Érettségi tétel 1-10-g PDF

Summary

This document contains Hungarian high school level examination questions on Hungarian literature, focusing on Petőfi Sándor's landscape poetry and Arany János's ballads. It explores themes like Romanticism, national identity, and the depiction of nature.

Full Transcript

Ére ségitétel 1-10-ig 1. Petőfi Sándor tájköltészete és a romantika stílusjegyei 2. A romantika egyetemes művészettörténeti körszak a 19. sz. első felében. A roman (regény) latin szóból ered. Regényesebbé válik a művészet, tág teret ad a képzeletnek, álomn...

Ére ségitétel 1-10-ig 1. Petőfi Sándor tájköltészete és a romantika stílusjegyei 2. A romantika egyetemes művészettörténeti körszak a 19. sz. első felében. A roman (regény) latin szóból ered. Regényesebbé válik a művészet, tág teret ad a képzeletnek, álomnak, titokzatosságnak, képzeletnek. Kontrasztok, zeneiség, festőiség, érzelmek, népiesség, szabadság, szenvedélyek, hazafias érzések jellemzik. Legnagyobb magyar képviselői? Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor Romantika szereti a szabadságot, romantika szereti a falusi, vidéki környezetet, falut, tájat, természetet, a felvilágosodás városi jellegű. a szentiment. a népről az elnyomottakról szeret írni a szentiment. a nemzeti múlt keresését tűzte ki célul 1844-ben születik Versek című versgyűjteménye. Ebben az évben keletkezett a tájköltészet témakörének első kiemelkedő alkotása is, az Alföld. A szoros értelmében vett tájköltészet az európai irodalomban a felvilágosodás és a romantika szülötte, mely a leíró költészet egyik műfajcsoportja. Ekkor fedezik fel a költők a természeti környezet valós arculatát, s hogy ez saját képzelmeik, hangulataik kifejezésére alkalmasak. Az alföldi táj tájleíró költemények témája Petőfi révén teljesedik ki a magyar irodalomban, mely a szabadság és az otthon szimbóluma. Az Alföld kultusz már az 1830-as évektől kezdve jelentős volt a magyar irodalomban. Korábban Kisfaludyék és Berzsenyiék a Balaton-felvidéket tartották a magyar föld, a magyar táj szimbólumának. Az új tájeszmény a romantika vadregényes, kordon, ember nem lakta hegyvidékével szemben a délibábot ringató arany kalásszal ékes rónaság, az Alföld tengersík vidéke. Később ez a székely havasokra tevődött át. Amikor Petőfi föllép, már készen kapja a magyar Alföld ábrázolásának eszközkészletét. A táj jelentésköre kibővül: a szabadságot legfontosabb eszményként megfogalmazó költő számára az Alföld a szabadság tágasságának jelképe is. Főbb tájversei: Az Alföld (1844), A csárda romjai (1845), A Tisza (1847), A puszta, télen (1848), Kiskunság (1848). A Puszta télen: A romantika jegyei a versben: táj, falusi környezet, nemzeti múlt, szélsőségek, szabadság, érzelmek, hazafias érzés, szenvedélyesség, népiesség tt Mi a három nagy szerkezeti egysége? Új tájszemlélet, új látásmód található a tájleíró verseiben. Az Alföld a szülőföldje, számára ez a szeretet szimbóluma és a szabadság érzetének hirdetése. Nem közvetlen szemléletre épül a vers, otthon Pesten a szobájában idézi fel maga elé az Alföldet. Negatív ábrázolási mód, hogy mi nincs az Alföldön, így gondolhatjuk, hogy mi van. Most csend, fehérség, mozdulatlanság. Elégikus hangnemű költemény. Témamegjelölő cím.. Kulcsszó a hiány, nincsen, sem, nem (igék is tagadva)Szélsőséges érzelmek: „Hej” – népies felkiáltással kezdődik a vers. Szójátékkal indít – „mostan puszta ám igazán a puszta!”. A puszta először melléknév aztán főnév.Falusi életképek: felsorolja, hogy mi nincs télen az Alföldön: juhnyáj, pásztorlegény, dalos madarak, még csak egy prücsök sem hegedül.Szabadság jelképe: ezután a távolba tekint, egy hasonlatot használ – „Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,”. Minden kihalt, nincs élet a pusztán.Népies életképek: „Bemegyünk a tanyára. Csend van, a jószág sincs kint. A béres ráér, a csárda is üres.+ A vihar, a veszély megjelenése: Gondolatban újra kimegyünk, kint vihar van, csak a betyárt viszi a lova, veszély veszi körül „Háta mögött farkas, feje fölött holló.” Nemzeti sorsra utalás: Lemegy a nap, esteledik. Egy hasonlattal és megszemélyesítéssel zárul a vers „Mint kiűzött király országa széléről, / Visszapillant a nap a föld pereméről, / Visszanéz még egyszer / Mérges tekintettel, / S mire elér szeme a tulsó határra, / Leesik fejéről véres koronája.” Ez egy allegória. Az allegória egy kifejtett metafora, megszemélyesítés. Tehát hosszabban írja le a költő – esetleg egy egész versen keresztül – ezt a megszemélyesítést vagy metaforát. Petőfitől A Puszta télen vagy a Föltámadott a tenger… allegórikus költemény. Az Alföld A tájköltészet témakörének első kiemelkedő alkotása 1844-ben keletkezett. Keretes vers, műfaját tekintve óda. Lírai realizmus. Sablonok: gémeskút, betyár. Verseiből őszinteség sugárzik Az első két szakasz a kétféle tájideál szembeállításával indítja a verset. Kontrasztok, mint romantikus stílusjegyek. Szabadság a versben: Ezután a börtönéből szabadult sas metaforát fölhasználva a fent nézőpontjából kezdi láttatni az Alföldet. Nem az a lényeges, hogy mit láttat, hanem, hogy hogyan láttatja. A lírai én háttérbe húzódik, szerepe abban áll, hogy irányítja a látásmódot. Sajátos szerkesztési technikával él: kezdetben a horizontot kitágítja, diadalmas képeket láttat és fölülről a magasból, elhatárolódva szemlél, majd fokozatosan szűkíti a látókört, szinte egyetlen ponttá zsugorítva irányítja tekintetünket a szamárkenyér tövében pihenő gyíkokra.Ez az érzelmi azonosulás hívja életre a befejező versszak vallomását. Itt már nincs szüksége a Kárpátoktól való elhatárolódásra ahhoz, hogy az Alföldhöz való ragaszkodás Petőfi tájkölteményei a népköltészet áthasonításának végső eredményeit összegzik. Szerzőjük. A tájköltészet a nyelvtisztító erőfeszítés terméke.Petőfi az összes tájversében a haza szépségére hívja fel a figyelmet. Ha már egy ilyen szép hazánk van, akkor tenni is kéne valamit a felvirágzása érdekében – ezt sugallja Petőfi. A hazáért akár az életünket fel kell áldoznunk. 2. tétel: Arany János balladaköltészete bűnhődés erkölcsi súlyának mérlegelése ballada verses kisepikai, nép- és műköltésze műfaj. Az eseményeket, előzményket, okokat nagyrészt drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg. Cselekménye sűríte , a lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent elhagy, ami a lényeg szempontjából nem nélkülözhetetlen. Így előadásmódja szaggato ; az időbeli kihagyások, a térbeli váltások, az elhallgatás egyaránt jellemzi. A műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiéleze lelkiállapotokban, lélektani szituációkban ábrázolja, gyakran a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be. Legjellemzőbb témái a hűség és hűtlenség, féltékenység, házasságtörés, általában a szerelem problémái. A drámai építkezés leggyakrabban tragikus jellegű, nem kivételes azonban a komikus sem. A népballada kései műfaj, a középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekes formában élt, gyakori külső jegye a sor- és versszakismétlé A műballada Európában a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt. A ballada ugyanis eredetileg ősi népköltészeti műfaj. Greguss Ágost meghatározása, miszerint „a ballada tragédia dalban elbeszélve” kiválóan szemlélteti a romantikának a drámai, lírai és epikai jelleget egyszerre magába foglaló, jellegzetesen kevert műfaját. Tehát a romantikus ballada a három műnem határán helyezkedik el: cselekménye sűrített, a történet elbeszélésmódja szaggatott (epikus vonás), bizonyos részeit a balladai homály borítja; drámai jellegét a párbeszédes forma és rendszerint a tragikus téma adja; lírai jellegét pedig a dalforma és az érzelmekről szóló tartalom. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre – alkotásaihoz a skót, a kelta és a székely népballadákat, valamint a német műballadákat tekintette mintának. Ez a műfaj végleges megoldást jelentett neki válságkorszaka után, hiszen remekül el tudott rejtőzködni szereplői mögé. tt tt ti tt Első balladáit 1853-tól kezdte írni Nagykőrösön, ezek az úgynevezett „nagykőrösi balladák”. Ekkorra az országban kibontakozott a passzív ellenállás a császári hatalommal szemben. Az ellenállást irányító csoport Aranyt is magához vonta, s nézeteiket az ellenállást illetően részben magáévá tette. Ennek szolgálatába állította sorra születő balladáit is. Témáját rendszerint a történelem nehéz korszakaiból merítette, s ezzel is a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a nemzeti öntudatot, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni. Történelmi balladái ugyanis nagyrészt allegorikus jelentésűek. Arany nagykőrösi balladáit különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: Szerkezete szerint: o egyszólamú, lineáris (KÖRKÖRÖS IS.) (Ágnes asszony) o többszólamú, párhuzamos (Szondi két apródja) Arany balladáinak szerkezete újszerű: találkozunk párhuzamos szerkesztéssel, idősíkok váltogatásával, filmszerű vágással, a képzettársítások összekapcsolásával. Témája szerint: o történelmi balladák: tárgyukat főleg a 14-15. századból, az Anjouk, a Hunyadiak korából és a török korból merítette (Mátyás anyja, Szondi két apródja) o népéleti balladák (Ágnes asszony, Tengeri- hántás) o lélektani balladák: az általában tragikus végkicsengésű balladák középpontjában a lelkiállapot változásai állnak, az emberi lélek mélységeit járja be (Tetemre hívás, Ágnes asszony) Elő évek. Ebben a korszakban viszonylag kevés és igen különböző hangnemű balladát ír Arany. Ide sorolhatjuk a következő műveket: A varró leányok; A méh románca; Szőke Panni; Rákócziné; A honvéd özvegye. II. 1852-1857: A nagykőrösi évek tekinthetők a balladák a leggazdagabb forrásának. Pl.: Rozgonyiné; Török Bálint; V. László; Ágnes asszony; Bor vitéz; Szondi két apródja; Walesi bárdok, stb. - Arany olyan történelmi szituációkat választ ki, melyek párhuzamba állíthatók a levert szabadságharc utáni állapottal III. 1877: Ebben az évben születtek az Őszikék balladái. Ezekben elmarad a történelmi áthallás, a fő téma a népi hiedelmek világa, a bűn és bűnhődés A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre.