Pszichometria kidolgozott könyv PDF

1. **Az élet nagy fordulópontjain megjelennek a mérések:** - - - **A tesztelés korai formáinak megjelenése:** - - - **Galton: Ahol csak tudsz, számolj** Kiemelkedő jelentőségű volt az individuális különbségek tudományos magyarázatában **Darwin** munkássága...

1. **Az élet nagy fordulópontjain megjelennek a mérések:** - - - **A tesztelés korai formáinak megjelenése:** - - - **Galton: Ahol csak tudsz, számolj** Kiemelkedő jelentőségű volt az individuális különbségek tudományos magyarázatában **Darwin** munkássága  1859: Fajok eredete Evolúciós magyarázatai a figyelmet az öröklődésre és empirikus vizsgálatokra irányította. - - - - - - - - - - - - **Kísérleti pszichológia és pszichofizika** **Wundt** 1879-ben alapította **Lipcsében** az első **kísérleti pszichológiai laboratóriumot**. - - - - - - - - - - **Cattell és a mentális képességeket mérő tesztek korai változatai.** Wundt első asszisztense Cattell volt, akire egyrészt hatással volt a német kísérleti pszichológiai szigorú módszertana, majd Cambridge-ben töltött időt, ahol Galton munkássága által az egyéni különbségek mérhetősége is munkássága középpontjába került  doktori tézise: "a reakcióidőben mutatkozó egyéni különbségek" - - - - - - - - - - **Az intelligencia mérésének kialakulása** A 19. Század végére jelentősen megváltozott a pszichiátriai és mentális betegségek megítélése  gyakorlati problémamegoldás került előtérbe - **Esquirol** francia orvos különböztette meg a mentális retardációt a mentális zavartól. - 1. 2. 3. - - 1904-ben a francia közoktatási miniszter bizottságot hozott létre  célja az alacsony iskolai teljesítményt nyűjtó gyerekek kiszűrése  olyan osztályokat létrehozni, ahol az oktatási módszer ezt figyelembe veszi. - - **1905-ben Binet és Simon publikálták első tesztjüket,** amely 30 fokozatosan nehezedő feladatból állt. - - - - **1908-ban átdolgozták a skálát.** - - - - - **Stern kritikája:** - - **Goddard elsőként fordította le angol nyelvre.** - - - - **Lewis Terman** végezte el a Binet-Simon skála mebízható amerikai adaptációját. - - - - Az I. VH során mintegy 2 millió , sorozásra jelentkező személy mentális képességének és érzelmi működésének a felmérésére volt szükség. - - **Army Alpha:** - - **Army Beta:** - - 1920-tól a Stanford-Binet teszt, az Army Alpha és Beta széles körben vált népszerűvé  általános iskolák, katonaság, munkaerő-kiválasztás, egészségügyi szolgáltatások. 1939-ben dolgozta ki **Wechsler** intelligenciatesztjét, amely a verbális feladatokon túl performációs feladatokat is tartalmazott. - - **Személyiségtesztek:** Az 1920-as évektől egyre több olyan mérőeljárás jelent mee, amelynek középpontjában a személyiségjegyek feltárása állt. - - Az első objektív személyiségteszt a **Woodworth-féle Személyiség Adatlap** - - - - Ezen hátrányok kiküszöbölésére dolgozták ki az úgynevezett **projektív technikákat.** - - - **A pszichológiai tesztelés történetének hazai vonatkozásai** - - - - - - - - - - - - - - - - **A mérés problémája a pszichológiában** - - - **2. fejezet: A pszichológiai tesztek típusai, alkalmazási területei és a tesztelés folyamat** Tesztelésen általában egy adott jellemző felmérésére irányuló, előre megtervezett, módszeres információgyűjtsét értünk. → pszichológiai tesztelés, amikor egy adott pszichés jellemzőt próbálunk feltárni. → intellektuális képesség, szorongás, stb. **A tesztelés és mérés különbsége** - - A pszichológiában, pszichiátriában és oktatásban alkalmazott tesztelést és tesztfejlesztést nevezzük pszichometriának. **A pszichológiai teszt definíciója és jellemzői:** A pszichológiai tesztek olyan standardizált eljárások, amely egy adott időpontban történő viselkedés mintavételei. → elért eredményeket kiértékelési eljárás segítségével mennyiségi jellemzőkké, pontszámokká alakítjuk → normák felhasználásával az egyén általános reakcióira, illetve személyiségére következtethetünk. Gregory alapján a **tesztek legfontosabb jellemzői:** - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - **Tesztek típusai:** Az első megkülönböztetés a tesztek standardizált és nem standardizált felosztása - - A másik lehetséges felosztás az egyéni és csoportos tesztelés. 1. i. 2. ii. A tesztelési idő keretei alapján lehet speed és power teszt. 2. 3. Vannak olyan tesztek, amelyk idői korláttal vagy anélkül, egyénileg és csoportosan is felvehetőek. A pontozás alapján beszélhetünk objektív és nem objektív felosztásról. - - A tesztfeladatok tartalma és feladatok végrehajtása szerint beszélhetünk verbális és cselekvéses feladatokról. - - A tesztek tartalma szerint többféle dichotóm elkülönítés létezik. → kognitív és affektív valamint képesség és teljesítménytesztek. - - A kognitív tesztek tovább bonthatóak képesség- és teljesítménytesztekre. - - - - Számos kritikai amiatt, hogy sokan úgy gondolják, hogy a jelenlegi teljesítmény a jövőbeli teljesítmény jó bejoslója → nem lehet szeparálni a kettőt. Mindkettőnek nagy hagyománya van az amerikai oktatási rendszerben. → SAT -Scholastic Aptitude Test, GRE- Graduate Record Examination, GMAT- Graduate Management Admission Test, Toefl- Test of English as Foreign language. - **SAT**: - - **A pszichológiai teszte tartalom szerinti felosztása:** - - - - - - - - Intelligencia, Teljesítmény és képességteszteknél feladatok vannak, amelykere van egy helyes válasz. **A tesztek alkalmazási területei:** Számos területen legkülönfélébb céllal használnak rutinszerűen teszteket → oktatásban, tanácsadói munkában, vállalatoknál, egészségügyben, állami szervezeteknél, kutatásban. A teszteket általában döntéselőkészítés céljából alkalmazzuk, de lehet egyéb cél is. **Tesztek felhasználási célok alapján:** - - - - - Ezek az alkalmazási területek gyakran fedik egymást. **A tesztfelvétel folyamata és kiértékelése:** A pszichológiai tesztelés során az aktuálisan felmért és számszerűsített jellemzőkből kiindulva próbálunk meg általános érvényű személyiségjellemzést adni illetve jövőbeli viselkedési megnyilvánulásokat megjósolni. → ha valakinél magas empátia pontszámot kapunk, akkor elvárható, hogy a tesztelési helyzettől függetlenül is megértő és jóindulatú lesz másokkal. - - - **A tesztfelvétel előkészítése:** A tesztfelvétel alapfeltétele, hogy a vizsgálatot végző személy ismerje a használni kívánt mérőeszközt. → szükséges szakmai kompetenciák tesztenklnt eltérőek lehetnek. **A tesztelés előkészítő fázisának legfontosabb lépései:** - - - - A szakembernek a mérőeszköz pontos felvételi módjával kell először megismerkednie → teszteléshez szükséges eszközök részletes áttekintése, ellenőrzése, tesztinstrukció szó szerinti megtanulása. - - - - - - - - - - **A raport kialakítása és a teszt bemutatása:** - - - - - - - - - - - **A vizsgálatvezető személyének befolyásoló hatása:** A leggyakrabban előforduló tényezők, amelyek a válaszadás készséget és a mérés eredményeit torzító tényezők lehetnek: - - - - - - - - - - **A tesztelt személy jellemzőinek befolyásoló hatása** Többszörös választást igényelő feladtoknál jelenhet meg a találgatás- guessing → nem tényleges ismereteken alapszik, csak véletlenszerű választás Tesztbölcsesség az a jellemző, amely nem a tesztelt ismereteivel és képességeivel függ össze, hanem a tesztkitöltések során szerzett jártasságot mutatja. - - - **Többszörös választást igénylő feladatoknál az alábbi okoskodások segíthetnek:** - - - - - A standardizálásba bevont csoportétól jelentősen eltér a vizsgált személy kitöltési motivációja → teszteredmények pontosságát befolyásolhatja Teljesítménymotivációnál - - Vagyis pl. a depresszióban szenvedők és a matematika tagozatosok között nem csupán a tényleges mentális képességek kvantifikációja történik. A tesztek sok esetben negatív következményeket vonhatnak maguk után → stresszforrás a tesztelés. **Tesztszorongás** - - - - - - - - - - **Tesztszorongás elméletei:** - - - - - - - Musch és Broder vizsgálta a két versengő modellt érvényességét - Lehetséges komplexebb magyarázat is → a teljesítmény és a tesztszorongás cirkuláris oksági kapcsolatban van. - - - - - - - **A tesztek pontozása** - - - - - - - **Az értékelők legfontosabb értékelés hibái:** - - - - - - - Az értékelői elfogultság témakörében a haloeffektust vizsgálták legtöbbször → **Thorndike** 1920-ban megemlíti → az újoncok mentális képességének, testalkatának, vezetőkészségének és általános személyiségjellemzőinek vizsgálatakor azt találta, hogy e négy tényező túl magas együttjárást mutat. **Nisbett és Wilson** egy professzorról mutatott felvételeket diákoknak, az egyiken barátságosan, a másikon öntelten viselkedett → a barátságos professzor vonásait, fizikai megjelenését, mesterkéltségét sokkal kedvezőbben ítélték meg. A haloeffektust magyarázó elméletek közül a legnépszerűbb a **globális benyomás szerepét hansúlyozó megközelítés:** - - Az utóbbi időben komplexebb megközelítést ajánlanak → az értékelő kognitív sajátosságain felül az értékelt személy tulajdonságai, aktuális viselkedése, és a helyzeti tényezők is szerepet játszanak. A teljesítmény pozitív túlértékeléséről akkor beszélhetünk, ha az értékelést végző személy pontszámai a skála pozitív értékeire korlátozódnak. - - Az értékelők számára kidolgozott tréningek képesek csökkenteni az értékelési folyamat torzításait. → tréningek legfontosabb elemei: - - - A hibákat csökkentheti, ha közvetlenül felhívjuk rá a figyelmet, ha eltávolítjuk a torzítást jelentő szociodemográfiai jellemzőket, vagy ha néhány értékelést újra elvégeztetünk. Néhány esszétípus kiértékelésére számítógépes program is készült → látens szemantikai elemzést alkalmaz - - - - A objektív tesztfeladatok előnye, hogy pontozása egyszerű és pontos: - - Sherrets és mtsai a Wechsler Intelligencia-kérdőív gyermek változatának 200 kiértékelési űrlapját nézték → az értékelők 90%-a legalább 1 hibát vétett. Az ilyen jellegű hibák akár a standard pontok alakulására is jelentős hatással lehetnek. A pontozási hibákat meg kell különböztetni a pontozási eljárás bonyolultsága és az elköteleződés mértéke szerint. - A számítási hibák gyakoribbak, mint a pontszámok átvezetéséből származó hibák. - **Számítógépes tesztfelvétel és kiértékelés:** - - - - **Tesztekkel kapcsolatos információk:** 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. **3. fejezet: a teszthasználat jogi és etikai aspektusai** Az 1950-es években fontossá vált a pszichológiai kutatások és gyakorlati munka legfőbb etikai elveinek egységesítését és rögzítését. 