Vállalati információs rendszerek PDF

... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Ing. Ondrej Takáč, PhD. Vállalati információs rendszerek 1 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 2... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Unive...

... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Ing. Ondrej Takáč, PhD. Vállalati információs rendszerek 1 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 2... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Univerzita J. Selyeho - Selye János Egyetem Fakulta ekonómie a informatiky – Gazdaságtudományi és Informatikai Kar Ing. Ondrej Takáč, PhD. Vállalati információs rendszerek Komárno, 2025 3 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... © Ing. Ondrej Takáč, PhD. Recenzenti - Recenzensek: Ladislav Tóth, Ing., PhD. Krisztina Czakóová, PaedDr., PhD. Norbert Gyurian, Ing., PhD. Jazyková korektúra - Nyelvi ellenőrzés: Andrea Takáčová, Mgr. Robert Kanta, Mgr. Univerzita J. Selyeho – Selye János Egyetem Komárno, 2025 ISBN 978-80-8122-203-0 EAN 9788081222030 4... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Köszönetnyilvánítás Ezúttal szeretném kifejezni köszönetemet a bírálóknak, akik nagyban hozzájárultak e tankönyv létrejöttéhez. Köszönöm az észrevételeiket, a hasznos kritikát és tanácsaikat. Hálámat szeretném kifejezni továbbá a nyelvi korrektúrát végző személyeknek is, melyek munkája nélkül ez a tankönyv sose érte volna el jelenlegi színvonalát. A szerző 5 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 6... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Előszó Az akadályok lesznek azok, amik maradnak, ha nem fogod látni a célodat. Bryan Tracy Napóleoni háborúk pusztítottak Európában, Angliában egyre több gőzgéppel működő gyár épült, és az európai nagyhatalmak folytatták a gyarmati terjeszkedésüket, különösen Ázsiában és Afrikában. Ezen események árnyékában egy francia szövőmester, Joseph Marie Jacquard 1804-ben megszerkesztette a lyukkártyás szövőszékét. Valószínűleg maga sem sejtette, és nem is sejthette, hogy mennyire befolyásolja azt a jövőt, amelyet mi ma az első, a második és a harmadik számítógépek generációinak ismerünk. Jacquard lyukkártyás szövési módszere bonyolult minták létrehozását tette lehetővé, és ez a technika később inspirálta Herman Hollerith-et, aki a lyukkártyákat adatfeldolgozásra használta (1890). A lyukkártyák az informatika korai memóriaeszközeiként is híressé váltak, melyek már az említett három számítógépek generációi alatt adattárolóként használtak. A számítógépek második generációja idején, amikor Jurij Gagarin is először repült az űrbe, megjelentek az 1950-es évekből korábbi adatfeldolgozási rendszerekre épülve az első komplex, számítógépes támogatású modern vállalati információs rendszerek ősei. Megemlíthetünk egy fontos együttműködést. Az 1960-as években, amikor a J. I. Case, egy traktorokat és építőipari gépeket gyártó vállalat, együttműködött az IBM-mel, kifejlesztésre került sor az első anyagszükséglet-tervezési (MRP) rendszerre. A második generációs számítógépek elég technológiai alapot nyújtottak az ilyen korai vállalati rendszerek létrejöttéhez, amelyek a későbbi – modern vállalati információs rendszerek fejlődését alapozták meg. A vállalati információs rendszerek alig 70 éves létezésük alatt hatalmas fejlődésen mentek keresztül, mindig beépítve a legújabb felfedezéseket és technológiai trendeket. A fejlődés iránti törekvés ma sem állt meg, amikor a Web 3.0, az Ipar 5.0, online megoldások és a mesterséges intelligencia küszöbén állunk. Egyre nagyobb hangsúly van fektetve az ember és a technológia közötti együttműködésre, az automatizálásra, folyamatirányítás támogatására, az előre jelző képesség növekedésére az 7 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... adatmegosztás decentralizált módjára és jobb adatbiztonságra. Ráadásul, a modern idők megkövetelik a modern webes technológiák használatát annak érdekében, hogy a vállalatok közelebb kerüljenek az ügyfelekhez, vásárlókhoz vagy partnerekhez. A webes technológiák, a közösségi eszközök és az együttműködési platformok használata a vállalati környezetben elősegítheti a tudásmegosztást, az együttműködést az alkalmazottak, a partnerek és az ügyfelek között. A vállalati információs rendszerek manapság kulcsszerepet játszanak nem csak ezekbe a törekvésekben, hanem sok más automatizálási tevekénységekben. Segítségükkel a vállalatok hatékonyabban kezelhetik az adatokat, javíthatják a döntéshozatali folyamatokat és gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra. Az ilyen rendszerek lehetővé teszik a különböző részlegek közötti együttműködést és biztosítják az átlátható, egységes adathozzáférést. Ilyen rendszerek támogatják a költségcsökkentést, elősegítik a versenyképesség növelését vagy erőforrások optimalizálását. Így a vállalatok fenntarthatják piaci pozíciójukat és hosszú távon sikeresek lehetnek. Az információs rendszerek fejlődése az elmúlt évtizedekben nemcsak a vállalatok belső folyamataira, hanem az egész üzleti környezetre is mély hatást gyakoroltak. Ezek a rendszerek lehetővé tették az adatok valós idejű gyűjtését és elemzését, így ezek információk pontosabb és gyorsabb felhasználását. A tankönyvben igyekeztünk komplex bevezetést nyújtani az információs, valamint vállalati információs rendszerekbe, ezeknek alkalmazásukba, elterjedésükbe, fejlesztésükbe és felépítésükbe a modern eszközök és trendek kontextusában. A tankönyvet több fejezetre osztottuk fel a modern technológiai fejlesztések és megoldások összefüggésében, hogy átfogó képet tudjunk adni a vállalati információs rendszerek által jelenleg nyújtott lehetőségekről. A vállalati információs rendszerek fejlődése folyamatos és dinamikus folyamat, amelyre nagy hatással vannak a technológiai innovációk. Reméljük, hogy ez a tankönyv átfogó képet nyújt a vállalati információs rendszerek világáról, és ösztönzi az olvasót további tanulmányokra és kutatásokra ezen izgalmas területen, amely egyre meghatározóbb lesz a jövőben. A szerző, Komárom 2025 8... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Tartalomjegyzék ELŐSZÓ.................................................................................................... 7 TARTALOMJEGYZÉK......................................................................... 9 1. BEVEZETŐ, ALAPVETŐ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA, ERP RENDSZEREK SZEREPE.......................................................... 14 1.1 Információk és adatok.................................................................... 14 1.3 Információs, és vállalati információs rendszer fogalma................. 17 1.4 A DIKW (Data-Information-Knowledge-Wisdom) modell........... 22 1.5 Adatok a vállalati információs rendszer hierarchiáján belül.......... 24 2. VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK FELADATAI... 28 2.1 Vállalati információs rendszerek tulajdonságai.............................. 30 2.2. A vállalati információs rendszerek felosztása............................... 32 A vállalati információs rendszerek cél szerinti felosztása................ 32 Az információs rendszerek felosztása méret és használt platform szerint............................................................................................... 36 Az információs rendszerek felosztása hozzáférés szempontjából.... 37 Az információs rendszerek felosztása területi hatályát tekintve....... 38 2.3 Vállalati információs rendszer feladatai......................................... 38 3. INFORMÁCIÓS RENDSZER, AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK STRATÉGIAI SZEREPE......................................... 46 3.1 A vállalati információs rendszer stratégiai szerepe........................ 47 3.2 Porter modell.................................................................................. 48 3.4 Vállalati információs rendszer infrastruktúrája.............................. 54 3.3 Modern megoldások veszélyei és kihívásai.................................... 56 3.3.2 Web 1.0, Web 2.0 és 3.0................................................... 56 3.3.4 Internet of Things (IoT)........................................................... 59 3.3.5 BYOD és BYOC..................................................................... 59 3.3.6 Big Data és Open Data............................................................ 62 4. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK, AZ ADATGYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS......................................... 70 4.1 Hardver........................................................................................... 71 4.1.1 A számítógépek típusai és alkalmazási területeik................... 71 4.1.1 A számítógépek legfontosabb egységei................................... 75 4.1.1 Von-Neuman és Harvard architektúrák................................... 77 9  Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 4.2 Szoftver........................................................................................... 80 4.2.1 Alapszoftver............................................................................. 81 4.2.2 Alkalmazásszoftver.................................................................. 86 4.3 Számítógép hálózatok..................................................................... 87 4.3.1 Internet..................................................................................... 94 4.4 Adatbázisok.................................................................................... 98 4.4.1 Relációs adatbázisok.............................................................. 102 4.4.2 Elosztott adatbázisok............................................................. 108 4.4.3 In-memory adatbázisok.......................................................... 110 4.4.4 NoSQL adatbázisok............................................................... 