Tanulási zavar családdinamikai hatásai II. PDF

**A tanulási zavar családdinamikai hatásai II.** **Testvérkapcsolatok és nevelési alapelvek** **Testvérkapcsolatok** **Figyelem hiány és szülői bűntudat** - **testvérkapcsola**t = sokszínű és sok szálú kötelék, melyben a közelség, kölcsönösség, azonosulás különböző foka és az ambivalencia...

**A tanulási zavar családdinamikai hatásai II.** **Testvérkapcsolatok és nevelési alapelvek** **Testvérkapcsolatok** **Figyelem hiány és szülői bűntudat** - **testvérkapcsola**t = sokszínű és sok szálú kötelék, melyben a közelség, kölcsönösség, azonosulás különböző foka és az ambivalencia is egyaránt jelen van - **testvér születése** addig **megszokottakat felborító esemény** a gyermek számára - tanulási zavaros gyermek testvére: **nemcsak osztoznia kell szülei szeretetén, hanem azt is feltételezik, megérti, hogy kevesebbet fog kapni belőle** - sérüléssel/zavarral küzdő gyermek testvére **komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy egyfajta egyensúlyt teremtsen a testvérével és a szüleivel való azonosulás folyamatában**, illetve annak érdekében, hogy **módosítsa a kialakuló kötelék intenzitását** - testvérek közötti természetes módon **kölcsönös és kiegészítő interakciók aszimmetrikussá válnak**, különösen akkor, ha a **fiatalabb testvér gondozói/tanítói szerepet vesz fel** - sérüléssel/zavarral bíró testvérrel való együttélés **szorongáskeltő, zavarba ejtő, jutalmazó vagy éppen tanulságos lehet** - sok **tényező befolyásolja a testvérek kapcsolatának alakulását**: - család erőforrásai - család életstílusa - sérülés/zavar típusa és mértéke - családban élő gyerekek száma - családban lévő egyéb stressz-források, illetve ezek hiánya - családra jellemző interakciós mintázat és megküzdési stílus - adott közösségben elérhető támogatások, szolgáltatások jellege - adott **gyerek személyisége, életkora, neme és temperamentuma is kihat a testvéri jelenlétre adott válaszra** - tanulási zavaros/figyelemzavaros/viselkedési zavaros gyerekek **testvére figyelem hiányos állapotban él** - látják, hogy az **idő és energia nagy része a testvérükre fordítódik** **intenzív** **féltékenység** - **nem tesznek különbséget pozitív és negatív figyelem között**: egyedül az fontos, hogy nem rájuk irányul - szülők gyakran úgy érzik, **valamilyen módon kárpótolniuk kell a nem problémás testvért** - ezek a testvérek sokszor **nagyobb mértékű felelősséget vállalnak**, mint az életkorukból fakadóan elvárható lenne **pót-szülői szerep** is hárulhat rájuk - **szülői bűntudatból való jóvátételre** különösen akkor nagy a késztetés, amikor a testvér nyíltan **megfogalmazza hátrányos helyzetét** valójában **nem lehet kiegyenlíteni** egy ilyen helyzetet - **szituációban rejlő csapda (több engedmény, ajándékok, kívánságok kritika nélküli teljesítése stb.) elkerülése**: - annak **tudatosítása és elfogadása, hogy az extra igényekkel rendelkező gyermek több időt igényel** - **nem problémás testvér számára lehetővé tenni, hogy kimondhassa, feltárhassa a helyzettel kapcsolatos érzéseit** - érezze, hogy a szülő tisztában van azzal és megérti, mennyire igazságtalan számára ez a családi felállás **A testvérek jellemző érzései** - család **tabuként kezeli a tanulási zavart** nem problémás testvér **számos negatív érzést élhet át, melyekkel magára marad** - **magány, zavarodottság, féltékenység, harag és bűntudat** a leggyakrabban átélt negatív érzelem - személyiségre gyakorolt hatás szempontjából a harag és a bűntudat a legrombolóbb közülük, különösen, ha elfojtásra kerülnek - család és önmaguk védelme érdekében **elnyomják az érzéseket** szorongás, depresszió - **harag és féltékenység** - úgy észleli, **testvére plusz figyelmet és