3. 4. 5. iii. iv. v. vi. vii. **A pszichológusi hivatás gyakorlásához szükséges emberi értékek:** 4. 5. 6. 7. 8. A SZEK általános szabályai a szakma gyakorlásának alapvető etikai követelményeit is megfogalmazzák, amelyek a Magyar Pszichológiai Társaság tagjai számára kötelezőek. **A SZEK általános szabályai az alábbi területekre térnek ki:** - - - - - - - - - Nincs külön pont a pszichológiai tesztelés etikai kérdéseire, de több rész is nyújt támpontokat a pszichológiai módszerek szakszerű alkalmazásához. **Szakszerűség követelményei- néhány részlet:** - - - - - - - A standardizált pszichológiai mérőeszközök kiterjedt alkalmazása és a pszichológiai mérés fontossága szükségessé tett: - - - Több olyan útmutató készült, amely ezeket részletesen tárgyalja. **Az Oktatási és Pszichológiai tesztelés standardjai kiadvány** - - **Nemzetközi irányelvek a tesztalkalmazás normáinak kialakításához útmutató:** - - **Útmutató a számítógépes tesztfelvételhez és interpretációhoz:** - - - Továbbá fontos kiemelni a munkaerő-kiválasztásban és az oktatásban alkalmazott mdszerek számára megfogalmazott irányelveket. **Az Oktatási és pszichológiai tesztelés standardja  érintett támakörök** - **Tesztszerkesztés, tesztelés folyamata és dokumentációja ** Érvényesség/ megbízhatóság és mérési hiba/ tesztfejlesztés és revízió/ skálák, normák és pontszámok összehasonlítása/ tesztfelvétel, pontozás és eredmények visszajelzése/ tesztek dokumentációi (kézikönyv, válaszlap, kiértékelő sablon, profillap) - **Szakszerűség és korrektség a tesztelésben**  szakszerűség és korrektség a teszthasználat során/ a vizsgálati személy jogai és kötelezettségei/ különböző nyelvi háttérrel rendelkező vizsgálati személyek tesztelése/ hátrányos helyzetűek és fogyatékosok tesztelése. - **Pszichológiai tesztek alkalmazása**  a tesztek felhasználóinak kötelezettségei/ a pszichológiai tesztelés és mérés/ az oktatás területén végzett tesztelés és mérés/ tesztelés a munkaerő-kiválasztásban/programok hatékonyságának értékelése. Több útmutatónak is elkészült a magyar nyelvű változata  Magyar Pszichológia Társaság tesztbizottsága Oláh Attila vezetésével 2001-ben adta ki a A Nemzetközi Irányelvek a tesztalkalmazás normáinak kilakatításához című kiadványt.. A Sulinova Kht. Támogatásával készült el a Tisztességes Tesztelés az Oktatásban, illetve Katóna Nóra fordításában a nemzetközi Iskolapszichológiai Társaság Sztenderdek és Eljárások Bizottsága által javasolt etikaikódex-tervezet. **A teszthasználó képzettsége** Az a kitétel, hogy a teszteket csak arra jogosult, megfelelően kvalifikált személyek használhatják  első lépése a vizsgálati személyek védelmének 15. 16. 17. 18. A **tesztforgalmazoktól** is **elvárt** a **felelősségteljes magatartás**: - - - **A teszthasználat megkötéseinek 2 célja van:** - - Valójában ugyanakkor nem követkető nyomon a megvásárolt termék tényleges felhasználása, illetve BA és MA-s diplomásoknál nincs garancia, hogy a tesztvásárló valójában rendelkezik a megfelelő szakmai kompetenciákkal az adott diagnosztikai feladatokhoz. A tesztforgalmazás fontos része a megfelelő szakmai kézikönyvek és manuálok készítése a mérőeszközökhöz. - - - - Legálisan forgalmazott tesztek alapvető tartozékai. **Szakmai felelősség** terheli a **cikkek, könyvek, kiadványok** **szerzőit és kiadóit is,** amennyiben teszteket vagy azok részeit újságokban, magazinokban, népszerűsítő könyvekben közlik. - - - - **Titoktartás és a személyes adatok védelme, a kutatásban való részvétel** A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai kódex 5. Része foglalkozik. - - - - - - - - - - - - Kutatási célból történő tesztelésnél az anonimitást a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell A tájékoztatást követő beleegyezést nevezzük  **informált beleegyezésnek**. - - **Nincs szükség informált beleegyezésre**, - - Fiatalkorúak, fogyatékossággal illetve betegséggel élők bevonása esetén a gyerek szüleinek, illetve a fogyatékossággal élő felnőttnek a gondozójának a beleegyezése szükséges. - - **Informált beleegyező nyilatkozat főbb szempontjai:** - - - - - - - **Adatok bizalmas kezelése és teszteredmények kommunikációja:** **Az adatok hozzáférésének joga:** - - - - - - - - **A mérőeszközök jogtisztasága és a tesztelés szakszerűsége** A legkényesebb pont a hazai pszichológiai tesztelésben a mérőeszközök standardizálása, forgalmazása, jogtisztasága. - - - - - - - A pszichológiai mérőeszközök illegális használatának összetett következménye van. - - - - - - - - - **4. fejezet: méréselméleti és statisztikai alapfogalmak** A pszichológiai mérés során a vizsgált személy mások által megfigyelt vagy önmaga által jellemzett viselekedését, reakcióit, vélekedését vagy véleményét számszerűsítjük. 6. 7. 8. 9. **Pszichometriai skálák típusa:** Három tulajdonság alapján lehet a skálák között különbséget tenni: 9. 10. 11. A pszichológiai mérések 4 szintjét különböztetjük meg: - - - - - - - - - - - - 19. 20. 21. **Skálázás:** A mérés másik fontos aspektusa a skálázás  tesztben szereplő tételek, állítások vagy vélemények kapcsolódását vizsgálja. - A skálázás mellett a szociológiában indexeket is használnak több mutató összegzésére. - Néhány skálázási módszer lehetővé teszi adott pszichológiai jellemző mértékét folytonos változóként mérjük, néhány azonban csak sorrendiséget biztosíti. - A skála egy vagy több dimenzióból is állhat. - - - - - - **Thurstone-skálák** Thurstone a skálázás és attitűdfelmérés uttörője. - **Egyenlőnek látszó intervallumok módszere:** - - - - - - - - **Páronkénti összehasonlítás módszere:** - - **Abszolút skálázás módszere:** - - **Likert-skála:** - - - - - - - - **Guttman-skála:** - - - - - - - - **Egyéb skálázási módszerek:** Léteznek olyan eljárások, amelyek csak szűkebb területen alkalmazhatóak és nagy átfedéseket mutatnak a korábban bemutatott módszerekkel. - - - - - **Statisztika alapfogalmak** **Gyakoriságok:** - - - - - - - - - **Középértékek:** A vizsgálati minta pontszámainak alakulását egyrtlen számmal is jellemezhetjük  ez a középérték - **Átlag**: - **Medián**: - - **Módusz:** - A három középérték nem biztos, hogy egybeesik. - **Variabilitás:** - - - - - - - - - - - **Normális eloszlás** - - - - - - - - **Az eloszlások jellemzői: ferdeség és csúcsosság** Az eloszlások két legfontosabb a szimmetrikus és a harangalakúság, melyet feredeséggel és csúcsossággal szoktunk jellemezni. - - - - **Korreláció és regresszióelemzés** A pszichológiai felmérések egyik legfontosabb kérdése, hogy a különböző pszichológiai változók között milyen összefüggés taláható. **Korrelációs együttható:** - - - - - - A leggyakrabban alkalmazott mérőszám két változó kapcsolatának vizsgálatára a **Pearson-féle korrelációs együttható.** - - - - - - - - - - - - - **Oksági kapcsolat: lineáris regresszió:** Oksági kapcsolat vizsgálatára, melyben az egyik változó ismeretében szeretnénk bejósolni a másikat, lineáris regressziót alkalmazunk. - - - - - - - - - *[A normák és tesztpontszámok interpretációja]* - pszichológiai tesztek értelmezése:\ - normák vagy kritériumok figyelembevételével - célpopulációból választott reprezentatív minta alapján kimutatott normák\  következtetés a célpopulációra - különböző mintakiválasztási módszerek - teszteredmények interpretációját biztosító normák több típusa: pl: kor, iskolai osztály, percentilis és standard pontszámok - psz. teszteken elért nyerspontszámok interpretálása  különböző skálákon összehasonlítás - standard pontszámok: z-érték, T-érték, IQ-pontok (egyszerű lineáris transzformációval kiszámolható) *[A normacsoportok kiválasztása]* - **véletlen mintavétel** (=valószínűségi kiválasztás): az adott populációba tartozó személyeknek egyenlő esélyük van arra, hogy a kiválasztott mintába kerüljenek - becslés jósága függ a minta nagyságától (idő- és költségigényes) - négy fajtája: - - - - - - **nem valószínűségen alapuló mintavétel**: ha [ ] a célpopuláció nem egyértelműen azonosítható, vagy ha a valószínűségi felesleges/költséges  reprezentativitás nem tökéletes - négy fajtája: - - - - *[Az életkori és az iskolai osztályok alapján képzett normák]* - [életkori normák]: a teszten elért teljesítményt a különböző életkori övezeteknek megfelelően tükrözik - egyéni teljesítmény összevetése -- standardizálásba bevont hasonló életkorúak eredményeivel - fiatal gyerekek mentális fejlődése -- Wechsler Gyerek Intelligencia kérdőív (6-16 éves korig, 3 hónapos övezetek) - felnőtteknél stabilabb (5-10 éves életkori övezetek) - [iskolai osztályok normája]: USA-ban népszerű, oktatásban eltöltött idő alapján normatáblázat (egy év = 10 hónap) - egyszerűen leképezhető normák  nem konstans képességek (pszichomotoros, kognitív, affektív jellemzők fejlődése eltérő a kül. életkorokban) *[Speciális normák]* 22. [helyi norma] -- pl. vállalatnál egy adott munkakörre jelentkező pályázók kiválasztása, munkaalkalmasság 23. [alcsoportok normái] -- pl. nemzeti norma etnikai v. vallásos összetételét tekintve változatos (USA)  jelentős különbségek. figyelni az alcsoportok nagyságára! *[A percentilis]* - **percentilis** -- az a százalékos érték, ami azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám -- egyéni teljesítmény relatív helye a standardizálási mintában - - - - - - - - - előny: könnyen kiszámolható - hátrány: normális eloszlásnál torzít (átlaghoz közeli tartományban a percentilisek közti különbséget növeli, Gauss-görbe szélein csökkenti)  helyette inkább jól interpretálható standard pontokat szeretnek a statisztikusok *[z-érték]* - standard pontokká történő konvertálás legegyszerűbb módja - egyén nyerspontszámából kivonjuk a normacsoport átlagát, és elosztjuk a szórással - z = (X -- átlag) / szórás - ha a nyerspontszám egyenlő az átlaggal  z = 0 - nem torzít különbségeket - kül. norm. eloszlású psz. skálákon elért teljesítményeket azonos alakúra tudjuk hozni  standard átlag = 0, szórás = 1 - kül. psz. tesztek eredményeinek összehasonlítására *[T-érték]* - átlag = 50, szórás = 10 - T = 10 (X -- átlag) / szórás + 50  T = 10z + 50 - előny: csak pozitív, tizedesjegyek nélkül *[IQ-pontok]* - átlag = 100, szórás = 15 - intelligenciatesztek alskáláinak standardpontjai: átlag = 10, szórás = 3 *[A normalizálás]* - ha ferde az eloszlás, és nincs mód a tételek megváltoztatására - nem lineáris - mérőszámok z-értékének kiszámítása függelék alapján - z-értékből T-érték transzormálása  normalizált standard érték - - *[A klasszikus tesztelmélet axiómái]* - - - - - - - - - - - 24. - - - - - - - - - - - - - - - - - homogenitásvizsgálat -- egy adott tétel hogyan korrelál a skála egészével 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. *[A reliabilitás és a populációfüggőség]* - - - - - - - - - - - - - - *[A reliabilitást befolyásoló tényezők]* - - - - - *[A nem véletlen hibák hatása a reliabilitásra]* - - 12. **validitás** (érvényesség) -- azt mutatja meg, hogy az adott mérőeszköz valóban azt méri-e, amire létrehozták *[Reliabilitás és validitás kapcsolata]* 13. célbalövéses példa: - - - - 14. feltétele -- elfogadható megbízhatóság 15. összefüggés fordítva nem igaz 16. hosszadalmas igazolás, nehéz probléma -- tartalmi vonatkozású - *[Látszat v. felszíni érvényesség / face validity]* - legegyszerűbb, legkevésbé egzakt - ránézésre azt a konstruktumot méri-e, amire szánták  „jónak tűnik-e?" - egy kisebb mintán történik a mérőeszköz kipróbálása -- mennyire találják a résztvevők az eljárást érthetőnek - az emberek könnyebben válaszolnak a ránézésre is érvényes tételekre - magas látszatérvényesség: növeli a tesztkitöltési motivációt, együttműködési hajlandóságot - egymástól nehezen megkülönböztethető jellemzők mérésekor is előnyös a látszati érv. - nem feltétlenül kell pozitív kapcsolatnak lennie -- pl. ha el akarjuk rejteni a kitöltők elől a tesztelés igazi célját - önmagában sosem elegendő - *[Kritériumvaliditás]* - pl. ha az egyik pontozó hitelesíti a másik pontozót -- kettejük értékelése közötti együttjárás - két külön mérőeszköznek tekintve  két kül. tesztben kapott eredmény közti együttjárás - hasonló a reliabilitáshoz - intelligencia teszteknél -- elfogadott referenciatesztek esetében (pl. Wechsler Intelligencia-kérdőív) - kevés referenciateszt - nem csak tesztek körében -- minden olyan változó mérésére szolgálhat kritériumul, melyről feltételezzük, hogy az valamilyen módon összefüggésbe hozható az adott kérdőívben kapott pontszámokkal  mit választunk külső kritériumnak, amihez képest mérhetővé tesszük a tesztet - empirikus, korrelációs elemzésen alapuló - - - - - - - - - 32. 33. 34. 35. - - érvényesség legátfogóbb szintje - egyetlen elméletorientált érvényesítési eljárás - Cronbach és Meehl - a mérés tárgyát képező psz. fogalmat definiáljuk -- a teszt v. skála tartalmi vonatkozásainak tisztázása - a konstruktum tartalmi univerzumát meghatározzuk, határait definiáljuk -- a fogalmi keretbe mi is tartozik bele - a kritériumvaliditások és a konstruktumvaliditás kiegészítik a másik hiányosságát - **8. fejezet: Tesztszerkesztés** Kritériumok: reliabilitás, validitás Általában hosszabb folyamat, nem egyszeri elkészítés A klasszikus tesztek is folyamatosan változnak (bővülnek az ismeretek, visszacsatolás, társadalmi változások) [A teszt megtervezése] - - - - - - - - Figyelni kell a nehézségre (ne legyen túl egyértelmű a helyes válasz) - Nehezítés, ha nem ugyanannyi elem van a két oszlopban\ Hátrány: a válaszok nem függetlenek (egy hiba többet eredményez, főleg ha ugyanannyi elem van a két oszlopban), nehéz jól beállítani a nehézséget (ha sok a könnyű társítás, a nehezebbek kikövetkeztethetők vagy tippelhetők) - A kitöltéshez hosszabb idő és tényleges ismeretek kellenek Hátrány: nehezebb értékelés - - - - - - (Intelligenciateszteknél általában több részpróba, 30+ kérdés, egy tulajdonságot mérő teljesítményteszteknél kevesebb, átfogó személyiségteszteknél akár 200+) - - Ezek általában int és teljesítménytesztek Ez más tényezőket is befolyásol (motiváció, tesztszorongás) - - - - [A teszt kialakítása] 1. Elmélyült, kreatív munkát igényel Szempontok (pl): - - - - Érdemes több szakértőt bevonni Beszéljünk a témában érintettekkel (pl. páciensek, hozzátartozók, orvosok) Általános szabály: a lehető legegyszerűbb kifejezéseket használjuk Kerüljük a többértelműséget, a nagyfokú általánosításokat és a kettős tagadást - - - - 2. - pszichológiai teszteknél általában ezt használjuk minél magasabb pontszám, annál jobb eredmény a tételek pontszámai összeadódnak rendszerint intervallumskála az elért pontszámot egy normához viszonyítjuk - klinikai pszich, pszichiátria használja osztályozás, diagnosztika tüneteket, megítélési kritériumokat keres (van/nincs) általában nominális adatok felállított kritériumok alapján értékelünk, vagy csoporthoz viszonyítunk - Az egyén által elért skálapontszámot ugyanazon teszt más skáláján elért pontszámhoz hasonlítjuk Rangsorolásos feladatok (egy kérdésben több skálára vonatkozó válaszok)  Viszonyított értékeket kapunk Kevésbé használható egyének összehasonlítására, inkább egyéni sajátosságokat vizsgál [A tételek elemzése] - A standardizálási mintából hányan oldották meg jól? - - - Valamilyen külső, folytonos változójú kritériummal korreláltatunk A teszt célja határozza meg, hogy a reliabilitásra vagy a validitásra kell jobban ügyelni - - [A teszt véglegesítése] [A teszt publikációja] - - - - - - - A pszichológiai mérés alapjai 9\. fejezet -- Többváltozós statisztikai eljárások a pszichometriában Megfigyelt változó  azok a jellemzők, melyeket közvetlenül mérünk(pl.:életkor) Látens változó közvetlenül nem mérhető hipotetikus konstruktumok vagy faktorok. (pl: szocioökonómiai státusz, mely az iskolai végzettségből,jövedelemből,társadalmi státuszból származtathatunk.) A faktorelemzés Olyan többváltozós statisztikai eljárás, melynek elsődleges célja a változók közötti kapcsolatok feltárása, valamint a változók redukciója. A változók csökkentésének alapját a köztük lévő átfedések, a korrelációk biztosítják. Két fajtája van. 10. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. a. b. c. d. - - - - - - - - - - - - Ezen a képen 3 olyan faktor is van, aminek a sajátértéke 1 felett van. Cattel gondolata szerint viszont csak a felső kettővel kell foglalkozni  kétfaktoros modell mellett is dönthetünk. - - - - - - - - - - - - - - - - - i. - 11. - - 36. Lehetőség van a tételek dimenzionalitásának egyértelmű besorolására.  Kiinduló lépésként megadható, hogy mely tétel melyik faktorba sorolható be egyértelműen. Kiindulásként ez a faktorsúly: 1, azoknál a tételeknél, ahol nem várunk kapcsolatot: 0. 37. Az elemzés akkor sikeres, ha jó illeszkedési mutatóval rendelkező modellt tudunk találni. Modellezés strukturális egyenletekkel Logikája hasonló a megerősítő faktorelemzéshez. Empirikus adatok felhasználásával a megalkotott teoretikus modell érvényessége tesztelhető. Az egybeesést itt is illeszkedési mutatókkal jellemezhetjük. - - - - **A kauzális modellezés** során általában a változók három szintjét különböztetjük meg : - - - - Téglalapban  közvetlenül megfigyelhető és mérhető Ellipszisben  közvetlenül nem mérhető változók. pl.: általános egészségi állapot A nyilak okságot takarnak. Az együtthatók pedig a predikciók érétkét, a befolyásoló erőt. Minél magasabb az együttható érétke, annál erősebb a változó befolyásoló szerepe. +/-1 között mozog az értéke. 0: nincs befolyásoló szerepe. Ha a faktorsúlyok alacsonyak, akkor a mérési modell hiábaja nagy, alacsony az illeszkedési mutató C:\\Users\\Bianka\\Documents\\Pszichometria\\969557\_595030463854710\_493630293\_n.jpg**10. fejezet: Pszichológiai tesztek kultúrközi adaptációja** A pszichológiai tesztek nagyrészét angol nyelvterületen (USA, Anglia) fejlesztik A legnagyobb tesztforgalmazók is itt működnek Általában ezeket kell átültetni más nyelvekre és kultúrákra Országon belül is fontos lehet az adaptálás, ha sokk kultúra képviselői élnek az országban (pl USA) Nem csak egyszerű fordítási feladat, sok nehézség léphet fel - - - - - - [A tesztadaptáció érvényességét csökkentő hibatényezők] - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - [A tesztadaptáció folyamata] 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. [A torzítás fogalma és fajtái] Egy mérőeszközről akkor mondjuk, hogy torzít (biased), ha a különböző nyelvekre lefordított változatain elért pontszámokat a nem kívánatos hibaforrások különböző mértékben befolyásolják. Ilyenkor hasonló nehézségű tétellel kell helyettesíteni A torzítás három fő típusa - A két kultúrában az adott konstruktum nem ekvivalens A konstruktum mérésére kidolgozott viselkedésjellemző eltérést mutat a különböző kultúrák között (pl. bizonyos készségek hiányoznak néhány kulturális csoportnál). - Minden olyan torzítás, ami magához az eljáráshoz köthető - - - - Nem az egész teszt torzul, csak egy adott tétel Akkor jó egy tétel, ha a különböző kultúrák a vizsgált konstruktum szempontjából megegyező tagjai egyforma eséllyel adnak bizonyos választ [Statisztikai módszerek a torzítás és az ekvivalencia elemzéséhez] 3. 4. 5. 6. \[Itt az előző fejezetre hivatkozik, nem tudom, hogy abban benne van-e ezeknek a jelentése. Ha nincs, próbáljátok értelmezni a 178. oldalt, nekem nem ment.\] **11. fejezet: A mentális képességek tesztelése** [Definíciós problémák] [Az intelligencia mérésének kezdetei Európában] [A mentális kor] [Az intelligencia mérése Amerikában] - Verbális intelligenciateszt 8 skála 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. - - - [Wechsler Intelligencia-kérdőívek] 7. 8. 9. - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - **A Raven Progresszív Mátrixok** - - - - - - - - A Raven-féle Progresszív Mátrixok változatai Rövidítés Alkalmazási terület ---------------------------------------------- ------------ --------------------- ------------------------------------------------------------------------ *Standard Progresszív Mátrixok* Klasszikus **SPM** serdülőkor és felnőttek, normális intelligenciaövezet Parallel **SPM-P** serdülőkor és felnőttek, normál intelligenciaövezet, ismételt felvétel Plusz **SPM +** serdülőkor és felnőttek, normáltól enyhén magasabb intelligenciaövezet *Nehezített Progresszív Mátrixok* Set-I **APM-I** serdülőkor és felnőttek, gyakorlás vagy normál intelligenciaövezet Set-II **APM-II** serdülőkor és felnőttek, magas intelligenciaövezet *Színes Progresszív Mátrixok* Klasszikus **CPM** gyermekek, kb. 6 éves kortól, időseknek Parallel **CPM-P** gyermekek, kb. 6 éves kortól, időseknek, ismételt felvétel - - - - - **Spearman -- g-faktor**(general factor)  Mindannyian különböző mértékben rendelkezünk az általános intelligenciafaktorral. Az intelligenciatesztekben elért eredményen legfontosabb meghatározója ez. Más speciális képességfaktorokkal is rendelkezhetünk  „s"(special) [Általános intelligenciafaktort két részre osztotta:] - - - - - - - - - - Az **[SPM]** 5 sorozatból áll: A, B, C, D, és E. - - - - - - A **[CPM]** 3 sorozatból áll: A, Ab és B - - - - - - **[APM]** két külön álló tesztfüzetből áll: - - - - - - - - - **12. fejezet** **A személyiségmérés projektív technikái** Elsődlegesen a tudattalan vágyak, a motivációk és a rejtett konfliktusok feltárásának eszközei. A „projektív technika" elnevezés **Frank** nevéhez köthető -- „belső szükségletek és érzések olyan többértelmű ingerekre történő kivetítésen alapuló mérőeszközöket nevezte így, amelyekre nem adható határozott válasz". A személyiség mélyebb rétegeit térképezhetjük fel, ezzel a projektív hipotézisen alapuló indirekt technikával. A személyiség működés globális értékelése alkalmasak, nem speciális vonások vagy reakciók feltárására. A védekező reakciók kevésbé nyilvánulnak meg. Pszichoanalitikusok szerint: 25. 26. 27. 28. A projektív technikákat **Lindzey** alapján a következő 5 nagy csoportra oszthatjuk: - - - - - **A Rorschach-próba** Az egészséges és a pszichés, szomatikus problémákkal küzdő kliensek személyiségének struktúrája, pszichodinamikája egyaránt feltérképezhető ezzel az eljárással. 10 tábla, megközelítően szimmetrikus, fekete-fehér vagy színes „tintafoltok". Feladat: jelentést adni a foltoknak. Gyermek- és serdülőkorúak körében is jól használható. A kiértékelésére több féle technikát is kidolgoztak, de ezek közül nemzetközi szinten a legátfogóbbnak a **John Exner** által kidolgozott pontozási rendszert tekintjük. Hazai változat: **Mérei Ferenc**. A teszt standardizáltságára törekedett és számos eredeti módszert is kidolgozott pl. a táblák felszólító jellege, a különleges reakciók, vagy az utótestelés kidolgozása (159 k. reakció, 15 csoportba elkülönítve). Legfőbb értékelési szempontok: felfogásmód, determináns, tartalom, gyakoriság, különleges reakciók. Fontos a jegyzőkönyv pontos vezetése: válaszok, megnyilvánulások, idő. Az adatok űrlapon összesíthetők, hazánkban 274 féle jelölési adatra terjed ki, ami 24 mutatóban összegezhető. A válaszok statisztikai elemzésével néhány differenciáldiagnosztikai mutatót is képeztek pl. szkizofréniaskála, alkoholizmusszindróma-skála. Inkább egy adatgyűjtési módszerként vagy strukturált interjúként határozhatnánk meg, mint tesztként (személyiség működésének globális becslése, nem egy konkrét dolog felmérése). Nehéz pontosan specifikálni a méréstartományát, így a reliabilitás és a validitás vizsgálata értelmetlennek tűnik. Grab és munkatársai összesítő metaanalízis (18 R. és 66 MMPI) során azt kapták, hogy a prediktív érvényessége mindössze 8-13%, vagyis a kritériumváltozót ilyen arányban jósolja be (MMPI 23-30%). **Más foltelemző technikák** A **Holtzman Tintafolt Technika** 22 változó mentén értékeli az egyén válaszait. 47 táblából áll, melyekből 2-t gyakorlásra használnak fel. 2 paralel változata van (ismételt felvételhez). Minden tintafoltra 1-1 válasz adható, amelyet 2 szempont szerint értékelnek: mit lát a vizsgálati személy és a tintafolt melyik részén. Létezik csoportosan felvehető változata is. Az egyszerű pontozási eljárás következtében megbízhatósága jó. Elsődlegesen a klinikai gyakorlatban és kutatási célokra alkalmazzák. **Zulliger** által kidolgozott csoportosan felvehető **Z-teszt**. 3 kivetíthető diapozitívhoz hasonlító foltból áll. Egyszerű felvétele és kiértékelése miatt népszerűségnek örvend. Létezik nyomtatott változata is (egyéni tesztelésre). **Oláh Attila: Foltteszt.** Egyénileg és csoportosan is alkalmazható módszer, amely az értett, egészséges személyiség intellektuális teljesítőképességének, emocionális és társas alkalmazkodási készségének vizsgálatára egyaránt alkalmas. Gyermekek és felnőttek vizsgálatára egyaránt alkalmazható. Alkalmazási köre főként az alkalmasságvizsgálatokra, kísérleti személyiségkutatásra, és a képességfejlesztési beavatkozásokat ellenőrző pedagógiai kutatásokra terjed ki. 22 folt képsorozatból áll. Az instrukció hangsúlyozza, hogy a válaszadó próbáljon minél eredetibb megoldásra törekedni. A válaszszám kötött, képenként kettő (lehetőség van szempontváltásra). **A szóasszociáción alapuló módszerek** Első módszeres leírása **Galton** nevéhez köthető, amelyet Wundt és Cattell mentális folyamatok vizsgálatára is alkalmaztak. Szabad asszociáción alapuló módszer. Semleges és fokozott érzelmi töltéssel vagy kiemelt jelentőséggel bíró ingerszavak. Az értelmezés alapját többnyire az asszociációt tükröz szavak tartalma és ezek reakcióideje jelenti, de sokszor a feszültség testi kifejeződését is figyelembe veszik. 10 szóból álló lista. Olyan pszichológiai komplexusok megragadását célozta, amelyet „intellektuális és érzelmi deficit"-nek nevezett Jung. Az értékelés során a különböző válaszok típusa is kódolásra kerül pl. ellentétes jelentésen alapuló, asszociatív, definitív stb. **Repaport** és munkatársai hasonló módszert dolgoztak ki. 60 szóból állt, köztük olyanokkal, amelyek pszichoanalitikus szempontból jelentősek: döntően a pszichoszexuális konfliktusra utalnak. Elsődleges céljai a gondolkodási folyamatok jellegzetességeinek feltárása és a jelentős belső konfliktusok leírása. A szóasszociációs módszer elve jelenti a *poligráfos hazugságdetekciók* alapját is, illetve ez az elv érvényesül az ún. *érzelmi-stoop-feladatban* is. **A Tematikus Appercepciós Teszt (TAT)** A teszt a vizsgálati személy tudattalan fantáziáinak elemzését, látens szükségleteinek feltárását és értelmezését segíti azáltal, hogy értékeli a személy képek sorozatából alkotott történeteit. Az appercepció azt a készséget fejezi ki, hogy a világot a korábbi tapasztalatainknak megfelelően észleljük. A mérőeszköz erőssége, hogy képes felszínre hozni olyan dolgokat, melyeket a vizsgálati személy nem akar vagy nem tud elmondani, mert azok mélyen a tudattalanjában fészkelnek. Eredményesen használható a viselkedészavarok, pszichoszomatikus betegségek, affektív zavarok, pszichózisok vizsgálatakor, vagy bármilyen átfogó személyiségvizsgálat esetén. 30 fekete-fehér, valamint egy teljesen üres, fehér táblából áll. A képek nagy részét speciálisa férfiakra vagy nőkre, illetve fiatalokra vagy idősebbekre dolgozták ki. Általában 2 ülésben végzik, ülésenként 10 táblát mutatnak be. **Murray** eredményeit a pszichoanalitikus elmélet alapján értelmezte, szerinte a teszt egyik legfőbb haszna a terápiás folyamat meggyorsítása. Minden történetet 7 kategória szerint értékelhet (nincs minőségi, sem mennyiségi pontszám): - - - - - - - A tesztet napi gyakorlatban használó pszichológusok gyakran csak néhány tételét használták fel, egy ülésben, 5-12 kép bemutatásával vették fel a tesztet. Néha a Murray-féle értékelő rendszert ötvözték más rendszerekkel, vagy teljesen új értékelési formákat dolgoztak ki. A felvételi eljárásnak és kiértékelésének standardizálásra számos újító törekvés irányult (Eron, Murstein, Ávila-Espada). **Dana** úgy gondolta, hogy szükség van egy olyan rendszer kialakítására, amely egyszerűbb, kisebb szakképzettséggel és tapasztalattal is pontozható. 5 táblára korlátozta és pontozási rendszere 3 kategóriából áll: perceptuális szervezettség, perceptuális távolság és perceptuális megszemélyesítés. **McClelland** és **Atkinson** mint a teljesítménymotiváció mérésének eszközét használták, a szereplők célját, tenni akarását pontozza (max. 11 pont). **Arnold**-féle történetsor-elemzés a történetek kivonatára támaszkodik és nem a történet témáját elemzi. A történet kimenetele és a történetmesélés módja mutatja az alany motivációját. Az elemzés során nem szabad értelmezni a történetet. **Cramer** olyan átfogó és széles körben validált módszert dolgozott ki, amely a TAT-történetek alapján képes az egyén elhárító-mechanizmusait megbízhatóan feltérképezni. **Westen** és munkatársai a TAT-történetek olyan tartalomelemzési módszerét dolgozta ki, amelyek az interperszonális tárgykapcsolatok értékelését célozzák. **A TAT különböző változatai** Készült külön teszt az afroamerikaiaknak, a japánoknak és pl. a 23 táblából álló Tell-Me-a-Story (TEMAS) elnevezésű teszt spanyol-amerikai városi gyerekek számára készült. A gyerekváltozat kidolgozása **Bellak** nevéhez fűződik (3-10 éveseknek): **CAT**. Elemzését és értelmezését 10 változó mentén javasolják: - - - - - - - - - - A **CAT-S** egy kiegészítő képsorozatnak tekinthető, ami több speciális családi helyzetben szereplő állatkölyköt ábrázol. Bellak idősek számára is összeállított olyan 17 képből álló sorozatot, amely az öregedéssel kapcsolatos problémákat hívhatja elő: SAT. **Mondat- vagy történetbefejezési technikák** A nyitott mondatok szinte korlátlan projektív felületet jelentenek. Történet szóban vagy írásban is. Számos mondatbefejezésen alapuló eljárás létezik, amik közül a **Loevinger** által kidolgozott **WUSCT** rendelkezik a legátfogóbb elméleti háttérrel. 