Első Világháború Békerendszer PDF

1. tétel AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚT LEZÁRÓ VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER Az első világháború eredménye: • hatalmi átrendeződés (OMM, Német-, Orosz-, Törökország elveszti nagyhatalmi pozícióját) • új politikai világtérkép: 1. antant vezető államai: Anglia, Franciaország, Olaszország 2. szövetség: US...

1. tétel AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚT LEZÁRÓ VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER Az első világháború eredménye: • hatalmi átrendeződés (OMM, Német-, Orosz-, Törökország elveszti nagyhatalmi pozícióját) • új politikai világtérkép: 1. antant vezető államai: Anglia, Franciaország, Olaszország 2. szövetség: USA, Japán 3. Kelet-Európa: nemzeti államok létrejötte 4. a gyarmatokon felszabadító mozgalmak 5. Szovjetunió létrejötte - proletárállam – szocializmus Wilson az USA elnökének békerendszere: • 14 pontban foglalta össze a háború utáni rendezés elveit - 1918. január: 1. a titkos diplomáciai kapcsolatok megszüntetése 2. tengerek szabadsága 3. a világkereskedelem szabadsága 4. fegyverkezési verseny korlátozása 5. a gyarmatok iránti igények rendezése 6. a központi hatalmak által megszállt Oroszország kiürítése 7. Belgium visszaállítása 8. Elzász-Lotharingia visszaadása 9. Olaszország határainak nemzeti alapon történő kijelölése 10. OMM népeinek szabad, független fejlődése 11. Románia, Szerbia, Montenegró katonai kiürítése 12. Törökország függetlensége, tengerszorosainak megnyitása, az Oszmán Birodalom nem török népeinek önállósága 13. független lengyel állam szabad kijárása a tengerre 14. Népszövetség megalapítása Európa legnagyobb problémái a világháború lezárulása előtt, után: • a politikai önrendelkezés eszméi, a nemzeti érzés felerősödéséhez vezet - nacionalizmus • viták a békeszerződések kapcsán - revíziós (felülvizsgálati) problémák • államformák kérdése • a demokrácia ingatag marad • jóvátételek • európai gazdasági talpra állítás késleltetése • az európai hatalmak ingadozó álláspontja az orosz forradalom kapcsán (1917. november 7. - bolsevik forradalom) • • • • Népszövetség kudarca társadalom átrétegződése (munkásság növekvő szerepe a kormányzásban) Európa hegemóniájának vége általános leszerelés összeegyeztethetetlen a népszuverenitás elvével A Párizsi Békekonferencia - 1919. január 18-tól: • A konferencia vezetője: Tizek Tanácsa o USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország (kormányfői és külügyminiszteri) és Japán (képviselői, csak a külüggyel képviseltette magát) • A konferencia tevékenysége: o ultimátumszerű békekötés a vesztesekkel - döntés a vitákban - a felek hatalmi adottságaitól függ o bázisállamok szanálása • Népszövetség felállítása o Felépítése: Népszövetség Tanácsa (az öt hatalom, mint állandó tag, valamint nem állandó tagok), • Közgyűlés - nemzetközi döntőszerep o Európa politikai térképének átrajzolása o gazdasági, katonai, politikai kérdések rendezése A német békeszerződés - 1919. június – Versailles: • Területi intézkedések: gyarmataik elvétele, Elzász-Lotharingia Franciaországé, Saarvidék 15 éves megszállása, • Rajna bal partjának és jobbpartjának demilitarizálása o Németország és Kelet-Poroszország kettévágása a lengyel korridorral (Danzig szabad város) o Anschluss tilalma o Bukaresti, Breszti békék érvénytelenítése - jóvátétel és katonai leszerelés Ausztria - 1919. szeptember - Saint Germain: • Monarchia széthullása • utódállamok elismerésének kötelezettsége • déli területek