111 4.4.5 Egyéb adatbázisok................................................................. 112 5. AZ ÜZLETI FOLYAMATOK, VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALRENDSZEREK, JELENTŐSÉGÜK A GAZDASÁGI TERÜLETEKEN......................................................... 114 5.1 Dekompozíció / kompozíció elv................................................... 116 5.2 A folyamatirányítás...................................................................... 117 5.3 PDCA ciklus: folyamatjavító módszer......................................... 120 5.4 Vállalati információs rendszerek és alrendszerek......................... 123 5.4.1 Az információs rendszerek fajtái........................................... 124 6. TERVEZÉS, VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉPÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE, ALKALMAZÁSA............................ 132 6.1 Cloud Computing.......................................................................... 135 6.2 Alkalmazások lehetséges megoldásai........................................... 136 6.3 Az alkalmazások jelentős jellemzői.............................................. 141 6.3.1 Üzleti jellemzők..................................................................... 141 6.3.2 Funkcionalitást leíró jellemzők.............................................. 143 6.3.3 Szolgáltatásokkal kapcsolatos jellemzők............................... 144 6.3.4 Egyéb jellemzők.................................................................... 146 6.4 Információs rendszerfejlesztést támogató szoftverek................... 148 6.4.1 Computer Aided Systems Engineering.................................. 148 6.4.2 A rendszerüzemeltetés irányítása........................................... 151 6.5 DevOps (Development Operations).............................................. 152 6.6 Az emberek és a siker................................................................... 155 7. VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉLETCIKLUSA................................................................................................................ 158 7.1 Vízesés-, V- és agilis módszerek.................................................. 160 7.2 Karbantartás.................................................................................. 162 7.2.1 Vészhelyzeti tervek................................................................ 164 7.3 Veszélyek feltárása....................................................................... 167 8. INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER............... 170 8.1 ERP rendszerek............................................................................. 170 8.1.1 ERP rendszerek testre szabása............................................... 174 10... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek 8.1.2 Analitikai alkalmazások és üzleti intelligencia integrációja.. 177 8.1.3 ERP rendszerek kategorizálása.............................................. 177 8.1.4 ERP rendszerek jellemzői...................................................... 178 8.2 SCM rendszerek........................................................................... 180 8.3 CRM rendszerek........................................................................... 182 8.4 Egyéb tranzakciós rendszerek...................................................... 184 9. VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK............................... 186 10. INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TÁMOGATÁSA A DÖNTÉSHOZATALBAN................................................................... 188 10.1 A döntéshozatalok az egyes szinteken........................................ 190 10.2 A problémamegoldás szisztematikus megközelítése.................. 192 10.3 Modellek használata és tanulás a döntéstámogató rendszereken belül.................................................................................................... 195 10.3.1 Minták és tudás tárolása...................................................... 201 10.4 Döntéstámogató rendszerek........................................................ 202 10.5 Alapvető különbség a vezetői információs rendszer és döntéstámogató rendszer között......................................................... 208 11. ÜZLETI INTELLIGENCIA, OLAP RENDSZEREK................ 210 11.1 Az üzleti intelligencia architektúrájának alapvető komponensei 211 11.1.1 Adatok forrása..................................................................... 212 11.1.2 Kinyerés, átalakítás és betöltés............................................ 214 11.1.3 Adattárház............................................................................ 219 11.1.4 Datamartok.......................................................................... 226 11.1.5 Data lake.............................................................................. 227 11.1.6 OLAP rendszerek................................................................ 229 11.1.7 Adatbányászat...................................................................... 236 11.1.8 MicroStrategy...................................................................... 238 11.2 Jelentéskészítés és analitikai alkalmazások................................ 240 11.3 Metaadatok kezelése................................................................... 242 11.4 Különbség a döntéstámogató és BI rendszerek között............... 243 12. SZAKÉRTŐI RENDSZEREK, MESTERSÉGES INTELLIGENCIA............................................................................... 246 13. AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN – A BANKI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK................................................................................................................ 247 14. AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK BIZTONSÁGA.............. 248 14.1 Biztonsági veszélyek és támadások............................................ 255 14.1. 1 Védekezés a rosszindulatú kódok ellen.............................. 261 14.2 Biztonsági ellenintézkedések...................................................... 262 14.2.1 Üzenet hitelesítés................................................................. 264 14.2.2 Tűzfalak............................................................................... 265 14.2.3 A megbízhatóság biztosítása............................................... 269 11 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 14.2.4 Hitelesítés és engedélyezés.................................................. 269 14.3 Mit mond a törvény?................................................................... 271 15. TRENDEK AZ ÜZLETI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TERÉN.................................................................................................. 275 FELHASZNÁLT IRODALOM........................................................... 276 12... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek 13 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 1. Bevezető, alapvető fogalmak meghatározása, ERP rendszerek szerepe 1.1 Információk és adatok Napjainkban az élet szinte minden területén vagy jól láthatóan vagy éppen rejtetten jelen vannak a számítógépek és őket működtető szoftverek. Laptop, PC, biztonsági rendszerek, gyártó szalagok, autóink, intelligens hűtőnk… Az információ nélkülözhetetlen eleme életünknek (pl. orvostudományban, közlekedésben, kommunikációban…). Informatio (ami egyébképp azt jelenti, hogy alakot adni, formázni) kifejezést először 1274 – mind bizonyítékként a bűncselekményekre használták. Norbert Wiener szerint az információ nem materiális jellegű (munkájában rámutatott, hogy az információérzékelése szorosan összefügg a visszacsatolásokkal és vezérlőrendszerekkel, különösen az élő szervezetekben és a gépekben1). Claude Shanon az információt definiálta statisztika valószínűség alapján. Minél kisseb az előfordulás valószínűsége, annál értékesebb a felhasználó számára. Shannon az információ mértékét bitekben vagy nat-logaritmikus egységekben határozta meg. Az informatikában a bit egységet használjuk, amely az információ mennyiségét fejezi ki. Ha az információ egy elementáris információkból (An) összeálló halmaz, és a (Pn) az előfordulás valószínűsége, akkor a játékkockánál: A1=A2=… An, P1=P2=… P6=1/6. De például a nyelv szimbólumai előfordulása a beszéd közben nem egyforma, P1=?, P2=?, … Pn=?. Akkor általában érvényes: P1+P2+…+Pn = 1. Adat és információ kifejezést a hétköznapi szóhasználatban gyakran keverjük, sokszor egymás szinonimájaként használjuk a két 1 Különösen a Cybernetics: Or Control and Communication in the Animal and the Machine (1948) című könyvében hangsúlyozta az információ fontosságát a visszacsatolási folyamatokban és a vezérlőrendszerekben. Wiener rámutatott, hogy az információ kulcsszerepet játszik a folyamatok szabályozásában és irányításában mind az élő szervezetekben, mind a gépekben. 14... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek kifejezést. Pedig informatikai értelemben nagyon fontos különbséget tenni közöttük. Adatnak nevezünk olyan tényeket, fogalmakat vagy utasításokat, amelyek alkalmasak emberi vagy gépi feldolgozásra, értelmezésre, illetve kommunikációra – ISO 27001 szabvány. Robert Glazer az információt definiálja, mint olyan adat, amely elrendeződött vagy meghatározott szerkezetet kapott, azaz kontextusba került, és így meghatározott jelentést kapott. Az információ a bizonytalanságot csökkentő új ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője. A vállalat működésének minden szintjén kulcsszerepe van az időben meghozott helyes döntéseknek, amelyekben a döntéshozó a saját megérzésén kívül leginkább az általa elérhető információkra támaszkodik. Az információ tehát a vállalati döntések „nyersanyaga”, egy erőforrás, amely a hagyományosan erőforrásként elismert tényezők (munkaerő, állóeszközök, pénztőke) mellett meghatározó szerepet játszik a vállalat tevékenységében. Kapcsolatban lévő és megértett információk tudássá alakulnak. Tapasztalat vagy tanulmányok révén szerzett megértést képvisel, érthető és alkalmazható a problémamegoldásban vagy a döntéshozatalban. Információkat feloszthatjuk több, különböző szempontokból. Gála Libor szerint ismerünk: Technikai információkat o Ide tartoznak a műszaki folyamatokkal, gépekkel, szoftverekkel és technológiákkal kapcsolatos információk. Például szoftverkonfigurációk, gyártósorok futási információi, gépteljesítmény-statisztikák. ▪ Kezdeteknél fontos volt az adatátvitel – maximális üzenetszám átvitel minimális idő alatt és biztonságosan. Ez fontos volt a gépek irányítására. Biológiai információkat o Ezek az információk az élő szervezetekkel, azok működésével és biológiai folyamataival kapcsolatosak. o A modern informatikában a biológiai információ különösen fontos a bioinformatika, a genetika vagy az egészségügy területén, ahol nagy mennyiségű biológiai adatot (pl. DNA-szekvenálás) kezelnek. ▪ Konkrétabban például a Génszekvencia információk, az agyműködésre vonatkozó adatok vagy az információfeldolgozás az informatikai neurális hálózatokban. Társadalmi információkat o Ezek az információk az emberi társadalom szociális és kulturális aspektusaihoz kapcsolódnak. 15 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... ▪ Tudományos – pl. a szabadalmakba foglalt információk, a legújabb tudományos kutatások eredményeire vonatkozó információk. ▪ Szociális – pl. a lakosság társadalmi státuszára vonatkozó információk, a szakképzett személyek számára vonatkozó információk, a lakhatás típusára (ház vagy lakás) vonatkozó információk. ▪ Gazdaságtudományi – pl. információk a piaci trendekről, gazdasági elemzések. ▪ Politikai – pl. információk a választási eredményekről, közvélemény-kutatásokról. ▪ Művészeti – pl. a társadalmi szokásokra vagy hagyományokra vonatkozó információk. Gazdaságtudományban találkozhatunk az információk három értelmezésével: általános értelemben az adatok átadására gondolunk, hatást gyakorolva a társadalomra gondolunk a TV, rádió, sajtó, reklámok é stb. és a kibernetikai értelemben irányításra és visszacsatolásra – bele számítva a gazdaságtudományi rendszereket is. Minden információra három különböző nézetet alkalmazhatunk: Szintaktikai nézet – üzenetek belső rendszerei, jelek, karakterek… – nyelv. Szemantikai nézet – üzenet megértése. Pragmatikai nézet – információ praktikus felhasználhatósága. Nagy provokatív mértékben a pragmatikus állítások közül kiemelhető a Peter Drucker állítása, aki azt állítja, hogy az Információ az egyetlen jelentőségteljes forrás a vállalkozásban (Drucker ezt a kifejezést a modern társadalmak átalakulásának hangsúlyozására használta, ahol az információ különösen a tudásalapú munkavállalókkal és a döntéshozatallal összefüggésben jelentős hatást gyakorol a gazdaságra). Marcel Pourbaix, belga informatikai és vállalatirányítási szakértő szerint egy vállalat jó irányítása a jövőjének irányítását jelenti, és a jövő irányítása az információkkal való munkát jelenti. Információ értékével tisztába voltak a Tomáš Baťa, Henry Ford vagy Gerard Philips is, akik szerint az információ ugyanolyan fontos forrás, mid a munka és munkaerő vagy a tőke. A Ford például futószalagokat vezetett be, és adatokat használt fel a gyártási folyamatok optimalizálására, ami jelentősen csökkentette a költségeket és növelte a hatékonyságot. Tomáš Baťa a termelés és az üzleti folyamatok rendszerszintű irányítását támogatta vállalatában olyan szervezeti 16... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek újításokkal, mint a decentralizált irányítási rendszerek2 és az alkalmazottak előtérbe helyezése, ezáltal hatékony belső kommunikációs és ellenőrzési rendszert hozva létre. Már feljebb említettek alapján elmondhatjuk, hogy az információ olyan üzenet/adat a megtörtént jelenségről, amely a felhasználó tudatlanságának fokát csökkenti erről a jelenségről. Az adatok például lehetnek számok, de csak akkor válnak információvá, ha értelmezzük őket (pl. hőmérséklet, árbevétel). 1.3 Információs, és vállalati információs rendszer fogalma Rendszer irányítás irányítás környezete bemenet feldolgozás kimenet visszajelzés 1.1 sz. ábra: Rendszer klasszikus értelmezése A rendszert úgy definiáljuk, mint egy bizonyos céllal létrehozott, nem üres halmazt, amely elemekből és köztük lévő kapcsolatokból áll. Ezek tulajdonságai alapítják az egység tulajdonságát. Az elem alatt egy elemi meghatározott egységet értünk, amelyet nem lehet tovább szétválasztani (például egy műszaki komponens, egy folyamat vagy egy személy, a rendszer típusától függően). Így definiált rendszert a következők alapján azonosítjuk be: rendszer célja, rendszer oszététele (struktúrája – struktúra alatt azt értjük, ahogyan a rendszer elemei és azok kapcsolatai összeállnak, elrendeződnek és felépülnek), elemek tulajdonságai, rendszer környezete3 (azon elemek meghatározása, amelyek már nem részei a 2 A döntéshozatali jogkörök nem a szervezet vezetésének legmagasabb szintjén összpontosulnak, hanem az alsóbb vezetési szintek, illetve a különböző osztályok, részlegek vagy ágazatok között oszlanak meg. 3 A vállalat az outputjaival más szereplőkkel - konkurensekkel - versenyez. Nemcsak a kimeneti oldalon, hanem a bemeneti oldalon is versenyez, azaz a beszállítókért is versenyez. 17 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... rendszernek, de amelyek tulajdonságai és a rendszer ezen környezeti elemekkel való kapcsolatai jelentősen befolyásolják a rendszer viselkedését, pl. vevő, szállító, de politikai vagy szociokulturális tényezők is.) és rendszer részletei (néha a rendszer egészének vizsgálata túl bonyolult, és a rendszert kisebb, viszonylag elkülönült és zárt egységekre kell bontani a rendszeren belül). Az attribútumok egy adott időpontban érvényes értékei alakítják a rendszer állapotát. A rendszer viselkedése akcióval, reakcióval és a rendszer válaszával (általában a külső ingerekre) reprezentálható. Informatikában az ilyen rendszereket információs rendszereknek nevezzük. Tehát az információs rendszert definiálhatnánk, mint elrendezett halmaz, melyben a komponensek az összegyűjtés, feldolgozás, átvitel és információ kódolás érdekében együttműködnek. A vállalati információs rendszerek a döntéshozatalt és a folyamatok optimalizálását támogató adatkezelést és -elosztást is biztosítják! Általánosságban tehát emberekből, megfelelő eszközökből és módszerekből áll, amelyek három alapvető összetevőbe csoportosíthatók: Bemenet: magában foglalja azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik az információk és egyéb bemenetek rögzítését, illetve a bemenetek összekapcsolását (érzékelők, űrlapok vagy kézi adatbevitel); Feldolgozás: magában foglalja azokat az elemeket, amelyek biztosítják a bemenetek átalakítását a kívánt kimenetté (adatelemzés, transzformáció, számítások vagy algoritmusok); Kimenet: magában foglalja azokat az elemeket, amelyek képesek az információkat és egyéb kimeneteket a címzett, azaz a felhasználó számára átadni (a kimenetek lehetnek jelentések, grafikonok vagy más rendszerek számára készített adatok megfelelő formában). Ezt az 1.1 sz. ábra szemlélteti. Az időbeli válasz tekintetében a rendszerek statikus és dinamikus rendszerekre oszthatók. A statikus rendszer olyan rendszer, amelynek pillanatnyi állapota a pillanatnyi bemenetektől vagy külső ingerektől függ, és nem függ a korábbi állapotoktól. A dinamikus rendszer olyan rendszer, amelynek pillanatnyi állapota függ a korábbi állapotoktól és a pillanatnyi bemenő jelektől vagy külső ingerektől, és amelyet tehetetlenség és válaszkésleltetés egyaránt jellemez. A rendszer viselkedésének vagy kimenetének kiszámíthatósága szerint megkülönböztetünk determinisztikus és sztochasztikus rendszereket. A determinisztikus rendszer olyan rendszer, amelynek viselkedését az állapota, a bemeneti értékek vagy az ingerek egyértelműen meghatározzák. A sztochasztikus rendszer olyan rendszer, amelyben sztochasztikus (véletlenszerű) folyamatok játszódnak le, például az elemei 18... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek között, ami a rendszer sztochasztikus viselkedését okozza. Az általános rendszerelmélet és a struktúra komplexitása alapján a rendszerek komplexitásuk szerint monostrukturális és multistrukturális rendszerekre oszthatók. A monostrukturális rendszer viszonylag egyszerű rendszer. Ebben a rendszerben sem nagy komplexitás, sem több rész közötti összetett kölcsönhatás nincs jelen. Általában kevés egymással összekapcsolt részt tartalmaznak. A multistrukturális rendszer egy összetettebb rendszer, amely több struktúrából vagy alrendszerből áll, amelyek egymással kölcsönhatásban vannak. Az egyes alrendszerek különböző funkciókat láthatnak el, ezért az egész rendszer összetettebb. Egy vállalati környezetben például egy ERP-rendszer lehet. A multistrukturális rendszerek több, egymással összekapcsolt részt tartalmaznak, amelyek növelik az általános összetettségüket. Attól függően, hogy a rendszer valamely eleme kölcsönhatásba lép-e a környezettel vagy sem, nyílt vagy zárt rendszerekről beszélünk. A környezettel kölcsönhatásban lévő elemet határelemnek nevezzük, és ezen elemek halmaza alkotja a rendszer határát. Az ilyen rendszert általában irányítás4 és visszajelzés egészíti ki. Ezek a mechanizmusok lehetővé teszik a rendszer számára, hogy az eredmények vagy a környezet változásai alapján alkalmazkodjon és optimalizáljon. Az irányítás magában foglalhatja például a feldolgozás beállítását szabványok szerint, a szabványoktól való eltérés mértékének mérését és az eltérés minimalizálására irányuló intézkedés elindítását. A visszajelzés például egy olyan mechanizmust jelent, amellyel a kimenet értékelése alapján érvényesítjük a feldolgozás jövőbeli inputjait. Befolyásolhatja magát a feldolgozást vagy annak irányítását is. A visszacsatolási mechanizmus az alapja egy döntéstámogató rendszernek, ahol a kimenet (azaz a döntés) korrigálja a következő jövőbeli döntést. Egy komponens egy, vagy több elemből áll össze5. Az információs rendszer elemei között az emberek (az információ használói) és az információs források kulcsszerepet játszanak, azonban az eszközök, szoftverek, adatok és szervezeti szabályok elengedhetetlenek a rendszer teljes működéséhez. A vállalati információs rendszer olyan integrált szoftverrendszer, amely támogatja és kezeli a szervezetek kulcsfontosságú üzleti folyamatait és műveleteit. A rendszer az információk gyűjtésére, 4 Az angol nyelv többféle kifejezést használ az „irányítás” kifejezésre. A „control” általában a műszaki rendszerek irányításával kapcsolatban használatos. A szervezetek esetében gyakrabban használják a „management” kifejezést. A „governance” az irányítás egy speciális típusa vállalaton belül. 