Általános gyógypedagógiai ismeretek PDF

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ 1056 Budapest, Váci utca 47....

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ 1056 Budapest, Váci utca 47. [email protected] +36 1 577-8322 Általános gyógypedagógiai ismeretek Tartalom 1. Bevezetés a gyógypedagógiába......................................................................................................... 2 1.1. A gyógypedagógia fogalma.......................................................................................................... 2 1.2. A gyógypedagógia tárgya............................................................................................................. 2 1.3. A gyógypedagógia célja............................................................................................................... 2 1.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek......................................................................................... 2 1.5. Az integráció, az inklúzió és a szegregáció fogalma.................................................................... 6 2. A fejlődés és a fejlődést veszélyeztető tényezők.............................................................................. 7 2.1. A fejlődést és öröklődést befolyásoló tényezők........................................................................... 7 2.2. A megismerés folyamata.............................................................................................................. 7 2.3. Az eltérő fejlődés.......................................................................................................................... 8 3. Szakértői bizottságok...................................................................................................................... 10 3.1. A szakértői bizottságok feladatai................................................................................................ 10 3.2. A szakemberek feladata a szakértői bizottságokban.................................................................. 11 3.3. A szakértői vélemény................................................................................................................. 12 4. A korai intervenció, a korai fejlesztés tartalma és törvényi háttere.......................................... 13 4.1. Kora gyermekkori intervenció.................................................................................................... 13 4.2. Pedagógia szakszolgálatok......................................................................................................... 13 4.3. A gyógypedagógiai szakszolgálatok tevékenységei................................................................... 13 5. Sérült gyermek a családban – megküzdés a negatív társadalmi attitűdökkel........................... 16 5.1. A gyászreakció állomásai........................................................................................................... 16 5.2. A család előtt álló kihívások...................................................................................................... 17 5.3. A személyiség változása............................................................................................................. 17 5.4. Mi történik a hétköznapokban?.................................................................................................. 17 5.5. Mit tehet a család és a környezet?.............................................................................................. 18 5.6. A gyermekintézmény lehetőségei és felelőssége........................................................................ 18 Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba.  Általános gyógypedagógiai ismeretek 1. Bevezetés a gyógypedagógiába 1.1. A gyógypedagógia fogalma A gyógypedagógia az a tudomány, amely a fogyatékkal élő emberek életének tanulmányozására támasz- kodva, az ő oktatásuk, nevelésük, rehabilitációjuk kérdését vizsgálja, életvezetésük segítésének proble- matikáját tanulmányozza az elméletben és a gyakorlatban egyaránt. 1.2. A gyógypedagógia tárgya A gyógypedagógiai segítést, nevelést, oktatást, terápiát, rehabilitációt igénylők körének meghatározása. A gyógypedagógiai tevékenység közös specifikumainak feltárása. A gyógypedagógiai alapfogalmak definiálása és rend- szerbe foglalása. A gyógypedagógiai tudományterület fejlődésének és más tudományokhoz való viszonyának vizsgálata. Elméletképző modellek leírása. 1.3. A gyógypedagógia célja Minél előbb felismerni és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait. Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt. Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiákat. Minél jobban kidolgozni és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat és technikákat. Megkönnyíteni a fogyatékosok számára a családba, az iskolába, a munkába és a társadalomba való beilleszkedést. 1.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek eltérő képességei és szükségletei az átlagtól pozitív (kiemelt tehetségűek) és negatív irányban is (sajátos nevelési igényűek) eltérhetnek Az első esetben tehetség- gondozásról, míg az utóbbiban felzárkóztatásról beszélünk. A kiemelt figyelmet igénylők nagy kategóriáján belül az alábbiak szerepelnek: 1. különleges bánásmódot igénylők 2. sajátos nevelési igényűek (SNI) 3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők (BTM) 4. kiemelten tehetségesek 5. a gyermekvédelmi törvény szerint hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek A különleges bánásmód fogalma Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, különleges, és minden gyermeknek egyéni nevelési- oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. A gyermekek közötti különbségek, különbözőségek óriásiak lehetnek: egyesek alulteljesítenek, míg mások bizonyos területen messze meghaladják a többi Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 2  Általános gyógypedagógiai ismeretek társukat. Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichi- kai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükség- leteik vannak, ezért az iskolában a speciális nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyé- nenként igazodó bánásmódot igényelnek. Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgás-, érzékszervi, értelmi, beszédzavarral küzd, halmozottan sérült, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb fejlődési zavarral (tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd). Speciális fejlesz- tésük a gyógypedagógia szakterülete. Beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulók (BTM) Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartási nehéz- ségekkel küzd, a közösségbe illeszkedése nehezített, de nem sajátos nevelési igényű. Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók A köznevelési törvény (Nkt.) szerint „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánás- módot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”.1 Vagyis az alábbi képességek valamelyike megmutatkozik benne: intellektuális (a különböző tudományterületeken – matematika, fizika, nyelvek stb. – kimagasló) tehetség művészi (képzőművészeti, zenei, írói, rendezői) tehetség pszichomotoros (sport, tánc, pantomim, kézügyességet igénylő terület) tehetség szociális (vezető, szervező, irányító) tehetség A különleges, egyéni bánásmódot igénylő gyermekek egyenként is sokfélék lehetnek. Egy tehetséges diák is lehet látássérült. Lehet egy tanuló az egyik tárgyból átlagos vagy átlag alatti, míg egy másikból tehetséges. Az is elképzelhető, hogy valaki egyszerre lassú és tehetséges, csak ez különböző területen jelentkezik (például a művészetek vagy a matematika), és vannak olyan tanulók, akiknél a problémájuk összetettsége miatt nagyon nehéz a kategóriába sorolás. A gyermekvédelmi törvény szerint hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben a hátrányos helyzet meghatározása már nem szerepel! Emiatt került be a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybe (a továbbiakban: Gyvt.) 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma, és ennek megállapítása mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompen- zálása, esélyeinek növelése kora gyermekkorától fiatal koráig a minél sikeresebb társadalmi integráció- jának elősegítése érdekében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság – ami a jelenlegi hátrányos helyzet meghatározója – a gyermekes család anyagi helyzetét mutatja, és önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis hogy az életminőségét, az iskolai 1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 3  Általános gyógypedagógiai ismeretek sikerességét általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok is fennállnak (zsúfolt lakás, a szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.). A hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, hallgató meghatározása Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) A szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkén- tes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igény- lésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolai végzettségről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik. Alapfokú iskolai végzettség: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a 8. évfolyam sikeres elvég- zéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít (pl. a 9. évfolyam vagy egy középfokú oktatási intézmény pár osztályának elvégzése a középfokú végzettség megszerzése nélkül nem befolyásolja az alapfokú végzettséget, hiszen ezek nem emelnek végzettségi szintet). b) A szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermek- védelmi kedvezmény igénylésekor a szociális törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy. Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása alapján állapítható meg. A szülő vagy a családba fogadó gyám akkor számít alacsony foglalkoztatottságúnak, ha a nevelők vagy a szülők bármelyike a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva. c) A gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvá- nított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szük- séges feltételek. Az igazolás a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum-meghatározása alapján, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve a lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány alapján történik. A környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot. A halmozottan hátrányos helyzet meghatározása „Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a fenti a)–c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll; b) a nevelésbe vett gyermek; c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.”2 22013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 4  Általános gyógypedagógiai ismeretek A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosult- sággal egyező időtartamra (egy évre) – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A jogosultság időtartama A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermek- védelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a fentebb meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára (egy év) állapítható meg. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal kell kezdeményezni. Jogszabályban került meghatáro- zásra, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek meglétét miként lehet megál- lapítani. Tájékoztatási kötelezettség A hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező része tartalmazza, hogy a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására mely törvényben foglalt ok alapján került sor. A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzetet megál- lapító határozatához – annak a szülő, a családba fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzethez kap- csolódó jogosultságokról (több ilyen jogosultság is van). A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellá- tásban részesül, vagy amellyel a gyermek (a nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és támogatórendszere „A támogatórendszer segítségével azonosított figyelmeztető jelek alapján és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás javaslatainak figyelembevételével a nevelési-oktatási intézmény olyan pedagógiai intéz- kedéseket alkalmaz, amelyek keretében korszerű, tanulóközpontú nevelési-oktatási eszközökkel, az iskolai sikerességet támogató együttműködéssekkel segíti a tanuló előrehaladását, kiemelt figyelemmel a képességek, készségek kibontakoztatására, az esélyteremtést szolgáló tevékenységekre.”3 3 Európai Bizottság (2021): Magyarország: Támogató intézkedések kisgyermekkorban és a közoktatásban. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 5  Általános gyógypedagógiai ismeretek 1.5. Az integráció, az inklúzió és a szegregáció fogalma Integráció: beolvadás – nem puszta együttlét, hanem együttes tevékenység, közös játék, tanulás, közös kommunikáció. Az integráció egyik fontos mozzanata az alkalmazkodás. Inklúzió: befogadás – a cél, hogy a legtöbb sajátos nevelésű gyermek a lakóhelyéhez közeli többségi intézménybe kerüljön, melyek mindegyike felkészült erre a feladatra. Az is jellemzi, hogy valamennyi gyermek szüleit aktívan bevonják az iskola életébe, közösségi feladataiba és programjaiba. Szegregáció: elkülönítés – a sérült személy címkét, diagnózist kap, majd a károsodástól függő kezelése és oktatása a kórházi kezelés analógiájára elkülönült intézményben történik. Ezáltal sérülés és életkor szerint is homogén csoportokat hoznak létre. Egy normális csoport azonban akkor sem homogén, ha kiemelik onnan a fogyatékosokat! Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 6  Általános gyógypedagógiai ismeretek Az integráció fajtái lokális vagy fizikai integráció (közös épület közvetlen kapcsolat nélkül) szociális integráció (a többségi intézményen belül, de a tanórán kívül) funkcionális integráció (a tanórán és a tanórán kívül is együtt) 2. A fejlődés és a fejlődést veszélyeztető tényezők 2.1. A fejlődést és öröklődést befolyásoló tényezők A fejlődés A fejlődés minőségileg eltérő szakaszok egymásutánisága, melyek azonos sorrendben, egyéni tempó- ban, életkori sajátosságokat hordozva jelennek meg. A fejlődés genetikusan öröklődött tulajdonságok, alkat, temperamentum stb. károsító hatások hatására változhat, de a környezet is erőteljesen módosít- hatja, akadályozhatja vagy támogathatja. A korai életszakaszban történő beavatkozás a megelőzés mellett a már kialakult problémákra is befolyással van. Az agy fejlődése szempontjából a korai tapasz- talatok mind hatással vannak a képességek fejlődésére, ezért is nagyon fontos az ingergazdag környezet kialakítása a kisgyermek életében. Az öröklődés Az öröklődés folyamata során a szülőktől örökölt gének, kromoszómák meghatározzák az alkati adott- ságokat, az arcvonást, a temperamentumot stb. A genetikai lehetőségek a fogamzást követően eldőlnek. A fejlődés alakulásában tehát az örökölt tulajdonságok, az egyén biológiai adottságai meghatározottak, azonban a környezeti hatásoknak jelentős szerepe van mind az egészségi állapot, mind a személyiség alakulása szempontjából. Ezek a tényezők következők: Külső környezeti tényezők: Természeti környezet, fizikai környezet (pl. hő- és zajhatások, a légnyomás változásai, sugárzás). Kémiai környezet (pl. élelmiszerek, levegőminőség, ártalmas anyagok jelenléte). Biológiai környezet (víz és talaj, növényi és állatvilág). Társadalmi környezet – az a politikai, gazdasági, szociális környezet, amiben az adott család él. Társadalmi viszonyok – társadalmi rétegződés, kereseti tényezők. Belső tényezők: Az egyén biológiai adottságai, neme, életkora. Az egyén genetikai adottságai, öröklött tulajdonságai. A genetikai eltérések, a kedvezőtlen egészségügyi, környezeti tényezők hatására az egyén fejlődése átmeneti vagy tartós módon eltérően alakulhat. 2.2. A megismerés folyamata Klasszifikációs rendszerek A korai felismerés a gyógypedagógiában és a gyógyításban is előfeltétele a sikeres terápiás folyamatnak. Az adott személy állapotának objektív felmérése, a probléma keletkezésének oka, kialakulásának menete, a tünetek leírása, a működésben mutatkozó eltérések és azok mértéke, hatása az egyén életére, a várható kimenetel diagnosztikus kategóriák, diagnosztikai rendszerek, adattárak létrehozásához vezetett. A 20. század második felében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai Pszichiátriai Szövetség (APA) kezdeményezésére jöttek létre nagy diagnosztikus adattárak. A BNO, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása a betegségek diagnosztikus korrendszerét és a betegségek leírását Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 7  Általános gyógypedagógiai ismeretek tartalmazza. Az APA által kidolgozott DSM (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders – Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) elsősorban a mentális és a viselkedészavarok osztályozását tartalmazza, klinikai leírásukkal együtt. A korszerű diagnosztika a vizsgált személyt nem önmagában, hanem komplexebben, környezetét is figyelembe véve vizsgálja. Felismerés és diagnózis A szakma a 0–3 éves korosztály többségében a fogyatékosságcsoportba sorolást nem tartja relevánsnak: a korai organikus sérülések inkább rizikótényezőként