság beteljesületlen marad, az katasztrófa. → A RET segít abbahagyni, hogy ilyen követelményeket támasszon a kliens, és a „katasztrofizálás” miatt kiboruljon. Kifejezhetnek negatív érzéseket, de fontos cél segíteni abban, hogy a szükségesnél ne erősebb emocionális reakcióval válaszoljanak egy adott eseményre. Egy másik cél abban segíteni, hogy az ember megváltoztassa a saját maga ellen dolgozó gondolkodását, viselkedési szokását. Ennek módja: 1) A kliens megtanítása a RET ABC-re. Sok kliens hisz abban, hogy egy élmény, közvetlenül érzéseket okoz. → Ebből a megfogalmazásból hiányzik a gondolkodási folyamat, amely az emóciók kialakulásához vezet. A RET segít megtanulni az „emocionális anatómiát” → az érzések mindenképpen kapcsolódnak a gondolatokhoz. Az élményre vonatkozó gondolatok: „+”, „-”, semleges, vegyes (+és -, ambivalens) → ugyanilyen tartalmú érzésekhez vezetnek. A=INDÍTÓ ESEMÉNY ↔ B=GONDOLATI FOLYAMAT ↔ C=EMOCIONÁLIS KÖVETKEZMÉNYEK Ugyanaz az esemény az egyes emberekben eltérő érzéseket keltenek, illetve ugyanannak a személynek is változhatnak az érzései egy eseménnyel kapcsolatban → más gondolkodási mintákat, szempontokat követnek. A RET arra ösztönzi a klienst, hogy toleránsabb legyen önmagával és másokkal szemben, és hogy elérje személyes céljait. Az embereket megtanítják racionális módon gondolkodni, hogy megváltoztassák saját maguk ellen dolgozó viselkedésüket. 2) ÚJ VISELKEDÉSI MÓDOKAT TANÍTANAK a kliensnek, pl. házi feladattal (Ellis sok házi feladatot dolgozott ki, pl. „szégyenroham” gyakorlatok). Ezek általában ártalmatlan cselekvések, de a kliens fél megtenni. A gyakorlatok segítenek abban, hogy jobban megértse, hogy a világ nem áll meg egy hiba miatt, vagy ha egy kívánság nem teljesül. Azt is megtanulja eközben, hogy az embereknek nem kell tökéletesnek lenniük, és nem is azok. A célok elérhetők anélkül is, hogy „katasztrofizáció”, „borzalomizáció”, „rettenetizáció” által élné meg a személyes szituációkat. Módszerek Sok módszert használnak, de a 2 legfontosabb: 1. tanítás: a kliensnek meg kell tanulnia a RET alapvető gondolatait, és hogy hogyan kapcsolódnak a gondolatok az érzelmekhez, viselkedésformákhoz. A RET nagyon didaktikus és direktív: a. 1-2 ülésen a konzultáns megtanítja a kliensnek az érzelem anatómiáját → hogy az érzések gondolatok eredményei, és nem eseményeké, illetve, hogy az önmagunkkal folytatott beszélgetés befolyásolja az emóciókat 2. vitatkozás: fontos, hogy a kliens elsajátítsa az irracionális gondolatokkal való vitatkozás képességét → 3 formában történhet, legjobb, ha mindegyiket használjuk: a. kognitív megvitatás: közvetlen kérdések, logikus gondolkodás és meggyőzés alkalmazása i. közvetlen kérdések, pl. „Miért kell Önnek?” és „Miért kell annak úgy lennie?” → arra késztetik a klienst, hogy bebizonyítsa logikus a reakciója 1. cél: a kliens megtanuljon különbséget tenni a racionális és az irracionális gondolatok között  2. általában egyébként a miért szót ritkán használják a konzultációban, mert a legtöbb embert védekező pózba helyezi, és véget vet a feltárulkozásnak ii. szillogizmusok alkalmazása (logikus gondolkodás és meggyőzés) = a gondolkodás deduktív formája, 2 állításból és egy következtésből áll 1. segítenek a kliensnek és a konzultánsnak alaposabban megérteni az érzelmek mögött rejlő induktív (egy esetből általános törvényszerűségekre következtetés), vagy deduktív (általános törvényszerűségből következtet egyedi esetre) tévhiteket 2. pl. fő állítás: „senki ki nem állhatja, ha hazudnak neki” – mellékállítás: „nekem hazudtak” – következtetés: „ezt ki nem állhatom” b. képzeletbeli megvitatás: a kliens képzelőtehetségétől függ, és egy racionális- emocionális ábrázolás (REI=rational-emotive imagery). 2 mód valamelyike szerint alkalmazható: 1. Képzeljen el egy szituációt, ami kiborítaná, vizsgálja meg a beszélgetést önmagával. Utána képzelje el ugyanezt a szituációt, de ez alkalommal mérsékeltebb legyen önmagával a párbeszéd során. 2. Olyan szituációt képzeljen el, amelyben a kliens a valós esettől eltérő módon érez, vagy viselkedik. A kliens aztán ebben az elképzelt szituációban vizsgálja meg az önmagával folytatott beszélgetést. ii. A REI gyakorlást igényel. Élénk képzeletű klienssel jól működhet, kellő gyakorlással olyanoknál is alkalmazható, akiknek nincs. iii. Az Emocionális ellenőrzőkártya (ECC=emotional control card): egy olyan eszköz, amely segít a kliensnek kiterjeszteni a REI gyakorlását. 