II. A REFORMKOR - bevezető és Kölcsey 24. PDF

A ROMANTIKA MAGYARORSZÁGON A reformkor Elnevezését arról kapta, hogy az uralkodó osztály a társadalom problémáit bizonyos reformokkal próbálja javítani. Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődése, a nemzeti függetlenség kivívása és a jobbág...

A ROMANTIKA MAGYARORSZÁGON A reformkor Elnevezését arról kapta, hogy az uralkodó osztály a társadalom problémáit bizonyos reformokkal próbálja javítani. Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődése, a nemzeti függetlenség kivívása és a jobbágykérdés megoldása foglalkoztatta őket. Kölcsey szállóigévé vált idézetével jellemzhetnénk legjobban: „Jelszavaink valának: a haza és haladás.” (Kölcsey) 1. haza = a nemzeti függetlenség követelése, a magyar nyelv legyen hivatalos nyelv 2. haladás = társadalmi és polgári haladás, egyforma jogokat az állampolgároknak, jobbágykérdés (mindenki válthassa meg a szabadságát egy bizonyos összegért) 1815-ben létrejött a Szent Szövetség (Ferenc császár, Sándor cár és III. Frigyes Vilmos porosz király - veszély esetén segítenek egymásnak). A szövetség őréül Metternich herceget választották. 1812-től 13 éven át Magyarországon nem hívták össze az országgyűlést. Az ország évekig nem tett ez ellen semmit, csak külföldi események hatására változott a helyzet: Olaszországban és Spanyolországban megmozdulások voltak. Ezek letörésére 1820-21-ben Metternich az országgyűlés összehívása nélkül újoncokat követelt, majd 2½-szeresére emelte a hadiadót. A megyék szembefordultak ezzel, és Bécs meghátrálni kényszerült. 1825 –ben összehívták az 1. reformországgyűlést, amely 1827-ig ülésezett. Lényeges eredményt nem hozott, de kimondták, hogy minden 3 évben össze kell hívni az országgyűlést. A kor legfontosabb egyéniségei: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Eötvös József, Kölcsey Ferenc. Mo. fejlődni kezd. Széchenyi segítségével az ország felépítése megindul: - Lánchíd, MTA (Széchenyi 1 évi jövedelmét ajánlotta fel a létrehozására), Pesti Magyar Színház - Mo. iparosítása, folyók szabályozása, vasúthálózat kiépítése, óriási nemesi paloták épülnek 1830 – a magyar nyelv ügyében folytattak vitát: határozatot hoztak arról, hogy senki sem viselhet közhivatalt, aki nem tud magyarul. 1832-36 – az ellenzék 3 csoportja lépett fel: 1) sérelmi 2) merkantilista 3) szabadelvű – társadalmi reformokat követeltek, Mo. politikai függetlenségét, a jobbágyok terhein könnyíteni – Deák, Kölcsey, Wesselényi. Kossuth is támogatja őket (kiadja az Országgyűlési Tudósításokat). Az ülés berekesztése után a vezetők egy részét perbe fogták és lecsukatták. 1839-40 – kiszabadították a politikai foglyokat 1841-ben Kossuth elindítja a Pesti Hírlapot. Széchenyi és Kossuth vitája ekkor kezdődik. 1843-44 – a magyar nyelv hivatalos állami nyelv lett + nemcsak a nemesi származásúak szerezhetnek vagyont és tölthetnek be hivatalt. 1844-ben létrehozták a Védegyletet, melynek célja a magyar ipar támogatása volt, tagja 6 évre lemondtak a külföldi áruk vásárlásáról. 1847-48 – utolsó, véget ért a reformkor. Törvénybe iktatták a jobbágyfelszabadítást, a törvény előtti egyenlőséget, a sajtószabadságot. 1  Széchenyi István (1791 – 1860) „a legnagyobb magyar” (Kossuth mondta róla) Bécsben született, arisztokrata családból, eleinte alig tud magyarul, katonai pálya. Irodalmi tevékenysége a haza érdekében folyt. Azért írt, hogy megismertesse a nyilvánosságot a társadalmi átalakításról vallott nézeteivel. Legismertebb művei: Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833) –leginkább szakkönyvek. 