13-15. tétel PDF
Document Details
Tags
Summary
This document provides information about fire safety regulations, focusing on electrical equipment, fire protection equipment, and administrative procedures related to fire safety and building code.
Full Transcript
**13. a.) Ismertesse a villamos berendezések tűzvédelmi használati szabályait!** 200\. § (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. \(2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység be...
**13. a.) Ismertesse a villamos berendezések tűzvédelmi használati szabályait!** 200\. § (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. \(2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. \(3) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. \(4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható. **b.) Ismertesse a tűzoltó védőeszközök közül a lábvédelmi eszközök típusait és tulajdonságait!** A tűzoltók napi munkavégzése közben nagy fontosságot kell tulajdonítani a korszerű lábvédő eszközöknek, amelyek védik a lábat -- egyben a talpat is -- a leeső, zuhanó tárgyak hatásaitól, a szúrásoktól, a hőtől, a víztől és a különböző kémiai anyagoktól. A védőcsizmáknak biztosítaniuk kell a használók csúszásmentes, biztos mozgását. pl. Haix védőcsizma **c.) A szakhatósági eljárás a közigazgatási rendtartásban** (1) Törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra, a szakhatóság állásfoglalására a döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket csak az előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén kell alkalmazni. (3) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a kérelmet vissza kell utasítani. (4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. (5) A hatóság és a szakhatóság, valamint a szakhatóságok egymás között a kérelem teljesítésére vonatkozó feltételeket egyeztetés útján állapítják meg. Teljes hatósági eljárásoknak számos esetben része, hogy az eljáró hatóság szakkérdésekben megkeres egy vagy több más hatóságot, akiknek az állásfoglalását kéri. 2018. január 1. óta az 531/2017 (XII.29.) Korm. rendelet alapján történik a szakhatóságok kijelölése. Korábban ez számos különböző rendelet alapján történt. A szakhatósági eljárásoknak általában, az alapeljárás díján felül, van egy külön díja. Az eljáró hatóság feladata, hogy mielőtt megkeresi az adott szakhatóságot, befizettesse az ügyféllel azt és a megkeresés mellé csatolva küldje meg a banki igazolást. A szakhatósági állásfoglalás irányadó ügyintézési határideje 15 nap, de az 531/2017-es Korm. rendelet mellékleteiben megtalálhatóak ettől eltérő határidők is. A szakhatósági állásfoglalás indoklás részét az eljáró hatóság köteles pontosan, szó szerint idézni a döntésében. A szakhatóság a hozzájárulását a legtöbb esetben valamilyen kikötéssel adja meg. A szakhatósági döntés ellen közvetlenül nem lehet fellebbezni, csak a döntés közlését követően az eljáró hatóságnál lehet megtámadni azt. Ha a szakhatóság nem adja meg a hozzájárulását valamilyen okból, akkor az eljáró hatóságnak meg kell szüntetnie az eljárást. Az eljárás megszüntető végzés ellen lehet itt is csak fellebbezést benyújtani **14. a.) Ismertesse a beépített tűzjelző berendezések használati és felülvizsgálati szabályait!** ***Beépített tűzjelző berendezés**:* az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezés. 201\. § (1) A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania. \(2) Az építményekben a kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés folyamatos működtetéshez szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania. A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezés tűz észlelésére, oltására, a tűzterjedés gátlására szolgáló **részegységeinek működési feltételeit a részegységek környezetében folyamatosan biztosítani kell, azok hatékonyságát eltakarással, eltorlaszolással vagy más** **módon korlátozni, csökkenteni nem szabad.