36 nyitott mondatból áll, de szükség esetén a felére csökkenthető. Fiataloknak kidolgozott változata: **SCT-Y** (**Westenberg** és mtsai.) *Ez szerintem (remélem) nem kell, de azért beleraktam, hogy legalább egyszer lássátok * (Az énfejlődést az én szintetizáló és integráló funkciója alapján különböző szakaszokba sorolja: 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. A WUSCT kiértékelése 2 módon is történhet: - - A Cronbach-alfa mutató (belső konzisztencia) 0,9 körüli, míg a teszt-reteszt korreláció eléri a 0,8-at. Létezik magyar változata, de egyenlőre még csak a kipróbálás szintjén alkalmazzák. **Rotter** és mtsai.: **RISB**. Mondatbefejezésen alapuló technika, amely nagy empirikus mintákon kipróbált és jól standardizált projektív eljárás. Főként a pszichés konfliktusok és az alkalmazkodási zavarok feltárására alkalmas. 40 félbehagyott mondatból áll és több változata is van a tesztnek, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Az objektív pontozáson alapuló értékeléssorán minden befejezést egy 7 fokozatú skálán (0-6 pontig) kell megítélni, aszerint, hogy a válasz mennyire utal konfliktusra. Megbízhatósági mutatói jók. **Rosenzweig**-féle Frusztrációs Teszt (**PFT**): történetbefejezési technika. A hétköznapi stresszből fakadó agresszív jellemzők feltárására dolgozták ki. 24 sematikus rajzból áll, mindegyiken 2 személy látható. Életkori sajátosságokat figyelembe véve 3 változata van: gyermek, serdülő és felnőtt. *Ez talán megintcsak nem olyan fontos * (A válaszokat 2 szempont alapján mérlegelik: - - - - - - - - A válaszgyakoriságok százalékos arányát számítjuk ki, és ezt vetjük össze a normákkal. A válaszok konformitásának mértékét is becsülhetjük (mennyire szokványosak a válaszok). Alacsony teszt-reteszt korreláció. **A Szondi-teszt** A **Szondi Lipót**-féle ösztönlélektan mérőeszköze, mely elmélet alapfeltevése, hogy a sorsdöntő választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják. A személy projekciós hajlamára alapozva, különböző manifeszt ösztönbetegekről készült fényképek rokonszenv és ellenszenv szerinti kiválasztása nyomán következtet a vizsgálati személy ösztönéletére. 48 fényképet, 6 sorozatban mutatnak be, 2 rokonszenves és 2 ellenszenveset kell kiválasztani. *Ez nagyon remélem, hogy nem kell!* (Ösztönprofil állítható fel 4 tengely mentén: - - - - - - - - - - - - - - 10 profilos technika javasolt (10 alkalom, 1-2 napos időközönként). Leggyakrabban a kétprofilos eljárást alkalmazzák. Nemzetközi gyakorlatban jelentősen visszaszorult, Mo.-n széles körben elterjedt (érvényességét alátámasztó kutatások révén): - - - - A tapasztalatok alapján a mérőeszköz az alapvető tünetképzési mechanizmusok azonosítására és a várható viselkedésmódok bejóslására alkalmas. **Projektív rajztesztek** Instrukció keretein belüli szabad önkifejezés, az instrukció szándékosan csak minimális mértékben befolyásolja a rajzot, és a lehető legkevesebb információt adja. A klinikai munkában gyakran alkalmazzák diagnosztikus eszközként, vagy terápiás segédeszközként. Az emberrajzot **Goodenough** már 1926-ban az intelligencia becslésére használta. **Machover** ruházta fel pszichodinamikai tartalommal: **Emberrajzpróba**. Instrukció: Rajzoljon egy embert. Majd: az előző figurával ellenkező neműt rajzoljon. Végezetül: mondjon a rajzolt figurával egy történetet. Machover által javasolt értelmezési rendszere számos intuitív elemet tartalmazott, és alapos pszichodinamikai ismereteket követelt. Az emberalakrajz más tematikus projektív rajztesztekben is szerepel, ilyennek tekinthető például a Rajzoljon egy embert az esőben teszt a Rosenberg-féle DAP-technika, amelyben a személyt a saját rajzáról készített másolat tetszőleges módosítására kérik, vagy Baltrusch emberrajztesztje. Az empirikus vizsgálatok többsége nem tudta igazolni az alakrajzmódszerek érvényességét mindaddig, amíg részletes és objektív értékelési algoritmusokat nem készítettek a kiértékeléshez. Ilyennek tekinthet például a **Naglieri** és munkatársai által kifejlesztett emberrajzteszt, amelyet a 6-17 évesek érzelmi problémáinak felismerésére dolgoztak ki. Az értékelés alapját egy férfi, egy nő és a rajzoló saját magáról megalkotott rajza jelenti. A Farajz-teszt első szisztematikus leírásai **Koch** nevéhez köthetők, de első alkalmazója a magyar **Ábel Károly** volt. **Bolander** számos vonatkozásban módosította és továbbfejlesztette Koch eljárását. Magyarországon **Harsányi István**t és **G. Donáth Blanká**t kell kiemelnünk az eljárás honosításában. A farajzokat több tucat formai és technikai szempont szerint elemezték. A **Ház-Fa-Ember Teszt** eljárás kidolgozása **Buck** nevéhez fűződik. A módszert kezdetben az intellektuális képességek mérőeszközének gondolták, de a klinikai tapasztalatok alapján később a személyiség feltárásának projektív eszközeként vált széles körben ismertté. A mérőeszköz értelmezésénél általánosan elfogadott, hogy a házrajz a rajzoló otthonát, családi kapcsolatait, a farajz a környezettel való kapcsolatot, az emberrajz pedig a személy társas kapcsolatait szimbolizálja. A külön lapokra elkészített rajzokról az utótesztben tehetünk fel tisztázó kérdéseket. Érdemes megjegyeznünk, hogy hazánkban **Vass Zoltán** fejlesztett ki egy nemzetközi szinten is egyedülálló rajzelemző számítógépes programot (**ESPD**), amely a rajzokat pszichodiagnosztikai szempontból elemzi. Használatához nem szükségesek speciális rajzelemzési ismeretek. A kiértékelést teljesen automatikusan végzi, és szakértői ismeretei segítségével készíti el a rajzoló pszichológiai jellemzését. **Projektív játékdiagnosztikai eljárások** A gyermekpszichológus szimbolikus eszközökkel jelenít meg különböző helyzeteket és problémákat, s a gyermek megjelenő reakcióiból következtet a belső konfliktusokra, a problémák gyökerére. A leggyakrabban alkalmazott játékos pszichodiagnosztikai eszközök a **bábsorozat** és a **Világjáték**. A bábok olyan figurák, amelyek a gyermek mindennapi konfliktusaiban, szorongásaiban szerepelnek, vagy akiknek a szerepébe belevetítheti magát. A klinikai gyakorlatban általában elsődleges (anya, tanító néni, nagypapa, kisfiú), másodlagos (orvos, labdarúgó) és jelképes (királyfi, Mikulás) figurákat különböztetnek meg. Az eljátszásnak több módja különböztethet meg. A nehezen feldolgozható élményeket gyermek többnyire pontról pontra játssza el, máskor viszont megfordítja a szerepeket, vagy korrigálja a történeteket. A Világjáték egy olyan diagnosztikai és terápiás eszköz, melynek segítségével a gyerek felépíti azt a világot, melyben élni szeretne. Az így elkészített építményből leolvasható, hogy a gyermek mit gondol, mit érez, mitől fél. A Világjátékhoz hasonló módon működik a **Szcenoteszt** is, ami szintén jelenetek kialakítását teszi lehetővé. Érdemes megjegyezni, hogy a gyermekek pszichodiagnosztikája eltér a felnőttekétől többek között abban, hogy a diagnosztikai és terápiás folyamat egybefonódik, nem választható el élesen egymástól. **Összefoglalás !!!** Csak miután szépen kidolgoztam olvastam el és elég jól összeszedi a dolgokat  **Fontosabb fogalmak** bábjáték projektív hipotézis determináns projektív játékdiagnosztika Emberrajzpróba projektív módszerek Farajz-teszt projektív rajzteszt felfogásmód projektív rajztesztek Foltteszt Rorschach-próba Ház-Fa-Ember Teszt Rosenzweig-féle Frusztrációs Teszt Holtzman Tintafolt Technika szóasszociáció Jungi Szóasszociáció Teszt Szondi-teszt különleges reakciók Temetikus Appercepciós Teszt mondatbefejezés történet konstrukció ösztönlélektan Világjáték **13. fejezet** **Strukturált személyiség-kérdőívek** A gyors felvétel és az egyszerű kiértékelés következtében az elmúlt évtizedekben ezek a módszerek rendkívül népszerűekké váltak a pszichológia szinte valamennyi területén. Az egzakt pontozási rendszer a pszichometriai kritériumoknak megfeleltethető kvantitatív adatokat eredményez, ennek fényében a módszert gyakran objektív tesztelésnek is nevezik. A tesztfejlesztők általában **3 nagy stratégiát** különböztetnek meg a tesztek kidolgozása során: 12. 13. 14. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tesztek kidolgozása egy hosszan tartó folyamat eredménye, amely gyakran a tesztszerkesztés racionális módjától, a faktorelemzésen keresztül, a kritérium csoportokon végzett érvényességi vizsgálatokig terjed. Vagyis, sok esetben csak a tesztfejlesztés kiindulási stratégiáját tudjuk megmondani. A személyiségmérő eljárásokat számos **más** **csoportosítás mentén** is be lehet sorolni: 29. 30. A személyiséget a viselkedés, a gondolkodás és az érzelmek olyan jellegzetes mintázataként definiálhatjuk, amely meghatározza az egyén környezethez való alkalmazkodását. A mérés szempontjából **a személyiség két fontos aspektusát** kell kiemelnünk: a viszonylagos stabilitást és az egyéni változatosságot. **Elméleti alapokon nyugvó személyiség-kérdőívek** A személyiség-kérdőívek többségét úgy dolgozzák ki, hogy a tesztfejlesztő egy pontos és átfogó elképzeléssel, elmélettel rendelkezik a mérni kívánt területről, s ehhez keres megfelelő tételeket. ***Myers Briggs Típusindikátor (MBTI)*** Olyan önjellemző mérőeszköz, amely a Jung által kidolgozott személyiségtípusok felmérését teszi lehetővé. A mérőeszköznek több változata is van: pl. a 166 tételből álló F változat vagy a 126 tételes G változat, tovább a 2001-ben megjelenő Q változat, amely 144 tételből áll. Az MBTI mér eszközt a jungi típusoknak megfelelően **4 független dimenzió**n értékeljük: - - - - Az alaptípus felállításához a tulajdonságok szélsőségeit kell vennünk, amiket a legegyszerűbben a dimenziókat jelölő betűkkel szemléltethetünk (pl. ENFP). A négy betűkombinációval jellemezhet típusok száma: 24 = 16. A dimenziókon belül is vannak fokozati különbségek, annak megfelelően, hogy a dimenzión elért pontszám mennyire szélsőséges. A mérőeszköz pszichometriai mutatóit vizsgáló empirikus kutatások eredményei sokszor egymásnak ellentmondóak. A folytonos dimenziókon elért pontszámok belső konzisztenciája és időbeli stabilitása magas, ezzel szemben a típusok időbeli stabilitását több tanulmány is alacsonynak találta. Az MBTI validitását vizsgáló kutatások szintén felemás eredményeket hoztak. **Carlyn** és **Carlson** az MBTI **érvényesség**ét támasztják alá. Több módszertannal foglalkozó szakember a folytonos változók mesterséges dichotomizálását is problémaként veti fel. Az MBTI az Egyesült Államokban széles körben használt eljárás, amit az oktatási intézmények