1827-ben angol mintára létrehozta a lóversenyzést és a kaszinót. Sok támadás éri, idegei felőrlődnek, elmegyógyintézetbe kerül, majd főbe lövi magát. A reformkor művészete Egyik művészeti ág sem volt olyan fejlett, mint az irodalom. Okai: kedvezőtlen társ-mi helyzet, a tehetségek elkallódtak, vagy külföldön, kedvezőbb körülmények között alkottak. F E S T É S Z E T: - a klasszicizmus és a romantika közötti átmenet jellemzi, arcképfestészet - jellemző rá a historizmus – a nemzeti múlt dicsőségét és tragikus eseményeit ábrázolták Madarász Viktor – Hunyadi László siratása Benczúr Gyula – Vajk megkeresztelése Székely Bertalan – Egri nők Feszty Árpád – A magyarok bejövetele Barabás Miklós – mindenki kedvence, elárasztják munkával 1) arckép – Jókai, Petőfi, Wesselényi, Liszt 2) tájkép Markó Károly – romantikus tájképek É P Í T É S Z E T: - klasszicizmus jellemző Pollack Mihály – Nemzeti Múzeum Feszl Frigyes – Pesti Vigadó Hild József – utcák, esztergomi bazilika Steindl Imre – Országház Ybl Miklós – Operaház S Z O B R Á S Z A T: Izsó Miklós: Búsuló juhász Fadrusz János: Mátyás király Z E N E: Liszt Ferenc – külföldön bontakozik ki, élete végén Bp-re jön, a Zeneakadémia főigazgatója lesz. Első művei az ún. Magyar rapszódiák. Később oratóriumokat, miséket írt: Szent Erzsébet-mise, Koronázási mise,.Szimfonikus költeményei: Dante-szimfónia Erkel Ferenc – az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház karnagya - a magyar nemzeti opera megteremtője: Hunyadi László, Bánk bán Megzenésítette a Himnuszt. 2  A reformkor irodalma Céljuk: a nemzetet tettekre ösztönözzék, öntudatra ébresszék, a dicső múlt és sivár jelen szembeállításával buzdítabi akarnak. Az irodalomban a romantika uralkodik – eleinte történelmi színezetű (honfoglalás, államalapítás). Jellegzetes műfajok: romantikus nemzeti eposz, politikai óda További jellemzői: népiesség, a haza sorsáért való aggódás, jobbágykérdés. Az országgyűlések kudarca, a reformpolitika csődje a forradalom eszméjét hozza előtérbe. A politikában ennek Kossuth volt a vezéralakja, az irodalomban pedig Petőfi. A reformkor időszakára tehető az 1. kritikai realista regény megjelenése (Eötvös: A falu jegyzője). Az irodalmi élet központja Pest-Buda lesz. 1820-ban Kisfaludy Károly elindítja az Auróra évkönyvet. Létrejön az Auróra-kör – a fiatal magyar írónemzedék tagjai csatlakoztak. Kisfaludy Károly halála után barátai és tanítványai – a „romantikus triász”: Vörösmarty, Bajza József (kritikus) és Toldy Ferenc (irodalomtörténész) – létrehozzák a Kisfaludy Társaságot. Folyóiratuk az Athenaeum, kritikai melléklete a Figyelmező. Az irodalmi életben új folyóirattípus vált kedveltté: az ún. Divatlap. A nőket kívánták megszólítani, mert nemcsak verseket, prózákat tartalmaztak, hanem divatképeket is. Kölcsey Ferenc (1790 – 1838) A reformkor első nagy költője, politikusa, szónoka volt. Sződemeteren született középnemesi családból. Debrecenben, a református kollégiumban tanult. Csokonai és Kazinczy hatására már diákkorában verselt. Pest – jog. Itt bekapcsolódik az ir- mi életbe. Szeretett volna Pesten maradni, de anyagi körülményei miatt visszavonul birtokára, Szatmárcsekére, gazdálkodni. Itt nagyon elzártnak, magányosnak érezte magát, az ismerősök, rokonság, szomszédok nem érdeklődtek az irodalom iránt. Ezt a zárkózottságát egyéni szerencsétlensége