A tanulási zavar családdinamikai hatásai 1. PDF

**A tanulási zavar családdinamikai hatásai I.** **A családi dinamika kérdései, családi légkör jellemzői** **[A családi dinamika jellemzői]** **Az elfogadás kérdése** - várandósság alatt elképzeléseket alakítanak ki a megszületendő gyerekről, **„tökéletes gyerek"** fantáziakép - gyerek m...

**A tanulási zavar családdinamikai hatásai I.** **A családi dinamika kérdései, családi légkör jellemzői** **[A családi dinamika jellemzői]** **Az elfogadás kérdése** - várandósság alatt elképzeléseket alakítanak ki a megszületendő gyerekről, **„tökéletes gyerek"** fantáziakép - gyerek megszületése után az **„álomgyerek" és valós gyerek közötti különbség** **elfogadása** a szülővé válásban fontos fejlődési feladat - túl nagy eltérések az elvárás és realitás között gyerek **betegen, sérülten születik trauma** - problémamentes, elvárásoknak megfelelő csecsemő anya öröme, büszkesége - saját produktumaként észleli - terhesség kihordásában kizárólagos szerep **illúziók és valóság közötti eltérés mélyebben érinti** - „lassú", „kicsit más" gyerek **anyai félelmek gerjesztése**, erőteljes fantáziatevékenységet indít be - egyértelmű helyzet elfogadása könnyebb, szülők hamarabb nyugszanak bele - **MCD/tanulási zavar diagnózis elképedés, zavarodottság, ambivalens érzések, bűntudat, szégyen** - **dühöt, ellenségességet érezhetnek a gyermek iránt**, amit lelkiismeretük, felettes énjük nem tűrhet -- harcol az elfogadhatatlan impulzusok ellen - szégyent és ellenségességet a személyiség megpróbálja kompenzálni **túlóvó, túl engedékeny** - megakadályozza a gyermek természetes növekedését, szükséges énfunkciók kifejlődését - gyermek felhasználhatja a sérülését szülei irányítására - párhuzam a gyász szakaszaival - **tagadás:** nem fogadják el a szakember által mondottakat, megkérdőjelezik hozzáértését, kedvezőbb diagnózist, prognózist keresnek - **düh**: harag az orvosok, segítők, akár Isten iránt, ellentmondásos érzelmek a gyermekkel kapcsolatban az átélt frusztációk hatására - **alkudozás**: vezeklésre tesz kísérletet a szülő, fogadalmakat és felajánlásokat tesz - **elfogadás**: akkor lesz rá képes a szülő, ha meggyászolja a „tökéletes gyerek" elvesztését lehetővé válik, hogy a tényleges gyermek szeretetben és támogatásban tudjon élni és fejlődni - az **ideál elengedésével a szülők engedélyt adnak a gyermeknek a létezésre** **A tanulási zavarra adott reakciók családi mintázatai** - rendszerszemlélet alapgondolatai - **család** = egyensúlyra törekvő, határokkal és struktúrával rendelkező dinamikus rendszer - családtagok kommunikációjukkal és viselkedésükkel kölcsönösen hatnak egymásra **cirkuláris okságot** keresve tárhatók fel a helyzetet fenntartó interakciók - a családtagok magatartása ok és okozat egyben, nem tehető fel a „ki a hibás?" kérdés - helyzetet maguk teremtik és tartják fenn, gyakran kialakul szerepekkel - a családban megjelenő **tünetek** = az adott **rendszer hibás működését jelző,** de egyben **kóros egyensúlyát fenntartó jelzés** - adott tünet szerepet tölt be változással szemben ellenállás - nincsenek tudatában, hogy a tünet milyen rejtett lélektani szükségletek kielégítésében játszik szerepet terápia rávilágít első lépés a gyógyulás felé - **a tanulási zavar hatása a családi rendszerre** - tz **triádikus tapasztalat** = tz-s **gyermek**, tz által befolyásolt **család** és a **külső környezet** között zajló **interakciók** - minden tag reagál a többiek igényeire, maga is támaszt igényeket mind3 elem megtapasztalja a **feszültség, krízis, alkalmazkodás** fázisait - olyan család tudja megérteni és elfogadni a tanulási zavart, amelyik **adaptív és hatékony módon tudja a problémát** megközelíteni - a tz a családi rendszer **merevségét, rossz működését hangsúlyosabbá teheti**, kiemeli problémás családi rendszerek „befagyhatnak" nem hatékony, rugalmatlan reakciók valamely szintjén - család érezheti úgy, hogy kívülálló (pl. pedagógus) úgy azonosította a gyermeküket, mint aki nem tud elfogadható szinten működni arra juthatnak, hogy a külső szakember szerint **a gyermek kudarcot vallott és ezáltal a szülők is** - felszínre kerülhetnek saját fel nem dolgozott iskolai tapasztalataik, érzéseik + szülőséggel kapcsolatos félelmeik és aggodalmaik hangsúlyossá válhatnak - szakemberrel kapcsolatba kerülve úgy érezhetik, **elveszítették az irányítást** a dolgok felett, terápiás lépéseket barátságtalanként, feszültségkeltőként, költségesként élhetik meg - a tz a családi rendszerben egy **stresszor** **mindenképp reagálni fogunk** (alkalmazkodó/ellenálló módon) - ahogy a családtagok egymással kommunikálnak ebben a helyzetben, az válasz a stresszre, amit a tz eredményez + meghatározza, hogy a család hogyan fogja beépíteni a tz-t a saját rendszerébe - kihat arra, **milyen szabályokat, elvárásokat fognak kialakítani, viselkedésükben hogyan fognak alkalmazkodni** hozzá ezért oda kell figyelni az interakciós dinamikára - **szülői válaszok, reakciók** a jelenen túlmutató üzeneteket tartalmaznak - **segíthetnek a nehézségek leküzdésében**, de **meg is erősíthetik a helytelen működésmódot** - **pesszimista, lezárt, dolgokat megváltoztathatatlan tényként kezelő kérdése**k abból a helytelen **hiedelemből fakadnak, hogy a gyermek képességei nem változtathatók** ilyen típusú kijelentések miatt fagyhat be a rendszer - növekvő **stressz-szint legátolja a pozitív interakciókat** zavaros lélektani **védekező mechanizmusok**, gyermek társas helyzetekből való **visszahúzódása**, **acting out** - acting out = valamilyen nem tudatos szándék vagy konfliktus cselekvési kifejeződése, pl. motiválatlannak tűnő cselekedetek, hirtelen indulatkitörések, helyzethez nem illő düh, düh feletti kontroll hiánya, erőszakos, szexuális cselekedetek - **támogató, serkentő kommunikáció** segít a **családi rendszer megváltoztatásában**, **stresszel való megküzdésben**, **helyzethez megfelelően alkalmazkodó működésmód** kialakításában **Problémás családi minták** - **ellenséges családi beállítódás** - tanulási zavar arra szolgál, hogy **elfedjen más családi problémákat** - **kívülállók csak korlátozott engedélyeket kapnak** a családdal való munka során - család által közvetített üzenet: „minden ok, te csak a tanulási zavarral foglalkozz!" - behatárolt kommunikáció, gyakori **passzív-agresszív megnyilvánulások** - nagyon őrzik határaikat adott beavatkozás közelíti ezeket **eltűnnek, kilépnek a helyzetből vagy ellenállás új formáját választják** - **szülő csekély támogatást kezd adni, gondatlanul kezd viselkedni** hozzájárul a zavar fenntartásához, az oktatási rendszert hibáztatja - **szülő elfogadja, mentegeti a gyermek helytelen reakcióit, viselkedését** nem segíti a gyereket hatékony módon kapcsolódni a világhoz, amelyben élnie kell - segítő feladata, hogy segítse a családot a szemléletváltásban, abban, hogy a **külső akadályok helyett a gyermek fejlődésére és sikereire kezdjenek el koncentrálni** - családi interakciók megfigyelése mélyebben rejlő problémák megértése, amelyek a család reakcióit befolyásolják - bizalmi légkör, kapcsolatépítés felnyithatja a rendszert és hozzáférhetővé teheti az addig került témákat - **tudtam, hogy valami baj van!