Magyarország 1848-1849. Reformkor. PDF

A REFORMKOR [[https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem\_6\_nat2020/lecke\_06\_016]](https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6_nat2020/lecke_06_016) **A reform kifejezés megújulást jelent.** A 19. század első felében világossá vált, hogy Közép- és Kelet Európa országai lemaradtak gazdasági fejlődésben...

A REFORMKOR [[https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem\_6\_nat2020/lecke\_06\_016]](https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6_nat2020/lecke_06_016) **A reform kifejezés megújulást jelent.** A 19. század első felében világossá vált, hogy Közép- és Kelet Európa országai lemaradtak gazdasági fejlődésben, városiasodásban a nyugati országoktól. a polgárosodás folyamata, azaz a középkori társadalmi viszonyok eltörlése sem történt még meg, sokan éltek a földesurak elnyomása alatt. **Több vezető politikus, arisztokrata felismerte, hogy modernizáló reformokra van szükség, ha azt szeretnék, hogy itt is meginduljon a gyors fejlődés.** **A reformkor időszakában (1830--1848)** a magyar nemesség vezető politikusai kidolgozták reformjavaslataikat és az országgyűléseken próbálták elfogadtatni azokat. **Az országgyűlés törvényhozó testületként működött, de a törvényeket csak akkor hajtották végre, ha a király is elfogadta.** **A jobbágykérdés és Széchenyi István programja** Széchenyi István gróf gazdag főúri családból származott. Harcolt a napóleoni háborúkban, majd beutazta Európát. A nyugati országok -- különösen Anglia -- fejlettsége nagy hatással volt rá. Hazatérése után életcélja lett, hogy a magyarországi viszonyokat megváltoztassa, és elősegítse a fejlődést. **1830**-**ban adta közre Hitel című munkáját, amelyben a reformok alapvető gondolatait és céljait fogalmazta meg.** Tulajdonképpen ezzel ő indította el a reformkort. **A reformkor fő célkitűzéseit legtömörebben a Himnusz szerzője, egyúttal országgyűlési követ, Kölcsey Ferenc fogalmazta meg: „Jelszavaink valának: haza és haladás."** **Széchenyi István gyakorlati alkotásai:** - **Magyar Tudományos Akadémia megalapítása** - **balatoni és a dunai gőzhajózás megindítása, illetve fellendítése** - **az óbudai hajógyár és a téli kikötő létesítése** - **Duna és Tisza szabályozása, hajózhatóvá tétele** - **Lánchíd: első állandó híd a Dunán** - **lóversenyzés elindítása** **1844-től kezdve az ország államnyelve a magyar: oktatás, törvényhozás, ügyintézés nyelve.** A nemzeti kultúra ébredése, megélénkült irodalmi élet jellemzi a korszakot. **A Szózat szerzője, Vörösmarty Mihály.** Ekkor jelentek meg és váltak először népszerűvé a fiatal Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór művei is. Az építészetben a **klasszicista stílus** vált uralkodóvá, az ókori építészeti megoldásokat (oszlopsorok, boltívek, kupolák) elevenítették fel. C:\\Users\\Melinda\\Pictures\\Screenshots\\Képernyőfelvétel (7).png A korszakban az összehívott országgyűléseken vált ismert politikussá Deák Ferenc, de **a korabeli reformpárti erők vezéralakja idővel Kossuth Lajos lett.** A Zemplén megyei Monokon született Kossuth jogi tanulmányait Sárospatakon végezte, majd ügyvédként Pesten és Sátoraljaújhelyen dolgozott. 1830-ban a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be a megyei politikai életbe. **A cenzúrát, azaz a kiadott újságok és könyvek vizsgálatát megkerülve magánlevél formájában küldte szét tudósításait az országgyűlések üléseiről a megyéknek, városoknak.