ÁGNES ASSZONY (1853) Népi ihletésű lélektani ballada. Bűn — lelkiismeret, bűntudat — megőrülés (bűnhődés). Egyszólamú: az események időrendi egymásutániságban egy cselekményszálon bontakoznak ki. Nagykőrösi balladák éveihez tartozik, körkörös szerkesztés. Szerkezet: I. SZERK.EGYSÉG: Az első négy strófában — a „balladai homálynak” megfelelően — még csak sejthető valamiféle bűn, de csupán szórványos utalások történnek erre (a véres lepedő, a hajdú megjelenése). Pontosan az sem igen derül ki, hogy a kíváncsiskodó kérdésekre adott válaszok megtévesztő félrevezetések-e, vagy pedig a később megerősödő beteges rögeszme előjelei (valószínűleg az előbbiről van szó a 2—3., az utóbbiról a 4. versszakban). 1.vsz.: alaphelyzet 2-4. vsz: Ágnes asszony tettének kitudódása (néhány óra). Ágnes ügyetlen válaszai: eltitkolási szándék+zavartság (bűntudata van) - ez: előrevetíti a sorsát. II. SZERK.EGYSÉG. A következő terjedelmes szerkezeti egységben (5—19.) a színhely a börtön és a bíróság helyisége, az események azonban a lélekben peregnek. Arany finom eszközökkel, apró jegyek megfigyelésével festi a megőrülés belső folyamatát: az őrülettől való riadalmat, ennek gondos takargatását, majd a kezdeti kényszerképzetnek a teljes tébolyig való kibontakozását.A részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg. Agnes asszony bűne — szeretőjével együtt megölte férjét — csak ezekben a dialógusokban világosodik meg. 5-9. vsz: a börtönben töltött időszak a tárgyalás előtt (több nap). 10-19. vsz: a bírósági tárgyalás, középpontban az asszonyon elhatalmasodó őrület (rövid idő - de a mű leghosszabb része), 5-9. vsz: börtön: jelképes tér – össze van zárva a bűnével és a bűntudatával a személyiség széthullásának folyamata: a börtönbeli sötétség: az elboruló tudatállapot metaforája; a fénysugár: a tudat tisztaságához való ragaszkodás, a lelkiismeret- furdalástól való szabadulni akarás szimbóluma; Narráció: jelzi a megtébolyodást ( a viselkedés és a gondolkodás egységének megbomlását) pl.: Rémek tánca, Néz merően a balladai hős belső nézőpontjába való belehelyezkedést jelzik a dőlt betűs kiemelések (megőrülne, megbomlott, akkor éjjel) 10-19. vsz: Párbeszédes részek: Ágnes asszony bűne a dialógusokból derül ki – az őrület elhatalmasodásának folyamata megszakad a kapcsolata a külvilággal -tudata beszűkül: véres lepedő az asszony őrülésének mélyülése – „megbomlott” -haj, elme; „mosd fehérre mocskos lepled” (bírák) - fehér lepel = lelkiismeret III. SZERK.EGYSÉG. A 20. strófától kezdve a ballada visszatér a vers indításához, s hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba. Az idő megállíthatatlan múlását néhány motívum jelzi csupán: a ronggyá foszlott lepedő, a szöghaj (sötétbarna színű) őszbe fordulása, a finom arcon szanaszét megjelenő ráncok. (A 15. versszak metaforái szólnak arról, hogy Ágnes asszony milyen vonzóan szép fiatal menyecske lehetett). 20-26.vsz: Ágnes örökös kényszeres, rögeszmés cselekvésének bemutatása (hosszú évek) A rögeszmés lelkiállapot rögzülése - a meghasadt tudatállapot időtlensége Az idő múlását néhány motívum jelzi: őszülés, ráncok Mániákus mosás: a megtisztulás vágya. A tudatállapot változásait mutatják be: 1. vsz: a bűn feltehető ténye, annak eltitkolási szándéka derül ki. Véres-mossa / Lepedő ~ lepel ~ leplez!!! 20. vsz: a mosás már rögeszmés cselekvéssé vált: kóros tudatállapot-változás – erre utal, hogy megváltozik az 1. vsz szövege: „…Lepedőjét újra mossa: a folt eltüntetésének mániákus kényszere, a rögeszmés cselekvés állapottá rögzül a kényszeres cselekvés állapottá rögzülése az idő a végtelenbe tágul „futó hab” → „szilaj hab” (= a tébolyra utal) a külső (Ágnes élete) és a belső idő (jelenné rögzült állapot) megbomlik REFRÉN — szerepe: a drámaiság, a tragikus hangulat fokozása Jelentése: a hallgatóság vagy a beszélő érzelmi reagálását fejezi ki: könyörgés, sikoly, megdöbbenés, szánalomérzet Ágnes asszony (1853)Nagykőrösön írta a népi témájú balladát. Egyenes vonalúan fejleszti a történést, geszti tartózkodási alatt gyakran látott egy szótlan asszonyt, aki napestig mosottpatakban. Feltehetően ez volt élményforrása. A balladában személyes élmény, népköltészeti hagyomány ötvöződik arany művészi teremtőképességével. A harmadik egység tehát odakanyarodik vissza, ahol a cselekmény kezdődött. 3. Tétel ADY SZERELMI KÖLTÉSZETE – 1905-től Ady a Budapesti Napló munkatársa. – költészetének is alapmotívuma a szimbólum. – 1905-12 közt hét alkalommal is járt Párizsban. – 1906-ban jelent meg Új versek című kötete. – 1907-ben jelent meg Ady Vér és arany című kötete – 1908. január 1-jén indul a Nyugat című folyóirat. Ady kezdettől fogva publikál a lapban, amelynek főmunkatársa. Ugyanebben az évben jelent meg a Holnap antológia. Ady és a Nyugat: A Nyugat megindulása (1908. jan. 1.) a költő számára a biztos, védelmet is nyújtó bázist jelentette. Élete végéig főmunkatársa volt az irodalmi folyóiratnak, mely első számában a költő A Sion-hegy alatt című versét és A magyar Pimodán című életrajzi esszéjének első részét közölte. A Nyugat első szerkesztői – Ignotus (Veigelsberg-Ignotus Hugó, 1869-1949), Fenyő Miksa (1877-1972), Osvát Ernő (1876-1929) – olyan irodalmi folyóiratot indítottak útnak, mely céljául a szabad szellemiséget, a politikai függetlenséget, a modernséget és az esztétikai értéket tűzte ki, így „gyújtóhelyévé” válhatott a modern magyar irodalom képviselőinek. Ady Endre, A XX. századi irodalmi megújulásnak a határkövét a Nyugat című folyóirat jelentette, melynek első számát 1908. január 1-jén publikálták. Főszerkesztője Ignotus volt. Ady is az új folyóirat egyik vezéregyéniségévé vált. A Nyugat szellemében több író és költőtársával együtt új látásmódot képviseltek. Ady is a Nyugat első nemzedékébe tartozott, ahogy Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit és Karinthy Frigyes is. Az új stílus és új szellemiség adták Ady újszerűségét verseiben. Léda-versek három kötetben találhatók: Új versek – Léda asszony zsoltárjai Vér és Arany – Léda asszony aranyszobra Az Illés szekerén – Léda ajkai között Fordulópont következett be Ady életében, amikor 1903-ban megismerkedett a nála öt évvel idősebb férjes asszonnyal, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Felszínes kapcsolatai után végre rátalált az igazi szerelem. és gyötrelem, elválások és egymásra Ady szerelmi költészetében két fontos korszak volt, Adél és Boncza Berta, Csinszka, iránt, ki később felesége lett. 1. Léda-versek Vívódás. Héja nász az avaron: Műfaja: Dal Szimbóluma: A ragadozó héjapár, kettőjük szimbóluma. Szerkezete:1. Útra kelünk 2.Szállunk 3.Megállunk 4.Lehullunk Az idilli szerelem galambpárjával ellentétben ragadozó madarak fejezik ki Ady és Léda szerelmét. Szerelmük örökös küzdelem melybe mindketten belepusztulnak. Lédával a bálban: Műfaja: haláltánc Dal Szerkezete versszakonként: 1. A vidám bálterem küszöbén feltűnik a fekete pár. 2. Belépnek lefátyolozva, régi rózsakoszorúikat szétszórják, „bús csönd” van. 3. Táncba kezd a fekete pár. A fiatalok sírva, dideregve rebbennek szét. A vers azt érzékelteti: nincs igazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött ott lappang a boldogtalanság. Ellentétek: Fekete pár Ifjak, leányok Halál arc Sötét fátyol Sikolt a zene Bús csönd Elbocsájtó szép üzenet: 1.-2. versszakban sajnálja Lédát, mindig jelentéktelenebb volt Adynál. Megmagyarázza szakítást és értékeli szerelmüket. Nem volt szép szerelem számára, neki semmit sem jelentett ez a kapcsolat. Ady másokkal volt boldog és másokat szeretett. A Léda versek neki voltak címezve, de nem neki szóltak. 3. versszakban elmondása szerint csak sajnálatból maradt a nővel és csak önmagát szerette benne. 