Olaszországhoz csatolása • a Németországhoz csatlakozás megtiltása • jóvátétel fizetése, leszerelés Bulgária - 1919. november – Neuilly: • területeinek átadása Jugoszláviának és Romániának • jóvátétel, leszerelés Törökország - 1920. augusztus – Sevres: • a birodalom széthullása, Szíria, Palesztina, Libanon, Irak elvétele • európai területeinek elcsatolása • • Anatólia nagy részének elvétele jóvátétel - 1923-ban a szerződés módosítva Magyarország: 1920. június 4. - Kis-Trianon: • Magyarország felosztása: Felvidék és Kárpátalja (Csehszlovákia), Erdély, a Partium és Bánát keleti fele (Románia), Bánát nyugati fele, a Bácska és délvidék egyéb részei (Jugoszlávia), Nyugat-Burgenland (Ausztria), Fiume (Olaszország) • 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométer • 18 millió lakosságból 7,6 millió marad, több mint 3 milliós magyar átcsatolásával • általános hadkötelezettség megszüntetése, 35 ezres hadsereg tartása • 30 éves jóvátétel • kisebbségek jogainak garantálása (kölcsönösen az utódállamokkal együtt) Washingtoni Békekonferencia - 1921. november 12-től: • Résztvevők: USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Hollandia, Portugália, Kína • Téma: a Távol-Kelet és a Csendes-óceán térségének egyensúlyrendszere • Szerződések: o Flottaegyezmény az öt nagyhatalom flottájáról o Négyhatalmi-, Öthatalmi-, Kilenchatalmi egyezmények • Eredmény: o USA térnyerése o új független államok jönnek létre (Lengyelország, Csehország, Délszláv államok, Észtország, Ukrajna,) o új hatalmi világrendszer kialakulása A békerendszer csődje: • USA távolmaradása a konferenciáról • Oroszország mellőzése a tárgyalásokról • Hibák: o jóvátétel problémái o közép-kelet-európai rendezés hiánya o Kelet-Európa - nacionalizmus • Eredmények: o Német határok rendezése o kisebbségvédelem o Népszövetség felállítása o NINCS TARTÓS STABILITÁS o a békerendszer a Szovjetunió ellen irányul o ténynek veszi az Antant Németország kapitalista végét, pedig továbbra is számolni kell vele AZ ENSZ MEGALAKULÁSA, FŐ SZERVEI, FELADATAI Megalakulásának körülményei: • 1941: Atlanti Charta– Népszövetség visszaállítása nem jöhetett szóba, atlanti charta: új világszervezet létrehozására irányuló törekvés • 1942. január 1: Egyesült Nemzetek Nyilatkozata, 26 aláíró o háború után a szövetségesek: általános, átfogó biztonsági rendszer megteremtése • Moszkva – nagyhatalmak első külügyminiszteri konferenciája- Négy nemzet nyilatkozata – összes békeszerető ország részvétele, egyenlőség elve alapján fog megalakulni és működni o Teheráni konferencia – Churchill, Roosevelt, Sztálin megerősítették • 1944 ősz: Dumbarton Oaks konferencián - alapokmány, fő szervek kidolgozása o jaltai konferencia jóváhagyta – Biztonsági Tanácsban – csak állandó tagoknak lesz vétójoga o Öt állandó tag: Nagy-Britannia, USA, Franciaország, SZU, Kína – eljárási kérdésekben a határozathozatalhoz egyhangú szavazat szükséges • 1945 április-június: San Francisco: ENSZ alapító konferenciája, 51 alapító tag • 1945 október 24. - hatályba lép Alapokmánya: • ENSZ Alapokmánya időben nem korlátozott multilaterális nemzetközi szerződés, minden szerződés fölött áll – elsőbbséget élvez • Benne a szervezet céljai/elvei, fő szervei/feladatai, a konfliktusok békés rendezéséről, intézkedésekről a béke veszélyeztetése esetén Az ENSZ céljai: • Nemzetközi béke és biztonság megteremtése és fenntartása • Az egyenjogúság és önrendelkezés alapján népek, államok közötti baráti kapcsolatok szélesítése, fejlesztése • Együttműködés a gazdasági, szociális, kulturális, emberi