és pályaválasztási tanácsadók mellett a munkaerő--kiválasztással foglalkozó tanácsadó irodák is sikerrel alkalmaznak. Az MBTI a nyolcvanas évek közepén jelent meg **hazánkban**, egyszerre több területen is: a szervezet- és vezetésfejlesztésben **Lővey Imre** és munkatársai használták, a BME-n **Izsó Lajos** és **Takács Ildikó** a karrier-tanácsadásban és a kutatásban alkalmazták, az oktatásban pedig **Jobbágy Mária** és **Takács Péter** végeztek kutatásokat. ***Nonverbális Személyiség-kérdőív (NPQ)*** Ezek a módszerek többnyire strukturálatlanok, vagyis a válaszadó szabadon megfogalmazott szóbeli válaszokat ad az egyes tesztingerekre. Az NPQ ezzel szemben strukturált, mivel a kérdőív kitöltőjének a különböző élethelyzeteket bemutató képek áttekintése után azt kell megítélnie, hogy mennyire jellemző rá az ábrázolt tevékenység. A módszert a kanadai **Sampo Paunonen** és munkatársai dolgozták ki, és elméleti alapját a Murray-féle szükségletrendszer adta. **Murray** olyan személyiségelméletet dolgozott ki, amelyet a szükségletekre, a környezeti ráhatásokra és a motívumokra épített. Úgy gondolta, hogy a szükségletek mintázata leírja a személyiséget. Paunonen munkatársa, **Jackson**, már az 1970-es években kidolgozta az Amerikában népszerű **Personality Research Form** elnevezésű, 352 tételből álló személyiség-kérdőívet, amelyet igen-nem válaszlehetőségek mentén kellett megítélniük a kitöltőknek. (A Personality Research Form kérdőívvel szerzett jó tapasztalatok vezették Jacksont és Paunonent, hogy elkészítsék a mérőeszköz képeken alapuló változatát is.) A mérőeszközt más kultúrákban, fordítás nélkül is könnyen felhasználhatják. Az egyes képeken szereplő központi figura viselkedését figyelembe véve **7 fokozatú skálán** kell értékelnie a vizsgálati személynek, hogy mennyire jellemző a képeken bemutatott viselkedésforma önmagára nézve, illetve mekkora valószínűséggel cselekedne a képeken látható módon. Az empirikus eredmények elemzése alapján a mérőeszköz végleges formáját 136 ábrában állapították meg, amelyek a következő **16 Murray-féle szükséglet**ek köré szerveződnek: Teljesítmény, Affiliáció, Agresszió, Autonómia, Dominancia, Kitartás, Exhibíció, Kalandkeresés, Impulzivitás, Gondoskodás, Rendszeretet, Játékszellem, Nyitottság, Társas elismerés igénye, Segítséget igénylő és Tudományos kíváncsiság. (Minden jellemzőt 8 ábra mért, illetve a mérőeszköz tartalmazott egy válaszbeállítódást mérőskálát is, amit szintén 8 képre adott válasszal mértek.) A mérőeszközt számos nemzetközi összehasonlító vizsgálatban sikerrel alkalmazták, a mérőeszköz pszichometriai mutatói jók. Mind felnőttek, mind fiatalok körében kiválóan alkalmazható a különböző alkalmassági vizsgálatokban, a tanácsadásban, valamint a kutatásban. Elkészítették úgy is, hogy az ötfaktoros személyiségmodell mérésére alkalmas legyen: **Ötfaktoros Nonverbális Személyiség-kérdőívnek (FF-NPQ).** Az így előállított 60 képből álló mérőeszköz felvétele kb. 15 percet igényel, melynek segítségével az alábbi személyiségdimenziók térképezhetők fel: Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Neuroticizmus és a Nyitottság a tapasztalatokra. A mérőeszköz két változatának (NPQ és FF-NPQ) hazai adaptációja jelenleg folymatban van. **Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív** A megküzdéskutatásban jelentős fordulatot hozott a **salutogenikus megközelítés** megjelenése. Az **Antonovsky** nevéhez köthető paradigmaváltás lényege egy fókuszváltás a stresszkutatásban, melynek során a patológiás következmények vizsgálata helyett a figyelem a stresszel szembeni védelmet biztosító személyiségtényezők feltárására irányult. A személyiség protektív, egészségfenntartó tényezőit egymástól izoláltan vizsgáló **miniteóriák** tucatja jelent meg: pl. *kontrollképesség*, *tanult leleményesség*, *szívósság*, *diszpozicionális optimizmus*, *koherenciaérzék*, *éntudatosság*, *énhatékonyság.* Az egyén megküzdési forráskapacitását alkotó személyiségtényezők egy integrált személyiségen belüli rendszerként foghatók fel, amit **Oláh** *pszichológiai* *immunrendszer*ként definiált. A **pszichológiai immunrendszer**: azoknak a személyiségforrásoknak a megjelölésére szolgál, amelyek képessé teszik az egyént a stresszhatások tartós elviselésére, a fenyegetésekkel való eredményes megküzdésre úgy, hogy a személyiség integritása, működési hatékonysága és fejlődési potenciálja ne sérüljön, inkább gazdagodjon a stresszel való aktív foglalkozás során szerzett tudás, élményanyag és tapasztalat interiorizációja következtében. A kérdőív megalkotásának első lépését a **16 pszichológiai antitest** (az azonos funkciókat szolgáló különböző személyiségkomponensek) meghatározása és a konstruktumok operacionalizálása jelentette. A véglegesített változat 16 skálát és 80 tételt tartalmaz. A 16 skála **3 alrendszer**ben egyesíthető: - - - A három alrendszer dinamikus kölcsönhatásban egymás működését szabályozva biztosítja a pozitív hatások és az ént szolgáló információk monitorozására és asszimilálására irányuló, az énfejlődést támogató hatások integrálását facilitáló, és az önkiteljesítést a kontextushoz igazító rugalmas szervezeti működést és alkalmazkodást. Az elmúlt években a hazai kutatások egyik leggyakrabban használt mérőeszközévé vált. Jó alkalmazhatóságát és kiváló pszichometriai jellemzőit számos személyiség- és egészségpszichológiai kutatás igazolja. ***A Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI)*** A szorongás jelenségének bonyolultsága, a szorongással kapcsolatos elméleti koncepciók kétértelműsége és bizonytalansága, a mérőeszközök hiánya, és a szorongás laboratóriumi körülmények közötti vizsgálatának etikai problémái mind hozzájárultak ahhoz, hogy csak csekély számú kutatás irányult a szorongás tudományos vizsgálatára. Áttörést jelentett a **Spielberger** által kimunkált szorongásmodell, amely logikailag két jól elkülöníthető konstrukcióra vonatkozik: az *állapot*- és a *vonásszorongás*ra. A vonásszorongás viszonylag stabil szorongásra való általános hajlamnak tekinthető, amely a kellemetlen és fenyeget helyzetekre alakul ki. Fokozott mértéke hajlamosít az állapotszorongásra. A STAI 40 tételét a két konstruktum felmérésére alkották meg. Az állapotszorongás feltérképezése olyan egyszerű állítások négyfokozatú Likert-skálán történő megítéléséből áll, mint pl. „Feszültnek érzem magam." vagy „Aggódóm" (aktuális állapotot kell értékelni, éppen most hogy érzem magam). A vonásszorongásskála kapcsán a kitöltőnek általánosságban kell megítélni hogyan érzi magát, olyan tételek alapján, mint pl. „Úgy érzem, hogy annyi megoldatlan problémám van, hogy nem tudok úrrá lenni rajtuk." vagy „Nincs önbizalmam". Megbízhatóságát és érvényességét számos nemzetközi és hazai vizsgálati eredmény támasztja alá. A mérőeszköz pszichometriai jellemzőinek további javítása érdekében az eredeti változat (**STAI-X**) több tételét is finomították, illetve lecserélték\> **STAI-Y**. Gyermekváltozata (**STAIC**) az általános iskolás gyermekek szorongását méri, és normákat állít fel a negyedik, az ötödik, és a hatodik osztályos tanulók részére. Mivel a STAI látszatérvényessége magas, vagyis a tételekről könnyen eldönthető a mért terület, így számos kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredmények értelmezésénél mindenképpen figyelembe kell venni a kitöltési helyzet, **torzító hatás**át, a kitöltő megfelelési igényét: szimulációját vagy disszimulációját. **A személyiségmérés vonáselméleti megközelítése és a faktorelemzésen alapuló személyiség-kérdőívek** Olyan korai gyökerekhez nyúlik vissza, mint például **Hippokratész** vagy **Galénosz**, akik már több ezer évvel ezelőtt lerakták a személyiségtípusok alapjait. A személyiségtípus és a **testnedvek kapcsolatá**n alapuló elmélet alapján: 46. 47. 48. 49. típusú embereket különböztettek meg. Az egyszerű és könnyen átlátható tipologizálás számos későbbi személyiségelméletben is megjelent: pl. Gall koponyatana, a Sheldon-féle szomatotípus, a Kraepelin által kidolgozott kategoriális betegségkoncepció, vagy a jungi introvertált és extravertált besorolás. A típuselméletek alapfeltevése, hogy az egyének egymástól minőségileg különböznek. A vonáselméletek a minőségi különbségekkel szemben a **mennyiségi**re helyezik a hangsúlyt. Az egyének folytonos **vonásdimenziók** mentén különíthetők el egymástól. Központi kérdései közé tartozik, hogy hány alapvető személyiségvonással lehet az egyéni különbségeket megbízhatóan megragadni, valamint milyen kapcsolatrendszer van az egyes vonások között\> Vonásokon végzett **faktorelemzés**. Ennek elvégzéséhez szükség volt a vonások teljes készletére, amit **Allport** és **Odbert** úgy oldottak meg, hogy egynyelvű nagyszótár személyleíró mellékneveit kigyűjtötték, és kategorizálták. (A módszer alapját a **Goldberg** által megfogalmazott lexikai hipotézis jelenti, miszerint a legfontosabb személyiségjellemzők beágyazódnak a nyelvbe.) A **viselkedés jellegzetességeinek a leírására használt** **szavak**at (angolban), a szinonimák, a homályos jelentés és az értékelést kifejező szavak elhagyásával mintegy 4500-ra csökkentették. Az így előálló tulajdonságlistát a későbbiekben több faktoranalitikus vizsgálat is felhasználta. ***Cattell 16 faktoros személyiségmodellje*** Raymond **Cattell** a személyiség faktoranalitikus kutatásának egyik úttörője, aki az Allport Odbert lista mintegy 4500 tulajdonságát a ritkán előforduló kifejezések és a szinonimák további szűkítésével **171 személyleíró melléknév**re csökkentette. (Egyetemi hallgatókat kért meg arra, hogy jellemezzék a 171 tulajdonság mentén ismerőseiket. Az így kapott adatokon faktorelemzés segítségével vizsgálta a vonások kapcsolatrendszerét és redukálhatóságát.) A faktorelemzés alapján 12 személyiségfaktort kapott, amiket a későbbiekben további néggyel bővített, melyek az önjellemzések alapján bizonyultak kiemelkedőnek. Felszíni és forrásvonásokat különböztetett meg: A **felszíni vonások** olyan viselkedésekben fejeződnek ki, melyek a külső megfigyelő számára együttváltozónak tűnnek, vagyis olyan viselkedésnek, melyek alapjául közös okot fedezhetünk fel pl. a szótárakban szereplő személyleíró melléknévlista. Többféle típusát különböztette meg: A **temperamentum-vonások** a viselkedés hogyanját, a **motivációs vonások** a miértjét, a **képességvonások** pedig a reakció gyorsaságát határozzák meg. A **forrásvonások** a személyiség alapját képezik, feltárásukhoz nem elegendő az egyszerű megfigyelés. (A személyiség működésének kulcsa, sokkal fontosabb, mint a felszíni vonások.) 