Pszichológiai alapismeretek jegyzet PDF

Pszichológiai alapismeretek OKTATÓ: SUSKÓ NIKOLETTA, PSZICHOLÓGUS E-mail: [email protected] ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN - FŐBB TANULÁSI PONTOK 1. Érzékelés és észlelés 2. Emlékezet 3. Érzelmek 4. Motiváció 1. ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS Az érzékszervek fizikai rendszerek, melyek a receptorokon...

Pszichológiai alapismeretek OKTATÓ: SUSKÓ NIKOLETTA, PSZICHOLÓGUS E-mail: [email protected] ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN - FŐBB TANULÁSI PONTOK 1. Érzékelés és észlelés 2. Emlékezet 3. Érzelmek 4. Motiváció 1. ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS Az érzékszervek fizikai rendszerek, melyek a receptorokon keresztül kapják az ingereket, s ezek lekódolódnak az agyban. Az érzéklet pedig az érzékszervektől az agyhoz érkező idegi információ. Érzékszervi rendszerek: látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás, kinesztéziás és vesztibuláris érzékelés (testrészek egymáshoz képesti helyzete és az egyensúlyérzékelés Perceptuális konstanciák, észlelési állandóságok Világosság- és színkonstancia: A perceptuális konstanciák segítenek állandónak látni a tárgyakat annak ellenére, hogy a retinára vetülő kép külső hatások eredményeképp változékony, azaz a tárgyakat állandónak érezzük a fényviszonyok, a helyzetük és a távolságuk ellenére is. Alak-és helykonstancia: Az alakkonstancia a tény, hogy a forma a retinális kép megváltozása ellenére állandó marad. Azaz egy ajtót akkor is téglalapnak észlelünk, ha nyitott állapotban látjuk, és ezért retinánkra csak az ajtó élének képe vetül. 1 Nagyságkonstancia: A tárgyak méretét viszonylag állandónak látjuk függetlenül attól, milyen távolságra vannak tőlünk. Távolabbi tárgyak kisebbnek tűnnek, de az őket körülvevő környezethez viszonyítva nagyságuk nem változik. A tárgy nagyságának megítélése függ a távolságtól, ezt távolsági jelzőmozzanatnak nevezzük. Formaészlelés Gestalt-elmélet A perceptuális csoportosítás elvei: ❖ nemcsak kiemelkedni látjuk a tárgyat a háttérből, de sajátos csoportosításban is észleljük őket; egyfajta csoportosítási elv, a folytonosság, azaz a kontinuitás elve, mely szerint hajlamosak vagyunk úgy látni bizonyos tárgyakat, ábrákat, hogy azok abba az irányba haladnak tovább, amely felé mutatnak ❖ a közelség, proximitás elvében az figyelhető meg, hogy azokat az elemeket, amelyek térben és időben egymáshoz közel állnak összetartozónak észleljük, vagyis az egymáshoz közeli tárgyak perceptuális egységként csoportosulnak ❖ a hasonlóság elve, mely szerint hajlamosak vagyunk egy csoportba sorolni a hasonló elemeket ❖ a zártság elve azt mutatja, hogy hajlamosak vagyunk befejezetlen ábrákat egésznek látni a hiányzó rések kitöltésével, vagyis olyan körvonalakat egyesítünk, amelyek nagyon közel vannak egymáshoz. A perceptuális csoportosítás sok meghatározóját először Max Wertheimer írta le. 2. EMLÉKEZET Az emlékezés három szakasza kódolás (elhelyezés a memóriában) tárolás (megőrzés a memóriában) előhívás (visszanyerés a memóriából) 2 Rövid távú memória (RTM) kódolás →akusztikus és vizuális tárolás →max 30 mp, korlátozott kapacitás; 7 +/- 2 egység; tömbösítve bővíthető (LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS) elhalványulás, kirekesztés előhívás→ahogy nő a tételek száma, annál lassabb ismétlés és gyakorlás révén átkerülhet a hosszú távú memóriába Hosszú távú memória (HTM) kódolás→jelentésen alapszik, értelmes kapcsolatok keresése, alkotása tárolás→korlátlan kapacitás, korlátlan idejű megőrzés (balesetek, addikciók, időskorban kialakulú zavarok gátolhatják) előhívás→inkább hozzáférési nehézség, mint kapacitás probléma (nem mindennapi használat), előhívási támpontok segíthetnek Megkülönböztetünk explicit és implicit memóriát. Explicit memória A múltban elsajátított tudás. Ezen belül megkülönböztetjük az epizódikus emlékezetet: itt tároljuk személyes élményeinket, tapasztalatainkat, adatainkat (pl. az érettséginkre, személyes adatainkra stb.), valamint a szemantikus emlékezet: a világról való általános tudásunk tárháza (pl. a mértékegységek ismerete, az időről való ismeretünk stb.) Implicit memória Az emlékezésnek egy másik formája, amikor az a készségeinkben mutatkozik meg. Motoros készségek: lépcsőmászás, teniszezés stb. Perceptuális készségeink: távolság észlelése stb. Kognitív készségeink: írás, számolás stb.) A készségekről való tudás már az explicit memóriában tárolódik. 3 3. ÉRZELMEK Érzelmeink nagyon sokféleképpen jelenhetnek meg, azonban a hat alapérzelem megjelenése nemtől és kultúrától függetlenül nagyon hasonlóan jelenik meg. A hat alapérzelem: öröm, harag, félelem, undor, szomorúság és csodálkozás. A kutatók azt figyelték meg, hogy még a vakon született emberek érzelemkifejezésében, mimikájában is, a hat alapérzelem hasonlóan jelenik meg, mint látó társaiknál. Érzelemelméletek James-Lange elmélet James és Lange elmélete szerint „a tárgy vagy esemény érzékelését követően az idegrendszeri közvetítéssel viselkedésesen és/vagy vegetatívan válaszolunk az eseményre, majd az érzelmi élmény ennek a válasznak az észlelése során alakul ki.” Az elmélet alapján tehát először sírunk és aztán leszünk szomorúak, először elfutunk, és utána félünk, vagy először ütünk, és utána leszünk dühösek. Cannon érzelemelmélete Cannon kísérletekre támaszkodva cáfolja a James-Lange elméletet. Fontos feltételezése, hogy az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg. Cannon szerint az érzelmi élmény csupán velejárója a testi változásoknak. Például vészhelyzet esetén a testi reakciók a menekülés vagy a harc szerepet játszanak a túlélésben, míg az érzelmi élmények csak velejárója ezeknek a válaszoknak. Schachter-Singer elmélet Schachter és Singer elképzelése szerint akkor keletkezik érzelem, ha egy inger vagy esemény által kiváltott arousalt kognitív módon kiértékeljük. Az érzelem, hangulat függ attól, hogy hogyan magyarázzuk az adott helyzetet, hogyan értékelem a szituációt. 4 4. MOTIVÁCIÓ Vajon milyen külső és belső tényezők játszanak szerepet a cselekvés megindításában, az adott cselekvés kiválasztásában, a viselkedés melletti kitartásban vagy a leállításában? Keletkező szükségleti állapot megbontja az egyensúlyt, s ez beindíthat egy drive-ot, késztetést, mely arra sarkall bennünket, hogy a megbomlott egyensúlyt helyre állítsuk, vagyis a felmerülő szükségletet kielégítsük. Alapvető motívumok 1) Homeosztatikus (szervezet önfenntartásához kapcsolódó) éhség szomjúság hőmérsékletszabályozás ürítés légzés test integritásának védelme 2) Reprodukciós (szexualitás és utódgondozás) 3) Kíváncsiság szenzoros ingerlés iránti szükséglet új dolgok felfedezése környezet manipulálása, babrálás Extrinzik motiváció (eszköz jellegű): cél elérése vagy külső tényező a lényeg. Intrinzik motiváció (önjutalmazó): cselekvésben rejlő élvezet. 5 Maslow-piramis, szükséglethiearchia A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Maslow megkülönböztetett hiány alapú és növekedés alapú szükségleteket. FELADATOK, ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. KÉRDÉS Sorold fel az érzékelés rendszereit! 2. KÉRDÉS Sorold fel az emlékezés szakaszait! 6 3. KÉRDÉS Mely a hat alapvető érzelem? 4. KÉRDÉS Melyek Maslow piramisának szükségleti szintjei? FELHASZNÁLT IRODALOM Oláh-Bugán: Fejezetek a pszichológia alapterületeiből Atkinson: Pszichológia 7