Korea Története 3. (3. óra) - Első Kínai-Japán Háború (1894-95)

Korea története 3. (3. óra) **Első kínai-japán háború (1894-95):** - 1894: 청일 전쟁 első kínai-japán háború - július 25.: a kínai utánpótlás elvágására a japánok megszállják a 충청도 Cshungcshong-tartománybeli 아산만 Aszan-öböl bejáratát - 2 kínai hajó érkezik ide, akik a kínai ka...

Korea története 3. (3. óra) **Első kínai-japán háború (1894-95):** - 1894: 청일 전쟁 első kínai-japán háború - július 25.: a kínai utánpótlás elvágására a japánok megszállják a 충청도 Cshungcshong-tartománybeli 아산만 Aszan-öböl bejáratát - 2 kínai hajó érkezik ide, akik a kínai katonai utánpótlás fogadására érkeznek tüzet nyitnak a japánokra - kínai források szerint japánok lőttek elsőként rájuk, ők csak viszonozták - a katonai utánpótlást szállító kínai hajókat elpusztítják a japánok **풍도해전 Phungdo-i tengeri ütközet (1894):** - a japánokat Togo Heihacsiro (szamuráj családban született) (1848 -- 1934) admirális vezette - civilizált modern (pl. új fegyverek) világgal találkozzanak a koreaiak célja - részt vett a kínai-japán, később pedig az orosz-japán háború tengeri ütközeteiben - a legfőbb haditanács tagja - 1914-től egy évtizeden át Hirohito koronaherceg taníttatásáért felelős **A háború kezdete:** - augusztus 1.: Japán hivatalosan hadat üzen Kínának - Kína 10 ezer fős katonai egységet küld válaszul - a kínai katonák Phenjanban megerősítik a városfalakat - a háború célja: hegemónia megszerzése Korea felett **평양 전투 Phenjani csata:** - szeptember 15.: phenjani csata - japánok elérik Phenjant megrohamozzák a várost - kínaiak megadásra kényszerülnek - japánok bevonulnak Phenjanba, majd eljutnak az Amnok-folyóig (észak felé indulnak tehát) ez az északi határfolyó **황해 해전 Ütközet az Amnok-folyónál:** - szeptember 17.: ütközet az Amnok-folyónál (Sárga-tengeri torkolat) - legfontosabb ütközet - kínaiak fölényben voltak, de... - taktikai hibákat vétettek - nem rendelkeztek harci tapasztalatokkal - rossz minőségű gránátok - japán győzelem **Folytatódó parasztfelkelés:** - 1894: a parasztfelkelés ismét fellángol, de már a japán megszállók ellen - 200 ezer fős parasztsereg gyűlik össze - vezető: 전봉준 Cson Bong-Dzsun (1855 -- 1895) **우금치 전투Ugümcshi csata:** - 공주 Kongdzsu városába indulnak délről, hogy a fővárosba haladjanak tovább - a parasztsereg 우금치-nél találkozik a japán-koreai seregekkel - visszavonulni kényszerülnek a modern japán puskák és ágyúk ellen **A parasztfelkelés elbukása:** - belső ellentétek támadnak, a parasztsereg vezetésében - a parasztfelkelést folytató csoport vezetője, 전봉준-t elfogják és kivégzik - a parasztfelkelés elbukik **Az első kínai-japán háború vége:** - a háború a japán győzelmével zárul - a háború rávilágított az elavult kínai sereg gyengeségeire - a japánok elfoglalják Dél-Mandzsúria több területét is kínaiak békét kérnek **Simonoszeki béke aláírása 1895-ben:** - Li Hung-Csang (1823 -- 1901): kínai oldal - Ito Hirobumi (1841 -- 1909): japán oldal - első japán helytartó Koreában 1905 - modern japán adóhivatal - Japán első miniszterelnöke **Simonoszeki béke (1895):** - Kína lemond hűbéri jogairól a Koreai-félsziget formálisan függetlenedik - Kína átengedi Japánnak a Liaotung-félszigetet - Kínának jelentős hadisarcot kell fizetnie **Min királyné és a japán-ellenes hivatalnokok:** - Koreában radikális változások - Min királyné vezetésével menesztik a japánokkal együttműködő minisztereket felháborodás - Min királyné köré csoportosultak az orosz-párti, japán-ellenes hivatalnokok - Koreában még nem érzékelték annyira a japán veszélyt, Kodzsong csodálta a Meiji restaurációt - japánhoz hasonló reformok függetlenedés (ezt gondolták) Kodzsong is próbált ilyen reformokat bevezetni három lépcsőben (1. 1894 eltörölték a hivatalnoki vizsgarendszert, yangbanoknak nem tetszett, 2. hivatalnoki rendszer átrendezése 3. osztályrendszer eltörlésem, yangban szomorú fej Kabo-reformok) **을미사변Min királyné meggyilkolása:** - Miura Goro, az új japán követ, japán bérgyilkosokat fogad Min királyné kivégzésére 1895-ben - holttestét elégetik - japán-ellenes érzéseket és nemzetközi felháborodást vált ki - Miura Gorót hazarendelik Japánba, bíróság elé állítják, de bizonyítékok hiányában felmentik **Min királyné jelentősége:** - ma az idegen uralommal szembeni ellenállás nemzeti szimbólumaként és a koreai szuverenitás megőrzéséért küzdő személyiségként emlékeznek rá - megtestesíti Korea hagyományos királyságból modern állammá válásának bonyolult folyamatát az imperializmus nyomásának közepette - halála egy korszak végét jelentette Korea számára Korea szuverenitása csökkenni fog utána **Újabb reformok és felháborodás:** - további reformokat próbál bevezetni az új japán-párti miniszterekből álló kabinet - az egyik legradikálisabb rendelet: - a férfiaknak le kell vágniuk hosszú hajukat - lázongások törnek ki - Kodzsongot