Magyar nyelvtan I. év PDF

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet Magyar nyelvtan – Tanulmányi útmutató - 1. félév Dr. Szilveszter László Szilárd egyetemi docens...

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet Magyar nyelvtan – Tanulmányi útmutató - 1. félév Dr. Szilveszter László Szilárd egyetemi docens 2020 1  Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet Magyar nyelvtan – Tanulmányi útmutató - 1. félév Dr. Szilveszter László Szilárd egyetemi docens 2020 1  Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet Magyar nyelvtan – Tanulmányi útmutató - 1. félév Dr. Szilveszter László Szilárd egyetemi docens 2020 1 – Felhasznált és ajánlott szakirodalom: – A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (1984-től bármelyik utánnyomás használható). – Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest 2007. – Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor Kiadó, Budapest 2001. – Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó, Budapest 1999. – Jakab László (szerk.): Tanulmányok az igeragozás köréből. Nyelvtudományi Intézet, Debrecen 1999. – Kálmán László-Nádasdy Ádám: Hajnali hárompercesek a nyelvről. Osiris Kiadó, Budapest 2007. – Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Gondolat Kiadó, Budapest 1989. – Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest 2006. – Lanstyák István: Nyelvünkben otthon. Nap Kiadó, Dunaszerdahely 1998. – Réger Zita: Utak a nyelvhez. Soros Alapítvány – MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest 2002. – Zsuffa Zoltánné: Gyakorlati magyar nyelvtan. Panem-Akkord Kiadó, Budapest 1998. Bevezetés 2 I. A nyelv és a nyelvtudomány: 1. A nyelvészet fogalma, vizsgálati területe: + Mit nevezünk nyelvészetnek? + Mi a nyelvészet tárgya? – A nyelvészet az emberi nyelv természetével, különböző változataival, a nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálatával foglalkozó tudomány. + Hogyan írhatnánk le az emberi nyelv természetét? + Milyen változatai vannak az emberi nyelvnek? + Hogyan határozhatnánk meg a rendszer fogalmát? + Miért nevezzük a nyelvet rendszernek? + Milyen összetevőkből áll a nyelvi rendszer? – Az emberi nyelv rendszer-jellegét Nádasdy Ádám a következőképpen foglalja össze: „Minden nyelv rendszer. Ezt a beszélő általában nem látja át, ugyanúgy, ahogy például a saját anyagcseréjét sem látja át, miközben az rendszerszerűen, egészségesen működik. A nyelv rendszer mivoltát a szabályok léte, működése adja. Kétféle szabály van: hangtani és nyelvtani. A hangtaniaknak nincs közük az értelmezéshez, a nyelvtaniaknak van.” (Nádasdy 2006: 17-18) + Mondjanak példákat hangtani és nyelvtani szabályokra! + Milyen ellenvetéseket fogalmazhatunk meg a nyelv fenti meghatározásához kapcsolódóan? „A nyelvnek nemcsak szabályrendszere van, hanem hangállománya és szóállománya (szótára, szókincse) is. Ezek az állományok >>lexikálisak