** 202\. § (1) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban -- ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett -- a tűzoltóság hívószámát vagy az egységes segélyhívó számát jól láthatóan fel kell tüntetni. \(2) Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja *a)* kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték, *b)* a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy *c)* a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet). \(3) A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia. \(4) A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell *a)* a berendezés üzemképes állapotát, *b)* a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, *c)* az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, *d)* a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, *e)* az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és *f)* az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. \(5) A berendezés -- közte a tűz- és hibaátjelző -- tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. \(6) A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. \(7) A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell. \(8) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha *a)* a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, *b)* a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza, *c)* a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és *d)* az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak. 203\. § (1) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központot állandóan üzemkész állapotban kell tartani, kezelését felkészített személyzettel kell biztosítani. \(2) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központ helyiségében hozzáférhető helyen kell tartani *a)* a tűz- és hibaátjelző rendszer megfelelőségét igazoló tanúsítvány vagy teljesítménynyilatkozat másolatát, *b)* a tűz- és hibajelzésre, a tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása esetére meghatározott intézkedési utasításokat, terveket és *c)* a tűz- és hibaátjelzést fogadó központ kezelésére felkészített személyek névsorát. \(3) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyilván kell tartani *a)* a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését, *b)* a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület -- föld feletti, föld alatti -- szintszámát, *c)* az oltást nehezítő körülményeket, így különösen gázpalackok, éghető folyadék, izotóp, *d)* a közműelzárók -- így különösen gáz, víz, elektromos, távhő -- helyét, *e)* a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helyét, *f)* a tűzoltást segítő körülményeket, mint hő- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye és *g)* a kapcsolattartó nevét, telefonszámát. \(4) A tűzjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, kezelője, használója és a távfelügyeleti központ üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a téves riasztásokból bekövetkező események -- mint a kivonulás vagy a vonulásból való visszahívás -- elfogadható számát és az ezen felül történő eseményekből származó költségek mértékét, megtérítésének felelősségét és módját. \(5) Ha a távfelügyelet vagy az első fokú tűzvédelmi hatóság által a tűzátjelzés fogadásra meghatározott helyszín megváltozik, az új helyszínre az automatikus tűzátjelzés továbbítását 90 napon belül -- a berendezés állandó felügyeletének folyamatos biztosítása mellett -- kell megvalósítani. (6)[^^](http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=172805.332219#foot1) 204\. § (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. \(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni. \(3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani *a)* az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, *b)* ahol e rendelet előírja és *c)* jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. \(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében -- gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként -- az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. \(5) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. \(6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. \(7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. **b.) Ismertesse a tűzoltó védőeszközök közül a bevetési védőruha típusait és tulajdonságait!