Nyirokszervek 1. 2024 PDF

Állatorvosi szövettan II. Részletes szövettan Bevezető & 1.1 Nyirokszervek I. Dr. Magyar Attila 2024 Dr. Rácz Bence  Szövettan II: a szervek szövettana A szervek alapszövetekből épülnek fel A szerveknek két típusa ismert: parenc...

Állatorvosi szövettan II. Részletes szövettan Bevezető & 1.1 Nyirokszervek I. Dr. Magyar Attila 2024 Dr. Rácz Bence  Szövettan II: a szervek szövettana A szervek alapszövetekből épülnek fel A szerveknek két típusa ismert: parenchymás és csöves (üreges) szervek Parenchymás szervek: stroma és parenchyma Stroma: a legtöbbször kötőszövet (borít, alapvázat ad, ellát) Parenchyma: a szervre jellemző funkciójú sejtek adják üreges szervek: faluk rétegekből (lamina vagy tunica) áll Parenchymás szervek pl.: máj, lép, vese csöves szervek pl.: bél, húgyhólyag  Csöves szervek vázlatos felépítése Ivetegi lapham Lumen In > - nyalkavartya 3. hams 2 retag lamina epithelialis ·. : m. Simai. /Karantes i. T · KASL Veteg Lamina propria. : mucosa (Simaiz - V. ) Svena : 1. muscularis m , idegs : ek ① neu mindig latszik  Parenchymás szervek Példa: máj Anatómia-Szövettan kívül: tok borítja; tömöttrostos, rendezetlen kötőszövetből egészen kívül: egyrétegű laphám (peritoneum, serosa – mesothel) stroma: lazarostos körtőszövet felépítési egység (ami ismétlődik): lebenyke lebenyke: a máj hámsejtjetől, azaz a hepatocitákból áll a májsejtek lemezekbe rendeződnek, ezek között vérerek (egyrétegű laphám fallal: endothel) ellátás: artériák, vénák (egyrétegű laphám és simaizomzat, lazarostos kötőszövet) a máj egy exokrin mirigy: kivezetőcső-rendszer (epeutak: egyrétegű köbhám, hengerhám) maj , HE - : KtSz. -es Stroma parenchyma - : - / S / # Stroma Parenchyma (mirigy)  Az immunrendszer- általánosságok "groku. A nyirokszervek feladata: immunválasz az antigénekre, azaz az immunrendszer által idegennek felismert molekulákra, sejtekre, szervezetekre. Antigén: az immunrendszer által testidegennek felismert molekula, sejt vagy szervezet: baktérium, vírus, gomba, protozoa (patogén eukarióta egysejtű), parazita, illetve ezek specifikus makromolekulái; de antigének még: a megváltozott (mutáció) saját molekulán vagy sejtek (mutációt hordozó sejtek a tumorképződés során); vagy a kísérletesen egy állatba bevitt más fajból vagy ugyanazon faj másik egyedéből származó sejtek, molekulák (kísérleti, ipari felhasználás). Azaz az immunrendszer képes megkülönböztetni a saját és a nem saját molekulákat, és ez utóbbiakat eliminálja (eltávolítja) a testből. Fontos: makromolekulákról van szó (fehérjékről, poliszaccharidokról, stb.  Az immunrendszer részei a szemmel látható, jól kipreparálható nyirokszervek szervezett és diffúz mikroszkópikus struktúrák: a különféle szövetekben vándorló limfociták és egyéb, immunkompetens sejtek, a limfociták sejtcsoportjai (aggregátumok), valamint a szoliter (magában álló) nyiroktüszők, a nyirok- és vérerek, melyek a nyirokszerveket és szöveteket egymással összekapcsolják.  