** Ezért a bécsi kormányzat börtönbe is záratta. Később kiengedték és **a Pesti Hírlap szerkesztésével bízták meg**, hogy a cenzúra ellenőrzése alá kerüljön. Kossuth a lapot (és így saját magát is) népszerűvé tette. **Reformelképzelései: A jobbágyfelszabadítást (kötelező örökváltsággal), a közteherviselést, valamint a magyar ipar fejlesztését követelte.** Széchenyi István Kossuth tevékenységét aggodalommal figyelte. Félt ugyanis, hogy az érzelmekre ható politikai stílusa a francia forradalomhoz hasonló eseményekhez vezet. Vitájuk ellenére Kossuth felismerte Széchenyi nagyságát, és elismeréssel nyilatkozott róla, ő nevezte el Széchenyit a 'legnagyobb magyarnak'. **[A március 15-i forradalom eseményei és a 12 pont]** Pest-Buda kb. 180 000 lakosával ekkor már egyértelműen az ország legnagyobb városa volt. A polgári életforma kialakulását számos kávéház és színház jelezte, és pezsgő kulturális élet jellemezte. A korabeli írók, költők és további értelmiségiek szervezete (Fiatal Magyarország) évek óta határozott politikai véleményt fogalmazott meg. Gyökeres polgári átalakulást sürgettek és teljes szívből támogatták a reformeszméket. A nemesi és nem nemesi származású értelmiségiek, a leendő márciusi ifjak -- például Petőfi Sándor, Jókai Mór -- támogatni akarták az országgyűlésen küzdő politikusokat. Először egy nagyszabású aláírásgyűjtést terveztek. Amikor azonban március 14-én este megjött a bécsi gőzhajó a forradalom és Metternich bukásának hírével, úgy döntöttek, hogy másnap, 1848. március 15-én utcai tüntetéssel adnak nyomatékot a reformköveteléseknek. 12 pontban foglalták össze követeléseiket, Petőfi Sándor pedig megírta a híres Nemzeti dalt. Március 15-én reggel a Pilvax kávéházból kilépve még csak néhányan voltak, de rövidesen csatlakozott hozzájuk az egyetemi ifjúság. Néhány óra múlva pedig már közel húszezres tömeg vonult Pest utcáin. Landerer nyomdájához indultak, ahol lefoglaltak egy nyomdagépet, és a cenzor engedélye nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Amint a szabad sajtó első példányait kézről kézre adták az emberek, a város felbolydult. Délután három órára nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum előtti térre, ahol a szakadó eső ellenére legalább tízezres tömeg jelent meg. A lelkes és a cselekvésre kész tömeg a pesti városházára sietett, és rábírta a városi tanácsot arra, hogy csatlakozzon a követeléseikhez. A tüntetők ekkor elhatározták, hogy a hajóhídon átmennek Budára Táncsics Mihály börtönből való kiszabadítására. (Táncsicsot az előző évben börtönözték be az erőteljes hangvételű írásai miatt, amelyben azonnali, kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítást követelt.) A budai várban a katonák tüzelésre kész ágyúkkal várták a tüntetőket, de nem mert senki tűzparancsot adni nekik. Így a tömeg a zuhogó esőben akadálytalanul vonult át a hajóhídon Budára. Ahogy Petőfi naplójában később megírta: „A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala, és reszketni méltóztatott", és elfogadott minden követelést. Bár a pesti városi tanács és a helytartótanács is elfogadta a követeléseket, de ez alapvetően még nem volt elegendő a reformok ügyének győzelméhez. A lényegi döntés lehetősége Bécsben volt, ahol rövidesen elfogadták a javaslatokat.  