Pedagógiai, pszichológiai ismeretek PDF

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ 1056 Budapest, Váci utca 47....

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ 1056 Budapest, Váci utca 47. [email protected] +36 1 577-8322 Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Tartalom 1. Mi a pedagógia? A pedagógia alapvető kérdései a nevelés történetében. A nevelés mai dilemmái, pedagógiai gondolkodásunk gyökerei............................................................................ 4 1.1. A pedagógia (neveléstudomány) fogalma és helye a tudományok közt...................................... 4 1.2. Helye a tudományok rendszerében............................................................................................... 4 1.3. A neveléstudományok felosztása – a pedagógia résztudományai................................................ 4 1.4. Különböző gyermekképek, különböző nevelési koncepciók....................................................... 4 1.5. A nevelés fogalma, nevelési célok, nevelési módszerek.............................................................. 5 1.6. A gyermekközpontú és a tekintélyelvű megközelítés nevelési céljai........................................... 6 1.7. A nevelési célrendszerek összehasonlítása................................................................................... 6 1.8. Az örök vita: nevelés és oktatás, nevelés vagy oktatás? Tartalmazza egyik a másikat? Melyik tartalmazza melyiket?................................................................................................................... 6 1.9. Összegezve: Herbart nevelési koncepciójának összehasonlítása a reformpedagógiákkal........... 6 1.10. A pedagógus szerepe és a nevelési stílusok............................................................................... 7 2. A szocializáció fogalma, a szocializációs színterek jellemzői......................................................... 7 2.1. A társas fejlődés fogalma............................................................................................................. 7 2.2. Hogyan szocializálnak a felnőttek?.............................................................................................. 8 2.3. A szocializációs hatások szerepe az individuációban.................................................................. 8 2.4. Szocializációs közegek, szocializációs tényezők......................................................................... 8 2.5. A család szerepe a szocializációban............................................................................................. 8 2.6. Szülői viselkedésminták............................................................................................................... 8 2.7. Nevelői attitűdök, kétdimenziós modell (Ranschburg Jenő alapján)........................................... 9 2.8. A családi rendszer zavarainak megjelenése az iskolában............................................................. 9 2.9. Az iskola mint szocializációs színtér............................................................................................ 9 3. Az oktatás fogalma, célja, a tanítás-tanulás folyamata................................................................ 11 3.1. Az oktatás fogalma, célja........................................................................................................... 11 3.2. A tanítás-tanulás folyamata........................................................................................................ 11 3.3. Az oktatási folyamat fázisai és szakaszai................................................................................... 11 3.4. Az oktatás módszerei, tanulásszervezési módok, szervezeti és munkaformák.......................... 12 3.5. A tanulási folyamat tervezésének alapja: a tanuló megismerése................................................ 15 3.6. A megismerés módszerei............................................................................................................ 16 3.7. Mi alapján differenciálunk? Howard Gardner többszörös intelligencia-elmélete...................... 16 3.8. A kognitív fejlődés szintjei Bloom szerint................................................................................. 17 Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba.  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 3.9. A tudatos differenciálás tervezése a Bloom-taxonómia és a Gardner-féle intelligenciafaktorok alapján........................................................................................................................................ 17 4. A tanulók közötti különbségek kezelése, a különleges bánásmódot igénylő tanulók................ 18 4.1. Gyógypedagógia – pszichológia................................................................................................ 18 4.2. A speciális nevelési szükségletek fogalma................................................................................. 18 4.3. A különleges bánásmódhoz tartozó fogalmak a köznevelési törvényben.................................. 19 4.4. A szociális hátrányok hatása – hogyan függ össze a társadalmi háttér a tanulási hátrányokkal?19 4.5. A társadalmi státus – egy hasznos szociológiai alapfogalom..................................................... 19 4.6. A hátrányos helyzet törvényi definíciója és szociológiai megközelítése................................... 20 4.7. A család nélküli gyermekek iskolai hátrányai............................................................................ 20 4.8. A sajátos nevelési igény (SNI)................................................................................................... 21 4.9. A tehetséges gyermek is különleges bánásmódot igényel!........................................................ 21 4.10. A különleges bánásmódot igénylő tanulók: SNI? BTMN?...................................................... 22 4.11. SNI-diákok integrált oktatása................................................................................................... 22 5. Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok.............................................................................. 23 5.1. A szociálpszichológia definíciója............................................................................................... 23 5.2. Mire keresi a választ a szociálpszichológia?.............................................................................. 24 5.3. Két axióma a szociálpszichológiában......................................................................................... 24 5.4. Három motivációs elv................................................................................................................ 24 5.5. A feldolgozás három elve........................................................................................................... 24 5.6. Adatgyűjtés a környezetünkből.................................................................................................. 24 5.7. Az értékek és az etika szerepe a kutatásban............................................................................... 25 5.8. Személyészlelés.......................................................................................................................... 25 5.9. Önészlelés-önismeret.................................................................................................................. 25 5.10. A csoportok észlelése............................................................................................................... 26 5.11. Attitűdök................................................................................................................................... 26 5.12. Szociálpszichológia híres kísérletek mentén............................................................................ 27 6. Személyiségpszichológia.................................................................................................................. 30 6.1. Bevezetés: a pszichológia fogalma, tárgya, feladata, módszerei................................................ 30 6.2. A személyiség fogalma.............................................................................................................. 31 6.3. Személyiségelméletek................................................................................................................ 