azonosíthatóak, hiszen bizonyos fogyatékosságok felismerése eltérő életkorokban valószínűsíthető (ADHD, autizmus spektrum zavar, értelmi fogyatékosság). Ezért ha a korai életszakaszban fogyatékossághoz vezető állapotot azonosítunk, eltérő vagy megkésett fejlődésről beszélünk. A pedagógiai megismerés folyamata A pedagógiai folyamat során a pedagógus/gyógypedagógus megismeri a gyermek fejlődésmenetét, képességeit, motiválhatóságát, személyiségvonásait és erősségeit, s ehhez felhasználja a gyógy- pedagógiai diagnosztika eszközrendszerét. A folyamat elemzésekor ellátottjai minél sokrétűbb meg- ismerése érdekében kitér a biológiai, a pszichés és a szociális körülményekre is. Ez a komplex megismerés az alapja a megfelelő és hatékony segítségnyújtás megtervezésének. A fejlődésben tapasz- talt eltérések az átmeneti diszfunkciótól (pl. szenzoros feldolgozási zavar) az egész életen át tartó fogya- tékosságig nagy változatossággal fordulhatnak elő az érzékelés, a mozgás, a kommunikáció, a megismerő funkciók, a magatartás és a társas kapcsolatok területén. 2.3. Az eltérő fejlődés Szenzoros feldolgozási zavar Nem betegség klinikai értelemben, hanem az agy enyhe diszfunkciója az ingerek észlelése, szervezése és értelmezése folyamatában. A szenzoros integrációs zavar legtöbbször nem jelent elmaradást az intel- lektuális képességben. A szenzoros feldolgozási zavar típusai: szenzoros túlérzékenység szenzoros érzéketlenség vagy tompaság szenzoros élménykeresés Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja az egyén a megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét és személyiségét. A látásélesség (V – visus) a retina felbontóképességét mérő szám. A látásélesség mellett egyéb tényezők is szerepet játszanak a látássérülés egyes csoportjainak megkülönböztetésében, például a látássérülés ideje, oka, az adott szembetegség prognózisa, a szem alkalmazkodóképessége. Súlyosság szerint megkülönböztetünk gyengénlátókat és vakokat. Hallássérülés A hallássérülés a hallószerv valamely részének veleszületett vagy szerzett sérülése, ami az éptől eltérő hallásteljesítménnyel jár. Ennek alapján enyhébb esetben nagyothallást, súlyosabb esetben siketséget különböztetünk meg. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 8  Általános gyógypedagógiai ismeretek Mozgássérülés A mozgássérülés többnyire idegrendszeri eredetű, tehát a mozgások kivitelezésében részt vevő ideg- rendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése következtében létrejött mozgászavar. A tartási és a mozgató funkciók tartós vagy maradandó hiánya jellemzi. Esetében a nagymozgások – járás, futás, kúszás, mászás – koordinálatlansága és ennek következtében a finommozgások kivitelezésének nehéz- ségei jelentkeznek. Beszédfogyatékosság A beszédfogyatékosság a beszédprodukció és a beszédmegértés zavara, ami érinthet egy-egy rész- folyamatot, teljes egészében kiterjedhet egy mechanizmusra, és megjelenhet a beszéd valamennyi folyamatában is. Ép fizikai hallás mellett a beszédfejlődés menete nem indul meg, vagy valamelyik terület hibásan működik. Megjelenési formái: beszédfejlődési elmaradás hangképzési zavar a beszédritmus zavarai Súlyos, halmozott fogyatékosság A fogalom megközelíthető orvosi, pszichológiai, jogi, pedagógiai, szociológiai, perszonális és még számos oldalról, azonban általános jellemzője, hogy több területen érinti az egyént, és a sérülés nagy- mértékű. Orvosi értelemben nem gyógyítható, pszichológiai szempontból pedig az egész személyiséget érinti. Korlátozhatja a megismerési, az életvezetési, a fizikai folyamatokat és a társadalmi részvételt is. Tanulási zavarok Az olvasás nehézségét diszlexiának nevezik. A diszlexiás gyermek jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni. Megkülönböztetünk tartalmi diszlexiát, amikor a gyermek elolvassa, de nem érti meg, amit olvasott, nem tudja visszamondani, valamint formai diszlexiát, amikor még elolvasni sem tudja a szöveget. A diszlexiás gyermek összetévesztheti a hasonló formájú (m-n, j-g-y), a hasonló hangzású (p-b, d-t) és a „tükörkép”-mássalhangzókat (d-b, p-q, m-w), felcserélhetik a szótagok hangjait (ár-rá, vár-ráv), vagy nem tud összeolvasni. Az írászavaros (diszgráfiás) gyermek – aki többnyire diszlexiás is – a betűket összetéveszti, felcseréli vagy kihagyja. Diktálásra sok hibát követ el, önálló fogalmazáskor szintén, de másolni jó színvonalon tud. A számolási zavar (diszkalkulia) az általános intelligenciát nem érintő, a matematikai teljesít- ményben bekövetkező zavar, melynek egyik oka a neurológiai struktúrát, illetve funkciókat érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés. Nem függ az intelligenciától: jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. ADHD A figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) három fő tünetet foglal magába, a figyelemzavart, a hiperaktivitást és az impulzuskontroll zavarát. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 9  Általános gyógypedagógiai ismeretek Figyelemzavar Figyelemzavar esetén a figyelem szelektáló funkciója elégtelenül működik. Az egyén a sokféle inger közül nem tudja kiválasztani a számára fontos információt, ezért ismeretei rendszertelenek, esetlegesek. Hiperaktivitás Ez egy olyan magatartásbeli zavar, melynek során az egyén nem tudja figyelmét tartósan egy dologra összpontosítani, és állandó mozgásra van szüksége. Kialakulásában jelentős szerepe van a genetikai tényezőknek. Fiúk között az előfordulása lényegesen gyakoribb, mint lányoknál. Impulzivitás Az impulzív gyermekek általában képtelenek az azonnali reakcióik elfojtására, nem képesek átgondolni tetteiket, azelőtt, hogy cselekednének. Az impulzív gyermekek érzékelhetően éretlenebbek a kortársaiknál; nem képesek várakozni, türelmetlenek, mindent azonnal akarnak. Intellektuális képességzavar Az intellektuális képességzavar új megnevezésként jelent meg az értelmi fogyatékosság és a mentális retardáció fogalma helyett. Azon személyek tartoznak ebbe a csoportba, akik az intellektuális funkcio- nálás, valamint az adaptív magatartás akadályozottságát mutatják. Az autizmus spektrum zavar (ASD) Az ASD neurológiai és fejlődési zavar, ami az egész személyiségre kihat, és egész életen át tartó „állapotként” írható le. Az autizmus a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, viszont megfelelő, célzott segítségnyújtással az autista gyermekek állapota változtatható. A tünetek három terü- leten jelentkeznek: a szociális készségek, a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés területén. Megjelenési formájuk nagyon változatos. 