4. versszakban a kapcsolat elején Léda volt fönt, csakhogy Ady túlnőtt rajta. Eltaszítja magától Lédát, még az emlékeket is és a szakítás után semmivé válik. Csinszka-versek Második szerelme, felesége Boncza Berta (Csinszka) Házasságuk első évét Csucsán töltötték majd felköltöztek Pestre. Ebből a szerelemélményből már hiányzik a Léda-szerelem, az örök harc és nász küzdelme. Az embertelenné vált világban az oltalmat, a békességet keresi a költő a szerelemben, amely immár a csendes összetartozás érzését fejezi ki. Ady betegségének elhatalmasodása, öregedése és a világháború borzalmainak lappang a csüggedt, rezignált, megbékélt hangú szerelmi vallomások hátterében. Őrizem a szemed: Az öregedő férfi szerelmi vallomása, a társra találás vigasza, a háború közepette a védő óvó otthon békéje jelenik meg benne, nem a szerelmi szenvedély. Az egymást fogó kéz, az egymásra néző szem képe biztonságérzetet áraszt – sugallja a gondoskodó érzés kölcsönösségét. A felszín idillikus nyugalma mélyén, rejtve, titokban ott munkál mindannyiunk közös sorsa a halál közeledése is. Nézz Drágám kincseimre… Egyszerre szerelmi vallomás és számvetés, már nem a büszke Ady hanem a kiábrándul 4. tétel: Babits Mihály, a prófétaszerep vállalása Feladat: „ A próféta sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek? „ Babits Mihály NYUGATOS!!! A prófétaszerep vállalása Babits Mihály költészetében A 20. század első felében megjelenő modern irodalmi irányzatnak a lírában Ady mellett kiemelkedő képviselője volt Babits Mihály is. A magyar költészetbe viszont másképp hozott újat, mint kortársa. Kezdetben kedvtelésből írogatott, tehetségére barátai hívták csak fel a figyelmét. Idegenkedett attól, hogy a társadalom elé kiálljon és vállalja a közszereplést. Babits tudós költő, „poeta doctus” szeretett volna lenni, aki olyan témákkal foglalkozik, amelyekkel szerinte egy művésznek foglalkoznia kell. Ezekben a versekben szembeszállt a tömegízléssel, az értő olvasóhoz kívánt szólni. A soha meg nem elégedést, a mindenség megismerését tűzte ki célul. A l’art pour l’art irányzat, a szubjektív nézőpont költészete első időszakára volt jellemző. Ez a gondolkodásmód legerősebben A lírikus epilógja című versében tűnik fel. Ebben a vallomásszerű, énközpontú, filozofikus témát boncolgató szonettben felfedezi, hogy önmagába van zárva, és nem tud saját korlátai közül kitörni. „Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam.” Az egyetlen kitörési kísérlet a vágyakozás, de ennek csalfasága és hamissága megakadályozza a lírai ént célja elérésében. Saját maga kíván versének középpontjában állni, mintha a megismerő és megismerendő ugyanaz lenne: „mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa.” Az első világháború kitörésének híre viszont kikényszerítette a politikai küzdelmek színterére. Tiltakozott az értelmetlen vérontás ellen. A Játszottam a kezével című vers gondolatáért, miszerint egy nő kisujjáért többre lenne képes, mint több királyért, hazafiatlansággal vádolták meg. A Húsvét előtt, majd a Fortissimo című versei is nyílt háborúellenes gondolatokat tartalmaztak. A költő viszont a folyamatos zaklatások, a perbe fogása, nyugdíjától való megfosztása és az írótársaságokból való kiközösítése után kénytelen volt megfutamodni. Visszavonult a „kultúra őrtornyába”. Az elzárkózás, elszigetelődés fogalomköre még erősebb lett költészetében. A sziget motívum alapját A gazda bekeríti házát című költeménye mutatja be. Babits irodalmi szempontból volt inkább aktív. A világháború utáni forradalmak alatt vitatható a politikai aktivitása. Nem remélt a forradalmaktól javulást, inkább a szellem erejében hitt. Trianon után a nemzeti tragédia és az újabb világkatasztrófa látomása elkomorította hangulatát. Ekkortól kezdett rájönni, hogy a költő nem vonhatja ki magát az eseményekből. A 20-as évektől írásaiban fokozatosan előtérbe került a prófétaszerep, mely a betegsége miatti halálélményhez is szorosan köthető. A Cigány a siralomházban című versben már megjelenik a közösség, a „mi” fogalma. Az első három versszak számot ad eddigi életéről. A távoli múlt a klasszicista, könnyed hangvételű műveit jelenti. A közeli múlt, pedig a háborúellenes impresszionista és expresszionista verseket. Ezeket párhuzam köti össze, mivel ekkor még fenségesnek találta a költészetet. A jelen mindennek ellentéte, a kezdeti könnyedség, harsányság eltűnt verseiből, komor hangulatot áraszt. A gondolatok a következő részben a közösség fogalmára terelődnek, már nem önmagáról ír. Hirdetés „Nem magamért sírok én: testvérem van millió” A szegény, kisemmizett emberek számára már az öngyilkosság is megoldásként kerül elő. A műfaj ars poetica. Ebben a szomorú világban elutasítja a könnyed költészetet. A költő a cigány alakjával azonosul, a versei épp oly riadtan muzsikálnak, mint a cigány a siralomházban. Babitsnak a Jónás könyve volt az a műve, melyet kifejezetten a prófétaszerep vállalása miatt írt 1937 és 1938 között. Politikai hátterét az Anschluss adja, vagyis Ausztria lerohanása. A magyar politika is közeledett az egyre agresszívvá váló Németország felé. Mindezen események és gégeműtéte sarkallták arra, hogy elszánja magát a mű megírására. Műfaját többféle szempont alapján meghatározhatjuk. Lehet ars poetica, elbeszélő költemény, szellemi önéletrajz, példázat, vagy parafrázis is, hiszen egy bibliai történet sajátos átdolgozása. Jónás feladata azonos a költői feladattal, így mintha saját életét is végigtekintené. A költemény négy részből áll. Az elsőben Jónás elmenekül a feladata elől, mellyel az Úr bízta meg, és hajóra száll. A második rész a cethal gyomrában töltött három napról szól. Jónás szemrehányást tesz az Úrnak, de végül belenyugszik a feladatába. A harmadik egységben elmegy Ninivébe prédikálni, de csak kinevetik és kicsúfolják. Megátkozza a várost. Az utolsó rész a tökfa alatt zajlik, Jónás a város pusztulására vár 40 napig, de nem történik semmi, ezért elárulva érzi magát. Isten és Jónás közötti dialógus magyarázza el, hogy mégis voltak, akik hallgattak a vátesz beszédére, és Isten ezért kegyelmezett meg a város népének. Az Úr érvelése szerint Ninive városának pusztulása Istent is legalább annyira lesújtaná, akárcsak Jónást a tök elszáradása, melyért nem munkálkodott és mégis oly kedves volt neki. Sok eltérés található az Ószövetségben leírtakhoz képest. Például a Bibliában Jónás maga kéri, hogy vessék a tengerbe, Ninive népe, pedig megtér, itt viszont kinevetik. Babits sokkal részletesebben mesél el bizonyos eseményeket, mint a Biblia (vihar, bálna). Jónás története példázat, hogy a bibliai történetek a XX. századi olvasókhoz szóló erkölcsi tanúságot is hordozhatnak. Babits önkritikáját is megfogalmazza, mely egyben új ars poeticája is: a prófétaszerepet vállalni kell, a költő nem hallgathat, ki kell mondania az igazságot: „mert vétkesek közt cinkos aki néma Atyjafiáért számot ad a testvér:” Fontos tanulság, hogy lehet jogos az erkölcsi felháborodás a világ romlottsága miatt, de jogtalan a világ pusztulását követelni. A költő kötelessége a tiltakozás, de nincs joga ítélkezni: „A szó tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.” Babitsnak nehéz volt szembenéznie gyengeségeivel, félelmével és hiányosságával. Ezért művét iróniával és groteszk humorral írta meg, melyek nélkül csak nehezen tudott volna azonosulni Jónás alakjával. Jónás bemutatását a szóhasználat teszi ironikussá, különböző nyelvi rétegekből való szavak találhatók egy mondaton belül is, régies, ünnepélyes, szép és durva köznyelvi kifejezések. (Ilyenek: rühellé a prófétaságot; a fene vizen át; kiálts a keserves istenedhez; fogjátok és vigyétek ezt a zsidót; sós hús lett belőlem; szeme vérbeforgott; olyat bődült bozontos szája stb.)1939- ben írta függelékként költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához, Istenhez intézett fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros egységben a beteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik. A következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas versmondat, mégis bizakodik. Bátran és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti. Most már nem rest, hanem fáradhatatlan szolgaként követi az Isten parancsait, sugalmazását, egészen addig, amíg teheti. „vagy míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.” Babits alkatánál és egyéniségénél fogva is idegenkedett attól, hogy a társadalom elé kiálljon, és olyan költő legyen, aki a közösségért ír. Kissé gyáva, hiú ember volt, de mindezek ellenére mégis jeles egyéniség, hiszen gyengeségeit félre tudta tenni, és vállalni tudata a költő igazi feladatát, a próféta szerepét. 4. tétel: Vörösmarty Mihály hazafias költészete 1. A magyar romantika jellemzői 2. Vörösmarty pályaképe 3. Vízió 1. A magyar romantika a magyar nemzettudat megszületésének időszaka. Ebben döntő szerepet játszottak a művészetek, különösen az irodalom, így a korszak irodalma mai nemzettudatunkra is nagy hatással van. Ebben az időszakban indult el a német mellett a magyar nyelvű színjátszás is az országban. 1837-ben pedig létrejött az első állandó magyar színház, a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti Színház elődje. A magyar drámairodalom első világ- irodalmi rangú remekműve, Katona József Bánk bánja szintén történelmi témát dolgoz fel. Katona a drámát egy 1814-es pályázatra írta. 2. Kölcsey Ferenc elsősorban a Hymnus költőjeként él a köztudatban, a tudományos igényű irodalomkritika hazai meghonosítójaként, a reformkori politikai élet kiemelkedő személyiségeként és a nyelvújítás egyik élharcosaként is kitüntetett helyet foglal el kultúrtörténetünkben. Költőként indult – pályája Csokonai, majd Kazinczy vonzásában formálódott. Legnagyobb hatású műve a Hymnus, amely abban az időszakban született. 