12 pont  Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyülést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség! **[Az áprilisi törvények]** Miután az országgyűlési küldöttség visszatért Pozsonyba, lázas törvényalkotó munka vette kezdetét. A magyar rendek által megalkotott új, alapvető jelentőségű törvényeket az uralkodó **1848. április 11**-én aláírásával szentesítette. Ennek megfelelően a polgári átalakulás nem a forradalmakra jellemző erőszakos és zavaros módon valósult meg, hanem törvényes keretek között. Ezért nevezhetjük „törvényes forradalomnak". Az áprilisi törvények értelmében megtörtént a **jobbágyfelszabadítás,** megvalósítva a kötelező örökváltságot (a megváltás kifizetésére az állam vállalt garanciát). Megszűnt az egyházi tized és a robot, a jobbágytelkek pedig a jobbágyok tulajdonába kerültek. A saját földtulajdon megszüntette a korábbi helyzetet, és az emberekben öntudatot és büszkeséget ébresztett. A jobbágyfelszabadítás a parasztság nagy részét a forradalom mellé állította. Az áprilisi törvények érvényesítették a **közteherviselés** elvét: ettől kezdve a nemeseknek is adózniuk kellett. **Eltörölték az ősiség törvényét** is, így a nemesi birtokok is adhatóvá és vehetővé váltak. **Megszüntették a cenzúrát**, így érvényesülhetett a sajtószabadság. Mindenki szabadon közzétehette gondolatait, de a leírtakért felelősséget kellett vállalnia. Az áprilisi törvények megteremtették az alapot ahhoz, hogy Magyarország a polgári átalakulása során békésen fejlődhessen a továbbiakban. Ahogy Kossuth Lajos fogalmazott: „Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek." Az új törvények teljesen átalakították Magyarország államberendezkedését. Az ország megkapta a Habsburg Birodalmon belüli legszélesebb önállóságot -- szinte csak az uralkodó személye volt közös a birodalom többi részével (had-, pénz- és külügyek nem voltak teljesen pontosan rendezve). Rég várt módon **Erdélyt is hozzácsatolták Magyarországhoz**, azaz teljesült a 12 pontban olvasható „Unió" követelés (eddig a török kor óta Bécs külön irányította). A pozsonyi rendi országgyűlést felváltotta a **Pesten működő népképviseleti országgyűlés**. Míg korábban csak a kiváltságos rendek jelenhettek meg a törvényhozó testületben, innentől kezdve már a meghatározott vagyonnal rendelkező, huszadik életévüket betöltött férfiak is választhattak képviselőket származásra való tekintet nélkül. Vagyis így a módosabb parasztok is szavazhattak, vagy akár képviselőként is bekerülhettek a testületbe. **Az országgyűlés hozta a törvényeket, és ellenőrizte a kormány tevékenységét. A végrehajtó hatalmat pedig a Bécstől független magyar kormány gyakorolta Magyarországon.** **[A Batthyány-kormány]** Az első magyar kormány gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével alakult meg. Létrehozták a nemzetőrséget (rendvédelmi alakulat a „közcsend és belbéke" fenntartására), és megkezdődött a honvédség szervezése. A kormányban természetesen megtaláljuk a törvényes forradalom ünnepelt vezéralakját, Kossuth Lajost is -- ő kapta a pénzügyminiszteri feladatot. Nevéhez fűződik a magyar állam működésének és a későbbi honvédségnek a pénzügyi megalapozása, többek között a róla elnevezett Kossuth-bankók (papírpénz) kiadásával. A reformkorban szintén nagy hírnevet szerzett már magának Deák Ferenc, aki nagy tudású jogászként az igazságügyi miniszter lett. Széchenyi István az új kormány közlekedésügyi minisztere lett. A kormányban egy konzervatív főnemes, Esterházy Pál herceg is helyet kapott, a hadügyeket pedig egy hivatásos katonatiszt (a Magyar Tudós Társaság tagja), Mészáros Lázár ezredes, majd tábornok irányította. Az új magyar kormányt a nyáron, immár Pesten összeülő első, népképviseleti alapon választott országgyűlés megerősítette. A kormánytagok egytől egyig kiváló teljesítményt nyújtottak, hatalmas eredményeket elérve, hiszen egy teljesen új államszervezetet