31 7. Az emberi szükségletek................................................................................................................... 35 7.1. Fiziológiai szükségletek............................................................................................................. 36 7.2. Biztonsági szükségletek............................................................................................................. 36 7.3. A szeretet, a valahová tartozás szükséglete................................................................................ 36 7.4. Az elismerés szükséglete............................................................................................................ 36 7.5. Kognitív szükségletek................................................................................................................ 36 7.6. Esztétikai szükséglet................................................................................................................... 36 Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 2  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 7.7. Önmegvalósítás.......................................................................................................................... 36 8. A kötődés és a hospitalizáció.......................................................................................................... 37 8.1. A kötődés.................................................................................................................................... 37 8.2. A hospitalizáció.......................................................................................................................... 39 9. A gyermekkori fejlődés................................................................................................................... 39 9.1. A fejlődés alapkérdései.............................................................................................................. 39 9.2. Fejlődéselméletek....................................................................................................................... 40 9.3. Fejlődési szakaszok.................................................................................................................... 42 9.4. Társas kapcsolataink fejlődése................................................................................................... 44 9.5. Nemi szerepek............................................................................................................................ 45 9.6. Etnikai és faji identitás............................................................................................................... 45 9.7. A bűntudat megjelenése............................................................................................................. 46 9.8. Az önkontroll.............................................................................................................................. 46 9.9. Szocializáció és agresszió.......................................................................................................... 46 9.10. A család mint a fejlődés közege............................................................................................... 46 9.11. Testvérek és a szocializáció..................................................................................................... 46 10. Játékpedagógia és játékpszichológia: a játék fejlődése az egyes életkorokban....................... 47 10.1. Játékfejlődés............................................................................................................................. 47 Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 3  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 1. Mi a pedagógia? A pedagógia alapvető kérdései a nevelés történetében. A nevelés mai dilemmái, pedagógiai gondolkodásunk gyökerei 1.1. A pedagógia (neveléstudomány) fogalma és helye a tudományok közt Pedagógia: neveléstudomány. Önállóan a 19. század második felétől él, korábban a filozófia része volt. Empirikus (tapasztalati alapon nyugvó) társadalomtudomány. Célja a gyermek fejlődési, tanulási folyamatainak megértése, ezért tárgya a gyermek, a tanulás és a nevelési folyamatok vizsgálata. A pedagógia feladata a megismert törvényszerűségeknek megfelelő nevelési stratégiák kidolgozása, így a pedagógiában az elméleti és a gyakorlati megközelítés elválaszthatatlan kölcsönhatásban áll egymással. A kifejezés a görög paidagogosz (gyermekvezető, kísérő) szóból ered. A mai értelemben a tanár megnevezésére a 15-16. századtól kezdték használni, de a pedagógia fogalma igazán a 19. századtól kezdett ismertté lenni, hiszen Európában ekkoriban vált általánossá a gyer- mekekkel való szervezett foglalkozás, a ma „iskolának” nevezett intéz- mény. 1.2. Helye a tudományok rendszerében A pedagógiát számos tudományközi (interdiszciplináris) kapcsolat jellemzi. Mihez kapcsolódik? – A pedagógia társtudományai: A nevelési célok meghatározásában – az embereszményen, az értékeken, az etikán keresztül – a filozófiához. A gondolkodási folyamatok megismerésében, az életkori jellemzőkre építő módszerek meghatá- rozásában, a motivációs rendszerek kialakításában és a társas folyamatok megértésében a pszicho- lógiához. A tanulók társadalmi, gazdasági, kulturális háttere és az iskolai esélyeik közötti összefüggések megismerésében a kulturális antropológiához, a szociálpszichológiához és a szociológiához. A speciális szükségletű tanulókkal kapcsolatos kérdésekben a gyógypedagógiához. 1.3. A neveléstudományok felosztása – a pedagógia résztudományai általános pedagógia vagy bevezetés a neveléstudományba neveléstörténet neveléselmélet (nevelési célok, módszerek) oktatáselmélet, más néven didaktika összehasonlító pedagógia: történeti vagy földrajzi összehasonlítás; térben vagy időben különböző kultúrák nevelési szokásainak összehasonlítása speciális részterületek: óvodapedagógia, családpedagógia stb. 1.4. Különböző gyermekképek, különböző nevelési koncepciók A történelem során eltérő gyermekképek és eltérő embereszmények határozták meg a neveléssel kap- csolatos elképzeléseket. Ezek eltérő pedagógiai rendszerekhez vezettek. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 4  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek A „bűnös gyermek” elképzelés szerint a gyermek neveletlen, szocializálatlan „vad”-ként születik, tele rossz hajla- mokkal, melyeket meg kell szelídíteni. Ezért ez a koncepció tekintélyelvű, fegyelmező és normatív rendszereket hívott életre (ezekben a jó nevelés, a jó tananyag pontosan megfogalmazható, általánosságban leírható). A tekintélyelvű rendszerekben inkább a pedagó- guson, a tanításon van a hangsúly. Jeles képviselője Johann Friedrich Herbart, aki a 19. század első felében, Königsbergben alkotta meg a pedagógiai Johann Friedrich Herbart rendszerét (például a tantárgyakat, a heti órarendet, a szaktanárok képzését), ami (1776–1841) a mai iskoláink működését is meghatározza. Innen ered a „poroszos iskola” elnevezés. Az „ártatlan gyermek” koncepció szerint a gyermek romlatlanul, jónak születik, és a nevelésnek csak a megfelelő körülményeket kell biztosítani ahhoz, hogy mindez kifejlődjön, felszínre kerüljön. Ennek a megköze- lítésnek a talaján jöttek létre a gyermekközpontú, támogató, szabad (kevésbé szabályozó) rendszerek. Ezekben inkább a gyermek tanulásán van a hangsúly. Ilyenek a 20. század elején megjelenő reformpedagógiák, melyek követői ma is megtalálhatóak a magyar iskolarendszerben; ide tartozik többek között a Waldorf- és a Montessori-pedagógia. Maria Montessori (1870–1952 1.5. A nevelés fogalma, nevelési célok, nevelési módszerek A nevelés célirányos pedagógiai hatások összessége. Célja, hogy az egyént hozzásegítse az (adott társadalom értékrendjének megfelelő) önálló életvezetésre alkalmas felnőtté váláshoz. A nevelési módszer a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. A különféle nevelési célokhoz alkalmazható nevelési módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: minta közvetítése; beszélgetés, felvilágosítás; előadás, tájékoztatás, vita. A tevékenység megszervezésének módszerei: az oktatási folyamat módszereinek megválasztása, különböző tanulásszervezési módok; a támogatás és a kontroll arányának, eszközeinek megválasztása; versenyre vagy éppen együttműködésre építő, játékos módszerek; értékelés és önértékelés. Az ösztönzés, serkentés, illetve a kényszerítés (a motiválás és viselkedésszabályozás) módszerei: felelősség adása, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jó osztályzat, jutalmazás (rendszeres, folyamatos értékelés), illetve felügyelet, felszólítás, büntetés. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 5  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek A nevelési célokat és nevelési módszereket a nevelő értékrendje (illetve a nevelési rendszer értékrendje) határozza meg – ezek egészen eltérőek lehetnek, ahogyan a különböző gyermekképekhez tartozó neve- lési koncepcióknál láttuk. 1.6. A gyermekközpontú és a tekintélyelvű megközelítés nevelési céljai Kérdés, hogy a nevelési célok meghatározásánál mi kerül előtérbe: az egyénileg eredményes vagy a társadalmilag értékes? A kétféle megközelítés különböző úton jut el a komplex nevelési célok megvaló- sításához: míg a liberális társadalomfelfogás és a gyermekközpontú pedagógia inkább az egyénileg értékesből vezeti le a társadalmilag eredményest, addig a konzervatív társadalomfelfogás és a tekintély- elvű pedagógia inkább a társadalmilag eredményesből vezeti le az egyénileg értékest. 1.7. A nevelési célrendszerek összehasonlítása Normatív nevelési koncepciók: a nevelés célja egyfajta abszolút igazság és norma közvetítése. Ezekben a koncepciókban a cél az emberi-etikai értékek, normák közvetítése és belsővé tétele (interiorizálása); a nevelés tudatosan törekszik erre. Pontos célkitűzések, részletes cél- és érték- elmélet jellemzi. Abból indul ki, hogy az értékek és a normák hosszú távon érvényesek – Herbart. Értékrelativista koncepciók: a nevelés célja a felkészítés arra, hogy a gyermek a mindenkori környezeti kihívásoknak meg tudjon felelni. Ezek a koncepciók azt vallják, hogy a folyamatos változással együtt a múltban keletkezett normák is változnak, ezért a nevelés célja nem valamiféle rögzített értékek közvetítése, hanem a tapasz- talatszerzés. A normák a tapasztalatok nyomán, az „itt és most”- ban alakulnak, így az ezeknek megfelelő viselkedés is folyamatos változásban van. A nevelés feladata ennek a folyamatnak a támogatása, az adaptív viselkedés segítése – reformpedagógiák. 1.8. Az örök vita: nevelés és oktatás, nevelés vagy oktatás? Tartalmazza egyik a másikat? Melyik tartalmazza melyiket? A nevelés részben a pszichés hajtóerőkre (a drájvokra, az érdeklődésre, a motivációra, az akaratra stb., vagyis a viselkedés irányítására), részben a kognitív (megismerő) képességekre, a tanulásra, a gondolkodásra hat. A neveléscentrikus iskolamodell célrendszerének középpontjában a pszichés hajtóerőkre gyako- rolt hatás áll, s hívei azt vallják, hogy a nevelés tartalmazza az oktatást (Herbart rendszere pl. ilyen, hiszen az oktatási tartalmakat a nevelési céljai alá rendelte). Az oktatáscentrikus iskolamodellek középpontjában az ismeretek és a képességek fejlesztése áll, s hívei úgy gondolják, hogy az oktatás természetes módon magában foglalja a nevelő hatásokat is (ilyen pl. Montessori tanulásra kialakított fejlesztő rendszere). 1.9. Összegezve: Herbart nevelési koncepciójának összehasonlítása a reformpedagógiákkal HERBARTI NEVELÉS REFORMPEDAGÓGIÁK Normatív (mindenkire érvényes és állandó) Értékrelativisztikus (egyénhez és célok. közösséghez rendelt, változó) célok. A célok tartalma vallásos-morális. A célok tartalma az önfejlesztés. Irányított, a tanulói befogadásra épülő Szabad, a tanulói aktivitásra épülő nevelési nevelési folyamat. folyamat. Gondolatközpontú hatásszervezés. Tapasztalatközpontú hatásszervezés. Direkt módszertan (kiemelt tényező a nevelői Indirekt módszertan (kiemelt tényező a hatás). közösségi és tapasztalati hatás). Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 6  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 1.10. A pedagógus szerepe és a nevelési stílusok A pedagógus a társas tanulás forrása A pedagógus a tanulók számára mintát, viselkedési modellt jelent. Ez a modellszerep a tanulók élet- korával változik: a kisebbek még fenntartások nélkül fogadják el a felnőtt viselkedéseket, de később, kiskamaszkorban megjelenik a kritikus értékelés, a felnőttekről való leválás gyakorlásaként (vagy önálló értékítéletként) a modell esetleges elutasítása. A tanár értékelő szerepben van, amivel komoly hatást gyakorol a gyerekek önértékelésére, ezért a megfelelő – fejlesztő, megerősítő – értékelési módszerek alkalmazása kulcsfontosságú. A tanár a csoport vezetőjeként sokat tehet a jó csoportklímáért és minden tanuló számára a pozitív csoportszerep megtalálásáért. A tanárok egymás közötti viszonyai, illetve viszonyuk az intézmény egészéhez jelentős hatást gyakorol a gyerekekkel való viszonyukra (rendezetlen, anarchisztikus körülmények között a tanár is zavarodottan viselkedik, s így zavarodottságot visz a csoportba; autoriter környezetben a tanár maga is fél, és emiatt rugalmatlan, autoriter lesz a gyerekekkel). A nevelési stílusokról A csoport működését az úgynevezett klíma erősen meghatározza, a klímát pedig jórészt a vezető (a pedagógus) magatartása határozza meg. Kurt Lewin kategóriái alapján autokratikus, demokratikus és laissez-faire nevelési stílusról beszélhetünk. A demokratikusan irányított csoportban a csoporttagok tisztelik és támogatják egymást; az autokratikusan vezetett csoportban inkább az állandósuló versengés vagy az erős hierarchia jellemző. A magára hagyott (laissez-faire) csoportban általában a kapcsolatok is széteső képet mutatnak. A teljesítmény szempontjából megfigyelhető, hogy a demokratikusan vezetett csoport a vezető jelenléte nélkül is magas színvonalú és kreatív teljesítményre képes; az autokratikusan vezetett csoport csak a vezető jelenlétében, a laissez-faire csoport pedig egyáltalán nem teljesít. A Módszerek c. film óvodás csoportokban mutatja be a három nevelői stílust. A film tanulságai a témáról való ismeretek szerves részét képezik; a tanuláshoz kapcsolódóan végignézendő (kb. 20 perc). 2. A szocializáció fogalma, a szocializációs színterek jellemzői 2.1. A társas fejlődés fogalma A társas fejlődés kétoldalú folyamat. Egyrészt a gyermekek integrálódnak egy nagyobb társadalmi közösségbe, másrészt egyénként elkülönülnek, önálló szemé- lyiséggé válnak. Szocializáció: az a folyamat, amelyben a gyermekek társadalmuk normáit, értékeit és ismereteit sajátítják el, vagyis integrálódnak. Individuáció: az az út, amelyben minden egyes gyermeknek kialakul a saját egyéni érzésvilága és viselkedése, melyekkel a különböző körülményekre reagál. Az individuációt gyakran inkább a szocializáció részének tekintik, és beleértik a szocializációba, ezért gyakoribb a szocializáció fogalom hasz- nálata. Nevelés: olyan tervezett hatások összessége, melyek az egyén szocializációját (és individuációját) segítik. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 7  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 2.2. Hogyan szocializálnak a felnőttek? A gyermekek társas fejlődésében a felnőttek aktív szerepet játszanak. A felnőttek mondják meg, hogyan kell a gyermeknek viselkednie, és jutalmaznak vagy büntetnek annak alapján, ahogyan a gyermek viselkedik. Ez a felnőttek direkt hatása a szocializációra. A felnőttek a társas helyzetek megválasztásával, illetve a spontán viselkedésükkel olyan tapasz- talatokhoz juttatják a gyermekeket, amelyek segítségével azok megismerhetik kultúrájukat és a viselkedés szabályait. Ez a felnőttek indirekt hatása. 2.3. A szocializációs hatások szerepe az individuációban A pozitív énkép fontos alapja a személyiség terhelhetőségének, és mint látni fogjuk, az iskolai teljesít- ménynek is. Az énkép a környezet reakciói által, kezdetben elsősorban a család és más felnőttek visszajelzései alapján alakul. Ezzel a társas környezet nemcsak a társas fejlődésre, hanem az egyénné válásra is nagy hatást gyakorol. A pozitív énkép erősödésének másik fontos tényezője a saját kompetencia megélése. Ehhez olyan feladathelyzetekre van szükség, melyek megfelelő kihívást és sikerélményt biztosítanak. 2.4. Szocializációs közegek, szocializációs tényezők A szocializáció különféle társas mezőkben megy végbe: Az elsődleges szocializációs közeg a család. Az iskolát másodlagos szocializációs színtérnek nevezzük. Jelentős szocializációs színtér még (főleg kamaszkortól) a kortárscsoport, illetve más, az egyén számára fontos viszonyítási közegek (vallási közösség, lakóhelyi közösség, sportegyesület stb.) Napjainkban jelentős szocializációs hatást gyakorol a média. 