3. Vörösmarty Mihály nemzeti eposza, a Zalán futása révén került be a köztudatba, majd rövidesen a fiatal romantikusok egyik vezéralakjává vált, aki részt vett a Kisfaludy Társaság és az Athenaeum folyóirat alapításában. A Szózattal Vörösmarty is a Hymnushoz hasonló szimbolikus jelentőségű nemzeti költeményt alkotott. Az ugyancsak keretes szerkezetű vers szónokként beszélő lírai énje a nemzethalál képeit felvillantva szólítja fel a magyarságot a haza iránti hűségre. 4. Vörösmarty gondolati költészetének legjelentősebb alkotásai, A Guttenberg- albumba és a Gondolatok a könyvtárban. A költő kései rapszódiáit (A vén cigány, Előszó) merész, egyedi képalkotás, a bukott szabadságharc árnyékában is egyetemes érvényű problémafelvetés jellemzi. Vörösmarty drámai költeménye, a Csongor és Tünde Szózat I. Vörösmarty Mihály költészetében új korszakot nyit, a hazafias ódák sorát. Első változatát 1835-ben írta, később átdolgozta és véglegesen 1837-ben az Aurorában jelent meg. Keletkezés háttere: 32-36-os országgyűlés, lendületesnek ígérkezett. A célja a társadalom gyökeres átalakítása, ám törekvéseik nem teljesednek be, mert a Habsburg kormányzás feloszlatta az országgyűlést. Perek sorozata indult meg – Kossuth, Lovasy per. A Szózat hangvétele nem pesszimista, a címe is ezt tükrözi “Szózat” – felszólítás, erkölcsi buzdító beszéd. A végkicsengése az, hogy ilyen körülmények között is helyt kell állni. Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi. 5. FELADAT 6. A vers keletkezése 1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot. Szakadás lett a bécsi udvatr és a magyarság kozott. A cím értelmezése és a vershelyzet A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes. Szerkezet Szónoki beszéd A Szózat felhívás a magyar nemzethez, és ez alakítja ki a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet. A szónoki beszéd részei: a hallgatók megszólítása, a cél kijelölése, és a meggyőzéshez szükséges érvek felsorolása, valamint a cél megvalósításának eredményei. A megszólítás E/2. személyű (légy híve), vagyis mindenki úgy érezheti, hogy személyesen hozzá szól a költő. A cél kijelölése: áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell. Következnek a meggyőzés érvei. Az apák tettei, és vére, amelyet ennek a földnek a megszerzéséért és megtartásáért ontottak ki (ez a föld, melyen apáid vére folyt; elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt). Ha erről megfeledkezünk, akkor őseink hiába éltek és haltak meg (az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért). Múlt:Történelmünk nagyjait idézi fel, akik dicsőséget hoztak a magyar népnek (Árpád, Hunyadi). Jövőképből kettő:.Az egyik akkor következik be, ha mindenki megteszi, amit a haza követel tőle. Ekkor egy boldog, szép országban élhetnek az emberek. Vagy!A másik jövőkép a pusztulásé. Így kerül sor a felhívás megismétlésére: itt élned, halnod kell. Keretes vers: A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható. B/1. rész: A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze). B/2. rész: Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belől B/3. rész: A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála. 1. 2 KERET 2. vsz 3. Múlt 3 4. (dicsőséges nemzeti múlt) vsz 5. 6. 7. JELEN 4 8. (Küzdeni kell) vsz 9. 1 0. JÖVŐ 11 3 (Látomás=vízió; kétféle. vsz jövőkép) 1 2. 1 3. 2 KERET 1 vsz 4. Műfaj A vers műfaja óda. A hazafias eszmék egyik legszebb verse. Stílus A Szózat stílusa romantika. A romantika aktív irányzatát képviseli. Nem istenhez fohászkodik, nem imádkozásra buzdítja az embereket, hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben. A romantika jellemzői közül megtalálható a versben a nemzeti múlt bemutatása (honfoglalás), a kivételes jellemek (Árpád, Hunyadi). Az ellentétek (bölcső-sír, élned-halnod, jobb kor- nagyszerű halál,) az emberek meggyőzését szolgálják. A festőiséget a hatalmas tablóképek adják. Ezek a tablók az egész nemzetet állítják elénk, harcok és vér közepette. Rím, ritmus A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - ) Rímei félrímek (x a x a ) Összegzés 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre. Ezt a pályázatot Egressy Béni nyerte. Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- -- 4. Vízió 5. A nemzet boldogulásának vagy a nemzethalálnak a víziója. A szabadságharcos múlt áldozatai, a progresszív törekvések, A nemzeti lét megteremtése élet és halál, lét és nemlét kérdésévé válik: ------------------------------- 5. ) József Attila korai és kései hiányversei Személyes élete 1. Szeretethiány jellemzi személyes életét is 2. Korai versei a 20-as években keletkezetek, melyek legismertebb verse a Tiszta szívvel c. vers a. anya, apa és szeretethiány, éhezés. Az alapszükségletek hiánya. Lázadás Isten, haza, Apja elhagyja a családot, így félárva lesz. Anyja keveset tudott foglalkozni velük, rengeteget dolgozott, hogy eltartsa gyermekeit Gyermekkorát magány jellemezte Dacos magatartásforma a gyermekkorára vezethető vissza Feszült viszony anya és gyermeke között Öcsödi tartózkodás – nevelőszülőkhöz kerül, az Attila nevet megkérdőjelezik és Pistának kezdik szólítani a.Megaláztatások b.Anyja halála 1919-ben (ekkor 14 éves a költő) Makói időszak, gyámja Makai Ödön viseli gondját Korai verseiben a NINCSEN APÁM SE ANYÁM kötetében találhatjuk a Tiszta szívvel c. kifejező versét (elemzés) Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom…stb. 1925. márc. Keletkezése és fogadtatása József Attila 1924 őszén beiratkozott a szegedi egyetemre magyar-francia szakra. A fiatal költő sok nehézséggel küszködött a Szegeden töltött idő alatt. A legsúlyosabb problémát az anyagi helyzete jelentette. Leveleiben gyakran panaszkodott, hogy nincs pénze ételre. A költeményeiért kapott csekély tiszteletdíjat albérlete fenntartására kellett fordítania. Verseit sem fogadta a szegedi művészvilág és kulturális elit egyforma lelkesedéssel. A bántó, elmarasztaló kritikák szintén megviselték az költőt. Mindezek a problémák megjelennek verseiben is, így a Tiszta szívvel címűben is. A Szeged című napilap közölte a verset 1925. március 25-én. Ennek megjelenése jobboldali körökben botrányt robbantott ki; a Szegedi Új Nemzedék 1925. március 29-i számában két cikkben is támadták a költőt. Horger Antal professzor március 30-án magához hívatta József Attilát, és két tanút is megjelentetett. Az egyik tanú szerint a következőképpen történt az eset: „Kérem, József úr – mondja Horger –, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy nincs istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl… középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. – De professzor úr, mikor én ezt a verset írtam, már három napja nem ett… – Kérem (ezt a kérem-et igen élesen dobta közbe, elvágva Attila szavát), a verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni.” József Attila ezután elhagyja a szegedi egyetemet, és Bécsben folytatja a tanulmányait. Bár a költő versei és önéletrajza alapján úgy tűnik, hogy József Attilát kirúgták az egyetemről, egyetlen hivatalos dokumentumot sem találtak fegyelmi tárgyalásról, amelynek ez lett volna a határozata. A költő, ha akarja, befejezhette volna itt a tanulmányait, ám sértett önérzete és csorbát szenvedett büszkesége ezt nem engedte számára. Tiszta szívvel c vers Témája: lázadás, mivel semmije sincs, kötelessége sincs. 1. versszak A versszak teljesen dísztelen, nincsenek benne jelzők, szóképek. Kilenc tagadószó, 8 főnév és egy ige foglalja össze mindazt – negatív képalkotással (tagadó formában), ami József Attila életéből hiányzik. - Isten: minden keserűségért Istent okolja, ami az életében történt - Haza: József Attila nem tartja hazájának azt az országot, amelyik engedi, hogy ennyi nyomorban és szenvedésben legyen része. - Család: az apja a költő gyermekkorában elhagyta a családot, ami a Mama halála után végképp felbomlott. Gyámjával éppen összeütközések sorozatát éli meg a tanulás, a foglalkozás-választás miatt. Egyetlen mondatban, egy egyszerű felsorolásban megtagadja mindazt, ami ebben a korban szent és sérthetetlen volt: Isten! Haza! Család! – hirdette a Horthy-korszak a jelszót. (Így aztán nem csoda, hogy a jobboldal olyan heves ellenkezéssel fogadta a verset.). 2. versszak A második versszakban jelen állapotát mutatja be (Harmadnapja nem eszek). Az aranymetszés pontjában 180 fokos fordulatot vesz a vers. A tagadást felváltja a birtoklás: az egyetlen dolog, amivel rendelkezik, az a fiatalsága. A fiatalok lendülete, amellyel világokat lehet megváltani – s ezt felkínálja eladásra. Ehhez a gondolathoz más irodalmi példák is álltak előtte. Legismertebb Goethe Faustja. Faust egy öregedő tudós, aki eladja a lelkét az ördögnek egyetlen boldog pillanatért cserében. 3. versszak A 2. és a 3. versszak közötti hangzásbeli átmenetet az alliteráló -h hangok biztosítják (húsz, hatalom, hogyha, hát). Ebben a versszakban válik világossá a fausti gondolat. Kinek lehet eladni a lelket? Hát az ördögnek. Ekkor írja le az első jelzős szót a költő: "Tiszta szívvel betörök". A tiszta szívű és a gyilkos ember között ellentét feszül. A nincstelenség gondolata dacot csihol a költőben. Ha Isten és a haza nem segít rajtam, nem vagyok köteles betartani a szabályait sem. Így oldja fel a paradoxont a költő saját maga számára. 