2. Tétel: A második világháború utáni rendezés és a hidegháború (PDF)

2. tétel A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI RENDEZÉS ÉS A HIDEGHÁBORÚ KIALAKULÁSA (A KÉT TÖMB LÉTREJÖTTE) AZ ELSŐ ENYHÜLÉS IDŐSZAKÁVAL (1945‒1956) A II. világháború lezárása: • 1945. 02. 4-én a fasizmus ellen küzdő szövetséges hatalmak Jaltában „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” címmel határozatot f...

2. tétel A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI RENDEZÉS ÉS A HIDEGHÁBORÚ KIALAKULÁSA (A KÉT TÖMB LÉTREJÖTTE) AZ ELSŐ ENYHÜLÉS IDŐSZAKÁVAL (1945‒1956) A II. világháború lezárása: • 1945. 02. 4-én a fasizmus ellen küzdő szövetséges hatalmak Jaltában „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” címmel határozatot fogadtak el a háború utáni rendezésről • a háború végén a 4 nagyhatalom megszállta Németországot, o megalakult a SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) o létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket (Nürnbergi per) o 1945. 06. 26-án megalakult az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete, 51 aláíró ország, működése: BT, Közgyűlés, tagszervezetek pl.: UNESCO, FAO) o 1946 nyarán megkezdődtek az európai háborút lezáró béketárgyalások, melyet 1947. február 10-én írtak alá Párizsban (Magyarország is!) • Következményei: o Közép - és Kelet-Európa szovjet érdekszféra lett o az atombomba birtokában az USA vált a világ legfejlettebb politikai és katonai hatalmává Hatalmi átrendeződés a II. vh. után: A vesztes hatalmak kiszorulnak a nemzetközi politikából. A győztes hatalmak: • Nagy-Britannia, Franciaország: legyengült hadsereg, másodrendű hatalmak • USA: gazdasági és katonai ereje megnő. Háború után gyors az életszínvonal növekedése. Világ ipari termelésének felét állítja elő • Szovjetunió: nagy emberi és katonai veszteségek érik. 12 milliós hadserege megalapozza a hatalmát, Európában nincs egyetlen hatalom sem, amely képes lenne ezt ellensúlyozni • két nagyhatalom (szuperhatalom) van a világon: BIPOLÁRIS világrend alakul ki Európa érdekszférákra osztása (konferenciák a II. vh. alatt): 1. Teherán (1943. december): Churchill, Roosevelt és Sztálin találkozója • Németország háború utáni sorsáról, Lengyelországról, az ENSZ létrehozásáról tárgyalnak • Megegyeznek abban, hogy a nyugati fronton fognak támadni (Normandiai partraszállás) 2. Jalta (1945. február): Churchill, Roosevelt és Sztálin találkozója • ENSZ működési alapelveiben megegyeznek • Roosevelt kérésére Sztálin belegyezik abba, hogy az európai háború végén segít az USA-nak Japán ellen • Atlanti Charta: Nyilatkozat a felszabadított Európáról: biztosítani fogják a szövetségesek a győzelem után az európai országok demokratikus fejlődését 3. Potsdam (1945. július): (Churchill) Attlee, Truman és Sztálin találkozója • Nácizmus felszámolására és a bűnösök ellen nemzetközi pert fognak indítani (Nürnberg) • Véglegesen rögzítik Lengyelország határait, elfogadják a Szovjetunió nyugati hódításait • Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB) állítanak fel a háború utáni rendezésre A kétpólusú világ létrejötte: • A háború után a Szovjetunió kitolta határait nyugat felé, és az általa megszállt országokban megkezdte a szovjetrendszer kiépítését • 1946-ban Churchill fultoni beszédében kijelentette, hogy „Európát vasfüggöny osztja keresztül” • a nyilatkozatok hatása: o a háborús szövetség felbomlott, o mindkét fél (USA és Szovjetunió) „a demokrácia és a világbéke