Mikroökonómiától a makroökonómiáig 2024. november PDF
Document Details
2024
Tags
Summary
Ez egy jegyzet a mikro- és makroökonómiáról, amely 2024. november 11-én készült. A dokumentum ismerteti a gazdasági fogalmakat, mint a kereslet, a kínálat és a makro-érzékenyítés. A téma a mikro- és makroökonómia összefüggéseit emeli ki.
Full Transcript
7. téma: A mikroökonómiától a makroökonómiáig 2024. november 11., hétfő 14:25 Összeegyeztetni a makro- és a mikroökonómiát - A makroökonómia azt vizsgálja, hogy az egyének okos mikroökonómiai döntései összeadódnak-e egy a nemzetgazdaság egésze számára jó eredménnyé. - A nagy gazdasági vi...
7. téma: A mikroökonómiától a makroökonómiáig 2024. november 11., hétfő 14:25 Összeegyeztetni a makro- és a mikroökonómiát - A makroökonómia azt vizsgálja, hogy az egyének okos mikroökonómiai döntései összeadódnak-e egy a nemzetgazdaság egésze számára jó eredménnyé. - A nagy gazdasági világválság: ○ (1929–1933) részvénypiaci buborékból indult ki, nagymértékű munkanélküliség és az életszínvonal esése jellemezte. Csődök, elhibázott gazdaságpolitikák. - A pénzügyi világválság: ○ (2008–2009) kidurranó ingatlanpiaci lufi, zuhanó ingatlanárak, bankcsődök, gazdasági visszaesés. Okosabb kormányzati beavatkozások, intézményi újítások. Mikroökonómia Makroökonómia az egyéni (fogyasztó, az egyes nemzetgazdaságok háztartás, vállalat, és a globális gazdaság kormányzat) döntéseket egészének teljesítményét elemzi, és azok elemzi – az egyéni kapcsolódását a piacon (mikroökonómia) döntések keresztül. kombinált eredménye - Az összetétel csapdája (ENG: fallacy of composition): Ami igaz egy különálló egyénre, az nem feltétlenül igaz az egyénekből álló csoport egészére. - Takarékossági paradoxon: ○ az egyének igyekezete a több megtakarításra ○ csökkenő kereslethez, jövedelmekhez és növekvő munkanélküliséghez vezet, ezáltal az összes megtakarítást csökkenti. - A gazdasági körforgás modellje leegyszerűsíti a nemzetgazdaság komplexitását, hogy bemutathassa a szereplőket és az azok közötti kapcsolatokat: ○ A szereplők: háztartások, vállalatok, kormányzat ○ Az inputpiacokon a háztartások eladók, a vállalatok vásárlók ○ Az outputpiacokon a vállalatok az eladók, és a háztartások a vásárlók - A jövedelmeket a tényezőpiac (inputpiac) határozza meg 1. új szakasz – 1. lap - A jövedelmeket a tényezőpiac (inputpiac) határozza meg - Az outputpiac (termékek és szolgáltatások piaca) határozza meg az összes eladott jószág értékét. - A mikroökonómia fókusza a kereslet és a kínálat alkalmazkodása az inputpiacon vagy az outputpiacon, önmagában. - A makroökonómia fókusza az input és az output piacok közti kapcsolat. - A pénz, a bankok és a pénzügyi rendszer, valamint a várakozások a gazdaság makro szemléletének fontos elemei. - A kormányzat meghatározza a játékszabályokat, és beavatkozhat a körforgás bármely pontján az interakciókba. - Emlékezzünk, hogy a modellekben minden egyéb befolyásoló tényező változatlanságát feltételezzük (a laboratóriumi kísérletek mentális megfelelője) - Say törvénye (ENG: Say’s law): A kínálat mindig megteremti a maga keresletét. Az alapvető makroökonómiai kérdés: “Kormányzati beavatkozás nélkül képes-e a piacgazdaságok ármechanizmusa olyan sebességű alkalmazkodásra, ami fenntartja az életszínvonal emelkedését, a teljes foglalkoztatottságot és a stabil árakat?” - “Igen — A piacok képesek alkalmazkodni — Kormányzat el a kezekkel” ○ Ez a válasz a Say-törvényen alapul, vagyis hogy a