4. versszak A 4. versszakban lakonikus számvetés készül a feltételezett gyilkosság következményeiről: „Elfognak és felkötnek”. És a tiszta szívű ember a halálban is különleges lesz: áldott földbe temetik, és szíve helyén virág nő. Ám ez a virág halált hoz erre a világra. Mintha még halálban is megátkozná azokat, akik a bűnbe és halálba kergették őt. A vers akusztikailag is nagyon árnyalt. A magas magánhangzók világossá, tisztán csengővé teszik ezeket a sorokat, alátámasztva a tiszta szívű ember képét. Stílusa Két stílus ötvöződik a versben. 1.) Népköltészet A vers négysoros versszakokból épül fel. Ütemhangsúlyos verselésű, páros rímek találhatók a sorok végén. Az utolsó versszakban a betyárdalok hangvétele köszön vissza: a társadalom ellen lázadó szegénylegényeket elfogják és kivégzik. Ám a betyárok még haláluk után is bosszút állnak: gyilkos növény nő a sírjukon. A néphagyomány szerint az akasztófadombon növő mandragóra különösen hatásos a rontó varázslatokban. 2.) Expresszionizmus A versben megtalálhatóak az expresszionizmus jellemző jegyei. Elsőként a szubjektív életérzés (a negatívumok felsorolásával az árvaságát, hontalanságát fejezi ki, amelyen még a hit sem segít - ezért azt is megtagadja). A dinamikus akarat vezeti a költőt az embert is ölök kijelentéshez. Ehhez kapcsolódik a merész képzettársítás: tiszta szívvel ölök. Megtalálható a nyelvi korlátdöntés is: a „harmadnapja nem eszek” kifejezésben az ikes igét a nyelvtani szabályokkal ellentétben ragozza. Verselése: Páros rímű, hangsúlyos verselésű: kétütemű 7-es 4/3 FELEZŐÜTEMŰ ------------------------------------------------- Kései versei ( 30-as évek) létösszegző versek. Hiány: nem lehet boldog jövő a múlt hiányai miatt - - uralkodóvá válik a három idősík, ezeket ok-okozati összefüggésbe állítja -> múlt+jelen kudarca= nem lehet boldog jövő - időszembesítő versek, és önmegszólítás jellemzi -> létösszegző - eredetileg nincs címük, az utókor adta Elhibázottnak érzi életét, nem felelt meg különböző szerepeiben, hibásnak érzi magát. Utolsó vershármasa 1.Tudod, hogy nincs bocsánat…kezdetű költemény, melyben önmagát szólítja meg a költő-> önmegszólító verstípus. A vers kulcsmondata: “ Légy, ami lennél: férfi.” Az első 4 versszakban felszólítások sora fejti ki azt, hogy ezt miképpen is kéne megvalósítania, amit nem tudott.5. Versszaktól a múlt emlékeit veszi sorra,s ezek közül is a rossz élményeket. Érdekes a mű bűnfogalma: azt tartja legnagyobb véteknek, ha az ember nem tölti be életében azt a szerepet, amit kéne, amit neki szántak. Így József Attila is bűnös: soha nem volt jómódú, családapa, igazi férfi, s ezért magát vádolja. A Karóval jöttél… kezdetű létösszegző vers idő- és értékszembesítő költemény: a karó jelképes a versben, lehet támasz és ütőeszköz is. A Talán eltünök hirtelen… című vers időszembesítő költemény: a múltat, a jelent és a jövőt hasonlítja össze. A mű a jövő víziójával indul, melyben József Attilának nincs helye. 1.( Jövő)Életét a vadnyomhoz hasonlítja, mely az idők során elkopik, eltűnik. Majd magát vádolja: úgy érzi, hogy elpazarolta életét. A 2. versszakból (Múlt) megtudjuk, hogy már gyermekkora sem volt felhőtlen, korán megismerte a nélkülözést és a kétkezi munkát. A 3. versszakban (Jelen) megbánja bűneit: József Attila a bibliai tékozló fiú szerepébe bújva kér bocsánatot erkölcsi vétkeiért. A különbség azonban az, hogy míg a tékozló fiú életében bocsánatot nyert, a költő számára azonban ezt csak a halál hozhatja meg. Az utolsó versszakban az ifjúságot azonosítja a zöld vadonnal, s szembeállítja a megmaradt, mostani életét jelképező zörgő ágakkal. A vershármas utolsó tagja az Íme, hát megleltem hazámat…kezdetű vers. A költemény látszólag pozitívan indul: a költő végre meglelte hazáját. Ám ez a haza a sírhelyre szűkül le, s az utolsó sor feltételes módja ismét jelzi József Attila reménytelenségét. az értékrendek teljes felborulását jelzik. A 4-5. versszakban az elmagányosodás gondolata tűnik fel: hiába voltak körülötte emberek, mégis egyedül érezte magát. Az 5. versszakban teljes pesszimizmus keríti hatalmába, már halálát is hasztalannak tartja. Az utolsó versszakban az évszakok felsorolásával az emberi élet szakaszait veszi sorra, s ezek közül a telet, a halál szimbólumát emeli ki legszebbnek. A költemény egy jókívánsággal zárul: másoknak családot, melegséget kíván, s ezzel saját boldogságáról teljesen lemond. Így kívánja jelezni, hogy bár az ő élete véget ér, de az emberiség tovább él. 7. Balassi és a reneszánsz A reneszánsz és a humanizmus A reneszánsz eszmények bölcsője Itália, maga a reneszánsz egy korstílus, kb. 1350- es évektől 1600-ig tart.A szó francia eredetű, újjászületést jelent. Az ókori eszmék és minták születtek újjá. A reneszánsz nagy fellélegzés a középkor után. Ebben a korstílusban a középkor világi művészete felerősödött. A reneszánsz a középkorhoz képest nagy változást jelent, hiszen a reneszánsz műveltség célja a harmonikus ember kiművelése. Megnőtt ez egyéniség szerepe, újra felfedezték mindazt, ami a földi életet széppé és teljesebbé teszi: a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természetet, az emberi test és a művészetet. Fontosnak tartották a műveltséget, az oktatást, legfőbb jellemzői: szabadság, világosság, harmónia, kiegyensúlyozottság, kulturáltság és humanizmus. A reneszánsz Magyarországon A reneszánsz Európában az 1350-es évektől az 1600-as évekig tartott. Magyarországon mintegy 100 évvel később Mátyás király udvarában jelent meg. A magyar reneszánsz első korszakát a 15. században élte. Szűk körre terjed ki, egy- egy humanista kör köré csoportosul, például Mátyás udvara, Nagyvárad. A magyar reneszánsz latin nyelvű, az itáliai hatás érvényesül. Mátyás felesége révén itáliai humanisták érkeznek Mátyás udvarába. Ebben a korszakban épül a visegrádi palota és a Corvina. 1517-ben elindul a reformáció, amelynek következtében megerősödik a kereszténység, és ez Magyarországra is eljut. A nemzeti nyelvek szerepe megnő, felismerték, hogy a kultúra, a műveltség és a vallás csak a nemzet nyelvén terjedhet el A könyvnyomtatás elterjedt. Ekkor jelennek meg az első teljes Biblia- fordítások.Balassi és a reneszánsz Balassi Bálint a reneszánsz második korszakában élt. Művelt főúri családból származik. Neveltetésére nagy hangsúlyt fektettek, Bornemissza Péter volt a tanítója. Mélyen vallásos neveltetésben részesült. Báthory István (későbbi lengyel király) udvarában ismerkedett meg a reneszánsz és az udvari kultúrával Balassi Bálint. Magyarul verselt és ebben ő volt az első, igazi reneszánsz költő, életöröm, szerelem jellemezte verseit. A versritmus terén is újított, nagyon friss, élénk hangon szól Balassi. Gyönyörű istenes versei is vannak. 3 fő témája volt: szerelmes versek, istenes versek és vitézi versek. Ebben a tételben a szerelmi költészetéről beszélünk részletesebben. Balassi Bálint szerelmi költészete Balassi alkalmas volt a magyar szerelmi líra megteremtésére, a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintetteLosonczy Anna (Júlia) 1578-ban szerelmes lett Balassi, választottja, pedig egy férjes asszony, Losonczy Anna volt. 6 évig tartott a szerelem, verseiben Júliának nevezte Losonczy Annát. Nagyon sok művének ihletője Anna, igazi lovagi szerelem (udvari szerelem) fűzi hozzá, ő volt az egyetlen igaz szerelme. Mikor szerelemükre fény derült, Balassit kitiltották a királyi udvarból. Ismertebb Júlia-verse: Hogy Júliára talála, így köszöne neki Ez egy énekvers, egy meghatározott, már létező vers fordítása, dallammal együtt. Júliával való találkozását örökíti meg a vers. Az 1. versszak boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés. Nincs bevezetője, egy vallomásnak, köszöntésnek fogható fel.A következő 4 versszakban rengeteg a metafora, ami megfoghatatlan érzelmek teljességét fejezi ki. A metaforák azonosító elemeiben a következők szerepelnek: a lelki élet értékei (vidámság, édes kívánság, boldogság) a reneszánsz főúri világ mozzanatai (palotám, jóillatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám) a női test szépségei (szemüldek fekete széne) és egyéb értékek (a nap fénye, a szem fénye, az élet reménye) Ezen belül még a bókok szüntelen áradata jellemzi. Érzelmi, hangulati fokozás van benne. Ebben a 4 strófában leírja, milyennek látja Júliát és, hogy milyen nagy hatással van rá. Valamint a felkiáltások megszaporodását figyelhetjük meg. Ennek a négy versszaknak az első két strófájában Júlián van a hangsúly, a második két strófájában, pedig a lírai énen van.Ha megpróbáljuk tagolni a verset, akkor azt leginkább úgy tehetjük, hogy: Első egység: 1. versszak. Második egység: 2.