jogi, humanitárius problémák megoldásában – emberi jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása • ENSZ legyen a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek egyeztetésének, összehangolásának központja, egyeztető fóruma Az ENSZ család: • 6 alapelv o államok szuverenitása/egyenlősége o alapokmányban vállalt kötelezettségek jóhiszemű teljesítése o nemzetközi viszályok békés rendezése o erőszakkal való fenyegetéstől + erőszak alkalmazásától – tartózkodás o tagállamok: minden segítség az alapokmányban megjelölt tevékenységekhez, tartózkodás az olyan államokkal szemben, amik ellen az ENSZ megelőző/kényszerítő intézkedéseket folytat (népek önrendelkezése) o Be nem avatkozás elve: állam belügyeibe 6 fő szerve: 1. Közgyűlés: • tanácskozó, ajánlások • tagjai: Egyesült Nemzetek valamennyi tagállama – szuverén egyenlőség elvén – egy szavazat • nemzetközi béke és biztonság fenntartása • új tagok felvétele • ENSZ főszervei tagjainak megválasztása • költségvetése • Döntéshozatal: 2/3-os többségen alapul • Érdemi/eljárási kérdésekben: egyszerű többség • Minden olyan kérdést megvizsgálhat, ami a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik – ajánlásokat tehet a tagállamoknak/ BT-nek 2. Biztonsági Tanács: • legfőbb döntéshozó szerv • nemzetközi béke és biztonság fenntartása • kötelező az államokra – kivéve az ajánlás • bármikor összeülhet Szervezeti összetétele: • 15 tag: 5 állandó (SZU, USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) • Előbb 6, majd 10 nem állandó (2 évente, méltányos földrajzi elosztással) • Elnöke: ábécé sorrendben havi rotálással Feladatok és hatáskör • ajánlás új tagok felvételére • főtitkár kinevezése • fegyverkezés szabályozását célzó rendszer • gyámsági funkció gyakorlása stratégiai területeken (megszűnt) • Kollektív biztonság elve • Béke és biztonság fenntartása, ezt veszélyeztető konfliktusok esetén a helyzetnek megfelelően békés és kényszerítő eszközöket alkalmazhat Határozathozatalának szabályai, a vétójog • Nagyhatalmi egyhangúság, döntés: 9 szavazat, az 5 állandó is benne legyen • • • 3. 4. 5. 6. Jaltában egyeztek meg a vétójogról, Sztálin ragaszkodott az abszolút vétójoghoz (ha önmagáról van szó akkor is alkalmazhatja) BT megoldási lehetőségei és eszköztára nemzetközi konfliktus esetén o Viták békés megoldása, vizsgálódás, békéltetés, ideiglenes rendszabályok o Kényszerítő békés eljárások, szankciók o Kényszerítő erőszakos intézkedések 3 eljárás o ideiglenes rendszabályok alkalmazása o kényszerítő rendszabályok – nem fegyveres, de szankció jellegű (embargó/blokád) o diplomáciai kapcsolatok megszakítása o HA nem vezetnek eredményre: fegyveres erők alkalmazása Gazdasági és Szociális Tanács Gyámsági Tanács Titkárság – élén a főtitkárral Nemzetközi Bíróság • Hága, többi New York-ban működik • 6 hivatalos nyelv: angol, francia, orosz, kínai, arab, spanyol ENSZ szakosított intézmények • Szakosított intézmények közös ismérvei o Önálló, saját tagsággal, önálló költségvetéssel rendelkezik o Államközi szerződéssel létrehozott, önálló nemzetközi jogalanyisága van o Meghatározott, speciális tevékenységet végez o ECOSOC-on keresztül kapcsolódnak a világszervezethez • A szakosított intézmények felsorolása o ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) o Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) o Egyészségügyi Világszervezet (WHO) o Világbank-csoportok (IBRD + IDA, IFC, MIGA) o Nemzetközi Valutaalap (IMF) o Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) A NEMZETKÖZI DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL FŐ CÉLJAI Diplomácia: A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme; információszerzés; a saját országról szóló ismeretek terjesztése. Az államok ezt a tevékenységüket e célra kialakított szervezeteken és szakembereken (általában külügyminisztérium és külképviseletek, diplomaták) keresztül végzik, ezért annak kialakulása összefügg az államok létrejöttével. Előzményei: • szó eredete: diplum (latin szó) – útlevél, menetlevél – jelentése: összehajt • későbbi diploma szó ebből jött létre Eredete: • Üzenetküldés követek révén, ill. ideiglenes diplomáciai missziók létesítése, később pedig folyamatos diplomáciai jelenlét nagykövetekkel – akik az adott országban kerülnek akkreditálásra • Bizáncból ered, Velencén keresztül került Európába • a mai értelemben vett diplomáciáról a 18. század óta beszélhetünk • 1945-től már minden országnak volt nagykövete • az 1815-ös Bécsi Kongresszuson alkották meg az első gyűjteményt • ezt követte 1818-ban az Aacheni Jegyzőkönyv • a mai diplomáciát az 1961-es Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról című dokumentum szabályozza o ezt minden ENSZ-tagország aláírja, garantálva ezzel az egyenlő elbánás elvét • a Bécsi Szerződés rögzíti, hogyan jöhet létre, illetve hogyan szűnhet meg diplomáciai kapcsolat két ország között, milyen feladatai vannak a diplomatának, miket tehet és miket nem • a doyen az országban akkreditált nagykövetek közül az az első, aki legrégebben adta át a megbízólevelét • VISZONT, ha az adott országnak van diplomáciai kapcsolata a Vatikánnal, akkor az első a Szentszék nagykövete, azaz a pápai nuncius A Bécsi-szerződés: • diplomáciai jogokról szólt • 1965-ben hirdették ki Magyarországon • törvény erejű rendelet: ez a törvényformula mára már megszűnt • nemzetközi béke és biztonság fenntartása • akkreditáció szabályozása • • • • új szabályokat is lefektet, a régi szabályok mellett nem a nemzetközi jog szabályozza, mindig kétoldalú megegyezés alapján működik jogilag nem kötelezhető senkire a küldő államnak meg kell győződnie, hogy a fogadó állam igent mond a konzulátus létesítésére és az azt vezető személy kinevezésére is A szerződés tartalma: • fogalomtisztázás • tisztázza, hogy ki lehet diplomata (küldő állam állampolgára) • szerződéskötés keretei • védelem tisztázása (mit kell megvédeni) o háború esetén meg kell védeni a diplomatát és a nagykövetséget • mentességek és kiváltságok rendszere • harmadik ország képviselete – van, hogy egy diplomata több országban is képvisele a hazáját (pl.: kisebb államokban, szigetcsoportokban) Diplomáciai protokoll: • a protokoll funkciója biztosítani a felek közötti zökkenőmentes kapcsolattartást, a kiszámíthatóságot • segítséget nyújt a közéleti és diplomáciai rendezvényeken a hivatalos érintkezésre, különösen a meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok és érvényben lévő szokások összefoglalásával • szigorú magatartási normák, valamint rangsorolási, levelezési-, megszólítási- és etikett szabályok összessége • diplomáciai protokollról akkor beszélünk, amikor az adott rendezvényen, szertartáson diplomáciai képviselők vesznek részt • a diplomáciai protokoll a szakterület legmagasabb szintje, mely keretet biztosít az államok közötti diplomáciai aktusoknak és az államokat képviselő személyek hivatalos kapcsolatainak • a diplomáciai protokoll ma is elfogadott nemzetközi szabályzója az 1963. évi Bécsi Konvenció a diplomáciai kapcsolatokról, mely dokumentum a részes államok számára kötelező érvényű