** Bevetési védőruhák a tűzoltók napi beavatkozásainál általánosan alkalmazott védőeszközök. A bevetési védőruházat elsődleges célja az, hogy a fej, a kéz és a lábfejek kivételével biztosít-sa a test védelmét, elsősorban a láng és a hő hatásaitól, nyújtson védelmet a víz ellen, de védjen más káros hatások ellen is. A bevetési védőruhákra vonatkozó legfontosabb alapkövetelményeket az MSZ EN 469 számú szabvány határozza meg. Ezek közül néhány fontosabb követelmény: A védőruházatnak biztosítania kell a tűzoltók felső- és alsó testrészeinek, nyakának, karjainak és lábainak védelmét a fej, kéz és lábfej kivételével. A ruházat készülhet egy vagy több darabból is. A ruhát úgy kell megtervezni, hogy illeszkedjen más, szükséges védőeszközökhöz (pl. védőkesztyű) és viselőjének a mozgását lehetőleg csak kismértékben korlátozza. A ruházatot az alkalmazási követelményekhez igazodva megfelelő láthatósági (nappali és éjszakai) jelzésekkel kell ellátni. A védőruházat legyen olyan könnyű, amennyire az elérni kívánt védelmi funkciók ezt lehetővé teszik. Kialakítása és alkalmazott anyagai tegyék lehetővé a könnyű tisztíthatóságot. A védőruházat anyaga ne tegye lehetővé a lángterjedést. A ruházat egyik anyagának sem szabad megolvadnia, csöpögnie vagy begyulladnia és 5%-nál nagyobb mértékben összezsugorodnia. A védőruházatnak megfelelő vegyszerállóságot kell biztosítania. Lehetővé kell tennie megfelelő vízzárást, emellett a használó kényelme érdekében vízgőzáteresztőnek kell lennie és megfelelő szellőzési tulajdonsággal rendelkeznie. A bevetési védőruháknak a következőket kell teljesíteniük vegyszerállóság tekintetében: A védőruha legbelső anyagrétegét nem érheti el a 20C-os hőmérsékletű 40%-os nátrium hidroxid (NaOH), a 36%-os sósav (HCl), a 30%-os kénsav (H2SO4) és a könnyűbenzin. A felsorolt vegyszerek nem hatolhatnak át a ruházat anyagán 10 másodpercnél rövidebb idő alatt. Tehát a fröccsenő vegyszerek okozta maró hatástól meg kell védjék a viselőjét. Ezen anyagokat a külső és közbülső réteg(ek)nek kell távol tartani. [Követelmény a hősugárzás (hőátbocsátás) vonatkozásában ] A hősugárzás elleni védelmi tulajdonságok vizsgálatakor a ruházat külső rétege irányából az anyagmintát a szabványokban meghatározott hőintenzitással hevítik. A túloldalon elhelyezett érzékelővel mérik a felmelegedést. Vizsgálják azt az időtartamot, ami alatt 24ºC-os hőmér-séklet emelkedés lép fel. Ha a mért időtartam az engedélyezett határon túl van, akkor a ruha anyaga a követelményeknek megfelelő. [A lángállóság -- lángterjedéssel kapcsolatos követelmények ] A tűzoltó védőruháknak, illetve anyaguknak a lángállóság-lángterjedés vonatkozásában szabványos hőterheléssel vizsgálva az alábbi főbb követelményeket kell teljesíteniük: A ruha anyagának nem szabad a felületén vagy széleinek bármely oldalán égnie. Nem lyukadhat át, kivéve a többrétegű anyagok külső rétegét. Nem válhatnak le róla égő vagy olvadó részek. Az utánlángolási idő és utánizzási idő átlagértéke maximum 2 sec lehet. A bevetési védőruha anyaga, védelmi képessége: Anyaga NOMEX. A NOMEX kémiai jellegzetességeit tekintve aromás poliamid, vagy más néven aramid. Tulajdonságai közül kiemelendő magas a hőstabilitása, nagy a szilárdsága és jó a vegyszerállósága. A NOMEX még 350-600 oC hőmérsékleten sem bomlik alkotóelemeire, így az anyag égésének egy feltétele biztosan nem teljesül. Az anyag nem olvad, hanem magasabb hőhatásra megkeményedve védőréteget képez. Általában három réteg alkotja a ruha anyagát, melyek között levegőréteg foglal helyet, ezáltal növelve a ruha szigetelőképességét. A külső és belső réteg nagyon gyakran NOMEX, ami biztosítja a ruha hővel és mechanikai hatásokkal szembeni ellenálló képességét, valamint vegyszerállóságát. Közbenső rétegként olyan anyagot használnak, ami víz elleni védelmet nyújt, de lehetővé teszi a testpára áteresztését is. Ezek közül az anyagok közül manapság nagyon elterjedt a GORE-TEX márkanevű anyag. A GORE-TEX egy különleges teflonból készült műanyag membrán. **c.) Az idézés szabályai a közigazgatási rendtartásban.** (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. (2) Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. (3) Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. A tényállás tisztázása során igen gyakran előfordul, hogy bizonyos eljárási cselekmények során valakinek meg kell jelennie a hatóság előtt vagy éppen egy eljárási cselekmény alkalmával. **A megjelenés tekintetében kétféle jogintézményt különböztet meg az Ákr**.: -- az **idézés**t, valamint -- az **értesítés**t. A kettő közötti alapvető különbség, hogy **az idézés a kötelező megjelenésre való felhívás**, míg **az értesítés a bizonyítási eljárási cselekményről való tájékoztatás.