** - **egy családtag (ált. anya) felismeri, hogy valami gond van a gyerekkel** de a **felismeréssel egyedül marad** **aktív segítségkérés az ő egyszemélyes missziója**, hogy meggyőzzön másokat is a probléma létezéséről és komolyságáról - a cél eléréséhez **gyakran küzdelmet folytat egy tekintélyszeméllyel** (ált. apa), annak **érdektelensége vagy téma iránti ellenállása miatt** - megerősítésért és támogatásért **szakembertől szakemberig jár** - **aktív szülő túlzottan is bevonódik**, mintha egyenesen szüksége lenne a problémára - motivációja az, hogy a **családi rendszer más jelentős tényezőiről a figyelem elterelődjön, vagy segítse azok tagadását** - **család a gyermek problémája köré szerveződik**, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy együtt lehessen élni azzal - a **helyzet konzerválódását támogatja** fenntartó, stabilizáló mechanizmus - terápia/tanácsadás során **megindul valami belső átrendeződés** **tünetek súlyosbodni kezdenek, újabb problémák társulnak hozzá** **aktív szülő** (tünetek javulásakor talajtvesztettnek érezte magát) ismét úgy érzi, szükség van rá, **jobban bevonódik** - **gyerek gyakran túlóvott, az új kihívást jelentő helyzeteket elkerülő magatartású** - feltételezett képtelenségük miatt **kevesebb effektív kontrollban** részesülnek, az egyébként **elvárhatónál kevesebb felelősséget is kell vállalniuk** - **tanácsadó feladata**: **szülők közötti egyensúly megteremtése**, **nem bevonódott szülő megszólítása** és feladatokkal való ellátása, melyekben felelősséget tud vállalni a gyermekéért és amelyek javítják kettejük kapcsolatát**, aktív szülő korlátozása**, másik működésmódjának elfogadtatása - **„bárcsak ne lenne semmi baj a gyermekemmel!"** - rendkívül **motiváltnak és együttműködőnek tűnő család,** **rejtett ellenállások** - kommunikációjukban **kevés nyílt ellenséges/konfrontatív megnyilvánulás** -- nem hibáztatnak, vádolnak senkit - nehezen, vagy egyáltalán **nem lehet cselekvésre késztetni vagy elérni őket** - nem akarják meghallani, hogy valami nem jó, a **probléma jelentőségét elbagatellizálják** - mindezek mögött: félelem, hogy más **dinamikák is felszínre kerülnek**, ha a gyerek problémáját alaposan megvizsgálják - adott **problémát megpróbálják saját maguk határok közé szorítani**, belsőleg kezelhetőbbnek látni, vagy kevesebb nem kívánt következményt észlelni - szülők **igyekeznek távol tartani magukat a közvetlen bevonódástól** - terápia csak a gyerek problémájára koncentrál érzelmi problémák kivédhetők, család számára a kockázat csökkenthető - pl. család aktívan keresi a segítő programokat, pedagógusokat, tanácsadókat amikor a figyelem fókusza rájuk irányul, kellemetlenül érzik magukat - emiatt nyílt, aktív ellenállásra válthatnak át - keresnek egy rendszeren kívüli személyt, akire a segítő figyelme irányulhat - esetleg néhány sikeresnek tűnő foglalkozás után eltűnnek - **„te vagy a szakértő!"** - a szülők a viselkedés látható, nyílt szintjén **engedelmeskednek kezdetben, egyetértőnek mutatkoznak** **következetlenséget mutatnak** tervek kivitelezésében, rendszertelenül jelennek meg - **nem mondanak ellent, de szakembertől szakemberig járnak** új diagnózist, újabb terápiát keresve - kezelési terv kivitelezése elkezdődik **függőségük és szolgálatkészségük átalakul egy gyengébb, rejtett ellenállásba** - amennyiben **nincs azonnali eredmény**, a család részéről felmerül a szükséges változások szükségessége **ellenállás növekedni kezd**, nyíltabbá válik, panaszkodás - ellenállás kioltásához a szülőket **erősíteni kell az aktív szerepvállalásban, érdemes szakértői státuszba emelni őket** - célszerű bevonni a döntéshozatalba, megbeszélni velük a terápiás tervet, együttműködő munkakapcsolat **Szülői útmutató a tanulási zavar feldolgozásához** - **krízis átéléséhez:** - természetes dolog haragot, zavartságot érezni, sokkolva lenni és tagadni a diagnózist - fogadja el, hogy a környezete nem fogja könnyen megérteni a tanulási zavar velejáróit/következményeit, emiatt kritizálhatják döntéseit és cselekedeteit - **krízis kezeléséhez:** - nem élünk tökéletes világban, nem választhatjuk meg gyerekeinket, tehát fogadjuk el a helyzetet és haladjunk előre - legyen realista a gyermek tanulási jellemzőivel kapcsolatban, egy kitűnő tanuló szüleinek is meglehetnek a gondjai gyermekükkel - gyűjtse a tényeket, beszéljen sorstársakkal, csatlakozzon önsegítő csoporthoz - legyen informált, információit tárgyilagosan beszélje meg partnerével, fogalmazzanak meg közös nevelési célokat, adjon időt partnerének a feldolgozásra - ha aggódni, szorongani kezd a tz miatt, keressen fel egy tanácsadót - **gyermekkel kapcsolatban:** - találja ki, mi teszi boldoggá - vegye körül olyan személyekkel, akik hisznek benne - a boldogság az elsődleges, hiszen ez vezet egészséges önértékeléshez - az iskolai munka másodlagos, a megfelelő önértékelés a jó kommunikációs képességek később hasznosak lesznek, nem a jó jegy a siker egyedüli tényezője - ne rekesszük ki családi eseményekből, szokásokból, tegyük a helyzetekben számukra kezelhetővé az információ mennyiségét, készítsük fel az alkalomra **[Családi légkör, személyközi tényezők]** - **sok olyan zavar lehet a gyermek otthoni környezetében, amely a tanulási zavarra hatással van**: szülői kapcsolati feszültségek, szülők beállítódásai, alkohol problémák, betegség a családban, pénzügyi problémák, bántalmazás stb. - személyközi tényezők komplex sora járul hozzá a tanulási zavar kifejlődéséhez és fennmaradásához **Szülői attitűdök** - gyermek felé irányuló **szülői attitűdök alapvetően befolyásolják a tanulási folyamat iránti fogékonyságot** - **túlvédő/infantilizáló** szülői magatartás a gyerek **nem fog készen állni az iskolára** - **teljesítmény erőteljesen hangsúlyozó** szülői beállítódás a gyermek gyorsan megtanulja, hogy a **szüleivel való megfelelő érzelmi kapcsolat fenntartásához alapvető az elvárásoknak való megfelelés** - ha úgy érzi, mindegy, mit csinál, csak kritikát kap feladja a célt és visszavonulhat a küzdelemtől - **teljesítményorientált szülők sokszor nem tudják elfogadni a gyerek tanulási zavarát**, ezért külső személyeket és intézményeket hibáztatnak - előfordulhat, hogy **tudatalatti szinten elégtételt érez a gyerek kudarcát látva**, miközben **tudatos szinten aggódik** - különösen **nehéz, ellentmondásos helyzet a gyermek számára**: egyik oldalról a **szülő folyamatosan leszidja** a siker hiánya miatt, másik oldalról azt az üzenetet kapja, hogy **nem** **is képes jól teljesíteni az iskolában** - **bűnbakképzés** - tanulási zavaros gyerek sokszor a **családi élcelődés, gúnyolódás céltáblája**, **családi** **bűnbak** szerepét is eljátssza - úgy észlelik, mint **minden probléma forrását** segít abban, hogy **elkerülhetővé váljon a családban rejtetten meglévő konfliktusokkal való szembesülés** - nyeresége a gyerek számára: általa **szülei figyelmének középpontjába kerül** - hosszú távon nagy árat fizet érte, mert a bűnbakképzés mechanizmusan súlyosan **károsíthatja a személyiségfejlődését** - **„bosszús börtönőr" jelenség** - szülők **sok ambivalens érzést is