Második Világháború Kitörése - PDF

A második világháború kitörése, hadviselő felek, a világháború jellemzői (háborús bűnök, polgári célpontok és lakosság elleni erőszak, hátország, ellenállás) Kronológia 1933 – Hitler hatalomra kerülése Németországban, 1935: angol-német flottaegyezmény, 1936 – Berlin–Róma tengely, antikomin...

A második világháború kitörése, hadviselő felek, a világháború jellemzői (háborús bűnök, polgári célpontok és lakosság elleni erőszak, hátország, ellenállás) Kronológia 1933 – Hitler hatalomra kerülése Németországban, 1935: angol-német flottaegyezmény, 1936 – Berlin–Róma tengely, antikomintern paktum, 1938 – Anschluss, müncheni konferencia, 1939 - Molotov-Ribbentrop paktum, 1939. szept. 1. – a háború kitörése, Lengyelország lerohanása Személyek Hitler, Sztálin, Churchill, Roosevelt Fogalmak Molotov-Ribbentrop paktum, hadüzenet, paktum, furcsa háború, szövetség, terjeszkedés, partizán, szövetségesek, tengelyhatalmak, izolacionizmus, a katyńi vérengzés, totális háború, kollektív bűnösség Topográfia Berlin, Róma, Ausztria, Csehszlovákia, Szudéta-vidék, Moszkva, London, Varsó, Németország, Lengyelország, Katyn, Szovjetunió, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország Előzmények: Elégedetlen hatalmak Németország az első világháborúban elszenvedett vereségért akart visszavágni a Mussolini vezette Olaszország szintén terjeszkedni akar a Szovjetuniót vezető Sztálin a kommunizmus világméretű elterjesztésére készül a Távol-Keleten Japán hajt uralma alá hatalmas területeket – ellentét az Egyesült Államokkal. 1933: Hitler hatalomra kerülése a náci eszmék szerint a német élettér kiterjesztésére törekedett a következő években német részről a háború előkészítése zajlik 1935: angol-német flottaegyezmény (3:1 az angolok javára) olasz támadás Etiópia ellen a németek bevonulnak a Saar-vidékre 1936: német bevonulás a Rajna vidékre Berlin-Róma-tengely (tengelyhatalmak) antikomintern paktum: Németország, Japán, Olaszország kommunistaellenes szövetsége 1938. március 12-13. Anschluss, Németország bekebelezi Ausztriát (megszegi a békét) Franciaország és Nagy-Britannia tétlenül nézte a fejleményeket. 1938. szept. 29-30. müncheni konferencia (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország): a német nyelvű Szudéta-vidéket Németországhoz csatolják (Magyarország megkapja a Felvidék déli részét) 1939. március 15. Cseh-Morva Protektorátus (független Szlovákia, Magyarország megszállja Kárpátalját) ezzel Németország már nem németlakta területekre is kiterjesztette hatalmát Olaszország lerohanja Albániát A háború kitörése Molotov-Ribbentrop paktum (1939. augusztus 23.) a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között egymás meg nem támadásáról a titkos záradék szerint az érdekszférákat felosztják egymás közt egymással ideológiai szempontból ellenségesek, ám Hitler és Sztálin célja egyaránt a terjeszkedés hatalmas területek bekebelezése Német támadás Lengyelország ellen Hitler Danzig átadását követelte 1939. szeptember 1. – hamis provokáció hivatkozva hadüzenet nélküli támadás ezzel kezdetét vette a második világháború. a lengyel védelem összeomlott. szeptember 17-én a szovjet csapatok is átlépték a lengyel határt, megszállták az ország keleti részét o tömegesen deportálták a lengyel lakosságot szovjet lágerekbe  o a fogságba esett lengyel tiszteket tömegesen végezték ki (Katyn). szeptember végén elesett Varsó, a lengyel kormány Londonba menekült. Furcsa háború Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzennek a németeknek (Lengyelországgal segítségnyújtási szerződésük volt), de nem bocsátkoznak hadműveletekbe Hitler így a lengyelországi hadműveletekre tudta összpontosítani Németország minden erejét ez egészen Németország Franciaország elleni támadásáig (1940. máj. 10.) tartott a Szovjetunió és Németország területszerzése és együttműködése a balti államok beléptek a szovjet államszövetségbe, Sztálin elfoglalta Ukrajnát, Nyugat-Belorussziát, majd Finnországra támadt A háború jellemzői Világméretű 61 állam vett részt, 40 ország területe vált hadszíntérré az áldozatok száma elérte az 55 milliót (a polgári áldozatok száma csaknem elérte a katonákét) rengetegen kerültek hadifogságba Kegyetlenség népirtás: koncentrációs táborok, tömeggyilkosságok törvénytelenségek, kegyetlenségek a polgári lakosság ellen óriási menekülthullám a kevésbé érintett területek (pl. az Egyesült Államok) felé ellenállási mozgalmak a megszállók ellen (passzív ellenállás, szabotázsakciók, partizánháború) A polgári lakosság szenvedései rengeteg épületet bombáztak le zuhant az életszínvonal jegyrendszert vezettek be mozgósították a hátországot a nőket és a gyerekeket is felhasználták a termelésben Propaganda a lélektani hadviselés része új eszmék (nácizmus, kommunizmus, rasszizmus) a rádiót felhasználva gyakran félretájékoztatták a közvéleményt Erőteljes gazdasági, és technikai-tudományos vetélkedés kémkedés, hírszerzés, a hadműveletek összehangolása új fegyverek (radar, atombomba, „katyusa”, V-1 rakéta, repülőgép anyahajók, kétéltű járművek, aknamezők)