3. Szakértői bizottságok A szakértői bizottságok megyénként és a fővárosban kerületenként, a pedagógiai szakszolgálat része- ként szerveződnek. A pedagógiai szakszolgálatokat az állami intézményfenntartó központ tartja fenn. 3.1. A szakértői bizottságok feladatai A szakértői vizsgálat keretében a gyermek képességeinek orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai szempontú elemzése, valamint diagnózis felállítása történik különböző tesztvizsgálati módszerek alkalmazásával. Első részében anamnézist vesznek fel a szülővel, melynek során kitérnek a terhesség, a szülés körülményeire, az adaptációra, a gyermek mozgás- és beszédfejlődésének alakulására, betegségeire, csecsemőkorára, óvodai és iskolai éveire. Ezt követően – 3 év alatti gyermekek esetében játékos helyzetben – elvégzik a szükséges vizsgálatokat, melyek a mozgás, a beszéd, a manipuláció és a szociabilitás területeire terjednek ki. A tankerületi szakértői bizottság komplex vizsgálatán átesett gyermekek, tanulók kiegészítő vizsgálaton vesznek részt a megyei szakértői bizottságnál abban az esetben, ha a tankerületi vizsgálaton sajátos nevelési igény gyanúja merül fel. Ez jelentheti a mentális képességek vizsgálatát, a nyelvi készségek, az írásbeli munka és a számolás, a matematikai gondolkodás vizsgálatát. A vizsgálat időtartama kb.1,5–3 óra; ettől eltérő esetben a vizsgálat időtartamát az azt vezető szakember állapítja meg, A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatják a szakértői vizsgálat megál- lapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. Ezt Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 10  Általános gyógypedagógiai ismeretek követően javaslatot tesznek a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, valamint a szükséges szakemberre és annak feladataira. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni, és a szülővel alá kell íratni. A szakértői véleményt – a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül – kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek – a kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésére a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton vagy személyesen. 3.2. A szakemberek feladata a szakértői bizottságokban Gyógypedagógus A Pedagógiai lexikon meghatározása szerint „a gyógypedagógus a fogyatékos személyek nevelésére, oktatására, fejlesztésére, rehabilitációjára, gyógypedagó- giai terápiájára és pedagógiai kísérésére felkészült felső- fokú végzettségű diplomás szakember”.4 A gyógypedagógusok a különböző szakirányoknak megfelelő szakterületek ismerői. Szakirány szerint foglal- kozhatnak autizmus spektrum zavarral küzdő szemé- lyekkel, emellett vannak értelmi akadályozottakkal foglal- kozó gyógypedagógusok (oligofrénpedagógusok), hallás- sérülteket ellátók (szurdopedagógusok) és látássérülteket nevelők (tiflopedagógusok). A hang, a beszéd és a nyelvi kommunikációs zavarokban a logopédia szakirányt végzett logopédusok illetékesek, míg a mozgáskorlátozott és a halmozottan sérült személyek fejlesztését, oktatását a szomatopedagógusok végzik. A személyiség- és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek gyógypedagógiai megsegítését a pszichopedagógusok látják el. A tanulási nehézségekbe, tanulási akadályokba ütközők speciális nevelését a tanulási akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógusok irányítják. A fenti megnevezések napjainkban is használatosak, azonban a képzés változásaival az alapképzési szakok megnevezése is változott. Jelenleg az alapképzési szak megnevezése: gyógy- pedagógia (Special Needs Education). Az alap képzési szakok (bachelor – BA) megnevezése a következő: gyógypedagógus, értelmi akadályozottak pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon gyógypedagógus, logopédia szakirányon gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógia szakirányon gyógypedagógus, autizmus spektrum zavar pedagógia szakirányon 4 Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Pedagógiai lexikon, 3. Budapest, 1997, Keraban Kiadó, 623. o. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 11  Általános gyógypedagógiai ismeretek Pszichológus A komplex vizsgálati tevékenység során a pszichológus kompetenciája a sajátos nevelési igény megál- lapítása céljából végzett értékelés: A vizsgálat során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése. A pszichológiai próbamódszerek (tesztek) alkalmazása. A próbamódszerek minőségi értékelése. A teljesítményprofilok értelmezése. A teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése. A teszteredmények összehasonlítása: a különbözőségek és azonosságok értelmezése. A pszichológus a pszichológiai vizsgálat eredményeit összeveti a gyógypedagógiai és az orvosi vizsgálat eredményeivel. A gyermek/tanuló/fiatal megítélésekor arra törekszik, hogy optimális feltételek mellett (kellő motiváció, bizalmi légkör, tárgyi körülmények) kiderítse a teljesítménybeli maximumot és minimumot, valamint azt, hogy az aktuális