** Az idézésnek, mivel kötelező megjelenésre való felhívás, különböző formai és tartalmi előírásoknak kell megfelelnie, már csak azért is, mert annak elmulasztásához szankció kapcsolódik. Ha az idézett kora, egészségi állapota, vagy egyéb méltányolható okból (pl. anyagi helyzetéből fakadóan nem képes állni az utazás költségeit) nem képes megjelenni a hatóság előtt, akkor a tartózkodási helyén is meghallgatható. A **hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező** személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét **akkor idézheti a székhelyére**, ha: -- ezt jogszabály írja elő; -- az idézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel; -- a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely ügyfél eljárási jogait; -- az idézni kívánt személy lakóhelyén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt; vagy -- azt az idézett személy kéri. **Az idézést olyan módon kell közölni**, hogy: \- az idézett legalább **5 nappal előbb** értesüljön róla, \- legyen **egyértelmű, hogy milyen ügyben és milyen minőségben** kívánja meghallgatni a hatóság, \- az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés **elmulasztásának következményeire**. **15. a.) Ismertesse a lakó- és szállásépületekre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat!** 205\. § (1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. \(2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak -- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -- nem helyezhetők el. \(3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le. **b.) Ismertesse a tűzoltó gépjárműfecskendők főbb szerkezeti elemeit!** Az oltóanyag ellátás szakfelszereléseit többféleképpen csoportosíthatjuk. Számosságuk miatt egyik elterjedt besorolásuk az elhelyezkedésük alapján történik. Szakmai körökben elfoga-dott, hogy a folyadékszállító szivattyú csonkjaihoz viszonyítva és a táplálási mód szerint vesszük számba e felszereléseket. *Szívóoldali felszerelés*nek nevezzük a vízforrástól a szivattyú szívócsonkjáig elhelyezkedő felszereléseket. A *nyomóoldali felszerelés*ek a szivattyú nyomócsonkjától a folyadéksugárig találhatók. *Tűzoltó csatlakozófejek, kapcsok* A beavatkozások során a tűz megfékezésére leggyakrabban vízalapú oltóanyagot, esetleg ipari környezetben oltóporokat alkalmazunk. Az oltóanyag az oltóanyagforrástól az ütőképes sugárig sokféle szakfelszerelésen haladhat keresztül, gyakran tömlőkön, beépített csővezetéken ,keresztül jut a tűzre. Az oltóanyagot szállító szakfelszerelések közös eleme az oldható kötést biztosító tűzoltó csatlakozófejek. Célszerű itt a jegyzet elején megismerkedni ezekkel a csatolóelemekkel. Anyaguk jellemzően alumínium öntvény vagy alumínium ötvözet. A kapcsok rendeltetésük és kialakításuk alapján az alábbiak lehetnek: - *Tömlőkapocs* - *Csonkkapocs* - *Kupakkapocs* - *Áttétkapocs* - *a)* a gyártó nevét vagy jelét, - *b)* a gyártás évét, - *c)* a kapocs méretjelét. ***Egyetemes kapocskulcs tűzoltótömlő kapocshoz*** Az egyetemes kapocskulcs a tűzoltó kapcsolóelemek összekapcsolására szolgál. Főként a nagyobb méretű csatlakozó fejek zárásához, illetve nyitásához szükséges az egyetemes kapocskulcs használata. Anyaga acél, öntéssel vagy kovácsolással készül. ***Fecskendő megtáplálási módjai*** Vízeltávolítási és vételezési feladatokhoz, oltóképes sugár előállításához, vagy egy vízszállító jármű oltóanyagának átadásához az alábbi táplálási módok közül választhatunk: ***Felszívásos táplálás*** alkalmával a szükséges oltóvíz-mennyiséget közvetlenül szabad vízforrásból nyerjük, például: folyó, tó, nyílt felszíni vizek. ***Túlnyomásos táplálás*** során az oltóvíz eredendően rendelkezik -- főleg nyomási -- energiával. Az oltófolyadékot jellemzően vízvezeték-hálózatból, vagy egy másik szivattyúból nyerjük. ***Ráfolyásos táplálás**kor* a folyadék energiái közül a helyzeti energia dominál. Ez esetben a víznek a szivattyú tengelyvonala feletti elhelyezkedését használjuk ki. ***Mélyszívóval történő táplálás**t* akkor választjuk*,* ha az oltóvizet az örvényszivattyúk gyakorlati (\~7,5 m) szívómagasságnál mélyebbről vagy nehezen megközelíthető helyről nyerjük. **Fecskendők szívóoldali felszerelései** Szívóoldali felszerelésnek nevezzük a vízforrástól a szivattyú szívócsonkjáig elhelyezkedő felszereléseket. Ezek a tápláláshoz szükséges szakfelszerelések. A szivattyú megtáplálásának módjai: - Felszívásos táplálás: amikor a szükséges oltóvíz mennyiséget szabad vízforrásból nyerjük. - Túlnyomásos táplálás: az oltóvíz mennyiséget vízvezeték-hálózatból