kellett létrehozniuk. **Az önvédelmi háború (1848-49-es szabadságharc)** A tavaszi törvényes polgári átalakulásra a Habsburg-kormányzat csak a kényszer hatására bólintott rá. A nyár folyamán a birodalom itáliai területein sikerült megszilárdítaniuk a helyzetet, elérkezettnek látták az időt, hogy Magyarországtól is visszavonják a tavasszal adott jogköröket -- főleg a hadügyi és pénzügyi önállóság terén. Az udvar ez irányú követelései miatt a Batthyány-kormány lemondott. Az udvar felbiztatta Jellasics horvát bánt arra, hogy hadserege élén fegyveres támadást indítson Magyarország ellen. (1848 szept.11) Többek között Kossuth Lajos kezdte el a védekezés szervezését, és toborzó körútja során a falvak, mezővárosok paraszti népét is mozgósította. A harcot az udvar által indított támadás robbantotta ki, így voltaképpen önvédelemről volt szó, ezt fejezi ki a hadsereg helyett alkalmazott honvédség kifejezés is. Jellasicsot 1848. szeptember végén (29-én) Pákozdnál sikerült feltartóztatni. A győzelem jelentősége óriási volt, a magyar vezetés időt nyert a védelem megszervezéséhez, az ingadozókat pedig meggyőzte, hogy érdemes kitartani. A Magyarországon élő nemzetiségek is szerették volna nemzeti önállóságukat megerősíteni. Nyelvhasználati jogot és területi autonómiát (önkormányzatot) akartak. A Batthyány-kormány nem teljesítette ezeket a követeléseket. Ennek a későbbiekben tragikus következménye lett, mert a bécsi udvar a magyarok ellen tudta fordítani a nemzetiségek egy részét. Előbb a Délvidéken tört ki a szerbek felkelése, majd ősszel fegyveres harcok kezdődtek Erdélyben a román felkelők és a magyar csapatok között. A kibontakozó harcok során az erdélyi magyar csapatok főparancsnoka a lengyel származású Bem József lett. A szeptember végi -- október eleji harcokban tűnt fel rátermettségével, tehetségével egy fiatal honvédtiszt, Görgei Artúr. 1848 végén uralkodóváltás történt, Bécsben lemondatták V. Ferdinándot, és helyére Ferenc József lépett. Ezután megindult a császári főerők támadása. Görgeit nevezték ki a Győr környékén állomásozó „feldunai" hadtest parancsnokává. Az erőviszonyokat mérlegelve a visszavonulás mellett döntött -- helyesen. Ennek következtében végül fel kellett adni Pest-Budát, és az országgyűlés Kossuth vezetésével Debrecenbe költözött. A Pest-Budára bevonuló császári főparancsnok letartóztatta Batthyány Lajost. 1849 elején Görgei célja innentől az volt, hogy a császári főerőket elvonja Debrecen megtámadásától. Ezekben a hetekben a honvédseregek a lengyel származású Bem József tábornok irányításával jelentős sikereket értek el az erdélyi hadszíntéren, szinte egész Erdélyt felszabadították. A tavaszi hadjárat 1949\. februárjában a magyarok veszítettek Kápolnánál. Ferenc József a győzelmet véglegesnek tekintette és kinyilvánította szándékát. Eszerint Magyarországot tartományi szintre süllyesztette volna, vagyis végleg fel akarta számolni a magyar önállóságot, be akarta az országot olvasztani birodalmába. Erre válaszul indult meg a magyar szabadságharc legdicsőségesebb és legsikeresebb időszaka, a tavaszi hadjárat. Az ősszel semmiből felállított, télen újjászervezett és megfelelően kiképzett honvédhaderő legyőzte Európa egyik nagyhatalmának főseregét. Ezzel Magyarország önerejére támaszkodva kivívta függetlenségét. Az eredeti terv szerint be akarták keríteni a császári csapatokat. Az 1849 áprilisában meginduló hadjáratban egymás után több csatában is legyőzte a magyar honvédhadsereg a császári erőket. A legnagyobb csata az isaszegi volt, de a császári csapatoknak a