védelme érdekében” kiépítette saját befolyási övezetét A kétpólusú világrendszer megszilárdulása: Kapitalista, (vagy nyugati) világrend: • Vezető hatalmává az USA vált. Elnöke Truman a „demokrácia védelme érdekében” segítséget ígért a kommunizmus ellen küzdő országoknak (Truman-elv) • kidolgozták a Marshall-tervet, melynek keretében az USA 1959-ig támogatást nyújtott az érdekszférájába tartozó országoknak, (G. Marshall az USA külügyminisztere volt) • az adott összeg 90%-a segély, 10%-a kölcsön volt, • hatása: Nyugat-Európa amerikanizálódott az 50-es években Szocialista, (vagy keleti) világrend: • Irányító hatalma a Szovjetunió lett. Főtitkára Sztálin, a szovjetek által megszállt Középés Kelet Európában a helyi kommunista pártokat kívánta hatalomra juttatni, ezért: • 1947-ben létrejött a KOMINFORM (Kommunista Pártok Információs Irodája) o központja: Moszkva o feladata: a sztálini modell átadása o menete: ▪ államosítások ▪ politikai ellenfelek eltávolítása a hatalomból ▪ szövetséges pártok felmorzsolása ▪ egypártrendszer kiépítése • Eredménye: o 1949-ig kiépült az egypártrendszer a szovjet érdekzónában o szovjet- modellre áttért országok anyagi javainak kiaknázása érdekében 1949 januárjában létrehozták a KGST-t A hidegháború: • 1947-ben Walter Lippmann, amerikai szerző nevezte el így a két szuperhatalom viszonyát. Szovjetunió és USA a közvetlen fegyveres összecsapást kerülve ideológiai, politikai és gazdasági versengésbe kezd. Ennek fontos eleme: befolyási övezetek kialakítása és növelése. Politikai eltávolodás: 1. 1946: Churchill fultoni beszéde: szovjetekkel szemben erőteljesebben kell fellépni; vasfüggöny elnevezést először Ő használta: szovjetek-nyugat közti határvonal 2. 1947: Truman-elv: határozottabban kell fellépni a Szovjetunióval szemben „feltartóztatás politikája”; Szovjetunió további terjeszkedését nem szabad engedni (az eddigiekbe beletörődtek) 3. 1947: George Marshall (USA külügyminisztere) segélyprogramot vázol fel: a háborúban kimerült országokat segélyekkel kell talpra állítani; a szovjet befolyás alatt lévő országok nem veszik igénybe A nagyhatalmak összeütközésének színterei – a hidegháború kibontakozása: Európában: • A két világrend összeütközésének fő színtere a megszállt Németország lett • 1948-ig a nyugati megszállási zónák egyesültek (USA + Brit zóna egyesülése = Bizónia, majd francia zóna csatlakozása = Trizónia) • 1948-ban pénzreformot hajtottak végre Trizóniában (DM létrejötte) • tiltakozásul a Szovjetunió lezárta a Nyugat-Berlinbe vezető utakat, • ezért az USA légihidat teremtett a nyugati zónák és a város között (Berlini légihíd) • a blokád feloldása után 1949. május 23-án Trizóniából megalakult az NSZK • válaszul a szovjet zónában a német kommunista párt hatalomra jutása után létrejött az NDK • 1949. 04. 14-én az USA és európai szövetségesei védelmi jelleggel létrehozták a NATO-t Európán kívül: • Kína: 1945-től polgárháború dúlt, melyet a Szovjetunió által támogatott Kínai Kommunista Párt nyert meg 1949-ben Mao Ce-tung vezetésével. (Kínai Népköztársaság) • Korea: 1950-53. között polgárháború zajlott a Szovjetunió, Kína és az USA részvételével. Eredménye: Korea kettéosztása (Észak és Dél) • Izrael: 1947-ben ENSZ határozat született a történelmi Palesztina kettéosztásáról az arabok és a zsidók között. 1948-ban létrejött a zsidó (Izrael) és az arab (Palesztin) állam. De: kölcsönösen nem ismerték el egymást, ezért 1948-ban kitört a háború közöttük Az ötvenes évek hatalmi játszmái: • 1953. 