Speciális gyógypedagógiai ismeretek PDF

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ 1056 Budapest, Váci utca 47....

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ 1056 Budapest, Váci utca 47. [email protected] +36 1 577-8322 Speciális gyógypedagógiai ismeretek Tartalom 1. Intellektuális képességzavar (értelmi akadályozottság)................................................................. 3 1.1. Az intellektuális képességzavar (értelmi akadályozottság) fogalma, okai és tünetei................... 3 1.2. Az értelmi akadályozott gyermek fejlődési sajátosságai, megkésett fejlődési vonalak............... 4 1.3. Az ellátó intézmények és a tankötelezettség................................................................................ 5 1.4. A szociális ellátás......................................................................................................................... 6 1.5. Speciális gondozási feladatok az értelmileg akadályozottak körében.......................................... 6 2. Látássérülés........................................................................................................................................ 7 2.1. A látássérülés fogalma.................................................................................................................. 7 2.2. A látássérülések felosztása........................................................................................................... 7 2.3. A lereagáló mozgások.................................................................................................................. 8 2.4. A taktilis jelrendszer..................................................................................................................... 8 2.5. Taktilis (letapogatásos) eszközök vakoknak................................................................................ 8 2.6. A vakok verbalizmusa.................................................................................................................. 8 2.7. A látó típus és a tapintó-halló típus sajátosságai.......................................................................... 8 2.8. Az olvasás- és az írástanítás speciális eszközei............................................................................ 9 2.9. Az önkiszolgálás feltételei, a támpontrendszerű közlekedés...................................................... 11 3. Hallássérülés.................................................................................................................................... 11 3.1. A hallás jelentősége.................................................................................................................... 11 3.2. A hallássérülés fogalma.............................................................................................................. 12 3.3. A hallássérültek csoportosításának szempontjai........................................................................ 12 3.4. A hallássérülés súlyosságának meghatározása........................................................................... 13 3.5. A prelingvális és a posztlingvális sérülés................................................................................... 14 3.6. A hallást segítő és eszközök eljárások........................................................................................ 14 3.7. A hallás hiányának következményei és hatása a személyiségfejlődésre.................................... 15 3.8. A gondozással, az önkiszolgálásra neveléssel kapcsolatos feladatok........................................ 17 4. Mozgáskorlátozottság..................................................................................................................... 18 4.1. A mozgáskorlátozottság fogalma, okai...................................................................................... 18 4.2. Csoportosítás a klinikai kép alapján........................................................................................... 19 4.3. Speciális taneszközök, eszközök................................................................................................ 20 4.4. A mozgáskorlátozottság hatása és következményei................................................................... 23 4.5. A mozgáskorlátozottság hatásai a személyiség fejlődésére....................................................... 23 5. Nyelvi fejlődési zavar (beszédfogyatékosság)................................................................................ 23 Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba.  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 5.1. A nyelvi fejlődési zavar fogalma................................................................................................ 23 5.2. A nyelvi zavar megjelenési formái............................................................................................. 24 5.3. Nyelvfejlődési késés................................................................................................................... 24 5.4. A hangképzés............................................................................................................................. 25 5.5. Az integráció lehetőségei........................................................................................................... 26 5.6. A beszédfogyatékosság hatása a személyiség fejlődésére.......................................................... 27 6. Autizmus spektrum zavar............................................................................................................... 28 6.1. A fejlődési zavar fogalma........................................................................................................... 28 6.2. A fejlődési zavar tünetei/kritériumai.......................................................................................... 28 6.3. Hipotézisek, kapcsolódó elméletek............................................................................................ 29 6.4. Akadálymentesítés – protetikus környezet................................................................................. 30 7. Tanulási zavarok............................................................................................................................. 33 7.1. A diszlexia fogalma és tünetei.................................................................................................... 33 7.2. A diszgráfia fogalma és tünetei.................................................................................................. 34 7.3. A diszkalkulia fogalma és tünetei.............................................................................................. 35 7.4. A Meixner-módszer.................................................................................................................... 36 7.5. A Ranschburg-féle homogén gátlás............................................................................................ 37 7.6. A hármas asszociáció elve: látom-hallom-mondom................................................................... 37 8. Figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar........................................................................................... 38 8.1. A hiperaktivitás fogalma, jellemzői........................................................................................... 38 8.2. A figyelemzavar fogalma, jellemzői.......................................................................................... 39 8.3. A figyelemzavar fajtái................................................................................................................ 39 8.4. Az impulzivitás fogalma, jellemzői............................................................................................ 40 8.5. A hiperaktivitás tünetei különböző életkorokban....................................................................... 40 8.6. A hiperaktív gyermek, tanuló kezelése...................................................................................... 42 8.7. Gyógypedagógiai segítő feladatok............................................................................................. 43 9. Súlyos-halmozott fogyatékosság..................................................................................................... 43 9.1. A súlyos-halmozott fogyatékosság fogalma és okai................................................................... 43 9.2. A súlyos-halmozott fogyatékosság és a tankötelezettség kérdése.............................................. 