bekerítésből mindig sikerült kicsúszniuk. A magyar hadtestek Komáromig nyomultak előre, ahol feltörték az erődöt körülvevő ostromzárat, felmentve ezzel az ország egyik legerősebb erődjét. A magyar győzelmek hatására a megvert császári hadak az ország nyugati határvidékére vonultak vissza. A sikerek megkoronázása Buda visszafoglalása volt. A Függetlenségi nyilatkozat A tavaszi hadjárat első sikereinek tudatában 1849. április 14-én a debreceni református Nagytemplomban tartott nyilvános ülésen az országgyűlés Kossuth javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. E lépésektől azt is remélték, hogy az európai országok elismerik Magyarországot önálló államként. Kossuth Lajost ideiglenesen kormányzó-elnökké választották, aki államfőként az országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Megalakították a második felelős kormányt, Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével. A függetlenség kikiáltása kizárta a békés megegyezés lehetőségét a bécsi udvarral. A vereség és fegyverletétel A Habsburg Birodalom új császára, a fiatal Ferenc József és környezete a magyarokkal semmilyen engedményeken alapuló megegyezést nem volt hajlandó elfogadni. Már a Függetlenségi nyilatkozat megszületése előtt eldöntötték, hogy az orosz cárhoz fordulnak segítségért a magyarok leverése érdekében. Az európai nagyhatalmak elfogadták a helyzetet. A nyár folyamán 200 000 fős orosz hadsereg érkezett a magyar szabadságharc leverésére. Ez olyan túlerőt jelentett a Habsburg-haderővel együtt, amellyel szemben nem volt esélye a sikeres ellenállásnak, a magyar honvédhaderő mégis megpróbálta a lehetetlent. A terv az volt, hogy a különböző hadszíntereken küzdő csapatokat összevonják, és aztán külön-külön győzik le a benyomuló császári és orosz sereget. Az összpontosítás azonban nem járt sikerrel. A magyar erők nagy része a túlerővel szemben is bátran felvállalt harcokban fokozatosan felmorzsolódott. Így járt Bem erdélyi hadserege is, amely a sokszoros túlerő ellenére másfél hónapon át megakadályozta, hogy az oroszok kijussanak az Alföldre. A szabadságharc utolsó nagy csatáját Temesvárnál vívták a császári főerőkkel augusztus 9-én. A honvédsereg döntő vereséget szenvedett. Két nappal később Kossuth lemondott, a hatalmat Görgeinek adta át, majd elhagyta az országot. A Kossuthtól teljhatalmat kapó Görgei 1849. augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az oroszok előtt. Azzal, hogy nem az ugyancsak a közelben tartózkodó osztrákok előtt tette ezt, azt kívánta jelezni, hogy a magyar hadsereget nem az osztrák császár hadereje győzte le. Világos után a szétszórt magyar erők Görgei felhívására sorra megadták magukat. A Klapka György által a szabadságharc leverését követően még két hónapig védett komáromi erőd október 2-i feladása az ellenállás végleges lezárását jelentette. A magyar szabadságharc véget ért, kezdetét vette a megtorlás. A megtorlás -- Haynau rémuralma A kíméletlen megtorlás végrehajtója Haynau táborszernagy, a császári csapatok parancsnoka volt. 1849. október 6-án, Aradon kivégeztetett tizenhárom magas rangú katonai vezetőt (aradi vértanúk), Pesten pedig Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. A kivégzettek száma ítélet alapján százhuszonhárom volt, de szökevényként lényegesen több embert öltek meg. Ezrek kerültek börtönbe is. A közkatonákat, altiszteket több évre besorozták a császári seregbe, és a birodalom távoli tartományaiba vezényelték őket. Sokan kényszerültek bujdosni vagy külföldre menekülni, őket távollétükben jelképesen akasztották fel.