International Peacekeeping History PDF

5. tétel A NEMZETKÖZI BÉKEFENNTARTÁS TÖRTÉNETE, GENERÁCIÓI ÉS FŐBB MISSZIÓI Az ENSZ békefenntartó tevékenysége: • Fő cél: egy új világháború elkerülése o II. vh. óta közel 200 fegyveres konfliktus • Békefenntartás ad hoc alapon o Alapokmányban nincsen rögzítve o Katonai erő felhasználásával járó, a...

5. tétel A NEMZETKÖZI BÉKEFENNTARTÁS TÖRTÉNETE, GENERÁCIÓI ÉS FŐBB MISSZIÓI Az ENSZ békefenntartó tevékenysége: • Fő cél: egy új világháború elkerülése o II. vh. óta közel 200 fegyveres konfliktus • Békefenntartás ad hoc alapon o Alapokmányban nincsen rögzítve o Katonai erő felhasználásával járó, a konfliktusos feleket szétválasztó megfigyelői, közvetítői tevékenység ▪ Ma már békekikényszerítés, humanitárius feladatok, békeépítés o Mandátumát a BT állapítja meg o Az érdekelt államok beleegyezése szükséges (sine qua non) o Főtitkár és a Titkárság szerepe a szervezés, lebonyolítás • Résztvevők 124 országból (2016) o Jelenleg 110.000 békefenntartó • Összesen 71 művelet (ebből jelenleg 15, pl. Dél-Szudán, Koszovó, Libanon, Haiti) A békefenntartó tevékenység „első generációja”: • 1948-1980-as évek végéig • Hagyományos megfigyelői feladatok o Pl. indiai-pakisztáni határon, Ciprus • Fegyverhasználat csak önvédelemből o Kivéve a kongói akcióban o Az önvédelmi joghoz való merev ragaszkodás → tragikus eredmény a boszniai békefenntartás során A békefenntartó tevékenység „második generációja”: • 1980-as évek végétől • Multifunkcionális tevékenységek: o Tevékenységek a belső polgárháborús helyzetekben ▪ Pl. Angola, Nicaragua o További új feladatok: ▪ Jogrend biztosítása, választások megszervezése ▪ Pl. Namíbia, Kambodzsa o Humanitárius célok ▪ Pl. szomáliai művelet, Irak • Katonák mellett már rendőrök, aknamentesítők, választási megfigyelők, jogászok is részt vettek A békefenntartó tevékenység „harmadik generációja”: • 1990-es évektől • Szomália új helyzetet teremtett o Nem volt kormány → nem volt beleegyezés a „fogadó állam” részéről → új precedens → béke kikényszerítés (szinte már „kényszerítő” intézkedés) • Hasonló helyzet a volt Jugoszláviában és Irak Kuvait elleni agressziójával szemben is Főbb missziók: • Izrael, India, Mozambik, Pakisztán, Irak, Irán, Szíria, Afganisztán, stb. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): Alapelvei és feladatai: • Fenyegetéstől, erőszak alkalmazásától tartózkodnak • Előmozdítják a nemzetközi biztonságot és stabilitást • Kifejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket • Egyikük vagy többük elleni Európában vagy Észak-Amerikában indított fegyveres támadás esetén megteszik a szükséges intézkedéseket o Ez a kötelezettségvállalás nem automatikus o Nem feltétlenül katonai erő alkalmazásával jár Főbb missziók: • Bosznia-Hercegovina, Afganisztán, Irak, Szomália, Koszovó, stb. A VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ Válságkommunikáció: • globális krízisek korszaka • egyén és közösségek, szervezetek szintjén • katasztrófa előtt és után • megelőzés: krónikus vagy akut állapotokban • lappangó és nyílt válságok (vállalati kommunikációban például) • gyors vagy elhúzódó és ciklikus válságok Kríziskommunikáció: • törvények vonatkoznak a társadalmi válsághelyzetekre (magánéleti konfliktusokra is) • krízishelyzet lehet pédául: o természeti katasztrófák o technikai összeomlás o üzemzavar o gazdasági válságok o terrorcselekmények o emberi rosszindulat vagy mulasztás o rémhírek, stb. A válságkezelés módjai: • a válságban rejlő haszon: o gyors, fájdalmas de szükséges változás o rejtett problémák felszínre kerülése o megelőzés technológiájának kidolgozása o emberi és szervezeti felkészülés, készültség • soft landing – quick take-off – agency • repülős hasonlatok Sima leszállás – soft landing: • belső erőforrások mozgósítása, megelőzés céljából • válságterv és válság-menedzser, válságstáb • kis létszámú, jogosítványokkal rendelkező, rugalmas, stratégiai és taktikai érzékkel rendelkező, stressz-tűrő csoport Meredek felszállás – quick take-off: • elmélyült válság, felbomlás veszélye • gyorsaság, új emberekkel, vagy külső válság-menedzsment Ügynökség bevonása – agency: • válságkezelésre szakosodott ügynökségek: o szervezeti átvilágítás o fordulópont megtalálása o erőforrások átalakítása (overboard, fölösleg kidobálása), o válságterv o karizma és kommunikáció (K. u. K.), marsallbot átadása A válságkommunikáció sajátosságai: • pszichológiai és kommunikációs problémák • információ akadálytalan áramlása • kárelhárítási és katasztrófa-megelőzési terv (jogszabályok alapján) • forgatókönyv a riasztásról és a cselekvési tervről, döntéshozói jogkörökről • cél: pánik elkerülése, helyzet romlásának megakadályozása Primer és szekunder valóság: • primer (az érintettek által észlelt valóság) és a szekunder (a nyilvánosság, a közvélemény által észlelt valóság) eltérése: kritikus tér • válságkommunikáció célja: gyors, pontos, hiteles nyilatkozat, kommüniké kiadása 1. 