44 9.3. A fejlesztés területei................................................................................................................... 44 9.4. A fejlesztő gondozás területei.................................................................................................... 47 9.5. A súlyos, halmozottan fogyatékos egyén életútja...................................................................... 48 9.6. Intézményhálózat........................................................................................................................ 48 Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 2  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 1. Intellektuális képességzavar (értelmi akadályozottság) Az értelmi akadályozottság fogalmát egy új elnevezés, az intellektuális képességzavar fogalma váltja fel. Meghatározása megegyezik a DSM-51 által megjelölt kritériumokkal. Az intellektuális képességzavar azokra a személyekre alkalmazható, akik az intellektuális- kognitív működések, valamint a kortárs csoportokhoz viszonyított adaptív magatartás jelentős akadá- lyozottságával jellemezhetők. A képességzavar különböző súlyosságú megnyilvánulása nem befolyásolja a közös emberi szük- ségletek birtoklását, és nem kérdőjelezi meg az érintett személyiség státuszát. A képességzavarral küzdők fejlődésre, tanulásra, társadalmi integrációra minden életkorban képesek, de ehhez az esély- egyenlőség biztosítása érdekében segítséget igényelnek. 1.1. Az intellektuális képességzavar (értelmi akadályozottság) fogalma, okai és tünetei Fogalma Az intellektuális képességzavar mind az intellektuális működés, mind az adaptív magatartás jelentős korlátozottságával jellemezhető. Az adaptív magatartás kifejezhető a fogalmi, a szociális és a praktikus adaptív készségekben. Ez a képességzavar a felnőttkor előtt (18. életév) keletkezik. Az intellektuális képességzavarral küzdő gyermekekre a normál övezet alá eső intellektuális-kognitív működés és az adaptív (alkalmazkodó) magatartás jelentős akadályozottsága jellemző. Fejlődésre, tanulásra minden életkorban képesek, ehhez azonban speciális segítséget igényelnek. A személyes és a szociális önellátáshoz szükséges képességeik, a kommunikációjuk, a hétköznapi élethez szükséges képességeik (étkezés, öltözködés, tisztálkodás) és a szabályok követésére való szocializáltságuk eltérő mértékben sérülhetnek. Súlyosság szerint két csoportot különíthetünk el: az egyik a tanulásban akadályozottak (melynek egyik alcsoportját az enyhe értelmi fogyatékosok alkotják), a másik az értelmileg akadályozottak csoportja (a mérsékelt, súlyos és igen súlyos fokú értelmi fogyatékosok).2 Okai Öröklött, veleszületett. Korai életkorban keletkezett. Maradandó irreverzibilis (visszafordíthatatlan). Kihat az egész személyiség fejlődésére (az értelmi képesség az átlagtól elmarad). Tünetei Nehezen induló, lassú fejlődésmenet, a fejlődési tempó nagyfokú lelassulása. A mozgásfejlődés lelassulása (pl. a gyermekek később fordulnak meg, később kezdenek el járni). A mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradása (pl. nem kúsznak). Különböző mértékű beszédfejlődési elmaradás, megkésett beszédészlelés és beszédmegértési zavarok figyelhetők meg. Egyes esetekben a beszéd késői megtanulása jellemző (pl. van, aki csak az óvodáskor végén tanul meg beszélni). A szókincs, a mondatalkotás és az artikuláció területén sajátos vonások megjelenése. A környezetre adott reakciók halványabbak, kifejezéstelenebbek lehetnek. 1 Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders – Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve. 2 Forrás: Kereki Judit – Tóth Anikó (szerk.): Lépések. Módszertani kézikönyv a kora gyermekkori intervencióban dolgozó szakemberek számára. EFOP 1.9.5 A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt. Budapest, 2019, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 3  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt nehezen motiválhatók, a figyelmük gyorsan elterelődik, rövid ideig képesek koncentrálni. Az ismeretszerzést megnehezíti(k) a kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem- és feladattartás gyengesége, a nyugtalan magatartás. Játékuk a kortársaikhoz képest monotonabb, kevésbé fantáziadús. A személyiségfejlődésben ellentmondó akarati sajátosságok megjelenése. Az észlelés, a megfigyelőképesség területén jellemző: Az érzékelés és az észlelés differenciálatlansága (pl. a tárgyak megfigyelésénél kevesebb jegyet, különbséget tudnak észrevenni, nem tudják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől). Nem törekszenek a tárgyak jellemzésére; a tárgyak megnevezésén túl azok tulajdonságait, jellemzőit nem tudják felsorolni. A látási észlelésfolyamat fejlődésének lelassulása, beszűkülése. Az észlelés beszűkülése következtében a tájékozódás bizonytalanná válása. A figyelem jellemzői: Az életkori sajátossághoz képest a figyelmük szűk terjedelmű. A figyelem nem tartós, hullámzó, és hiányzik a figyelemmegosztási képesség. Az emlékezet jellemzői: A rövid és hosszú távú emlékezés alapvető funkcióival, a bevésés, a megőrzés és a felidézés lehetőségeivel rendelkeznek, azonban ezek a funkciók az életkori sajátosságokhoz képest lényegesen gyengébbek. Gondolkodás: Ezen a téren figyelhető meg a legnagyobb eltérés. Nagyfokú konkrétság (pl. a labda pöttyös, mert eddig még csak pöttyös labdával találkoztak). Segíteni kell az általánosítás, az összehasonlítás fejlődését. Következetlenség: a figyelem szórtsága miatt nem tudnak huzamosabb ideig egy dologra összpontosítani. Gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz. Feladatmegoldás esetén nem ismerkednek a konkrét feladattal, nem képzelik el a megoldás folyamatát, nem tesznek fel kérdéseket, hanem azonnal cselekednek. 1.2. Az értelmi akadályozott gyermek fejlődési sajátosságai, megkésett fejlődési vonalak A nagymozgások jellemzői A térben bizonytalanul tájékozódnak. Bizonytalanul ismerik fel a téri relációkat. A tájékozódásban a saját test a viszonyítási pont, amelynek segítségével a különböző téri relációk értelmet nyernek. Kézmozgások A mozgásos ügyetlenség a kézhasználatban is megjelenik. Megfigyelhető a szem-kéz koordináció zavara. Nehézséget okoz a két kéz együttmozgása. Az ábrázolás sajátossága: alaktalan firka, nehezen felismerhető vonalak, kezdetleges emberábrázolás. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 4  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Játéktevékenység Az értelmileg akadályozott gyermekek játéka minőségileg eltér a kortársakétól. A játéktevékenységből gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság, a fantázia. Általában nem kezdeményezik a játékot, igénylik a felnőtt irányítását. A játékfejlődés hosszú ideig megrekedhet a gyakorló játékok szintjén, de megjelennek az egyszerű szerepjátékok is. A beszéd, a kommunikáció jellemzői A beszéd tartalmilag szűkös, a hangképzés gyakran hibás. A beszédmegértés gyenge. Szocializáció Az elemi szintű szabályokat csak sok gyakorlás után tanulják meg. 1.3. Az ellátó intézmények és a tankötelezettség Ambuláns korai fejlesztés például a pedagógiai szakszolgálatokban és a korai fejlesztő központokban történik. A fejlesztés során az a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél elmaradás jelent- kezik. Az otthon nevelt kisgyermek és a családja ambulánsan kap ellátást a lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálati tagintézményben vagy meglévő feltételek esetén egy kerületi bölcsődében. Bölcsődei nevelés (a pedagógiai szakszolgálat gyógypedagógusa által) A bölcsődés korú gyermek esetén – ha a feltételek biztosítottak – a bölcsődében történik a fejlesztés. Bizonyos speciális esetekben – amikor a körülmények azt indokolják – a gyermek otthona is lehet a fejlesztés helyszíne. Célja: A közösségi élet szabályainak, személyeinek az elfogadása, a család utáni szocializációs fordulópont. Önállóságra nevelés. Óvodai nevelés Az óvodai nevelés elősegíti az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Célja: Az önellátás másik szinten történő továbbfejlesztése. A környezeti tájékozódás módszerének megismerése, a környezet megismerésének megtanítása. Iskolai nevelés Egyre több iskola nyitja meg a kapuit a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű diákok előtt, bár egy részükben az integráció csupán egyes tantárgyak szintjén, nem pedig a teljes nevelés szintjén valósul meg. Célja: Az önmegismerés, az önállóság alakulásának támogatása. A társak és a környezet megismerése, a gyermek helye az iskola rendszerében. Társadalmi értékek átadása. Kultúrtechnikák elsajátítása. A gyógypedagógiai intézményrendszer a közoktatás rendszerében valósul meg. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 5  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 1.4. A szociális ellátás Nappali ellátás, (pl. fejlesztő napközi otthon) A fejlesztő napközi otthon felnőtt korú, középsúlyos értelmileg akadályozott, családban élő rászorultak ellátásáról gondoskodik. Értelmi sérülésük mellett egyéb társuló fogyatékosságok is jelen lehetnek, pl. halláskárosodás, mozgászavar. A szakmai törekvések a személyiség egészére irányuló gondozást és a meglévő képességekre épülő egyéni fejlesztési programok kidolgozását tartják szem előtt. A fejlesztő napközi otthon az állandó felügyelet mellett a tudatos egészségügyi és a gyógypedagógiai célú habili- tációs és rehabilitációs ellátást biztosítja. Tartós bentlakás – kis közösségek (pl. lakóotthonok, bentlakásos intézmények) Fogyatékos személyek rehabilitációs lakóotthona: tartós bentlakásos szociális intézmény, ahol 8–12 olyan fogyatékos személy helyezhető el, aki a 16. életévét betöltötte, önellátásra legalább részben képes, akinek a képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható, és reha- bilitációja a családjában nem oldható meg. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó lakóotthona: olyan, 8–12 fogyatékos személyt befogadó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának (min. 16 év), egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. Foglalkoztatás – védő munkahelyek (munkába állást segítő bevonásával) Védőmunkahely: a 15. életévét betöltött, nagymértékben megváltozott munkaképességű személyek számára a munkáltatónál szervezett munkahely, ahol a munkavégzés sajátos feltételek között és fokozott védelem (állandó felügyelet vagy irányítás) mellett folyik. 1.5. Speciális gondozási feladatok az értelmileg akadályozottak körében A fogyatékos személyek mindennapi életének minőségét olyan körülmények határozzák meg, amelyek befolyásolására magának a fogyatékos személynek egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kis mértékben van lehetősége, illetve hatalma. E körülmények egyik lényegi alkotóeleme a fogyatékos személy egészségügyi állapota, fizikai és szellemi lehetőségei. Az értelmileg akadályozottak esetében az ön- kiszolgálásra nevelés sikeressége jelentősen meghatározza az életminőséget. A diéták betartásának nehézségei A diéta fogalma a közhasználatban egyrészt az emésztőszervi megbetegedések során tartandó zsírszegény étrenddel, másrészt a fogyókúrás célzattal követett kalóriaszegény étrenddel kapcsolódott össze. A diéta célja a szervezet megváltozott állapotához igazodó táplálkozás. Mivel az értelmi akadályozottság a neuroendokrin-rendszer strukturális érintettségén és fejlődészavaron alapul, eseten- ként szükség lehet speciális étrendre, diétára. A gyógyszerszedés nehézségei A gyógyszerszedés indokoltságáról a szakorvos dönt. Intézményi keretek között csak az a gyógyszer adható, amelyet a szakorvosi vélemény igazoltan szükségesnek tart, és pontos adagolását is megha- tározza. Ebben az esetben a gyermek rendszeresen szedendő gyógyszerei névvel ellátva, bontatlan, eredeti csomagolásban vehetők át. A gyógyszerek tárolását a gyermekek számára el nem érhető helyen, pl. zárható szekrényben kell megoldani. Emellett fontos rendszeresen ellenőrizni a gyógyszerek szava- tossági idejét. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 6  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 2. Látássérülés 2.1. A látássérülés fogalma A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét. Látásélesség: V (visus) – a retina felbontó képességét mérő szám. A látásélesség mellett azonban egyéb tényezők is szerepet játszanak a látássérülés egyes csoportjainak megkülönböztetésében, pl. látássérülés ideje, oka, az adott szembetegség prognózisa, milyen a szem alkalmazkodó képessége. A látássérülés hatása a pszichés fejlődésre A kisgyermek fejlődésében az utánzás szerepe alapvető, és minden tanulási folyamatra hatással van. A látássérültek esetében ez nehezített, hiszen amit nem látnak, azt nem is tudják utánozni. A látássérült gyermekek számára több szempontból is nagy a mozgás jelentősége, ugyanis a környező világ felfedezése, megismerése is a mozgás révén, a járás megtanulásával gyorsul fel számukra. A látás részleges vagy teljes hiánya lassúbb mozgásfejlődést, lemaradást okozhat. A látássérült kisgyermek hajlamos a visszahúzódásra, egy helyben ülésre. A szociális készségek és a kompetencia alakulásában egy látássérült kisgyermek szintén hátrányt szenved, hiszen el van zárva a látás alapján szerzett viselkedési mintáktól és visszajelzésektől. 2.2. A látássérülések felosztása Gyengénlátók Vakok Aliglátók A látásélesség a teljes látás V: 0 – nem látnak, fényt sem Az ép látás maximum 10%- 1/10–1/3-a; közösségben is jól érzékelnek ával rendelkeznek, fényt boldogulnak, de csak 30 cm-ig érzékelnek; a látásmaradvány látnak fejleszthető A gyengénlátás okai: A vakság okai: Kategóriái: fénytörési örökletes: genetikai fényérzékelők: képesek a rendellenességek veleszületett: agydaganat fény irányának szaruhártya-betegség szerzett: oxigénhiány, megállapítására tompa látás fertőzés ujjolvasók: 2 méteren belül megszámolják a feltartott kéz ujjait nagytárgylátók: a mozgó, a háttérből kiemelkedő nagyobb objektumokat észreveszik Általános jelek, melyekből látássérülésekre következtethetünk: kidülledő vagy különböző méretű szemgolyó rendellenes szemállás gyakori hunyorgás a gyermek nyomogatja vagy eltakarja a szemét Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 7  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 2.3. A lereagáló mozgások A lereagáló mozgások azok a jellegzetes mozgások, amelyeket a vak gyermekek gyakran végeznek, pl. a fejük forgatása, a szemgolyó nyomkodása. 2.4. A taktilis jelrendszer A taktilis jelek a burkolat szintjéből kiálló, kidomborodó jelet tartalmaznak, és a taktilis felületek színben eltérnek a környező burkolattól. A jelzések csak csillogás-, tükröződés, káprázás-, csúszás- és botlásmentes kivitelűek lehetnek. „Állj! Veszélyforrás következik” jelentésű figyelmeztetőjelzés – pontszerű, diagonális elrendezésű, 25–45 mm átmérőjű gömbszeletekkel, illetve csonka kúpokkal strukturált felület. „Erre haladhatsz biztonságosan” jelentéssel bíró vezetősáv – a haladás irányával párhuzamos, legalább 30–40 mm széles bordázatú felület. A vezetősáv az önálló közlekedés tanulásakor a vakok és a gyengénlátók számára biztosít információt, és hozzájárul a térben való haladásukhoz olyan helyen, ahol ennek hiányában elvesztenék tájékozódó képességüket. 2.5. Taktilis (letapogatásos) eszközök vakoknak Pontírásos (Braille-) könyvek, valamint gépek és írókészülékek. Oktató-, tanuló- és munkaeszközök pl. írógépek és irodai eszközök, rajzkészülékek, taktilis oktatóeszközök, földgömbök, atlaszok stb. Tájékozódást segítő eszközök, elsősorban „tapogató botok” különböző kivitelben, „támasz botok” és forgalmi védőjelzések. A mindennapok segédeszközei: speciális karórák, mérlegek, mérő- szerszámok, érme- és papírpénzvizsgálók, gyermekeknek játékok és sportcikkek széles kínálata. Korszerű számítástechnikai eszközök: 21 inches monitor, szkenner, Recognita program, nagyító programok, pl. Zoom Text; aliglátó gyermekeknek BraiLab CD-beszédszintetizátor. 2.6. A vakok verbalizmusa A verbalizmus a tárgyi tudás hiányát vagy kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröződő üres beszéd, szóáradat. A kifejezés mögött sokszor nincsenek tapasztalatokon alapuló fogalmak. 2.7. A látó típus és a tapintó-halló típus sajátosságai Tapintó-halló: aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. A vakok a tapintó-halló életmódot tanulják, míg a gyengénlátók a látó-halló életmódot. Az aliglátás esetében mindig alapos vizsgálatnak kell megelőznie annak eldöntését, hogy a fejlesztés vakok vagy gyengénlátók között történjen-e. Szükséges ugyanis annak megállapítása, hogy a látásmaradvány elégséges-e a vizuális ismeretszerzéshez. Amennyiben igen, akkor egy ilyen személy a gyengénlátók között oktatható. Az ilyen aliglátókat alacsony vízusú gyengénlátóknak is nevezzük. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 8  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 2.8. Az olvasás- és az írástanítás speciális eszközei Nagy hatrekeszes doboz Az írás-olvasás előkészítésének speciális, alapozó eszköze. Általában fából készült, téglalap alakú, fedél nélküli doboz. Felépítése megfelel a hat pontrendszernek: 6 egyforma rekesz, két oszlopban 3-3 sorra osztva, kiegészítve a tárgyak elhelyezésére szolgáló tárgyrekesszel. A doboz megismerése és helyes elhelyezése után (álló helyzet, a tanulóhoz legközelebb az alul lévő tárgyrekesz van), a rekeszek helyzeti elnevezésének a begyakorlása a feladat (pl. bal felső, bal középső, bal alsó; jobb felső stb.). Ezt a tárgyrekeszben összegyűjtött különböző, de már ismert tárgyakkal (gesztenye, dió, bab, a Minimat-készlet elemei, dobókocka, gyöngyök stb.) tehetjük meg, miközben fejlesztjük a gyermek tapintását, figyelmét és emlékezetét is. A következő fokozatot a rekeszek számozás szerinti elnevezése jelenti (pl. bal felső = 1; bal középső = 2 stb.). Kezdetben csak 1-1 rekeszbe kell tenni a megnevezett tárgyat (vagy onnan kivenni), majd egyszerre több utasítás is adható (pl. a gesztenyét a bal felsőbe, a diót a jobb középsőbe). A rekeszek egymáshoz való helyzeti viszonyait is gyakorolni kell (pl. mi található a kettes rekesz alatt, mellett stb.), illetve be kell tartani a fokozatosság elvét – az alkalmazott tárgyak egyre kisebb formák legyenek, vala- mint a tanulónak egyre több szempont szerint kell a válogatást elvégeznie. Méret: 29 × 21 × 3,5 cm. Beszerzés: a vakok iskolájának tanszerkészítő műhelye. Egyedi kivite- lezés. Kis hatrekeszes doboz Speciális eszköz az írás-olvasás előkészítéséhez. Felépítése és használata megegyezik a nagy hatrekeszes dobozéval (lásd fent). Különbség csak az eszköz méretében és a hozzá használatos tárgyak nagyságában van (pl. gesztenye helyett mogyoró, dió helyett bab vagy gyöngyök stb.). Mint alapozó eszköz, ne előzze meg a nagy hatrekeszes dobozt. A ráfordított idő mennyiségét meghatározza a gyermek értelmi képessége, kézügyessége, formafelismerése é manipulációs készségének fejlődése. Méret: 16 × 11 × 2 cm. Beszerzés: a vakok iskolájának tanszer- készítő műhelye. Egyedi kivitelezés. Gombás tábla Az írás, olvasás előkészítésének speciális, alapozó eszköze. Felépítése megfelel a hat pontrendszernek, kiegészítve a „gombák” tárolására szolgáló kis rekesszel, amelynek fedele lecsukható. A 6 lyukba rövid szárral beszúrható, domború „gombafejekről” van szó, amelyek tapintható felülete egyenként kb. a gyermek ujjbegyével megegyező nagyságú. Ezzel az eszközzel már a domborított felszín tapintását gyakoroltatjuk olyan rendszerben, amely elhelyezkedésében és tapin- tásában is megközelíti a Braille-pontrendszert. A kombinációkat a bal és a jobb oszlopban, az egymás alatt elhelyezkedő 3-3 lyuk helyzeti és számozás szerinti elnevezéseivel gyakorolja a tanuló. Önálló kirakással és a tanár által elhelyezett gombák leolvasásával rögzülnek a pontvariációk képei, miközben finomodik a gyermek tapintása, az ujjbegyek érzékenysége. Méret: 18 × 9 cm. Beszerzés: a vakok iskolájának tanszerkészítő műhelye. Egyedi kivitelezés. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 9  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Szöges tábla Az írást, olvasást előkészítő speciális, alapozó eszköz. Felépítése megegyezik a gombás tábláéval (lásd fent), de annál kisebb méretű. A 6, kisebb átmérőjű lyukba vékonyabb szárú, kisebb domború tapintófelülettel rendelkező szögeket kell szúrni. Ezek tapintható összfelülete átmenet a gombás táblán kirakható, illetve a pontírógép által írt 6 pont között (a fokozatosságot szolgálja a nagyobb, könnyebben differenciálható „pontoktól” az egyre kisebb, nehezebben differenciálható „pontok” felé való haladás). A pontvariációk kiraká- sának és leolvasásának gyakorlása megegyezik a gombás táblánál írtakkal. A helyes és biztos alkalmazás után elkezdődhet a kombinációkhoz tartozó betűk hozzá- rendelése, vagyis a betűtanítás. A pontszámok leolvasása után azonnal hangoztatjuk az adott betűt (pl. egyes, kettes: „b”; egyes, négyes: „c” stb.). Méret: 15 × 9 cm. Beszerzés: a vakok iskolájának tanszerkészítő műhelye. Egyedi kivitelezés. Pontírótábla vagy Braille-tábla, pontozóval Speciális íróeszköz látássérültek számára. Régebben fémből, ma inkább műanyagból készített téglalap alakú, A/4-es vagy A/5-ös méretű sablon, amely – vízszintes sorokban – a „Braille-ablaknak” megfelelő hatpontos egységekre van osztva. Az eszköz két lapból (táblából) áll. Az alsó táblán – a hat pontnak megfelelően – kis mélyedések vannak. Erre a táblára kerül a papír, a papírra pedig ráhajtjuk a fedőlapot, amely – az alsó hatpontos egységeket pontosan lefedő – Braille-ablakokra van bontva. Ezek az ablakok vezetik a pontozót. A kettős fém- (vagy műanyag) lap közé helyezett papírra oly módon lehet írni, hogy a fémlap ablakaiba a betűket alkotó pontokat egyenként – a pontozó segítségével – domborítjuk ki, azok tükörképének megfelelően. Az írólapot kivéve, annak túloldalán olvashatók (tapinthatók) a domború betűk. Régi eszköz, a használata nem kötelező, de a 4. évfolyamon megismertetjük a tanulókkal. A privát életben rövid szövegek jegyzetelésére kiválóan alkalmas. Méret: 29 × 22 cm. A Braille-írás A Braille-írás egy speciális technikát alkalmazó ábécé, melyet 1821-ben a francia Louis Braille alkotott meg. Segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása. Minden egyes Braille- karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. A pozíciók bármelyikén lehet pont, s így összesen 64 (2×2×2×2×2×2) variáció lehetséges. A Braille-írás és a klasszikus síkírás kombinációja az eredetileg 2020-ra tervezett olimpiára való készülődés jegyében született. A két írásmódot egyesítő javaslatnak nem az egyesítés a lényege, hanem az, hogy egy új betűtípus, a „Braille Neue” jön létre, mellyel a fontos információkat írnák ki mindenhova. Az újítás lényege tehát egyféle akadálymentesítés, vagyis igazából az egyenlő esélyű elérés megteremtése. Ennek módja látható a képen: Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 10  Speciális gyógypedagógiai ismeretek a korlátra fel van írva, hogy „toilet”, majd egy nyíl mutat az irányába. A korlátra felírt betűkben viszont benne van a Braille-írás is, emellett a nyíl is taktilis. Az egyesítés lényegében úgy történik, hogy a síkírásos betűk vonala egyben egy hattagú pontrendszer is, melyben a Braille-írás is jelölve van. Ez a látóknak is érthetővé teszi a pontírást, és a vakok is tájékozódhatnak mindarról, amiről a látók. 2.9. Az önkiszolgálás feltételei, a támpontrendszerű közlekedés Önkiszolgálás Saját eszközök, intézményen belül-kívül akadálymentesítés. Szükséges az ismeretlen területeket megmutatni, valamint a segédeszközök használatát, karbantartását megtanítani. A vizuális megismerés korlátozott, ezért a látásfogyatékosnak meg kell mutatni, amit spontán tanulna meg, pl. összeillő színű ruhadarabok. Fontos a rendszeresség kialakítása, pl. a szemüveg ápolása, a szem higiéniája. Étkezések: a tányérnak legyen magasabb pereme, és fontos az utánzásos terítés. Fontos, hogy a tanításnál a látásfogyatékos mögött álljon a segítő. Senki ne nyúljon a látásfogyatékos holmijához nélküle, ne mozdítsa el a személyes dolgait. A látásfogyatékos tanuló speciális kérdései, speciális higiénia A napirend fontos, ezzel a bizonytalanságát oldjuk. Csak a feltétlenül szükséges segítséget adják a szülők, hogy fejlődhessen az önállósága. Az öltözködés, a mosakodás cselekvési sorrendjét mondjuk el, és nevezzük meg a ruhadarabokat, testrészeket. Mondjuk el a ruha színét. Mosakodásnál is informáljuk, hogy mit csinálunk éppen (pl. szappanozás), és az egyes fázisokat mindig ugyanabban a sorrendben végezzük. Az alvás-ébrenlét viszonya szempontjából is fontos a napirend: a délutáni alváshoz más tapintású legyen az ágynemű, mint éjszaka, így a látásfogyatékos gyermek érzékeli a napszakok változásait. Szobatisztaság: a bilinek állandó, stabil helye legyen, és ne csússzon el. 3. Hallássérülés 3.1. A hallás jelentősége A hangoknak már az intrauterin (méhen belüli) életben is nagy jelentőségük van. A 20–24. gesztációs héten a magzat teljesen kialakult hallószervvel a kívülről érkező hangokat képes érzékelni. A hallás- és a beszédfejlődés szoros összefüggésben állnak egymással: az ép hallás egyik alapfeltétele az időben történő beszédfejlődésnek. Attól azonban, hogy egy kisgyermeknél megindul a nyelvfejlődés, még nem zárható ki, hogy bizonyos hangtartományban hallássérülése van. A beszéd szempontjából legfontosabb a 250–4000 Hz közötti tartomány. A nyelvi fejlődéshez nagymértékben hozzájárul a környezet is, amely a kisgyermeket körülveszi. A környezeti tényezők mellett a nyelvfejlődés további kritériuma a hallás, az idegrendszer és a beszédszervek épsége és megfelelő működése. Bármely terület sérülése esetén a nyelvi fejlődés lelassul. A környezettel való kapcsolattartásban a hallásfunkció fontos szerepet játszik, ezért e képesség elvesztése – részben vagy teljesen – a biztonságot nyújtó háttérzajtól fosztja meg az embert. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 11  Speciális gyógypedagógiai ismeretek A hallás a külvilág megismerésében, a tájékozódásban és az ingerek feldolgozásában játszik szerepet. 3.2. A hallássérülés fogalma A hallássérülés a hallószerv valamely részének veleszületett vagy szerzett sérülése, ami az éptől eltérő hallásteljesítményt eredményez. A még éppen meghallott hangok észlelése mutatja meg a hallásküszöböt. A hallássérülés mértékétől függően a hallásküszöb megemelkedik. Jó hallás esetén 0–10 dB közötti a hallásküszöb, míg a hallássérülteknél ez 30–100, de akár 110–115 dB közötti is lehet. A hallássérülés gyűjtőfogalom: ide tartoznak a nagyothallók és a siketek. 3.3. A hallássérültek csoportosításának szempontjai Idegi jellegű hallássérülés A belső fülben lévő csiga (cochlea) szőrsejtjeit és az agyhoz vezető idegrostokat érinti a károsodás. Típusai: A belső fül hallássérülése, amikor a szőrsejtek roncsolódnak, ezáltal a belső fül nem képes átalakítani a hangot rövid elektromos impulzusokká, így a hallóideg sem tudja továbbítani az információt az agyba. Az idegpálya roncsolódása, amikor a hallóideg sérült vagy hiányzik, így a jelek nem jutnak el az agyba. Az idegi jellegű halláscsökkenés az enyhe halláscsökkenéstől a teljes siketségig terjed; a magasabb frekvenciák meghallása sérül és többnyire maradandó. Az érintettek hallják, amit mondanak nekik, de nem értik, ezenfelül a beszélgetőpartner beszédét motyogásnak érzik. Az idegi hallássérülés gyakori oka az öregedési folyamat, melynek során a belső fül idegei és a szenzoros sejtek fokozatosan elpusztulnak. A tünetek csökkentése: hallókészülékkel hallásneveléssel műtéttel A hallássérülés okai: öregedés sérülés túlzott zajexpozíció vírusos fertőzések, pl. kanyaró, mumpsz ototoxikus (halláskárosító) gyógyszerek agyhártyagyulladás diabétesz stroke kifejezett magas, elhúzódó láz Menière-betegség akusztikus daganatok öröklődés Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 12  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Vezetéses hallássérülés A vezetéses hallássérülés lehet átmeneti vagy maradandó. E hallássérülés esetében a külső vagy a középfül zavarai tapasztalhatók, vagyis a hangvezető rendszer károsodik (a hang akadályba ütközik, és a hallást megnehezíti, ha a dobhártya és a hallócsontok nem képesek rezegni). Jellemzői: gyenge, halvány hang észlelése, és a hallássérülés mértéke nem haladja meg a 60 dB-t. Orvosilag valamint műtéti úton jól kezelhető. A hallássérülés okai: a hallójárat, a középfül fertőzése folyadék a középfülben fülzsír kirakódása szokatlan daganatok vagy tumorok a fülben otosclerosis (rendellenes csontkinövés a középfülben) Kevert hallássérülés Néhány embernél mind a két típusú hallássérülés jelen van. A hallássérülés gyakran fokozatosan alakul ki, és nem azonnal észlelhető az érintett személy számára. A családtagok, barátok olykor hamarabb észreveszik a problémát, mint maga az érintett személy. Például a családtagok panaszkodhatnak, hogy túl hangosan hallgatja a televíziót vagy a rádiót; többször kéri, hogy ismételjék, meg amit mondanak neki, vagy éppen nem reagál, ha csengetnek vagy csörög a telefon. Tünetei: Az érintett személy képtelen teljes egészében megérteni azt, amint mondanak neki. Úgy tűnhet számára, hogy az emberek motyognak körülötte, pl. nem érti a történet mondanivalóját. Gyakran visszakérdez vagy pontosítást kér, illetve megkéri a környezetét, hogy vele szemben / felé fordulva mondják azt, amit szeretnének. A nap végére már elfárad, és még nehezebben érti meg, amit mondanak neki. Kerüli a társadalmi helyzeteket – például kávéházi találkozót –, mivel zajos környezetben nehezen érti a szavakat. Van, hogy nem a kérdésre válaszol, inkább „blöfföl”, mert nem szeretne visszakérdezni. Ezért gyakran nevetség tárgyát képezheti, ami lelkileg mélyen érinti. A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint definiálják nagyothallókra és siketekre. 3.4. A hallássérülés súlyosságának meghatározása A meghatározás decibel (dB) alapján történik, ami alapján 5 csoportot különböztetünk meg:3 Enyhe: 25–40 dB hallásveszteség Közepes: 40–60 dB hallásveszteség Súlyos: 60–90 dB hallásveszteség Átmeneti sáv a súlyos nagyothallás és a siketség között: 90–110 dB hallásveszteség Siketség: 110+ dB hallásveszteség Siketek és nagyothallók A hallásveszteség lehet egyoldali vagy kétoldali – ennek mértéke szerint beszélhetünk nagyothallásról, illetve siketségről. 3 Perlusz Andrea: A hallássérült gyermekek integrált oktatása-nevelése. Budapest, 1994, BGGYPF. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 13  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Nagyothallók azok, akik hallásküszöbértéke mindkét fülön 30–70 dB között van. A nagyothallók között vannak enyhe, középsúlyos és súlyos fokú hallássérültek. A nagyothallókat a beszédben segíti a hallásmaradványuk, és a hallókészülék igénybevételével tudnak kommunikálni. Idővel tökéletesen megtanulnak szájról is olvasni. Siketek azok, akik hallásküszöbértéke mindkét fülön 70 dB felett van, továbbá nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradványal. A siket embereknek a jelnyelv segít az önkifejezésben. Számukra speciális oktatási intézményeket tartanak fenn, ahol beszédre is tanítják őket. 3.5. A prelingvális és a posztlingvális sérülés A hallássérülés kialakulásának időpontja fontos, mert ez meghatározza az érintettek nyelvhasználatát és kommunikációs képességét is. Keletkezési időpontja szerint lehet: Prelingvális – nyelvelsajátítás előtti (a hallássérülés miatt a szókincs spontán gyarapodása akadályozott; az ilyen gyermek külön tanítást igényel. Jelentős szerepe van a jelnyelvnek. Posztlingvális – nyelvelsajátítás utáni. A beszéd fejlesztése támaszkodhat a hallássérülés előtt megszerzett szókincsre. 3.6. A hallást segítő és eszközök eljárások Hallókészülék A hallókészülék egy eszköz, melynek célja, hogy javítsa a viselője hallását. A hallókészülékek a legtöbb országban orvosi eszközöknek számítanak, és eszerint is szabályozzák őket. A hallókészülék elsődleges feladata a beszéd érthetővé tétele, még zajos környezetben is. Az olyan korai hallássegítő eszközök, mint a fültrombita, egyszerű passzív erősítőként szolgáltak: összegyűjtötték a hangenergiát, és a hallójáratba továbbították. A modern eszközök ezzel szemben digitális elektroakusztikus rendszerek, melyek a környezet hangjait alakítják át a hallásérült személy egyéni preferenciái szerint – az audiometriai és a kognitív szabályok szerint –, és érthetőbbé vagy kellemesebbé teszik a beszédet. Az ilyen jellegű hangfeldolgozás komolyan átalakíthatja az eredeti hangot, például úgy, hogy lokalizálja a hang forrását, és segíti a felhasználót a valós térhallásban. A készülékek a minél jobb beszédértés elérése érdekében képesek hatékony zajcsillapításra, szélzajcsökkentésre, frekvencia-kompresszióra, illetve gerjedésgátlásra. A mai modern (smart- vagy okos-) eszközök képesek kommunikálni egymással, és a kommunikáció megkönnyítése érdekében kapcsolódhatnak telefonokhoz, illetve más mobil eszközökhöz. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 14  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Cochleáris implantáció (CI) Ha a hallássérült kisgyermek nyelvfejlődése a nagyteljesítményű hallókészülék rendszeres viselése mellett sem biztosított, felmerül a cochleáris implantáció szükségessége. A CI egy olyan műtéti eljárás, amely a súlyos nagyothallók és siketek hallásjavítását szolgálja. A cochleáris implantátum a belső fülbe ültetett elektróda és az ehhez kapcsolódó, szintén beültetett jelfogó/dekóder egység, a mindennapi szóhasználatban azonban ide értjük a CI-hez tartozó külső egységeket is. Az ép hallású embernél a hanghullámokat a belső fül egyik szerve, a csigában (cochlea) található szőrsejtek alakítják elektromos impulzusokká. Ezeket az impulzusokat a hallóidegek veszik fel, majd továbbítják az agy felé. A siketek és a súlyos nagyothallók nagy részénél az okozza a problémát, hogy a szőrsejtek nem működnek. Ezekben az esetekben segíthet a CI azzal, hogy átveszi a szőrsejtek funkcióját, és elektromos impul- zusokat továbbít a hallóidegek felé. A CI működése a következő lépésekből áll: A hanghullámokat egy mikrofon érzékeli, majd továbbítja a beszédprocesszor felé. A beszédprocesszor egy kódolási stratégia segítségével átalakítja a mikrofontól kapott jeleket. A