törődést kap** természetesen megjelenik a harag és féltékenység - ha a negatív érzések megélése, kifejezése nem megengedett **elnyomott negatív érzések más, kevésbé nyílt utakat keresnek** **regresszív viselkedés** v. **acting out** - regresszió: visszaesés egy már korábban meghaladott fejlődési szintre - pl. szobatisztaság elvesztése - **figyelem megszerzésének áttételes módjai**, pl. maga is elkezd tanulási zavaros tüneteket produkálni, hogy felkeltse a szülők figyelmét - **bűntudat** - **fiatalabb testvér bűntudatot érezhet**, amiért nálánál idősebb **testvérét egyes képességek terén lehagyta** - úgy vélheti, **rosszat tesz azzal, hogy olyasmire képes, amire testvére nem** vagy nem olyan jól képes - szülők **tudattalanul megerősítik e vélelmezést, amikor nem dicsérik meg**, mert azt gondolják, ha megtennék, azzal speciális igényű gyermeküket bántanák - **zavar** - idősebb testvérek a tz gyerek viselkedése, vele kapcsolatban tapasztalható nehézségek miatt **gyakran zavarban van** - jó testvérkapcsolatoknál is felmerül a kérdés, hogy **vajon mit szólnak mások,** hogy látják a problémás testvérüket - pl. vonakodnak barátokat hívni otthonukba, mert félnek, butaságot csinál a testvérük - **pozitív érzelmek** - sok tz gyerek testvére **pozitív érzelmeket érez, sokat tanul a testvérével való kapcsolatból** - **empátia, tolerancia, mások iránti érzékenység magas foka** fejlődik ki bennük - megtanulják, hogy **más ≠ alábbvaló, rossz** - kortársaiknál **hamarabb felismerik, hogy a világ nem körülöttük forog és felelősek a körülöttük lévőkért** - tanítják őket, hogy **konstruktív és megfelelő módon fejezzék ki figyelem iránti igényüket** **önérvényesítő képességek fejlesztése**, melyeket egész életükben használhatnak - tz testvér eltérő, kreatív világlátása olyan nyereség lehet számukra, ami által számukra is **lehetőség nyílik a dolgok más szemszögből történő szemlélésére** **Speciális szerepek** - **Atkins** (1991): érzelmi problémák mellett **sajátos, merev szerepek** kialakulása is megfigyelhető a tanulási zavaros gyermekek családjában **nem érzi magát különlegesnek, fontosnak**, ezért a **szerepek valamelyikének segítségével igyekszik családi pozícióját hangsúlyosabbá tenni** - **szuperteljesítő** - gyermek **különösen keményen dolgozik minden teljesítmény területen** - másik lehetséges változat: **kiválaszt egy szűkebb területet**, és ott nagy erőfeszítéseket téve kiemelkedő eredményeket ér el - alkalmanként előfordul, hogy olyan erővel koncentrál egy adott dologra, hogy **figyelme az iskolai életről, társas kapcsolatokról eltérül** - eltérülés következtében **motiválatlan, alulteljesítő diáknak tűnik** az iskolában - **közvetítő** - a testvér **mind a szülőkkel, mind a tanulási zavaros gyerekkel igyekszik azonosulni** - **mindenkit védve igyekszik a feszültségeket, konfliktusokat elsimítani**, egyensúlyt találni a szemben álló erők között - **acting out** - előző szerep ellentéte egyensúly keresése helyett **a tanulási zavaros gyermek viselkedéses problémáival azonosul a testvér, ő maga is problémákat generál** - családi körülményekben bekövetkező **változások változtathatják a szerepeket**, egyes **gyerekek is kombinálhatják azokat** - **több testvér esetén inkább különböző szerepeket választanak**, minthogy ugyanabban versengjenek **Rivalizálás** - Azarva (2009) -- 10 szabály, mely segíti a testvérek közötti versengés csökkentését - a nevelésben alkalmazzuk a **logikus következmények elvet** - gyermeknek képesnek kell lennie, hogy **lássa a cselekedete és annak következménye között fennálló összefüggést** - elengedhetetlen a **nevelési elvek következetes képviselete, nyílt volta** gyermek be tudja jósolni az adott cselekvésre várható