Neveléspszichológia PDF

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA INTÉZET Neveléspszichológ ia Szociális, érzelmi és erkölcsi fejlődés Dr. Sulyok Kármen, adjunktus Mi a fejlődés?  pszichoszociális fejlődéselmélet  identitásállapot elmélet  nemi identitás...

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA INTÉZET Neveléspszichológ ia Szociális, érzelmi és erkölcsi fejlődés Dr. Sulyok Kármen, adjunktus Mi a fejlődés?  pszichoszociális fejlődéselmélet  identitásállapot elmélet  nemi identitás  szocio-emocionális tanulás szerepe a fejlődésben  morális fejlődéselmélet A pszichoszociális fejlődés Erik Erikson (1956)- Pszichoszociális fejlődéselmélet  Teljes élettartamra vonatkozik  Fejlődés 8 állomás során  A fejlődést meghatározza a pszichológiai vagy szociális kihívással való megküzdés – krízishelyzet – fejlődési feladat identitásképzés A pszichoszociális fejlődés Erik Erikson (1956)- Pszichoszociális fejlődés ALAPFOGALMAK  Társas élmények szerepe: az élet során tapasztalt szociális jelenségek kihatnak a személyiségre.  Énidentitás: alapvető a személyiség fejlődése szempontjából ,ez a társas valósággal való interakció nyomán megélt tudatos énélmény.  Fejlődés: különböző életszakaszokban megjelenő problémák megoldása pszichoszociális krízisek révén.  Pszichoszociális krízis: válság, fordulópont, ami lehetőségként jelenik meg és sérülékennyé teszi az egyént. A pszichoszociális fejlődés ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS SZAKASZAI ÉS A LEGFONTOSABB KRÍZISEK Csecsemőkor 0-1 bizalom-bizalmatlanság Kisgyermekkor 2-3 autonómia-kétségbeesés Óvodáskor 3-5 kezdeményezés-bűntudat Iskoláskor 6-11 teljesítmény-kisebbrendűség Serdülőkor 12-20 identitás-szerepkonfúzió Fiatal felnőttkor 20-25 intimitás-izoláció Felnőttkor 25-60 generativitás-stagnálás Időskor +60 énintegritás-kétségbeesés Marcia identitásállapot elmélete  James Marcia (1966)- az identitás kialakulását az exploráció és az elköteleződés függvényében értékeli  Felfedezés/exploráció: új viselkedések, értékek, moralitás, alternatívák megtalálása, kipróbálás alternatív identitások  Elkötelezettség: az életről való nagyobb döntések: karrierválasztás, politikai, hitbeli nézetek (Bohlin, Durwin & Reese-Weber, 2009)  személyes bevonódás és kitartás 1 adott identitás mellett Marcia identitásállapot elmélete IDENTITÁSÁLLAPOT ELKÖTELEZŐDÉS IGEN NEM IGEN ELÉRT IDENTITÁS MORATÓRIUM IDENTITÁSKRÍZIS NEM KORAI ZÁRÁS IDENTITÁS DIFFÚZIÓ Marcia identitásállapot elmélete Gyakorlat Melyik identitásállapotba sorolhatók az alábbi szituációk?  „Szerintem a rapperek nagyon mélyek, igazán sokat lehet tanulni a társadalomról tőlük. Imádom ezt a kultúrát. Tavalyelőtt aktivistaként én is résztvettem pár olyan akcióban, amivel felszólaltunk a politikai rendszer ellen. Ezt mindig fontosnak tartottam, azt hiszem, bár tavaly jó ideig beszippantott a zene, jó ideig rockerekkel lógtam, úgy öltözködtem, mint ők, sok koncertre jártam, s csupa jó arccal ismerkedtem meg.”  ”Orvosira megyek, szerintem megvannak ehhez a képességeim, örülnék, ha olyasmivel foglalkozhatnék majd, amivel segíthetek másokon.”  „Tanárnak tanulok, mert ha a szüleimnek megfelelt, nekem is jó lesz”. A nemi identitás kialakulása 1. Biológiai megközelítés  Hormonális különbségek miatt mások a viselkedések 2. Pszichodinamikus megközelítés  Freud – ödipális komplexus 3. Szociális tanulás elmélet  Bandura: a megfigyeléses tanulás létrejötte és minősége függ 5 tényezőtől: hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció és motiváció 4. Kognitív megközelítés  Kohlberg- nemiszerep-identitás (címkézés); stabil nemi szerep; állandó nemi szerep 4. Nemi sémák elmélete - nemi címkézés alapján alakul ki kisgyermekkorban  ha a nemi identitás kialakul – a gyerek a társadalom által meghatározott viselkedéseket fogja alkalmazni a nemének megfelelően  A Szelf, mint a szociális és személyes fejlődés komponense  Szelf (énfogalom)- saját énünk személyes észlelőse (erősség, gyengeség, érték, stb.)  Aktuális szelf  Ideális szelf ⦁ Szorongás, motiválatlanság, alacsony önértékelés  Önértékelés – készségek, képességek értékelése.  