átélnek** problémás gyerekükkel kapcsolatban, **sokszor ingadoznak**, legyenek-e engedékenyek vagy tiltsanak dolgokat - hiperaktív gyerek szülőnek szüksége lenne szünetekre nem tudja kire bízni vagy elutasítja a kimenőt **bosszús börtönőrré** válik - neheztelés ördögi köre: **kezdeti neheztelés** **növekvő harag** **kirobbanás** **bűntudat** **engedékenység** ismét rossz érzések születnek, a kör elölről kezdődik - **negatív kötelék** - tanulási zavaros gyermek a szülők közötti negatív kötelékként, **egyetlen összekötő kapocsként működik** - mindegy, milyen rossz az adott házasság, úgy érzik, a **gyerek érdekében fenn kell tartani** - házastárs kilépése a kapcsolatból egyszerűen elfogadhatatlan **A szülők stressz szintje** - **tanulási zavaros gyermek nevelési igényei jelentős mértékű stresszt okozhatnak** a szülők számára, hosszú távon a családi kapcsolatokra is bomlasztó hatással lehetnek - **speciális szükségletek felnőttkorig folyamatosan fennállnak**, miközben mind az életkorral változó feszültségforrásokhoz, mind a gyakori krízisekhez való **sorozatos alkalmazkodást** kívánják meg a szülőktől - tanulási zavaros gyermek családját **magasabb szintű szorongás, túlvédés, merevség** jellemzi, **gyakoribbak a családon belüli viták és viszályok** - **feszültség megjelenhet a gyermek és szülő közötti kapcsolatban** -- egyes szülők napi szinten élnek át frusztrációt, miközben megpróbálnak segíteni a házi feladat elkészítésében stb. - szorongás mérése: **Beck Szorongás Leltár** (21 item, önbecslő skála, szorongás tüneteit + erősségét vizsgálja) **Családi légkör, interakciós jellemzők** - tanulási zavaros gyermekek **szülei szorongóbbak, alacsonyabb a személyes koherenciájuk**, általában véve **kevésbé elégedettek** - hátterében: úgy vélik, személyes növekedésük lehetőségét csökkenti az általuk társas tevékenységekre és pihenésre/feltöltődésre fordítható kevesebb idő - tanulási zavaros gyermekek családjában kimutatható tendencia a **rugalmatlanabb, kevésbé támogató klíma** kialakulására - gyermek iskolai frusztrációinak és kudarcainak ellensúlyozására kialakulhat a szülőkben a **családtagok személyes teljesítményének megnövekedett igénye**, miközben hangsúlyozzák, hogy **számukra kevesebb szellemi tevékenységre és kikapcsolódásra van lehetőség** - **szervezésre és kontrollra** is nagy hangsúlyt fektetnek**, érzések szabad kifejezését és a függetlenséget kevésbé támogatják** - **anyák tanulási zavaros gyermekükkel nagyon közeli kapcsolatban állnak,** túlzottan bevonódnak - tanulási zavaros gyermekek anyukái gyermekükkel szemben **sokkal tekintélyelvűbb és kontrollálóbb viselkedést** tanúsítottak - **apák távoliak vagy elérhetetlenek** - tanulási zavaros gyerekek szülei **konfliktuskerülők, több házassági feszültségről** és **egészségügyi** **problémáról** számolnak be - **kohézió és adaptabilitás** - **adaptabilitás** = családok azon képessége, ami lehetővé teszi a **hatalmi- és szerepviszonyok**, valamint a **kapcsolati szabályok** egy **adott helyzet kívánalmainak megfelelő megváltoztatását** - **kohézió** = családtagok **érzelmi kötődése** egymás között - **Olson-féle Családteszt** -- 30x3 család töltötte ki - **adaptabilitás** szintjei: merev, strukturált, rugalmas, kaotikus - **kohézió** szintjei: széthullott, tagolt, összetartó, egybefonódott - tanulási zavaros és érzelmi zavarokkal küzdő gyermekek szülei: - **adaptabilitás: változások kezelésében kaotikusság** - **kohézió: széthullott, tagolt, összetartó** - **tanulási zavaros gyermekek családjának interakciói jelentősen eltérnek a nem problémás