03. 5-én meghalt Sztálin • a Szovjetunióban hatalmi harcok kezdődtek • a párt élére Hruscsov került, aki: o o helyzetének stabilizálása érdekében enyhíteni próbált a sztálini rendszer szorításán külpolitikai elismertetése érdekében 1955-ben aláírta az Osztrák Államszerződést (a 4 megszálló hadsereg, kivonult a semlegessé váló Ausztriából) DE: a térségben állomásozó szovjet erők legalizálása érdekében 1955-ben létrehozták a Varsói Szerződést. • • • • • A nyugatnak tett engedmények miatt Hruscsovot újabb keményvonalas támadások érték, ezért o 1956 februárjában az SZKP XX. Kongresszusán feltárta a sztálini személyi kultusz hibáit és bűneit, o megváltozott Sztálin megítélése ▪ Néhány európai szocialista országban is politikai enyhülés kezdődött: Lengyelországban munkásfelkelés, o Magyarországon 1956. október 23-án forradalom bontakozott ki a szovjet megszállás ellen DE: október végén kitört a szuezi-válság, ezért az USA és a Szovjetunió megegyezett: az USA rendezte a szuezi-válságot, ezzel tartós befolyást szerzett a térség felett, a Szovjetunió szabad kezet kapott a magyar-kérdés rendezésére. („Magyarország a szovjet érdekszférába tartozik”.) A VILÁGKERESKEDELEM MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI TRENDJEI, JELENLEGI FOLYAMATAI, RELÁCIÓI Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT): • A II. világháború utáni rendezésben felmerült egy kereskedelmi világszervezet alapításának ötlete. • A résztvevők 1947. október 30-án megállapodtak abban, hogy a kölcsönös vámengedményeket tartalmazó országlistákat, a Havannai Karta 4. fejezetében foglalt kereskedelempolitikai elvekkel kiegészítve, mint ideiglenes egyezményt 1948. január 1-jével életbe léptetik. • Ezzel kezdődött az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény csaknem öt évtizedes működése. Ez az ideiglenes egyezmény lett a GATT, amely csak 1994. december 31-én „fejezte be” pályafutását, amikor is megalakult a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation – WTO) 1995. január 1-jei dátummal. A GATT nem egy szervezet volt, hanem egy nemzetközi egyezmény, amely szervezetként funkcionált titkársága révén. Hivatásának megfelelően a GATT fő célkitűzései is a nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok lebontására irányultak. Ilyenek voltak: • a nemzetközi kereskedelmet megkülönböztetés nélkül és a legnagyobb kedvezmény elvének multilaterális alkalmazása alapján kell folytatni • a külkereskedelem megengedett szabályozói csak a vámok lehetnek. Az egyéb szabályozó eszközök – mint a ki- és beviteli engedélyezési rendszer, import-kvóták létesítése, árlefölözések, minőségi előírások, műszaki szabványok, állami szubvenciók – csak feltétlenül indokolt esetben, fizetési-mérleg problémák áthidalásakor alkalmazhatók; • a szerződő feleknek kereskedelmi érdekeik megsértésének megelőzése, illetve megvédése céljából konzultációkat kell folytatniuk egymással, s végül • a vámok és egyéb kereskedelmi jellegű szabályozók fokozatos leépítése érdekében tárgyalniuk kell, melyhez a GATT megfelelő szervezeti és technikai keretet nyújt. A GATT szervezeti rendszere: • A GATT legfőbb szerve a Közgyűlés volt, amely évente ülésezett. • Legfontosabb feladatai közé tartozott a tagfelvétel, az időszerű kereskedelempolitikai kérdések megvitatása és a vámkorlátok leépítésének előmozdítása mellett a szerződő felek közötti kereskedelmi viták eldöntése, valamint a GATT kötelezettségek alóli felmentések