szülői reakciót, és ez sokszor elegendő a viselkedésmódosításhoz - pl. tudja, hogy ha nem tartja az idői kereteket gépezésnél, akkor a szülei tényleg elveszik tőle - **a gyerekekben tudatosítsuk: testvérkapcsolatot ápolni kell** - gyermekeikkel megértetni: egy testvér egy életen át testvér marad - **kisebb vitákat a gyerekek oldják meg önállóan, egymás között** - nem célszerű beavatkozni, igazságot tenni biztosítani őket arról, hogy bízunk abban, képesek méltányos megoldást találni az adott problémára közösen - **tegyük nyilvánvalóvá, hogy mindkét gyerek álláspontját értékeljük** - támogatja a versengést csökkenését - a **testvéreket ne hasonlítgassuk egymáshoz** - arra kell törekedni, hogy a családban és a tágabb környezetben is **mindegyik gyerekben meglássák az erősségeket, tehetség-területeket** - gyermekeknek érezniük kell, saját **egyediségük miatt szeretik és fogadják el** őket, nem kell egyformának lenniük - **kétszemélyes helyzetben tegyünk pozitív kijelentéseket kettőjük kapcsolatáról** - kettesben dicsérő, elismerő kijelentések hangzanak el a testvérek kapcsolatára vonatkozóan **erősítik a két gyermek közti érzelmi köteléket** - **kérjük a gyermek segítségét testvérével kapcsolatban** - **találjuk meg a gyermekek egyéni erősségeit, és a család/barátok előtt dicsérjük** őket ezekért - **beszéljünk őszintén a tanulási zavaros gyermek nehézségeiről** - **gyerekek számára nehezen értelmezhetőek azok az elvont fogalmak**, melyekkel a felnőttek megpróbálják leírni, magyarázni a jelenséget - információfeldolgozás nehézségei és viselkedéses problémák közötti összefüggés megértése különösen nagy kihívás - a **családdal éljünk át közösen minél több örömöt** - tapasztalatok szerint **a testvérek sok mindent szeretnének megtudni a jelennel és a jövővel kapcsolatban** - kíváncsiak a tz okára, várható kimenetére, vajon hogyan érez a diszlexiás személy, ők hogyan tudnak segíteni, milyen segítséget vár el a család - mit is mondjanak barátaiknak, hogyan kezeljék az ugratásokat - felnőttként mennyire lesznek felelősek testvérükért, mit fog szólni házastársuk, az ő gyerekük örökölheti-e a tanulási zavar **A testvérek kapcsolatát befolyásoló tényezők** - **születési sorrend** - jelentősen kihat a kapcsolatukra - **idősebb testvérek gyakran védelmezik** fiatalabb, tanulási zavaros testvérüket - védelmező magatartás mellett igény merül fel bennük a házi munkával és tanulási zavarral összefüggő teendőkkel kapcsolatos **szülői döntéshozatalba való bevonásra** - **aggódnak, hogy testvérük nem felel meg az általános elvárásoknak**, ők maguk sem értik, miért lóg ki a sorból - **vitatják szüleik módszereit**, felteszik a kérdést, testvérük miért küzd az iskolában annyit - családi légkör, **szülők hozzáállása befolyásolja, hogy az idősebb testvér mennyire fog negatívan gondolkozni a testvére jövőjéről** - **fiatalabb testvér sokszor nem nagyon aggódik az eltérő tanulási sajátosságok miatt** - rózsaszín szemüvegen át szemlélik a helyzetet, **elkerülik a negatív érzések megjelenését** - pozitívum: **nyitott hozzáállás a másság nem kapcsolódik értékítélethez** - **nyíltan beszélnek a testvérük karakter jellemzőiről**, vagy sport/művészetek terén megmutatkozó erősségeiről, de őszintén nyilatkoznak üzleti érzékükről, kreatív gondolkodásukról - pozíciójából fakadóan tiszteli a nála idősebbet, alapvetően optimista testvére jövőjével kapcsolatban - **életkor** - **egyetemista korúak általában tiszteletben tartják a tz-hez társuló eltérő működésmódot, jövővel kapcsolatban látnak ígéretes lehetőségeket** - gyakran életkorban közel állnak tanulási zavaros testvérükhöz, **rálátnak iskolán kívüli sikereire** (pl. sport, társas kapcsolatok, karizmatikus