3 féle adatgyűjtési módszer: - - - Az adatok objektivitásának biztosítása érdekében Cattell a három adattípus együttes alkalmazást javasolta, mivel mindhárom adatfajtával felmerülnek problémák. A különböző adattípusokon nyert többféle faktorelemzés (ortogonális és ferde) alapján Cattell arra a következtetésre jutott, hogy a személyiség lényegében 16 dimenzió mentén írható le. Ennek mérésére alkotta meg a 16 faktoros személyiségtesztjét, amelynek **5 különböző változat**a is van: A, B, C, D, E. A kérdőív **kényszerválasztásos techniká**t alkalmaz, azaz 3 lehetőség közül kivétel egy változat, ahol csak kettőből kell kiválasztani azt az egyet, amelyiket a kitöltő önmagára nézve a legjellemzőbbnek tart. A különböző kérdőívváltozatok az olvasási készség szintjének figyelembevételével eltérő tételszámúak: 105-t l egészen 187 tételig terjednek. A tesztek kiöltése nincs időhöz kötve, de rendszerint 30 60 perc elegendő a tételek megválaszolására. Cattell a vonások két ellentétes pólusát különítette el. Elmélete szerint minden személy azonos vonásokkal rendelkezik, de különböző mértékben. (A 233. oldalon a 16 elsődleges és a 4 másodlagos faktor egy táblázatban össze van foglalva.) **Hazánkban** a kérdőív A és B változatának adaptálása történt meg, napjainkban a mérőeszközt kevés helyen használják, mivel a standardjai meglehetősen régiek, és korábban is csak a felső oktatási intézmények hallgatóira nézve voltak reprezentatívak. Nemzetközi szinten az 5. kiadás (tételei közül néhányat korszerűsítettek, a lehetséges torzításoknak ellenállóbbá tették) meglehetősen nagy népszerűségnek örvend olyan területeken, mint például a pályaválasztási tanácsadás vagy a munkaerő-kiválasztás. ***Eysenck háromdimenziós vonáselmélete*** A brit Hans **Eysenck**, a személyiség alapdimenzióit kutatva **leíró és ok-okozati aspektusok**at különböztetett meg. A hierarchikus felépítésű személyiségmodell leíró aspektusa, a faktorelemzést alkalmazta, de személyiségmodelljének megalkotása során Hippokratész, Galénosz és Jung tipológiáit is felhasználta, valamint a dimenziók lehetséges biológiai háttérmechanizmusait is fontolóra vette. A Hippokratész és Galénosz által megalkotott négy típust az **introverzió-extraverzió**, illetve az **érzelmi labilitás-stabilitás** kombinációjaként írta le (235. oldal ábra). (Az érzelmi instabilitást gyakran **neuroticizmusnak** is nevezzük.) A személyiség alapdimenzióinak kialakulásában az **öröklött tényezők**nek jelentős szerepe van. (Az extraverzió-introverzió dimenzió hátterében a központi idegrendszer izgalma és gátlása, az érzelmi instabilitás hátterében pedig az autonóm idegrendszer veleszületett labilitása áll.) Modellje több szintet különböztet meg: - - Kétdimenziós elméletét később újabb dimenzióval egészítette ki: Az érzelmilabilitás-dimenzió szélsőséges értéke a neurózisnak feletethet meg, így a neurózistól eltérő pszichózis hátterében is kell lennie valamilyen személyiségvonásnak. Ezt a személyiségdimenziót **pszichoticizmus**nak nevezte el, s két legfontosabb összetevőjének az agressziót és az ellenségeskedést tekintette. (A kutatások alapján a dimenzió biológia háttértényezőjének a férfi nemi hormont, a tesztoszteront állította.) Modelljének mérésére olyan **önjellemző** mérőeszközt fejlesztett, amely 90 igen-nem válaszlehetőség mentén eldönthet állításból áll. A mérőeszköz az Extraverzió, a Neuroticizmus és a Pszichoticizmus dimenziók mellett a szociális megfelelési igény feltárására szolgáló, ún. **Hazugságskálá**t is tartalmaz. Az Eysenck-féle Személyiség-kérdőív (**EPQ**) 7-15 éves fiatalok számára kidolgozott változata (**JEPQ**) 86 tételbl áll. A mérőeszközök mind nemzetközi, mind hazai szinten széles körben elterjedtek. A pszichometriai jellemzői összességében jók, bár a Pszichoticizmus skála belső konzisztenciáját sok kutatás megkérdőjelezi. A magyar kérdőívek pszichometriai jellemzői jók, a faktorok nagy hasonlóságot mutattak az eredeti változat faktorszerkezetével. Több párhuzam Cattell modelljével. ***Az ötfaktoros személyiségmodell*** Az utóbbi időkben egyre több empirikus bizonyítékot sorakoztatnak fel a kutatók a személyiségvonás-struktúra ötfaktoros megoldása mellett. A személyiség jellemzésére szolgáló független dimenziók az ún. **Big Five** (Nagy Ötök) megközelítés alapján az alábbiak: - - - - - **Norman** és **Goldberg** ugyancsak az Allport Odbert-listát alapul véve, illetve **Fiske** és **Tupes** és munkatársa Cattel 16 faktoros megoldásainak újraelemzésével jutottak el a személyiség 5 független dimenziójához. A lexikai megközelítéssel nyert eredményekre alapozva hamarosan megjelentek az ötfaktoros modelleken alapuló kérdőívek is, melyek a személyleíró melléknevek helyett mondatokkal vagy többtagú kifejezésekkel, vagy éppen egyszer melléknevekkel próbálják megragadni az általános személyiségjellemzőket. A legjelentősebb önjellemző kérdőívek a **Costa** és **McCrae** által kifejlesztett **NEO-PI-R**, a **Hogan**-féle **Személyiségleltár**, a **Caprara**-féle Big Five Questionnaire (**BFQ**) és a **Zuckerman** és **Kuhlman**-féle Személyiség-kérdőív (**ZKPQ**/alternatív Big Five). A **ZKPQ** dimenziói kissé eltérnek a fent említett kérdőívek faktoraitól: - - - - - Az ilyen típusú kérdőíveknél gyakori, hogy a dimenziókat további alskálákra (**facetek**) osztják, ami egy árnyaltabb személyiségprofil-kibontást eredményez. (A BFQ esetében minden egyes dimenziót 2-2 alskála alkot, míg például a NEO-PI-R esetében a dimenziók 6- 6 alskálából állnak.) A személyleíró melléknévlisták közül talán a **Goldberg**-féle ún. **Big Five Markers** a legnépszerűbb. A melléknévlista egyik verziójában 100 személyleíró melléknévrő, a másik verzióban pedig 50 ellentétes párról kell ítéletet alkotnunk egy 9 fokú skálán. (Az eysencki 3 faktoros (Giant three) és az 5 faktoros (Big Five) személyiségleíró modell összecsapásának lehettünk tanúi.) A longitudinális és több értékelő forrásból származó empirikus vizsgálatok, a lexikai megközelítéssel nyert eredmények, valamint a különböző kor, nemi és nyelvcsoportokon végzett konvergáló eredmények mind az 5 faktoros megoldás mellett szólnak. **Eysenck** hangsúlyozta, hogy a lexikai megközelítés sem elméletileg, sem módszertanilag nem megbízható, és az így kapott személyiségdimenziók nem rendelkeznek tisztán leírható biológiai háttérmechanizmusokkal, szemben az P-E-N modelljével. Továbbá a dimenziókat is kifogásolta. A kultúrközi összehasonlító vizsgálatok eredményei inkább a 3-nál több faktor meglétét valószínűsítik (Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás). **Paunonen** és munkatársai 6 különböző kultúrát vizsgáltak, hogy feltárják és összehasonlíthassák az elsődleges személyiségdimenziókat. Az európai és amerikai vizsgálati eredmények sok hasonlatosságot mutatnak. (**Bond** és munkatársainak japán és kínai egyetemi hallgatókon végzett kérdőíves vizsgálatai a Big Five-dimenziók replikabilitása mellett szóltak, de szintén hasonló eredményekről számoltak be **Church** és **Katigbak** Fülöp-szigeteki egyetemi hallgatókon végzett vizsgálatai is. **Narayanan** és munkatársai indiai kétnyelvű személyektől kért kötetlen személyjellemzést (free-descriptor method). Az angol és a hindi nyelv szabad jellemzéseken végzett faktoranalízis az ötfaktoros személyiségmodell dimenzióinak létezését támasztotta alá.) A magyar nyelv személyleíró melléknevein végzett taxonómiai kutatások a feltételezett öt személyiségdimenzióból csak **négy** meglétét bizonyították meggyőzően, a **nyitottság** faktor replikabilitása kérdéses maradt. Hasonló eredményt mutattak a Caprara-féle BFQ mér eszközzel végzett kutatások is. ***A vonáselméleti megközelítések jelentősége és korlátai*** A személyiségkutatás egyelőre nem rendelkezik olyan átfogó taxonómiával, amilyet a kutatók és a gyakorlatban dolgozó szakemberek egységesen elfogadnának. A **közös nyelv** kialakítása a számos személyiségpszichológiai konstruktumban történő eligazodást és referenciát, az egységes vizsgálómódszerek kidolgozását és alkalmazását, illetve a különböző tudományterületek eredményeinek összekapcsolását segítené. A vonáspszichológiával foglalkozók között sincs teljes egyetértés arra vonatkozóan, hogy egy általános személyiségmodell **hány dimenzió**ból álljon (2-16 dimenzió). Eltérő vélemények vannak arról, hogy **a vonások és a viselkedés között milyen kapcsolat van**. A vonások befolyásolják a viselkedést, vagy pusztán leírják őket? **Mischel** kritizálta, hogy a vonások prediktív érvényessége a viselkedés helyzeti meghatározottsága miatt alacsony. Többnyire nem foglalkoznak a maladaptív viselkedés-megnyilvánulásokra. A különböző személyiségzavarokat és a pszichiátriai kórképeket csak leíró szinten jellemzik, ok-okozati összefüggésekre és a betegségek kialakulásának mechanizmusára nem alkalmasak. Ugyancsak tisztázásra vár **a** **vonások és az intellektus kapcsolatának viszonya**. (**Cattell** elméletében a vonások között képességre utaló tulajdonságok is szerepeltek, sőt a személyiségmodelljének egyik dimenziója az intelligencia. **Eysenck** az intelligenciát a vonásoktól elkülönülten kezeli, míg a személyiségtaxonómia-kutatásokban az intellektus, a kultúra vagy a nyitottság a tapasztalatokra megjelenik. **Costa** és **McCrae** az ötfaktoros személyiségelmélet prominens alakjai fontosnak tartják, hogy Nyitottság a tapasztalatokra dimenziót megkülönböztessük az intelligenciától.) Ez irányú vizsgálataikban a két változó között legtöbbször szignifikáns pozitív kapcsolatot kaptak (r 0,35), de a faktoranalízisnél ezek a dimenziók elkülönültek egymástól. **Kritériumalapú személyiség-kérdőívek** Ennél a megközelítésnél egy tételt akkor tekintettek jól működőnek a szakemberek, ha az jól diszkriminált a kritérium és a kontrollcsoport között. ***Minnesota Többtényez s Személyiségleltár (MMPI)*** A világ egyik legszélesebb körben használt klinikai pszichológiai mér eszköze. 