4 érzelmileg gyengítő kategória (harag, önbírálat, szorongás, depresszió) van felsorolva az egyes EEC-ken. Minden kategóriához van egy helytelen/önpusztító érzéseket tartalmazó lista és egy helyes/nem akadályozó érzéseket tartalmazó lista. 1. Egy potenciálisan problémás szituációban a kliens a kártya segítségével megváltoztathatja az adott szituációval kapcsolatos érzéseinek a minőségét. 2. A következő ülésen a kliens megbeszéli a konzultánssal a kártya használatát, kognitív módon újrastrukturálva a gondolatait, hogy azok racionálissá váljanak 3.  c. magatartás megvitatása: a kliens a szokásos magatartásának pontosan az ellentétes módján viselkedik i. A magatartás megvitatása néha biblioterápia formájában történik, amikor a kliens egy önsegítő könyvet elolvas. ii. Máskor a magatartás megvitatása szerepjátékot jelent. iii. Esetleg olyan házi feladat teljesítése is lehet, amelynek során a kliens olyan cselekedetet művel, amit előtte lehetetlennek tartott. A teljesített feladatot a következő ülésre beviszi, és kiértékeli a konzultáns segítségével. A konfrontáció és bátorítás is hatékony módszer lehet, mert kifejezetten arra ösztönzik a klienst, hogy hagyjanak fel az olyan gondolkodási folyamatokkal, amelyek nem jól működnek, és próbálkozzanak inkább a RET-tel. Néha kihívást intéznek egy olyan kliens felé, aki azt állítja, hogy racionálisan gondolkodik, de valójában ez nem így van. A konzultáns egyidejűleg empatikus és állhatatos. Racionális viselkedés terápia (RBT=rational behavior therapy): Maultsby nevéhez köthető, és a RET egy érdekes variációja. A kognitív változásra helyezi a hangsúlyt, ami inkább a viselkedésben következik be. Az indító eseményt úgy figyeljük meg, mintha kamera venné fel, az objektivitás biztosítása céljából. A személy önmagával folytatott beszélgetésének megtárgyalása vita formájában történik, amelynek alapja a racionális viselkedés 5 szabálya. A vita kérdések útján folyik, pl. „Gondolkodásom itt nyilvánvaló tényen alapul?” Az RBT-ben a kliensek rendszeresen végeznek racionális önanalízist (RSA=rational self-analysis), házi feladatokat, amelyek során leírják életük jelentős eseményeit, és az ezekhez fűződő gondolataikat, érzéseiket. → A személy meggyőződéseit ezután értékelik azok racionalitási foka szerint → és megváltoztatják a racionális viselkedés szabályai szerint. (Ez a terápiás haladás folyamatos nyilvántartása szempontjából is hasznos.) A standard RSA 6 lépésből áll: Értékelés – RET Erősség: Világos, könnyen megtanulható, hatékony és gazdaságos. A legtöbb kliensnek nem sok problémát okoz elveinek, terminológiájának megértése. Sokféle egyén, pl. serdülők esetében is hatékony. Alkalmas affektív zavarok, szorongásos zavarok, beilleszkedési zavarok kezelésében. Kutatási adatokkal szolgál a hatékonyság vonatkozásában különféle típusú kliensek, meghatározott környezet esetében. Könnyen kombinálható behaviorista módszerekkel, ezért a kliensek teljesebben átélik, amit tanulnak. Viszonylag rövid távú, általában (10-50 ülés), és a kliensek tovább folytathatják a módszert saját életükben, önsegítő alapon. Tekintélyes mennyiségű szakirodalom és kutatás van mögötte (sok biblioterápiás anyag). Folyamatosan fejlődik, és finomodik. Például az elsőként kialakult nem elegáns RET az indító eseményre koncentrál, és azokra az elferdítésekre, amelyek a klienseknél általában fellépnek ezekkel kapcsolatban. Ez nem ad a kliensnek semmi olyan stratégiát, amellyel kezelni tudna olyan szituációkat, amelyekben az esemény érzékelése megfelel a valóságnak. Csak arra bátorítja, hogy győzze meg önmagát arról, hogy a jövőben ügyesebb lesz, és hogy ő jó ember. Az elegáns RET a kliensek meggyőződésére koncentrál, és arra, hogy vállalják a felelősséget saját érzéseikért és ne másokat hibáztassanak. Ennek során a kliensek felismerik, hogy nem fontos mindenben elsőnek lenni, és a beteljesületlen kívánság nem vezet katasztrófához. Korlát: Nem hatékony azoknál, akiknél súlyos gondolkodási zavarok állnak fenn, pl. skizofrének, és nem produktív lelkileg súlyosan sérült személyek esetében. De intellektuálisan kiemelkedő egyének igen sokat nyerhetnek ezzel a módszerrel. Túlságosan kötődik Ellishez és nehéz különválasztani különcségeitől, ezért esetleg kerülik a konzultánsok az alkalmazását. Korlátozott, ha nem kombinálják a korai kognitív alapot több behaviorista és emocionális módszerrel. Ellis szerint mindig többoldalú megközelítési mód volt, az elmélet ma sokkal tágabb, mint eredetileg volt, de sok konzultáns még mindig csak a kognitív oldalra koncentrál.