jellemvonások, humor) - **serdülők az érdemjegyeket fontosnak tartják**, sokszor a siker egyedüli mérőeszközeként tekintenek rá, gyakran **erősen aggódnak testvérük miatt** - **kisebbek (9-12 év) hajlamosak a tz-nak csak a pozitív oldalát látni** - hiányzik a jelenség megértésének képessége, és nem rendelkeznek kellő tapasztalatokkal ahhoz, hogy támogató megnyilatkozásaik legyenek - **nem** - **lányok** (főleg idősebbek) gyakran **szeretetből és törődésből fakadó védelmező szülői szerepet** vesznek fel - már óvodáskorban megjelenik a gondozásra, törődésre, felelősségvállalásra irányuló késztetés, melyet a szülői modell követésének is értelmezhetünk - **tanulási zavaros gyermekek testvérénél felgyorsult fejlődés** **kevesebb figyelem miatt** kénytelenek a természetes érési tempót meghaladva felnőni **A testvérkapcsolatok további jellemzői** - **kettős mérce** - **gyermekek képességprofilja eltérő** szülők hajlanak arra, hogy **eltérő követelményeket állítsanak fel** - **nem tz-s gyerek: jobb iskolai teljesítményt, különböző helyzetekben megfelelő viselkedést várnak el**, gyakran azt is, hogy **részt vállaljon a testvéréről való gondoskodásban** - jobb képességek több felelősség **sokszor kelleténél nagyobb teher** hárul a nem problémás testvérre - **konfliktusok** kialakulása testvérek **rivalizálása** **téves észlelés, hogy a tz gyermeket a szülők jobban szeretik**, előnyben részesítik - tanulási zavaros gyerekek testvérei számára **önsegítő csoportok** - sokan **komoly erőfeszítéseket tettek, hogy szüleikkel érzékeltessék, milyen jelentős mértékben befolyásolja életüket** a tanulási zavaros testvérük problémája - **sokszor nem mondták ki szüleiknek, időnként mennyire boldogtalanok**, mert **nem akarták tovább növelni a családi feszültséget** - csoportban **fontos ismeretekhez** jutnak, **segítséget kapnak a megküzdéshez** - információhoz jutás lényeges - szorongást keltő érzések nem kerülnek felszínre befelé fordított érzelmek megterhelik szükség van a **ventillálásra** - adott dologról való ismeret és viselkedés között szakadék lehet - érzelmeik megosztása mellet **praktikus ötleteket meríthetnek egymástól** - lényeges témák: harag és bűntudat, otthoni stresszkeltő szituációk köre, barátok hazavitelének problémái, korlátozott szülői figyelemből fakadó problémák - végre ők is **különlegesnek érzik magukat** - **nevelőknek is érzékenynek kell lenni az igényeik, érzelmeik terén** - **első néhány iskolai év során támogathatják a testvérkapcsolatot** + kialakíthatják a **másság elfogadásának képességét** - „testvér nap": közös tevékenységek mellett olyan programok, melyekben megtapasztalható és tudatosítható az eltérő működésmód - félelem és zavar leküzdésének legjobb útja a saját élményen át történő ismeretszerzés - **a tanulási zavaros testvér érzései** - ő is **érzi a családi stresszt** - **frusztrált** lehet, hogy nem képes magát megértetni, **boldogtalan**, amikor egyedül marad játszani - zavarhatja, hogy emlékeztető papírkák vannak mindenfelé az otthonukban, és a társas készségek hiánya miatt **visszahúzódó** lehet - **alacsony önértékelés mellett haragot** érezhet, amiért nem tud gyorsan és könnyedén boldogulni azokkal a teendőkkel, melyeket mások gond nélkül elvégeznek **Javaslatok a szülők számára** - **adják meg a testvérek közötti interakciók és beállítódások alaphangját** - a **gyerekekkel igazságosan bánjanak, egyéniségként kezeljék őket**, biztosítsák a **szülőkkel külön töltött időt** - **tz gyerek lehető legtöbbet tegye meg saját magáért**, ne szolgálják ki olyan dolgokban, amikre önállóan képes - **családi életet alakítsák az „átlagoshoz" lehető legközelebbi módon**, **közös élményeket** szerezve - **tz** **gyereknek is legyen része