engedélyezése. • A fokozódó feladatok ellátására jött létre 1960-ban a GATT-Tanács (GATT Council), amely minden, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdéssel foglalkozhatott, kivéve a kötelezettségek alóli felmentés engedélyezését. • A Titkárság feladata a szerződő felek közötti vitás kérdések rendezésében való közreműködés volt. Munkáját állandó bizottságok is támogatták. Uruguay-forduló: • Uruguay-fordulón már 123 ország vett részt. • Az Uruguay-forduló a legjelentősebb forduló a GATT életében, egyben ez az utolsó GATT forduló. • Az Uruguay-forduló 1986-1994 között zajlott, és 15 tárgyalási témát vontak be, amely számtalan új elemet is tartalmazott, hiszen a korábbi ipari termékeken túl megjelent a tárgyalási témák között a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a szellemi tulajdonjog, valamint a beruházások témaköre is, de a vitarendezés menetét is igyekeztek hatékonyabbá tenni. A forduló legfontosabb eredményei, egyezményei: • Létrehozták a WTO-t, és 1995. január 1-jével megkezdhette működését. (Alapokmány: Marrakeshi Egyezmény) 1. Mezőgazdaság 2. Textil- és ruházati termékek 3. Árukereskedelemmel kapcsolatos Befektetési Intézkedések (TRIMs, Trade-Related Investment Measures) 4. Kereskedelem technikai akadályai (TBT, technical barriers to trade) 5. Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (sanitary and phytosanitary measures) 6. Vámérték-megállapítás (customs valuation) 7. Előzetes áruvizsgálat (preshipment inspection) 8. Származási szabályok (rules of origin) 9. Importengedélyezési eljárások (import licensing) 10. Dömpingellenes intézkedések (anti-dumping) 11. Támogatások és kiegyenlítő intézkedések (subsidies and countervailing measures) 12. Védintézkedések (safeguards) 13. Kereskedelem-könnyítés (trade facilitation) Doha-forduló: • A Doha forduló az első jelentősebb WTO-forduló, ami 2001-ben indult el. • Előzménye több miniszteri konferencia, 1996-ban Szingapúrban, majd Genfben. • Az első cél az volt, hogy az 1999-es Seattle-i miniszteri konferencián indítják útjára az újabb tárgyalási fordulót, azonban ez globalizációellenes tüntetésekbe és totális kudarcba fulladt. • Végül 2001. novemberben, Dohában (Katar fővárosa) indult útjának. • Az elsődleges cél az volt, hogy 2005 végéig befejezik a tárgyalásokat, azonban ezt csak 2015-ben sikerült lezárni. A főbb tárgyalási témák: • Mezőgazdaság, szolgáltatások, szellemi termékek és a közegészségügy; kereskedelem és környezet • Vitarendezés • Elektronikus kereskedelem • Legkevésbé fejlett országok • Azonban kimaradtak olyan jelentős kérdések, mint a textil és ruházati termékek, egészségügyi intézkedések, a genetikailag módosított termékek, valamint a foglalkoztatási szabályok (például gyermekmunka). Legfontosabb eredmények: • Miniszteri találkozók • Kereskedelem könnyítéséről szóló egyezmény Kereskedelmi Világszervezet (WTO): • Az Uruguay-forduló keretében hozták létre a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO – World Trade Organization), így maga a szervezet 1995. január 1-jétől él. • Székhelye Genfben található. • A WTO-nak jelenleg 164 tagja van, a GATT szerződő felei mondhatni automatikusan a WTO tagjai lettek. • A WTO-tagok között szerepel Kína (2001 óta), valamint Oroszország is (2013 óta), de az Európai Unió mint önálló tag is megjelenik az intézményben. • Továbbá 23 megfigyelő országról lehet beszélni. A WTO alapelvei és céljai ugyanazok, mint amelyek a GATT esetében megjelentek, viszont ez kiegészült a fenntartható fejlődés elvével is. A GATT pedig nem szűnt meg, nem semmisült meg, hanem GATT 1994 néven a WTO-t létrehozó Marrakeshi Egyezmény része lett, azaz minden olyan egyezmény, amelyet a GATT életében elfogadtak, a WTO jogai közé is bekerült. 