-4. versszak. Harmadik egység: 5. versszak. Az utolsó, vagyis az 5. versszakban visszavesz a vers a lendületéből, és a lovagi szerelem sablonjai itt nagyon erősek. A találkozás körülményit mutatja be. A műben nincs tragikus szerelem, csakis boldog, önfeledt. Ennek a versnek a zenéjét az ütemhangsúlyos technika hozza létre, amelynek az alapja az, hogy a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakoznak. Alapegysége az ütem. Az ütem pedig szótagokból áll. Az ütem minimum kettő, maximum négy szótagból állhat. Virágmetaforáival hatott a népköltészetre Szárkándi Anna (Célia) 1591-ben visszatér Lengyelországba (Báthory hívására). Beköszönt életében a második szerelem Szárkándi Anna személyében, aki a Célia-versek ihletője volt. Még 1590-ben Wesselényi Ferencnél vendégeskedett, és ekkor ismerte meg Wesselényiné Szárkándi Annát. Egy feltételezés szerint házigazdája felesége, Szárkándi Anna az ekkor keletkezett Célia-versek ihletője. Ez lecsendesült szerelem volt.Balassi Célia verseiből már hiányoztak a nagy indulatok, az érzelmi kicsapongások. Ehhez a szerelemhez nem kapcsolódott annyi lángolás, gyötrelem, annyi küzdelem és várakozó reménység. Célia szépségéről és a viszonzott szerelem csendes boldogságáról szólnak. A versek terjedelme is csökken. A Célia-versek „színesebbek”, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményi. Kiben az kesergő Céliárul írAz egyik legszebb Célia-vers, egy háromstrófás műremek. A vers az öccsét (esetleg lány rokonát) sirató Célia szépségéről szól, központi motívuma a sírás, a panaszszó. Hasonlatok sokasága jellemzi a verset (a versszöveg nagy részét teszik ki). Ezekhez a költő nem fű hozzá megjegyzéseket: 1. vsz.: metaforája érzékelteti az asszony fájdalmát – mint a fiát elvesztett fülemile úgy a testvérét elvesztett Célia. 2. vsz.: képe a szomorú, de vonzó asszonyé – mint tavasszal harmatos bimbós rózsa úgy a sírástól kipirult Célia. 3. vsz.: motívuma egy virágmetafora, mely további 3 képre bomlik: 1. – félbe tört liliom, mely lehajtja fejét; 2. – gyöngyként hulló könnyek; 3. – a könnyek, mint tavasz harmatja, úgy csillognak. 4. Az első és a harmadik versszak kibontott hasonlatai főként Célia keserű fájdalmát érzékeltetik (a fiát elvesztő fülemile, a félben metszett liliom). A lírai én gyönyörködik a bánatos Célia szépségében. A harmadik versszak szerkezete az előző kettőhöz képest megváltozik, Célia szépségét és megrendültségét is több hasonlat fejezi ki. A vers mondanivalója röviden ez lehet: Célia bánatos, és szép!FulviaFulvia kilétéről nem sokat tudunk. Balassi mindössze egyetlen-egy epigrammájában említi nevét. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8. Tétel Radnóti Miklós eclogái vagy razglednicák Történelmi háttér – személyes sors: Radnótit a második világháború idején többször is behívták munkaszolgálatra. 1944 tavaszán ismét munkaszolgálatos lett. A szerbiai Bor melletti Lager Heidenauba került. A bori lágerben irt első költeménye a Hetedik ecloga. Címértelmezés és műfaj: Az ecloga jelentése: szemelvény, válogatás. Görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott párbeszédes forma hexameterekben. Témája a pásztorok elképzelt kellemes, idilli élete és a szerelem. A rómaiaknál Vergilius újítja meg az ecloga műfaját. 10 eclogát válogat ki egy gyűjteménybe (innen ered a név). Allegorikus pásztorok szerepelnek a verseiben, a megszólalók valójában költők, filozófusok. Radnótit felkérik Vergilius eclogáinak fordításra, ettől kezdve ő is ír eclogákat. 8 eclogát ír 1938 és 1944 között (a 6. nincs meg). Feltehetően ő is 10 eclogát szeretett volna írni. Theokritosz (kre. 3.sz) szicíliai görög költő hagyatékában maradt ránk 31, hexameterekben írt rövid költemény; ezeket eidüillonnak („képecske”) nevezték el. Ebből származik az idill szó. Theokritosz költeményeinek legeredetibb darabjai a bukolikák: párbeszédes pásztori költemények. A görög költő bukolikáit a fiatal Vergilius (Kre. 70-19) honosította meg a római költészetben. Ezekből tíz válogatott költeményt adott közre Eclogae („szemelvények”, „válogatások”) címmel. Vergilius óta az utókor az ekloga szót (is) használja bukolika helyett műfaji megnevezésként. Vergilius kora annyiban párhuzamos Radnótiéval, hogy igen zaklatott. A triumvirátus korabeli polgárháborúval teli korszak idején a pásztori költemények a nyugalmat, idillt jelenítették meg a külső világgal szemben. 1938-ban jelent meg Pásztori Magyar Vergilius címmel a latin költő tíz eclogája. E kötet számára fordította le Radnóti a IX. eclogát. A polgárháborúk alatt született latin vers világában saját helyzetére, életének veszélyeztetettségére ismert rá, és ekkor fogant meg benne további eclogák írásának szándéka. Az ő eclogái afféle „háborús idill”-ek. : a háború borzalmai között őrzik a békés élet szépségét. Az emberi méltóságot megsemmisíteni akaró barbársággal szegül szembe bennük a megsemmisíthetetlen: a művészet és a szellem ereje. Hirdetés Első ecloga Ez közelíti meg legjobban a vergiliusi mintát: párbeszédes hexameteres költemény. A költő és a pásztor folytat párbeszédet a versben, ám valójában a költő két énje kérdez és válaszol. Bukolikus idillként indul a költemény. Radnótinál igen gyakori kép a tavasz, és itt is ez jelenik meg először, ám az idillt hamar követi a rettegés, a fenyegetettség képe: a tavasz csalóka, bolond április ez. „Még szomorú se vagyok…” – innen a költő életérzését tükrözi a vers: megcsömörlöttséget érez. Egész Európa várta már a háborút, és most, hogy itt van, undorodik és rosszul van tőle. A szomorúságnak, a világtól való undorodásnak az okait a pásztor kezdi érteni. A spanyol polgárháborúra utaló sorok a vérengzés iszonyatát idézik fel. Még az állatok is menekülnek, a természet lerombolása is a háború, ám ugyanakkor az egyén sorsa is borzasztó -> Federíco Garcia Lorca mártírhalála a költők és a művészetek pusztulásának a jelképe, ugyanakkor Radnóti halálának is előképe. Nem is gyászolta meg őt Európa, pedig neves költő volt. Még a halál tudatánál is kegyetlenebb az a sejtelem, hogy velük együtt pusztul művük is, és a kíváncsi utódokra nem marad semmi. A spanyol költő halálához kapcsolódik „a drága Attila” halála. József Attila menekült ugyan, de nem tudott hova menekülni. (ám ez nem tulajdonítható a magyar társadalmi rendnek, JA bárhol él, meghalt volna.) Őt sem siratjuk…. Az utolsó versszak a helytállás fontosságát írja le: a Költő úgy él, mint egy fa, amelyik meg van jelölve: ez lehet látnoki kép, hogy meg fogják őt is jelölni. Ugyanakkor leírja azt is, hogy a halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie, és a tölgy új levelei a jövőnek szolnak, tehát nem csak magának ír. A végső következtetés levonása után a csendes megbékélés idilli hangulatával telíti a vers lezárását. Az utolsó sor szépségét a hexameter mellett az alliteráció adja. Negyedik ecloga Ez a második munkaszolgálata alatt készült. Az első 1940 nyarán, a második 1942-43-ban volt, aztán otthon volt. (Az utolsó és egyben halálos munkatáborra 1944 tavaszán vitték el.) Első megszólalásában születésének körülményeit írja le, és hogy nem akart erre a világra születni. Felnőttként: feje kemény, tüdeje nagyobb: a halál képe -> víz és ár: a betegség sok helyen ilyen : Babitsnál pl Az Óda József Attilától hasonló: szív, máj, tüdő… „sületlen” -> szabály nélküli. Azok között a határok között haladt, amelyeket az élet szabott neki. Természet és a szerelem szépségei jelennek meg. Semmit sem kér/követel -> embereknek járó szabadságot akar, ami minden embernek jár. Panteisztikus kép: „És megszületni…” – ez az embert is magában hordozza, nem úgy, mint Tóth Árpád. A fejlődés és pozitivitás: érés ált., de itt = a halállal. Emel, leejt, a szerencse hullámzik…az élet hullámai ezek. „Elrepedtek..” – a háború okozta pusztulás: emberi halál képe ez. Az utolsó két sor a helytállás: erőteljes szembefordulás valamivel. Hetedik ecloga Az utolsó haláltáborban írta Jugoszláviában. Ez az első bori lágerben írt költeménye, ezért érthető, hogy tárgyilagos részletességgel ír benne a fogolytábor körülményeiről. Este/éjszaka több tucat ember van 1 barakkban, nem lehet nyugodtan egyedül, mégis ez az az idő, ami csak az övék, ez a pár óra van arra, hogy pihenjenek, visszagondolhatnak arra, hogy mit is hagytak otthon: „horkolva repülnek a foglyok”. Ezt a versét „levélnek” szokták tartani, de az ecloga műfajára tekintettel párbeszédszerű monológnak tartják. Valójában meghitt, bizalmas beszélgetést folytat a feleségével, akit a képzelet maga elé varázsol. A vers szerkesztő elve a különböző valóságsíkok váltakozása: a rideg valóság és az álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt mosódik össze. Ez már az első vsz.