háztartási munkákban**, lehetőségeihez mérten - **család valamennyi tagja vegye ki részét a gondviselési feladatokból**, ne csak egy családtag felelőssége legyen - tz-s gyerekek testvérei javasolták: - legyenek őszinték és nyíltak - korlátozzák a gondozási feladatokat - fogadják el a tanulási zavart - vegyenek igénybe támogató szolgáltatásokat - biztosítsanak külön időt - testvérek fejezhessék ki különbözőségüket - más gyerekeket lássanak szívesen az otthonukban - valamennyi testvért dicsérjék - ismerjék fel, hogy ők a legfontosabb és legnagyobb hatalmú tanárai a gyermekeiknek - hallgassák meg a testvéreket, figyeljenek oda rájuk - a családi eseményekbe és döntésekbe minden testvért vonjanak be - tanítsák a testvéreket arra, hogy lépjenek kapcsolatba a tanulási zavaros testvérükkel - szükség esetén kérjék szakember segítségét a testvér segítésére **[A családi nevelés kérdései]** - a **szülők rendkívül sokat tehetnek gyermekük sikeres életvezetésének megalapozásáért** - 6 lényeges sikerösszetevő: **éntudatosság** + **proaktivitás** + **kitartás** + **célkitűzés** + **támogató** **rendszerek** + **érzelmi** **megküzdés** - tz személyek számára kiemelt jelentőségűek nagyobb hatással bírnak, mint a nem, etnikai hovatartozás, SES, iskolai teljesítmény, vagy intelligencia pontszám - **sikeres személyek nem feltétlenül rendelkeznek minden összetevővel**, összetevők a nem sikeres személyeknél is megtalálhatóak (nem minden vagy semmi) - **siker elemei általában**: fizikai és lelki egészség, jól működő családi és baráti kapcsolatok, hivatásban elért eredmények, foglalkozással való elégedettség, spirituális fejlődés, anyagi biztonság **A sikerre nevelés alapelvei és gyakorlata** - **én-tudatosság** - sikeres tz személyek **tudatában vannak annak, milyen problémákkal küzdenek** - tudatosság kiterjed: olvasási nehézségek, figyelmi problémák, szervezési nehézségek, viselkedéses-érzelmi gondok - **nyitottak annak megértésére, hogy ez hogyan befolyásolja életüket** - **tz**-t úgy látják, mint **személyiségük egyik aspektusát** - **felmérik saját tehetségüket, elfogadják korlátaikat** **képessé válnak önmagukhoz illő pályát választani** - én**-tudatosság, önelfogadás fejlesztése** **kifejlesszék saját siker-fogalmukat** - tisztábban lássák átélt érzelmeiket, nézeteiket, személyes értékeiket - **szülők azzal támogathatják** az önismereti folyamatot, hogy: - gyermekkel együtt **kialakítják és részletesen megvitatják az erősségek/gyengeségek/speciális tehetségek és érdeklődési körök térképét**, minden lehetséges területet számba véve - **család más tagjait is jellemezzék** erősségek, gyengeségek, korlátok, speciális tehetség fogalmak mentén - lehetőséget teremtenek arra, hogy **gyermekük kapcsolatba kerülhessen felnőtt tz személyekkel, akikkel tapasztalatot cserélhet** - ha a szülő maga küzd ilyen problémával, ossza meg érzéseit és gondolatait a gyermekével - **továbbtanulási és pályaválasztási kérdésekben** segíti gyermekét - **proaktivitás** = előrelátó, felelősségteljes, önmagáért felelősséget vállaló viselkedés - iskolai életben is nagy jelentősége van, tz személyeknél **nem elegendő az oktatás területén kifejleszteni ezt a magatartásmódot** - meg kell tanulnia, hogy **személyközi, családi, egyéb társas helyzetekben, később a munka világában vagy épp szabadidő/pihenés terén hogyan lehet proaktív** - tz gyereknek **meg kell értenie mit jelent a fogalom, milyen előnyei vannak** **döntéshozatal** elsajátítása, **lehetőségek mérlegelése**, **tettek következményének** **vállalása**, **önérvényesítés** (asszertivitás) - **megfelelő szintű önbizalom kifejlesztése, rugalmasság** és **kockázatvállalás** képességének megalapozása - szülők azzal támogathatják, hogy: - **problémamegoldáshoz szükséges fogalmakat/szókincset** bevezetik a család kommunikációs eszköztárába - megosztják **személyes gondjaikat, dilemmáikat, alkalmazott stratégiáikat** gyerekükkel - **példát mutatnak**, hogy az emberek hogy küzdenek meg nehézségekkel, akár szerepjátékkal - gyermeket serkentik az általa **korábban meghozott fontos döntések számba vételére** - segítenek áttekinteni, hogy születtek meg e döntések, milyen következményekkel jártak - folyamat tervezők használata - **példát mutatnak különböző emberi viselkedésekre és azok következményeire**, megbeszélik és tudatosítják az adott viselkedésen belül **melyek azok a dolgok, amelyért az adott személy felelős, és mik azok, amelyek befolyásán kívül esnek** - **különböző kockázatos helyzeteket** mutatnak be, majd **közösen összegyűjtik a lehetséges viselkedéses alternatívákat** - **történet térkép módszer** -- **problémamegoldó és helyzetértékelő gondolkodást** fejleszti - **adott történet megismerése után egy lapon adott szempontok szerint elemzik** az eseményeket - elemzés készülhet úgy, hogy egyénileg értékeli mindenki a szituációt, majd közösen megbeszélik az azonosságokat és eltéréseket, de feldolgozható eleve kiscsoportos formában is - **megoldás** című részre a történetben alkalmazott **módszerek leírása és értékelése mellé egyéni javaslatok is kerülhetnek** - saját élményű tanulás a megoldási lehetőségeket és azok hatásait a szülők gyermekeikkel közösen **mini színházként** dramatizálhatják - módszer természetesen iskolai környezetben is jól használható - **döntéshozatalt segíti a különböző rajzos tervezők használat**a - családi és iskolai területen - **mellette és ellene lista** segít, hogy egy helyzetet/döntést több oldalról lásson - **kitartás** - tz személy nagy kitartással **akkor is követik a választott utat, amikor annak során nehézségek merülnek fel** - **belátják, meddig érdemes egy adott dolgot erőltetni**, felismerik, **mikor kell kilépni** - ismétlődő kudarcok után **alternatívák keresése, korábban kitűzött cél módosítása** - számos lehetőséget kipróbálnak a kitűzött cél elérése érdekében, az **elkövetett hibákból okulnak** - **nem sikeres emberek** **nem mutatnak rugalmasságot, egy megoldásmódot erőltetnek -- „ugyanabból még többet"** elv - szülők azzal segíthetik, ha: - játékokban, sportban, nem kedvelt házimunkák elvégzésében **elismerik a megtett erőfeszítéseket, dicsérik a kitartás** - gyermeküket **megismertetik olyan emberekkel vagy történeteikkel**, akik **motiváló, pozitív példát jelenthetnek** az akadályok leküzdése terén - **önismeretét** **bővítik** azzal, hogy **számba vetetik vele a helyzeteket és következményeiket, melyekben kitartó volt/nem volt kitartó** - **szülői példa** modellként - **önbizalom és kreativitás erősítése** - segítik **rövidebb és hosszabb távú célok felállításában** - **célkitűzés** - sikeres emberek rugalmasan tudják az elérendő célt is megváltoztatni törekednek arra, hogy a **cél reális és elérhető, de ne erőfeszítés mentes legyen** - **sikerorientált beállítódás** **kihívást nem jelentő feladatokat** és a **biztos kudarcot jelentőeket igyekeznek elkerülni** - célok, vágyak megfogalmazását támogathatják **feladatlapokkal** - **sikeres tz-s személy már kamasz korában határozott elképzelésekkel rendelkezhet** **határozott irányt szab életének** - **tanulmányi célok** mellett **személyes célok** a társas kapcsolatos, testi-lelki egészség, pályaelképzelések és önálló, független élet kialakítása terén - rendszeresen **gyakorolni és támogatni kell a célok megfogalmazását**, **elérési stratégiákat, magát az elérést** -- szülők lehetőségei - kifejlesztenek **saját személyes célokat, amelyeket megosztanak