5 A WTO feladatai az alábbiak szerint foglalhatók össze: • Nemzetközi szabad kereskedelem biztosítása, elősegítése. • A WTO keretein belül elfogadott egyezmények felügyelete. • Kereskedelmi tárgyalások fóruma, ahol a döntések döntő többségében konszenzussal születnek (de lehetnek kétharmados és háromnegyedes többségi szavazások is). • Vitarendezés fóruma • Nemzeti kereskedelempolitikákat felügyeli, és ha a nemzeti szabályozás nem felel meg a WTO-szabályozásnak, akkor a nemzeti kereskedelempolitikát kell változtatni. • Technikai segítségnyújtás a fejlődő országoknak, ami elsősorban szakértői támogatást és nem pénzügyi segítséget nyújt. • A WTO együttműködik más nemzetközi szervezetekkel (mint például az IMF és Világbank), és így a Bretton Woods-ban elhatározott intézményrendszer végül létrejöhetett. A WTO szervezeti felépítése: • Miniszteri tanács o legfontosabb döntéseket tagállamok hozzák konszenzussal • Általános tanács • Egyéb tanácsok, bizottságok, munkacsoportok Megaregionális kereskedelmi megállapodások: Legújabb megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások: RCEP, CPTPP (korábban TPP), EU-Japán EPA, CETA, Kína-Japán-Dél-Korea FTA, TTIP Megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások jellemzői: • mély integrációs partnerségek olyan országok vagy régiók között, amelyek jelentős részesedéssel bírnak a világkereskedelemben és a globális közvetlen külföldi befektetésekben. Gyakran a partnerországok a GVC-k hubjai (pl. USA, Németország, Japán, Kína) • a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások a világkereskedelem legdinamikusabban fejlődő részének (supply chain trade) globális kormányzását teremtik meg. • megállítják az RTA-k számának növekedését és konszolidálják azokat. • kedvezőbb piacra jutást biztosítanak, felfejlesztik a régi megállapodásokat, sokkal ambiciózusabb célokat tűznek ki • a gazdasági világválság után gazdaságélénkítő hatással bírnak • gyakran geopolitikai megfontolásból kezdeményezik őket, de az egyezmény megvalósítása és életképessége gazdasági szempontoktól függ. Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP): • Tagországok: Japán, Kína, Dél-Korea, India, Ausztrália, Új-Zéland, ASEAN (Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Vietnám, Laosz, Kambodzsa, Mianmar) • A tagországok gazdasági fejlettséget tekintve az RCEP rendkívüli diverzitás mutat (fejlett és legkevésbé fejlett országok egyaránt tagjai) • A tagországok között találjuk a világ négy legnagyobb gazdasága közül hármat (Kína, India, Japán) és a világ két legnépesebb országát (Kína, India). Az RCEP lefedi az ASEAN-t. Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) (korábban Transz-csendesóceáni Partnerség (TPP)): • Tagországok: Japán, Kanada, Mexikó, Peru, Chile, Szingapúr, Brunei, Ausztrália, ÚjZéland, Vietnám, Malajzia, (USA – nem ratifikálta a TPP-t) • A tagországok között több a fejlett, mint a fejlődő. EU-Japán Gazdasági Partnerségi Megállapodás (EU-Japan EPA): • Tagországok: EU, Japán • Csak fejlett országok a tagjai. Az EU a világ legnagyobb exportőre és importőre. Japán a negyedik legnagyobb exportőr és importőr. Világkereskedelmi trendek a II. világháború után: • a II. világháború