teljesítmények hátterében milyen képességek, személyiségjegyek, illetve milyen teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények állnak fenn. Pszichológiai szempontból elemzi és értékeli a gyermek fejlődésében pozitív és negatív módon szerepet játszó kapcsolati tényezőket (család, kortárs kapcsolatok, pedagógusok, tágabb szocializációs színterek). Részt vesz a végső vélemény megalkotásában és a szakértői vélemény megírásában, melyet alá- írással hitelesít. Orvos Az orvos a rendelkezésre álló anamnesztikus adatok, zárójelentések és orvosi szakvélemények értékelésével hozzájárul a kóreredet megállapításához. További feladatai: Feltárja és jellemzi az általános egészségi, szomatikus, érzékszervi és idegrendszeri állapotot. Áttekinti a gyógypedagógus-pszichológus által felvett anamnézist, és azt kiegészíti az orvosi szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai-környezeti fejlődési feltételeire utaló) információkkal. Tanulmányozza a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumokat (például a gyer- mekkel kapcsolatos kórházi zárójelentéseket). Elvégzi a gyermek egészségi státuszával kapcsolatos alapvizsgálatokat, illetve az „alap” neurológiai, pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatokat. Diagnózist állít fel, leírja az orvosi státuszt, véleményt; a BNO és a DSM szerint kódol. További vizsgálatot, szakvizsgálatot, esetleg további hosszan tartó szakorvosi vizsgálatot javasol/kér. Orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol. A hatáskörét meghaladó orvosi feladatok felmerülésekor javaslatot tesz a megfelelő kiegészítő szakorvosi vizsgálatok elvégzésére. A közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendőkről tájékoztatást nyújt, és a gyermek életmódjára vonatkozó egészségügyi tanácsokat ad. Gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal konzultál a szakértői véleményről. 3.3. A szakértői vélemény A szakértői bizottság komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 12  Általános gyógypedagógiai ismeretek A szakértői vélemény tartalma A gyermek/tanuló adatai. A vizsgálat rövid leírása. Az alkalmazott vizsgálómódszer, a vizsgálat leírása. Az SNI megállapítása vagy kizárása (alátámasztó tények, BNO-kód). Javaslat arra, hogy a többi tanulóval együtt vagy elkülönítetten, az e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben történjen-e az ellátás (integrált vagy szegregált intézményben). Annak megállapítása, hogy a gyermek/tanuló hogyan teljesítse tankötelezettségét (magántanulói státusz). Az intézmény kijelölése és nevesítése. A fejlesztés feladatainak meghatározása. A gyermek/tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelmények, tantárgyak, tantárgyrészek alóli mentesítések megállapítása. Tájékoztatás az eljárással és annak megállapításaival kapcsolatos szülői jogokról. A felülvizsgálat időpontjának kijelölése. 4. A korai intervenció, a korai fejlesztés tartalma és törvényi háttere 4.1. Kora gyermekkori intervenció Az Európai Ügynökség 2010-ben megfogalmazott definíciójában a kora gyermekkori intervencióról mint szolgáltatáscsomagról beszél, amely a nagyon fiatal életkorú gyermekeknek és családjaiknak nyújtott ellátás, és amelyet a család kérésére biztosítanak. Az ESNIE,5 vagyis az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért megközelítése már a családtervezés idő- szakától, a fogantatástól a gyermek iskolába lépéséig ívelő szakaszban a gyermekre és családjára irá- nyuló ellátások összességeként fogalmazza meg a kora gyermekkori intervenció szolgáltatásrendszerét. E szolgáltatásrendszerbe beletartozik minden tevékenység, amely a gyermek személyiségfejlődését, a család kompetenciájának erősödését, valamint a gyermek és a család szociális befogadását szolgálja. Célcsoportjába tartoznak a biológiai rizikóval élők, pl. a koraszülöttek, az eltérő fejlődésű és a krónikus beteg gyermekek, továbbá a pszichés fejlődés szempontjából sérülékeny, szociálisan hátrányos helyzetű és a kiemelt tehetségű gyermekek és családjaik. 4.2. Pedagógia szakszolgálatok A nemzeti köznevelési törvény (2011. CXC.) kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy állapotának és személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban részesüljön, és a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. 2013. szeptember 1-től a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet értelmében a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként látja el Budapest pedagógiai szakszolgálati feladatait, a fővárosban kerületenként, tagintézményekben, az országban pedig megyénként szerveződve. 4.3. A gyógypedagógiai szakszolgálatok tevékenységei gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás fejlesztő nevelés 5 European Agency for Special Needs and Inclusive Education. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 13  Általános gyógypedagógiai ismeretek szakértői bizottsági tevékenység nevelési tanácsadás logopédiai ellátás tehetséggondozás konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Tevékenységei a komplex gyógypedagógiai beavatkozás és a prevenció (megelőzés). A fejlesztés és a tanácsadás a mozgásfejlődés, a kommunikáció, a nyelvi és a társas készségek fejlesztésére, valamint a pszichológiai segítségnyújtásra irányul. A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére 18 hónapnál fiatalabb gyermek esetén külön vizsgálat nélkül a szakértői bizottság tesz javaslatot. A javaslat meg- tételéhez elegendő egy gyermekneurológus szakorvos diagnosztikai véleménye és terápiás javaslata. Ha az adott gyermek bölcsődei vagy más nappali, vagy bentlakásos intézmény ellátásában van, akkor a korai fejlesztést és gondozást – a feltételek biztosítása esetén – az adott intézményben kell ellátni. A harmadik életévét betöltött