Közigazgatás Összefoglaló 2022.09.14. (Hungarian)

Tartalomjegyzék 2022.09.14. (1. tétel) Nincs pontos, egzakt meghatározás 1. igazgatás =\> közigazgatás 2. Negatív ⬄ pozitív (mi nem közig, minden más közig, nem tvhozás, nem bíráskodás, nem államfői tevékenység az közig) 3. Mai fogalom: Szervezet, Tevékenység, Személyzet =\> közigazgatás...

Tartalomjegyzék 2022.09.14. (1. tétel) Nincs pontos, egzakt meghatározás 1. igazgatás =\> közigazgatás 2. Negatív ⬄ pozitív (mi nem közig, minden más közig, nem tvhozás, nem bíráskodás, nem államfői tevékenység az közig) 3. Mai fogalom: Szervezet, Tevékenység, Személyzet =\> közigazgatás **[1.Igazgatásból levezetett fogalom]**: Az igazgatás emberi együttműködéshez kapcsolódó folyamatos tevékenység, amely biztosítja, - a közös cél eléréséhez szükséges (célkitűzés) - személyi és tárgyi feltételeket, - és a munka összhangját (koordináció). (kiszolgáló tevékenység, feltételez egy főtevékenységet, melyhez biztosítja ezeket fenn közös cél az amit kiszolgál) **[Igazgatás alanya]**: Az igazgatás alanya **mindig emberek egy csoportja** (akik igazgatnak). A keret -- amelyben az igazgatási tevékenységet kifejtik =\> a szervezet. A modern társadalmakban irányító szervezet(i rendszerek): - az állami szervek (közig területén) - a társadalmi tervek (magánigazgatás) - \+ gazdálkodó szervek (magánigazgatás). **[Igazgatás tárgya]**: Az igazgatás tárgya **az államilag szervezett társadalom, ill. annak szervezetei, szervezetrendszerei.** Az igazgatás alanyának és tárgyának egybeesése =\> az **önigazgatás**. (Ma már csak kivételesen, kisebb tsdm-i szerveknél fordul elő.) **[Az elkülönülés fázisai]:** - a szervezeteken belül elkülönültek ugyan az **igazgatást végzők személyek**, de ők továbbra is végezték a szervezet főtevékenységét is (A cél kiszolgálását!); - a szervezeten belül létrejöttek később a kizárólag **csak igazgatással foglalkozók szervezetek**; - létrejönnek az igazgatással foglalkozó[,] **önállósult szervek a szervezeten kívül**. **[Az igazgatás tartalma]**: AZ igazgatás tartalmára vonatkozóan szakirodalomban sokféle felfogás létezik (Fayol, Gulick, Urwick USA) =\> A különbség alapja: az igazgatási tevékenység elemeinek elhatárolása. =\> egyezik a gondolkodásuk abban, hogy: Az igazgatási ui. **mindig folyamatot** jelent, mely különböző szakaszokból áll. [Az igazgatási ciklus elemei]: - célkitűzés (igazgatás milyen célt valósít meg) - előkészítő szakasz - információgyűjtés és --feldolgozás - tervezés - **DÖNTÉS** (vitatott, hogy része, mert a vezetők hozzák, DE a vezető része a struktúrának, + yes, mert a döntés szolgálja a fő tevékenységet, amelyhez kapcsolódik) - Kivitelező szakasz - végrehajtás - koordináció - ellenőrzés [**Igazgatás elemei** (**POSDCORB**)] - Tervezés (planning), Szervezés (organizing), Személyzeti tevékenység (staffing), Irányítás (directing), Koordinálás, Tájékoztatás (reporting), Pénzügyik (budgeting) - Gulick nevéhez fűződik - magánigazgatásre a POSDCORB ciklus elemei inkább (közigre inkább a rövidebb célkit., előkész., kivitel.) **[A közigazgatás meghatározása]** Az igazgatás fogalmán keresztül: **Alanya** =\> a közigazgatás szervezeti és intézményi rendszere: közig. tevékenységet végzik **Tárgya** =\> államilag szervezett társadalom: mindenkire vonatkozik a közig.döntés **Célja és tartalma** =\> azonos az igazgatással, DE dominál a közhatalmi jelleg =\> a közhatalommal rendelkező szervek döntései realizálásához akár legális állami kényszert is igénybe vehet (magánigazgatásban ilyen nincs) [Igazgatás -- közigazgatás ] +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | | IGAZGATÁS | KÖZIGAZGATÁS | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | ALANY | szervezet | közigazgatási | | | | szervek: | | | | | | | | - államigazgatás + | | | | | | | | - önkormányzat | | | | szerve | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | TÁRGY | szervezett társadalom | szervezett társadalom | | | (része) | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | TARTALOM | folyamat | folyamat | | | | | | | (előkészítő + | (előkészítés + | | | kivitelező szakasz) | végrehajtás) | | | | | | | igazgatási ciklus | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | JELLEMZŐ | főtevékenységhez | - államilag | | | kapcsolódik, azt | egységes | | | szolgálja ki | igazgatási | | | | rendszer | | | | | | | | - jog által | | | | meghatározott | | | | keretek között | | | | működik | | | | | | | | - elkülönült | | | | szervezetrendszer | | | | e | | | | | | | | - politikai | | | | hatalomnak | | | | relatíve | | | | alárendelt | | | | | | | | - csúcsszereplők: | | | | miniszterelnök, | | | | miniszterek | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ **[2.A közigazgatás fogalmára vonatkozó főbb elméletek még:]** [pozitív teória] [negatív teória] Mi a közigazgatás? Mi nem közigazgatás? - szervezet - alkotmányjog ⬄ közig.jog (mindaz, ami az alkotmányból - tevékenység kimaradt, ami az alkotmányban foglalt értékek, - személyzet keretek kibontásához szükséges..) Más tudományág szerint a közigazgatás: - a politikai döntések célirányos végrehajtása (materiális fogalom) - a feladatok ellátására hivatott szervezetrendszer és a közigazgatás személyzete (organikus fogalom) - döntések meghozatala és összessége (funkcionális fogalom) **[3.A közigazgatás mai fogalma]** **[Szervezet(i rendszere)]** **2 alrendszer**: államigazgatási és önkörmányzati igazgatás **Államigazgatás:** - [Központi szint] - kormány (ME + miniszterek) - minisztériumok (szaktárcák) - nem minisztériumi jogállású kp-i államigazgatási szervek - [Területi szint:] - Területi ágazati szervek (dekoncentrált szervek) - Kormányhivatalok - [Helyi szint:] - helyi államigazgatási szereplői és jegyző(elsőfokú államig. hatóság) (dekoncentrált szervek helyi sz.) - járási hivatalok (kormányhivatalok helyi sz.) **Önkormányzati igazgatás:** - nincs központi szint - Területi szint: megyei ÖK (elnök, kpt, hivatal, jegyző) - Helyi szint: települési ÖK (kpt., PM, hivatal) **[Tevékenység(i formái)]** **2 típus:** **közhatalmi** - jogalkotás (forrásai lényegében megegyeznek a magyar jogforrási rendszerrel -- alaptörvényt nem a közig alkot, DE ami alatta van, azt mind a közig alkotja) - jogalkalmazás (absztrakt jogszabályok alapján konkrét ügyben döntést hoz, pl. építési engedély, személyi okmány stb.) **közvetlen igazgatási:** - szervezetirányítás - gazdálkodás - nem közigazgatási jogi tevékenység (pl. ügyvitel belső nyilvántartások vezetése, saját munkájának megkönnyítése érdekében, nem igényelnek közhatalmat) **[Személyzet]** **Kormánytisztviselő:** - kp-i állig. szerv - megyei kormányhivatal - rendőrség - bv. szerv - katasztrófavédelmi szerv **Köztisztviselő:** - helyi önk. kpt. hivatala - közterületi felügyelet - KE, Ogy, AB, Ász, GVH, PSZÁF.... hivatala Tisztviselő és ügyintéző: A szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki döntésre előkészít, ill. döntést kormányoz. Ügykezelő: Közhatalmi, irányítási, ellenőrzés, felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli, feladatot lát el. =\> nincs ügyfél!!!!! [Közigazgatás NEM EGYENLŐ közigazgatási jog!!!] A jogrendszer felosztása: közjog (ezen belül helyezkedik el), magánjog A közigazgatási jog alapvető ismérvei: - tárgya (közigazgatási viszonyrendszer) - funkciója (szervek, ügyfelek, közszektor közötti viszonyrendszer szabályozása) - struktúrája (anyagi, alaki, szervezeti normák) **[2. TÉTEL: A közigazgatás a hatalommegosztás rendszerében]** **Montesquieau „Törvények szelleme"**: c. műve a legjelentősebb államelméleti munka, a hatalommegosztás elvét fejti ki benne, az alkotmányos monarchia alapját. - Törvényhozást, végrehajtást, az igazságszolgáltatást egymástól el kell választani nem összpontosulhat egy kézben (otherwise: önkényuralom). - A hatalom jogi szabályozottsága mellett fontos még a **kölcsönös ellenőrzés** is. - **A hatalommegosztás elve**: - védekezés a zsarnoksággal szemben - biztosítja az ellenőrzést a hatalom gyakorlása felett - védelem a polgárok számára. - A végrehajtó hatalom rendelkező szerv és szervező hatalom, mely törvények alapján tevékenykedik, **eszköze a közigazgatás**. **Végrehajtó hatalom ellenőrzése** - Parlament általi ellenőrzésének eszköze a kormány, kormánytagok politikai felelőssége. - Alapja: ők irányítják az államigazgatást, rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel. - Az IGSZ, bíróságok a végrehajtó hatalom egyes döntéseinek törvényességét vizsgálják felül. - Ez kiterjed a **közigazgatás hatósági tevékenységével összefüggő döntésekre** is. - Az állami, közigazgatási feladatok számának növekedésének egyik legfontosabb következménye, hogy a VH súlya az állami szervek rendszerében jelentősen megnőtt, jogalkotásban, jogalkalmazásban is. - A közigazgatási feladatok növekedése magával vonta a közigazgatás személyzetének növekedését is. A bürokratikus hivatali rend így megszilárdult, a közigazgatás és a VH egymáshoz képest bizonyos mértékig önállósodott. =\> „**negyedik hatalmi ágként**" is szokták emlegetni. **A közigazgatás kapcsolódása a hatalmi ágakhoz, tényezőkhöz:** 1. **[VH / Kormány és közigazgatás]** - =\> **alá- fölérendeltség** - **Kormány hatalmi centrum**, közig. csúcsszerve, irányítja a közigazgatás egyik alrendszerét, az államigazgatást. - Utasítási jogkörrel bír, DE hatáskört nem vonhat el. - A közigazgatás egyes ágazatai pedig jellemzően miniszteri irányítás/felügyelet alatt állnak. - Emellett vannak **kivételek**, független szervek: - különleges jogállású (autonóm) államigazgatási szervek - önálló szabályozó szervek 2. **[Törvényhozás és közigazgatás]** - **Nincs köztük alá- fölérendeltségi kapcsolat, hierarchia, de van függőség**. - kormány felelős a parlamentnek - parlament ellenőrzi a kormány tevékenységét - (plenáris ülések + bizottságok) - Az **OGY törvényekkel** **szabályozza a közigazgatás** szervezetére, működésére, finanszírozására stb. vonatkozó területeket. - Bizonyos közigazgatási vezetőket a parlament választ. - Hatásköre van a **helyi ÖK**-kal kapcsolatban (területszervezési ügyek pl.) - A közigazgatási szervek meghatározó szerepet töltenek be a törvények előkészítésében és végrehajtásában. 