óta a mezőgazdasági termékek exportja folyamatosan csökken, míg az áruké, az üzemanyagé és az energiahordozóké folyamatosan növekszik • • • • a kereskedelmet érintő korlátozások megszüntetése is nagyban hozzájárult a növekedéshez a II. világháború utáni időszakot a kapitalizmus aranykorának is szokták nevezni a gazdaságban tapasztalt hatalmas mértékű növekedés miatt a kereskedelmi növekedést a két olajárrobbanás, a Bretton-Woods-i rendszer összeomlása és az azután tapasztalt hatalmas mértékű infláció jelentősen lassította az 1990-es évektől kezdve azonban újabb növekedési hullám volt megfigyelhető • • • • • az 1950-2007-ig tartó időszakban a globalizáció második hullámában, a világkereskedelem több, mint 6%-al nőtt az 1950-es évektől az 1970-es évekig a kereskedelem fő résztvevői a nyugat-európai országok, az USA és Japán voltak az 1990-es évektől az EU, az USA és Japán világkereskedelmi szerepe csökkenni kezdett, míg Kína pedig jelentős emelkedést mutatott 2008-ra Kína lett az első számú kereskedő az áruk szempontjából (ruházat, játékok, cipő, stb.) a fejlődő országok szerepe is folyamatosan növekszik a világkereskedelemben Koronavírus: • a jelenlegi vírushelyzet hatalmas visszaesést jelenthet a világkereskedelem szempontjából (akár 30%-ot is) • a vírus miatt az áruk iránti kereslet drasztikusan csökkent mind Európában, mind Kínában • a WTO szerint a világjárvány okozta gazdasági kiesés bőven meghaladhatja a 2008as gazdasági világválság során tapasztaltakat További kiesés tapasztalható: • turizmusban • közlekedésben (különösen a légiközlekedésben) • szállítmányozásban • gazdasági életben MUTASSON BE EGY JELENTŐS NEMZETKÖZI DIPLOMÁCIAI ESEMÉNYT A KÖZELMÚLTBÓL, UTALVA A SAJTÓMEGJELENÉSRE IS AZ AVENA ÜGY Az ügy kibontakozása: • 2013 január 9-én Mexikó pert indított a Nemzetközi Bíróságnál az USA ellen • Mexikó az 1963. évi bécsi egyezmény megsértésével vádolta az USA-t miszerint o nem garantálta a konzuli jogokat 54 mexikóinak, akiket halálra ítélt az amerikai bíróság • Mexikó a jogsértés előtti status quo*-t visszaállítását követelte • Mexikó ideiglenes intézkedéseket kért, hogy megvédje állampolgárai jogát o (elsősorban az összes kivégzés leállítását melyek ezzel a jogsértéssel kapcsolatosak) o Amerika elismerte hibáját, de csak néhány esettel kapcsolatban, de a legtöbb esetben a Lagrand esetre hivatkozva felülvizsgálta az eseteket és mégis a kivégzés mellett döntött o Az Avena-eset abban különbözik a LaGrand-tól, hogy a német állampolgárokat a Bíróság előtti eljárás idején kivégezték. • USA azt állította, hogy ha az összes kivégzést felfüggesztenék ez megsérteni az amerikai szuverenitást mely szerint nem élhetnek a halálbüntetés jogával • A mexikói állampolgárokat érintő 52 ügyben a ténybeli háttér hasonló. • Az 52 állampolgárt (a mexikói állampolgárok közül kettőt az eljárás megkezdése előtt eltávolították a listáról) letartóztatták, őrizetbe vették, elítélték és halálbüntetésre ítélték állítólag anélkül, hogy ismertették volna velük az 1963-as bécsi egyezménybe foglalt jogaikat. • 3 esetnek különös figyelmet szenteltek mivel azoknál César Roberto Fierro Reynanak, o Roberto Moreno Ramosnak és Osvaldo Torres Aguileranak kivégzése pár héten belül lett volna esedékes, ezeket o végleges döntésig a nemzetközi bíróság felfüggesztette addig amig végleges döntés nem születik Követelések: Mexikó: • Az eredeti állapot visszaállítása • Az ítéletek visszavonása mind az 52 esetben • Jelentős jogorvoslat