kínálat megteremti a maga keresletét ○ A láthatatlan kéz jól működik, a makro- és a mikro kimenetelek között nincs különbség. ○ Az üzleti ciklusokat főleg az elhibázott gazdaságpolitikák okozzák. ○ A piaci kudarcoknál valószínűbb a kormányzati kudarc. ○ Ezért a legjobb, ha a kormányzat nem avatkozik be – Laissez-faire - “Nem — A piacok gyakran vallanak kudarcot — Kormányzat vegye kézbe az irányítást” ○ Ez a válasz J. M. Keynes-től, a modern makroökonómia alapítójától származik az 1930-as évekből ○ Az összetétel csapdája miatt máshogy működnek a makro- és a mikrokimenetelek. ○ Az üzleti ciklusokat főleg az input- és output piacok közötti súrlódások okozzák. ○ A kormányzati kudarcoknál valószínűbb a piaci kudarc. ○ Ezért a kormányzatnak be kell avatkoznia a gazdaságba. Közgazdaságtan és Politika - Az Igen és a Nem válaszok, a „képes-e alkalmazkodni az ármechanizmus” kérdésre különböznek abban, hogy tekintenek az összetétel csapdájára, az üzleti ciklusok okaira, a kormányzati és piaci kudarcokra és a kormányzat szerepére. - Piaci kudarcok: a piac által elért kimenetel nem hatékony vagy nem igazságos, nem szolgálja megfelelően a „társadalom érdekét”. - Kormányzati kudarcok (ENG: government faliures): A kormányzati politika nem szolgálja megfelelően a “társadalom érdekét”. 1. új szakasz – 2. lap - A politikai spektrum jobb oldalán általában inkább az „Igen – a piacok képesek alkalmazkodni” táborhoz tartoznak, és a kisebb kormányzati szerepvállalást hirdetik ○ Conservative Party és Libertarian Party (Kanada) Republikánusok (USA) - A politikai spektrum bal oldalán általában inkább a „Nem – a piacok nem képesek alkalmazkodni” táborhoz tartoznak, és a nagyobb kormányzati szerepvállalást hirdetik ○ New Democratic Party és Liberal Party (Kanada) Demokraták (USA) A táborok közötti egyetértés területei: 1. Létezik hosszú távú gazdasági növekedés 2. Vannak gazdasági ciklusok rövid távon 3. Léteznek piaci ÉS kormányzati kudarcok is 4. Az ármechanizmus és a piacok képesek alkalmazkodni 5. Kell, hogy legyen szerepe a kormányzatnak Makroökonómia kimenetelek és szereplők: - A nemzetgazdaságokat jellemző három legfőbb kimenetel (mutatószám) a GDP(Bruttó Hazai Termék), a munkanélküliség és az infláció. - Mindezeket öt fő makroökonómiai szereplő állítja elő: a fogyasztók, a vállalatok, a kormányzat, a központi bank (illetve a teljes bankrendszer) és a külföld. A szereplők: - Fogyasztói döntések: ○ Elkölteni a jövedelmet, vagy megtakarítani ○ Hazai termékeket vásárolni, vagy import javakat - Vállalati döntések: ○ Beruházások új épületek, gépsorok, termelőeszközök vállalati beszerzése ○ Munkások felvétele ○ Hazai vagy külföldi inputok vásárlása Termékeik eladása belföldön vagy exportra 1. új szakasz – 3. lap ○ Termékeik eladása belföldön vagy exportra - Kormányzati döntések: ○ Termékek és szolgáltatások vásárlása ○ Fiskális (költségvetési) politika: a makroökonómiai kimenetelek befolyásolása vásárlásokon, adókon és transzfereken keresztül - Magyar Központi Bank (központi bankok általában) és a bankrendszer döntései: ○ Monetáris politika: Az MNB meghatározza a kamatlábat és a pénzkínálatot, hogy befolyásolja a makroökonómiai kimeneteleket ○ Hitelezés - A külföld (a világ többi része, R.O.W.(Rest of the world) döntései: ○ Megvenni a mi országunk export termékeit, vagy nem ○ Eladni a mi országunknak import termékeket, vagy nem ○ Beruházásokat végrehajtani nálunk ○ Fogadni a mi beruházásainkat 1. új szakasz – 4. lap