Nyirokszervek Primer nyirokszervek: ők képzik a limfocitákat az őssejtekből (progenitorsejtekből): Thymus (itt képződnek a T limfociták) és a csontvelő (itt képződnek a B limfociták) emlősökben, illetve a bursa Fabricii madarakban. Szekunder nyirokszervek (ezekben zajlik az immunválasz az antigénekre): nyirokcsomók & szervek lép - mandula & MALT (mucosa-associated lymphatic tissue): tonsillák, SALT Peyer plakkok ↓ ↳ Skin vikouys. Legut. Stalasia  Az immunválasz normális körülmények között nem érezhető (nincs láz, légzési nehézség, bőrtünetek, stb.). A szervezetben minden pillanatban zajlik immunválasz antigének sokaságával szemben. Az immunrendszer túl erős vagy túl gyenge működése kóros: - a túl erős immunválasz allergiát eredményezhet, vagy - immunválaszt a normális saját molekulák, sejtek ellen, ez utóbbi az autoimmun reakció. - a nem elég erős, vagy éppenséggel hiányzó reakció egy antigénnel szemben a tolerancia.  Az immunrendszer részei (a funkció alapján veleszületett immunitás (innate immunity) szerzett immunitás (acquired immunity)  Veleszületett immunitás NK = natural killer pl. baktériumok fagocitózisa, neutrofilek vagy makrofágok részéről, Vírusfertőzött saját sejtek eltávolítása az NK sejtek segítségével, baktériumok elölése szérumfehérjék segítségével: komplementrendszer, vagy antibakteriális hatású fehérjék szekréciója révén (pl. defenzinek) A természetes immunitás sejtjei és védőfehérjéi mindig jelen vannak (függetlenül a kórokozók jelenlététől). A természetes immunválasz idővel nem lesz erősebb, specifikusabb és nincs memóriája. Nem egy adott baktérium, vagy ennek egy adott fehérjéje kerül felismerésre, hanem nagyobb specificitás nélkül különböző baktériumok, molekulacsoportok.  Szerzett immunitás TCR Ig Ez a limfociták feladata (T és B limfocitáké) illetve az ezek működését segítő sejteké (járulékos sejtek). Itt az antigének felimserése nagyon specifikus. Erre szolgálnak az limfociták antigén felismerő receptorai (csak a limfociták rendelkeznek ilyenekkel): – T-sejt receptor (TCR) a T limfociátk membránjában és az ellenanyag (immunglobulin) molekulák a B sejtek membránjában. (Az immunológiában a T-, B-, stb. limfocitákat gyakran T-, B- sejteknek is nevezik.) Ugyanazzal az antigénnel történő találkozás során az immunválasz gyorsabban jelentkezik, erősebb lesz és még specifikusabb. Van egy hosszú ideig (gyakran évtizedekig) fennálló immunológiai memória.  A normális immunválasz lépései Az antigén felismerése (afferens szakasz), a rá specifikus limfociták szelekciója és klonális felszaporodása (centrális szakasz), az antigén eltávolítása (efferens szakasz). Az immunválasz fő sejtje: a limfocita. A limfociták felelősek az antigén nagyon specifikus felismeréséért. Ez a sejtfelszíni receptoraik segítségével történik (TCR vagy Ig). Az antigén kötődése ehhez a receptorhoz aktiválja az őt hordozó limfocitát (afferens szakasz).  Az aktivált limfocita osztódik és másféle limfociták (pl. Th sejtek) kontrollja alatt differenciálódik. Ezek a folyamatok limfociták közötti vagy limfocita és járulékos sejt közötti sejtkapcsolatokat igényelnek (sejt-sejt kapcsolatok, membránkötött ligand/receptorpárokkal) vagy más nyirokrendszeri sejtek által termelt szolubilis faktorokat (növekedési faktorokhoz hasonló molekulák: a citokinek) (centrális szakasz). Az efferens szakaszban differenciálódnak a kiszelektált limfociták végrehajtó (effektor) limfocitákká (pl. citotoxikus T sejtekké, plazmasejtté), vagy aktiválnak más sejteket, pl. makrofágokat. A limfociták normális működése járulékos sejtek segítségét igényli.  