Magyar Honvédség feladatai PDF

## 2. Nemzet, nemzetállam, honvédelem ### A Magyar Honvédség feladatai - Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme - Nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása - Nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevéke...

## 2. Nemzet, nemzetállam, honvédelem ### A Magyar Honvédség feladatai - Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme - Nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása - Nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése **A honvédség legfontosabb, fegyverrel végrehajtott feladatai:** - Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme - A Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme - A szövetségi (pl. NATO-) és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek, békefenntartó és humanitárius feladatok teljesítése - Közreműködés a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában - A honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme - Közreműködés az Alaptörvény szerinti, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában - Talált robbanótestek mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok végrehajtása - Részvétel a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében, az államhatár őrzésében - Közreműködés a külföldön közvetlen háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok miatt bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában **A honvédség fegyverhasználat nélkül végrehajtott főbb feladatai:** - Közreműködés a katasztrófavédelmi feladatokban - Katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása (pl. munkagépek, fegyverzet nélküli harci járművek ideiglenes rendelkezésre bocsátása) - Részvétel az állami protokolláris feladatokban - Közreműködés a hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben ### Különleges jogrendekre vonatkozó közös szabályok A Kormány a különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezekről a lépésekről a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az illetékes parlamenti bizottságokat folyamatosan tájékoztatnia kell. A különleges jogrendet a kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha a kihirdetés feltételei már nem állnak fenn. A Kormány által különleges jogrend idején, a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelete a különleges jogrend megszűnését követően hatályát vesztí. ### Állampolgári kötelezettségek **A személyes honvédelmi kötelezettségek közé tartozik:** - a hadkötelezettség - a honvédelmi munkakötelezettség - a polgári védelmi kötelezettség ### Hadkötelezettség - Magyar állampolgárságú, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú férfiakra vonatkozik - Haddállapot elrendelésével vezethető be **A hadkötelezettség egy gyűjtő-, összefoglaló fogalom, mely magában foglalja:** - a szolgálati kötelezettséget - a megjelenési kötelezettséget (sorozáson, előírt orvosi vizsgálaton történő megjelenés) - a bejelentési kötelezettséget (minden olyan adat bejelentése, amely a behívhatóságot befolyásolja) - az adatszolgáltatási kötelezettséget (felhívásra a katonai szolgálattal kapcsolatosan kért adatok szolgáltatása) - Katonai szolgálatra alapesetben csak a 18-50 év közötti hadkötelesek hívhatók csak be, ha a katonai szolgálatra alkalmasak és nem áll fenn a behívhatóságukat akadályozó egyéb tényező - Az alkalmasság megállapítására a katonai szolgálatra való tervezés során kerül sor ### Honvédelmi munkakötelezettség - Csak hadiállapot kihirdetésével vezethető be - Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok részére - A kötelezettség 18-65 éves kor között terheli a férfiakat és a nőket - Vonatkozhat egyaránt fizikai és szellemi munkára is - A munkavégzést a kötelezettnek a számára kijelölt munkahelyen kell teljesítenie ### Polgári védelmi kötelezettség - Magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat terheli - 18 éves kortól addig terheli, amíg az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltik - Békeidőben is elrendelhető ### Vagyoni (gazdasági és anyagi) szolgáltatási kötelezettség - Az ország területén lakóhellyel rendelkező személyeket és szervezeteket állampolgárságukra való tekintet nélkül gazdasági és anyagi szolgáltatásra lehet kötelezni. - A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség és az egyéb rendvédelmi szervek (pl. rendőrség, katasztrófavédelem) igénybe vehetik a nemzetgazdaság technikai eszközeit (pl. teherautók, autóbuszok), a szolgáltatásokat (pl. pékáruval történő ellátás, mosatás), valamint ingatlanokat (pl. a katonák elszállásolásához szükséges épületek). - A gazdasági és anyagi szolgáltatásokat - amennyiben arra lehetőség van már békeidőszakban kijelöli a Magyar Honvédség, amiről tájékoztatást kap a tulajdonos - A gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételéért kártalanítás jár. ### Állampolgári kötelességek, különleges jogrend - A békét, a normál jogrendet valamilyen formában **veszélyeztető helyzetek** esetén rendelhetők el a békeállapottól eltérő, **különleges jogrendi helyzetek,** amelyeket Magyarország Alaptörvénye szabályoz. **Különleges jogrendi helyzetek**: - **Hadiállapot:** Háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély, külső fegyveres támadás vagy közvetlen veszélye, illetve a kollektív védelemre irányuló szövetségi kötelezettség teljesítése esetén hirdethető ki az Országgyűlés által. - **Szükségállapot:** Az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmények esetén, vagy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, súlyos, jogellenes cselekmények esetén hirdethető ki az Országgyűlés által. - **Veszélyhelyzet:** A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető természeti (árvíz, rendkívüli időjárási események - pl. özönvízszerű esőzés, vihar) vagy ipari katasztrófa esetén hirdethet ki veszélyhelyzetet .