gyermekükkel** - lehetőséget adnak a gyermeknek arra, hogy **bepillantson a cél elérésének folyamatába** konkrét példákon keresztül tervezés, lépésekre bontás, kivitelezés és értékelés megértése - gyermekekkel **megfogalmaztatnak egy rövid távú reális iskolai célt**, közösen megbeszélik annak **lépésről-lépésre történő elérését** - **közösen kialakítanak egy ütemezési tervet**, figyelembe véve az esetlegesen **felmerülő akadályokat** - **rendszeres családi összejöveteleken beszélik meg a családtagok kitűzött céljait** és azok megvalósítását - **támogató rendszerek** - tz gyerek **számos forrásból kap támogatást** **felnőttkor felé haladva csökkenteniük kell a családtagoktól való függést** **meg kell tanulni, hogy legyenek aktívak saját problémáik kezelésében** - **technikai segédeszközök** kezelésének elsajátítása - **tevékeny segítség keresés** önsegítő csoportok, tz személyeket segítő szervezetek, törvényi lehetőségek ismerete - **szülők** így segíthetnek: - **modellálják, hogyan kell segítséget kérni a napi családi interakciók során** - **történeteket ismertetnek meg olyanokról, akik valamiben segítséget igényeltek másoktól** segítségkérés módjainak megbeszélése, előnyeinek tudatosítása - **híradóból/újságcikkekből kiválasztott segítségre szoruló emberek helyzetének megbeszélése, lehetőségek mérlegelése** - nagyobb gyermekkel megismertetik az **igénybe vehető szolgáltatásokat, megbeszélik a törvényi szabályozás adta lehetőségeket** - **érzelmi megküzdés** - **minden tz személy átél stresszt** **különbség abban, hogyan kezelik** azt - sikeres tz személyek az **érzelmi megküzdés 3 összetevőjének** alkalmazásában hatékonynak bizonyulnak: - **tudatosság arra vonatkozóan, hogy milyen helyzetek eredményeznek számukra stressz** - **stressz-szint emelkedésének felismerése** - **megküzdési technikák alkalmazása** - **megküzdési technikák igen változatosak**, **helyzettől**, **életkortól** és adott **személyiség jellemzőitől függően** **tevékenységek váltogatása**, **segítségkérés**, **érzelmi** **kiszellőztetés**, **problémamegoldó stratégiák** használata, **figyelemelterelés**, **relaxációs** **módszerek** stb. - **önismeret fontossága** nagy egyéni **eltérések lehetnek abban, kinek mi segíti** a lelki nyugalom visszaállítását - tevékenységek, amelyek elősegítik a megküzdési készségek fejlődését: - **olyan szavak, kifejezések gyűjtése, melyek a különböző érzelmek, lelki állapotok azonosítására, leírására alkalmasak** - önismeret fejlesztése céljából az életében előforduló **tz kapcsolatos stresszt okozó tünetek/helyzetek összegyűjtése** - önmegfigyelést végezve **azonosítani testi reakciókat, figyelmeztető jeleket** - különböző **feszültségcsökkentő módszerek tudatos kipróbálása** annak érdekében, hogy rátaláljon a legeredményesebb technikára - **ajánlások a stressz-szint csökkentésére** - **kövessük nyomon a fizikai stresszt kérdőíves eljárásokkal**! - sokan hajlamosak a stressz fizikai tüneteit figyelmen kívül hagyni érdemes megfelelő kérdőívekkel (pl. Beck-féle Szorongás Leltár) tudatosítani a tüneteket és azok intenzitását - önmegfigyelés révén a **problémára irányul a figyelem**, és ez **megakadályozhatja a súlyos tünetek kifejlődését** - **fokozottan ügyeljünk a testi egészségünkre**! - egészséges életvitel, táplálkozás, megfelelő vitamin és nyomelem bevitel, szűrővizsgálatok - **rendszeresen végezzünk fizikai tevékenységet**! - rendszeres (2-3x/hét) mozgás **csökkenti a dühöt, feszültséget, jó közérzetet biztosít** - a mozgás az agyunkra a depresszió elleni gyógyszerekhez hasonló biokémiai hatást fejt ki, már a megkezdéstől számított 25. perctől - tz gyerek csapat vagy iskolai sport **lehetőség nyilvános sikerekre** - a **stresszről való