A romantika Magyarországon - A reformkor

A reformkor Magyarországon az uralkodó osztály által a társadalom problémáinak megoldására tett erőfeszítések időszaka volt.

A reformkor célja a magyar gazdaság és társadalom fejlődésének előmozdítása, a nemzeti függetlenség megszerzése és a jobbágykérdés megoldása volt.

A "haza" és a "haladás" voltak a reformkor legfontosabb jelszavai, amelyek a nemzeti függetlenségért és a társadalmi fejlődésért való küzdelmet szimbolizálták.

A Szent Szövetség 1815-ben jött létre, tagjai voltak Ausztria, Oroszország és Poroszország. Célja a forradalmak elnyomása és a rend fenntartása volt.

Metternich herceg a Szent Szövetség egyik vezetője volt, aki a konzervatív politikát képviselte.

Az 1825-ös első reformországgyűlés célja a társadalom problémáinak megoldása, a nemzet fejlődése volt.

Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Eötvös József és Kölcsey Ferenc a korszak legfontosabb gondolkodói és vezetői voltak.

A magyar nyelv hivatalos nyelvvé válása szempontjából fontos volt a reformkor. A magyar nyelv tudásának fontosságára hívták fel a figyelmet.

Kölcsey Ferenc második költői korszakát a reformkortól kezdődő politikai aktivitás jellemzi.

Zrínyi dala a hazafias politikáról szól. A múltat a jelennel állítja szembe, és a nemzet bűneit ostorozza.

A Vándor a régi dicsőséget keresi, míg Zrínyi a pusztuló hazáról beszél. Ez a múlt és a jelen közötti ellentét.

Zrínyi dala azt mondja, hogy a magyar nemzetnek már csak a régi híre maradt fenn. A nemzethalál gondolatával fejeződik be.

A múlt dicsőséges emlékét feleleveníti, de a jelenből cselekvésre sarkall.

A Husztban a romos vár, az éjszaka és a kísértet romantikus képet alkotnak. Ez a költő első költői korszakát idézi fel.

A Huszt költemény klasszicista formában íródott, de a képei és a mondandója romantikus.

A Huszt költemény klasszicista disztichon formában íródott. Két részből áll: az első rész a romantikus képekhez kapcsolódik, a második rész a cselekvésre való felhíváshoz.

Kölcsey Ferenc korai írói tevékenysége. A "Tudományos Gyűjtemény" című folyóiratban tett kritikáival vált ismertté.

Szatmár megye vezetőségében kapott tisztséget aljegyzőként.

Szatmár megyei követként részt vett a pozsonyi diétán, ahol a szabadelvű ellenzék szónokává vált.

Kölcsey Ferenc költészetének első szakasza, melyet a pesszimizmus jellemez.

Az első szakaszban megírt költemény, melyben a magyar nemzet hanyatlását látja.

Kölcsey Ferenc legtöbb versében megjelenő téma, melyet a szerelemvágy, a magány, a boldogabb élet utáni vágy jellemez.

A vers fő motívuma az álomkép, a boldogabb életre való vágyódás.

Kölcsey Ferenc egyik legszemélyesebb műve, melyben keserűségét és a hiúság érzését fejezi ki.

Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera egyik megteremtője, a Pesti Magyar Színház karnagya volt. Legismertebb művei a Hunyadi László és a Bánk bán operák.

A reformkor irodalmának célja a nemzet öntudatra ébresztése, a dicső múlt és a sivár jelen szembeállítása volt. A romantika uralta az irodalmat, eleinte történelmi színezettel, honfoglalással és államalapítással.

A reformkor irodalmának fontos jellemzője volt a népiesség, a haza sorsáért való aggódás és a jobbágykérdés is.

A reformkor idején jelent meg az első kritikai realista regény, Eötvös József A falu jegyzője című műve.

A reformkor irodalmának fontos szereplői voltak a Kisfaludy Társaság tagjai, köztük Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy Ferenc.

A reformkorban új típusú folyóiratok jelentek meg, a divatlapok, melyek a nőket kívánták megszólítani, verseket, prózákat és divatképeket is tartalmaztak.

Kölcsey Ferenc volt a reformkor első nagy költője, politikusa és szónoka. Debrecenben tanult, majd Pesten kezdett el írni és politikai szerepet vállalni.

Kölcsey Ferenc himlő következtében részben megvakult, ami befolyásolta az életét és irodalmi munkásságát.

A reformkorban a múlt helyett a jelen problémáira kell koncentrálnunk, és a haladásért küzdenünk. Kölcsey hangsúlyozta a cselekvés fontosságát a haza jobbá tételéhez.

Kölcsey fontos üzenete, amely hangsúlyozza a társadalom fejlődésének szükségességét. Az embereknek aktívan kell részt venniük a nemzet építésében.

Kölcsey híres beszéde, amelyben felsorolja a Szatmár megyében élő parasztok nehézségeit, az adók megterhelését és az éhezésüket.

Kölcsey a jobbágyság eltörlését sürgette a 1832-36-os országgyűlésen. Szerinte nemcsak a jobbágy, hanem az urak érdeke is a szabadság megadása, mivel a jobbágyok lázadása előfordulhat.

Kölcsey a magyar nyelv ügyében elkötelezett beszédet tartott, amelyben a magyar nyelvű törvények és feliratok fontosságát hangsúlyozta.

Kölcsey búcsúbeszéde az országgyűléstől, amelyben a haladás ellen való fellépéssel szembeni ellenállását fejezte ki. Úgy gondolta, hogy a haza fejlődése a haladáshoz kötődik.

Kölcsey műve, amely az osztrák önkényuralom ellen lázongó magyarokat dicséri. Ebben a verses műben a hazafias lázadásban való hitet fejezi ki.

Kölcsey pesszimizmusa a későbbi műveiben újra megjelenik. A nemesség hibáztatását láthatjuk az ország állapotáért.

Kölcsey szerint a nemzet felelős saját sorsáért, és ha nem használja ki a történelmi lehetőségeket, el fog pusztulni.

A nemzetnek meg kell védenie magát a külső és belső ellenségektől.

A nemzet halálának oka: a nemzet fiai nem szeretik eléggé a hazát, önzőek.

A nemzet halálának közelségét befejezett tényként írja le Zrínyi, mint a Sors ítéletet.

Kölcsey Kálmánnak írt intelmek, amelyek az emberiség és a haza szeretetének fontosságát hangsúlyozzák.

Az anyanyelv fontosságára hívja fel a figyelmet, és azt hangsúlyozza, hogy a magyar nyelv ápolása és művelése a nemzet érdekét szolgálja.

A tudásszerzés és a felszínesség elkerülése: a tudós munkája fontos, de a fiataloknak a jelenre és a jövőre kell koncentrálniuk.

A külföldi nyelvek tanulása hasznos, de az anyanyelv alapos ismerete elengedhetetlen.