létrehozása • Ígéret, hogy az illegális ítéletek nem ismétlődnek meg Jogalap: • 1963-as Bécsi egyezmény és az ahhoz tartozó kiegészítések, Mexikó szerint az USA megsértette az 5-ös és a 36-os cikkelyt USA: • Néhány mexikói amerikai állampolgársággal is rendelkezik, így a 36-os cikk nem érvényes rájuk o → A bíróság azt akarta, hogy Mexikó igazolja, hogy az ügyben bemutatott személyek mindegyike mexikói állampolgárságú volt letartóztatásuk idején, például születési anyakönyvi kivonat vagy állampolgársági nyilatkozatot bemutatásával. o Az Egyesült Államoknak viszont bizonyítékot kellett bemutatnia arra, hogy a mexikói állampolgárságú elítéltek egyben az Egyesült Államok állampolgárai is. • Az ügyek közelebbi vizsgálatánál a bíróság kiderítette, hogy 45 esetben nem volt bizonyíték arra, hogy a letartóztatott személyek amerikai állampolgárnak vallották volna magukat, vagy bármi erre utaló jel lett volna. • Későn jelezték az egyezmény megsértését • Mexikó nem követi az alapértelmezetteket az USA ellen hivatkozik • A bíróság elutasította az összes érvet Jogalap • Bécsi Egyezmény Konzuli feladatok: a) a küldő állam, valamint a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó államban, a nemzetközi jog által megengedett keretek között; i) a fogadó államban hatályban levő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével a küldő állam honosainak képviselete vagy megfelelő képviseletük biztosítását szolgáló intézkedések tétele a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt avégből, hogy a fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak megfelelően ideiglenes intézkedések hozatalát kérjék ezen állampolgárok jogainak és érdekeinek megóvására, amennyiben azok távollétük vagy bármely más ok miatt jogaikat és érdekeiket nem tudják időben megvédeni; j) bírósági és peren kívüli iratok továbbítása vagy megkeresésének teljesítése a hatályos nemzetközi megállapodásoknak megfelelően vagy ilyen megállapodások hiányában a fogadó állam törvényeivel és más jogszabályaival összeegyeztethető minden más módon; m) a küldő állam által a konzuli képviseletre bízott bármely más feladat elvégzése, amelyet a fogadó állam törvényei és más jogszabályai nem tiltanak, illetve amelyeket a fogadó állam nem ellenez vagy amelyeket a küldő állam és a fogadó állam között hatályban levő nemzetközi megállapodások tartalmaznak. 36. Cikk: Érintkezés a küldő állam honosaival 1. A küldő állam honosaival kapcsolatos konzuli feladatok gyakorlásának megkönnyítése érdekében: a) a konzuli tisztviselőknek joguk van ahhoz, hogy a küldő állam honosaival szabadon érintkezzenek és őket felkeressék. A küldő állam honosainak ugyanígy joguk van ahhoz, hogy a konzuli tisztviselőkkel érintkezzenek és őket felkeressék; 49 esetben nem biztosította a szabad kommunikációt és 36 esetben nem volt jogi védelme, biztosítva. b) amennyiben az érdekelt személy ezt kéri, a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek késedelem nélkül értesíteni a küldő állam konzuli képviseletét, ha annak konzuli kerületében a küldő állam honosságával rendelkező valamely személyt letartóztattak, bebörtönöztek, előzetes letartóztatásba helyeztek vagy bármely más módon feltartóztattak. A letartóztatott, bebörtönzött, előzetes letartóztatásba helyezett vagy bármely más módon feltartóztatott személy részéről a konzuli képviselethez intézett mindenfajta közlést, a fogadó állam illetékes hatóságai ugyancsak késedelem nélkül kötelesek továbbítani. E