A március 15-i pesti forradalom és a 12 pont PDF

**[A március 15-i forradalom eseményei és a 12 pont]** Pest-Buda kb. 180 000 lakosával ekkor már egyértelműen az ország legnagyobb városa volt. A polgári életforma kialakulását számos kávéház és színház jelezte, és pezsgő kulturális élet jellemezte. A korabeli írók, költők és további értelmiségiek...

**[A március 15-i forradalom eseményei és a 12 pont]** Pest-Buda kb. 180 000 lakosával ekkor már egyértelműen az ország legnagyobb városa volt. A polgári életforma kialakulását számos kávéház és színház jelezte, és pezsgő kulturális élet jellemezte. A korabeli írók, költők és további értelmiségiek szervezete (Fiatal Magyarország) évek óta határozott politikai véleményt fogalmazott meg. Gyökeres polgári átalakulást sürgettek és teljes szívből támogatták a reformeszméket. A nemesi és nem nemesi származású értelmiségiek, a leendő márciusi ifjak -- például Petőfi Sándor, Jókai Mór -- támogatni akarták az országgyűlésen küzdő politikusokat. Először egy nagyszabású aláírásgyűjtést terveztek. Amikor azonban március 14-én este megjött a bécsi gőzhajó a forradalom és Metternich bukásának hírével, úgy döntöttek, hogy másnap, 1848. március 15-én utcai tüntetéssel adnak nyomatékot a reformköveteléseknek. 12 pontban foglalták össze követeléseiket, Petőfi Sándor pedig megírta a híres Nemzeti dalt. Március 15-én reggel a Pilvax kávéházból kilépve még csak néhányan voltak, de rövidesen csatlakozott hozzájuk az egyetemi ifjúság. Néhány óra múlva pedig már közel húszezres tömeg vonult Pest utcáin. Landerer nyomdájához indultak, ahol lefoglaltak egy nyomdagépet, és a cenzor engedélye nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Amint a szabad sajtó első példányait kézről kézre adták az emberek, a város felbolydult. Délután három órára nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum előtti térre, ahol a szakadó eső ellenére legalább tízezres tömeg jelent meg. A lelkes és a cselekvésre kész tömeg a pesti városházára sietett, és rábírta a városi tanácsot arra, hogy csatlakozzon a követeléseikhez. A tüntetők ekkor elhatározták, hogy a hajóhídon átmennek Budára Táncsics Mihály börtönből való kiszabadítására. (Táncsicsot az előző évben börtönözték be az erőteljes hangvételű írásai miatt, amelyben azonnali, kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítást követelt.) A budai várban a katonák tüzelésre kész ágyúkkal várták a tüntetőket, de nem mert senki tűzparancsot adni nekik. Így a tömeg a zuhogó esőben akadálytalanul vonult át a hajóhídon Budára. Ahogy Petőfi naplójában később megírta: „A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala, és reszketni méltóztatott", és elfogadott minden követelést. Bár a pesti városi tanács és a helytartótanács is elfogadta a követeléseket, de ez alapvetően még nem volt elegendő a reformok ügyének győzelméhez. A lényegi döntés lehetősége Bécsben volt, ahol rövidesen elfogadták a javaslatokat. 12 pont