3. **[Igazságszolgáltatás -- közigazgatás]** - A közigazgatás törvényeknek alárendelve működik =\> **törvényességi szempontú bírói felülvizsgálat.** - Több ponton is érintkeznek, legfontosabb a **közigazgatási bíráskodás**: a bíróságok döntései kötelezőek a közigazgatási szervekre nézve. - Bírósági döntések elsőbbséget élveznek (**primátussal) a közigazgatási döntésekkel szemben**. - közigazgatási határozatok **bíróság előtti megtámadhatósága** - önk-i rendelet, normatív határozat törvényességének vizsgálata 4. **[Köztársasági elnök -- közigazgatás]** - semleges hatalmi ág, kevés befolyás a közigazgatásra nézve - biztosítékok a semlegességhez (elkülönül) - megbízási időtartama - saját hatáskör - összeférhetetlenség - visszahívás tilalma - kapcsolódás: kinevezési jogosítványok (pl miniszterek), politikai ellenjegyzés, területszervezési hatáskör (várossá nyilvánítás) 5. **[Állami szervek és közigazgatás]** - **[Ügyészség és közigazgatás]** - Kapcsolódási pontja a közighez, hogy a Kormánynál alacsonyabb szintű szervekre kiterjedő **törvényességi felügyeleti jogkörrel** rendelkezik, így az államigazgatás működése felett is. - **Hatósági eljárást** kezdeményez, **jogorvoslatot** terjeszt elő, **felhívással**, jelzéssel él. - **[Állami Számvevőszék és a közigazgatás]** - **Közig. szervek gazdálkodását** ellenőrzi nemcsak törvényességi, hanem célszerűségi és eredményességi szempontból is. - miért kell? mert a **közig szervek** teljesen vagy részben **közpénzből** működnek. - **[Ombudsman és az államigazgatás]** - részt vesz a közigazgatás ellenőrzésében, melynek során kivizsgálják az **alkotmányos jogokat sértő visszásságokat.** - **Ajánlásokat** fogalmaz meg, **eljárást** kezdeményezhet. - **[Alkotmánybíróság]** - közigazgatást érintő legfontosabb feladata a Kormány a miniszterek, illetve a hely önkormányzatok által hozott rendeletek -- **alkotmányossági szempontú normakontrollja**. **[3. TÉTEL A közigazgatás-tudományi irányzatok]** **1., A közigazgatás-tudomány kialakulása ** **A modem közigazgatás-tudomány kialakulása a XVIII. századra tehető,** ekkorra ugyanis az **uralkodók hatalma akkorára nőtt**, hogy hatalmi rendszerük megfelelő működtetéséhez strukturált igazgatási szervezet kialakítása és fenntartása mutatkozott szükségnek  \- **ezzel egyidejűleg** elindult a **szakképzett hivatalnokrétegek** kialakítása, képzése, valamint a hadseregek egyre erőteljesebb bővítésével **a katonai igazgatás fejlesztése**  \- **mindemellett** a szociális válságok kezelése érdekében megjelenő **jóléti állami kezdeményezések** (így pl. a társadalombiztosítás, a munkahelyvédelem), illetve a növekvő adóztatási kedv szintén **az állami hivatalok terjeszkedését idézték elő ** **2., A főbb közigazgatás-tudományi irányzatok ** **A főbb közigazgatás-tudományi irányzatok körében négy állomásra érdemes kitérni: ** a\) a kameralisztika,  b\) a rendészettudomány,  c\) a közigazgatástani irányzat,  d\) a közigazgatási jogtudomány  **a) Kameralisztika (XVII-XVIII. század) ** \- **a kameralisztika a merkantilista gazdaságpolitika keretében született meg, fő kérdéseként pedig azt kutatta, hogy miként növelhető a kincstár** (camera) **vagyona ** \- **ennek eredőjeként a közigazgatást is pénzügyi szemmel vizsgálta** (a közigazgatást a minél nagyobb állami bevételek szolgálatába igyekezett állítani)  \- **érdemei közé tartozik,** hogy elsőként tárta fel a **közigazgatás nemzetgazdasági összefüggéseit**, valamint folyamatosan kereste a gazdasági fejlődést és az általános jólét biztosítását elősegítő módszereket  \- **kiemelhető** DITHMAR, VON SONNENFELS és VON SECKENDORF munkássága  **b) Rendészettudomány (XIX. század) ** \- **a rendészettudomány már a funkció szerint közelített a közigazgatáshoz, ugyanis kimondta: a közigazgatás legfőbb funkciója a [közrend és a közbiztonság]** (a lehető legtágabb értelemben, így a bűnüldözéstől a postaszolgálatig egy sor, ma már önálló vagy máshová tartozó területet a közigazgatás alá értették), a jólét, illetőleg az elfogadható életminőség kialakítása, fenntartása  \- a rendészet fogalma aztán **XIX. század közepétől** kezdődően fokozatosan a **közrend, közbiztonság, köznyugalom** biztosítására kezdett korlátozódni  \- megemlíthető Johann VON JUSTI, HUMBOLDT és Robert VON MOHL neve  **c) Közigazgatástani irányzat (XIX. század) ** \- **a közigazgatástani irányzat már szociális szemmel nézett a közigazgatásra, vagyis azt vizsgálta, hogy miként viszonyul a közigazgatás a társadalomhoz** (miként szolgálhatja a közigazgatás a társadalmat)  \- ezzel összefüggésben le kell szögezni, hogy **[nem jogi irányzat volt]** (ugyanis képviselői szerint a közigazgatás nem egyenlő a közigazgatási joggal, annál a közigazgatás szélesebb területet ölel fel, így pl. a gazdasági jólét előmozdítását, a szegényügy kezelését) első és legjelentősebb képviselője Lorenz VON STEIN  **d) Közigazgatási jogtudomány (XIX. század) ** \- **a polgári államok terjedésével, illetve az ennek eredőjeként előálló fokozódó állami jogalkotással egyre gyarapodott a közigazgatási joganyag, így idővel megjelent a közigazgatási jogtudomány ** \- **legfőbb érdeme,** hogy **elsőként emelte be a jogi szempontokat a közigazgatás vizsgálatába** (így pl. rendszerezte a közigazgatási joganyagot, előtérbe helyezte a közigazgatási jogviszonyt, fogalmakat és alapelveket alkotott)  \- **legfőbb képviselői** Otto MAYER és Ernst FORSTHOFF  **3., Az USA közigazgatás-tudományi irányzatai ** **Az USA közigazgatás-tudományi irányzatainak közös tulajdonsága, hogy behozták a hatékonyságot mint szempontot a közigazgatás vizsgálatába, egyébiránt három kezdeményezés említendő meg: ** a\) az üzemszervezési irányzat (ún. scientific management),  b\) a politikatudományi irányzat (ún. political science),  c\) a New Public Management  **a) Üzemszervezési irányzat (1900-1930) ** \- **az üzemszervezési irányzat főként azt kutatta, hogy miként lehet a vállalati módszereket** (vagyis a magánigazgatás technikáit) **a közigazgatásba átültetni a hatékonyság elérése céljából ** \- legfőbb képviselői Frederick TAYLOR és Henri FAYOL  \- érdekesség, hogy az elméletet Herbert HOOVER elnök végül a gyakorlatba is átültette, a kezdeti sikerek után azonban jelentősen kontraproduktívan hatott (ugyanis túlságosan is egyoldalúnak bizonyult, **az emberi tényezőket teljesen figyelmen kívül hagyta**, az egyénekre mint fogaskerekekre tekintett)  **b) Politikatudományi irányzat (1900-1930) ** \- **a politikatudományi irányzat azt kutatta, hogy miként lehet kizárni a politikai befolyást a közigazgatásból** (felfogása alapján a közigazgatás politikailag semleges tevékenység, amelynek ellenőrzése megoldható a közigazgatás saját keretei között, a munka racionális megszervezésével, tudományos alapon történő tervezésével és irányításával)  \- legjelentősebb képviselője Woodrow WILSON amerikai elnök  **c) New Public Management (1970) ** \- a New Public Management azzal az elgondolással alakult ki, hogy a hatékonyságot kell a közigazgatás központi célkitűzésévé tenni, még pontosabban azt, hogy **miként lehet a legmegfelelőbben spórolni a közigazgatásban ** \- **mindezt alapvetően az indokolta, hogy** a hetvenes évekre **megnőtt a közigazgatási feladatok száma** (ld. egészségügy, oktatásügy, fogyasztóvédelem), illetve ezzel együtt **megnőtt a közigazgatás szervezete is**, azonban a feladatok ellátásához és a szervezet fenntartásához, működtetéséhez szükséges bevételek stagnáltak  \- a lehetséges megoldások közül **először a feladatok csökkentése merült fel**, majd az olcsóbb ellátásra tettek kísérletet (mindkettő társadalmi ellenállásba ütközött), míg **végül a szigorúan állami feladatok megtartása és az ezeken felüli egyéb feladatok kiosztása, privatizálása mellett döntöttek** (ezzel együtt elterjedt pl. az informatikai rendszerek fejlesztése, a jó vezetési elvek gyarapítása, a nagyobb teljesítményre sarkalló versenyelemek beemelése a közigazgatásba)  \- idővel fokozatosan **túlnőtt az USA határain ** **4., A hazai közigazgatás-tudományi irányzatok ** \- **a hazai közigazgatás-tudomány a kiegyezés (1867) után kezdett kialakulni ** \- a megkésettséget alapvetően az okozta, hogy **hiányzott a felvilágosult polgári közigazgatás**, a gazdasági viszonyok nehézkesek voltak, illetve pangott a szellemi élet  \- **elsőként** aztán **a közigazgatási jogi pozitivizmus** jelentkezett, amely a **közigazgatási jogalkotás** eredményeit igyekezett összegezni, rendszerezni (ld. CSIKY Kálmán, BONCZ Ferenc, KMETTY Károly munkássága)  \- **azt követően a közigazgatási jogi dogmatika,** amely már túlment az összegző, rendszerező célú tevékenységen és olyan **elméleti alapot kívánt kialakítani**, a**melyre** aztán a jövőbeni **közigazgatási jogalkotást fel lehet húzni** (ld. SZONTÁGH Vilmos, TOMCSÁNYI Móricz, CONCHA Győző, MOCSÁRY Lajos munkássága)  \- **a legjelentősebb magyar irányzatnak** azonban kétség kívül a Magyary-iskola tekinthető  \- **tematikailag számtalan területet felölelt** (így pl. az összehasonlító közigazgatás-tudományt, a közigazgatási szervezéstudományt, a közigazgatás különféle szociológiai és politikai aspektusait), **emellett egyszerre foglalkozott elmélettel és gyakorlattal, valamint a kívánatosnak tartott nemzetközi gyakorlatok meghonosításával ** \- **képviselői** közé tartozott többek között MAGYARY Zoltán, VALLÓ József és ALSÓ László Közigazgatás célja: közügy, közérdek segítése, alaptörvényi rend fenntartása, jogalkalmazás =\> ezt fejti ki egy elkülönült **szervezeti rendszer** **[4. TÉTEL: A közigazgatási szerv fogalma, létrehozása, megszüntetése, típusai]** [A közigazgatási szerv fogalma]: a közigazgatási szervezetrendszer legkisebb önálló eleme. - Kulcseleme az [önállóság], így létrejöttének kritériumai: - önállóan gyakorolja [feladat- és hatáskörét] (de van olyan aminek nincsen döntési önállósága pl. tanácsadó) - önálló, [más szervektől elkülönült szervezet] (belső szervezeti egységbe való tagolódás pl. belső ellenőrzési osztály, főtitkárság stb.) - [gazdasági önállóság]: (költségvetési szerv, költségvetési törvény rendelkezik róla, államtól kapottakra és/vagy saját bevételekre támaszkodik) **[Közigazgatási szervek]: olyan közjogi szervek, amelyek\ - hatáskörük alapján,\ - illetékességi területükön,\ - közhatalom birtokában\ - jogszabályban meghatározott\ -közigazgatási feladatot látnak el.