figyelem eltereléséhez válasszunk hobbit**! - legyen legalább 1 olyan szabadidős tevékenységünk, melyet szívesen, **önmagunkért végzünk, merünk rá időt áldozni** - **növeljük a társas tevékenységeinket**! - **társas támogatás** hatékonyan képes csökkenteni a stresszt - **tanuljunk meg relaxációs technikákat**! - különböző **légzés-gyakorlatok, vizualizáció** - egészen **kicsi kortól** lehet alkalmazni, **legkülönbözőbb helyzetekben** - hosszabb tanulási folyamat: meditáció, autogén tréning - **csökkentsük feszültségünket mások segítésével**! - **mások segítése, önkéntesség** is kedvezően hat a lelki állapotra és **növeli az önértékelést** segítői tevékenysége során önmagát is segíti **A társas készségek fejlesztése, baráti kapcsolatok kialakítása** - **tanórán kívüli tevékenységek** - gyakran nem vesznek részt benne 2 okból káros - 1\. ilyen tevékenységek **kiváló lehetőségek a fontos társas készségek gyakorlására** - 2\. a **közös érdeklődés, közös élmények a barátságok létrejöttét is megkönnyítik** - félénkebb, vonakodó gyermekek számára a **kapcsolatépítés gördülékenyebb, ha közben valamit együtt csinálnak a többiekkel**, nem csak beszélgetnek - **szülők is taníthatnak a gyereknek olyan társasjátékokat és tevékenységeket, amelyek az adott iskolában népszerűek** növeli **magabiztosságát és bevonódási hajlandóságát** - **mini tréningek** - szülők mini tréningeket is kitalálhatnak, melyek segítségével **kis lépeseken keresztül erősítik a társas készségeket** - minden nap mosolyogjon rá barátságosan egy számára ismeretlen gyerekre - nem kell semmit mondani/tenni - nap végén kérdés: mire emlékszik az adott személlyel kapcsolatban - cél: társas észlelés és társas tudatosság növelése - mosolyogjon rá másokra és üdvözölje őket - nem kell beszélgetni, nap végén kérdések - mosolyogjon rá valakire, üdvözölje, és tegyen egy megjegyzést (pl. időjárásra) vagy kérdezzen valamit (pl. mennyi az idő) - tanítsuk meg udvarias kérdezésre - másokat saját magukról kérdezni remek módja a megismerésnek, érdeklődés feltárásának - másik fél fontosnak és értékesnek érzi magát - helyzet tapasztalatait közösen megbeszélni, illetve feltárni milyen érzéseket élt át - jól megy a kapcsolatfelvétel + kérdezés hívjunk meg magunkhoz 1-2 gyereket közös játékra **Az önértékelés fejlesztése** - tz-ből fakadó **önértékelési problémák csökkentésére, megelőzésére** eszközök: - önértékelést növeljék azzal, hogy **rendszeresen meghallgatják, figyelembe veszik a gyerek véleményét** - **pozitívumokat mindig emeljék ki,** a **kritikával óvatosan** bánjanak - legyenek tudatában annak, hogy a **szülők és tanárok gyakorolják a legnagyobb hatást arra, hogy egy gyermek hogyan érez önmaga iránt** - emlékezzenek: az **önértékelés összefügg azzal, hogy valakit mennyire szeretnek, fogadnak el** mások - **hibázást kezeljék a tanulási folyamat részeként**, mutassák meg a gyerekeknek, mit **lehet az adott hibából megtanulni** - **tanítsák a gyerekeket a tanulási zavarral kapcsolatban** - **helyes ismeretek** és a korábban már említett **éntudatosság** támogatják az **önértékelést** fontos tudatosítani a következőket: - a tanulási zavar **nem az alacsony intelligencia jele** - tanulási probléma az **agy információ feldolgozási módjából fakad** - elméjének **több időre, változatosabb eszközökre van szüksége** a tanuláshoz - a tz személyek **képesek magas színvonalú tanulásra, és sikeresek lehetnek** az életben - összetett feladatok megoldása, szóbeli beszámolók vállalása, poszterek készítése, művészi projektek kivitelezése az **erősségük lehet** - feladat: írjon magáról 10 mondatot, melyben megfogalmazzák, mi az, amit szeretnek magukban + nyitott végű mondatok az énkép, önértékelés feltárására