5 Pl. a hardver, mint komponens, laptop, tablet, hálózat, hálózati eszközök vagy mobil telefon stb. elemkéből épül fel. Lásd a vállalati információs rendszer komponenseit. 19 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... feldolgozására, tárolására és a különböző részlegek közötti elosztására szolgál, lehetővé téve a hatékonyabb üzleti irányítást. Vállalati információs rendszer komponensei a következők: HW (hardware) – Szerverek, PC-k, nyomtatók, kommunikációs eszközök, hálózati eszközök, … SW (software) – Operációs rendszerek, adatbázis kezelő rendszerek, alkalmazások, specializált programok, … DW (dataware) – Adatbázisok, adattárházak, ETL eszközök (Extract, Transform, Load), … PW (peopleware) – felhasználók, informatikai szakemberek, vezetők, alkalmazottak, … 1.2 sz. ábra: Vállalati információs rendszer szerepe Kotálik Gábor szerint (2003) OW (orgware) – vállalati irányelvek, előírások, szabványok, folyamatok, … Nézzünk néhány példát a komponensek közötti kapcsolatokra: Szoftver és hardver: A vállalati információs rendszer (szoftver) szervereken (hardveren) fut, és adattárolást használ a rendelések feldolgozásához. Adatok és szoftverek: Az ügyfél adatokat adatbázisrendszerben tárolják, és a CRM alkalmazásban használják fel az ügyfelek interakcióinak feldolgozására. Emberek és szoftverek: A vezetők jelentéskészítő eszközöket (szoftvert) használnak a pénzügyi adatok elemzésére és az üzleti stratégiával kapcsolatos döntések meghozatalára. Orgware és humán erőforrás: Belső szabályozás szabályozza a munkavállalók érzékeny információkhoz való hozzáférését, biztosítva azok védelmét a megállapított szabályok szerint. Stb. A vállalati információs rendszerek segítenek a döntéshozatali folyamatok javításában, a költségek optimalizálásában és a hatékonyság növelésében. Egy vállalati információs rendszer olyan területeket fedhet le, mint például: Gyártásirányítás (a termelési folyamatok tervezése és ellenőrzése) 20... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Számvitel és pénzügyi irányítás Humánerőforrás-gazdálkodás (bérszámfejtési rendszerek, személyzeti menedzsment) ellátási lánc és logisztika Ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) 1.3 sz. ábra: Fent: A vállalaton belülii kapcsolat ábrázolása. Lent: A vállalati információs rendszer lehetséges összetétele és információkezelés központi adatbázis segítségével A legismertebb vállalati információs rendszerek közé tartozik a SAP, az Oracle, a Microsoft Dynamics vagy az Odoo. Ezek a rendszerek a megoldások széles skáláját kínálják, az egyszerű moduloktól a komplex integrált rendszerekig, amelyek az vállalkozás minden aspektusát támogatják. 21 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... Beszállító Vállalkozó Konkurencia Ügyfél Irányítás Emberek Információk Technológia Bemenet Transzformálás Kimenet Egyéb tényezők Politikai Jogszabályi Társadalmi-kulturális Gazdasági Technológiai Környezetvédelmi 1.4 sz. ábra: Vállalat mint rendszer 1.4 A DIKW (Data-Information-Knowledge- Wisdom) modell A DIKW (Data- Information – Knowledge – Bölcsesség Wisdom) modell az adatok, információ, tudás és bölcsesség Tudás közötti hierarchiáról beszél. Ez a hierarchia azon az elgondoláson Információk alapul, hogy a nyers adatok információvá válnak, ha Adatok rendszerezik vagy kontextusba helyezik őket, és ezáltal értelmet és értéket nyernek a felhasználó számára. A DIKW koncepció 1.5 sz. ábra: Az adat-információ-tudás- szerint az információt strukturált bölcsesség (DIKW) hierarchia, mint adatként fogjuk fel, amely a piramis befogadó számára kontextussal és így jelentéssel bír. Ezt a koncepciót a vezetők és az információmenedzsment szakemberei arra 22... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek használják, hogy leírják, hogyan jön létre az információ, és milyen értékkel bír egy szervezeti kontextusban. Minden szint több értéket, összefüggést és jelentést ad, ami jobb döntésekhez vezet. Nézünk példát egy fiktív online ruhaboltról. Ez a modell leírja, hogyan a nyers adatok információvá, majd tudássá és végül bölcsességgé alakulnak. Ezt a hozzáállást és információk átalakulását információs hierarchiának is nevezik. Adatok (Data): nyersek, feldolgozatlanok, amelyeknek nincs konkrét jelentésük vagy kontextusuk. o A vállalat nagy mennyiségű adatot gyűjt a web áruházából: ▪ Oldallátogatási idők. ▪ Mely termékeket nézték meg. ▪ Az egyes termékekre történő kattintások száma. ▪ A vásárlások dátumát és időpontját. ▪ A vásárlók címeit. Ezek a nyers adatok azonban még nem nyújtanak közvetlen értéket, mert nem rendszerezettek. Információ (Information): strukturált vagy elemzett adatok, amelyek valamilyen jelentéssel bírnak. o Az adatfeldolgozás után a ruhabolt információkat szerezhet, például: ▪ A legélezettibb termékek egy adott időpontban (például őszi ruházat októberben). ▪ Azok az időszakok, amikor a webhely a legnagyobb forgalmat bonyolítja (pl. esti órák). ▪ Mely termékek kerülnek leggyakrabban a kosárba, de nem vásárolják meg őket (potenciális érdeklődés, de nincs elég motiváció a vásárláshoz). Ezen a szinten az adatokat strukturálják és elemzik, és érdemi információkat szolgáltatnak a marketingcsapat számára. Tudás (Knowledge): Megértett és egy adott helyzetre alkalmazott információ. o Ezen információk alapján a vállalat tudást szerez, például: ▪ A vásárlók bizonyos termékek iránt bizonyos időszakokban nagyobb érdeklődést mutatnak (pl. télikabátok novemberben). ▪ A vásárlók bizonyos napokon (pl. hétvégén) hajlandóak többet költeni. A vállalat most már tudja, hogyan célozhatja meg hatékonyabban reklámjait és kedvezményeit. Például kedvezményeket kínálhat olyan termékekre, amelyeket gyakran 23 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... néznek meg, de nem vásárolnak, vagy marketingkampányokat folytathat a csúcsidőszakokban. Bölcsesség (Wisdom): Stratégiailag alkalmazott tudás a hosszú távú célok eléréséhez vagy összetett problémák megoldásához. o A cég a tudás alapján hoz stratégiai döntéseket: ▪ Úgy dönt, hogy a kosarat vásárlás nélkül elhagyó látogatókat úgy konvertálja, hogy személyre szabott e-maileket küld további kedvezményekkel vagy ajánlatokkal. ▪ Előrejelző analitikát használ a jövőbeli trendek és a vásárlói magatartás előrejelzésére. Optimalizálja a készletszinteket a várható vásárlói igények alapján, minimalizálva a túlkínálatot és a készlethiányt. 1.5 Adatok a vállalati információs rendszer hierarchiáján belül Ebben a részben tovább osztjuk az adatokat kategóriákra, hierarchikus kapcsolatot alakítunk ki a kategóriák között, és rámutatunk arra, hogy az egyik kategória adatait egy másik kategória adataival együtt használjuk fel. A 1.5. ábra szemlélteti az egyes adatkategóriákat és azok hierarchiáját. Jelentések stratégiai Felső vezetés: döntéshozatal Referenciaadatok Feltételes törzsadatok Középvezetés stabilabb adatok folyamatok irányítása Törzsadatok Operatív vezetés dinamikus, Tranzakciós adatok napi műveletek 1.5 sz. ábra: Hierarchiai piramis 24... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek A legalacsonyabb szinten a tranzakciós adatok vannak, amelyek a legszámosabbak és legdinamikusabbak. Ezek az adatok a napi műveleteket és tevékenységeket rögzítik. Ezek az adatok a szervezetben végrehajtott műveleteket vagy tranzakciókat képviselik. Olyan eseményeket rögzítenek, mint a megrendelések, eladások, vásárlások, készletmozgások és kifizetések. Ezek dinamikusabbak, mint a törzsadatok, mivel folyamatosan változnak és frissülnek. Az egyes műveletek részletei képezik az alapját minden magasabb szintnek. A tranzakciós adatok nagyon időérzékenyek, mivel gyakran valós időben rögzítik az eseményeket, ami fontos a feldolgozási sebesség szempontjából. A törzsadatok magasabb szintűek, mint a tranzakciós adatok. Ezek a szervezet objektumaira (ügyfelek, termékek, alkalmazottak, beszállítók stb.) vonatkozó alapvető információk. Ezek az adatok stabilabbak, kevésbé változnak, és referenciapontként szolgálnak a tranzakciók és műveletek számára. Kulcsfontosságúak a szervezet működéséhez, mivel lehetővé teszik a tranzakciók pontos és hatékony feldolgozását. A törzsadatok tágabb fogalom, és az egész szervezet számára kulcsfontosságúak. Ezeket folyamatosan használják a különböző műveletekben. A jó törzsadatkezelés elengedhetetlen a hatékony üzleti folyamatokhoz. A következők a feltételes törzsadatok. Ezek az adatok hasonlóak a törzsadatokhoz, de felhasználásuk meghatározott feltételekhez vagy szabályokhoz köthető. Ezek lehetnek például olyan egyedi adatok, amelyek csak egy bizonyos időszak alatt vagy bizonyos feltételek mellett érvényesek, például olyan kedvezmények, amelyek bizonyos időszakokban bizonyos ügyfelekre érvényesek, vagy olyan kedvezmények, amelyek csak bizonyos termékkategóriákra vagy ügyfelekre vonatkoznak. Bár ezek a feltételek szerint folyamatosan frissülnek, még mindig kevésbé dinamikusak, mint a tranzakciós adatok. A hierarchikus piramis teteje alatt találhatók a legfontosabb referenciaadatok. Ezek az adatok a legfontosabbak, és az egész szervezet számára az „igazság aranyforrásaként” szolgálnak. Ezek tartalmazzák a legstabilabb és