is fokozza: gyerekkorában himlő következtében a fél szemére megvakult. Első verseit Kazinczynak küldi el bírálatra, aki nagy örömmel veszi pártfogásába, sokat leveleznek. Barátjával, Szemere Pál péceli birtokos nemessel együtt védelmező vitairatot fogalmaz Felelet a Mondolatra címmel (1815). Kritikusként ismerte meg őt a közvélemény. Az 1817-ben indult Tudományos Gyűjtemény 3 bírálatát is közölte. Berzsenyiről elmarasztaló kritikát írt (később megbánta, s halálakor az Akadémián emlékbeszédet mondott róla). Kölcsey életében akkor következett be döntő változás, amikor 1829-ben tisztséget kapott Szatmár megye vezetőségében (aljegyző lett). 1832-ben a megye követeként a pozsonyi diétára utazott, ahol a szabadelvű ellenzék egyik szónokává lett. 1835-ben, amikor a megyéjében a szabadelvűek a maradiakkal szemben megbuktak, lemondott tisztségéről. 1838. augusztus 24-én egy hirtelen jött betegségben halt meg. 3  I. költői korszaka A pesszimizmus jellemzi. Úgy látja, hogy a magyar nemzet sorsa rosszra fordult, és nem nyeri már vissza régi dicsőségét. Nem érzi jól magát, elvágyódik olyan helyre, ahol megértő társakat talál. Elfojtódás - szentimentalizmus, világfájdalom. Az országban uralkodó lehangoló sivár állapotok + saját elszigetelt magány ihlette a verset. Rákóczi hajh - a vers kezdő sorát (Rákóczi hajh, Bercsényi hajh) megváltoztatta („Fejedelmünk haj, vezérünk hajh”), hogy kikerülje a cenzúrát. A reformkor hangulata érződik a versen. Az 1.rész szomorúhangulatú: a nyomorúságos jelen sivár képei, Mo-on alig él már a hazafias érzés. A 2.rész ünnepies, ódai, bizakodóbb, érzi, valami változás jön, megjelenik a forradalmi gondolat, új haza fog épülni a véres harcok után olyan, mintha a 48-as forradalmat jövendölné meg. Csolnakon - a legszebb műnépdalok egyike. Az elvágyódás, sóvárgás, epedés volt eddig is Kölcseynek fő témája. Okai: 1. a szerelemvágy – magányosan élte le életét (himlő), vágyódott a szerelem, a boldogság után, 2. elvágyódott a műveletlen, durva, vidéki vers keretes: vízen ringó csónakban ül, a fölötte nemestársai közül, sivár környezetéből, birtokáról, megértő barátok közé. A darvak repülnek el: megindul az álmodozás. A darvak a szabad mozgást, egy távoli, boldogabb világot idéznek fel benne. Szeretne ő is elmenni, elmondja, mire vágyik. A vers fő motívumai az álomképek (tanyácska, hú kegyes, remegő kar) Az utolsó versszak lemondó panasz. Megismétli az 1. versszakot, de jelen időben. Azaz már felocsúdott álmodozásából, s rájön, hogy ő nem mehet el! Vanitatum Vanitas (1823) - a latin cím jelentése: hiúságok hiúsága. Keserűségét írta le. Történelmi példákkal mutatja be minden emberi cselekedet hiábavalóságát. Nagyfokú elkeseredés, csalódottság, mindenről való lemondás váltotta ki belőle a verset. Salamon bölcsességeiből indul ki. A mulandóságról szóló tanítás visszatérő sora: minden hiábavaló. Nagy Sándor pályáját, hazafiak dicső tetteit, bölcsek gondolatait tagadja meg cinikus, gúnyos hangon. Hasonlataival szinte már az egész életet cáfolja meg. A vers vége felé egyre mélyebbé válik a fájdalom. A vers az élet értelmének teljes tagadásához vezet. Himnusz (1823, Cseke) – memoriter! A cím alá ezt írta: „A magyar nép zivataros századaiból” – ez főleg a cenzúrának szólt 1.vsz – Istenhez imádkozik a sokat szenvedett, balsors üldözte magyar nép jobb jövőéért. Az egész nemzet nevében szól. A 3. sor feléje (föléje) védő kart nyújtani = a pap áldó gesztusát jelenti. Az „ellenség” képe, amely ellen küzd a nemzet már itt föltűnik, s nemcsak a törököt jelenti, mint az később kiderül, hanem a Kölcsey-korabeli elnyomókat is. 2-3.vsz – a dicső múltat idézi (a haza földjének kincseit és a nemzeti múlt nagy sikereit) azért, hogy buzdításul szembeállíthassa a sivár jelennel. Ebből a múltból 4 fő mozzanatot emel ki: 1) honfoglalás – Bendegúz Attila apja volt, tehát Árpád őse 2) Mo. természeti gazdagsága – nektár: a görög istenek itala 3) török } elleni önvédelmi harc sikereit (Mátyás bús hada – fekete sereg) 4) német } (plántál = ültet) bús = felbőszült, elszánt 4  4-5.vsz – a vers fordulatát a „Hajh!” jelzi. Bűntudat, fájdalmas önbírálat. Bűneink miatt szálltak a nemzetre a csapások: a mongol (tatár) és a török vész. Nem sorolja fel a bűnöket, csak egyet, de azt nyomatékosan: a belső árulást, az egység hiányát. (Az összefogás hiányzott Kölcsey korának nemességéből is) Sokszor a hazát saját fiai árulták el. 6.vsz – a szabadságharcosok szenvedéseiről ír. A vérözön, lángtenger = a nemzet önvédelmi harcai. 7.vsz – sivár jelen A nemzeti balsorsot ellentétek halmozásával mutatja be: vár kőhalom kedv s öröm halálhörgés, siralom bércre hág völgybe száll 8.vsz – megismétlése az 1.vsz fohászának, de változtatott szöveggel. Itt már áldás helyett szánalmat kér Istentől. Mondanivaló: a magyarság maga okozta vesztét, maga játszotta el szabadságát, de oly sok gyötrelem, szenvedés, pusztulás után azonban ismét megérdemelné a boldogabb jövőt! 2-3.vsz DICSŐ MÚLT (honfoglalás, gazdag ország, győzelmek) 1.vsz 8.vsz FOHÁSZ FOHÁSZ (védje meg) (szánja meg) 7.vsz SIVÁR JELEN (ellentétek) 4-6.vsz SZOMORÚ MÚLT (vereségek, tatár, török, belviszályok) II. költői korszaka – a reformkor politikusa Költészetében akkor áll be fordulat, amikor a 20-as évek végén bekapcsolódik a pol-i életbe. Zrínyi dala (1830) - hazafias pol-i vers. Eredeti címe: Szobránci dal – a cenzúra miatt a múltba helyezi, de a mondanivalója a jelenhez szól. Központi témája a múlt és a jelen szembeállítása. Hasonlít a Himnuszhoz, mert mindkettő ostorozza a nemzetet annak bűnei miatt. - drámai párbeszéd a Vándor és Zrínyi között. - a Vándor (páratlan versszakok) – keresi a hazát, a régi dicsőséget - Zrínyi (páros versszakok) – a pusztuló hazáról szól, ez Kölcsey bírálata. - kérdés = dicső múlt, válasz = sivár jelen, - a haza nem hon, lakói nem honfiak többé 5  - fizikai értelemben él az ország, de erkölcsileg halott - a nemzethalál gondolatával fejeződik be: A magyar nemzetnek már csak a régi híre maradt fenn. harag és felindulás van minden sorában - a gyáva kort, az erkölcseiben romlott nemességet vádolja Huszt (1831) – memoriter! - epigrammma, amelyben utal a múlt dicső emlékére, ugyanakkor cselekvésre buzdít. A vers műfaja és formája klasszicista, a képei és a mondandója viszont romantikus. - versformája: disztichon, 2 része van: 1-4. sor – romos vár, éjszaka, kísértet – romantikus kép = 1. költői korszakát jellemzi vele 5-8. sor – Kölcsey új nézete, a reformkori gondolkodásmód és követelések jelennek meg itt - a jelenért kell tenni valamit, nem a múltat figyelni: „Hass, alkoss, gyarapíts...” Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Kölcsey az országgyűléseken híres szónok volt, Kossuth a példaképének tekintette. Beszédei: A szatmári adózó nép állapotáról - Szatmár megye aljegyzője volt. Felsorolja azokat a tényeket, mennyire elviselhetetlen a helyzet a megyében. A parasztság éhezik. Olyan nehezen él, hogy a saját maga megélhetésére szükséges dolgokat is alig tudja előteremteni, és még adóznia is kell, tele vannak kölcsönökkel stb. Az örökös megváltás ügyében - a 1832-36-os orszgy. elveti a reformjavaslatokat. A javaslat legfőbb pontja az örökváltság volt: a jobbágy pénzzel megválthatja szabadságát. Az orszgyűlésen heves vita tört ki. Ekkor mondta el beszédét Kölcsey: a jobbágyság eltörlése nemcsak a jobbágyok, hanem az urak érdeke is, mert az megint lázadáshoz vezethet. A jobbágynak is kell hogy legyen tulajdona és szabadsága, mert csak akkor tekintheti hazájának az országot. A magyar nyelv ügyében - annak érdekében szól, hogy a feliratok, törvények magyarul íródhassanak Amikor megyéjében a maradiak győznek, Kölcsey visszavonul, lemond tisztségéről. Az országgyűléstől egy híres beszédével búcsúzik: Búcsú az országos rendektől- azért mond le, mert nem hajlandó a haladás ellen szólni. Nincs haza, nincs haladás. Alapgondolata: Az ország fejlődésének elősegítése, a visszahúzók elmarasztalása. Mikor lemond, Kossuth gyászhírként jelenti be, mert úgy érzi, egy haladó politikussal kevesebb lett az országgyűlésen. 6  Kölcsey utolsó művei Miután visszavonul, ismét megjelenik pesszimizmusa. A nemeseket hibáztatja az ország állapotáért. Rebellis vers (1838) - az osztrák önkényuralom ellen lázongó magyarokat nevezte a bécsi udvar rebelliseknek. Azt mondja a magyaroknak, hogy megérdemelte a nemzet a sorsát, mert nem használta ki a történelmi lehetőségeket (Wesselényi-összeesküvés, Rákóczi-szbh, a napóleoni felhívás visszautasítása). A nemesség újra meg újra elszalasztja a történelmi alkalmakat a haza szbságának kivívására. Zrínyi második éneke (1838) - címe az előzményre utal (Zrínyi dala). Párbeszédes jellegű. A nemzethalál képét mutatja be. A nemzet halálának közelségét befejezett tényként ábrázolja. - Itt most nem Istenhez, hanem a Sorshoz könyörög. Isten még talán kínálna kiutat, de a Sors nem. A Vándor helyett itt a Sorssal beszélget. A Sors megszemélyesített, a történelmi folyamat alapelve. A nemzetet akarja felrázni. Ha nem teszünk valamit, elveszünk, és senkitől nem várhatunk segítséget, magunkra vagyunk utalva. A Sors azt hirdeti, hogy a közösség felelős saját sorsának irányításában. - A vers párhuzamos szerkesztésű: 1. és 3. vsz: a Sorshoz könyörög, hogy óvja meg a hazát a külső és belső ellenségtől 2. és 4. vsz: a Sors kemény visszautasítása – a haza fiai nem szeretik eléggé a hazát, saját apró érdekeiket a közösségi érdekek fölé helyezik, ezért el kell pusztulnia a hazának, hogy különb népnek adja át a helyét. - Kölcsey szerint a nemzet feladata, hogy megvédje a hazát, mert ha nem védi meg, elpusztul. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837) - görög szó = intelem, buzdítás. A középkori latin nyelvű Szent István Intelmeivel rokonítható. Unokaöccse, Kölcsey Kálmán számára írta, akinek a neveléséről ő gondoskodott. Kölcsey élettapasztalatának összefoglalása. Nemcsak K.K.-nak, hanem a lelkes fiatalságnak is szól. Alapgondolata a haza és az emberiség szeretete. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. A tudásszerzésre és az anyanyelv fontosságára hívta fel a figyelmet: Helyeselte a tudásszerzést, ám figyelmeztet a felszínesség elkerülésére. A tudós munkája jelentős, ám a jelenkor ifjainak nem a múlttal kell törődniük. Jó tudni idegen nyelveket, ám az anyanyelvet a legalaposabban kell tudni, ápolni és művelni, nem elég csak gyermeki szinten ismerni. 7