családok interakcióitól**, egyben igen hasonlóak az érzelmi zavarokkal küzdő gyermek családjának interakciós mintázatához - „**deviáns" szülői kommunikációs stílus** - **szülők nyelvi képességei** a megnevezés, kategorizálás, megosztott figyelem irányítása, világ jelenségeinek megmagyarázása terén **nagyon fontosak** a gyerek számára a valóság sokszor nem egyértelmű, tisztázni kell a bizonytalanságokat, egyértelművé tenni helyzeteket, azonosíthatóvá tenni dolgokat - **töredezett, pontatlan, hiányos kommunikáció** gyerek **folyamatos zavartságot** él át, későbbiekben **ő maga is képtelen lesz a fenti nyelvi képességek kifejlesztésére** családi személyközi kommunikáció problémái **károsíthatják az iskolai információk feldolgozását, megőrzését** - tanulási zavaros gyermekek családjának **kommunikációs sajátosságai nyelvhasználatban is megmutatkoznak** - a szülők olyan, **többségitől eltérő kommunikációs stílust alkalmaznak, mely fenntartja, meg is erősíti a gyermek információfeldolgozási nehézségeit** - kísérlet: tz + nem tz gyerekeket szülők telefonon irányítják egy feladat kivitelezése során - Rorshach-teszt ábráit egy meghatározott minta szerint rendezzék el - **5 kommunikációs probléma, ami a hallgató figyelmét eltereli, gátolja a jelentés átvitelét**: - **elköteleződési problémák**: beszélő nem kötelezi el magát egy meghatározott gondolat mellett - **referencia problémák**: beszélő bizonytalanságban hagyja a hallgatóságát azzal kapcsolatban, hogy miről is beszél - **nyelvi anomáliák**: beszélő különös, furcsa szavakat/mondatokat használ - **eltérülések**: nem oda illő/témához érintőlegesen kapcsolódó beszéd/nonverbális viselkedés, ami eltereli a hallgató figyelmét - **ellentmondásos, logikátlan** **közlések**: össze nem illő gondolatok megfogalmazása, vagy egy adott gondolat visszavonása/tagadása - tz gyerekek szüleinek 87%-a magas értéket ért el a fenti nyelvi devianciák terén - legtisztább, legvilágosabb kommunikációs stílus a kiválóan teljesítő gyermekek szüleit jellemzi, ezt követik az átlagosan teljesítő gyerekek szülei, végül leggyengébb eredménnyel a tanulási zavaros gyerek szülei zárnak **Családtipológiai kérdőív** - 30 tétel, karikázza be azt a számot, ami leginkább kifejezi adott állítással kapcsolatban, hogy mennyire jellemző az ön családjára - 3 skála: - családi hatalom - kohézió/összetartás - adaptivitás/alkalmazkodás - családtípusok kritériumai - A típus: legalább egy skála értéke alacsony (alsó 1/3 pontszámú), és maximum közepes értékű a többi - M típus: legalább egy skála értéke magas (felső 1/3 pontszámú) és minimum közepes a többi - K típus: mindhárom skála értéke közepes - családtípusok jellemzői - **A típus** - **autokratikusabb/tekintélyelvűbb** hatalmi viszonyok, **laza összetartás** - hajlamos szétesésre, **kevésbé alkalmazkodóképes**, nehezen változtat a megszokottakon - **szerepek és feladatok elosztása nem rugalmas** - **M típus:** - nagyobb arányban jellemzi **a túlzottan engedékeny**, mindenbe beleszólást engedő, **kevésbé határozott irányítási stílus** - **összefonódásra** hajlamosítóan **erős az összetartás** - **szerep- és feladatmegoldás túlzottan változékony**, nem biztosít stabilitást a családnak - **K típus:** - jellemző a **kiegyensúlyozottabb**, határokat is ismerő, **demokratikus működés** - **teret enged az önállóságnak**, családi összetartás nem túlzó mértékű - **családtagok között jó kapcsolat**, melyet a szerepek és a feladatok családi szerkezetnek megfelelő rendszere is támogat - **szerepek és feladatok összhangban állnak a család felépítésével**