2.5. A család szerepe a szocializációban A szülő elsődleges modellszemély a szocializációban (Talcott Parsons: társadalmi szerepek elsajátítása, expresszív és instrumentális szerepek). A családnak kiemelt jelentőségű a társadalmi normákat közvetítő funkciója (korábban elsősorban az apaszereppel azonosították!!!) A családi mintázatok gyakran ismétlődnek. A „szimbolikus család” tagjai kijelölik a „szimbolikus teret”, ami a felnövekvő gyermek rendel- kezésére áll. A szülői attitűdök, elvárások meghatározzák a kereteket, a lehetőségeket. 2.6. Szülői viselkedésminták Egy nagymintás vizsgálatban megfigyelt viselkedéscsoportok alapján: Tekintélyelvű (megkövetelő) nevelői stílus: hagyományos normák szerint nevelnek; a tekin- télynek való engedelmességen van a hangsúly, a gyermeknek nem engedik meg az alkudozást; gyakran büntetnek. Irányító nevelői stílus: a szülő tapasztaltabb és erősebb, ezért ő irányít, ugyanakkor a gyermekek és a szülők jogai kölcsönösek – a szülők elmagyarázzák, megvitatják a szabályokat, és figyelembe veszik a gyermek nézőpontját; ritka a testi fenyítés, a tekintélynek nincs meghatározó szerepe; magas mércét állítanak, ugyanakkor ösztönzik a független (belülről irányított) viselkedést. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 8  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Engedékeny nevelői stílus: kevés a határozott korlátozás; a gyermek a saját tapasztalataiból tanul, a szülő nem akar a fegyelmezéssel bajlódni, nagy szabadságot enged, és nem vár el érett viselkedést. 2.7. Nevelői attitűdök, kétdimenziós modell (Ranschburg Jenő alapján) Az egészséges személyiségfejlődéshez szükséges pozitív énkép alapja a meleg nevelői légkör. A hideg légkörben nevelkedő fiatalokra leselkedik a legnagyobb veszély, hogy agresszív cselekedetek érintett- jeivé váljanak. (Hideg, megengedő szülők esetén inkább a zaklatóvá, bűnelkövetővé válás jelenti a veszélyt, míg korlátozó szülők esetén az áldozatszerep, az önagresszió.) A meleg szülői háttérben jöhet létre a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés – túlságosan megengedő szülők esetén azonban visel- kedési, beilleszkedési zavarok léphetnek fel, túl korlátozó szülők esetében pedig szorongás jelentkezhet. 2.8. A családi rendszer zavarainak megjelenése az iskolában A gyermek a család működési zavarainak tünethordozója lehet, a legkülönfélébb tünetekkel. A családi delegáció jelensége. A válás (vagy szülői konfliktus) hatásai az iskolai teljesítményre. Az újrarendeződő család hatásai az iskolai teljesítményre. Akcidentális (eseti) családi krízisek hatása a gyermek iskolai teljesítményére. 2.9. Az iskola mint szocializációs színtér A társadalmi viszonyok konzerválódása az iskolában „Az uralkodó osztály érdekei összekapcsolódnak az iskola értékeivel” (Pierre Bourdieu). Az elit tagjait az iskola is támogatja a gazdasági, kulturális, kapcsolati tőke (Bourdieu) örökí- tésében. A pedagógusok – személyükben – a középosztálybeli kultúrát képviselik, ezért számos látható és láthatatlan módon az innen érkező diákokat erősítik meg. Összefoglalva: az iskola világa a jobb hátterű gyermekek számára ismerős, és így biztonságos, megerő- sítő, míg a hátrányos helyzetű diákok számára idegen, és így szorongást keltő világ! Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 9  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Családi szocializáció és iskolai esélyek A családi hátteret vizsgálva az alábbi tényezőket tartjuk meghatározónak az iskolai esélyek szempontjából: szülői aspirációk (iskoláztatási elvárások); szülői ráfordítások (pénz, idő, energia); szülői minta, családi életvitel; a szegénység depriváló (erőtlenítő) hatása; rövid és hosszú távú stratégiák; a felnőtté válás ideje. Az iskola értékvilága és az iskolai esélyek „Rejtett tanterv” a nem tervezett és nem kontrollált pedagógiai hatások összessége Pygmalion-effektus az elvárások hatása a teljesítményre Középosztálybeli pedagógus-értékvilág Középosztálybeli tárgyi kultúra Kidolgozott/korlátozott nyelvi kódok (Basil Bernstein) korlátozott kód = konkrét, helyzethez kötött nyelv kidolgozott kód = helyzettől függetlenül is érthető, elvont, fogalmi beszéd „Kitüntetett” intelligenciafaktorok Mezőfüggő és mezőfüggetlen tanulói működések helyzethez kötött viselkedés/általánosabb biztonságérzet Kulturális különbségből származó „illeszkedési zavarok” a család és az iskola között Az eddig tárgyalt, főképp a társadalmi helyzetben gyökerező esélykülönbségeknek is van kulturális dimenziója. Emellett vannak kifejezetten kulturális gyökerű, az esélyeket meghatározó tényezők, „illeszkedési zavarok” is: Eltérő kommunikációs kódok és viselkedésminták, eltérő férfi-női, felnőtt-gyermek szerep- viszonyok és az ezekből származó hibás pedagógusi attribúciók. „Láthatatlan”, idegen tapasztalati világ. Az attribúció oktulajdonítást jelent: az a folyamat, melynek során mások viselkedésének a hátterét, a mozgatóerőit elképzeljük. Az attribúciót erősen meghatározza annak a beállítódása, aki az oktulaj- donítást végzi, így ritkán vezet a valós okok feltárásához. Hivatalos kultúra és kisebbségi tanuló Többségi kultúra = a hatalom kultúrája, a társadalmi érvényesülés feltétele (standard viselkedés és nyelvhasználat). A hatalom kultúrájára a kisebbségi gyermeket az iskolában kell megtanítani. Mindezt úgy kell tenni, hogy a kisebbségi kultúrája ne sérüljön.1 1Lásd Lisa Delpit: Mások gyermekei. A hivatalos kultúra és a kisebbségi tanuló. Budapest, 2007, Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 10  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 3. Az oktatás fogalma, célja, a tanítás-tanulás folyamata 3.1. Az oktatás fogalma, célja Az oktatás a tudás közvetítésének a tanítás és a tanulás kölcsönhatásában megvalósuló folyamata. Célja az ismeretek és az azokhoz kapcsolódó készségek elsajátítása, a műveltség közvetítése és az intellek- tuális képességek fejlesztése. A tanítás a tanulási folyamat támogatása: azoknak a tevékenységeknek a megszervezése, amelyek a tudás eléréséhez szükségesek. A tanulás a tanuló részvétele, a tudás elsajátítására vonatkozó tevékenysége az oktatási folyamatban. A didaktika (oktatáselmélet) az oktatás sajátosságait kutató tudomány, a pedagógia rész- tudománya. A kifejezés a görög ‘didaszko’ (tanítok) szóból ered. Két fő kérdése a „Mit tanítsunk?” és a „Hogyan tanítsunk?”. Ennek megfelelően két fő ága a tantervelmélet és az oktatás-módszertan. Mivel a tanítás folyamatát (a résztvevőkön keresztül) jelentős mértékben meghatározzák a társa- dalmi körülmények, az oktatás módszertana a társadalommal együtt folyamatosan változik. Nap- jainkban egyre inkább megjelenik a „Ki tanít?” és a „Kit tanítanak?” kérdése, vagyis a didaktika elkez- dett foglalkozni az oktatási szereplők sajátosságaiból fakadó tantervi és oktatásmódszertani kérdésekkel. Ezzel a didaktika kérdésfeltevése kiterjed a különböző társadalmi hátterű, illetve a különböző képességprofilú gyerekek eltérő szükségleteire és ennek megfelelően a differenciálás módszereire. 3.2. A tanítás-tanulás folyamata A tanítási folyamat részei: a célok meghatározása, a tervezés, a tananyag elsajátításának irányítása és az értékelés. A folyamatot a didaktikai alapelveknek megfelelően kell megszervezni. Ezek az alapelvek az iskolai oktatás tapasztalataiból leszűrt általánosítások, melyek a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb törvényszerűségeit tükrözik. A didaktika alapelvei az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának elve a tudományosság és a szakszerűség elve a tudatos és aktív elsajátítás elve az ismeretek tartósságának elve a szemléletesség elve a rendszeresség és a fokozatosság elve A tanítási módszereket, valamint – a tanterv által meghatározott keretek között – a tananyag tartalmát a didaktikai alapelveknek megfelelően kell megválasztani. 3.3. Az oktatási folyamat fázisai és szakaszai Az oktatási folyamat a tananyag aktív feldolgozásának, elsajátításának folyamatát jelenti a célkitűzéstől a folyamatot lezáró értékelésig. Ezen belül az egyes foglalkozásoknak is sajátos folyamata van, ami az alábbi fázisokból áll: 1. ÉRZELMI ÉS MENTÁLIS RÁHANGOLÁS Eszközei: hangulatbarométerek, bemelegítő játékok. 2. TARTALMI RÁHANGOLÁS Eszközei: a tanulói kíváncsiság felébresztése – a tanulandók iránti érdeklődést felkeltő kérdések felvetése, a hiányzó ismereteket szükségessé tevő problémaállítás; az elvégzendő feladatok céljának kijelölése; Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 11  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 3. FELDOLGOZÁS Az új ismeretek elsajátításához szükséges előzetes ismeretek, tapasztalatok felidézése; ismeretszerzés, tapasztalatszerzés; az újonnan szerzett és a korábbi ismeretek összekapcsolása, rögzítése; alkalmazás, továbbgondolás, általánosítás. 4. ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉS 5. ÉRZELMI LEZÁRÁS A fenti ciklusok működésével zajló tanórák, foglalkozások hosszabb szakaszokba szerveződnek. Minden szakasz a tanuló megismerésén alapuló tervezés–lebonyolítás–értékelés–visszajelzés lépéseiből áll. Oktatási szakaszok: egy-egy összefüggő téma (fejezet) feldolgozása az adott tantárgyból (pl. Árpád-házi királyok, Magyarország domborzata, másodfokú egyenletek); egy teljes évfolyam; egy egész tagozat (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) oktatási tevékenysége. 3.4. Az oktatás módszerei, tanulásszervezési módok, szervezeti és munkaformák A tanulásszervezés azoknak a kereteknek a létrehozását jelenti, melyeken belül a tanítási folyamat meg- valósul. Tanulásszervezési módok frontális kooperatív páros egyéni differenciált rétegmunka tanítási projekt Frontális tanulásszervezés A frontális tanítás azt jelenti, hogy a tanár kitüntetett szerepben, az osztállyal szemben állva irányítja a tanulást. A frontális munkamódon belül az alábbi módszerek lehetségesek: magyarázat, szemléltetés, kér- dezés, diktálás, feleltetés, írásbeli számonkérés, vita, kiselőadás, házidolgozat. A frontális oktatási helyzet lényege, hogy mindig egyetlen szereplő, egyetlen interakció van (álta- lában a tanárra figyelünk, de akkor is egyetlen, kitüntetett szereplő van, ha egy diák kérdez vagy kiselőadást tart stb.). Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha a tanulóknak eligazításra van szükségük, vagy ha objektív okból nincs idő a tanulókat bevonó módszerek alkalmazására. Kooperatív tanulásszervezés A kooperatív tanulásszervezés során a tanulók együttműködő kis csoportokban dolgoznak, és közösen, egymást segítve hozzák létre a tanulási folyamat produktumát. A helyzet úgy van kialakítva, hogy a folyamatban minden tanuló aktívan részt vesz. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 12  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Alapelvei: építő egymásrautaltság; egyéni felelősség; egyenlő részvétel; párhuzamos interakciók. Páros munka A páros munka is kooperatív alapelveken nyugszik. A résztvevők szempontjából lehet azonos szinten álló tanulók, vagy egy jobban és egy gyengébben haladó tanuló együttműködése. Egyéni munka Az egyéni munka során a tanulók egyénre szabott feladatot kapnak, amin önállóan dolgoznak. Ez a differenciálás fontos eszköze, hiszen így minden gyerek a saját szintjének megfelelő feladatot kaphat. Az egyéni munka szervezésénél ügyelni kell arra, hogy a tanuló számára a feladat megfelelő kihívást jelentsen, ugyanakkor elvégezhető és megfelelően motiváló legyen; a feladat tartalmazzon önellenőrzési lehetőséget; tudja a tanuló, hogy elakadás esetén hova fordulhat segítségért; időben belátható önálló erőfeszítést igényeljen (a hosszabb önálló feladatokat konzultációkkal, beszámolókkal több részre kell osztani). Differenciált rétegmunka A pedagógus haladási tempójuk, teljesítményük alapján 3-4 „rétegbe” osztja az adott foglalkozás vagy az adott témakör idejére a tanulókat, és az egész órát 3-4 párhuzamos forgatókönyvvel tervezi meg. Miközben a tanár az egyik „réteg” munkáját segíti, a többiek önállóan (egyéni, páros vagy kis csoportos munkában) dolgoznak. A „rétegek” nem skatulyák – azt célozzák, hogy adott pillanatban a leginkább fejlesztő feladatot végezze a gyermek, ezért a réteghez tartozás témánként, foglalkozásonként változhat. A pedagógus minden réteg számára mindig az éppen elérhető legközelebbi fejlődési zónának megfelelő feladatokat ad, így mindenki optimális ritmusban halad a saját adottságaihoz, állapotához képest. Tanítási projekt A tanulók akár hosszabb ideig egy olyan feladaton dolgoznak, aminek konkrét produktuma van (pl. prezentáció, kiállítás, színpadi előadás). A tananyag feldolgozása a projekthez kapcsolódik, és végső soron a produktum létrehozását szolgálja. A tanulók egyénileg vagy kis csoportokban dolgoznak, a saját útjukat és a konkrét produktumot ők határozzák meg. A tanár segítőként, facilitátorként vesz részt a folyamatban. Oktatási módszerek A különféle tanulásszervezési módokon belül számos módszer alkalmazható: Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 13  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek (Ebből a táblázatból is látható, hogy maga a szakirodalom is billeg a „tanulásszervezési módok” és a módszerek megfogalmazásakor. Ebben a felsorolásban szerepel a projekt, amint feljebb mint tágabb keretet, tanulásszervezési módot láttunk; ehhez hasonlóan a kooperatív módszer is, így általánosságban, ahogy a táblázatban szerepel, valójában egy tágabb keret, tehát tanulásszervezési mód. A módszerek a projekten vagy a kooperatív tanuláson belül jelennek meg, pl. egy közös gondolattérkép alkotása, tananyagfeldolgozás együttműködésben – pl. „szakértői mozaik” –, közös beszámoló előkészítése stb.). Az oktatás szervezeti keretei Ide tartoznak az iskolai munka szervezésének ismert rendszerei: az osztályok rendszere; csoportbontások vegyesen vagy a gyerekek képességei szerint („nívócsoportok”); a tantárgyak rendszere; a tantárgyakhoz tartozó szaktanárokból plusz a tanítókból álló nevelőtestület; az ezekből összeálló órarend; más szervezeti keretek, pl. esetleg vegyes életkorú projektcsoportok stb. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 14  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Az oktatás munkaformái Ez a régebbi didaktikai szakirodalomban leginkább a ma már „tanulásszervezési módok”-ként említett fogalmat takarja, vagyis ezt fentebb már – frontális munka, kooperatív tanulás, egyéni munka stb. címszavak alatt – bemutattuk. (A korábbi didaktikai szakirodalom még csoportmunkának nevezi a kooperációt, és nem foglalkozik a valódi együttműködést előhívó, fenti kooperatív alapelvekkel, és még nem beszél differenciálásról és tanítási projektekről). 3.5. A tanulási folyamat tervezésének alapja: a tanuló megismerése A rendkívül gazdag ingerkörnyezet, illetve a társadalmi és kulturális különb- ségek hatására hatalmas különbségek jelentek meg egy-egy adott tanuló- csoport diákjainak előzetes tapasztalatai, érdeklődése és képességei között. A tanítási-tanulási folyamatot úgy kell megtervezni, hogy megfelelő válaszokat adjon a különböző társadalmi hátterű, illetve a különböző képességprofilú gyerekek eltérő szükségleteire. Ennek a tervezésnek az alapja a tanuló megismerése. Az alábbiakban összefoglaljuk az iskolai teljesítmény szempontjából legfontosabb jellemzőket és megismerésük szempontjait. Intrapszichés jellemzők (kitekintés a pedagógiai pszichológiára) Temperamentum (ingerkeresés/-kerülés, aktivitás). Érdeklődés – tárgyát tekintve: 1. emberek, 2. „dolgok” vagy 3. gondolatok iránt; a cselekvés módját tekintve: 1. kezdeményező, 2. alkotó vagy 3. végrehajtó (John L. Holland modellje). Motiváció – a cselekvés legfőbb mozgatói: 1. ambíció (teljesítmény), 2. társakhoz, emberekhez fűződő kapcsolatok, 3. hatalom, 4. kötődés tárgyakhoz, 5. a személyiség megvédése, 6. információ/megismerés (Henry Murray felosztása) – kiemelten az első három tényező. A teljesítménymotivációhoz kapcsolódóan: sikerorientáltság, kudarckerülés – a magas/alacsony önértékelés oka és következménye. Alkalmazkodás – konformitás/autonómia, illetve külső/belső kontroll – társas következményei vannak részben a csoportdinamikában, részben a felnőttekkel való viszonyban!!! Interperszonális (társas) működés Erős összefüggésben állnak a korábban bemutatott intrapszichés jellemzőkkel: extra- és introvertált viselkedés; dominancia/alkalmazkodás; versengés/kooperáció; személyközi érdeklődés, empátia; mindezekből következő csoportszerepek – pl. menedzser, ötlethozó, befejező, csoportfenntartó stb. (lásd Belbin-teszt). Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 15  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Tanulási jellemzők észlelési típus (látás, hallás, tapintás-mozgás, szaglás, ízlelés); tanulási stílus (auditív, vizuális, motoros; zaj/csend; társas/egyéni; mechanikus/impulzív); bal/jobb agyfélteke-dominancia (tervszerűség, logikus, lépésen- kénti gondolkodás / impulzivitás, kreatív, egészleges gondolkodás); domináns intelligenciafaktorok (Gardner – verbális, logikai, moz- gásos, vizuális, zenei, érzelmi, praktikus, lásd 3.3.); előzetes ismeretek, készségek, haladási tempó – vigyázat: az ebből alkotott „masszát” szoktuk ‘képesség’-ként azonosítani, pedig ez összetett fogalom, ami meghatározza a differenciálást – sok- féleképpen lehet valaki „gyenge” vagy „jó”!!! Mit kell megismerni? – sajátos szükségletek sajátos nevelési igény hátrányos helyzet veszélyeztetettség tehetség reziliencia A reziliencia a sérülékeny helyzetben lévő ember ellenálló képességét jelenti. A segítségnyújtás célja a reziliencia növelése. 