legjelentősebb adatokat, amelyekre minden fontos döntéshozatali folyamat épül. Ezek konzisztenciája és pontossága elengedhetetlen az egész szervezet működéséhez. Alapvető, változatlan vagy kevéssé változó adatokról van szó. Ide tartoznak például az ügyfelekre, termékekre, beszállítókra és alkalmazottakra vonatkozó információk. Ezeket az adatokat különböző rendszerekben és folyamatokban használják. Ki kell emelnünk a szabványosítás és az adatintegritás fontosságát az 25 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... egész rendszerben, lehetővé téve a szervezet számára az adatok konzisztens feldolgozását. A piramis csúcsán az alacsonyabb szintű adatokból származó jelentések és elemzések állnak. E jelentések célja, hogy betekintést és információt nyújtsanak a döntéshozatalhoz és a stratégiai tervezéshez. A törzs- és tranzakciós adatokat kombinálhatják, hogy információkat generáljanak az üzleti teljesítményről, a folyamatok hatékonyságáról, a pénzügyi eredményekről stb. Ezek olyan kimenetek, amelyek különböző forrásokból, köztük törzs- és tranzakciós adatokból gyűjtött adatokat tartalmaznak, és betekintést vagy elemzést nyújtanak az adatok felett. Ezek számos célra generálhatók, például pénzügyi jelentések, értékesítési teljesítményjelentések vagy logisztikai jelentések. A jelentések automatikusan vagy kézi kérés alapján is készíthetők, és ezek a jelentések képezik az üzleti intelligencia és a stratégiai döntéshozatal alapját. A tranzakciós adatok példájaként említhetjük a vevői megrendelések kiszolgálásához kapcsolódó adatokat. Maga a rögzített megrendelés tranzakciós adat. Olyan adatok gyűjteménye, mint a szállítási dátum, a megrendelt tételek száma stb. A törzsadatok kategóriája a vállalkozás átalakítási folyamatához kapcsolódó adatokból áll. Ezek egyrészt legalább a termék- és ügyféljellemzők, másrészt az anyag-, alkatrész- és beszállítói jellemzők. Például termékadatok. A feltételes törzsadatok az adatok kategóriája, amelyeket feltételeknek nevezhetünk. Ezeket különböző helyzetekben alkalmazzák, és alakítják az üzleti szabályokat. Egy példa erre a termék ár képzési feltételei az ügyféljellemzők függvényében. A kulcsfontosságú referenciaadatok kategóriája a vállalat erőforrásaira és képességeire vonatkozó adatokból áll. Az adatok meghatározzák a vállalkozást és annak elemeit, beleértve a korlátozó jellemzőket is. Ilyenek például a vállalkozás emberi erőforrásaira vonatkozó adatok, ahol az adatok a személy jellemzőit (tudás, készségek, tapasztalat...), a hatalmi hierarchiát meghatározó szervezeti struktúrát, az átalakítási folyamathoz kapcsolódó tevékenységek végzésének helyét (osztályok, egységek stb.) jellemzik. Egy másik példa ebben a kategóriában lehetnek a gépek és berendezések tulajdonságait (pl. konfigurációjuk, kapacitásuk, elhelyezkedésük stb.) vagy a térbeli adatokat, pl. a raktárak földrajzi elhelyezkedését és kapacitását stb. jellemző adatok. A jelentések kategória olyan adatokat képvisel, amelyek állapot- vagy jelentési adatoknak tekinthetők. Ezeket a tranzakciós adatokból képezik az összes alsóbb adatkategóriából származó adatok felhasználásával. Ezek lehetnek egyszerű összefoglalók egy adott időszakra vonatkozóan (pl. 26... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek készletszintek, kiállított számlák összefoglalása stb.), és ezt a részt (kimeneti) jelentéseknek nevezzük. Vagy lehetnek a fejlett analitikus feldolgozás kimenetei. Az adatok hierarchia szerinti felosztása, amelyet említettünk, tükrözi a vállalat irányítási struktúráját, és azt, hogy a különböző vezetési szintek hogyan használják a különböző típusú adatokat saját igényeikre. Ezt a fogalmat a szakirodalomban gyakran információs piramisnak vagy az információs igények hierarchiájának nevezik. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző vezetési szintek a döntéshozatalukhoz leginkább megfelelő adatokhoz férjenek hozzá. Az operatív irányítás a napi folyamatokra és műveletekre összpontosít. Ezek a folyamatok dinamikus tranzakciós adatokat igényelnek, amelyek tényleges eseményeket rögzítenek, például eladásokat, vásárlásokat, készleteket stb. A középvezetés felelős a szervezeten belüli folyamatok koordinálásáért és ellenőrzéséért, ezért gyakran használ törzsadatokat és feltételes törzsadatokat. A felső vezetés az egész szervezet hosszú távú döntéshozatalára és stratégiájára összpontosít. Ehhez stabil és pontos referenciaadatokra van szüksége, amelyek az egész szervezet számára „igazságként” szolgálnak. Most már könnyű belátni, hogy összefüggés létezik a DIKW modellel is. 27 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 2. Vállalati információs rendszerek feladatai A vállalati információs rendszer fő feladata annak biztosítása, hogy a döntéshozatalhoz szükséges releváns, időszerű és pontos információk megfelelő időben és formában rendelkezésre álljanak. A szakirodalomban és az információs rendszerek elméletében gyakran megkülönböztetik az információ különböző funkcióit aszerint, hogy milyen szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. Általánosságban ezek a funkciók a következőképpen oszthatók fel: Diagnosztikai funkció. Tájékoztatást nyújt a vizsgált jelenség aktuális állapotáról, lehetővé téve a tényeken alapuló értékelést. o Pl. A len magasságnövekedésének mérése három hét alatt: ez a szakasz tényszerű adatokat gyűjt a növény aktuális növekedési állapotáról. Magyarázó funkció. Elemzi a jelenségeket, azok összefüggéseit és okait, és ismereteket nyújt, amelyek segítségével a jelenségek mélyebb megértése válik lehetővé, tapasztalatokat teremt. o Pl. Különböző éghajlati viszonyok közötti növekedési ütemek kimutatása: ez a funkció az okokat és összefüggéseket elemzi, például azt, hogy a különböző éghajlati viszonyok (napsütéses napok vs. esős napok) hogyan befolyásolják a len növekedését. A prediktív funkció. A diagnosztikai és magyarázó funkció eredményeit felhasználva előrejelzéseket nyújt a jövőbeli fejleményekről, hozzájárulva a stratégiai tervezéshez. o Pl. A len növénymagasság előrejelzése az előttünk álló hétre: A múltbeli adatok (diagnosztikai funkció) és az elemzés (magyarázó funkció) alapján megbecsülhető a növény jövőbeli növekedése. A döntési funkció. 28... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Az előző funkciók eredményei és a rendelkezésre álló tudás alapján segíti a különböző megoldási lehetőségek kidolgozását és az optimális megoldás kiválasztását, támogatva a megalapozott döntéshozatalt. o Pl. Döntés a len betakarításáról a textilfeldolgozásra alkalmas érettségi állapotban: ez a végső döntés az előző lépések (diagnosztika, magyarázat, előrejelzés) alapján. Külső forrásokból Szervezeten kívül Információk megszerzése Információk továbbítása menedzser Belső forrásokból Szervezeten belül 2.1 sz. ábra: Információk irányítása a vezetői gyakorlatban A belső és külső információk szisztematikus felhasználása a mai viharos időkben a sikeres vállalatirányítás alapjává válik. Az olyan információk, amelyek nem látják el a fenti funkciók egyikét sem, valószínűleg nem fogják betölteni céljukat a vezetők döntéshozatali munkájában. A menedzserek különböző információforrásokat használnak, a vállalkozás méretétől, az üzleti területtől, a piactól, ahol tevékenykednek, a rendelkezésre álló adat- és információforrásoktól stb. függően. Az egyes vállalkozások információs igényei ezektől és hasonló tényezőktől függenek. A fentiekre példa a mobiltelefonok tervezésében és gyártásában korábban világelső finn NOKIA vállalat megszűnése. Bár sok éven át piacvezető volt Európában és a világon, és példátlan fejlődést hozott a mobilkommunikáció világában (pl. a világ legsikeresebb beépített antennával rendelkező telefonja, a NOKIA 3310), a mintegy 20 éves piaci dominancia az elmúlt években nagyon gyorsan elveszett. Bár a Microsoft technológiai bravúrja azt eredményezte, hogy a NOKIA "nem tudott lépést tartani a korral, és kikerült a fogyasztói igények és hangulatok főáramából". Ugyanakkor az Apple (iPhone) és a SAMSUNG új megoldásainak erőteljes megjelenése magával a Microsofttal való összeolvadással magával hozta a bukását, és a márka teljesen eltűnt a piacról, a jelenlegi visszatérési kísérlet éppen csak elkezdődött a 3310 feltámasztásával (2000 és 2017). Az Apple ezzel szemben megértette a mobil megoldások jelenlegi trendjeit és azt a tényt, hogy a mobiltelefon már nem csak egy telefon, hanem egy mobil iroda a csatlakoztathatósággal, valamint a mobil szórakoztatás eszköze, a szabadidő lerövidítése a közösségi 29 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... hálózatokon keresztül történő kommunikációval, és így az információs rendszerek különböző eszközeivel való aktív kapcsolat révén. Ugyanakkor a mobiltelefon státuszszimbólum is a tulajdonosa számára. Ez az eredmény és a mobiltelefonok vezető pozíciójának drámaian gyors változása a verseny eredménye is, ugyanakkor a NOKIA rossz döntései, vagy olyan információk és információforrások alapján hozott döntései, amelyek nem tükrözték a piac és a vásárlók (különösen a fiatalok és az üzleti vezetők új generációja) orientációját és irányát, ahogyan az Apple tette. 2.1 Vállalati információs rendszerek tulajdonságai Vállalati információs rendszerek számos tulajdonsággal rendelkeznek. Következő felosztásban kiemeljük a legfontosabbakat: Különféle bemeneti adatokból olyan információkat szereznek, amelyeket más módon nagyon nehéz lenne megszerezni. o Pl. az adatbányászat, o eszközök az online vásárló ügyfelek információinak összekapcsolására a vevők mozgásával és vásárlásaival kapcsolatos információkkal a hagyományos üzletekben, o vagy értékesítési előrejelzés az időjárás alapján. A munkakör besorolása szerint különböző nézeteket biztosítanak az adatokról. o Más adatokat a vállalkozás tulajdonosának, másokat a kereskedőnek, másokat a raktárosnak kell lekérnie az információs rendszerből. ▪ A raktáros szempontjából szükséges, hogy lássa az egyes termékek egyes darabjait egy adott raktárban, élelmiszerek esetében érdekelheti a szavatossági időre vonatkozó információ stb. ▪ A kereskedő számára elegendő lehet a százra kerekített darabok, amelyekkel a vállalat jelenleg rendelkezik, ▪ a tulajdonos pedig elégedett lesz, ha egy egyszerű táblázatban globális áttekintést lát. Lehetővé teszik a fejlett jelentéskészítést. o Mesterséges intelligenciát használnak, grafikonokat és adatmegjelenítéseket terveznek. Így teljesen új perspektívát kaphatunk az információkra. Például, hogy egy adott 30... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek termékkel együtt mely kiegészítő termékek fogytak a legjobban bizonyos vásárlói csoportoknál Automatizálják a munkát és a folyamatokat. o Pl. a megrendelés beérkezése után a rendszer maga is el tudja intézni a szükséges árukat a szállítóval, kiállítja a számlát és elküldi az elégedettségi kérdőívet. Moduláris felépítésűek. o Pl. egyes webáruházaknak rendelési rendszerre lehet szükségük, más kiskereskedőknek automatikus számlázásra és importálásra a könyvelési rendszerükbe, más vállalkozásoknak pedig egy futárcéggel való kapcsolatra, hogy ne kelljen kézzel kiírniuk a csomagcímkéket. Az információs rendszerek moduláris felépítésével ez nem jelent problémát. o Másik példa lehet a Selye János Egyetem AIS6 rendszere. 2.2 sz. ábra: AIS rendszer moduljai 6 Az Akadémiai Információs Rendszer (AIS) egy átfogó információs rendszer, amelyet elsősorban a felsőoktatás mindhárom szintjének irányítására, támogatására, valamint a felsőoktatási intézményekben folyó tudományos és kutatási tevékenység támogatására terveztek. Az AIS fejlesztését a kassai P. J. Šafárik Egyetem Természettudományi Karának Alkalmazott Informatikai Központja biztosítja. 31 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... Támogatják a mobileszközökön végzett munkát is. Könnyű felhasználókezelést és speciális hozzáférési jogosultság- beállításokat tesznek lehetővé. Rugalmasak a módosítások és bővítések szempontjából. o Pl., ha szükségünk van arra, hogy a rendszert más vállalati eszközökkel összekapcsoljuk, vagy valami különlegesset fejlesszünk, akkor az információs rendszerek készítői általában olyan dokumentációt bocsátanak rendelkezésre, amely ezt lehetővé teszi. Ez nemcsak dokumentum, hanem például videó formájában is megjelenhet. Ezek különböző oktatóanyagok, telepítési eljárások vagy demó példák. Kifinomult felhasználói felülettel rendelkeznek. o Minél összetettebb a vállalati információs rendszer, annál fontosabb ez a funkció. Segítenie kell a felhasználóknak a munkájuk megkönnyítésében, a gyors munkavégzésben és a gyors tájékozódásban. 2.2. A vállalati információs rendszerek felosztása Mai modern világunkra tekintve könnyen beláthatjuk, hogy számos szempontok szerint tudnánk a vállalati információkat felosztani. Következő felsorolásban kiemeljük az irodalmakban is gyakran említett felosztásokat, melyek jó áttekintést nyújtanak. A vállalati információs rendszerek cél szerinti felosztása Általános rendszerek (pl. ERP) o Széles körű funkciókat fednek le, és modulárisak. ▪ Az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek olyan általános üzleti rendszerek, amelyek az üzleti folyamatok széles körét fedik le különböző területeken, például a pénzügy, a gyártás, az emberi erőforrások, az ellátás és a logisztika területén. o Ezeket a rendszereket úgy tervezték, hogy rugalmasak legyenek, ami azt jelenti, hogy különböző típusú vállalkozásokhoz és iparágakhoz igazíthatók. 32... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek o Jellemzők: ▪ Számos iparágban alkalmazható. ▪ Moduláris és a vállalat igényeihez igazítható. ▪ Az üzleti funkciók széles körével foglalkozik. o Példák: SAP, Oracle, Microsoft Dynamics. Specifikus rendszerek (pl. CRM, SCM) o Konkrét vállalati területekre koncentrálnak. o A specifikus rendszerek az üzleti tevékenység meghatározott területeire vagy funkcióira összpontosítanak. o Például: ▪ A CRM (Customer Relationship Management) egy specifikus ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer, amely az értékesítésre, a marketingre és az ügyfélszolgálatra összpontosít. ▪ Az SCM (Supply Chain Management) rendszerek az ellátási lánc irányítására összpontosítanak. o Jellemzők: ▪ Szűken egy vagy néhány üzleti folyamatra összpontosítanak. ▪ Segítenek bizonyos területek, például az ügyfélkapcsolatok, a logisztika vagy az ellátás racionalizálásában. o Példák: Salesforce (CRM), Zoho CRM, Oracle SCM Cloud. Specializált rendszerek (pl. ingatlanügynökségek, kórházak, iskolák számára) o Adott iparágak számára vagy specifikus típusú vállalkozásra készültek. o Ezek a rendszerek az adott szektor egyedi igényeit szolgálják ki, így olyan funkciókat tartalmaznak, amelyek az iparág specifikus követelményeihez igazodnak. o Például: ▪ Kórházi információs rendszerek (HIS) az egészségügyi ellátásra és a betegkezelésre összpontosítanak. ▪ Oktatási rendszerek iskolák és egyetemek számára, amelyek a hallgatók, kurzusok és tanulmányi eredmények kezelését támogatják. o Jellemzők: ▪ Az adott iparág számára fejlesztett rendszerek. 33 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... ▪ Speciális eszközöket és megoldásokat nyújtanak az iparág egyedi igényeihez igazodva. o Példák: AppFolio (ingatlanügynökségek), Epic Systems (kórházak), Moodle. Hibrid rendszerek o Több terület funkcióit kombinálják. o Például: ▪ olyan rendszerek, amelyek egyesítik az ERP és CRM funkciókat egyetlen megoldásban, vagy ▪ amelyek széles funkcionális spektrumot fednek le, miközben iparág-specifikus modulokat is tartalmaznak. o Példák: NetSuite – ERP és CRM funkciókat nyújt egy rendszerben. Felhő alapú és SaaS rendszerek o Rugalmas, interneten keresztül elérhető megoldások. o A felhő alapú rendszerek vagy SaaS (Software as a Service) rendszerek modern megközelítést jelentenek, ahol a vállalati információs rendszereket szolgáltatásként kínálják az interneten keresztül. o A vállalatok saját szerverek és infrastruktúra nélkül is hozzáférhetnek ezekhez a rendszerekhez, csökkentve az IT menedzsment költségeit. o Jellemzők: ▪ Rugalmasság és alacsonyabb üzemeltetési költségek. ▪ Hozzáférés webböngészőn keresztül. o Példák: Salesforce, Workday, Odoo. Nyílt forráskódú rendszerek o A nyílt forráskódú rendszerek gyakran rugalmasak, olcsók, és lehetővé teszik a vállalat igényeihez való testre szabást. Ideálisak azoknak a cégeknek, amelyek testreszabott rendszert szeretnének, de nem kívánnak kereskedelmi megoldásokba beruházni. ▪ A „nyílt forráskódú” (angolul „open source”) azt jelenti, hogy egy szoftver forráskódja szabadon elérhető és bárki számára megtekinthető, módosítható, illetve terjeszthető. Ilyenek például a Linux operációs rendszer, Apache webszerver, Mozilla Firefox böngésző vagy LibreOffice irodai programcsomag. o Példák: Odoo, ERPNext, Dolibarr. 34... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Általános rendszerek a robusztusabb megoldások kategóriájára utalnak, amelyeket jellemzően közepes és nagyvállalatoknál használnak. Ezek az úgynevezett all in one rendszerek. Gyakran egyedi modulokból vagy alrendszerekből állnak. A moduláris rendszerek előnye, hogy csak azt aktiválhatja, amit ténylegesen használni fog. Az általános információs rendszerek általában mindent tartalmaznak az anyagbeszerzéstől kezdve a raktárkezelésen és a könyvelésen át az értékesítésig és a jelentéstételig. A legismertebb kategória az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek. Egy vállalat számára fontos, hogy egy ilyen rendszer képes legyen több gyártó különböző eszközeit egyetlen egységbe cserélni. Ez időt, pénzt és a több eszköz kezelésével járó gondokat takarít meg. Ajánlott felhagyni a különböző, csak egy feladatot megoldó alkalmazások használatával, és elkezdeni az új rendszer teljes körű használatát. Ez az adatokkal kapcsolatos. E rendszerek különböző összetettebb feladatainak, mint például az értékesítési előrejelzés, az ügyfélmagatartás, az adatbányászat, csak nagy mennyiségű, jó minőségű adatokkal van értelme. Minél több adat áll a rendszer rendelkezésére, annál jobb. Pl., ha egy családi borászatról beszélünk, akkor lehet, hogy van olyan cég, amelyik azt mondja, hogy nem bánja, ha Excelben állít ki számlákat, kézzel írja ki a nyugtákat, és bonyolult táblázatokban készíti el a vámhatóságnak a jövedéki adóról szóló jelentéseket. Másik megoldás lehet egy olyan rendszer, mint az ONIX, ahol mindezt automatikusan, három kattintással el tudják végezni az első megrendeléstől számítva. Specifikus rendszerek főként a nagy megoldások egyes alrendszereit foglalják magukban. A vállalkozók gyakran találkoznak két rövidítéssel - ERP és CRM. Az ERP (Enterprise Resource Planning) egy általános információs rendszer, mivel sokféle területet érint. Ezzel szemben a CRM (Customer Relationship Management) már egy igen specifikus rendszer. A CRM segítségével a vállalat egy helyen gyűjtheti és értékelheti az összes ügyfélkapcsolati tevékenységre vonatkozó információt. Ez magában foglalja a megkereséseket, árajánlatokat, e-maileket, telefonhívásokat, értékesítési találkozókat stb. A különböző specifikus eszközök gazdag funkcionalitást kínálnak, rengeteg termék közül lehet választani, és gyakran ingyenes verziókat is kínálnak. Különösen ajánlhatók olyan kis kezdő vállalkozások számára, amelyek még csak most kezdik az információs rendszerekkel való ismerkedést. Rendet teremthetnek a vállalkozásban, segíthetnek az értékesítés és a hatékonyság növelésében. 