1937-ben Stark R. **Hathaway** pszichológus és J. C. **McKinley** pszichiáter kezdték el kidolgozni. Az MMPI **magyar** nyelv tételanyagának összeállítása **dr. Juhász Pál** vezetésével készült el. Az MMPI-t eredetileg felnőtt populáció vizsgálatára fejlesztették ki, egy széles körben alkalmazható, átfogó, abnormális viselkedést mér személyiségleltár létrehozásának céljából. A teszt kifejlesztéséhez alapvetően **két mintá**t használtak: - - Az MMPI kezdeti tételszáma 556 volt, ami 10 klinikai és 4 validitásskálát alkotott. A mérőeszköz későbbi fejlesztése során kerültek a tesztbe: - - - A standard klinikai skálák értelmezéséhez az MMPI tartalomskálái pluszinformációt és segítséget nyújtanak a klinikusoknak. (242. oldal: az MMPI (MMPI, MMPI-2 és MMPI-A) történetének legfőbb pontjai) Az 567 tételt tartalmazó **MMPI-2**-n jelentős újításokat végeztek az eredeti mérőeszközhöz képest, azonban törekedtek a két teszt közti folytonosság megőrzésére is. Az újrastandardizálás eredményeként a teszt pontosabban mér magas pontszámok esetén is. A problémás elavult, régies, támadó, sértő jellegű tételeket átfogalmazták és új tételeket is megfogalmaztak, ezek a változtatások azonban nem érintik a teszt pszichometriai tulajdonságait. Az MMPI- és MMPI- 2-skálák klinikai és validitásskálái 0,99-os szinten korrelálnak. A kiegészítő skálák a kapott eredmények pontosítására, finomítására szolgálnak. (A standard pontszámokat a skálák nyerspontszámainak T-értékei adják, 50-es átlaggal és 10-es szórással. A 65 vagy ennél magasabb T-pontszámok azaz a normatív minta 6%-a számítanak magasnak és klinikai szempontból jelentősnek.) **Validitásskálák:** - - - - **Klinikai skálák** - - - - - - - - - - - - - - - - - (A 243. oldalon részletesen le vannak írva a skálák.) Az MMPI-2 skáláinak belső konzisztenciáját becslő Cronbach-alfa mutató értékei többnyire 0,70 0,80 között vannak, de előfordult, hogy néhány mintában 0,30-os értékeket is számítottak bizonyos skálák esetében. Az egyhetes teszt-reteszt korrelációs értékek 0,50 és 0,90 között vannak (átlag 0,80). A klinikai skálák közti interkorrelációs értékek nagyon magasak. Ez nagyrészt a skálák tételátfedéseinek tudható be. Az MMPI/ MMPI-2-vel végzett számtalan validitástanulmányt **Graham** (1993) foglalja össze. Az MMPI és MMPI-2 kapcsolatát vizsgáló tanulmányok a két mérőeszköz nagyfokú összehasonlíthatóságát mutatták ki. Az **MMPI-A** fejlesztés egyik fő célja a serdülő normák kidolgozása volt, emellett fontos szempont volt a tételek számának csökkentése is a skálák validitásának, reliabilitásának rontása nélkül. Megjelenéséig a serdülőkkel foglalkozó klinikai vizsgálatokban és pszichopatológiai kutatásokban az MMPI volt az egyik legelterjedtebb pszichológiai mérőeszköz. A felnőtt MMPI, illetve MMPI-2 serdülők körében történő használatának azonban több korlátozó tényezője is van, pl. tételek tartalma. Néhány eredeti MMPI-tétel mind a felnőttek, mind a serdülők számára nehezebben értelmezhető\> a régiesen megfogalmazott, nyelvileg kérdéses és a fiatalok számára kifogásolható **tartalom**mal bíró tételeket felülvizsgálták\> javult a tétel látszatérvényessége, ugyanakkor pszichometriai tulajdonságai nem változtak. Problémát jelentett még az is, hogy a serdülők válaszaira jellemző volt egy **megemelkedett F-skála-pontszám** (ami általában a 70-es T-értéknél magasabb): a fiatalok a felnőttekhez képest sokkal explicitebben, extrémebben számolnak be tüneteikről. A változtatások nem eredményeztek új skálákat vagy a skálák tartalmában lényeges változást, azonban a validitásskálák között szerepelő két teljesen új skála (VRIN és TRIN), valamint az eredeti MMPI-ban is szereplő Főskálának **két alkomponens**ét határozták meg (F1 és F2). (Problémás válaszadási mintázatként minősíthető az MMPI-A F skáláján, illetve komponensskáláin (F1 és F2) elért 80 89 pont. A teszt érvénytelenségét komolyan veszélyeztető válaszadási mintázatot a 90 vagy e fölötti pontszám jellemzi.) Az MMPI-A kifejlesztéséhez és az egyéb kutatásokhoz gyűjtött adatok összességének elemzései azt mutatják, hogy a validitás adekvát megítélése nem alapulhat kizárólag az F skálán. Egyéb validitásskálák értelmezésére is szükség van: **VRIN** (Variable Response Inconsistency) és **TRIN** (True Response Inconsistensy). A hagyományos validitásmérő számok kiegészítésére fejlesztették ki, nem fejeznek ki semmilyen tételtartalmat. A VRIN- és TRIN-pontszámok egy személy inkonzisztens vagy **ellentmondásos válaszadási stílus**át jelezik bizonyos szempont alapján kiválogatott tételpárokból számított pontszámok alapján. A VRIN tételpárok azonos vagy ellentétes tartalmúak. A magas VRIN-pontszámok azt jelentik, hogy a vizsgálati személy feltehetőleg gondolkodás nélkül, random módon válaszolt a kérdésekre. A TRIN skála viszont kizárólag ellentétes tartalmú tételeket tartalmaz. Egy magas TRIN-nyerspontszám azt jelenti, hogy a személy, válogatás nélkül Igaz válaszokat ad a tételekre (alacsony pontszám - Hamis válaszok). ***Kaliforniai Pszichológiai Kérd ív (CPI)*** A Harrison J. **Gough** által szerkesztett CPI 480 tételt tartalmazó változata 1957-ben jelent meg az Egyesült Államokban. A teszt nagy népszerűségének és gyors elterjedésének egyik oka az volt, hogy az egészséges személyiség leírását olyan alapdimenziók mentén kísérelte meg, melyek könnyen érthető, a gyakorlatban jól használható fogalmakat jelentettek. Ezeket a mindennapi életben is használt kategóriákat Gough **népnyelvi fogalmak**nak nevezte. Az emberek olyan leíró kategóriákat használnak, melyek történelmileg és kulturálisan is univerzálisnak tekinthetők. A szociális kapcsolatokban közvetlenül megjelenő mindennapi jelzők közül a legfontosabbnak vélt **18 kategória** képezi a teszt alapskáláit. Kiválasztásuk önkényes módon történt, Gough szubjektív frekvenciaszótára alapján. Skáláit **négy csoport**ba sorolta. Nem faktoranalitikus elemzés eredménye, jobbára csak intuitív csoportosítást jelent. Azt az elképzelést tekinti kiindulópontjának és egyben érvényességi forrásának, hogy ezen dimenziók időtállóságukkal egy olyan kiforrott, jól bevált és széles körben alkalmazott fogalomrendszert képeznek, melyet a mindennapi emberismeret, népi bölcsesség kristályosított ki az idők során. Attól relevánsak, hogy ezeket szokták használni az emberek egymás jellemzésére, önkéntelenül ezek szerint kategorizálják a másikat, illetve magukat. Tehát a **funkcionális validitás**sal legitimálja érvényességét, mind elméleti, mind pedig gyakorlati használhatóságát tekintve. (Bár elméleti szempontból a CPI konstrukciója nem kapcsolódik közvetlenül pszichológiai teóriához, de feltűnő hasonlóságokat fedezhetünk fel alapelvét tekintve a személyiségtaxonómiai megközelítéssel, illetve a lexikai hipotézissel való összevetésben.) Az MMPI szerkesztésének tapasztalatait is felhasználták, és az MMPI tételei közül közel 200 tételt változatlanul, vagy kisebb módosítással átvettek. Három csoportba különíthetők el a tesztkonstrukció folyamatában alkalmazott eljárások, melyek nem korlátozódtak egy-egy skálacsoport valamelyikére: - Ezzel a módszerrel **11 skálá**t hoztak létre: Do, Cs, Sy, Re So, To, Ac, Ai, Ie, Py, Fe. - Ilymódon **négy skála** készült: Sp, Sa, Sc, Fx. - (A két csoport között leginkább differenciáló tételek kerültek a Wbskálába. A Gi-skála összeállításához a szabályos feltételekkel, illetve a szándékos disszimulációra törekvés mellett kitöltött tesztek eredményei között a leginkább elkülönít állításokat használták fel. A harmadik validitásskálába azok a tételek kerültek, melyekre mind a szimulánsok, mind a disszimulánsok, mind pedig a pszichoneurotikusok, illetve a normál személyek azonos választ adtak. Így, mivel a Cm-skála tételeire az emberek 95%-a egyformán válaszol, képesek vagyunk a random kitöltést adó személyek kiszűrésére.) A CPI-eredmények értelmezésének első lépésében a három validitásskálát szükséges megvizsgálni. Ezek mutatják meg, hogy a kapott eredmények egyáltalán használhatók, értelmezhetők-e, vagy érvénytelennek kell tekinteni őket: - - - A skálák értelmezése ezután már csak a standard értékek alapján, az átlagtól való eltérés mértékének függvényében történik. Az egyes skálákon kapott értékek alapján tulajdonított jellemzőket meg kell próbálnunk valamilyen egységes egésszé gyúrnunk. A különböző tulajdonságmintázatok közötti egybecsengések és ellentmondások kiemelése a legfontosabb ebben a folyamatban. A teljes teszt által kirajzolt kép alapján olyan globális következtetések vonhatók le, melyek a személyiség általános integráltságára, működési hatékonyságára, illetve ennek hiányára, deficitjére vonatkozhatnak. Az egyes skálacsoportok külön-külön történő elemzése révén is kimutatható, ezáltal bizonyos területek gyengesége, működési zavara vagy éppen integrált szerveződése. Az eredeti teszt alapján kapott eredmények vonatkozásában bizonyos redundanciát tapasztaltak a magyar adaptációt követően, ezért a teszt **rövidítésének igénye** több szempontból is indokoltnak látszott: - - Célszerűnek látszott néhány tétel kiemelése és elhagyása bizonyos skálákból. Mivel a tételek jelentős része több skálára is terhel, ezért csak abban az esetben lehetett elhagyni egy-egy tételt, ha ez más skálákat nem befolyásolt hátrányosan. A rövidítés hatására lényegesen csökkent a teszt kitöltésére fordítandó idő is, kb. 45 percre. A 300 tételes **S-CPI** az addigi 18 **skála** megtartása mellett, **három ú**jonnan létrehozottal is bővült, melyeket a korábban említett skálaszerkesztési eljárások közül a tételek belső konzisztenciájának elemzésével alakítottak ki: - - - mérésére hivatottak. A CPI eredeti és hazai változata között megfigyelhető hasonlóság a teszt dimenzionális szerkezetében jól összhangba hozható a személyiségelméletek átfogó modelljének, a Big Five teóriának fent említett alapelv