-ban látszik, mikor a drótkerítés feszülését az este eltünteti, és csak az „ész tudja a drót feszülését”. Az otthon álombeli képe megtelik aggódó félelemmel: „Mondd van-e ott haza még?” -> Pestről kaptak híreket, de a szeretteikről nem, és ekkor már bombázták Budapestet, és nem tudta, hogy a felesége él e még. A bizonytalanság sokkal rosszabb, mintha az ember tisztában van a tényekkel. Féltette a magyarságot is, és felötlik benne a gondolat, hogy érdemes-e egyáltalán verseket írni, ha már nincs, aki megértse őket. A költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsát a tábor embertelen világa sem függeszthette fel. A vers születésének körülményeit már már naturalisztikus hitelességgel közvetíti. Fogolytársai már alszanak, de benne a versírás tartja a lelket, nem csak a szeretett nő, és az otthon gondolata, mint a többiekben. A „sűrű homályba bukó” vég a méltatlan halál tudatát, az irreális csodavárást próbálja megcáfolni. „Egy nappal rövidebb” – a férgek közt fekszik, de ez jónak számít, mert a legyek már elmentek, és „csak” a bolhák és tetvek zavarják már. Tudja, hogy fogoly állat, és hogy az élet rövidebb lett egy nappal. A holdfény enyhít kicsit a kinti a szorongáson, de újra látjuk a fenyegető drótok feszülését, fegyveres őrszemek árnyát, és ez fokozza a rabság kínzó érzését, és így az illúzió szertefoszlik. Mondja, hogy „alszik a tábor”, és ez kiemeli, hogy az ő számára az enyhet adó álom sem tud megnyugvást hozni. Ébren virraszt a társak suhogó álma felett, s a csókok ízének feledhetetlen emléke fakasztja fel a múlhatatlan szerelem megindító vallomását: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.” A rendszer embertelenségét mutatja a vers: noha a körülmények embertelenek voltak, Radnóti és mások is képesek voltak emberek maradni. Radnóti valószínűleg – Vergilius nyomán – tíz eclogából álló versciklust tervezett, ezt azonban korai halála lehetetlenné tette. – A hét eclogából öt hexameteres, kettő rímes-időmértékes. Az antik görögséget szabadon használó eclogáival, és előhangjukkal (Száll a tavasz) új és egyéni műfajt teremtett. Különösképp akkor, amikor az antikvitástól már eltávolodott 20.sz.-i ember individualitását, bonyolult érzékenységét, sőt tragédiáját jeleníti meg. Felesége, otthona gondolata és a kultúra, az alkotás azonban erőt ad neki, hogy szembenézzen a megpróbáltatásokkal, és soha ne adja fel. Az ecloga eredeti formáját tekintve párbeszédes műfaj. A Hetedik ecloga nem tartalmaz párbeszédet, inkább monológ. A költő a maga elé képzelt kedvesnek, Fanninak számol be a tábori életről (ötször szólítja meg a feleségét = látod-e drága, mondd, lásd, látod-e, látod-e drága). Különböző valóságsíkok váltakoznak a versben: álom és valóság; a tábor és az otthon; a jelen és a múlt. Verselés: Az ókori eclogák példája alapján ez a vers is rímtelen hexameterekből épül fel. Értelmezés: A valóság és a képzelet áttűnésére épül a vers: a valóság fokozatosan átadja a helyét az álomnak, a képzeletnek, ahogy eltűnik a sötétedésben a szögesdrót. A valóság azonban váratlanul tör be ismét a költő világába – a hold fényében újra látszandrótok (s a szögesdróttal beszegett, vad / tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este // A tájra / rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek). Nemcsak a fizikai valóságban játszódik le ez a folyamat, hanem az elalvó emberek tudatában is: a rabsás – éjjel, álmukban – megszűnik, és álmukban újra otthon vannak (a fogolytábor hazaindul ilyenkor). Az otthon álombeli képe azonban megtelik aggódó félelemmel: létezik-e még a hazaváró otthon menedéke? A vers egy kérdő mondatában a nyugtalan szorongás a veszélyeztetett magyarságra irányul, s egy gondolattársítással a költészet értelmére is rákérdez: érdemes-e egyáltalán verseket írni, ha nincs már, aki megértse őket? (Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?) A 3-4-5. versszakban realisztikus életképet kapunk a fogolytáborról. Az emberekkel állatokként bánnak, a barakk piszkos, férges. A testileg és lelkileg is megalázott emberek napról napra élnek – A vers keletkezése A második világháború idején többször is behívták munkaszolgálatra. 1944 tavaszán ismét munkaszolgálatos lett. A szerbiai Bor melletti Lager Heidenauban írta remekműveit. 1944 őszén innen indították el utolsó útjára, mert augusztus végén a bori tábort felszámolták, és az ott élő 3200 munkaszolgálatost Magyarországra vezényelték. Az út folyamán a csoport nagy része meghalt a nehéz körülmények miatt. Radnóti az út folyamán még elkészítette utolsó verseit. Mivel ő és társai képtelenek voltak tovább haladni, a tisztek a Győr közeli Abda község határában hagyták, majd magyar keretlegények 1944. november 9-én lelőtték és tömegsírba temették őket. 18 hónappal később exhumálták, és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel. Címértelmezés A razglednicák szláv szó, magyarul levelezőlapot jelent. Az irodalmi levelezőlap egy különös műfaj, amely egyesíti a költői nyelv kifejezőkészségét a hagyományos képeslap rövid, tömör stílusával. A razglednicák a Bortól Győrig vezető út négy állomását örökítik meg egy-egy pillanatképben. 1. razglednica Keletkezése: Az első még az Erőltetett menet előtt íródott. 1944. augusztus 30-án született útban a bori központi tábor felé. Stílusa: Szürrrealizmus. A francia szó jelentése: valóságfölötti, valóságon túli. A művészek a közlésre méltó lényeget a tudatalatti rétegekben, az álomban keresték. Alkotási módszerük az automatizmus, az ebből kifejlesztett önműködő írás, a logikai ellenőrzés kikapcsolása. Ebből nő ki az irányzat legfontosabb kifejezőeszköze: a kép. A képeket alkotó fogalmak egymástól egészen eltérő és távoli fogalomkörbe tartoznak, olyanokba, amelyeknek a logika szerint semmi kapcsolatuk sincs egymással. Jellemzői: - Teljesen laza mondat - és szövegszerkesztés. - Jellegzetesek a felsorolások formájában megjelenő montázs vagy kolláz- Szabad asszociáció Szerkezete: Két szerkezeti egységből épül fel. Az 1-4. sor a háború borzalmait festi meg a szürrealizmus eszközeivel. A közeledfront ágyúdörgése elől mindenki menekül, s ebben a káoszban összekeverednek a dolgok (az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad). A káoszt a gyors tempó is fokozza, amelyet a hat mozgalmas ige teremt meg (gurul, dobban, lehull, torlódik, hőköl, szalad); valamint a tempó gyorsítja a rengeteg apró kép, amelyet a felsorolásban találunk meg. A 2-4. sorban a külvilágban uralkodó káosz elől egy harmonikus, rendezett belső világba menekül, amelynek központi helyét Fanni foglalja el. Fanni állandóságát több tényező is alátámasztja: - lassul a tempó: már csak két ige található benne, azok is passzívak (fénylesz, csodál) - egy őrangyalhoz hasonlítja Fannit – az angyalok halhatatlan lények A temető képének felidézése zárja a temetkező bogár révén. 9. 2. razglednica Keletkezése: 1944. október 6-án keletkezett. 10. Szerkezete: Szintén két részre osztható. Az 1-4. sor a háborús pusztítást mutatja be: minden leég a faluban. A tűz pattogását az első két sorban nagy számban feltűnő –k hangok adják vissza (kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak). A falu szélén tehetetlenül pipázó parasztok némasága a döbbenetüket és kétségbeesésüket fejezi ki. Október van, közeledik a tél, és se nekik, se az állataiknak nincs mit enniük, és nincs hol lakniuk. A 5-8. sor egy látszólagos idill fest le. Témájában is visszatér a hagyományos bukolikus költészethez, hisz egy pásztorlánykáról van szó, aki a nyáját tereli a tóhoz itatni. A vers egy törékeny szépségű képet mutat be – a mozdulatlan víztükör visszatükrözi a bárányfelhős eget – mintha a lány a felhőkön járna. A kegyetlen háború azonban hamarosan ide is elér – ezt jelzi a második rész bevezető itt még szerkezet. A vers üzenete: a háború mindent elpusztít, csak idő kérdése. 3. razglednica 1944. október 24-én íródott. Nem telt el egy hónap sem az előző razglednica óta, a költő hangja teljesen megváltozott. Már nincs semmi szépség benne, mindössze a nyer naturalizmus. Az igavonó állatok és az emberek között már nincs semmiféle különbség – mindegyik halálos beteg – ráadásul a két sor szórendje is teljesen azonos Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek A harmadik sorban (a század bűzös, vad csomókban áll) a század szó két jelentést hordoz. Egyrészt a menetelő embereket jelöli, másrészt a történelmi kort, amelyben Radnóti élt. Az utolsó sor f-ekkel kezdődő alliterációja és a szavak hangrendjének szabályos váltakozása még egyszer, utoljára megpróbál rendet teremteni ebben a kifordult világban. (Fölöttünk fú a förtelmes halál.) 4. razglednica Az utolsó razglednica néhány nappal a halála előtt keltkezett. Akárcsak Petőfi, Radnóti is „megénekli” saját halálát. Tarkólövés – így végeztek a katonák azzal, aki nem volt képes, vagy nem akart már felállni és továbbmenni. Az a rabtárs, akinek a holtteste mellé zuhant, Lorsi Miklós hegedűművész volt, Radnóti barátja. A feszes húr metaforában eggyé válik a művész és hangszere – mindkettőnek vége. Radnóti eljutott arra a pontra, amikor már nem akar tovább élni – szemben az Erőltetett menetben megfogalmazott élni akarással. Amikor kizuhan a menetoszlopból, már nincs aki rákiáltson, hogy keljen föl, már nem is várja ezt senkitől. Ha nyugton marad, a katonák lelövik. Keserű, ironikus módon változtatja meg a „türelem rózsát terem” közmondást - halált virágzik most a türelem. A borzalmak miatt a vers szerkezete fellazul, szaggatottá, tömörré válik, öt sorra hét gondolatjel jut. A gondolatjelekbe tömörül az elmondhatatlan fájdalom. hexameter: „hatmértékű” (gör.) szóból; a klasszikus időmértékes verselés egyik alapsora, spondeusokból és daktilusokból állhat, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb trocheus; az eposznak is jellemző versmértéke 9. Mikszáth Kálmán tétel Mikszáth Kálmán 1847-ben, Szklabonyán született, jómódú paraszt családba. A kis Nógrád megyei falu, annak lakói és a környező vidék rendkívül nagy benyomást tett rá, amit művein keresztül az olvasó is érzékelhet. Novelláiban élete végig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Sok