3.6. A megismerés módszerei megfigyelés interjú (beszélgetés) – a gyerekkel, szülőkkel, kollégákkal, szakemberekkel szülői ismerkedő levél dokumentumok megismerése (bizonyítványok, szakvélemények) 3.7. Mi alapján differenciálunk? Howard Gardner többszörös intelligencia-elmélete A különböző kognitív (megismerési) képességek fejlődéséért különböző idegrendszeri területek fele- lősek; így a különböző intelligenciafaktorok egymástól függetlenül fejlődnek, ami sajátos egyéni képes- ségprofilt alakít ki. Független intelligenciafaktorok: verbális logikai vizuális zenei praktikus érzelmi (intra-, interpszichés) mozgásos Az iskola gyakran az első két, bal agyfélteke által irányított faktort előnyben részesíti a többi, jobb agyfélteke által irányított képességgel szemben. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 16  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 3.8. A kognitív fejlődés szintjei Bloom szerint Benjamin Bloom szintekbe rendezte a megértés folyamatát, és ezzel olyan rendszert hozott létre, ami nagy segítséget jelent a tudatos differenciálásban. Ismeret (tudás): a tanuló képes tényeket, fogalmakat, szabályokat, módszereket felismerni és visszaadni (pl. fel tudja sorolni a megyéket, meg tud sütni egy rántottát). Megértés: megérti, amit közölnek vele, és fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba (pl. az új szavak magyarázata után megérti a szöveget; megérti egy új étel elkészítési módját). Alkalmazás: képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket konkrét és sajátos esetekben alkalmazni (pl. képes megoldani egy idegen nyelvi gyakorlatot, egy matematikai egyenletet; képes az ételreceptben szereplő rántást más ételhez is elkészíteni). Elemzés: a tanuló képes a közlést összetevő elemeire, részeire bontani (pl. képes összehasonlítani különböző társadalmi korok jellemzőit; felfedezi az alapvető különbséget a linzertészta és a piskótatészta között). Szintézis: a tanuló képes elemekkel, részekkel dolgozni, és ezeket összerakni egy egésszé, egy új modellt létrehozni (pl. képes összefüggő dolgozatot írni a hobbijáról). Értékelés: a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni valamiről adott kritérium (szempont, feltétel) alapján (pl. képes megítélni, hogy adott események az osztályban mennyiben felelnek meg a demokrácia szabályainak; képes megítélni, hogy egy étel mennyire felel meg a vendég diétájának). 3.9. A tudatos differenciálás tervezése a Bloom-taxonómia és a Gardner-féle intelligenciafaktorok alapján Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 17  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 4. A tanulók közötti különbségek kezelése, a különleges bánásmódot igénylő tanulók 4.1. Gyógypedagógia – pszichológia A gyógypedagógia a testi fejlődés, illetve az idegrendszer visszafordíthatatlan elváltozása nyomán létrejövő állapotokkal foglalkozik, míg a pszichológia a mentális (az emberi elme működéséhez köthető) fejlődés zavaraival. A gyógypedagógia területére eső, tehát idegrendszeri eltéréshez kapcsolódó mentális zavarokat fejlődési zavaroknak szoktuk nevezni, míg ha a viselkedés eltérése mögött nincs idegrendszeri eltérés, akkor a pszichés fejlődés zavaráról beszélünk. A két területet a tünetek szintjén néha nehéz szétválasztani, a hiperaktivitás vagy az autisztikus viselkedések esetében például erősen fedik egymást, ezért ezekkel a zavarokkal a pszichológusok és a gyógypedagógusok is foglalkoznak. A fejlődési zavarok területei érzékszervi eltérések testi és/vagy mozgásszervi eltérések az értelmi fejlődés zavara: a központi idegrendszer fejlődési károsodásának következménye tanulási zavarok a viselkedésszabályozás zavarai (ez utóbbi kettő a pszichológiával közös terület) 4.2. A speciális nevelési szükségletek fogalma Szociológiai szempontból: hátrányos helyzet (szegény, iskolázatlan szülők); családnélküliség. Tanulási képességek, pszichés fejlettség szerint: sajátos nevelési igény (SNI); beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN); tehetségesség. A köznevelési törvény szerint (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI); ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő pszichológiai, fejlődési gyermek, tanuló (BTMN); jellemzők ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan szociológiai jellemzők hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Az új törvény láthatólag elsősorban pszichológiai nézőpontú, de szakemberként tudni kell, hogy a pszichés működés és szükségletek nem választhatók el a társadalmi helyzettől és a környezettől! Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 18  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 4.3. A különleges bánásmódhoz tartozó fogalmak a köznevelési törvényben Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehéz- különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, séggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszéd- szakértői bizottság szakvéleménye alapján az fogyatékos, több fogyatékosság együttes előfor- életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, dulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus társas kapcsolati problémákkal, tanulási, maga- spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési tartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közös- zavarral (tanulási, figyelem-, vagy magatartás- ségbe való beilleszkedése, továbbá személyiség- szabályozási zavarral) küzd. fejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igé- nyűnek. A fejlődési zavar legfeljebb kompenzálható, de A fejlődési nehézség megfelelő támogatással meg nem szüntethető. Gyógypedagógiai segít- teljesen megszüntethető. Fejlesztő pedagógus tá- séget igényel. mogatását igényli. 4.4. A szociális hátrányok hatása – hogyan függ össze a társadalmi háttér a tanulási hátrányokkal? A szegénység a tanulók tárgyi környezetén és a szülők csekélyebb anyagi ráfordításán keresztül okoz iskolai hátrányokat: Az iskolázatlanság és a szegénység erősen együtt jár, ezért ugyanezeket a gyermekeket sújtja a kulturális hátrány és az alacsonyabb szülői aspiráció (alacsonyabb tanulmányi elvárások). A romaság és a szegénység is erősen együtt jár; a roma tanulók esetében a szegénységből fakadó hátrányokat tovább fokozzák a kulturális illeszkedési nehézségek. A homogén csoportokban történő oktatás a leszakadó csoportok számára kevésbé hatékony, mint a heterogén oktatás. Így a spontán szegregáció rontja a leszakadó gyerekek esélyeit. Korábban láttuk, hogy rejtett tantervével és a Pygmalion-effektussal maga az iskola hozza létre ezeket a hátrányokat (ha minden gyermek számára biztosítaná a saját tanulási utat, a szociális hátrány nem okozna tanulási hátrányt). 4.5. A társadalmi státus – egy hasznos szociológiai alapfogalom Az élethelyzetet meghatározó javak és körülmények: fogyasztás (táplálkozás, öltözködés, szolgáltatások stb.) kultúra, életmód (szabadidő, utazás stb.) iskolázottság (iskolai végzettség és más képzettségek) érdekérvényesítés (munkahelyi pozíció és juttatások, pozíció/tagság valamely társadalmi szervezetben stb.) lakás (nagyság, komfort, berendezés) lakókörnyezet (a település mérete, a lakóövezet jellege, kistérség helyzete) anyagi színvonal (jövedelem, tartós fogyasztási cikkek, ingó és ingatlan vagyon a munkamegosztásban betöltött hely (a munka presztízse, munkakörülmények stb.) életkor nem egészségi állapot kisebbséghez tartozás (etnikai, szexuális stb.) Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 19  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Az iskolai esélyek tekintetében a legszorosabb összefüggés a gyermek iskolai eredményessége és az anya iskolai végzettsége, valamint a család anyagi helyzete között van. 4.6. A hátrányos helyzet törvényi definíciója és szociológiai megközelítése A gyermekvédelmi törvény szerint hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult (tehát szegény családban nevelkedő) gyermek, akire az alábbi feltételek közül legalább egy jellemző: alacsony (legfeljebb 8 osztály) végzettségű szülők; alacsony foglalkoztatottságú szülő (közmunkás vagy álláskereső; kérdés azonban, hogy mi van a munkaerőpiacról teljesen kiesettekkel?); elégtelen lakáskörülmények (szegregátum, komfort nélküli lakás). Halmozottan hátrányos helyzetű, ha szegény (lásd fent) és ha a fentiek közül legalább kettő fennáll, illetve ha állami gondoskodásban nevelkedik, vagyis ha o nevelésbe vett, vagy o utógondozott. A HH-, illetve a HHH-besorolás különböző oktatáson belüli juttatásokra, kedvezményekre való jogosultságot jelent (pl. Útravaló ösztöndíjprogram, felvételi többletpontok) Szociológiai megközelítésben hátrányos helyzetű a marginalizálódott, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult, az iskolázatlan, és a mélyszegénységben élő családban felnövekvő gyermek. 4.7. A család nélküli gyermekek iskolai hátrányai A gyermekkori sérülés pszichés következményei (csökkent önbecsülés, alacsony terhelhetőség, kudarckerülő magatartás). Szorongás a jövőtől (a biztonságos háttér a 18 éves kor betöltésével megszűnik, nincs perspektíva). A személyes felnőtt minta hiánya (a felnőtt minták mind professzionális személyek). Konkrét egzisztenciális nehézségek (az utógondozás fontossága!!!). Mindezek miatt a felsőoktatási pozitív diszkrimináció és a közoktatási ösztöndíjprogramok célcsoportjának, a hátrányos helyzet definíciójának önálló összetevője az állami gondozottság – az állami nevelésbe vett gyermek egyúttal oktatási szempontból is hátrányos helyzetű. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 20  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 4.8. A sajátos nevelési igény (SNI) Az SNI az angol SEN – special educational need tükörfordítása, DE nem ugyanazt jelenti. A nemzetközi szakirodalomban a SEN-be beleértik a hátrányos helyzetet is, vagyis minden fogyatékkal élő, tanulási zavarral küzdő és hátrányos helyzetű tanuló ide tartozik. A köznevelési törvényben ez a kiemelt figyelmet igénylő kategória (lásd korábban), aminek azonban itthon valós szakmai és eljárási tartalma nincs, ezért a „széjjelszabdalt” SNI-, BTMN-, HH/HHH-kategóriákat használjuk. Tehát az itt látható ábrán a SEN = a három mező. Hogyan alakult ki az SNI-fogalom? Hátterében a fogyatékosság különböző értelmezési lehetőségei és ennek változásai állnak: először biológiai funkcióhiányként, funkciózavarként értelmezték; majd pszichológiai zavarként (fejlődési zavar, eltérő kognitív fejlődés); később megjelent a szociális értelmezés (eltérő társadalmi esélyek). A ma elfogadott dinamikus értelmezés szerint a fogyatékosság az egyén olyan állapota, mely a társa- dalmi esélyek (esetünkben tanulási esélyek) terén sajátos szükségleteket vet fel. A fogyatékos személy társadalmi esélyei a szükségletek kielégítésének minőségén (és így a társadalmon) is múlnak, nem csak az egyén biológiai, pszichológiai állapotán. A sajátos nevelési igény fogalma jól kifejezi ezt a dinamikát – nem fogyatékosság, hanem igény, szükséglet valamifajta támogatásra. SNI az a tanuló, akit a szakértői bizottság SNI-kategóriába sorol, vagyis ez egy eljárási szempontból értelmezett és hivatali eljárásokban használt fogalom – nem diagnosztikus, hanem ellátási kategória, ami igyekszik a fogyatékosságot mérhető módon megragadni. 4.9. A tehetséges gyermek is különleges bánásmódot igényel! Kiválogatáson alapuló, Integrált tehetséggondozás: szegregáló formák: a tanulók gazdag tevékenység- kiválasztás – nem csak repertoáron alapuló tanulmányi eredmény megismerése alapján! differenciált foglalkozások személyiségfejlesztés csoportos tevékenységek, mentorálás projektek, kreatív fejlesztő Konkrétan: foglalkozások felkészítés tanulmányi Konkrétan: versenyre művészeti, műszaki alkotó tehetségpont hálózat műhelyek KutDiák program kutató kreatív, egyéni vagy csoportos Renzulli tehetségmodellje diákoknak versenyek (művészeti, …és ezekhez jön a környezet hatása Templeton Program mérnöki alkotó fociakadémiák, művészeti tevékenység) iskolák, spec. mat. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 21  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek A tehetségfejlesztés nagy kihívása: az atipikus tehetségek Atipikus fejlődésnek nevezzük az olyan fejlődési különlegességeket, amelyek gyakran együtt járva, illetve különböző kombinációkban jelennek meg, mivel hasonló idegrendszeri folyamatok különböző eltérésein alapulnak. Az alábbiak tartoznak ide: az idegrendszeri alapú teljesítményzavarok egy része; a tanulási zavar, a tanulási nehézség (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia); a kontrollzavarok (figyelemzavar, hiperaktivitás zavar, impulzuskontroll-zavar); az autizmus spektrum zavarok egy része; a kiemelkedő és átütő fejlődésű tehetségek egy része; a fentiek kombinációi. Az atipikus fejlődés a populáció megközelítőleg 25%-át érinti (lásd OFOE: Az atipikus fejlődésű tanuló, 2017). Az atipikus tehetséget gyakran egyenetlen – egyes területeken kiemelkedő, más területeken elmaradó – képességek jellemzik, ezért, kiemelkedő képességei ellenére, sokszor a fejlődési elmara- dások mentén problémaként, SNI-ként azonosítják (itt tehát a két téma összeér…). Értékelő lista az atipikus fejlődéshez: Az atipikus fejlődés jelei Ajánlott filmek: A túlélés eszköze (Zöld Kakas Líceum, 2017) A Zöld Kakas Gyémánt Félkrajcárja (introblog, 2016) 4.10. A különleges bánásmódot igénylő tanulók: SNI? BTMN? A szakértői és rehabilitációs bizottságok (megyei hatáskörű intézmények), eltérő diagnosztikai elvek alapján sorolják be a gyermekeket, ezért a diagnózisokban nagy területi különbségek vannak. A kategóriák a szükséges beavatkozás szintje alapján különül- nek el: 1. Sajátos nevelési szükséglete nincs. 2.a) Van teljesítményprobléma, ezt a tanár + a nevelési tanácsadó (szakszolgálat) korrigálja (ez a BTMN). 2.b) Különleges oktatási szükségletét erre specializált szakember segítségével biztosítják az iskolában (integráltan oktatható SNI). 3. Intenzív rehabilitáció, szakintézményi ellátás szükséges (ez a szegregáltan oktatandó SNI). A 2.a-ba és a 2.b-be tartozó tanulók integráltan oktathatóak az 1.- ben szereplő, ép gyerekekkel, míg a 3.-ban szereplők oktatása szegregáltan zajlik. 4.11. SNI-diákok integrált oktatása Feltétele: A gyermek a szakértői bizottság szakvéleménye szerint legyen integráltan nevelhető. A gyermek fogyatékosságának megfelelő oktatás szerepeljen az intézmény alapító okiratában. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 22  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Az intézményt illető előnyök: Az osztálylétszámban a szakértői bizottság véleménye alapján 2 vagy 3 diáknak számít (jelenleg csak az SNI, a BTMN nem!). Az intézmény plusz forrásokat kap utána (ezt jelenleg a fejlesztő csoportok alapján számítják). A diákot illető kedvezmények, szolgáltatások: Fejlesztő, illetve rehabilitációs foglalkozások. Tantárgyak értékelése alóli felmentés, illetve alternatív vizsgázási lehetőségek (a közben hatályba lépett törvénymódosítás, a „Taigetosz-törvény” szerint a továbbiakban ezek csak az SNI- tanulóknak járnak, a BTMN-tanulóknak nem!). Az integráció szintjei Integráció = együtt nevelés. Lokális integráció: közös épület, de kapcsolat nincs. Szociális integráció: külön oktatás, közös szabadidő. Teljes integráció: az SNI-gyermekeket együtt neveli az ép társakkal, az extra szükségleteiket igyekszik kielégíteni, de nem változtat a többségi gyerekekre szabott rutinokon; az SNI-gyermeknek segítséget ad, és egyes tevékenységek alól felmenti. Inklúzió (befogadás): az egész rendszer újragondolása, valamennyi ép és SNI-diák szükségletei szem- pontjából (például integráció = a kerekesszékes diák segítése a lépcsőházban, felmentése test- nevelésből, plusz gyógytestnevelés óra; inklúzió = akadálymentes épület, kerekesszékes kosár- meccs a tesiórán). A teljes inklúzió előnye, hogy a speciális szükségletű tanuló számára lehetőséget nyújt a többségi környezetben való szocializációra, miközben a többségi tanulók számára érzékenyítő közeget teremt. Hátránya lehet, hogy – ha nem jön létre a teljes inklúzió, csak egyfajta formális integráció –, a speciális szükségletű tanuló nem kapja meg a megfelelő professzionális támogatást. Fordított integráció: a fogyatékkal élő emberek közösségének megnyitása ép tagok számára, együttes tevékenységek. A szegregált (elkülönítő) oktatás jelentése: elkülönített intézményben vagy tagozaton, kis létszámú osztályban, saját pedagógiai program és helyi tanterv, valamint egyéni fejlesztési tervek alapján folyó nevelő-oktató munka. Megjelenése a maga idejében, a 19. században előremutató volt, hiszen az ellátás hiányának, az intézményes nevelésből való kirekesztésnek lépett a helyébe, magas szintű speciális ellátást nyújtva az érintetteknek. Ezeket az intézményeket a fogyatékosság orvosi nézőpontú megkö- zelítése jellemzi; a cél a felkészítés a funkcióhiányokkal való együttélésre. Módszerei a fogya- tékosságtípusnak megfelelőek, intézményei a fogyatékosság típusa szerint specializálódnak. Előnye, hogy magas szinten képes kielégíteni az orvosi, gyógypedagógiai szükségleteket. Hát- ránya, hogy kevéssé tud felkészíteni a többségi társadalomba való integrációra. 5. Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 5.1. A szociálpszichológia definíciója A szociálpszichológia annak a tudományos tanulmányozása, hogy hogyan hatnak a társas és a kognitív folyamatok arra, ahogyan az emberek észlelik és befolyásolják egymást, illetve ahogyan egymáshoz viszonyulnak. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 23  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 5.2. Mire keresi a választ a szociálpszichológia? Hogyan észlelik az emberek a körülöttük lévő társas világot? Hogyan gondolkodnak róla? Hogyan működnek együtt? Hogyan befolyásolják egymást? Hogyan értelmezzük mások viselkedését? Mennyire konzisztensek szociális vélekedéseink, attitűdjeink és viselkedésünk? Mi határozza meg, hogy kit kedvelünk és kit nem? Hogyan hoznak az egyének csoportjai döntéseket? Hogyan csökkenthető az előítélet és a csoportok közötti konfliktus? 5.3. Két axióma a szociálpszichológiában 1. Az emberek maguk alkotják meg a valóságot, amelyben élnek: részben kognitív folyamatok (információdarabkák összerakása, következtetések levonása stb.), részben pedig társas folya- matok révén (másokat befolyásolunk, mások befolyásolnak bennünket). 2. A társas befolyások mindent áthatnak: más emberek gyakorlatilag minden gondolatunkra, érzésünkre és viselkedésünkre hatnak, akár jelen vannak, akár nincsenek. 5.4. Három motivációs elv A valóság konstruálása, mások befolyásolása és saját magunk mások általi befolyásolása közben három alapvető motivációnk van: 1. Az emberek az események kézbentartására törekszenek – mindannyian megpróbáljuk megjósolni és megérteni annak a világnak az eseményeit, amelyben élünk. 2. Az emberek kapcsolatot keresnek másokkal – kölcsönös támogatáson, szereteten és elfogadáson alapuló érzelmi viszonyulásokat szeretnének fenntartani azokkal, akiket kedvelnek és értékelnek. 3. Az emberek önmagukat és az övéiket értékelik – szeretnénk magunkat, illetve mindenkit, aki hozzánk kapcsolódik (család, barát, focicsapat stb.) kedvező színben látni. 5.5. A feldolgozás három elve 1. Konzervativizmus: a fennálló nézetek lassan változnak; az egyének és a csoportok világról alkotott elképzelései lassan változnak és önfenntartóak. 2. Hozzáférhetőség: rendszerint az az információ van a legnagyobb hatással gondolatainkra, érzéseinkre és viselkedésünkre, amelyik a legkönnyebben hozzáférhető. 3. Felületesség vagy alaposság: az emberek gyakran automatikusan cselekszenek, a valóságról csak felszínes képet alkotnak, és a legkönnyebben hozzáférhető információra hagyatkoznak. Ha azonban az események nem a vártnak megfelelően alakulnak, vagy fontos céljaink kerülnek veszélybe, alapos kutakodásba, feldolgozásba kezdünk. 5.6. Adatgyűjtés a környezetünkből emberek, akik körülvesznek bennünket tömegkommunikáció élénkség sémák elsőbbségi hatás Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 24  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek a sztereotípiák szívóssága (a sztereotípiánkhoz nem illeszkedő eseményeket nem vesszük észre) önbeteljesítő sztereotípiák – Pygmalion-hatás (Robert Rosenthal és Lenore Jacobson) 5.7. Az értékek és az etika szerepe a kutatásban A kutatók arra törekszenek, hogy a kísérleti alanyaikat becsületesen kezeljék, rendszerint tájé- koztatva őket, mit fognak átélni a vizsgálat során, és így elnyerik előzetes beleegyezésüket – tájékozott beleegyezés. Ha azonban kényes témát vizsgálnak, a torzítás elkerülése érdekében megtéveszthetik a vizsgálati személyeket a kutatás bizonyos aspektusait illetően. Ezért utólagos megbeszélés keretében tájé- koztatni kell őket a vizsgálat céljáról és a benne alkalmazott eljárásokról. 5.8. Személyészlelés Az első benyomás kialakítása Fizikai megjelenés (a szép ember az jó és okos). Nem verbális kommunikáció (a testével felénk fordul, ránk néz, bólogat – a túl sok szemkontaktus zavaró lehet). Viselkedésből eredő benyomások (mennyire kiugró). Amikor úgy tűnik, hogy a viselkedést külső hatás okozta, megpróbáljuk a cselekvő jellemzőire vonatkozó eredeti következtetéseinket módosítani. Ez azonban kognitív erőfeszítést igényel, így gyakran nem történik meg. 5.9. Önészlelés-önismeret Az önismeret forrásai Az emberek saját jellemvonásaikra gyakran a megfigyelt viselkedésükből következtetnek. Felhasználják a többi ember reakcióját. Az emberek másokhoz hasonlítják magukat, hogy megtudják, mik azok a jellemvonások, melyek egyéniséggé teszik őket (társas összehasonlítás). Énfogalom: a személyes jellemzőkről alkotott egyéni meggyőződések összessége. Az önészlelési elmélet Magunkat hasonlóan ítéljük meg, mint másokat – hasonló hibákat vétünk. Kognitív disszonancia elmélet (Leon Festinger). Kiváltott engedelmességi kísérlet (1 és 20 dollár; lásd 5.12.). A kognitív disszonancia elmélet Két, egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kényelmetlen helyzetet hoz létre, ami a személyt arra motiválja, hogy küszöbölje ki az inkonzisztenciát, és harmóniát hozzon létre (Leon Festinger, 1957). Személyközi vonzalom Rokonszenv: közelség, ismerősség, hasonlóság. A fizikai vonzóság jelentős a személyközi vonzalom kialakulásánál. A szerelem háromszögelmélete: intimitás, szenvedély, elkötelezettség (Robert Sternberg). Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 25  Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 5.10. A csoportok észlelése Fogalmak tisztázása Diszkrimináció: egyénekkel való olyan bánásmód, amely a csoporttagságukon alapul (viselkedéses összetevő). Előítélet: egyének és csoportok értékelése (érzelmi viszo- nyulás). A fentiek egyik forrása a sztereotípia, amely az emberekről alkotott séma (kognitív összetevő). Státusz: a státusz az a relatív pozíció, ami egy adott személyre egy adott közegben vagy csoportban jellemző; az ember rangját, értékét jelezheti. A külső szemlélők számára egyértelmű, könnyen felismerhető (pl. szervezetben elfoglalt pozíció, iskolai végzettség, jövedelmi viszony). Szerep: egy csoportban az egyén a feladatok funkcióitól függően különböző szerepeket tölthet be. Szituációs attribúció: amikor a viselkedésért elsősorban külső ok a felelős (pl. pénz, fenyegetés). Alapvető attribúciós hiba: amikor a megfigyelt viselkedés magyarázatánál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a belső, személyiségen alapuló magyarázatok a külső, szituációs magyará- zatokhoz képest. Az alapvető attribúciós hiba akkor a legnyilvánvalóbb, amikor az emberek mások viselkedését próbálják megmagyarázni, de kevésbé vonatkozik a saját viselkedés magyarázatára. Ennek egy jó példája, amikor Juliska látja, hogy Jancsi elbotlott egy kőben. Juliska ekkor arra gondol (általában), hogy Jancsi ügyetlen, esetlen fiú (diszpozíciós magyarázat). Ugyanakkor, ha ő bukik el ugyanabban a kőben, akkor azt általában annak tulajdonítja, hogy valaki rossz helyre rakta a követ (szituációs magyarázat). Önkiszolgáló torzítás: a sikert és a kudarcot másképpen magyarázzuk, ha saját sikerünkről vagy kudarcunkról van szó. Saját sikerünket saját képességeinknek tulajdonítjuk, míg saját kudar- cunkat külső tényezőkkel, okokkal magyarázzuk. Ha nem rólunk van szó, akkor ez képlet pont az ellentétjébe fordul: mások sikereit külső okoknak tulajdonítjuk, míg mások kudarcaiért az egyén személyes jellemzőit tesszük felelőssé. Deviancia: a közösség vagy a társadalom által megszabott és elfogadott normák megszegése (pl. bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, droghasználat. 5.11. Attitűdök Az attitűdök pozitív és negatív viszonyulások tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek, ideológiák stb. iránt. Az attitűdöknek három összetevője van: 1. kognitív (sztereotípia) 2. affektív (előítélet) 3. viselkedéses (diszkrimináció) Az attitűdök funkciói instrumentális (jutalmak szerzése, büntetés elkerülése) ismereti (értelmet adjunk a világnak; sémák) értékkifejező (értékeinket és énképünket fejezi ki) Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úto