2. 3. 4. A – figyelem felkeltése (Attention) I – érdeklődést kiváltani (Interest) D – cselekvés szándéka (Desire) A – az elvárt cselekvés (Action) A válság-kommunikátor és a célközönség: • vezető, szóvivő, szakember • mi történt, mit mondjunk és hogyan? • pozitív szempontok hangsúlyozása • rémhíreket meg kell cáfolni Szűrőhatások a kommunikációban: • kibocsátó • közvetítő/média • célcsoport • egyén állapota, szándéka, tudása, érzelmei • a befogadó összehasonlít - a tapasztaltakat a kommunikátor nyilatkozatával; mindkettőt egyéb források adataival! DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KAPCSOLATOK, HARMADIK ÁLLAM KÉPVISELETE Az 1961. évi Bécsi Szerződés: • az 1961. évi Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról szól • 1965-ben hirdették ki Magyarországon • törvény erejű rendelet: ez a törvényformula mára már megszűnt • nemzetközi béke és biztonság fenntartása • akkreditáció szabályozása • új szabályokat is lefektet, a régi szabályok mellett • nem a nemzetközi jog szabályozza, mindig kétoldalú megegyezés alapján működik • jogilag nem kötelezhető senkire • a küldő államnak meg kell győződnie, hogy a fogadó állam igent mond a konzulátus létesítésére és az azt vezető személy kinevezésére is persona non grata: olyan diplomáciai személy, akit a fogadó állam kiutasít (a diplomáciai testület tagjaira vonatkozó kiutasítása) DE nem kell ahhoz diplomatának lenni, hogy valakit egy adott országból kitiltsanak • • • indoklás nélkül is el lehet utasítani a nem kívánt személyt meghatározza a diplomáciai képviselet legfontosabb feladatköreit egy képviselő munkája akkor kezdődik el, amikor átadja a megbízólevelét, és azt el is fogadják A szerződés tartalma: • fogalomtisztázás • tisztázza, hogy ki lehet diplomata (küldő állam állampolgára) • szerződéskötés keretei • védelem tisztázása (mit kell megvédeni) o háború esetén meg kell védeni a diplomatát és a nagykövetséget • mentességek és kiváltságok rendszere • harmadik ország képviselete – van, hogy egy diplomata több országban is képvisele a hazáját (pl.: kisebb államokban, szigetcsoportokban) Mikor szűnhet meg a diplomáciai kapcsolat két ország között? • ha az ország is megszűnik • Tajvan-Kína • megsértődnek egymásra • politikai okok miatt (rendszer összeférhetetlenség) A diplomáciai testület: • a Diplomáciai Testület összefogja azokat a diplomáciai rangú képviselőket, akik ugyanazon kormány akkreditált • ide tartoznak a diplomáciai rangú beosztottak is • vezetője a doyen (rangban a legidősebb, legrégebben kinevezett nagykövet) o feladata a DT egységének fenntartása, tagok köztijó kapcsolat egység elősegítése Diplomáciai kapcsolatok létesítése: • kölcsönös megegyezéssel történik • két állam között a diplomáciai kapcsolat felvételében történő megegyezés magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is • a diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem vonja maga után de facto a konzuli kapcsolatok megszűnését is Konzuli képviseletek létesítése: • konzuli képviselet létesítése csak a fogadó állam beleegyezésével történhet • a konzuli képviselet székhelyét, rangját a küldő állam határozza meg a fogadó állam hozzájárulásával • a székhelyet, rangot a küldő állam csak a fogadó állam beleegyezésével módosíthatja • a fogadó állam beleegyezése szükséges alkonzulátus, konzuli ügynökség létrehozásához is • a meglévő konzulátushoz tartozó, székhelyen kívüli konzuli hivatal megnyitásához is a fogadó állam beleegyezése szükséges Harmadik állam képviselete: • a küldő állam a képviselet vezetőjét a fogadó állam beleegyezésével több államhoz is akkreditálhatja • ha a küldő állam a képviselet vezetőjét több államba is akkreditálja, és ott nincsen állandó székhelye, akkor ideiglenes ügyvivő vezetésével létesíthet diplomáciai képviseletet • a képviselet vezetője, vagy a diplomáciai személyzet valamely tagja bármely nemzetközi szervezetnél képviselheti a küldő államot Konzuli feladatok végzése más államban: • a küldő állam megbízhatja a fogadó államban a konzuli képviseletet, hogy másik államban is ellásson konzuli kapcsolatokat Konzuli feladatok: • kereskedelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztése, előremozdítása • tájékozódás, jelentéstétel • útlevelek, egyéb okmányok kiállítása • segítség és támogatás nyújtása a küldő állam állampolgárainak • • • • • • • közigazgatási feladatok ellátása eljárás hagyatéki ügyekben kiskorú és cselekvőképtelen állampolgárok védelme bíróságok, hatóságok előtti képviselete az állampolgároknak bírósági és peren kívüli iratok továbbítása felügyeleti jogok gyakorlása segítség nyújtása hajók, repülőgépek személyzetének Diplomáciai feladatok elvégzése konzuli tisztviselők útján: • a tisztviselőket nem illetik meg a diplomáciai mentességek és kiváltságok • a konzuli tisztviselők is képviselhetik a küldő államot különböző nemzetközi szervezeteknél