műve szól a helyi palócokról és a távolabbi tót népcsoportokról. A kor egy másik nagy írójával, Jókaival ellentétben az ő történeteinek Egyszerűsége azonban nem róható fel negatívumként számukra, inkább erényükként kezeli. Ezek az emberek még őrzik hagyományaikat, feltétel nélkül elfogadják és nem érdelelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben. Ezek az emberek válnak történetei főhőseivé és a művek cselekménye az ők ügyes-bajos dolgairól, problémáiból keletkezik. Bár Mikszáth novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból. Nagyon sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák rejtelmes hangulata.. Fontos!!! A novellákban fontos szerepet kap a természet és annak közelsége. Az emberek szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják a helyet ahol élnek. A táj a történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe.!!! Az író, hogy a történteket hitelesebben adhassa át az olvasónak, nem kívülállóként meséli el, hanem beleéli magát, s mint mesélő adja elő. Ezt tovább fokozza azzal, hogy műveiben előszeretettel alkalmazza az élőbeszéd sajátosságait, s a történetet gyakran élő mesélési stílusban adja elő. Mikszáth a palócokról és a tótokról szóló történeteit két novella gyűjteményben adta ki: Tót atyafiak és A jó palócok címmel.A jó palócok 1882-ben jelent meg 15 apró történetet tartalmaz, ebben található a Bede Anna tartozása novella MŰFAJA: NOVELLA - Epikus műnembe tartozó műfaj - Cselekménye rövid időt ölel fel - Kevés szereplője van - A szereplőket a cselekményből ismerjük meg - A cselekmény egy szálon fut - Középpontjában valamilyen kon iktus áll (emberek közö vagy belső) - A kon iktus váratlan fordulathoz,csa anóhoz vezet, és a novella ezzel zárul - A novella jelentése: újdonság. novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás is, ahogyan előadja történeteit, a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. A Tót atyafiak 4 hosszabb novellát tartalmaz. Hősei a világtól elzárt magányos hatalmas hegyek között a civilizációtól távol élő emberek. Őket jóval szorosabb szálak fűzik a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Ilyen Olej Tamás, a Brezina bacsája, Lapáj istók, a csősz A hirhedt tót rabló vezér Jasztrab György. Az arany kisasszony szereplői is mániákus különc emberek. A második kötet A jó palócok, 15 kis palóc elbeszélésből áll. Mikszáth palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a nagy hegyek zord lakói. Lankásabb tájakon, közösségben élnek, Nógrád megye egymással szomszédos falvaiban: Bodokon, Bágyon, Gózonban. A kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei. Többször is felbukkannak a történetekben. Megtalálhatók bennük a romantikus motívumok/ például váratlannak tűnő jellemfordulatok, túlzások./ Novelláiban az egyszerű falusiak középpontba kerülnek főhőssé nőnek. Jókainál az egyszerű emberek komikus színben feltüntetett epizód figurák. Mikszáth meglátja az egyszerű emberekben is az emberi értékeket, az erkölcsi tisztaságot. Mikszáth novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás, ahogyan előadja történeteit. Nem a kívülálló író személytelen hangján közli az eseményeket ,hanem a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. Ezért tudja magáévá tenni a falusi emberek önszemléletét, az életüket átszövő babonás hiedelmeket, a helybéli közvélemény híreszteléseit. Az élőszóbeli előadás fordulatait utánozza. Az embereken kívül főszereplővé lép elő elbeszéléseiben maga a természet is. fl tt fl tti A táj él, cselekszik, társalog az emberekkel. A falusiak meghitt bizalmasa. Az ember és a természet idilli összhangja még töretlen. Mikszáth hegyi emberei és parasztjai még lojálisak uraikkal szemben. Nincs bennük lázongó dac. Az a fekete folt A főszereplő a brezinai bacsa, Olej Tamás. A bacsa szó igazából számadó juhászt jelent. A hegyvidéki parasztok világában, a herceg számadója igazi, korlátlan úr. Legalábbis a saját szemszögéből korlátlan. Mint maga mondja, neki csak az Isten parancsol, s talán a herseg, aki mint valami távoli hatalmasság tűnik fel előtte a gondolataiban. A többi szereplő, aki előfordul az életében, az a lánya, Anika, és a bojtár, Matyi, meg a juhok. Esetleg még a juhászkutya, Merkuj, kinek még némi szerepe akad egy eltévedt bárány nyájhoz való visszaterelésében, úgy is utal rá az író: “Okos kutya az, megérdemli, hogy nem lett belőle – ember.” Ezzel a megállapítással nagy igazságot mond ki, legalábbis ennek a véleménynek ma is akadna, s akad is követője. Mikszáth mesteri nyelvhasználattal adja vissza a bacsa világát. Olej Tamás egyszerű, mégis súlyos gondolatai szinte kézzelfoghatóvá válnak. Az emberektől távol élő, kemény, kérges lelkűnek tűnő ember jellemrajza úgy tárul elénk, hogy szinte belelátunk a gondolataiba. Ezzel éri el Mikszáth, hogy ez a durva, mord paraszt szívünknek kedves szereplővé válik. A mű szerkezete egyszerűen felvázolható. A bevezetésben ismerjük meg a körülményeket, a szereplőket. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a fiatal herceg, Taláry Pál vadászat közben megismerkedik a fiatal, ártatlan, s ehhez mérten tapasztalatlan Anikával. A kibontakozásban a herceg estére, vacsorára visszatér, mikor is kiderül a szándéka, s Anikához való vonzódása. Harmadnap, amikor visszatér újból, valamiféle alkut ajánl a bacsának, miszerint a lányáért cserébe neki adja a brezinai akol minden birkáját. Ez okozza a bacsa lelki tusáját, ám mégis utalást tesz Anika megszöktetésére. Ez még mélyebb válságba sodorja ezt a cseppet sem érzéketlen embert. Úgy tűnik, hogy kis világának maga-szabta erkölcse, mely szerint felelősséggel tartozik lánya védelméért, most meginog, hiszen voltaképpen engedi, hogy egy úr kihasználja, kedvét töltse vele, s azután talán eldobja. Hosszas vívódás után a mű tetőpontjában Matyival üzen a hercegnek, hogy ajánlata érvénytelen, ámde már késő, Tetőpont: Anika eltűntéről csak friss keréknyomok árulkodnak. A megoldás tragikus, Olej Tamás önmagán hajtva végre büntetését, felgyújtja az akolt, és eltűnik az erdőben. Nagyon érdekes Olej Tamás lelki rajza. Ezt Mikszáth Kálmán úgy tárja elénk, hogy a jelenből indítja a történetet, s fokozatosan múlt időre vált. Igazán nem ismerjük meg Anikát, csak annyit tudunk róla, hogy bár eleinte úgy látszik, hogy Matyi, a bojtár felé vonzódik, mégis szívesen veszi a herceg mézes-mázos, indíték-leplező szavait, udvarlását. Matyiról is csak apró dolgokat tudunk meg, néhány utalás történik rá, hogy nem veszi jó néven, hogy a gazdag nemes az általa szeretett lányra vetette szemét. Nagyon szembetűnő, hogy az írott szöveg utánozza a beszélt nyelvet. Emiatt találhatóak benne gyakran a három ponttal befejezett mondatok, s maga a mondatok sorrendisége, hangulata szinte hallatja velünk, amit mondanak. Romantikus vonást fedezhetünk fel ebben a novellában is, említhetjük például a lírai keretbe öltöztetett formát. A mű egy dallal kezdődik, egy dallal ér véget. Talán kicsit érzelgős hatást is kelt, de tény, hogy megfelelő eszköz arra, hogy a főszereplőt embernek lássuk, ne csupán egy parasztnak. Viszont erőteljesen realista a világ ábrázolása, ahol ez az egyszerű ember a maga kissé korlátolt körülményei között élve legfontosabb tényezővé válik. Valóságos kép, hogy egy nemesember gyönyöre kielégítése céljából megszerez egy tudatlan, naiv lányt, s valóságos az akkori társadalom képe, mely elítéli a bacsát, hogy még felesége temetésén sem sírt. Mindenesetre Mikszáth Kálmán úgy írja meg ezt a történetet, hogy az érzékenyebb lelkű olvasók el is pityeredhetnek rajta, ám élvezetes olvasmány azoknak is, akik csak, mint irodalmi művet tartják érdekesnek. A mű felveti bennünk az erkölcsiség kérdését. Bár nem feltétlen azonosulunk egy hegyvidéki paraszt körülményeivel, az ember ábrázolása nagyon is élő, s nem kötődik megírásának korához. A lelki folyamatok állandóak, csak a kor és a társadalom változik. A lányát féltő apa, a felelősség-tudat súlyától terhelt, lelkiismeret- furdalástól szenvedő ember bizony kortalan kép. Mi is kerülhetünk bizony olyan helyzetbe, aminek végén rossz döntésünkre talán örökre megmaradó fekete folt nyom bélyeget. A Bede Anna NOVELLA VÁZLATA Bevezetés: Rövid, megtudjuk a helyszínt, ami a tárgyalóterem, hideg tél van, fáradt bírók vannak a teremben. Bonyodalom: Megjelenik Erzsi, mindenki azt hiszi, hogy ő Anna. Kibontakozás: A bírák és a lány beszélgetése Tetőpont: Kiderül, hogy ő nem Anna Megoldás: A bírák hazaküldik Erzsit, egy kegyes hazugsággal, miszerint Anna ártatlan volt. ÖSSZEFOGLALÁS ʹ A jó palócok kötetben található novella ʹ Cím egy olyan nőre utal, aki nem is jelenik meg a történetben ʹ Téma: Bede Erzsi át akarja vállalni a testvére büntetését ʹ Erzsi jelleme: csöndes, félénk, önfeláldozó, naiv, kedves,mindenkire hatással van. ʹ Többségében párbeszéd van a szövegben, a leírás és az elbeszélés rövid. ʹ Az elbeszélő kívülről látja az eseményeket, E/3 személyben mesél. ʹ A novella megmutatja azt, hogy hogyan lehet egy kegyes hazugsággal segíteni egy egyszerűbb, de értékes, becsületes emberen. Néha el lehet tekinteni a szigorú szabályoktól, ha azzal jót lehet tenni valakivel.

Use Quizgecko on...
Browser
Browser