hatóságok kötelesek késedelem nélkül felvilágosítani az érdekelt személyt a jelen bekezdés alapján biztosított jogairól; c) a konzuli tisztviselőknek joguk van ahhoz, hogy a küldő állam letartóztatott, bebörtönzött, előzetes letartóztatásba helyezett vagy bármely más módon feltartóztatott honosát felkeressék, vele személyesen beszéljenek, illetve levelezzenek és ellássák jogi képviseletét. A konzuli tisztviselőknek joguk van felkeresni a küldő állam olyan honosait is, akiket konzuli kerületükben bírói ítélet alapján bebörtönöztek vagy fogva tartanak. A konzuli tisztviselőknek azonban tartózkodniuk kell a bebörtönzött, előzetes letartóztatásba helyezett vagy bármely más módon feltartóztatott személy érdekében való fellépéstől, ha az illető ezt kifejezetten ellenzi. 2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett jogokat a fogadó állam törvényei és más jogszabályai keretében kell gyakorolni, de e törvényeknek és más jogszabályoknak lehetővé kell tenniük azon célok teljes megvalósulását, amelyek érdekében a jelen Cikk az említett jogokat biztosítja. A konzuli jogok megsértése az emberi jogok megsértése. Döntés: • Amerika megsértette a Bécsi egyezmény 36-os cikkelyét a fogvatartást illetően 51 mexikói állampolgár esetében • Megsértették az egyezmény 36-os cikkely 1-es paragrafus B részét miszerint nem értesítették mexikót a fogvatartást illetően és nem biztosítottak konzuli támogatást 49 esetben • 49 esetben sértették meg az egyezményt, mivel mexikó nem kommunikálhatott állampolgáraival • 34 esetben nem kaptak az elítéltek jogi támogatást mely a 36-os cikkely 1 paragrafusának c részét sérti • A 36-os cikkely 2. paragrafusát megsértette amikor nem tárgyalta újra 3 állampolgár ügyét • A döntés szerint az elítéltek ügyeit felül kell vizsgálnia Amerikának • Amerika nem sértheti meg hasonló cselekedettel a Bécsi egyezményt A döntés után: • Miután egy szövetségi bíró kedden elutasította Edgar Tamayo kivégzésének elhalasztására emelt kérvényt, a mexikói, sőt az Egyesült Államok kormányainak és több jogvédő szervezet nyomása ellenére Texasban kivégezték Edgar Tamayót • Tamayót még 1994-ben ítélték halálra egy rendőr meggyilkolásának vádjával • Az eljárás során vétett formai hibák miatt több jogvédő szervezet is tiltakozott Tamayo kivégzése ellen • A mexikói rabot többek között nem értesítették arról, hogy igényelhet jogi tanácsadást országa konzulátusától, illetve hivatalból kirendelt védőügyvéd sem képviselte a gyilkossággal gyanúsított vádlottat, ami a Bécsi Konvenció súlyos megsértésének számít • A formai hibákra hivatkozó hangokra Lucy Nashed, Rick Perry, Texasi kormányzójának szóvivője úgy reagált, hogy „mindegy, hogy honnan jössz, ha ilyen elvetemült bűncselekményt követsz el Texasban, akkor a mi állami törvényeink szerint hirdetünk ítéletet” • Tamayo egyike volt azon négy tucatnyi mexikói állampolgárnak, akik kivégzésüket várják az USA-ban, annak ellenére, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság, az „Avena-ügy” néven elhíresült döntése szerint, a vádlottak nem élhettek a védelem minden eszközével • Hága nyomására George W. Bush államfő még 2004-ben utasította Texast a külföldi állampolgárok ügyének újratárgyalására, ám az USA legfelsőbb bírósága egy 2008-as döntésében elutasította a nemzetközi bíróság ítéletének alkalmazását • Mexikó hivatalos tiltakozása ellenére a hágai döntés óta Tamayo mellett Texasban korábban másik két, az Avena-ügyben érintett rabot is kivégeztek