processzortól egy adótekercs veszi át a jeleket. Az adótekercset egy kis mágnes rögzíti a fejbőrön, pontosan a vevőtekercs felett. Az adótekercs jeleit a koponyacsontra implantált vevőtekercs veszi át. Egy dekóder dekódolja, majd az elektróda felé továbbítja a jeleket. Az elektróda a csigába van beültetve. Több szálból áll, melyek különböző hosszúságúak. A rövidek a csiga elején végződnek, és a magas frekvenciát érzékelő idegeket ingerlik, míg a hosszabbak a csiga belsejéig mennek, és az alacsony frekvenciákért (mélyebb hangokért) felelősek. Az elektróda által keltett elektromos impulzusokat az idegsejtek érzékelik, és az agyba továbbítják, hallásérzetet keltve. A CI alkalmazásának vannak orvosi, pedagógiai és anyagi feltételei. Orvosi szempontból azt a legfontosabb kiemelni, hogy a siket/nagyothalló személy hallóidegeinek épnek, funkcióképesnek kell lenniük. Emellett még fontos a csiga térbeli elhelyezkedése, formáltsága, valamint az, hogy az elektródát a csigába lehessen vezetni (a szerzett siketség egyik leggyakoribb oka, az agyhártyagyulladás a csiga elcsontosodásával járhat). Döntő fontosságú az is, hogy mennyi idő telt el a megsiketülés óta. Gyer- mekek esetében a legújabb tanulmányok szerint a másfél–kétéves kor előtti implantálás nyújtja a legjobb eredményeket. A CI beültetése nem jelenti azt, hogy a páciens egyből jól hall. A CI viselőjének el kell sajátítania a CI-vel való hallás képességét, mivel az jelentősen különbözik a normál hallástól. Ehhez audiológus/szakpedagógus segítségére is szükség van, de még fontosabb az érintett motiváltsága. 3.7. A hallás hiányának következményei és hatása a személyiségfejlődésre A hallássérülés mértékétől függően a nyelvfejlődésben mennyiségi és minőségi eltérés, nyelvi késés mutatkozik. Súlyos hallássérülés esetén azok a hangok alakulnak ki nehezen, amelyeket a gyermek nem, vagy csak részben hall. Ebben az esetben a beszéd ritmustalanabb, kevésbé érthető, a gyermek szókincse szegényesebb, a hangszíne magas, fejhangos lesz, vagy monotonná válik. Felerősödik a mimika, a gesztushasználat, és kompenzációként a túlzott artikuláció, a szájról olvasás készsége épül ki. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 15  Speciális gyógypedagógiai ismeretek A nyelvi területek elmaradásán túl másodlagos következmények is megjelennek, melyek a szociális, az érzelmi és az értelmi fejlődés területeit érintik. A hallássérülés következménye a nyelv, a beszéd elsajátításának zavara vagy a beszéd hiánya. A hallássérülés a meglassúbbodott nyelvfejlődésen túl az artikulációt (helyes kiejtés), a szupraszegmentális elemeket (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, dinamika), a szókincset és a grammatikát is érinti. A hallássérülés másodlagos következményei Ezek a következmények a szociális alkalmazkodás területére vannak hatással: A súlyos fokú hallássérültek gyakran nem értik a körülöttük zajló eseményeket, vagy azok minden előzmény nélkül, váratlanul törnek rájuk. Tájékozódó magatartásukra jellemző az időnkénti jobbra, balra és hátra tekintgetés. Ezt a magatartást a környezetükben levők gyakran félreértik, és a hallássérültben ideges, nyugtalan, ingerlékeny, bizalmatlan személyiségű embert feltételeznek. A siket emberek számára hiányoznak a környezetből jövő szóbeli háttérinformációk és a magatartást szabályozó verbális utasítások, szabályok. Ezért gyakran nem értik a körülöttük zajló eseményeket, s a környezetük számára teherként jelentkezik az állandó félreértések tisztázása, az állandó magyarázás és meggyőzés. A súlyos fokú hallássérülés negatív szociális következményei lényegesen csökkenthetők a nyelvi kompetencia kialakításával és fejlesztésével. Kommunikációs csatornák a hallássérültek kommunikációjában A hallássérültek jelnyelv, szájról olvasás, testbeszéd és szemkontaktus útján kommunikálnak. Ide sorolható a rezgés is, de ennek inkább tájékoztató, figyelemfelkeltő szerepe van. Jelnyelv, ujjábécé: a vizuális kódrendszer legfejlettebb formája, melyet elsősorban a siket emberek használnak. A jelnyelvnek is van sajátos hangtana, alaktana és mondattana. Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik. A szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint rendeződik, így nyelvjárásai is lehetnek. Tanulásának nehézségei összemérhetők a hangzó nyelvekével. Az ujjábécét a jelnyelv betűzési rendszere, de ettől függetlenül is használható. Egy jelnyelvi egység (jel) komplett jelentést hordoz (nem pedig betűt vagy hangot idéz fel). Kiegészítő kódként létezik ugyan az ujjábécé és a fonomimikai ábécé, de ezek csupán nevek, betű- halmazok, esetleg ismeretlen kifejezések visszaadására szolgálnak. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 16  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Szájról olvasás: az a technika, amivel az alkalmazója vizuálisan, a szájmozgások alapján ismeri fel a beszédet. Az így látható mozgássorozat a szájkép. Sok olyan hang van, melyeknek ugyanaz a szájképe, sőt egyes szavak is ugyanolyannak látszódnak. A hallásérült ember legfeljebb az elhangzottak 32%-át képes így felismerni, a többit a téma és a szövegkörnyezet alapján kell kikövetkeztetnie. Testbeszéd: nem verbális jelek használata. Fajtái: mimika, vokális kommunikáció, tekintet, mozgásos kommunikáció, testtartás, térköz. A testbeszéd révén hangulatot, érzelmeket „olvasunk ki”, vagy ha nem értjük, mit akart mondani a másik, akkor ennek segítségével próbáljuk kikövetkeztetni (pl. a jegyellenőr lefelé néz, és tartja a kezét – ezzel jelzi, hogy várja a jegy átadását). Szemkontaktus: a szemünkkel úgymond hívjuk egymást, vagy nézve „mutatunk” egy tárgyra, személyre stb. Példák rezgésre: ha meg akarjuk állapítani, hogy szól-e a tévé, akkor a hangszóróra tesszük a kezünket, vagy ha vizet forralunk, de fedő van a lábason, akkor a fedő rezgése alapján, annak levétele nélkül állapítjuk meg, hogy forr-e már a víz, vagy sem. 3.8. A gondozással, az önkiszolgálásra neveléssel kapcsolatos feladatok Csak a rendszeres hallókészülék-viselés során tud elkezdődni az a folyamat, amely segíti a hangokra való felfigyelést, a differenciálást, a hangokkal teli világ felé fordulást. A hallássérültek esetében fontos A folyamatos audiológiai ellátás. Az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna, ezért a látás védelme, a szemészeti ellátás a fülészeti gondozással azonos fontosságú. A hallásukat a hangos beszéd kialakulása után elvesztett tanulók esetében fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. Mivel a hallás a fogalmi gondolkodás fejlődésére és a lelki élet egészére kihat, alapvető pedagógiai fejlesztési cél a legkorábbi időponttól kezdett szakszerű hallásfejlesztés a meglévő hallásmaradvány aktivizálására alapozva, a technikai lehetőségek felhasználásával. Fontos kommunikációs forma a szájról olvasás, amely az anyanyelven kívül rehabilitációs feladatként az irodalmi, műveltségi területen is megjelenik. A nyelvi kommunikáció kiépítésének sajátos eszközeként használható az ujjábécé mint a betűk ujj-jelekkel történő vizuális megjelenítése, valamint a nehezített artikulációt segítő jelrendszer. Az ujjábécé az alsóbb évfolyamokon jelenik meg. Rehabilitációs foglalkozáson a gépírás tanítása az írásos kommunikáció és az informatikai eszközök használatának elősegítése érdekében. A pontos artikuláció kialakítása gyógypedagógiai módszerekkel történik (szurdologopédia). A beszéd-, a nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók komplex korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. Az intézmények integrációs nevelést segítő, gondozó tevékenységének keretében részben az iskolai életre való felkészítés, részben a hallókkal folyó kommunikáció, részben pedig az egyéni integrációt támogató gyógypedagógiai közreműködés feladatai jelennek meg. A hallássérültek fejlesztése hallásfejlesztés a hangos beszéd használatának építése a beszédértés fejlesztése a szájról olvasás készségének fejlesztése az érthető kiejtésre nevelés legalább 3-400 szó Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 17  Speciális gyógypedagógiai ismeretek A fül higiénéje Fontos a fülkagyló és a külső hallójárat tisztán tartása. A fülkagylót mindig alaposan meg kell mosni, a váladékot pedig el kell távolítani, ameddig az ujjbegy beér. A hallókészülékkel kapcsolatos tennivalók A készülék megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy napi szinten tisztán tartsuk és ápoljuk. A tisztítás során ügyeljünk arra, hogy semmi esetre se kerüljön folyadék a mikrofon- vagy a hangszó- rónyílásokba. A rendszeres tisztítás csökkenti a bőrirritáció kialakulásának veszélyét. Az illesztékbe és a szellőzőfuratokba került fülváladék rontja a hallást. Tisztítása: tisztító kendővel, stifttel. Szárítása: tégelyben szárító kapszula segítségével, szárító párnával vagy elektromos dobozban. Ami fontos, amire figyelni kell: A hallókészülék ki- és bekapcsolása az asztal fölött történjen, hogy ha leesne, ne sérüljön meg. A fülzsír kis mennyiségben is károsíthatja a készüléket. Célszerű minden alkalommal ellenőrizni, hogy nincs-e rajta szennyeződés. Ez legyen napi rutin. A gyermeket meg kell tanítani a fül megfelelő tisztítására, mert helytelen tisztítás esetén sérülhet a hallójárat, a dobhártya, de a fülzsír is tovább mehet a hallójárat belsejébe. A hallójárat megfelelő tisztítása céljából célszerű rendszeresen fülgyógyászhoz fordulni. 