gyermek a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a bizottság szakvéleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. A korai gondozás feladata, formái és helyszínei A korai gondozás feladata: Komplex kora gyermekkori intervenció és prevenció. Az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése. A család kompetenciáinak erősítése. A gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása. Formái: Komplex diagnosztikai vizsgálat. Gyógypedagógiai fejlesztés. Terápiás szolgáltatások. Helyszínei: A szakértői bizottságok a gyermek számára kijelölik a megfelelő ellátó intézményt, vagy utazó tanári hálózat segítségével a saját otthonában, illetve napközbeni intézményben szervezik meg a fejlesztését. Ilyen intézmények például: A korai fejlesztő és gyógypedagógiai tanácsadó központok. o Ezekben a központokban komplex vizsgálattal mérik fel a gyermeket; egyénre szabott, tervszerűen felépített fejlesztő és terápiás programot kínálnak, emellett tanácsadó szolgál- tatást nyújtanak a szülőknek. o Az értelmi fejlődés elmaradásával, mozgásproblémával, megkésett beszédfejlődéssel, viselkedés- és magatartászavarral, hallás-, látásproblémával, az étkezéssel, alvással, szoba- tisztasággal, kapcsolatos problémával küzdő gyermekek szülei fordulhatnak hozzájuk. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 14  Általános gyógypedagógiai ismeretek Bölcsődék, óvodák o A gondozási folyamatba beépítve egyéni és csoportos fejlesztést is végeznek. o A szakszolgálat szakemberei a bölcsődében/óvodában a szakértői bizottság által előírt, kötelező óraszámban biztosítják a fejlesztést. Fejlesztő nevelés Amennyiben a gyermek 5 éves koráig nem éri azt a fejlettséget, hogy óvodai nevelésben folytassák az ellátását, akkor a súlyosan és a halmozottan fogyatékos, a sajátos nevelési igényű gyermek a szakértői bizottság által kiadott szakértői vélemény szerint fejlesztő nevelésbe kerül. Az ellátás fő célja a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával. Szakértői bizottsági tevékenység A járási szintű szakértői bizottsági tevékenység keretében komplex pszichológiai és pedagógiai- gyógypedagógiai vizsgálatot végeznek. Ezt követően szakértői vélemény készül az alábbiak céljából: A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) megállapítása vagy kizárása. Sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja esetén a vélelmet alátámasztó dokumentumok, továb- bításával a megyei/országos szakértői bizottságok vizsgálatának kezdeményezése. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség vizsgálata. Autizmus spektrum zavar és egyéb pszichiátriai kórképek gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatok kezdeményezése. A szakértői vizsgálatok típusai: Alapvizsgálat: az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat. Felülvizsgálat: a korábbi diagnózis megalapozottságát, fennállását és a fejlesztés eredményes- ségének mérését célzó vizsgálat. A felülvizsgálatok gyakoriságát a szakvélemény határozza meg. Nevelési tanácsadás A szakszolgálatok a nevelési tanácsadásra jelentkezőket nyilvántartásba veszik. A problémafeltárást követően felmérést végeznek, ami irányulhat az adaptív viselkedés, a szociális érettség felmérésére, szükség esetén pedig az ellátásba vételre. A nevelési tanácsadás az ellátás keretében segítséget nyújt a családi, az óvodai és az iskolai neveléshez, oktatáshoz. A tanácsadással foglalkozó szakemberek pre- ventív tevékenység keretében együttműködnek a védőnői és a gyermekorvosi hálózattal, és a korai fejlődés időszakában családi mentálhigiénés intervenciót biztosítanak. A negyedik életévüket betöltött, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára – a szülő előzetes beleegyezését követően – szűrést végezhetnek a tanulási és a beilleszkedési nehézségek megelőzése érdekében. A szülő, illetve a gyermekvédelmi törvényben meghatározott esetekben a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények kérésére pszichés állapot feltárását célzó vizsgálatot végeznek. Logopédiai ellátás A logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang-, a beszéd- és a nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése, valamint a beszéd tartalmi és technikai fejlődésének támogatása terápiás foglalkozások keretében. Szintén ebbe az ellátásba tartozik az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrése, alapvizsgálata, és az eredményének alapján a szükség szerinti orvosi, pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok kezdeményezése. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 15  Általános gyógypedagógiai ismeretek Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás E tanácsadás feladata a tanulók adottságainak és képességeinek feltérképezése szakszerű vizsgálat keretében. Célja az ideális iskolaválasztás ajánlása. A pályaválasztás kapcsolatrendszerében az intéz- ményeken túl a tehetséggondozó hálózattal történő folyamatos információcserének is szerepelnie kell. Konduktív pedagógiai ellátás Konduktív pedagógiai ellátásra azoknak a gyerekeknek van szükségük, akik a központi idegrendszer sérülése miatt mozgásszervi fogyatékossá váltak. A mozgás fejlesztése mellett az értelem, a beszéd és az önellátás fejlesztése is zajlik. A konduktor különböző segédeszközök felhasználásával mozdulatokat, mozgást tanít, melyeket sokszor ismétel a gyermek, így a mozdulatok egy idő után automatikussá vállnak. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt a hagyományos testnevelési órákon csak részben, vagy egyáltalán nem tudnak részt venni, mert az órán végzendő gyakorlatok károsak lehetnek a testi fejlődésükre, és az iskolaorvos részlegesen vagy teljesen felmentette őket a testnevelési órák alól. Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 29. §-a szerint „Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja sze- rinti iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intéz- ményben a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el”. Tehetséggondozás A tehetséggondozás célja a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók támogatása pedagógiai és pszichológiai eszközökkel annak érdekében, hogy képességeik még jobban ki tudjanak teljesedni. 5. Sérült gyermek a családban – megküzdés a negatív társadalmi attitűdökkel A sérült vagy beteg kisbaba érkezése súlyos érzelmi trauma a szülőknek, aminek a feldolgozása hosszabb időt igénylő gyászfolyamatot jelent. Emellett a sérült gyermek ellátása a családi feladatokban, szerepekben is folyamatosan jelen lévő, komoly kihívás a család számára. Mindezek mellett a szülőknek a társas terekben, a társadalmi kapcsolatokban a tabusításból fakadó láthatatlanná válással, a kirekesztődéssel is szembe kell nézniük. 5.1. A gyászreakció állomásai A gyászreakció az a folyamat, amelyben egy nehezen feldolgozható veszteséggel szembenézünk. A személyiség ebben a folyamatban készül fel a súlyos érzelmi trauma elviselésére és a következmények elfogadására. Az alábbiak jellemzik: Sokkos, bénult állapot: bizonytalanság, erőtlenség, önbizalomhiány (pl. a táplálással, a gondozással kapcsolatos pánik). A kezdeti zsibbadtság és érzéketlenség állapotát felváltja a realitás tagadása („Ez nem igaz, velem ez nem történhet meg, tévedés történt”). Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 16  Általános gyógypedagógiai ismeretek Tiltakozás: dezorganizáltság jellemzi, testi tünetekkel és erős ellenséges érzelmekkel, amikor a düh, az önvád és a bánat hullámokban tör rá a szülőre. A viselkedése általában irracionális vagy céltalan (mintha a tiltakozás által kitörhetne a helyzetből). Kétségbeesés: a dezorganizáltság megszűnik, és erős szomorúság, esetleg depresszió lép fel. A szülő gondolatait leköti a sérült gyermek, és a kétségbeesésétől kapkodó aktivitással próbál megszabadulni. Gyógyulás: a szülő elfogadja a helyzetet, újraépíti kapcsolatait, és felfedezi a kialakult helyzetben, esetünkben a fogyatékos gyermekben rejlő értékeket. Célokat teremt, és a veszteség- gel kapcsolatos gondolatai már csak időnként okoznak fájdalmat. 5.2. A család előtt álló kihívások A családi rendszer egészének működésében számos szempontból változások történnek. Megváltozik/megváltoznak: az életminőség, az életmód a kapcsolatok lehetőségek a prioritások (mi a fontos?) A sérült testvér jelenléte az ép gyermekek családi helyzetére is hat!!! 5.3. A személyiség változása A tragédia rendkívüli kihívás elé állítja a szülőket, ami átmenetileg (segítség híján akár tartósan is) a személyiség beszűküléséhez vezethet. Jellemző vonások: szorongás, félelem gyűlölet (önmaguk és/vagy mások iránt) zavar a társas viselkedésben, szégyen A sérült gyermek érkezése rombolja a szülők önértékelését, a rendkívül alacsony önértékelés pedig blokkolja társas kapcsolataikat, és nehezíti a gyermekükkel való kapcsolatot is, miközben a környezet zavarban van, mert nem tudja, hogyan reagáljon – és ez csak fokozza az elszigetelődést. 5.4. Mi történik a hétköznapokban? Ha elakad a gyászfeldolgozás, a családban állandósul egy olyan viselkedésforma, ami biztosíthat ugyan egy egyensúlyt, de akadályozza a feldolgozást: Az anyában kialakulhat a gyermekre és a környezetére kivetülő, állandósult boldogtalanság (bénultság). A gyermek „rejtegetése” a család és a barátok elől (tagadás). Megjelenhet a heves érzelmekkel kísért önvád, illetve az egymás vagy a külső szereplők vádolása – sajnos ez veszélyeztetheti a szülők kapcsolatát (tiltakozás). A szülőben elhatalmasodik egy súlyos és minden érzést uraló betegségtudat, ami a gyermekre is ránehezedik (kétségbeesés). o Az ettől való szabadulás arra készteti, hogy gyógyítókat keressen, és ez akár irracionális megoldásokhoz is vezethet (pl. látók, energiaadók stb.) Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 17  Általános gyógypedagógiai ismeretek o A sérült gyermekre fokozott figyelem irányul, eközben más, fontos tényezők (pl. a társas kapcsolatok) háttérbe szorulnak. A család kizárólagos témájává válik, hogy hogyan lehet kompenzálni, fejleszteni a sérült funkciót. Ebből azonban szereptorzulások fakadnak: a családtagok anya, apa, testvér helyett terapeutákká, család helyett szakmai teammé válnak. 5.5. Mit tehet a család és a környezet? A trauma feldolgozására időt kell adni; nem szabad sem bagatellizálni, sem siettetni. Praktikus segít- ségadással és mentális támogatással lehet segíteni a stressz, a tanácstalanság és a kilátástalanság oldá- sában. A legnagyobb kincsek az érintett család számára: nyitott, érdeklődő, elfogadó, NEM TABUSÍTÓ környezet információ, a tapasztalat megosztása a saját magukra fordítható stresszmentes idő Az érintett családokat célszerű a jövőorientált problémakezelésben támogatni. Ilyenkor előre nézünk, és a jelenből kiindulva az elérhető változásra és az ehhez szükséges lépésekre koncentrálunk. Ajánlott videó az elfogadásról, jövőorientált szemléletről: Élet a Tündérkertben, 5. rész (03:30-tól) 5.6. A gyermekintézmény lehetőségei és felelőssége Megfelelő inkluzív nevelés biztosítása, melynek során a gyermek intézményi keretek között és nem ambuláns formában részesül a fejlesztő foglalkozásokban. Elérhetőnek lenni a szülők számára – a személyes konzultáció a szülőkkel megfelelő tér- és időkeretekben történjen, melynek tartalma nem csupán a tájékoztatás, hanem az értő figyelem, a meghallgatás biztosítása. Így tetten érhető, hogyha esetleg elakadt a gyászfeldolgozás folyamata. Ilyen esetekben a szülőket támogató, segítő, önsegítő csoportokról való információnyújtás is segítséget jelent. Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba. 18