Szociális összehasonlítás szerepe  Önértékelés és tanulmányi eredmény összefüggése  Serdülőkorban meghatározó a fizikai megjelenés, szociális elfogadás  Énhatékonyság  Szociális énhatékonyság A szocio-emocionális tanulás (Socio-emotional learning, SEL) Az 5 alapvető szociális és érzelmi kompetencia (Farcas, 2018 nyomán) Szocio-emocionális kompetenciák az iskolában  jó szociális kompetenciák jobb iskolai teljesítmény  hiányos szociális kompetenciák alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségek  rizikófaktor  népszerű és elutasított gyerekek  – népszerűeknél magasabb szociális készségek, kevesebb viselkedésprobléma  a kortársak általi elfogadás erős prediktora a beilleszkedésnek  intervenciós programokban alkalmazzák A szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztése  szerepjátékok  empátia, segítségnyújtás, kommunikációs gyakorlatok, együttműködési készségek fejlesztése – proszociális viselkedés  iskola utáni programok + jobb iskolai önértékelés + jobb szociális képességek + iskolai teljesítmény - problémás viselkedés Piaget morális fejlődés elmélete  Heteronóm erkölcs – szabály – büntetés  Autonóm erkölcs – kooperáció moralitása Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete „Senki sem jó véletlenül. Az erényt tanulni kell.” Seneca  az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás szakaszokon megy át  a szakaszok 3 szintbe rendeződnek  a hatodik szakaszt nagyon nehezen tudta vizsgálni, ritkán találkozott ezzel Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete  Erkölcsi dilemmák  Heinz-dilemma:  „Valahol Európában egy asszony rákban haldoklott. Egy gyógyszer, amelyet nem sokkal korábban fedezett fel egy ugyanabban a városban élő gyógyszerész, esetleg megmenthette volna az életét. A gyógyszerész 2000 dollárért árulta a szert, tízszer annyiért, amenynyibe az előállítása került. A beteg asszony férje, Heinz mindenkit felkeresett, akit csak ismert, hogy pénzt kérjen kölcsön, de az orvosság árának csak a felét tudta összegyűjteni. Megmondta a gyógyszerésznek, hogy a felesége haldoklik, és arra kérte, adja olcsóbban az orvosságot, vagy tegye lehetővé, hogy később fizesse ki az árát. A gyógyszerész azonban nemet mondott. A férj elkeseredésében betört a gyógyszerész üzletébe, hogy ellopja az orvosságot a feleségének. Szabad volt-e ezt tennie? Miért?” Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete I. Szakasz: Heteronóm erkölcsiség  az óvódáskor végével - iskoláskor kezdetével esik egybe  egocentrikus nézőpont  nem ismerik fel, hogy mások érdekei különböznek sajátjukétól  a várható következményeket helyezik előtérbe  a cselekvés jóságára és rosszaságára vonatkozó ítéleteket a cselekedet objektív eredményére alapozzák Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete II. Szakasz: Individualizmus, instrumentális cél, csere  7-8 éves kor körül jelenik meg  az egocentrikus nézőpont továbbra is jelen van, de képesek felismerni, hogy másoknak más szempontjaik vannak  az igazságosságot csererendszernek tekintik: ugyanannyit adj, amennyit kapsz  ezen a szinten a gyerekek mások, saját célra való kihasználását tökéletesen elfogadhatónak tartják („instrumentális erkölcs”) Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete III. Szakasz: Kölcsönös személyközi elvárások, kapcsolatok és személyközi megegyezés  társas kapcsolati szempontok alapján ítélkeznek  az erkölcsi gondolkodás aranyszabálya: „ne tégy olyat másokkal, amit nem szeretnél, hogy ők veled tegyenek”  a gyermekek már nem függnek egy erős külső forrástól abban, hogy eldöntsék, hogy mi a jó és mi a rossz  ehelyett csoporttagok közti kölcsönös viszonyok szabályozzák a viselkedést Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete IV. Szakasz: Szociális rendszer és lelkiismeret  a hangsúly a személyek közötti kapcsolatról áttolódik a személy és csoport közötti kapcsolatra  úgy gondolják, hogy a társadalom szempontjai elsődlegesek  elfogadják a meglévő törvényeket és szokásokat  erkölcsös az a viselkedés, amely fenntartja a társadalmi rendet  „rend és fegyelem” szakaszának is nevezik Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete V. Szakasz: Társadalmi egyezség, hasznosság és egyéni jogok  társadalmi konvenciókon túli szempontokat, a helyes és helytelen elvontabb elveit is figyelembe vegyék  elfogadják és értékelik a társadalmi rendszert  nyitottak a demokratikus folyamatokon keresztül történő változásokra  arra törekszenek, hogy jobbá tegyék a társadalmi szerződést  ez a szakasz Kohlberg szerint nem jelenik meg a felnőttkor kezdetéig és akkor is csak ritkán Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete VI. Szakasz: Általános etikai elvek szintje  morális ítéleteiket olyan egyetemes etikai elvek alapján határozzák meg, amelyek a valóságos társadalmi szabályok felett állnak  az az eszme, hogy az emberi élet egy mindenekfölött álló érték, és semmilyen körülmények között sem lehet senkit tőle megfosztani  az emberek úgy vélik, hogy ezek az elvek szentek és sérthetetlenek, az elvek érvényesítésének személyes következményeitől függetlenül  ritka jelenség Szakirodalom Farcas, Zs. (2018). Neveléspszichológia, I. kötet. Mit kell a tanároknak tudniuk a tanulók fejlődéséről?. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 73-95. Atkinson, R.L. & Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 108-110.