A nyirokszervek általános felépítése alapváz: retikuláris kötőszövet (kivétel: thymus), melynek hézagait, térségei a nyirokrendszer sejtjeinek nagy tömege tölti ki.  Az immunrendszer sejtjei specifikus antigénkötő receptorral rendelkező sejtek: T limfocita ⑳ B limfocita sejtek specifikus antigénkötő receptor nélkül: monocita-makrofág dendritikus sejtek granulocita egyéb sejtek magas endotélsejt (a HEV falát alkotja, l. ott) A kékkel írt sejtek csontvelői eredetűek.  Az immunrendszer sejtjei specifikus antigénkötő receptor nélküli sejtek: monocita-makrofág, dendritikus sejt, granulocita öszefoglalóan ezeket gyakran járulékos sejteknek (accessory cells) hívjuk: a limfociták az immunválasz szinte minden lépésénél igénylik a segítségüket. Így például a dendritikus sejtek az antigének összegyűjtése és bemutatása révén fontosak a limfociták aktiválásánál (afferens szakasz); vagy a limfociták által aktivált makrofágok képesek csak pl. a fagocitált Mycobacteriumokat (gümőkór okozói) elpusztítani, a nem aktiváltak nem! Nyirokrendszer sejtjei – Lymphociták (B and T). – Plazma sejt- which secrete antibodies, derived from B-cells – Makrofág- which engulfs micro-organisms and presents antigens on its surfaces to lymphocytes. – Dendritikus sejt - presents antigens to lymphocytes on its surface – Neutrofil granulocita - phagocytic cell – Retikuláris sejt- also a dendritic cell, which presents antigens – Mastocita - derived from the bone marrow, release histamine, heparin,etc. Have receptors for IgE antibodies on their surface Involved in allergic reactions. A limfocita  A limfocita típusok B limfociták T limfociták (vagy B sejtek): (vagy T sejtek): antigénkötő receptoruk: az antgénkötő receptoruk: a T-sejt immunglobulin (Ig) molekula, receptor (TCR; mint sejtmembránreceptor membránreceptor) differenciált sejttípusa: B- differenciált sejttípusai: T- memóriasejt, plazmasejt. memóriasejt, helper (Th) vagy fő terméke: a plazmasejt által citotoxikus T (Tc) sejtek. szekretált Ig (ellenanyag) aktivált T sejtek: az antigént HUMORÁLIS IMMUNITÁS hordozó saját sejtek eliminálják ↑ Ya SEJTES (CELLULÁRIS) IMMUNITÁS Néhány adat a limfocitákról - megtalálhatók: vér, nyirokfolyadék (limfa; lympha), nyirokszervek, szétszórtan minden kötőszövetban; - vér: több neutrofil (50-85%), mint limfocita (10-40%) (kivétel: szarvasmarha, sertés); a nyirokszervekben a sejtek több, mint 90%-a limfocita; emiatt festődnek a nyirokszövetek HE-val lilára! - a legtöbb limfocita kis limfocita; átmérőjük 6-8 m; minál kisebbek, annál nyugvóbb, inaktívabb a sejt (és fordítva); - T és B sejtek: közöttük különbséget tenni nem lehet, sem fénymikroszkóppal, sem EM-pal! (hacsak nem használunk specifikus, azaz immunhisztokémiai festéseket!) - sejtmag: nagy, kerek, heterokromatikus; a citoplazma: vékony (0,5-1 m) szegély a mag körül, kevés organellummal (visz. sok riboszómával). - A kis limfocita aktiválása A középnagy limfocitát eredményez (12 m) a további aktiválódás nagy limfocitát vagy limfoblasztot (15-30 m átmérő). Ez az utóbbi sejttípus inkább a szövetekben látható (kevésbé a vérben). Limfoblaszt: nagy, kerek (de néha behúzódott), laza kromatinszerkezetű (eukromatikus) mag, szélesebb citoplazmaszegély. - A limfocita nyugtalan sejt: állandóan vándorol  Limfocitavándorlás csontvelő – vér – nyirokszervek – nyirokerek – vérerek – kötőszövet – nyirokerek – vér – stb. a csontvelőben/thymusban „készre” érő, újonc limfocitákat (amelyek még nem találkoztak antigénnel) naiv vagy szűz limfocitáknak nevezik; ezek a vérárammal jutnak el a nyirokszervekbe; ott speciális vénaszakaszon, a HEV-en keresztül kilépnek a véráramból a nyirokszövetbe a nyirokszervekben ezek a naiv limfociták aktiválódhatnak, ebben az esetben a nyirokszervet elhagyják a nyirokerek révén; a nyirokerekből a véráramba jutnak; a véráramból a kötőszövetekbe, ott körülnéznek, és onnan a nyirokereken keresztül megint a nyirokszervekbe jutnak, stb…. ha nem aktiválódnak, általában a nyirokszervben elpusztulnak. kis limfocita a vérben kis limfociták (nyilak) a kötőszövetben limfociták a nyirokszervekben nyirokcsomó: átnézeti kép medulla (velőállomány); velőköteggekkel Itt a legtöbb sejt limfocita, emiatt uralkodó a HE- festésnél a lila szín paracortex kéregállomány (cortex) nyiroktüszőkkel (follikulusokkal) limfociták (L) és limfoblasztok (LB) nyirokcsomóban (HE) L L L LB LB LB L A szövetekben lévő, limfocitákban gazdag területek mindig sötétlilának tűnnek (HE-festésnél) a sok és szorosan egymás mellett elhelyezkedő limfocita (sejtmag) miatt.  kis limfocita aktiválódás és nagy limfocita: vagy limfoblaszt (LB).  Limfocita mitotikus osztódása (telofázis: a két leánysejt kezd egymásról lefűződni a kontraktilis gyűrű segítségével; sötét maszat: a leánysejtek kromoszómagarniturája) LB LB L LB L limfocita (L), limfoblaszt L (LB) és retikulumsejt (R) L (nyúlványa van!) nyirokcsomó félvékony metszetén, toluidinkék R festés LB A plazmasejt ↳ B-limfocitabil fejlodik  Plazmasejt Ez a B sejt terminálisan differenciálódott formája. A plazmasejt ellenanyagot termel-szekretál (immunglobulint): ~10.000 molekulát, másodpercenként és sejtenkét. Ennek megfelelően sokat tartalmaz: dER, Golgi, szekréciós vezikulum átmérője: 15 - 25 μm. ovális sejt, kerek maggal (ami excentrikusan helyezkedik el a sejtben). A mag heterokromatinja kerékküllő szerű rajzolatot mutat Citoplazma: kezdetben (mármint az Ig-termelés kezdetén) : bazofil (dER), később: erősen eozinofil!. Plazmasejt: ellenanyagot termelő, egysejtes mirigynek felfogható B sejt utód. Típusai: hosszú életű plazmasejt (long lived: 3-6 hónap!), rövid életű (short lived: néhány nap) plazmasejt Kialakulása: a szekunder follikulust elhagyó aktivált B sejtekből alakul ki. Lelőhelye: csontvelő (hosszú életű), nyálkahártyák, nyirokcsomó velőkötegei, lép pulpakötegei plazmoblaszt: még éretlen plazmasejt bazofil citoplazmával (nyíl). A sejtmagjának tipikus kerékküllő rajzolata van! 4 óra körül egy érett plazmasejt látható (életlenül). Plazmasejtek (nyilak) lazarostos kötőszövetben (kerékküllő!) Plazmasejtek (nyilak) nyirokcsomó velőkötegében. A plazmasejtek citoplazmájában látható felvilágosodások a dER - ellenanyaggal töltött – tágulatainak felelnek meg. Sok plazmasejt nincs benyilazva!  P R P P P plazmasejtek (P) és egy retikulumsejt (R) nyirokcsomóban (toluidinkék festés) lazarostos kötőszövet, plazmasejttel (nyíl): vastagbél (patkány) plazmasejtek lazarostos kötőszövetben plazmablaszt (bazofil) lazarostos kötőszövetben Járulékos sejtek Dendritikus sejtek  Dendritikus sejtek Nevüket a hosszú, elágazó sejtnyúlványaik alapján kapták (hasonlítanak az idegszövet asztrocitáihoz); Ezek a sejtek begyűjtik és bemutatják a szolubilis (oldott) antigéneket a limfocitáknak (ezért is hívják őket antigén prezentáló sejteknek). A sejtfelszínükön kötnek meg natív vagy részlegesen lebontott fehérjéket.  előfordulása: a nyirokszervek T- dependens régióiban T sejt Interdigitiáló dendritikus sejt (interdigitating dendritic cell, IDC) antigéneket prezentál (mutat be) a T sejeknek. Ezek az antigének fagocitózis után részleges lebontásra, parciális proteolízisre kerülnek, és ezután jutnak ki a sejtfelszínre.  B sejt előfordulás: a nyirokszervek B- dependens régióiban Follikuláris dendritikus sejt (FDC), antigéneket (natív fehérjéket) prezentál a B sejteknek nyirokszervekből izolált FDC-k fáziskontrasztmikroszkópos felvételen (bal oldali képek) Del Cacho, 2008 Langerhans sejtek  Langerhans sejt Antigéneket gyűjtő és prezentáló dendritkus sejt a bőr hámjában (epidermis).  MHC II Vimentin-ecto-ATPase epitélsejtek KUL01 Langerhans sejtek az epidermiszben (immunhisztokémia és immunfluoreszcencia csirke epidermiszén) Makrofág  Makrofág Habár fagocitál, mégis azt lehet mondani, különböző mértékben! Egyrészt mint a veleszületett immunitás sejtje: minden, a limfocitáktól kapott segítség nélkül, az ú.n. mintázatfelismerő receptorai (TLR, pl.) révén fagocitál baktériumokat, közepes hatásfokkal. Másrészt mint a szerzett immunitás sejtje: úgy is fagocitál baktériumokat, hogy azokhoz közben pl. specifikus ellenanyagok kötődtek (opszonizáció), ilyenkor a fagocitózis hatásfoka nagyságrendekkel nagyobb. Egyes baktériumokat, mint pl a Mycobacteriumokat (gümőkór) csak úgy tudja megsemmisíteni fagocitózis után, ha T sejtek aktiválják. Enélkül a Mycobacteriumok hosszú ideig tovább élhetnek a fagoszómában! Harmadrészt: a nyirokszervek takarítói (elpusztult limfociták fagocitózisa) A vér monocitáiból származnak (lásd 1. félév, Vér). Makrofág (fent balra és jobbra, valamint a vérben levő előalakja, a monocita (jobbra lenn).  makrofag Lazarostos M kötőszövet: három Fibrozcita makrofág (általános rövidítésük M) és egy fibrocita (azonos nagyítással) (HE- és Azan-festés) M M  Tingible body makrofág (TBM) szekunder nyiroktüsző csíracentrumából. A TBM feladata: nem az antigénprezentáció, hanem a csíracentrumban nagy számban, apoptózissal elhaló limfociták (zöld nyíl) fagocitózisa. Tingible body makrofág, nyirokcsomó, félvékony metszet, toluidinkék festés. A makrofág citoplazmája különböző méretű, sötét, szemcséket tartalmaz: a fagocitált anyagot (ami a jelen esetben az elpusztult limfocitákat jelenti). Ezt a makrofágot limfoblasztok veszik körül.  TBM egy tüsző csírcentrumában Szinusz makrofág nyirokcsomó velőállományának medulláris szinuszában Magas endotelű venula, HEV -yetegui capi e  HEV posztkapilláris venula, melynek endothelsejtjei köbösek (nem laphámsejtek). p high endothelial venue Minden nyirokszerv tartalmaz HEV-eket, a lép kivételével. Sőt: ilyen falú venulák alakulnak ki gyulladásos szövetben, a normális posztkapilláris venulákból (a nyiroksejtek gyulladásos szövetbe vándorlásának elősegítésére). A HEV-eken keresztül zajlik a limfociták tömeges kivándorlása a vérből a nyirokszövetekbe/gyulladásos szövetekbe. normális (alacsony endothelű; low endothelial venole: lev) és magas endothelű venula (hev) összehasonlítása; (nyirokcsomó, félvékony metszet)   HEV (piros nyíl mutat a köbös endothélsejtek magjaira) és nyirokér () nyirokcsomó velőállományában. A HEV falában levő sötét sejtmagok limfociták magjai (sárga nyila), melyek éppen átvándorolnak a HEV falán.  HEV en: az endothélsejt magja 1,2,3,4,5: átvándorló limfociták HEV: limfocita recirkuláció a vérből a nyirokszövetbe  HEV HEV nyirokcsomó paracortexében Nyiroktüsző, follikulus  Nyiroktüsző Kerekded képlet limfocitákból és járulékos sejtekből. Két típusa: Primer nyiroktüsző (átmérője: 50-100 m) és szekunder nyiroktüsző (átmérője: 200-400 m). A primer tüsző kis (nyugvó) B limfocitákból áll (és járulékos sejtekből, mint pl. follikuláris dendritikus sejtekből). Ritkán látható metszetekben, mert hamar átalakul: Szekunder tüszővé. Ennek a felépítése: kívül köpeny vagy sapka (mely kis, nyugvó B limfocitákból és nagyon kevés T sejtből áll), ezen belül található a csíracentrum (centrum germinativum, mely aktivált, nagy B limfoblasztokból, FDC-ből, T helper sejtekből és makrofágokból áll). A készítményekben szinte mindig ezekkel találkozunk! A tüsző alapváza (stromája): retikuláris kötőszövet feladata: egyes, kiszelektált B sejtek klonális elszaporodása, ellenanyaguk érése (affinitásérés), izotípusváltás történik itt, valamint ezeknek a B sejteknek a további differenciálódása memória és plazmasejtekké. A follikulusban plazmasejt nincs, nem alakul itt ki!  Nyiroktüsző Kialakulás: a csíracentrum 1-3 aktivált B sejt utódaiból (mitózisok) alakul ki. Minden szekunder nyirokszervben találunk tüszőket. A thymusban soha nincsenek!! A bursa Fabricii tüszőinek, folikulusainak más szerkezete és feladata van (ennek megfelelően ez utóbbiaknál cortexről és medulláról beszélünk és nem sapkáról és csíracentrumról)! Magányos tüszők (organizált nyirokszövet!) előfordulnak szinte mindenhol, a kötőszövetekben (főleg nyálkahártyák alatti kötőszövetekben). Nyiroktüszők nyirokcsomóban nyirokcsomó: átnézeti kép Medulla, velőkötegekkel A nyirokcsomó legtöbb sejtje limfocita, emiatt a szerv átnézeti képen lila színű. Paracortex Kéreg, tüszőkkel  Szekunder tüsző nyirokcsomóból (B-dependens C G.. terület). A szekunder tüsző felépítése  csíracentrum sapka a bekeretezett tüszőrészlet kinagyított képe  Az immunhisztokémia jelentősége: rutin festés HE-vel: több tüsző látható, de hogy milyen limfocitákból állanak, nem lehet tudni. Immunhisztokémiai festéssel a B-, illetve a T sejtek kimutathatók, ugyanabban a szöveti blokkban, sorozatmetszeteken IH festés B sejtekre (anti CD20 ellenanyaggal) IH festés T sejtekre (anti CD3 ellenanyaggal) Nyirokszervek  A nyirokszervek általános felépítése stroma (alapváz: retikuláris kötőszövet) parenchyma (limfociták és járulékos sejtek) A nyirokszervek stromája  A nyirokszervek stromája (alapváza) a legtöbb esetben: retikuláris kötőszövet. Ennek a kötőszövetnak a tág hézagait töltik ki sűrűn a nyiroksejtek és járulékos sejtek. kivétel: thymus (melynek a „stromája” nyúlványos hámsejtekből álló retikulum; epitheliális retikulum!) retikulumsejt M R centriolum Golgi R R sejtmag dER retikuláris rostok (kollagén III) melyeket a sejt lapos nyúlványa hüvelyezi be retikulumsejtek (R) nyirokcsomóban (toluidinkék festés). Makrofág (M). A nem jelölt sejtek limfociták.