4. Mozgáskorlátozottság Az érzékelés, a feldolgozás és a végrehajtás idegrendszeri és vázrendszeri elemei közül bármelyik károsodása befolyásolja a mozgástanulás folyamatát. Megkésett mozgásfejlődésről akkor beszélünk, ha az adott mozgásforma nem jelenik meg a fejlődés szokásos menete szerinti időhatáron belül. A motoros funkciók megítélése során az egész test felépítését, az izom tömegét, tónusát, erejét, a különböző reflexek kiválthatóságát, az ízületek helyzetét, mobilitását, a mozgás harmóniáját, dinamikáját, koordináltságát és az életkorban elvárható motoros működés meglétét figyeljük meg. A motoros fejlődés késése tapasztalható különböző fokú intellektuális képességzavar esetén is. A látás kulcsfontosságú a megfelelő poszturális (a test helyzetével kapcsolatos) és motoros fejlődéshez. A téri orientáció, a koordináció, az egyensúly és testtudat az ép vizuális rendszertől függenek. Hallássérült gyermekek esetén gyakoriak az egyensúly problémái, és a mozgásuk is koordinálatlan lehet. Sok esetben megfigyelhető a motoros és a nyelvi zavarok együttes előfordulása, mert a motoros és a nyelvi rendszerek szoros kapcsolatban állnak egymással, tehát az egyes területeket érintő problémák más területek fejlődésére is kihatnak. 4.1. A mozgáskorlátozottság fogalma, okai A mozgáskorlátozottság többnyire idegrendszeri eredetű, tehát a mozgások kivitelezésében részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése következtében létrejött mozgászavar. A tartási és a mozgatófunkciók tartós vagy maradandó hiánya jellemzi: a nagymozgások – járás, futás, kúszás, mászás – koordinálatlansága, és ennek következtében a finommozgások kivitelezésének nehézségei. Okai: örökletes születés előtti ártalom születés utáni ártalom Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 18  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 4.2. Csoportosítás a klinikai kép alapján A végtagok mechanikus károsodása, végtagredukciók Okai: fejlődési rendellenesség ritkábban baleset vagy betegség Jellemzői: ízületi instabilitás, mozgáskorlátozottság, izomgyengeség Kezelése: műtét művégtag (a protézis használatának korai megtanítása) szomatopedagógiai módszerek Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák Ezekben az esetekben a gerincvelő mozgató idegsejtjei károsodnak. A bénulás egy izom vagy izom- csoport működésképtelenségét jelenti. Az érintett testrész érzéketlenné válhat, az izomzat tónusa pedig kórosan csökken. Enyhébb esetekben csökken az izomerő és az izomzat működő képessége (parézisek). Súlyos esetekben teljes bénulás következik be (plégiák). Okai: a gerincvelő motoros neuronjainak fejlődési rendellenessége, sérülése, betegsége. A bénulás és az érzészavar a rendellenesség helyétől függően alakul ki az alsó gerincszakaszon vagy a lábon. A rossz vérkeringés miatt fekélyek alakulhatnak ki az érintett területen. A bénulás mértéke a sérülés súlyosságától függ. Okozhat járásképtelenséget is. A vázizmok gyengeségét okozhatják centrális és/vagy perifériás neuronbetegségek, a perifériás idegek károsodása, köztük az örökletes elváltozások, az izom saját betegségei (dystrophiák) és az ideg és az izom közötti kapcsolati ingerületátvitel zavarai. A leggyakoribb izombetegségek Előrehaladó izomsorvadás a (dystrophia musculorum progressiva), ami szimmetrikusan bénítja le a vázizmokat; a testtartás és a mozgás jellegzetes elváltozása jellemzi; jelenleg gyógyíthatatlan. Gyermekbénulás (Heine–Medin-kór). Baleseti gerincvelő-sérülések. Szülési felsővégtag-bénulás (paralisis obstetrica). Jellemzői: csökkent izomerő vagy egyáltalán nincs mozgás érzészavar, a vegetatív funkciók zavara, a végtagokon növekedésbeli visszamaradás az érzések és az akaratlagos mozgás hiánya, széklet- és vizeletürítési zavar gerincferdülés, jelentős elhízás a társadalmi életben való részvétel akadálya Kezelésük: enyhe: gyógyszeres kezelés torna, de ne legyen túlterhelő protézis kerekesszék, lélegeztető készülék műtét Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 19  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Agykárosodás utáni állapotok A mozgás rendellenességének típusa az agy sérülésének helyétől függ. A tünetek a sérülés helyétől függően keveredhetnek. A kora gyermekkorban, a születés környékén kialakult formája az infantilis cerebrális parézis (ICP). Jellemzői: spasztikus (görcsös) bénulás görcsökkel, egyenetlen izomtónussal, esetleges kóros reflexekkel rigiditás (merevség), fokozott izomtónus, a mozgás nagymértékű beszűkülése akaratlan, nagy kilengésű, koordinálatlan mozdulatokkal (atetózis) jár együtt az izomtónus gyengesége (hipotónia), a koordináció és az egyensúlyérzék zavara Egyéb kórformák Az eddigi csoportokba nem sorolható, a gyermekkorban leggyakrabban előforduló, született vagy szerzett megbetegedések csoportja. Például: reumatológiai elváltozások (krónikus sokízületi gyulladás) ortopédiai elváltozások (pl. dongaláb) 4.3. Speciális taneszközök, eszközök Az akadályozott kommunikációt segítő eszközök Ide tartoznak a speciális billentyűzetek, a fejpálcák, az egeret kiváltó eszközök, valamint azok az eszközök, melyek segítik az augmentatív kommunikációt. A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek, jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák vagy kommunikátorok segítségével. Minden alternatív, augmentatív kommunikációs rendszer több, egyénre szabott kommunikációs eszközből áll (Bliss-jelképrendszer, PECS képkommunikációs rendszer, „beszélő gép”). Mozgást fejlesztő és gyógyászati segédeszközök A gyógyászati segédeszközök testközeli eszközök, melyek a mozgás- Bobath-labda korlátozottak tartási és mozgási funkcióinak javítására, korrekciójára szolgálnak: járógépek, művégtagok (ortézisek), ortopéd cipők, gerincet támasztó készülékek, fűzők és egyéb rögzítő-támasztó eszközök. Használatuk szakorvosi javaslatra történik. Gyakran csak ezek az eszközök teszik lehetővé a tanulók helyzet- és helyváltoztatását, mobilitását. A mozgásfejlesztő eszközök legtöbbje az egészséges gyermekek fejlesz- tésére, egészségnevelésére is kiválóan alkalmazható. Ilyenek például a különféle formájú, felületű és nagyméretű Bobath-labdák. Az önkiszolgálást, az önálló életvitelt segítő eszközök az étkezést és a toaletthigiéniát segítő kiegészítők. A bénult vagy mozgássérült betegek önbecsülését nagymértékben befolyásolja az önellátás képessége. Egészségügyi szakemberek (szakorvosok, gyógytornászok, ortopédiai műszerészek) segítségével és a páciens egyedi igényeinek figyelembevételével segítünk kialakítani a megszokottat közelítő életvitel körülményeit. Az eszköz szakszerű kiválasztása és használatának betanítása egyaránt fontos. Csak így valósulhat meg a beteg minél teljesebb önállósága. A járóbotok, mankók, járókeretek, rollátorok a sérült láb részleges tehermentesítésére, valamint a mozgáskoordinációs zavarok és a járóképesség javítására alkalmasak. A járóbotok egy fogantyúból és Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 20  Speciális gyógypedagógiai ismeretek egy gumizáródással ellátott csőből (támbotból) állnak. A mankók annyiban különböznek a járóbotoktól, hogy hónaljban támasztanak. Általában alsóvégtag-műtétek, amputációk után, vagy csonttörés (gipszelt / sínbe tett végtag) esetén szokták őket alkalmazni. Rollátor A járókeretet járás közben emelni kell az előrehaladáshoz, ezért fontos, hogy könnyű legyen. A rollátor kerekekkel van felszerelve, ennek köszön- hetően nem kell megemelni. Előretolás után a kézzel működtetett féket behúzva, stabilan rá lehet támaszkodni. Bizonyos súlyhatárig táska vagy bevásárló szatyor is akasztható rá, így megkönnyíti a mindennapokat. Létezik összecsukható változata is, amit lényegesen egyszerűbb tárolni. A járókeretek és a rollátorok is állítható magasságúak. Akárcsak a járóbotok esetében, itt is fontos, hogy a testmagassághoz megfelelő eszköz- magasságot állítsunk be. Amennyiben nem tudjuk megítélni, hogy mi a meg- felelő magasság, az első beállításkor kérjük szakember (gyógytornász, gyógyá- szati segédeszköz eladó) segítségét. Mowego guruló járássegítő A guruló járássegítők a koordinációjukban és egyensúlyukban gátolt gyermekek, illetve felnőttek részére ajánlott. Akik járókerettel nem képesek önállóan mozogni, a guruló járássegítők segítségével részesülhetnek a mozgás örömében. Az eszköz stabil ülést biztosít; felálláskor és járáskor a kéz fogó és támaszkodó funkciójának károsodása esetén is megfelelő támasztékot nyújt. A járássegítőket úgy tervezték és készítették, hogy lehetővé tegyék az akaratlagos helyváltoztatást. Ha a betegnél az önálló járás nem lehetséges, a járássegítővel ki tudja fejleszteni és gyakorolni tudja az önálló helyváltoztatás képességét. Az eszköz speciális emelőszerkezete a beteg felállítását is megkönnyíti. Forrás Kerekesszék nagyon sokféle kivitelben létezik. Funkciójuk, meghajtási és vezérlési módjuk alapján többféle csoportba sorolhatjuk őket. Léteznek önállóan vagy csak kísérővel mozgatható kerekesszékek, és vannak kézi erővel vagy motorral hajtottak. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 21  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Felső végtagi bénulás esetén az ízületi zsugorodás megelőzésére javasolt a felső végtagi pozicionáló sínek használata. Az Orfit antispasztikus sín alacsony hőmérsékleten lágyuló műanyagból, egyedileg készülő pihentető csukló-, kéz és hüvelyktámasztó sín. A tenyeret és az ujjakat középhelyzetben tartja. Ebben a pihentető pozícióban csökken az ízületi zsugorodások kialakulásának a veszélye. Orfit antispasztikus sín Forrás A hemipleg felkarrögzítő a vállízület és a kar teljes rögzítésére, tehermentesítésére alkalmas. Könnyen és gyorsan felhelyezhető, jól szellőzik, ugyanakkor stabilitást nyújt. A bénult betegeknél gyakran kialakuló vállízületi ficam megakadályozására, enyhítésére alkalmas. Felkarrögzítő Forrás A mindennapi használati eszközökre – például egy kanálra vagy egy pohárra – ritkán gondolunk gyógyászati segédeszközként. Pedig a mosakodást, az étkezéseket, a fésülködést, az öltözködést stb. megkönnyítő, speciálisan kialakított eszközök fontos részei a mozgásukban korlátozott vagy bénult betegek életében. Jelenleg Magyarországon nehéz beszerezni ezeket a termékeket, és ha mégis rájuk találunk, igen drágán juthatunk hozzájuk. Speciális evőeszközök Forrás Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 22  Speciális gyógypedagógiai ismeretek 4.4. A mozgáskorlátozottság hatása és következményei Amint arról már szó volt, a mozgássérülteknél a beszélőszervek is érintettek lehetnek. Az agysérültek nagy részénél súlyos beszédzavarok alakulnak ki. Az agyi sérülés következtében létrejött beszédzavarok összefoglaló neve afázia, míg a beszédmozgások koordinációjának, ill. a kiejtésnek a zavara a dizartria. A beszédzavarokon különböző logopédiai és alternatív kommunikációs eszközökkel segítenek. Az önkiszolgálást számos eszköz segíti. A mozgássérülés megváltoztatja a testsémát, hátráltatja a cselekvést, beszűkíti az érzékelés és a tapasztalatszerzés lehetőségeit. Még a hőháztartásra is kihat: a mozgássérültek nehezebben alkalmaz- kodnak a hőmérséklet változásához, mint a többi ember. Az önellátásuk nehezebb, és állandóan segít- ségre szorulhatnak. A mozgás korlátozottsága nehézséget okoz a közlekedésben, az öltözködésben, az étkezésben, a rendtartásban és a testi higiénia biztosításában. Még az egyszerű finommozgások is aka- dályozottak lehetnek. Előfordulhat gyűlölködés, agresszió a külvilággal szemben, vagy szorongás, visszahúzódás a fogyatékosság miatt érzett szégyen miatt. 4.5. A mozgáskorlátozottság hatásai a személyiség fejlődésére A mozgáskorlátozottság személyiségfejlődésre kifejtett hatásakor megkülönböztetjük a veleszületett és a szerzett rendellenességgel élőket. Veleszületett (vagy korai életkorban bekövetkezett) rendellenesség A mozgáskorlátozott gyermek kiskorában a saját állapotát még kevéssé realizálja, ez csak később tudatosodik benne (első nagyobb krízis kisiskoláskorban → „félreállítottnak” érzi magát az egészséges gyermekek között → egyre jobban meglátja, saját helyzetét → az önbizalma csökken). Az érzelmi, intellektuális és akarati fejlődése gyakran elhúzódik. A személyiségének jellege nagymértékben befolyásolja azt, hogy hogyan tud megküzdeni fogyatékosságának tényével. Serdülőkorban apátia, hangulati labilitás lehet jellemző. 5. Nyelvi fejlődési zavar (beszédfogyatékosság) A „beszédfogyatékosság” korábbi kifejezés; helyette a nyelvi fejlődési késés, nyelvi fejlődési zavar terminusokat használjuk. 5.1. A nyelvi fejlődési zavar fogalma A nyelvelsajátítás feltétele az egyén kognitív és szociális fejlettsége, valamint a nyelvi, kommunikációs környezet minősége. A nyelvi elmaradások okai lehetnek az egyén képességdeficitjei, melyek kölcsönhatásban lehetnek a környezet nyelvi támogatásának eltéréseivel. A beszédfejlődési zavarok köthetők környezeti okokhoz (külső okok) belső okokhoz (individuális okok) A nyelvi fejlődés elmaradása számos fejlődési zavar vagy szindróma velejárója lehet. Ide tartoznak az értelmi fogyatékossággal járó fejlődési zavarok, pl. a Down-szindróma, a hallássérülés és az autizmus. Ezekben az esetekben az eltérés a kórképhez kapcsolódik, független a környezeti tényezőktől. A nyelvi zavar tüneti csoportosítása több szempontból lehetséges. Az érintett nyelvhasználati terület alapján megkülönböztethetünk receptív (beszédmegértés) és expresszív (kifejező beszéd) zavarokat. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 23  Speciális gyógypedagógiai ismeretek Az érintett nyelvi szintek alapján megkülönböztethetjük a beszédhangok feldolgozását vagy használatát érintő, a szókincs területén jelentkező, a jelentésben mutatkozó, valamint a nyelvtani és nyelvhasználati zavarokat. 5.2. A nyelvi zavar megjelenési formái A beszédfejlődés zavarai A hangképzés / a szókincs / a grammatika zavarai; korai életkortól. A folyamatos beszéd zavarai Dadogás/hadarás/beszédfélelem (logophóbia)/mutizmus. A beszéd centrális és organikus eredetű zavarai Afáziák (agysérülés következtében a nyelvhasználat egy vagy több része nem működik). Dysarthrophoniák (neurológiai rendellenesség, amelyben károsodnak a nyitómozgások, a hangadás és a légzés). A perifériás beszédszervek veleszületett és szerzett elváltozásai. Hangzavarok (diszfóniák) A hangzavarok jellemzője, hogy artikuláció közben az érintett személyek hangja megváltozik, rekedtessé válik a károsodás előtti időszakhoz képest. A kiváltó okok nemcsak a megszokott hang válto- zását, hanem panaszokat is okozhatnak. A hang- és gégevizsgálat, a 3 héten túl tartó rekedtség kivizs- gálása foniáter – fül-orr-gégész szakorvos – szakrendelésén történik. Amennyiben az orvos szük- ségesnek látja, logopédushoz irányítja a gyermeket. „A legtöbb esetben az ok a hangtúlerőltetés, más esetekben bizonyos betegségek (pl. gégehurut) után szokássá válik az erőltetett, préselt hang. Létrejöhet hangszalagcsomó is, amely ha nem javul a logopédiai terápia és az otthoni gyakorlás hatására, akkor műtétre kerülhet sor.”4 5.3. Nyelvfejlődési késés Beszédfejlődési elmaradás Általában akkor beszélünk beszédfejlődési elmaradásról, ha ép érzékszervek, ép intellektus és megfelelő beszélő környezet ellenére sem indul meg a beszéd 0–4 éves kor körül. Főbb tünetei: sivár a gagyogás, a szókincs lassabban gyarapszik, nem vagy nehezebben történik meg az áttérés a szómondatokról a többszavas mondatokra. A szülőknek nem mindig tűnik fel a szituációtól független megértés hiánya. Az elmaradás elsősorban az aktív szókincs és a mondatalkotás lassúbb fejlődésében, a gyermeknyelvi szavak fennmaradásában, a nyelvtanilag helytelen mondatalkotásban és az általános pöszeségre jellemző tünetekben fejeződik ki. A beszédmegértés ugyanakkor zavartalan lehet, a gyermek szó- és mondatmegértése megfelelő, az utasításokat többnyire pontosan követi. A nyelvi késés ebben az életkorban valójában előjelző tünet. Az egyéni különbségek miatt 4 éves korra állapítható meg, hogy átmeneti fejlődési egyenetlenségről vagy súlyosabb, a nyelvi struktúrát is érintő nyelvfejlődési zavarról, esetleg hallássérülésről, az intellektuális képességek zavaráról, illetve az autizmus spektrum zavar tüneteiről beszélhetünk. 4 Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. Kerületi Tagintézménye: Diszfónia. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérel