Tanulási zavarok fogalma és okai (PDF)

**A tanulási zavar fogalma, kialakulásának okai, magyarázóelméletek** **Definiálás** - Morgan (1896): **esetismertetés** - Hinshelwood (1895): „**szóvakság**", bal félteke neurológiai elváltozása a háttérben - **60-as évek előtt nem volt tanulási zavarokkal foglalkozó szakember**;...

**A tanulási zavar fogalma, kialakulásának okai, magyarázóelméletek** **Definiálás** - Morgan (1896): **esetismertetés** - Hinshelwood (1895): „**szóvakság**", bal félteke neurológiai elváltozása a háttérben - **60-as évek előtt nem volt tanulási zavarokkal foglalkozó szakember**; elszigetelt tünetkezelés - 60-as évek: a **különböző kutatási és gyakorlati területek integrációjának megindulása** - a szakirodalomban több, mint 40 meghatározás - általános fogalom, a **rendellenességek heterogén csoportja** - „tanulási nehézségek", „tanulási rendellenességek" - „specifikus tanulási zavar", „részképességzavar" stb. - **ADHD** (hiperaktív viselkedés és figyelmi deficit): orvosi-pszichiátriai probléma, neurológiai elváltozás, tünettana eredete hasonló **Kirk-Bateman definíciója** (1962): olyan **elmaradás, rendellenesség, vagy megkésett fejlődés** a beszéd, *olvasási, írási, számolási folyamatokban* vagy más *iskolai tantárgyakban*, amely lehetséges [agyi diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar] által okozott **pszichológiai hátrányt eredményez**. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság, vagy kulturális vagy oktatási tényezők okozzák. **Tanulási Zavar Nemzeti Egyesületi Bizottsága** (USA, 1981): A tanulási zavarok kifejezés olyan **általános terminus**, mely azon **rendellenességek heterogén csoportjára utal**, amelyek a [beszédértés], [beszédprodukció], [olvasás], [írás], [okfejtés] és/vagy a [matematika] elsajátításának és használatának szignifikáns nehézségeiben nyilvánulnak meg. Ezek **belső eredetű zavarok**, melyeket feltételezhetően a **központi idegrendszer diszfunkciója** okoz. Bár a tanulási zavar **együtt járhat más, hátráltató kondíciókkal** (pl. érzékszervi sérülés, mentális retardáció, szociális és érzelmi zavarok) vagy *akadályozó környezeti hatásokkal* (pl. kulturális különbségek, elégtelen vagy nem megfelelő oktatási feltételek, lelki eredetű tényezők), azonban **nem ezen kondíciók vagy körülmények közvetlen eredményeként keletkezett**. **Sarkady-Zsoldos gyógypedagógiai aspektus** - **tanulási zava**r = **intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény**, amely *neurológiai deficit* vagy *funkciózavar* talaján jött létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás, és/vagy matematika elsajátítását. - a teljesítménykudarcok gyakran **másodlagos neurotizációhoz** vezetnek - a tanulási zavar a **legkorábbi időszakban** alakul ki, és **tünetei felnőtt korban is** fellelhetők - **kognitív** és **tanulási terápiával** jól befolyásolható - társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibánál -- ezekben az esetekben specifikus tanulási zavarokról beszélünk **A tanulási zavar definíciók és a szocio-emocionális aspektus kapcsolata az újabb definíciókban -- az „életciklus elmélet"** - A **speciális tanulási zavar** olyan feltételezetten **neurológiai eredetű krónikus** állapot, mely **szelektíven interferál a verbális/nonverbális képességek fejlődésével, integrációjával és/vagy megnyilvánulásával**. A speciális tanulási zavar különböző hátrányokat jelent, s eltérhet megnyilvánulási formáiban, illetve súlyossági fokában. Ez az állapot az élet folyamán befolyásolhatja az önértékelést, a nevelést, a hivatást, a szocializációt és/vagy a mindennapi tevékenységeket - az **önszabályozó viselkedés, a szociális percepció, a társas interakció problémái együtt járhatnak a tanulási zavarral**, de **nem ezek eredménye** a tanulási zavar a **szocio-emocionális problémák a TZ elsődleges és másodlagos karakterisztikumai** lehetnek A nemzetközi szakirodalom **fő vizsgálati területei** -- Bender & Wall (1994): - A viselkedés fejlődése - ADHD - helytelen viselkedés - impulzivitás - adaptív viselkedés - Kognitív fejlődés - nyelvhasználat - kognitív képességek - tantárgyi kompetenciák - Társas fejlődés - családi működés - felnőttkori alkalmazkodás - szociális kompetencia - Érzelmi fejlődés - motiváció - magányosság - depresszió - temperamentum - szorongás - attribúciók - énkép - életkor egyre jobban sérülhet a fejlődés A **tanulási zavarok kisugároznak**: iskola, család, kortársak, munka világa (+egyén?) **Mentális rendellenességek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM IV)** - **olvasási zavar:** az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy megértését nézve alatta marad az egyén biológiai korának, intelligenciájának és előképzettségének - **számolási zavar:** a számolás elmarad az intelligencia és az előképzettség alapján elvárható szinttől - **írásbeli kifejezési zavar:** az írás elmarad a biológiai kor, intelligencia és az előképzettség által elvárható szinttől - **tanulási zavar:** az előzőek kritériumait nem teljesíti, de együttesen befolyásolja az iskolai teljesítményt **A diszlexia osztályba sorolása** - **szerzett** (acquired): ismert agyi sérülés okozza - **fejlődési** (developmental): neurológiai elváltozásoknak nincs nyoma, kisebb, meghatározhatatlan idegrendszeri abnormalitás a háttérben - **lingvisztikus**: viszonylag gyorsan olvas, sok hibával - **perceptuális**: kielégítően pontos, de nagyon lassú - **kevert**: mindkét jellemző igaz **A tanulási zavarok okai** **[I. Neuropszichológiai elméletek]** Az agy kisebb-nagyobb károsodása -- szelektív következményekkel járó minimális organikus sérülés a háttérben az agy korai károsodása feldolgozásbeli különbségekhez vezet, nem lokális kieséseket eredményez. POS: pszicho-organikus szindróma: szeriális gyengeség jellemzi De: tanulási zavar esetén ritka az organikus károsodás (!) **Minimális cerebrális diszfunkció: gyűjtőfogalom** - tünetegyüttes, a gyermekek heterogén csoportja, hangsúlyozott magatartási és tanulmányi problémákkal -- de a normális zónába tartozó intellektuális képességekkel, kóros neurológiai és pszichológiai eltérések nélkül - Ross és Ross (1976): közel átlagos vagy átlag feletti intelligenciájú gyermekek, akik bizonyos enyhébb vagy súlyosabb formában jelentkező tanulási vagy magatartásbeli rendellenességeket mutatnak, melyek a KIR zavarával függnek össze. E funkciózavarok az észlelés, fogalomalkotás, nyelv, emlékezet, figyelem, impulzuskontroll vagy a motoros funkciók kontrolljának hiányosságaiban jelentkezhetnek, különféle kombinációkban. - „continuum notion": enyhe agyi traumák (szülés során elszenvedett károsodások, alkohol-/drogfogyasztás, dohányzás, ólomkoncentráció), vagy az agy fertőző betegségeinek következtében fellépő funkcionális károsodások; a terhesség 6. hónapja-1. év kiemelt (!) - De: nem minden esetben vezethető vissza ezekre a tényezőkre, az is előfordul, hogy a fenti károsító tényezők