** **[Közigazgatási szervek létrehozása és megszüntetése]:** **1. Országgyűlés** - széleskörű szervezetalakítási jogosítványokkal bír - az alapvetően **közigazgatási jellegű szerveket** (minisztériumok, helyi önkormányzatok) **az Országgyűlés törvényben intézményesíti.** - általa létrehozott szervek: kormány, minisztériumok, kormányzati főhivatalok, önkormányzati közigazgatási szervek **2.Kormány** - meghatározott feladatok ellátására **kormánybizottságot állíthat**, az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelet alá vonhatja, erre külön szervet létesíthet =\> **minisztérium kivételével bármilyen államigazgatási szervet létrehozha**t (központi hivatalok, kormány munkáját segítő szervek) **[Közigazgatási szervek jogképessége]:** - **Minden közig szerv jogképes** =\> alanya lehet közigazgatási jellegű jogviszonyoknak, lehet feladat- és hatásköre, amelyeket önállóan gyakorolhat. Ez létrehozásától megszűntéig fennáll. - **Jogképesség feltételei**[:] - 1\. **előírt jogrendben** történő létesítés (a hatáskörrel rendelkező szerv, előírt eljárási rendben, megfelelő döntési formában hozza létre) - 2\. a **feladat meghatározása** (jogszabály és/vagy létesítő határozza meg a szerv rendeltetését) - 3\. a **hatáskör megállapítása** (jogosítványok, kötelezettségek megállapítása, mely ügyben járhat el) - 4\. **illetékesség megléte** (működési terület meghatározása) - **joghatóság**[:] bizonyos ország eljárhat-e (magyar közig ügyekben MO eljárhat) - **hatáskör**: milyen típusú ügyekben járhat el (döntési jogosítvány, feladatok végrehajtása =\> ki is adhatja további ügyintéző szervnek, de a felelősség a hatáskör címzettjénél marad) - **illetékesség**: azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jár el **[Közigazgatási szervek vezetése]:** - **Minden közig szervnek van vezetője**. - A vezetés alapvető **feladata** a szervezet/szerv jogszerű működésének és fejlesztésének együttes biztosítása azaz: **képviselet, kapcsolattartás, feladatok megfogalmazása**, - **szabályozás, feltételek biztosítása, szervezet fejlődésének biztosítá**sa stb. +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | | EGYSZEMÉLYI VEZETÉS | TESTÜLETI VEZETÉS | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | ELŐNYÖK | - gyorsaság | - kollektív | | | | tapasztalat | | | - rugalmasság | | | | | - elfogultság | | | - egyéni | csökkenthető | | | kibontakozás | | | | elősegítése | - demokratizmus | | | | kiszélesíthető | | | - egyéni felelősség | | | | megállapítható | - hatalmi torzulás | | | | megakadályozása | | | - fegyelem | | | | érvényesíthető | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | HÁTRÁNYOK | - korrupció | - lassú | | | | döntéshozatal | | | - szubjektivizmus | | | | | - elmosódó egyéni | | | - nem hivatalos | felelősség | | | úton kapott | | | | információk | - ha túlterhelt a | | | | vezetés, az | | | | előkészítéshez | | | | csúszhat a döntés | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ **[A közigazgatási szerv szervezeti formája]** - A közigazgatási tevékenység **munkaszervezete a HIVATAL**. - Élén **egyszemélyi felelős vezető** áll -- gyakorolja a szervet megillető feladat- és hatásköröket. - **Ügyintézési** és **ügyviteli tevékenység**. - Több személyből álló kollektíva -- közszolgálati jogviszonyban. - **Állami** vagy **önkormányzati** **költségvetésből** működik. **[A közigazgatási szervek osztályozása]:** - **1 A kormányzathoz való viszony alapján:** - [tipikus] - [atipikus]: önálló szabályozószervek, autonóm államigazgatási szervek (központi, államig. szervek DE nincsenek alá-fölé rendeltségi viszonyban a kormánnyal) - **2 Működési/illetékességi terület alapján**: - [központi] szervek - illetékességi területük az egész országra kiterjed - az államigazgatás szervei vannak jelen - [területi] államigazgatási szervek - megyei, regionális, speciális illetékesség - [helyi] államigazgatási szervek - önkormányzati igazgatási szervek - települések - területi egységek - **3 Vezetési struktúra alapján:** - [egyszemélyi] vezetés - előnyei: gyorsaság, rugalmasság, egyéni felelősség megállapítása - hátrányai: korrupció - [testületi] szerv: többen, közösen hozzák (pl. kormány) - előnyei: kollektív tapasztalat - hátrányai: lassú döntéshozatal - **4 Feladat és hatáskör szerint** - [általános] hatáskörű (kormány, megyei kormányhivatalok, önkormányzatok) - [különös] hatáskör (minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, kormányzati főhivatalok, központi hivatalok, dekoncentrált szervek) - **5 Funkció szerint:** - civil, rendészeti stb. **[5. TÉTEL: A közigazgatás szervezeti rendszere]** **Közigazgatási szervezetrendszer fogalma: önálló, de egymással kapcsolatban álló, állami funkciók megvalósítására létrejött közigazgatási szervek összessége.** - szervezetrendszer: melynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása. **A modern demokráciában a közigazgatás szervezetét három alkotmányos elv határozza meg: ** \- **demokrácia** -- a **nép** a hatalom birtokosa, hatalmat közvetve, vagy közvetlenül gyakorolja,  \- **jogállamiság** -- a közigazgatás szervezetét és működését, döntéseit **jogszabályok határozzák** meg,  \- **hatalmi ágak elválasztása** -- a közigazgatás a végrehajtó hatalomhoz tartozik, de kapcsolatban áll a törvényhozással és az igazságszolgáltatással is. **Kiegészítő elvek a modern államokban pedig az: ** \- észszerűség,  \- gazdaságosság,  \- hatékonyság,  \- racionalitás követelménye. **Polgári államok kialakulásával számos további tényező befolyásolta, hogy az adott állam milyen belső szervezeti rendszert alakított ki:** \- társadalmi, gazdasági fejlettség,  \- politikai viszonyok változása,  \- nemzetközi kapcsolatok alakulása,  \- földrajzi adottság,  \- történelmi előzmények, hagyományok. [**A közigazgatás felépítésének elvei**:] 1. **Egység**esnek, uniformizáltnak kell lennie a közigazgatásnak, enélkül nincs nemzeti egység. 2. **A helyi sajátosságokat** sem szabad figyelmen kívül hagyni, alkalmazkodni kell az igazgatottak életviszonyaihoz. - Közig szervezeti felépítését ennek nyomán kettő elv befolyásolta: **centralizáció, decentralizáció**. **Magyary Zoltán szervezési elvei (5)**: centralizáció, decentralizáció, hierarchia, integráció, hivatásos közszolgálat. =\> modern államokban valamennyi jelen van, aránya országonként eltérő lehet **[1.Centralizáció]**: olyan központi szerv létesítése, amelynek minden alsó és összekötő szerv alá van rendelve, és amely ily módon az egész közigazgatási szervezettel rendelkezni tud, azt irányítja. Vagyis: az **igazgatási, döntési hatalom egy kézben vagy szervezetben történő koncentrálása.** - **Előnye**: az egységesség és divergáló helyi viszonyoktól való függetlenség - **Hátrányai**: érzéketlenné is válhat helyi eltérésekre - Állami életben **kétféle centralizáció:** - **Politikai**: ezalatt a jog és törvények egységét értjük, politikailag centralizált egy ország, ha **összes területi egysége azonos jogszabályok hatálya alatt áll**. - **Adminisztratív**: egység uralkodik a közügyek intézésében és jogszabályok végrehajtásában, vagyis **az ügyeket felsőbb ellenőrzés alá rendelt szervek végzik**. A központi szint nem tud minden feladatot, döntést ellátni, meghozni, ezért feladatokat telepít. A feladattelepítésre két mód van, amelyek egyben szervezési elvek is:  **[2.Decentralizáció]** -- olyan, **központtal hierarchikus viszonyban nem álló szervek** (önkormányzatok) létesítése, melyek **a központ által nem vállalt feladatokat ellátják** (autonóm jogállású) - **Előny**: önigazgatás, eltérő adottságokból és törekvésekből fakadó különbségek figyelembevétele. - **Hátrány**: az erőforrások szétforgácsolódásához és indokolatlan párhuzamosságokhoz vezethet - **előny**: a központi akarat alacsonyabb szintre transzformálása - **hátrány**: a túl sok dekoncentrált egység idővel nehezen működtethető **[3.Hierarchia]**: alá- fölérendeltséget vagy „**tekintélyérvényesülést**" jelent. A felettes szervnek jogköre, hatalma van arra, hogy az alárendeltnek: parancsoljon, minősítse, ellenőrizze, fegyelmi jogot gyakoroljon felette. **[4.Integráció]**: **azonos szinten álló közig szervek egymáshoz való viszonyát szabályozza**, tevékenységének összehangolását, koordinálását biztosító szervezési elv. **[5.Hivatásos közszolgálat]**: állandó, élethosszig tartó alkalmazást, **főhivatást**, amely **szakképzettséget** követel és privilégiumokkal jár. A modern polgári közigazgatás szervezetrendszere általában **duális** jellegű, ami azt jelenti, hogy a közérdek érvényesítését **két szervezetrendszer** szolgálja.  E két szervezetrendszer:  \- a kormány által irányított, felülről lefelé, központi és területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő **államigazgatási szervek** rendszere, \ - valamint a helyben (területi és települési alapon) szervezett és választott testületek által irányított **önkormányzati közigazgatási szervek** rendszere. **[Államigazgatás]:** - **A központi szervek** illetékességét és hatáskörét tekintve országos szintűek, fő funkciójuk **a kormányzati döntések végrehajtása**: kormány (miniszterelnök + miniszterek), minisztériumok, nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek (**országosan**) - **A területi szervek** fő tevékenységi körei a **hatósági jogalkalmazás**, egyedi közigazgatási ügyek eldöntése, nyilvántartások vezetése, felügyeleti ellenőrzési feladatok ellátása: dekoncentrált szervek, kormányhivatalok (**területi szint**) - jegyző, járási hivatalok (**helyi** **szint**) - **dekoncentráció** **jellemzi**: hierarchia, felülről létrehozott szervek (feladat- hatáskörűk is onnan származik), központi költségvetésből gazdálkodik. **[Önkormányzati igazgatás]** - nincs központi szint - **területi szinte**n: megyei önkormányzatok - **települési szinten**: települési ök. (községi, nagyközségi, városi, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi) - **decentralizáció** jellemzi: - mellérendeltség - alulról létrehozott szervek =\> választással - önálló feladat- és hatáskör - saját bevétel =\> gazdasági önállóság. +-----------------------------------+-----------------------------------+ | **Államigazgatás** | **Önkormányzati igazgatás** | +-----------------------------------+-----------------------------------+ | - egymásnak **alá-fölé** | - egymásnak **mellérendelt** | | rendelt szervek alkotják  | szervek alkotják  | +-----------------------------------+-----------------------------------+ | - **felülről** (a vezetés | - **alulról** (a legkisebb | | felől) szervezett rendszer  | egységek felől) szervezett  | +-----------------------------------+-----------------------------------+ | - kizárólag **központi | - **saját bevételekre** is | | költségvetés**i forrásból  | szert tehet  | +-----------------------------------+-----------------------------------+ | - jogszabály által | - **el nem vonható, kötelező és | | **konkrét**an meghatározott  | önként vállalható ** | +-----------------------------------+-----------------------------------+ | | | +-----------------------------------+-----------------------------------+ | - a szervek **egyszemélyi** | - a szervek többnyire | | **vezetés** alatt állnak  | **testületi** vezetés alatt | | | állnak  | +-----------------------------------+-----------------------------------+ **[6. TÉTEL: A közigazgatási jog helye a jogrendszerben]** A közigazgatási jog, mint jogág **[A jogrendszer felosztása]**: - közjog =\> ezen belül van a közigazgatási jog - magánjog **[A közigazgatási jog alapvető ismérve]i:** - **tárgya**: a közig. viszonyrendszer, állami közhatalom - **funkciója**: szervek, ügyfelek, közszektor (=\> humán (közig által fentartott szociális, eü, okt. szervek) és gazdasági közintézmények) - **struktúrája**: anyagi, alaki szervezeti normák **[Főbb szabályozási területe]:** - közigazgatási szervek **létesítése, átalakítása, megszüntetése**, szervezeti felépítése, az állami szervek rendszerében való elhelyezése - a közigazgatási szervek **egymás közötti**, illetve a közigazgatási és más szervek közötti viszony - a közigazgatási **szervek**, **intézmények** működése - a közigazgatási **hatóságok** és közigazgatáson kívüli alanyok kapcsolata A jogrendszerben, mely magába foglalja az állam érvényes joganyagát, a közigazgatási jog nem elszigetelten fejti ki hatását, hanem viszonylag szoros kapcsolat jellemzi más jogágakkal. - **[Alkotmányjog és közigjog]** - **közös vonások** (Á és áp.) =\> alkotmány a demokratikus jogállam legfontosabb, alapvető szabályait tartalmazza, ezek között több is vonatkozhat **közigazgatás szervezetére** (pl. Kormány feladat- hatásköre), illetve **működésére** (közig. határozatok bírósági felülvizsgálatának joga) - **alapvető különbség** (általános -- részletes) - **[Büntetőjog és közigazgatási jog]** - **különbség**: szabályozása (kódex) és funkciója (jogvédő -- jogviszonyt formáló, alakító) - **kapcsolódási pontok**: a **szabálysértési jogot a közigazgatási jog részének tekintjük** (szabálysértési szankciók közig jellegű tényállásokra vonatkoznak), de számos jogintézménye (felbujtó, bűnsegéd, szándékosság, gondatlanság stb.) a büntetőjog vonásait mutatja, vagy onnan származik - **[Polgári jog és közigjog]** - **különbség**: tárgya (vagyoni/személyi ⬄ szervezési, igazgatási viszonyok), mellérendeltség -- hierarchia - **kapcsolódási** **pontok** (közig. szerződés, kárfelelősség), 2 határán van a pénzügyi jog Jogrendszerben való elhelyezkedése tekintetében meg kell említeni a közigazgatás tevékenységi formáit is: 2 típus, **közhatalmi és közvetlen igazgatási** (szervezetirányítás, gazdálkodás, nem közigazgatási jogi tevékenység. **[A közhatalmi tevékenység]:** - **A jogalkotói tevékenység** alapvetően a parlament feladata, de a modern államokban **elengedhetetlen a közigazgatás jogalkotása** (pl. ök, miniszter rendeletek...) =\> melyek **határa az Alaptörvény**. - **A jogalkalmazó tev**.: a hatósági jogalkalmazás a közfeladatok megvalósulásának jogi eszköze, valójában a **közigazgatás valódi és elsődleges rendeltetése**. - **Jogalkalmazás fogalma:** - közhatalommal rendelkező szervek - egyedi ügyekben, absztrakt jogszabályok alapján döntenek - hatáskörük és illetékességük keretén belül jogokat kötelezettségeket állapítanak meg, - jogvitákat döntenek el, szankciókat alkalmaznak - akár kényszert is igénybe véve. - Bírói és közigazgatási jogalkalmazás elhatárolása: - **BÍRÓI**: - igazságszolgáltatás - célja: jogvita eldöntése - funkciója: jogvédő - az anyagi jogszabályok megelőzik az eljárási jogszabályokat - bírói ítélet: deklaratív, ex tunc hatályú - eljárás: kérelemre - bj, pj, családjogi, munkajogi szabályok - peres eljárás - **KÖZIGAZGATÁSI**: - jogszolgáltatás - célja: közfeladatok (közcél) megvalósítása - funkció: jogviszonyt alakító, formáló - az eljárási jogszabályok megelőzik az anyagiakat - határozat: konstitutív, ex nunc hatályú - hivatalból + kérelemre - közigazgatási anyagi jogi és pénzügyi jogi szabályok - nemperes eljárás - (nincs elkülönült jogág) nem hierarchia, nem mellérendeltség, ügyféli alárendeltség **[7. TÉTEL: A közigazgatási jogi norma fogalma, típusai]** A közigazgatásra vonatkozó szabályok jogi normákban jelennek meg. Jogi norma lehet egy konkrét jogszabály, de lehet a jogszabály egy adott rendelkezése is. (jogforrás =\> jogszabály =\> jogi norma) **Jogi norma szerkezeti egysége:** - hipotézis (feltétel)\ - egyszerű\ - összetett (konjunktív-diszjunktív) - diszpozíció (rendelkezés): magatartás\ - egyszerű\ - összetett (konjunktív -- diszjunktív) - szankció (jogkövetkezmény)\ - vagyoni\ - személyi [Fogalma]: a jogalanyokra vonatkozó, állam által -- a tartósság igényével -- szabályozott, általános (absztrakt módon megfogalmazott) magatartási szabály, amely akár az állam által kikényszeríthető. **[Közigjogi normák fajtái]**: **funkció szerint**: alaki anyagi szervezeti (+ 1 közszolgálati) [1.**Anyagi közig. jogi normák olyan szabályok**]: - **feladat- és hatáskört megállapító normák** amelyek a közig. szervek számára feladatokat, hatásköröket, - **szankcionáló normák**: ehhez kapcsolódva szankcionálási lehetőséget foglalnak magukba, - **alanyi jogot, kötelezettséget szabályozó normák**: másrészt olyan rendelkezések, amelyek a közigazgatással kapcsolatba kerülő, a közigazgatáshoz tartozó alanyok (t.sz., j.sz., más szervezetek) jogait és kötelezettségeit tartalmazzák **[2.Alaki közig. jogi normák]** - **hatósági eljárást szabályozó normák**: közig. hatóságok és velük jogviszonyba kerülő személyek, ügyfelek kapcsolatát szabályozza - **belső eljárási normák**: közig. szervek egymás közti, illetve más állami szervekkel fennálló kapcsolatait szabályozza - **ügyviteli normák**: szerven belül érvényesülnek, egy részük a döntés előkészítéséhez, más részük a döntések érvényesítéséhez (VH) kapcsolódik - **ügyrendi normák**: testületek racionális működtetését hivatottak elősegíteni (pl. döntéshozatali előterjesztés, előterjesztéssel kapcsolatos követelmények meghatározása) **[3.Szervezeti normák]**: előírják, hogyan lehet közig. szerveket **létrehozni, átalakítani, megszüntetni**, illetve mely szerveknek van erre lehetősége. **Tartalom szerint**: jogosító, kötelező, tűrésre kötelező, tiltó **Érvényesülés módjai**: önkéntes jogkövetés, jogalkalmazás útján (vh., ell.), feladatteljesítés által feladat =\> ennek ellátására szerv ahhoz h el tudja látni hatáskört kell neki adni=\> konkrét jogkör ami alapján/amivel el tudja látni feladatát **[8. TÉTEL: A közigazgatási jogviszony]** **A közigazgatási jogviszony fogalma** - **absztrakt értelemben**: jogilag szabályozott társadalmi viszony - **konkrét**: konkrét jogalanyok között jog által regulált viszony - Konkrét jogalanyok közötti viszony, amit a közigazgatási jog szabályoz. A közigazgatási jogviszony **legfőbb funkciója** abban rejlik, hogy rajtuk keresztül érvényesülhet a közigazgatási szervek feladat- és hatáskörgyakorlása. Alapvető fontosságú, hogy a közigazgatási jogviszony fennállta nem evidens, azt minden esetben **valamilyen jogi tény hozza létre:** - **jogszabályi rendelkezés** (így pl. jogszabály mondja ki, hogy a minisztériumok a Kormánynak alárendelten működnek),  - **közigazgatási intézkedés** (pl. ha adott hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot talál egy építkezésen és ennek okán eljárást indít),  - **a közigazgatási alanyok közös akarata** (pl. ha a helyi önkormányzatok társulást hoznak létre),  - **egyéb, objektív körülmények** (ilyen pl. az ügyfél jogsértése, az időmúlás, a veszélyhelyzet)  **Adott jogviszonyt módosítani vagy megszüntetni csakis azzal a módszerrel lehet, amellyel létrehozták.** **[A közigazgatási jogviszony tartalma, tárgya]** - tárgya: a magatartás - tartalma: jogok + kötelezettségek **[Jogviszony alanyai]**: 1. **Közigazgatási szerv** (közig jogképességgel kell rendelkezni) a. államigazgatási szerv b. önkormányzat c. quasi-közig. szerv (sem az államig. sem önk.ig körébe nem tartoznak, de hatósági jogkörrel bírnak jsz felhatalmazása alapján) 2. **Természetes személy** (ekkor hatósági jogviszony) =\> konkrét ügyben kell ügyfélképességgel rendelkeznie, DE ügyféli státuszban állhat jogi személyiséggel rendelkező/nem rendelkező szervezet, közig. szerv is állhat a másik oldalon (=\> klasszikus hierarchikus jogviszony mint irányítás-felügyelet) **[A közigazgatási jogviszony típusai:]** 1. **Milyen közigazgatási tevékenységre irányul**? - **1 hatósági jogviszony** (hatóság- ügyfél -- **jogalkalmazás** =\> A jogviszony egyik alanya a közig. szerv, amely hatósági jogkörrel bír, a másik pedig természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (=ÜGYFÉL). A jogviszony keretében a hatóság általában az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg. - **2 irányítási-felügyeleti jogviszonyok** (**[belső hierarchikus jogviszonyok]**, irányítási, felügyeleti, egyes ellenőrzési tevékenységek körében jöhetnek létre) - **3 együttműködési** (mellérendeltségi, pl. közig. szervek közötti közig szerződés pl. társulási szerződés ök. között) 2. **A jogviszony alanyai közötti kapcsolat**: [mellérendeltségi] vagy [hierarchikus] jogviszonyok 3. **A jogviszony időtartama szerint**: [eseti] (hatósági eljárás) vagy [tartós] jogviszony (ir-fel.) 4. **Milyen normák realizálódnak a jogviszonyban?:** [anyagi] vagy [eljárási] jogviszonyok **[9. TÉTEL A közigazgatás intézményrendszere]** Magyar közig. jellemzői: - az európai rendszerekhez hasonló - a