nyerjük. - Mélyszívóval történő táplálás: az oltóvizet a gyakorlati (7,5 m) szívómagasságnál mélyebbről vagy nehezen megközelíthető helyről nyerjük. - Ráfolyásos vagy saját tartályból történő táplálás: magasan, vagy a talajszint felett elhelyezett tartályról, illetve a gépjárműfecskendő által szállított vizet használjuk fel. Felszívásos táplálás felszerelései: - Szívótömlő - Lábszelepes szűrő tűzoltó szívótömlőhöz - Szívótömlő kötél és szelepkötél - Tűzoltó csatlakozófejek, kapcsok - Egyetemes kapocskulcs tűzoltótömlő-kapocshoz A túlnyomásos táplálás felszerelései: - Földalatti tűzcsap - Tűzcsapkulcs földalatti tűzcsaphoz - Állványcső földalatti tűzcsaphoz - Áttétkapocs (pót-állványcső) - Táplálótömlő 2 - Gyűjtő tűzoltótömlőhöz - Föld feletti tűzcsap - Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz Mélyszívóval történő táplálás felszerelései - Mélyszívó - Turbó-szivattyú **Fecskendők nyomóoldali felszerelései** Vízsugárképzés felszerelései: - Tűzoltó nyomótömlők: oltóanyagok (víz, habképző-anyag adalékkal kevert víz, oltópor) továbbítására használatos, összehajtható vagy tekercsbe göngyölhető tűzoltó felszerelés. Rétegei: folyadékzárást nyomás alatt is biztosító réteg; körkörösen szövött, varrat nélküli, szintetikus szálból készített tömlőszövet. Méretei: A 110 mm B 75 mm C 52 mm D 25 mm E 38 mm - Osztó tűzoltótömlőhöz: feladata a tűzoltótömlőben áramló oltóanyag mennyiség több ágra történő szétválasztása. Szabvány szerint 3 vagy 4 ágú osztó. - Tűzoltó-sugárcső: a sugárcsöveket irányítható és szabályozható oltóanyag-sugár képzésére alkalmazzuk. A sugárcsőből kiáramló oltóanyag sugárképei lehetnek: kötött sugár, hosszú szórt sugár, rövid szórt sugár, védő vízfüggöny. Fajtái: egyszerű egyszerű elzárható többcélú mérő - Magasnyomású sugárcsövek: az 1980-as évektől a tűzoltóság a rendszeresített olyan sugárcsöveket, amelyek az eddigiektől eltérő jellegzetességekkel is bírnak. Ezek a nagynyomású sugárcsövek ködszerű sugár (ködsugár) képzésére is alkalmasak. Típusaik: HANDYFIGHTER FOGFIGHTER AWG - Vízágyúk 3 Habsugár-képzés felszerelései: (külön előadás keretében tárgyaljuk) Oltóanyag-ellátás egyéb felszerelései: - Kosár a lábszelepes szűrőhöz - Sugárcső-kötél, tömlőtartó-kötél - Tömlőhíd - Tömlőfolt-bilincs **c.) A hatósági döntés formái és tartalma a közigazgatási rendtartásban** 80\. § \[A döntés formái\] (1) A döntés határozat vagy végzés. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések. **81. § \[A döntés tartalma és formája\]** (1) A **döntés tartalmazza** az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a **rendelkező részt** - a hatóság döntésével, a **szakhatóság állásfoglalásával**, a **jogorvoslat igénybevételével** kapcsolatos tájékoztatással és a **felmerült eljárási költséggel** -, továbbá a megállapított **tényállás**ra, a **bizonyítékok**ra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a **mérlegelés és a döntés indokaira**, valamint az azt **megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére** is kiterjedő indokolást. (2) Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó **egyszerűsített döntés hozható** a) **ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél**, vagy a döntés **az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti**, vagy b) az **egyezség jóváhagyásáról**. **Végzés --** nem dönti el érdemben az ügyet, **valamely eljárási cselekményre vonatkozik**, **kivételt képez az eljárás *megszüntetése, szüneteltetése, vagy felfüggesztése és a kérelem visszautasítása***. Ez utóbbi esetekben van fellebbezési joga is az ügyfélnek. **Végzésben az alábbi eljárási cselekményekről** értesíti a hatóság az érintetteket: \- Értesítés eljárás megindításáról, \- Hiánypótlási felhívás, \- Áttétel hatáskör, vagy illetékesség hiánya miatt, \- Megkeresés (Ket. -- belföldi jogsegély) Határozat - A határozat jellegzetessége, hogy az az eljárást érdemben lezáró döntés. Határozatot hoz a hatóság első és másod fokon is, amennyiben érdemben dönti el az ügyet. A hatóság döntése formalizált döntés, azaz az Ákr. pontosan meghatározza, hogy milyen tartalmi és formai jegyeket kell a döntéseknek tartalmaznia. A döntés tartalmi és formai elemei tekintetében négy alapvető részt különböztethetünk meg: \- az azonosító, vagy bevezető/fejrészt, \- a rendelkező részt, \- az indokolást, valamint \- a záró, vagy más néven hitelesítő részt.