kiszöktetik a királyi palotából - a cári Oroszország szöuli követségére menekítik **Követküldés Oroszországba:** - 1896: koreai udvar követet küld Szentpétervárra - 미영환 Min Jong Hvan követ részt vesz II. Miklós cár koronázási ünnepségén - az ünnepségén a kínaiak és az oroszok megállapodásokat kötettek - az oroszok aláírtak két szerződést a japánokkal a két fél egyenlő jogairól a Koreai-félszigeten **A koreaiak kérése az oroszokhoz:** - Kodzsong maradhasson az orosz követség épületében - Oroszország küldjön katonai kiképzőket, hogy új koreai hadsereget állíthassanak fel - Oroszország küldjön három főtanácsadót - Oroszország biztosítson kölcsönt a külső adósságok rendezéséhez - létesüljön távíró összeköttetés a két ország között **Az oroszok támogatása:** - az oroszok elfogadják a pontokat - egy vezérkari ezredes érkezik a koreai udvarba, aki 150 katonai kiképzővel 3 év alatt 40 ezer fős új koreai hadsereget akar felállítani - de Oroszország visszautasítja a kérést (túl nagy segítség, inkább szinten tartást vállalnának el) **Koreai Császárság:** - Kodzsong elhagyja a követség épületét, és a számára felújított palotába költözik át (덕수궁 Dokszukung) - 1897: császári címmel ruházza fel magát 광무 Kvangmu császár - az új államforma: 대한제국 Koreai Császárság **Változások a koreai udvarban:** - 1897: Oroszország befolyásra tesz szert a koreai udvarban - 1897 őszén: változás az orosz-barát orientációban - visszahívják Karl Ivanovics Veber (위패, 1841 -- 1910), orosz követet - megbízható követ volt, de később elbocsátották - új orosz követet neveznek ki: Alexei Speyer (1854 -- 1916) **Karl Ivanovics Veber:** - 1884: megkötötte az Oroszország és a Csoszon Királyság közötti kapcsolatfelvételi egyezményt - 1885: Szöulba érkezik követként - 1895: Veber felajánlotta Kodzsongnak, hogy menedéket kaphat az orosz követségen **Az új követ:** - Speyer felkészületlen, nincs diplomáciai érzéke, arrogáns - házi őrizetet is javasolt Kodzsongnak - bele akart szólni a belpolitikába - cári csapatokat akart küldetni Észak-Koreába - saját maga intézkedik egyes koreai miniszterek felmentéséről - elfogadhatatlan javaslatokat tesz - a koreaiak rokonszenve megszűnik az oroszokkal szemben - a kiképzőtisztek, katonai tanácsadók elhagyják az országot **Oroszország területszerzése:** - Japán és Oroszország kapcsolatai egyre romlanak - mindeközben Oroszország 25 évre megszerezte a Liaotung-félsziget déli részét - az Amnok-folyónál az oroszok támaszpontokat hoznak létre - barakkok építése - távíró összeköttetés létesítése **Japánok sürgetik a háborút:** - japánok elkezdik a háborúra való felkészülést - félelem az oroszok megerősödésétől a Távol-Keleten, félelem Korea és Oroszország együttműködésétől - Japán kétféleképpen szerezheti meg Koreát: - 1\. csapatok bevezénylése Szöulba, egyeduralom megteremtése - 2\. protektorátusi egyezmény aláíratása **Kvangmu császár intézkedései:** - 1903: Kvangmu császár próbálja megkésve biztosítani a függetlenséget - sorozóintézmény létrehozása - javaslat modern koreai hadiflotta felállítására de ez elbukik a pénzhiány miatt - követküldés Tokióba és Szentpétervárra azért, hogy híresztelhessék Korea függetlenségét **러일 전쟁 Az orosz-japán háború kitörése:** - 1904: a feszültség Oroszország és Japán között az orosz-japán háború kitöréséhez vezet - a háború első szakasza: - február 8.: japán hadihajók megtámadják az orosz hajókat Port Arthur kikötőjében 여순항 해전 Port Arthuri csata - japánok megjelennek Csemülpo kikötőjében, partra szállnak és megindulnak a fővárosba - február 11.: hivatalos hadüzenet Oroszországnak - február 23.: a koreai udvar aláír egy jegyzőkönyvet, amely garantálta a japánok szabad csapatmozgását az országban **Az oroszok vereségei:** - a csaták a Koreai-félsziget területén zajlanak le - az oroszok számára a legfontosabb az északi határvonal védelme - de túl hosszú, nehéz biztosítani - japánok erődöket, szigeteket foglalnak el - Kvangmu császár megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal **Az orosz-japán háború második szakasza:** - az oroszok a baltikumi flottákat a Távol-Keletre küldik erősítésként - meg kellett kerülniük az afrikai kontinenst - képtelenek változtatni a helyzeten **Az utolsó döntő csata:** - japánok elsüllyesztik az oroszok hajóit a Cusima-szorosban - 대마드/쓰시마 해전 Cusimai csata: 1905. május 27-28. **독도 Dokdo (Liancourt-szirtek) helyzete:** - egy szigetcsoport, amely két viszonylag nagyobb sziklaszirtből és több kisebb szigetből, sziklaszirtből, vulkáni sziklából áll - a Koreai-félsziget és Japán között helyezkedik el a Keleti-tengeren - sokáig Korea területét képezte - a háborúban japán ellenőrzés alá került - a koreai identitás részévé vált - mai napig konfliktusforrás: gazdag halállomány és lehetséges gázlelőhelyek a térségben - 1950-es évek óta Korea Dokdo-t katonai megszállás alatt tartja