német megoldást veszi alapul - alapvető keretei 1990 után alakultak ki - elemei: államigazgatási szervek, köztestületi önkormányzatok; közalapítványok; közintézetek; közüzemek **[A közigazgatás intézményrendszeréről általánosan]** **- A közigazgatás intézményrendszere önálló, de egymással kapcsolatban álló, különböző állami funkciók megvalósítására létrejött közigazgatási szervek összessége. ** - **[szűk értelemben]** az [államigazgatási] és az [önkormányzati] szervek, illetőleg a különféle [közintézmények] tartoznak a közigazgatási intézményrendszer fogalma alá  - **[tágabb értelemben] pedig**, a fentieken túl, magában foglalja az olyan [állami feladatokat] [ellátó szervezeteket] is, amely feladatokat az [állam kötelezően vállal], és amelyekről a [közigazgatási rendszer útján gondoskodik] (ilyen pl. a rendvédelem, a honvédelem, a humán közszolgáltatás)  **-Általánosan jellemző rá: ** - a demokratikus működés,  - a szervek közti kooperáció,  - az alkotmányos jogok garantálása,  - a jogszerűség érvényesítése,  - a tevékenység depolitizálása,  - illetve a szakértelem igénye  **-Az egyes intézményeket szokás hatáskörük alapján csoportosítani**:  - **általános hatáskörű szervek** (vagyis amelyek hatásköre valamennyi közigazgatási feladatra kiterjed, ilyen pl. a Kormány),  - **különös hatáskörű szervek** (vagyis amelyek hatásköre egy-egy konkrét közigazgatási szakterülethez kapcsolódó feladatra korlátozódik, ilyenek pl. a minisztériumok)  **-A területi tagozódás alapján pedig megemlíthető, hogy három szinten helyezkednek el az egyes szervek**:  - **központi szervek** (vagyis amelyek illetékességi területe az egész országra kiterjed),  - **területi szervek** \[vagyis az állam általános területi beosztásához (így pl. a fővároshoz, a megyékhez, a kerületekhez) igazodó, szervek\],  - **helyi szervek ** **[A közigazgatás központi szintje:]** **A központi szinten kizárólag államigazgatási szerveket találunk, közös jellemzőik**:  \- többnyire **egyszemélyi vezetés** alatt állnak, hogy  \- a központi államigazgatási szervnek címzett **hatáskört a szerv vezetője** gyakorolja,  \- a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a **kiadmányozási** **jogot** a központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában lehet átruházni  - **1 Kormány** (a közigazgatás csúcsán elhelyezkedő, kormányzati tevékenységet végző, a közigazgatási szervek tevékenységét irányító, igazgató és koordináló szerv) - **2 kormánybizottságok** (a kormánytól valamely ügy kivizsgálásra, megtárgyalására, elintézésére kijelölt s a Kormány nevében intézkedő bizottság pl. Vidékfejlesztési KB) - **3 Minisztériumok** (Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda, szakminisztériumok) - **Miniszterelnökség** (a miniszterelnök munkaszervezete; tevékenységét a miniszterelnök irányítja, egyébiránt most már miniszteri vezetés alatt áll, aki ellátja a **miniszterelnök személye körüli teendőket, segíti a miniszterelnök munkáját**, a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolásáért felel pl. kult. örökség védelme) - **Miniszterelnöki Kabinetiroda** (általános **politikai koordináció**, a miniszterelnök politikai munkaszervezete, élén ME kabinetfőnöke, ő a felelős: a kormányzati kommunikációért, a turizmusért, a vendéglátásért, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért.) - **szakminisztériumok** (**miniszterek munkaszerve**i; tevékenységüket a Kormány irányítja, egyébiránt miniszteri vezetés alatt állnak, akiknek feladat- és hatáskörei eltérőek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Min., Honvédelmi Min., Igazságügyi Min., Technológiai és Innovációs Min., Külgazdasági és Külügymin., Pénzügyminisztérium,.) *=\> ez jogszabályból!* - **4 Miniszterelnöki Kormányiroda** (A ME kormányzati igazgatási munkaszerve, ME közvetlen irányítása alatt, közig. államtitkár vezeti, feladatok: kormányzati igazgatás szervezése, összehangolása, Kormány munkatervének előkészítése, Kormányülések előkészítése, Kormány döntések végrehajtásának ellenőrzése) - **5 autonóm államigazgatási szervek** (OGY által létrehozott, a Kormány irányítása alatt nem álló központi államigazgatási szervek, pl. Egyenlő Bánásmód Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Nemzeti Választási Iroda) - **6 kormányzati főhivatalok** (országos hatáskörű, törvény által létrehozott, Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szervek pl. Központi Statisztikai Hivatal) - **7 központi hivatalok** (Kormány által a kormányrendeletben létrehozott, miniszteri irányítás alatt álló, központi államigazgatási szervek pl. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, NAV) - **8 rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat** (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv) - **9 önálló szabályozó szervek** (OGY által sarkalatos törvényben létrehozott, rendeletalkotási joggal bíró központi államigazgatási szervek pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) **[A közigazgatás területi szintje:]** A területi szinten az államigazgatási szervek mellett már önkormányzati szervek vannak.  **Egyrészről tehát az államigazgatás dekoncentrált szervei** - a dekoncentrált szervek központi irányítás alatt**,** területi egységekben, megyékben vagy régiókban, egyszemélyes vezetés alatt, különös hatáskörű szervként közigazgatási feladatokat látnak el.  - az **országgyűlés** és a kormány szervezetalakítási joguknál fogva **törvénnyel**, vagy **kormányrendelettel** hozhat létre dekoncentrált szervet - a szervek **vezetőit a miniszter nevezi ki**, speciális esetben a miniszterelnök vagy az államtitkár  - **illetékességük** egy **bizonyos területi egységre terjed** ki (így pl. adott megyére, régióra, járásra, bár át is nyúlhatnak a szokványos területi egységeken, ld. nemzeti parkok)  - többnyire **hatósági jogalkalmazást** végeznek elsőfokon, **egyszemélyi vezetés** alatt - **legjelentősebb** szereplői pedig kétség kívül a **megyei és a fővárosi kormányhivatalok** (amelyek a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveiként működnek a fővárosban, illetve a 19 megyében) **Másrészről** pedig a **megyei önkormányzatok** sorolhatóak ide.** ** **[A közigazgatás települési szintje:]** Települési szinten **kizárólag önkormányzati** szervek találhatóak (bár a jegyző bír bizonyos mértékű államigazgatási jogosítványokkal, önálló államigazgatási szervekkel ezen a szinten nem találkozunk)  \- a települési önkormányzatok hatfélék lehetnek:  - községi, nagyközségi önkormányzat,  - járásszékhely városi önkormányzat,  - városi önkormányzat,  - megyei jogú városi önkormányzat,  - fővárosi önkormányzat,  - fővárosi kerületi önkormányzat  **[A közintézmények:]** Nem tagolhatóak a fenti felosztásba a különféle közintézmények. A **[közig. harmadik alrendszeréne]**k is nevezik. A hatályos szabályozás a közintézményeknek három típusát különbözteti meg:  \- **a közintézetek** (vagyis az **alapvetően humán közszolgáltatásokat** ellátó, fenntartói irányítás alatt álló közintézmények, amelyek nem tagokkal, hanem felhasználókkal bírnak; ilyenek pl. a kórházak, az iskolák, az óvodák, színházak, múzeumok, egyetemek...),  \- **a köztestületek** (vagyis az **önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, közfeladatot ellátó közintézmények**, amelyek létrehozását törvény rendeli el; ilyenek pl. MTA, kúriák) \- **a közalapítványok** (vagyis azok az alapítványok, amelyeket az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete **közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása** céljából hozott létre; **bár kiemelendő, hogy a hatályos jog alapján 2006 augusztusa óta alapításukra ma már nincs lehetőség, a már létező közalapítványok azonban tovább működhetnek) ** **Közös jellemzőik (ált.):** - általában autonóm jogállásúak, feladataikat önállóan látják el - nem gyakorolnak közhatalma (köztest. kiv. lehet!) - felettük általában állami felügyelet érvényesül - állami forrásokból gazdálkodnak - nonprofit jellegűek [Intézményrendszer tagolása]: a. közigazgatási szervek (államigazgatás és önkormányzati igazgatás szervei) b. közintézmények (köztestületek, közalapítványok, intézeti típusú szervek: közintézet, közüzem) **[10. TÉTEL A köztestületi önkormányzatok]** **Köztestület vagy másképpen köztestületi önkormányzat** a közintézmények egyik típusa. **[Előzmény]:** - Magyarországi története a XIX. század második felére nyúlik vissza - II\. vh-t követően fokozatosan kikerült a magyar jogrendből a köztestület - majd a PTK 1993. évi módosítása intézményesítette újra **[Létrehozásának oka]**: ennek a **közjog és magánjog határán elhelyezkedő szerveződésnek**, hogy bizonyos fontos állami (közigazgatási) feladatokat az e feladatok ellátásában **közvetlenül érdekeltek jobban** tudnak ellátni, mint bármilyen más állami szervek. **[Fogalma]:** önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, közfeladatot ellátó közintézmény, amely létrehozását törvény rendeli el. **[Jellemzői]:** - a köztestület(i önkormányzat) **jogi személyiséggel rendelkezik** - a köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó **közfeladatot lát el** - feladatai sokrétűek, de feltétlen ide tartozik **tagságának érdekképviselete**  - bizonyos közfeladatok ellátására törvény kötelezheti a köztestületet, amely egyébként a **közfeladat ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik**, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.  - a köztestület jellemzője lehet az úgynevezett **kényszertagság**, amely a legtöbb esetben érvényesül. Ennek értelmében törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve hogy meghatározott tevékenység (pl. közjegyzői, ügyvédi) csak köztestület tagjaként folytatható.  **(= kötelező tagság elve)** - - - - **[Fajtái]:** - kamarai köztestületek, melyen belül megkülönböztetjük a szakmai és gazdasági kamarákat - hegyközségek (magyar bortermelés szerveződésének hivatalos alapegysége) - Magyar Szabványügyi Testület - Magyar Olimpiai Bizottság és a sportköztestületek - **[jogi szabályozása]:** - 1990 előtt: MTA, ügyvédi kamarák - 1991-től: közjegyzői kamarák, TB önkormányzatok, - Ptk. (1993-tól), Áht. (2014-től) **[11. TÉTEL A közintézetek és a közüzemek]** **[Közintézetekről általánosságban:]** A közintézetek közvetlenül ellátják az állami (**humán) közszolgáltatások** döntő hányadát. A feladatok alapján a közintézeteket az alábbiak szerint kategorizálhatjuk:  - Nevelési-oktatási intézmények  - Egészségügyi intézmények  - Szociális intézetek  - Kulturális intézetek  - Kutatóintézetek  - Közjogi személyiségű közintézetek [Jellemzői:] - humán közszolgáltatások (megszervezése) - közigazgatás felügyelete - szervezeti elkülönültség (a fenntartótól) - közhatalmi jelleg hiánya - állami források (nonprofit jelleg) - szolgáltatást igénybe vevők \- **a közintézetek alapvetően nem tagokkal, hanem felhasználókkal bírnak** (ide tartoznak pl. a kórházak, az iskolák, az óvodák, a művészeti intézetek, a szociális otthonok)  \- a közintézeteknek a közalapítványokkal ellentétben **nem alapítója**, hanem **fenntartója** (tulajdonosa) van, fenntartói irányítás alatt állnak (**joga van: létrehozni, megszüntetni, átszervezni, belső szervezeti rendjét meghatározni, kötelessége: finanszírozni**) =\> **fenntartók ált. helyi önkormányzatok**. \- ide kapcsolható, hogy **önkormányzatisággal többnyire nem bírnak** (ti. a fenntartó irányítása alatt állnak)  \- a közintézetek feletti **törvényességi felügyeletet többnyire területi államigazgatási szervek** látják el  \- **a közintézetek és a felhasználók között alapvetően kétféle jogviszony jöhet létre**:  - **polgári jogi jogviszony** (többnyire az egyszerű, problémamentes szolgáltatás-igénybevétel esetén, így pl. egy színházjegy megvásárlásakor),  - **közigazgatási jogi jogviszony** (komplikált felhasználás esetén, így pl. ha egy kórházi beteg kómába kerül; amikor is a jogviszony tartalmát egyik fél sem alakíthatja szabadon, ugyanis a közigazgatási jog mindkét jogalany jogait és kötelezettségeit pontosan és eltérést nem engedően rendezi)  \- **az azonos csoportba tartozó közintézetek ágazati (szakmai) irányítás alatt állnak,** magyarán adott közintézeti kategóriában (így pl. a közoktatási intézmények esetében) a feladatellátás **legfontosabb rendezőelveit, a hosszú távú országos célkitűzéseket, valamint az általános és kötelező szabályokat** nem a fenntartó, hanem **központi közigazgatási szerv** (jellemzően minisztérium) **állapítja meg és felügyeli** betartásukat  \- **a közintézetek más közintézetekkel együttműködve látják el feladataikat, sőt, vannak olyan közintézetek, amelyek egyenesen befolyásolhatják más közintézetek tevékenységét.** (ún. [szakmai módszertani irányítás], így pl. a könyvtárak esetében ilyen jogosultsággal bír az Országos Széchenyi Könyvtár)  -Habár a közintézetek fontos állami feladatokat valósítanak meg, ez az általános funkció nem jelent kizárólagosságot a feladatellátásban. Vagyis **a közintézetek által ellátott feladatokat (feltételek mellett ofc) magán (gazdasági) szervezetek is elláthatják** =\>pl. magánkórházak **[Közüzemek ]** - Gazdasági közszolgáltatásokat látnak el - ált. piaci áron - az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke mérhető - **[fogalma]**: - szűkebb: 1977. évi VI. tv. =\> (Korm.r. =\>) - tágabb: állami / önkormányzati gazdasági közszolgáltatást végző szervezet - A közüzem feladata, hogy a közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa - **Közszükségleteket ellátó vállalat**; olyan állami vagy önkormányzati, illetve magánkézben levő vállalat, amelynek működését, tevékenységét, szolgáltatásait közvetve vagy közvetlenül igénybe veszi a lakosság (például víz-, gáz-, áramszolgáltatás, közlekedési vállalat). (EZT ÉN SZEDTEM A NETRŐL) - létesítés célja: közfeladat ellátása - irányítás: Ptk. (tulajdonosi jogok gyakorlása) **[Típusai]**: - **állami** vállalat =\> az állami törvényességi felügyelet - **gazdasági társaságok** =\> általános törvényességi felügyelet (cégbíróság) - **vegyes** tulajdonban álló közüzemek (Á/önk + magán) - személyi állomány: (általában) munkavállaló **[Közfeladatok]**: - Energiaszolgáltatás (villany-, gáz-) - Távfűtés, melegvíz-szolgáltatás - Vízellátás, csatornázás - Köztisztasági szolgáltatás - Településtisztasági szolg. - Kéményseprés - Állami bérlakások, ingatlanok kezelése - Helyközi, távolsági vasúti és közúti személyszállítás **[12. TÉTEL A közjogi személyiségű közintézetek]** \- **a közintézeteken belül a közjogi személyiségű közintézetek** (vagyis az egyetemek és a főiskolák) **különleges kategóriát képeznek, ugyanis egyrészről önkormányzatisággal és jogi személyiséggel rendelkeznek, másrészről felhasználóik a közintézet integráns részeinek tekintendőek ** \- az autonómia kiterjed az **önálló gazdálkodásra** (saját bevétel), a képzési rendszer, szervezet kialakítására, továbbá **megalkotja szabályzatait**, **döntési jogkörre** (pl. hallgatói ügyek, foglalkoztatási kérdések), **oktatási**, kutatási **módszer kiválasztására**, **alkalmazottak szabad megválasztására**, munkaköri feladatok meghatározására, **intézmény vezetőinek** megválasztására \- gazdálkodásukat az **Állami Számvevőszék ellenőrzi**  \- **törvényességi felügyeletüket az oktatásért felelős miniszter** látja el (amely keretében vizsgálja, hogy az állami egyetem vagy főiskola működése megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, illetőleg hogy a nem állami felsőoktatási intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e)  \- emellett kapcsolatban állnak az **Országgyűléssel** (ugyanis pl. az Országgyűlés határozza meg a felsőoktatási rendszer működési elveit, a felsőoktatás fejlesztésének irányait, illetve az ehhez szükséges állami hozzájárulást), **a köztársasági elnökkel** (ugyanis pl. a köztársasági elnök bízza meg és menti fel az egyetem rektorát és az egyetemi tanárokat), valamint a **Kormánnyal** (ugyanis pl. a Kormány állapíthatja meg az adott évben államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatók létszámát) is  \- **szervezetileg többnyire három részre oszlanak: ** - **a rektorra** (akinek feladata vezetni és képviselni a felsőoktatási intézményt),  - **a szenátusra** (amely a felsőoktatási intézmény legfőbb [döntéshozó], valamint döntés-végrehajtást [ellenőrző szerve]),  - **valamint a gazdasági tanácsra** (amely a rendelkezésre bocsátott források, eszközök, illetve [közpénzek] hatékony és felelős felhasználását hivatott elősegíteni), bár bizonyos értelemben ide sorolhatóak az újonnan megválasztott [kancellárok] is  **[13. TÉTEL: A közigazgatás központi szintje]** **[A közigazgatás központi szintje:]** **A központi szinten kizárólag államigazgatási szerveket találunk, közös jellemzőik**:  \- többnyire **egyszemélyi vezetés** alatt állnak, hogy  \- a központi államigazgatási szervnek címzett **hatáskört a szerv vezetője** gyakorolja,  \- a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a **kiadmányozási** **jogot** a központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában lehet átruházni  - **1 Kormány** (a közigazgatás csúcsán elhelyezkedő, kormányzati tevékenységet végző, a közigazgatási szervek tevékenységét irányító, igazgató és koordináló szerv) - **2 kormánybizottságok** (a kormánytól **valamely ügy kivizsgálásra, megtárgyalására, elintézésére kijelölt** s a Kormány nevében intézkedő bizottság pl. Vidékfejlesztési KB) - **3 Minisztériumok** (Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda, szakminisztériumok) - **Miniszterelnökség** (a miniszterelnök munkaszervezete; tevékenységét a miniszterelnök irányítja, egyébiránt most már miniszteri vezetés alatt áll, aki ellátja a **miniszterelnök személye körüli teendőket, segíti a miniszterelnök munkáját**, a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolásáért felel pl. kult. örökség védelme) - **Miniszterelnöki Kabinetiroda** (általános **politikai koordináció**, a miniszterelnök politikai munkaszervezete, élén ME kabinetfőnöke, ő a felelős: a kormányzati kommunikációért, a turizmusért, a vendéglátásért, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért.) - **szakminisztériumok** (**miniszterek munkaszerve**i; tevékenységüket a Kormány irányítja, egyébiránt miniszteri vezetés alatt állnak, akiknek feladat- és hatáskörei eltérőek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Min., Igazságügyi Min., Innovációs és Technológiai Min., Külgazdasági és Külügymin., Pénzügyminisztérium,) *=\> ez jogszabályból!* - **4 Miniszterelnöki Kormányiroda** (A **ME kormányzati igazgatási munkaszerve**, ME közvetlen irányítása alatt, közig. államtitkár vezeti, feladatok: kormányzati igazgatás szervezése, összehangolása, Kormány munkatervének előkészítése, Kormányülések előkészítése, Kormány döntések végrehajtásának ellenőrzése) - **5 kormányzati főhivatalok** (országos hatáskörű, törvény által létrehozott, Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szervek: Központi Statisztikai Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal) - **6 központi hivatalok** (Kormány által a kormányrendeletben létrehozott, miniszteri irányítás alatt álló, központi államigazgatási szervek pl. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, NAV) - **7 rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat** (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv) - **8 autonóm államigazgatási szervek** (OGY által létrehozott, a **Kormány irányítása alatt nem álló** központi államigazgatási szervek: Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Nemzeti Választási Iroda) - **9 önálló szabályozó szervek** (OGY által sarkalatos törvényben létrehozott, rendeletalkotási joggal bíró központi államigazgatási szervek: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Országos Atomenergia hivatal) **[14. TÉTEL: A kormány jogállása, az államigazgatás irányítása]** ** [A Kormányról általánosan ]** **A Kormány a közigazgatás csúcsán elhelyezkedő, kormányzati tevékenységet végző, a közigazgatási szervek tevékenységét irányító, igazgató és koordináló szerv** (**a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, az államigazgatás legfelsőbb szintű irányítója, a végrehajtó hatalom általános szerve**)  \- **ebből adódóan a Kormány többszörösen összetett módon jelenik meg a közigazgatás szereplői közt ** \- **egyrészről vannak\ - közvetlenül alárendelt** \[ld. a minisztériumok, a (nem a megyei és a fővárosi, hanem a központi szinten elhelyezkedő) kormányhivatal\], illetőleg\ - **közvetve** **alárendelt** (az előbb említett két szerv kivételével az államigazgatás összes többi szereplője, kivéve az autonóm jogállású szerveket) **szervei ** \- **mindemellett** lényeges, hogy bár első ránézésre úgy tűnhet, **nincs alá-fölérendeltségi viszonyban az Országgyűléssel** (az egyetlen lényegi reláció köztük az, hogy a Kormány politikai felelősséggel tartozik az Országgyűlés felé)  \- **belső felépítését tekintve pedig elmondható, hogy tagjai a Miniszterelnök és a miniszterek ** \- **kiemelkedő szerepe van a Miniszterelnöknek**, ugyanis **utasíthatja a minisztereket, megszabhatja a Kormány egészének politikáját,** mindemellett **irányítja** saját közigazgatási szervét, a **Miniszterelnökséget**, valamint **az ő javaslatára nevezik ki és mentik fel a köztársasági elnököt**  **[A Kormány jogállási/miniszterelnöki jogállás:]** - Alaptörvény 15-22. cikk =\> jogállás, hatáskör - 2018\. évi CXXV. tv. =\> szerveire vonatkozó regulációkat ez tartalmazza (KIT=kormányzati igazgatásról szóló törvény) - Kormány jogállását tekintve: Miniszterelnöki jogállása van, vagyis ME-nek meghatározó szerepe van ezekre nézve: - személyi kérdések - megbízatás - kormányprogram - kormányülés vonatkozásában. **[A kormány funkciója]**: kormányzás **+** igazgatás - **végrehajtó hatalom általános szerve, eszköze**: - **feladat- és hatáskör**e kiterjed **mindarra**, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten **nem** **utal** **más szerv feladat- és hatáskör**ébe - Ogy-nek felelős - **államigazgatási szerveket hozhat létre (szervezetalakítási hatáskör)** - feladatkörében **rendelet**et alkot(hat) és **normatív határozat**okat hoz(hat) - **összetétele**: miniszterelnök + miniszterek =\> testületi szerv - **működése**: ügyrend alapján **[A Kormány feladatköre ]** **A Kormány feladatköre két nagy csoportra osztható: ** a\) **kormányzási jellegű feladatok**:  - főként az **alkotmányos rend** védelme,  - az **állampolgárok jogainak biztosítása** és védelme,  - a **nemzeti egység** biztosítása,  - a **társadalmi-gazdasági tervek kidolgozása** és végrehajtása,  - vészhelyzetben, megelőző védelmi helyzetben, valamint a közrend, **közbiztonság védelme** érdekében a szükséges intézkedések megtétele,  - a **külpolitika meghatározása** és a kormányközi szerződések megkötése, Magyarország képviselete az EU kormányzati részvétellel működő intézményeibe  b\) **végrehajtási jellegű feladatok: ** - a **minisztériumok** és a **kormányhivatalok** tevékenységének összehangolása, **irányítása**,  - a **helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete**,  - a tudományos, kulturális fejlesztés állami feladatainak meghatározása,  - a szociális a Magyar Honvédség és a **rendvédelmi szervek működésének irányítása**  - a **törvények végrehajtásának biztosítása**  **[A Kormány hatásköre ]** **A Kormány legfőbb hatásköri eleme\ - a miniszterek tevékenységének,\ - a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányzati főhivataloknak,\ - illetve közvetve az államigazgatás egész intézményrendszerének az irányítása**.  \- irányításról, meghatározó mértékű befolyásolásról beszélünk tehát, amely a Kormány esetében **az ellenőrzés**, **a felügyelet és az utasítás lehetőségén felül három plusz jogot jelent: ** - **a jogalkotás joga** (ugyanis a Kormány, feladatkörében eljárva, törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkothat),  - **a szervezetalakítási jog** (ugyanis minisztérium, autonóm jogállású szerv és kormányzati főhivatal kivételével bármilyen államigazgatási szervet létrehozhat, átalakíthat vagy megszüntethet, tipikusan ilyen pl. a kabinet, a kormánybizottság, illetve a kormánybiztos intézménye),  - **a gazdálkodás meghatározásának a joga** (ugyanis a közigazgatás egészének gazdálkodására a Kormány tesz javaslatot)  \- **a Kormány az irányítási jogokat testületként gyakorolja, éspedig az alárendelt szervek vonatkozásában** (bár a helyi önkormányzatok felett csakis törvényességi felügyeletet lát el, vagyis nem irányítja őket, ld. feljebb)  **[A kormány szervei: ]** 1**.Kormánybizottságok**  2.**Kabinetek ** \- Gazdasági Kabinet  \- Nemzetbiztonsági Kabinet  \- Társadalompolitikai Kabinet  3.**Egyéb** javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó **testületek**  4.**Miniszterelnökség**, **Miniszterelnöki** **Kabinetiroda** **[15. TÉTEL A Kormány működése, a Kormány munkáját segítő szervek]** **A Kormány a kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma**. **[Működése]:** - A Kormány rendszeresen (ált. hetenként) tart **ülést**, amelyek a fél évi időtartamra szóló, havi ütemezésben elfogadott **munkaterv** alapján folynak. - A **kormányüléseken** megtárgyalják a benyújtott **előterjesztéseket és jelentéseket**, valamint döntéseket hoznak. - A Kormányhoz benyújtott **előterjesztés** **célja a testület döntésének kezdeményezése**. (az előterjesztésben tehát meg kell fogalmazni a határozott döntési javaslatot.) - A Kormányhoz benyújtott jelentés célja - döntést nem igénylő ügyben - a testület tájékoztatása. - A Kormányülésére benyújtott előterjesztést és **jelentést előzetesen a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten kell megtárgyalni.** - **A kormányülésen a kormány tagjai**, (illetve tanácskozási joggal) az **előterjesztő**, az **állandó meghívottak** (a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és a kormányszóvivő), és a **miniszterelnök által meghívottak vesznek részt.** - A kormány ülésén a minisztert (kinek részvétele kötelező), **akadályoztatása esetén** a miniszterhelyettes, egyidejű akadályoztatásuk esetén a miniszter által erre kijelölt államtitkár helyettesíti. - A **kormány** feladatkörében **rendeletet bocsát ki, vagy határozatot hoz.** - A kormány döntései szövegének **véglegesítéséről**, az ülés összefoglalója alapján a **ME Kormányiroda vezetője gondoskodik.** - **A kormány döntéseit** az üléstől számított **8 munkanapon** **belül ki kell hirdetni**, ill. közzétenni, az érdekeltek részére meg kell küldeni. - A kormány határozatait a **Magyar Közlöny** határozatok tárában kell közzétenni. - A kormány üléséről összefoglaló, és a kormány tagjainak kérésére, indokolt esetben a ME engedélyével, az összefoglaló elkészítésére alkalmas **hangfelvétel** készül. - Az **összefoglaló elkészítéséről a ME Kormányiroda vezetője gondoskodik.** - A hangfelvétel, a kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a ME Kormányirodán rendelkezésre áll. **[A kormány munkáját segítő szervek]:** 1. **kormánybizottság** - A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, **több miniszter feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottság**ot hozhat létre - különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórum - **Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság:** - **feladata**: az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása - a fejlesztéspolitika területén hozandó **kormányzati döntések előkészítése** - az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi koordinációs tevékenységének elősegítése - a kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. - **A Nemzetbiztonsági Munkacsoport** - a Nemzetbiztonsági Kabinet döntés-előkészítő testülete 2. **[kabinet:]** - a Kormány munkáját segítendő, a kormányzati döntéshozatal **különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma**ként működnek a kabinetek - a hatályos szabályozás szerint **Stratégiai és Családügyi, Gazdasági, Nemzetpolitikai** és **Nemzetbiztonsági** működik - a kabinet működésének **célja a Kormány döntéseinek előkészítése, valamint döntés a Kormány hatáskörébe tartozó ügyekben.** 3. **[tanácsadó testület: ]** - a **Kormány munkáját döntés-előkészítő céllal támogató konzultatív szervek**. - **tagjai** rendszerint nem állami/politikai vezetők, és nem is tisztviselők, hanem **az** **állami, gazdasági élet elismert szakemberei**, akik döntéseikben kifejezetten szakmai szempontokat érvényesítenek. - Munkájukról a Kormány számára esetenként **jelentés** készül. A kormánybizottság, valamint a Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testülete nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel. 4. **[kormánybiztos]** - **kiemelt fontosságú feladat ellátására** nevezi ki a Kormány határozatában - **ki lehet kormánybiztos**? - kormánybiztossá miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár kizárólag eredeti feladatkörével kapcsolatban, - más személy a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki. - megbízatása **határozott időre** szól - tevékenységét a miniszterelnök, illetve (a Kormány által) **kijelölt miniszter irányítja** - kormányrendelet irányítási jogkörrel ruházhatja fel *De amúgy segíti a munkáját az ME Kormányiroda, ME Kabinetiroda stb. de az MS kézirat kifejezetten a fentieket említi.* **[16. TÉTEL: A kormányzati koordináció (Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnöki Kormányiroda)]** **[A Miniszterelnöki Kormányiroda]** - a miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működő különös hatáskörű központi államigazgatási szerv - a **miniszterelnök** **közvetlenül irányítja**, egyébiránt a közigazgatási államtitkár vezeti - **[funkció]**: - **összehangolja és megszervezi a kormányzati igazgatá**s -- ide nem értve a területi közigazgatás -- működését, - **előkészíti a Kormány munkatervének és törvényalkotási programjának a tervezetét**, gondoskodik azok végrehajtásáról, - a **Kormány üléseit előkészíti**, - s**zervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását.** - a minisztériumokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések vonatkoznak rá **[A Miniszterelnökség]** (2014. óta **minisztériumi** jogállású szerv) - **a miniszterelnök munkaszervezete** - **funkció**: a **kormányzati tevékenység összehangolásának irányítása, szakpolitikai feladatokat ellátása** - a **Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata** -- a Kormányt kiszolgáló ún. titkársági (adminisztratív-igazgatási) feladatokon kívül **-- az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolása**. - A **Miniszterelnökségen működnek** a **miniszterelnök-helyettes**, a **miniszterelnöki biztosok,** a **kormánybiztosok** hivatali apparátusa, valamint **államtitkárok** és **helyettes államtitkárok**. - A Miniszterelnökségre a **minisztériumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni**. - **szervezeti felépítését** (főosztályok, osztályok), belső munkamegosztási és működési rendjét **a ME által kiadott SZMSZ** tartalmazza. **[Miniszterelnöki Kabinetiroda]** - a miniszterelnök **politikai munkaszervezeteként** működik - A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a miniszterelnök kabinetfőnöke - a Kormány **általános politikai koordinációért, a kormányzati kommunikációért, a turizmusért, a vendéglátásért, és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések** egységesítéséért felelős tagja. **[17. TÉTEL: A minisztériumok, mint központi államigazgatási szervek]** **[Története]** - 1848\. évi III. tc. → „kormány" megfelelője - 1867 után szakosított rendszer kiépítése - 1949\. évi XX. tv. → felsorolás + feladatok - 1950\. évi IV. tv. → törvény sorolja fel - 2018\. évi V. tv. → tv felsorolás - 2022\. évi II. tv. → hatályos felsorolás **A minisztériumról általánosan ** \- a miniszter munkaszerveként funkcionáló, a Kormány közvetlen irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szervek**.** **Felsorolásuk (2+8):** - Miniszterelnökség (tsdmpol. tev. koordinációja + szakpolitikai fel.) - Miniszterelnöki Kabinetiroda (általános pol. koordináció) - Agrárminisztérium - Belügyminisztérium - Emberi Erőforrások Minisztériuma - Honvédelmi Minisztérium - Igazságügyi Minisztérium - Innovációs és Technológiai Minisztérium - Külgazdasági és Külügyminisztérium - Pénzügyminisztérium **[A minisztérium szervezete ]** \- **a minisztérium legfőbb tisztségeit az Alaptörvény, illetve külön törvény határozza meg, ezeken felül azonban a minisztérium saját maga alakíthatja ki szervezetét (saját SZMSZ) ** \- a minisztériumokon belüli szervezetrendszer több szintre oszlik, vagyis:  - **a miniszter** (vagyis a minisztérium vezetője, aki e feladatkörében eljárva gyakorolja a minisztériumot megillető feladat- és hatásköröket, illetőleg ezzel összefüggésben irányítja az ágazati államtitkárok és a közigazgatási államtitkár tevékenységét),  - **a parlamenti államtitkár** (új pozíció, a miniszter helyetteseként funkcionál) és helyettese,  - **a miniszteri biztos** (vagyis a miniszter által az egyes kiemelt fontosságú feladatok ellátására, eseti jelleggel, időlegesen kinevezett tisztviselő),  - **az ágazati államtitkárok** (vagyis a szakmai hátteret biztosító tisztviselők) és helyetteseik,  - **a közigazgatási államtitkár** (vagyis a minisztérium hivatalának vezetője) és helyettese,  - **a főosztályvezetők és helyetteseik, ** - **az osztályvezetők és helyetteseik, ** - **az egyes tisztviselők munkavégzését segítő titkárságok ** \- **az egyes pozíciókat érdemes 3 csoportba osztani: ***(ábra 3. o.)* - **politikai vezetők** a **miniszter** és az **államtitkár** (valamint ezek segítői: kabinetfőnök, politikai főtanácsadó) =\> **megbízatásuk** többnyire az őket kinevező **Kormány megbízatásához igazodik**, politikai szolgálati jv. - **szakmai felsővezetők** a **közigazgatási** **államtitkár**, **helyettes államtitkárok** (kormányzat szolgálati jogviszonyban) - **szakmai vezetők** a **főosztályvezetők** és az **osztályvezetők** (ezért **megbízatásuk általában a Kormány megbízatásától független**, állandó, kormányzati szolgálati jv.)  **[A minisztérium feladat- és hatásköre ]** A minisztériumokat megillető **feladat- és hatásköröket többnyire a miniszter gyakorolja. ** **Általános minisztériumi feladatok:** - Kormány-előterjesztések előkészítése - Döntések végrehajtása - Ágazati stratégia-alkotás és tervezési feladatok - Irányítás, felügyelet ellenőrzés - Döntési jogkör hatósági és egyedi ügyekben - Információs szolgáltató feladatok - Nemzetközi és civil kapcsolatok építése \- mindemellett nem ritka, bár közel sem általános, hogy adott minisztérium hatósági jogköröket is gyakoroljon  \- **ezeken felül vannak bizonyos részletjogosítványok, amelyek természetüknél fogva kifejezetten:\ - a miniszterekhez** (ilyen pl. a minisztérium vezetése, a szervezeti felépítés és működés főbb szabályainak meghatározása),\ **- az államtitkárokhoz** (ilyen pl. a miniszter helyettesítése, munkájának előkészítése és segítése), illetve **\ - egyéb minisztériumi tisztviselőkhöz kapcsolódnak ** \- **megemlíthető még az a szabály is, amely szerint az egymáshoz hasonló, kapcsolódó feladatok ellátását lehetőség szerint egy közigazgatási szervhez** (jelen esetben minisztériumhoz) **kell telepíteni** (ún. resort elv), **bár ezt különféle pragmatikusabb elvek** (így pl. a hatékonyság, a célszerűség elve) **felülírhatják **  **[18. TÉTEL A kormányzati főhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek jogállása]** **[A nem minisztériumi jogállású központi szervekről általánosan ]** **A központi szervek harmadik nagy csoportját** (a Kormány és a minisztériumok mellett) **a nem minisztériumi jogállású központi szervek alkotják, ezen belül is**:  a\) a kormányzati főhivatalok,  b\) a központi hivatalok,  c\) az autonóm jogállású központi szervek,  d\) az önálló szabályozó szervek  **[A kormányzati főhivatalok ]** **A kormányzati főhivatal törvény által létrehozott, a Kormány közvetlen irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv, amelynek felügyeletét a Miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. ** \- **taxatív felsorolásukat törvény tartalmazza**:  - a Központi Statisztikai Hivatal,   - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, - Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal  \- a törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható, **költségvetése** pedig a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül **önálló címet képez**  \- szervezetét **saját SZMSZ** határozza meg  \- kiemelendő, hogy a felügyeletet gyakorló miniszter mellett **külön kormányhivatali vezető felel a zavartalan és rendeltetésszerű működéséért** (akit szintén a Miniszterelnök nevez ki)  \- **területi szervekkel** pedig akkor **rendelkezhet**, **ha erre** a létrehozó **törvény kifejezetten lehetőséget ad ** **[A központi hivatalok ]** **A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott**, (a Kormány közvetett és) **miniszter közvetlen irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv, amelynek vezetőjét a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. ** \- taxatív felsorolásukat - a kormányzati főhivatalokkal ellentétben - nem tartalmazza jogszabály, de **ide tartozik különösen: ** - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,  - Oktatási Hivatal - Magyar Államkincstár - NAV \- **költségvetése** az irányítását ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül **önálló címet képez ** \- szervezetét a központi hivatal **saját SZMSZ** határozza meg  \- területi szervekkel akkor rendelkezhet, ha erre a központi hivatalt létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad  **[Az autonóm jogállású központi szervek ]** **Az autonóm jogállású államigazgatási szervek autonómiája azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom részét képezik ugyan, azonban a Kormánytól függetlenek.** (olyan sajátos feladatokat látnak ugyanis el, amelyek megkövetelik, hogy külső befolyástól mentesen, kizárólag jogszabály alapján fejthessék ki tevékenységüket)  \- **az autonómia azonban nem egysíkú, hanem egyszerre több ponton is megmutatkozik** \[így pl. **létrehozásuk és szabályozásuk csakis törvényben lehetséges** (ebből adódóan csakis az Országgyűlés hozhatja őket létre, illetve csakis az Országgyűlés felé tartoznak beszámolással),  \- **a vezetők és a tagok megválasztása és kinevezése általában független a Kormánytól**, gazdasági önállóssággal rendelkeznek, valamint döntéseiket kizárólag bíróság vizsgálhatja felül\]  \- **a hatályos szabályozás a következő autonóm jogállású központi szervet sorol fel: ** - Közbeszerzési Hatóság - Integritás Hatóság - a Gazdasági Versenyhivatal,  - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,  - a Nemzeti Választási Iroda  **[Az önálló szabályozó szervek ]** **Az Országgyűlés sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására, önálló szabályozó szerveket hozhat létre. ** \- az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra  \- a szerv vezetője a szerv tevékenységéről évente **köteles beszámolni az Országgyűlésnek**  \- emellett a **szerv vezetője** (törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében eljárva) **jogosult rendeletet kiadni**  \- **a hatályos szabályozás két önálló szabályozó szervet ismer: ** - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,  - a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal  - Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága - Országos Atomenergia Hivatal +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | | **Kormányzati | **Központi hivatal** | | | főhivatal** | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | törvényi felsorolás | KSH, OAH, SzTNH (ld. | taxatíve nem sorolja | | | Kit.) | fel tv. | | | | | | | | (pl. OH, KK, MÁK, | | | | ÁEEK, SzGyF, NAV) | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | létrehozás | törvény | Kormányrendelet | | | | (törvény🡪NAV) | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | irányítás | Kormány | miniszter | | | | | | | (felügyelet 🡪kijelölt | | | | miniszter) | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | feladat- és hatáskör | törvényben (különös | rendeletben (különös | | | hatáskör) | hatáskör) | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | önállóság | a törvényben | ⌧ | | | meghatározott | | | | feladatkörében nem | | | | utasítható | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | SzMSz kiadása | kormányzati főhivatal | irányítási jogkörrel | | | vezetője | rendelkező miniszter | | | | | | | (jóváhagyás | | | | 🡪felügyeleti | | | | jogkörrel rendelkező | | | | miniszter) | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | vezető kinevezése és | miniszterelnök | irányítási jogkörrel | | felmentése | | rendelkező miniszter | | | (felügyeleti jogkört | | | | gyakorló miniszter | | | | javaslatára ) | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | | **Autonóm | **Önálló szabályozó | | | államigazgat