35 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... A fenti eszközökön kívül ismerünk speciális információs rendszereket is. Ezek lehetnek általánosak és specifikusak is. Egy adott ágazatban használt alkalmazásokra gondolunk. Ezek nem alkalmasak különböző üzleti szegmensekre, hanem szűken egy adott ágazatra specializálódtak. Kiváló példa erre a CENKROS 4 szoftver az építőipari költségvetés készítői számára vagy a Realsoft szoftver az ingatlanügynökök számára. Mindkettő iparágspecifikus, és minden szakember ismeri őket, mert megkönnyítik a munkájukat. Képzeljük el, ha egy azonos ingatlanhirdetést kézzel kellene feltöltenie 15 különböző ingatlanportálra. Időről időre frissítenie kell őket. Hasonló a helyzet az építőiparban is, az építési költségvetések frissítése, az árak kiigazítása vagy a különbségek kitalálása órákig vagy néhány kattintásig tarthat. Az információs rendszerek felosztása méret és használt platform szerint A vállalati információs rendszerek feloszthatók méret és platform szerint, amelyen működnek, ami hasznos lehet az üzleti méret vagy a technológiai követelmények szempontjából. Ismerünk: Nagy → és többplatformos o Ezek a rendszerek nagy szervezetek vagy nemzetközi vállalatok számára készültek. Fő jellemzőjük, hogy különböző platformokon (pl. különböző operációs rendszereken) képesek futni, és átfogó megoldásokat kínálnak. o Pl.: SAP R/3, Microsoft Dynamics AX, … Közepes rendszerek, → Unix, Windows Server, stb. alapján o A közepes méretű rendszerek olyan középvállalkozásokat céloznak meg, amelyeknek hatékonyan kell menedzselniük folyamataikat, de nem rendelkeznek olyan nagy infrastruktúrával, mint a nagyvállalatokkal. Ezek a rendszerek gyakran Unix vagy Windows szerverplatformokon futnak. o Pl.: Intentia Movex, JBA system 21, Helios, … Kis rendszerek → MS Windows, iOS vagy Novell platf. o A kis információs rendszereket olyan kisebb vállalkozások számára tervezték, amelyeknek alapvető funkciókra van szükségük az üzleti folyamatok kezeléséhez. Ezek a rendszerek gyakran olyan népszerű asztali platformokon 36... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek futnak, mint például az MS Windows, sőt néhány iOS vagy Novell platformon is fut. o Pl.: MRP, Omega, Pohoda, … Az információs rendszerek felosztása hozzáférés szempontjából Ez a felosztás alatt főleg a helyi, hálózaton elérhető, felhő alapú és hibrid információs rendszerekre való felosztást értünk. Helyi o Az ilyen típusú információs rendszerek csak egy fizikai helyen működnek, általában egyetlen szervezeten belül egy szerveren vagy számítógépen. o Pl. Hagyományos könyvelő programok vagy adatbázis- rendszerek, amelyek internet- vagy hálózati kapcsolat nélkül telepíthetők számítógépre. Hálózaton elérhető - hozzáférés a szervezeten belül o Az ilyen típusú információs rendszerek a szervezet belső hálózatán (pl. intranet) keresztül érhetők el. A szervezeten belüli felhasználók hozzáférhetnek a rendszerhez, de csak a belső hálózatról. o Ez a fajta rendszer nem érhető el külső hálózatról, ami nagyobb vezérlést és biztonságot biztosít. Hálózaton elérhető - hozzáférés kívülről is o Ez a fajta rendszer a hálózaton keresztül nem csak a szervezeten belülről, hanem külső forrásokból, például az internetről is elérhető. o A felhasználók távolról is elérhetik a rendszert, ami különösen fontos a több fiókkal rendelkező cégek vagy a távolról dolgozó alkalmazottak számára. Cloud-based rendszerek o Ezek a rendszerek felhőszolgáltatók külső szerverein működnek, és bárhonnan elérhetők az interneten keresztül. Ez a modell magas rendelkezésre állást, skálázhatóságot és rugalmasságot biztosít. Tipikus példa erre a modern SaaS (Software as a Service) megoldások. o Pl. Google Workspace, Microsoft 365, Salesforce, … Hibrid rendszerek 37 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... o Pl. olyan rendszerek, ahol az infrastruktúra egy része a felhőben működik, de a kulcs adatokat helyben tárolják a nagyobb biztonság érdekében Az információs rendszerek felosztása területi hatályát tekintve Lokálissak o Individuálissak o Helyi ▪ Pl. Anyakönyv o Regionálisak Globálissak o Állami ▪ pl. Szlovákia o Nemzetközi ▪ IBM, SAMSUNG, Az EU-n belüli schengeni információs rendszer személyek, áruk felkutatására, tiltott termékek és anyagok regisztrálására Számos információs rendszer, különösen a helyi és regionális önkormányzatokban, illetve az állam- és közigazgatásban, amely a múltban helyi szinten működött, mostanra komplex, globális, nemzeti rendszerré alakul át, amely az ország egész területén hozzáférést biztosít az arra jogosult személyek számára. Szlovákiában a Központi Kormányzati Portál (Ústredný portál verejnej správy) egy jó példa. Ez a rendszer kezdetben különálló, helyi önkormányzatok által használt megoldásokra épült, majd fokozatosan egyetlen nemzeti platformmá alakult át. 2.3 Vállalati információs rendszer feladatai Vállalati információs rendszernek a feladatait két nagy kategóriába sorolhatjuk. Első kategória a kulcsfeladatok és másik a támogató feladatok. Ez a felosztás átláthatóvá teszi, hogy rendszerek mely kritikus feladatai a mindennapi működéshez (kulcsfeladatok), és melyek azok, amelyek segítik a hosszú távú növekedést és alkalmazkodást (támogató feladatok). 38... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Kulcsfeladatok a vállalkozás működéséhez elengedhetetlen (pl. automatizálás, folyamatintegráció). Döntéstámogatás. o A vállalati információs rendszer releváns, naprakész és pontos információkat szolgáltat, amelyekre a vezetőknek szükségük van a megalapozott döntések meghozatalához. Segít elemezni a pénzügyi helyzetre, a termelési teljesítményre, a készletekre és más területekre vonatkozó adatokat. Folyamatautomatizálás és optimalizálás o Egyszerűsíti és automatizálja az olyan ismétlődő és időigényes tevékenységeket, mint a rendelésfeldolgozás, a számlázás, a bérszámfejtés vagy a készletgazdálkodás. Ez csökkenti a hibák számát és időt takarít meg. Üzleti funkciók integrálása o A vállalati információs rendszer egyetlen rendszerbe integrálja a különböző részlegeket és folyamatokat, ami lehetővé teszi a termelés, a logisztika, a pénzügy, az értékesítés és más területek közötti jobb koordinációt. A különböző részekből származó információk összekapcsolódnak és valós időben állnak rendelkezésre. A kommunikáció és az együttműködés javítása o A vállalati információs rendszer központosított adatainak köszönhetően a munkavállalók és a vezetők jobban tudnak kommunikálni és koordinálni a szervezeten belül. Mindenki hozzáférhet a releváns információkhoz a jogosultságainak megfelelően. Erőforrás-gazdálkodás o Segít hatékonyan kezelni a szervezet erőforrásait, például az anyagokat, a pénzügyeket, a humán erőforrásokat és a technológiát. Az erőforrás-tervezés és -gazdálkodás kulcsfontosságú a termelés és a szolgáltatások zökkenőmentes működésének eléréséhez. Az adatok minőségének és rendelkezésre állásának javítása o A vállalati információs rendszer biztosítja, hogy minden adatot egy helyen gyűjtsenek össze, csökkentve ezzel a duplikációkat és az adathibákat. A rendszer lehetővé teszi a valós idejű hozzáférést a naprakész adatokhoz, ami jobb betekintést és gyorsabb döntéshozatalt eredményez. A teljesítmény ellenőrzése és nyomon követése 39 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... o A vállalati információs rendszer egy szervezet teljesítményét, például a pénzügyi mutatókat, a termelési hatékonyságot vagy az üzleti célok elérését figyeli. Lehetővé teszi a vezetők számára, hogy nyomon kövessék, hogy a kitűzött célok megvalósulnak-e, és hogy a folyamatok hatékonyak-e. Ügyfélszolgálati támogatás o A vállalat információs rendszerébe integrált CRM (Customer Relationship Management) rendszerek lehetővé teszik az ügyfélkapcsolatok javítását, az ügyfélrendelések nyomon követését, a panaszok feldolgozását és a magas szintű kiszolgálás biztosítását. A jogszabályoknak és szabványoknak való megfelelés biztosítása o Vállalati információs rendszer segít a vállalatoknak a törvényeknek, számviteli előírásoknak és egyéb szabályozási követelményeknek való megfelelés fenntartásában azáltal, hogy automatizálja a különböző területeken, például az adók, a bérszámfejtés és az adatkezelés terén való megfelelést. Támogató feladatok az egyedi követelmények és az üzleti fejlődés szempontjából Fontosak (pl. skálázhatóság, kiberbiztonság). Skálázhatóság és testreszabhatóság o A vállalati információs rendszer szerepe, hogy elég rugalmas és skálázható legyen ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a vállalat növekedéséhez és a változó üzleti struktúrához. A rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy jelentős beavatkozás nélkül bővítse a funkcionalitást, például új piacokra való belépés vagy egy másik vállalattal való egyesülés esetén. Analitika és prediktív analitika o A fejlett analitikával rendelkező rendszerek mélyebb betekintést nyújthatnak a trendekbe és előrejelzéseket tehetnek az üzlet különböző területein, például az értékesítés, a készlet vagy a vásárlói magatartás alakulására vonatkozóan. Ez a hagyományos teljesítményfigyelés és -ellenőrzés kiterjesztése, ahol a hangsúly a jövőre és a lehetséges forgatókönyvekre helyeződik. Adatbiztonság és kiberbiztonság 40... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek o Az adatvédelem és az információbiztonság támogatása a jogosulatlan hozzáféréssel vagy kiberfenyegetésekkel szemben fontos szerepe az internetszolgáltatónak, bár hagyományos értelemben nem tekinthető központi szerepkörnek. A rendszereket mind a belső, mind a külső támadások ellen védeni kell. Integráció külső rendszerekkel és partnerekkel o A belső üzleti folyamatok mellett az internetszolgáltatónak gyakran külső rendszerekkel (pl. beszállítókkal, ügyfelekkel, pénzintézetekkel) is kapcsolatba kell lépnie. Az e rendszerekkel való rugalmas integráció biztosítja a zökkenőmentes együttműködést és adatcserét harmadik felekkel. Az innováció és az új technológiákhoz való alkalmazkodás elősegítése o A vállalkozások folyamatosan szembesülnek az olyan új technológiai trendekkel, mint a mesterséges intelligencia (AI), a tárgyak internete (IoT) vagy a blokklánc. Az internetszolgáltatóknak támogatniuk kell ezen innovációk átvételét annak érdekében, hogy a vállalkozások versenyképesek maradhassanak. Mobil platformok és távoli hozzáférés támogatása o A mobiltechnológiák térhódításával az internetszolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a különböző eszközökről, köztük mobiltelefonokról és táblagépekről történő hozzáférést, és támogatniuk kell a távmunkát, ami ma már sok vállalkozás számára elengedhetetlen. Környezeti fenntarthatóság és felelősségvállalás o Vállalati információs rendszer támogathatja a vállalat ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló kezdeményezéseket is az erőforrás-fogyasztás optimalizálásával, a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követésével és a fenntartható üzleti stratégiák megvalósításának segítésével. Felhasználói oktatás és támogatás o Fontos támogatói szerepet tölt be a rendszer felhasználóinak képzése és folyamatos támogatása. Ez magában foglalja a kézikönyvek, a képzés és a technikai támogatás biztosítását annak érdekében, hogy a felhasználók képesek legyenek hatékonyan kihasználni a rendszer képességeit. 41 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... Jelentés és megfelelés a nemzetközi szabványoknak o Az internetszolgáltatónak olyan eszközöket kell biztosítania, amelyekkel részletes jelentéseket lehet készíteni, és amelyek megfelelnek a különböző nemzetközi szabványoknak és normáknak, például az IFRS-nek (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok), az ISO-nak vagy a GDPR-nak (Általános Adatvédelmi Rendelet). A többnyelvűség és a nemzetközi terjeszkedés támogatása o A globális vállalkozásokban használt ISP-nek képesnek kell lennie a különböző nyelvek, valuták és adórendszerek támogatására, megkönnyítve ezzel a nemzetközi üzleti tevékenységet. Az információs rendszerek általános kategóriái a szervezetek igényeihez és tevékenységeihez igazodnak. A leggyakrabban használt információs rendszerek, amelyek hasznos tényeket szolgáltatnak a szervezet tagjai és ügyfelei számára, és elősegítik a szervezet hatékony irányítását, a következők: Tranzakciófeldolgozó rendszerek (TPS – Transaction Processing System) Irodai automatizált rendszerek (OAS – Office Automation System) o Olyan információs rendszerek, amelyek célja az irodai feladatok és folyamatok hatékonyabbá tétele. Ezek a rendszerek különféle alkalmazásokat és eszközöket integrálnak, amelyek segítik az adatkezelést, a kommunikációt, a dokumentumkezelést és a munkafolyamatok automatizálását. Az OAS példái közé tartozhatnak: ▪ Szövegszerkesztők (pl. Microsoft Word) ▪ Táblázatkezelők (pl. Microsoft Excel) ▪ E-mail kliensek (pl. Microsoft Outlook) ▪ Naptár- és ütemező alkalmazások ▪ Projektmenedzsment eszközök Ezek a rendszerek szintén elősegítik a csapatok közötti együttműködést és javítják a termelékenységet az irodai környezetben. Döntéstámogató rendszerek (DSS – Decision Support System) Szakértői rendszerek (ES – Expert system) 42... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek 2.2 sz. ábra: Fent: Ipari automatizálás SCADA rendszerben. Lent: részletesebb példa. Forrás: https://siccontrols.com/services/hmi-scada/ Az automatizálás vagy digitalizálás napjaink modern módszerévé vált, amellyel az informatikai ágazat teljesen új lehetőségeket nyit meg az információval való munkavégzésre. Ugyanakkor megteremti az alapját a szervezetekben a hatékonyabb döntéshozatalnak. Az automatizálás mértékét tekintve ismerjük az információs rendszereket: Nem automatizáltak - például fizikai nyilvántartások az orvosi rendelőben. Részben automatizáltak - az IKT-eszközöket a napirend egy részéhez használják, pl. egy kisvállalkozás bérnyilvántartása. Automatizáltak - a teljes napirend teljes mértékben IKT-források felhasználásával kerül feldolgozásra, például egy egyetemi rendszer. 43 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... Ebben a szakaszban szándékosan az IKT kifejezést használtuk az információs rendszer helyett, ami szintén helyes lenne, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az automatizálás számos technológiai folyamatot is magában foglal. Ezek a fizikai változók érzékelésétől kezdve a döntéshozatalon át a szabályozásig és az automatizált rendszerek működtetőinek vezérléséig terjedhetnek. Például az automatizált gyártás. Az Ipar 4.0 (negyedik ipari forradalom) szorosan kapcsolódik a vállalatirányításhoz, mivel célja, hogy a gyártási folyamatokat és a vállalati működést integrált, digitális rendszerek segítségével optimalizálja és hatékonyabbá tegye. Az Ipar 4.0 főbb elemei, mint az IoT (Internet of Things), a big data elemzés, a mesterséges intelligencia és a robotika, nagyban hozzájárulnak a modern vállalatirányítás fejlődéséhez. Az Ipar 4.0 egyik kulcsfontosságú célja az automatizált, önállóan működő rendszerek fejlesztése. Ez csökkenti az emberi beavatkozást, és pontosabb, gyorsabb folyamatokat eredményez. Az automatizált munkafolyamatok és robotizált megoldások szintén nagyban megkönnyítik az erőforrások elosztását a vállalat irányításában. Bemutathatunk néhány példát: Az Ipar 4.0 eszközei, mint a szenzorok és a beágyazott rendszerek, folyamatos adatokat szolgáltatnak a gyártási és logisztikai folyamatokról. Ezek az adatok a vállalatirányítási rendszerekbe, például az ERP (Enterprise Resource Planning) és a MES (Manufacturing Execution System) rendszerekbe kerülnek, így valós idejű döntéshozatalra adnak lehetőséget. Az Ipar 4.0-ban a Big Data elemzés és a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a prediktív karbantartás alkalmazását, amely az érzékelők adatait felhasználva előre jelzi, mikor lesz szükség egy gép vagy rendszer karbantartására. Segít gyorsabb és pontosabb döntéseket hozni a termelésben, készletezésben és karbantartásban. Ez minimalizálja az állásidőt és csökkenti a karbantartási költségeket, ami közvetlenül hozzájárul a vállalati hatékonysághoz. Az Ipar 4.0 a vállalatirányítást magasabb szintre emeli azáltal, hogy a gyártási és adminisztratív folyamatokat összekapcsolja és digitalizálja. Muszáj szintén elmondanunk, hogy már létezik az Ipar 5.0 koncepciója, és egyre több figyelmet kap napjainkban. Az Ipar 5.0 célja, hogy emberközpontúbb legyen, és az emberek és gépek közötti együttműködésre összpontosítson. Az Ipar 6.0 jelenleg inkább csak egy elméleti koncepció, amellyel tovább a tárgyunk szempontjából nincs értelme részletesebben foglalkozni. Csak hogy komplett képet kapjunk az egyes ipari forradalmakról, akkor röviden megemlíthetjük az előbbieket is: 44... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek Ipar 1.0 (első ipari forradalom): Az 18. század végén kezdődött, és a gőzgép feltalálásával robbanásszerű fejlődést hozott. A gépek bevezetésével a gyártás jelentősen felgyorsult, és megjelentek az első gyárak. Az emberek kézzel és egyszerű eszközökkel dolgoztak, és a termelés kisebb közösségekben, kézműves módszerekkel történt. Jelen volt a mechanizáció. Ipar 2.0 (második ipari forradalom): Az 19. század végén jelent meg, a villamosenergia és az összeszerelő sorok bevezetésével. Ez lehetővé tette a tömegtermelést, így nagyobb mennyiségben és alacsonyabb költséggel gyárthattak termékeket. Ebben az időszakban a gyárak még nagyobb mértékben automatizálódtak, és kialakult a modern munkamegosztás. Ipar 3.0 (harmadik ipari forradalom): A 20. század közepén indult, és az elektronika, az informatika és az automatizálás jelentette a központi elemeit. Ebben a korszakban megjelentek a számítógépek és a programozható gépek, amelyek lehetővé tették az automatizált gyártást és a termelési folyamatok precíz vezérlését. 45 Vállalati információs rendszerek :::: ::: :: : …. …... 3. Információs rendszer, az információs rendszerek stratégiai szerepe Stratégiát definiálhatnánk, mint vállalati célok rendszere és az elérhetőség lehetőségei. Definiált vállalati stratégia a hierarchia struktúrába állított vállalati stratégiák csúcsát képviseli. Definiálja a vállalati alrendszerek stratégiáit, melyekből egyik az információs stratégia. Információs stratégia meghatározza, hogyan lesznek az információs rendszer és információs technológia segítségével elérve a vállalati célok. A stratégiai irányítás a felső vezetés feladata. Egyik szerepe a nagy stratégiai döntések meghozatala. A stratégiai irányítási és döntéshozatali rendszer stratégiai gondolkodást igényel. A stratégiai gondolkodás azt jelenti, hogy megvizsgáljuk a lehetőségeinket, elemezzük a külső környezet összes tényezőjét, a változatok tervezésén keresztül figyelembe vesszük a változások állandóságát, rugalmasan reagálunk a változásokra és rugalmasan befolyásoljuk azokat, átgondoltan átcsoportosítjuk az erőforrásokat és kreatívan megtanuljuk leküzdeni a problémákat, kihasználva az összes munkatársunkban rejlő lehetőségeket. A felső vezetés szerepe: az általános stratégiai célok meghatározása, az üzletpolitika megfogalmazása, a vállalati politika szabályozása, az üzletben bekövetkező főbb változások szabályozása, a piaci szegmensek meghatározása, a vállalat pénzügyi politikájának és költségvetésének megtervezése és jóváhagyása, a vállalat főbb forrásainak megszerzéséről és felhasználásáról, valamint a beruházások elosztásáról való döntés, a stratégiai foglalkoztatási kérdések kezelése, a vezetők kiválasztására és képzésére vonatkozó kritériumok meghatározása. 46... … …. : :: ::: :::: Vállalati információs rendszerek 3.1 A vállalati információs rendszer stratégiai szerepe A vállalati információs rendszer stratégiai szerepe arra utal, hogy az információs rendszer hogyan járul hozzá a szervezet hosszú távú céljainak megvalósításához, versenyképességéhez és hatékony működéséhez. Az információs rendszerek már régen túlléptek az adminisztratív és működési funkciókon, és a vezetés és a döntéstámogatás stratégiai eszközévé váltak. Az információs rendszer stratégiai szerepe lehetővé teszi a vállalkozás számára: Folyamatok és erőforrások optimalizálása - A VIR lehetővé teszi az erőforrások jobb tervezését és kezelését, valamint a belső és külső folyamatok optimalizálását. o Ez nagyobb hatékonyságot és alacsonyabb költségeket eredményez. A döntéshozatal támogatása - A rendszer összegyűjti, elemzi és bemutatja a releváns adatokat a vezetés számára, ami támogatja a stratégiai döntéshozatalt, és teret teremt a környezet változásair