ellenére sem jelenik meg! - „syndrome notion": genetikailag meghatározott biokémiai zavar áll a háttérben - monoamino-oxidaz (MAO) szint: farmakológiai modell - magzati tesztoszteron szint: tesztoszteron elmélet **Farmakológiai modell:** - Az idegrendszer normális működéséhez szükséges ingerület-átvivő anyagok (pl.: dopa, dopamin, noradrenalin) szabályzásának az eltérése, aminek következtében a fejlődő idegrendszerben egyes gátló folyamatok érése lemarad az életkorhoz képest megszokottól, ezért pl. a hiperaktivitás tünetei tartósan fennmaradhatnak. - Redmond és munkatársai (1975): magas MAO (monoamino-oxidáz) szint mellett elkerülő viselkedést tapasztaltak majmoknál, az alacsony MAO-szint viszont együttjárt a játékos és folyamatosan nagyon aktív magatartással. Embereknél alacsony MAO-szint jellemzi a szenzoros élménykeresőket, a hegymászókat és a fizikai kockázatot kedvelőket. **Tesztoszteron elmélet (Geschwind és Galaburda, 1985)** - A magzati tesztoszteronszint emelkedésével növekszik a lateralizáció, így a két félteke homológ agyterületei nagyobb valószínűséggel felelősek eltérő funkciókért. - A nagyobb lateralizáció a számítási teljesítmény növekedésével jár együtt. - A tesztoszteron hatására a jobb félteke funkciói erősödnek, a bal félteke funkciói lassabban fejlődnek. - Feltételezhetően a szélsőségesen magas tesztoszteron következményeként csökken a corpus callosum (pl. autizmus és ADHD esetén) - A nők általában jobbak verbális képességekben, köztük verbális fluencia feladatokban, ami a bal félteke használatával áll összefüggésbe (Aronoff, 2003) - A férfiaknak pedig többnyire a téri tájékozódása fejlettebb, ami a jobb féltekével kapcsolatos - A balkezesek általában jobbak a jobb féltekéhez köthető képességekben, mint művészetek és téri tájékozódás - A fejlődési rendellenességek -- úgy, mint autizmus, dadogás és diszlexia -- gyakoribbak a férfiaknál. A lassabb beszédfejlődés is a férfiakra jellemző. A beszéd az emberek többségénél a bal féltekéhez köthető. - A balkezesek között szintén gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek - Az emelkedett fetális tesztoszteronszint lassítja a bal félteke növekedését, gátló hatást gyakorol az immunrendszerre és a thymus fejlődésére. - A meglassult bal féltekei fejlődés következtében a bal félteke és funkciói fokozottan sérülékenyek, így fejlődési tanulási zavarok, diszlexia, autizmus, epilepszia alakulhat ki és manifesztálódhat a későbbiekben. - A meglassult bal féltekei növekedést a jobboldali struktúrák fokozott kompenzatórikus növekedése ellensúlyozza, mely bizonyos bal féltekei funkciók átvételét is maga után vonja. Ez kihat a nyelvi funkcióra, motoros kontrollra, illetve a jobb féltekei kontroll a zenei, matematikai képességekre, valamint a standard dominancia-viszonyokra (megváltozik az erős bal féltekei dominancia). - Ha az intrauterin fejlődés során a tesztoszteronszint a motoros régiók érésekor emelkedett volt, balkezesség is kialakul. **[II. Percepciós és perceptuo-motoros elméletek]** - **A.J. Ayres: a szenzoros integráció deficitje** - cél: a szenzoros input és a motoros output közötti interakció, adaptív válasz kialakítása - eszköz: taktilis, proprioceptív, vesztibuláris ingerek - **B. Sindelar: részképességek nem megfelelő működése, ill. együttműködése** - F. Affolter háromdimenziós észlelésfejlődési fejlődésmodelljére alapoz -- modalitásspecifikus, intermodális, szeriális szakaszok - Cél: a részképesség-gyengeségek azonosítása, gyenge pontok megerősítése - Eszköz: saját kognitív terápiás program - **Porkolábné Balogh Katalin: az óvodáskor a szenzomotoros integráció szenzitív periódusa** - cél: prevenció - eszköz: óvodai prevenciós program, mozgásos, játékos fejlesztés - **Marianne Frostig: az észlelésben megmutatkozó deficit** - cél: a perceptuális diszfunkció korrigálása - eszköz: fejlesztő programok **[III. Pszicholingvisztikai elméletek]** - **Frances-Williams: artikulációs nehézségek, a nyelv szimbolikus folyamatként való nem használása** - cél: nyelvi hátrányok csökkentése - eszköz: nyelvhasználatot fejlesztő programok - **Meixner Ildikó: diszlexia prevenciós és terápiás munka** - eszköz: nyelvi fejlesztés, főleg logopédusok **[IV. Behaviorista elméletek]** - **viselkedési probléma** - eszköz: viselkedésterápia, kevésbé eredményes **A tanulási zavar előfordulási aránya** - **tényleges növekedés? pontosabb diagnosztika?** - **5% súlyos, 10% enyhébb** tünetekkel, melyek korábban nem okoztak gondot - ma: egyre vizuálisabbá váló környezet -- szimultán információfeldolgozás + korábbi természetes fejlesztések hiánya - az orvostudomány fejlődése - egyre kisebb súlyú újszülöttek megmentése - betegségek, traumák **A tanulási zavarok azonosításának és fejlesztésének területei** +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | **Kisgyermekkor | **Iskoláskor** | **Fiatal- és | | | ** | | felnőttkor** | | | | **7/8-12/13 | | | | **3-6 +/- 2 | év** | | | | év** | | | +=================+=================+=================+=================+ | **Azonosítási | Szenzo-motoros | Nyelvi | Tanulás és | | terület** | képességek | képességek | tanulásmódszert | | | | | an | | | | Iskolai | | | | | készségek | Szorongás | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | **Fejlesztési | Testséma, | Fonológiai | Mind Map, | | terület** | | képességek, | | | | Téri | | Vizualizáció, | | | orientáció, | Vizuális | | | | | képességek, | Drámapedagógia, | | | Egyensúlyérzék, | | | | | | Szókincs, | Saját élményre | | | Nagymozgások, | | épülő tanítás | | | | Számolási | | | | Finommozgások, | nehézség, | | | | | | | | | Szerialitás, | Helyesírás, | | | | | | | | | Észlelés | Olvasás | | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ **A tanulási zavarok diagnosztikájának speciális esetei** 1. **Szociokulturálisan hátrányos helyzetűek**: „áldiszlexia" 2. **Kiemelkedő intelligenciájú tanulási zavarosok**: maszkolás kompenzálás bizonyos kiemelkedő képességekkel **Anamnesztikus támpontok** - **„A tanulási nehézségek oki hátterének felderítése"** c. anamnézislap (Neveléslélektani vizsgálatok, 1972, P. Balogh) - MCD-re utaló adatok - Terhességi komplikációk - Nehéz szülés, besárgulás - Légzési problémák - Koraszülés - Kisgyermekkori sérülések - Súlyos, igen magas lázzal járó állapotok - Családban előforduló tanulási zavar - Balkezesség, lateralitás problémák **A megelőzés lehetőségei** - Ingergazdag környezet biztosítása - Sokféle elfoglaltság, változatos tevékenységek - Észlelési, mozgásos képességek fejlődésének elősegítése - Játékos fejlesztő programokban való részvétel - Felolvasás csecsemőkortól az olvasás biztos elsajátításáig - Sorbarendezés, szókincs fejlesztés, irodalmi nyelv elsajátítása - Saját képzelet aktív alkalmazása - Széleskörű mozgásfejlesztés közös tevékenységek által téri tapasztalatok szerzése - A saját test megismerése, testkép tudatosítása - Egyensúlygyakorlatok, koncentráció növelése