Fogyasztói Magatartás - Bev Köz Teljes 2023 PDF

Tartalom {#tartalom.Tartalomjegyzkcmsora} ======== [[Fogasztói Magatartás] 4](#fogaszt%C3%B3i-magatart%C3%A1s) [[Ordinális megközelítés] 4](#ordin%C3%A1lis-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9s) [[Alap dolgok] 4](#alap-dolgok) [[A megközelítés jellemzői:] 4](#a-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9s-jellemz%C5%91i)...

Tartalom {#tartalom.Tartalomjegyzkcmsora} ======== [[Fogasztói Magatartás] 4](#fogaszt%C3%B3i-magatart%C3%A1s) [[Ordinális megközelítés] 4](#ordin%C3%A1lis-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9s) [[Alap dolgok] 4](#alap-dolgok) [[A megközelítés jellemzői:] 4](#a-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9s-jellemz%C5%91i) [[A preferenciarendszer leírása az ordinális megközelítésben] 5](#a-preferenciarendszer-le%C3%ADr%C3%A1sa-az-ordin%C3%A1lis-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sben) [[Jószágkombinációk] 5](#j%C3%B3sz%C3%A1gkombin%C3%A1ci%C3%B3k) [[Preferált és diszpreferált övezetek] 5](#prefer%C3%A1lt-%C3%A9s-diszprefer%C3%A1lt-%C3%B6vezetek) [[Miért konvex a jól viselkedő közömbösségi görbe] 5](#mi%C3%A9rt-konvex-a-j%C3%B3l-viselked%C5%91-k%C3%B6z%C3%B6mb%C3%B6ss%C3%A9gi-g%C3%B6rbe) [[A közömbösségi térkép] 6](#a-k%C3%B6z%C3%B6mb%C3%B6ss%C3%A9gi-t%C3%A9rk%C3%A9p) [[Különleges közömbösségi térképek] 6](#k%C3%BCl%C3%B6nleges-k%C3%B6z%C3%B6mb%C3%B6ss%C3%A9gi-t%C3%A9rk%C3%A9pek) [[Optimalizáció az ordinális megközelítésben] 8](#optimaliz%C3%A1ci%C3%B3-az-ordin%C3%A1lis-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sben) [[A költségvetési egyenes és elmozdulásai] 8](#a-k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si-egyenes-%C3%A9s-elmozdul%C3%A1sai) [[Az optimális pont] 10](#az-optim%C3%A1lis-pont) [[PCC-ICC] 11](#pcc-icc) [[Piaci keresleti függvény, mint az egyéni keresleti függvények vízszintes összegzése] 12](#piaci-keresleti-f%C3%BCggv%C3%A9ny-mint-az-egy%C3%A9ni-keresleti-f%C3%BCggv%C3%A9nyek-v%C3%ADzszintes-%C3%B6sszegz%C3%A9se) [[A kereslet és a keresett mennyiség különbsége] 13](#a-kereslet-%C3%A9s-a-keresett-mennyis%C3%A9g-k%C3%BCl%C3%B6nbs%C3%A9ge) [[Normál és inferior javak] 13](#norm%C3%A1l-%C3%A9s-inferior-javak) [[Paradox árhatások] 14](#paradox-%C3%A1rhat%C3%A1sok) [[Spekulációm sznob-hatás, minőségi hatás] 14](#spekul%C3%A1ci%C3%B3m-sznob-hat%C3%A1s-min%C5%91s%C3%A9gi-hat%C3%A1s) [[Griffen hatás részletes elemzése A helyettesítési és jövedelmi hatás szétválasztása] 15](#griffen-hat%C3%A1s-r%C3%A9szletes-elemz%C3%A9se-a-helyettes%C3%ADt%C3%A9si-%C3%A9s-j%C3%B6vedelmi-hat%C3%A1s-sz%C3%A9tv%C3%A1laszt%C3%A1sa) [[Keresleti rugalmasságok] 15](#keresleti-rugalmass%C3%A1gok) [[fogalma, képlete, pozitiv/negativ elojelei] 15](#fogalma-k%C3%A9plete-pozitivnegativ-elojelei) [[Sajátár-rugalmasság] 16](#saj%C3%A1t%C3%A1r-rugalmass%C3%A1g) [[Keresztár-rugalmasság] 16](#kereszt%C3%A1r-rugalmass%C3%A1g) [[Jövedelem rugalmasság] 17](#j%C3%B6vedelem-rugalmass%C3%A1g) [[Kardinális megközelítés] 17](#kardin%C3%A1lis-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9s) [[A megközelítés jellemzői] 17](#a-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9s-jellemz%C5%91i-1) [[A preferenciarendszer leírása a kardinális megközelítésben, TU, MTU, Gossen] 17](#a-preferenciarendszer-le%C3%ADr%C3%A1sa-a-kardin%C3%A1lis-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sben-tu-mtu-gossen) [[Optimalizáció a kardinális megközelítésben, Gossen, egyéni kereslet] 18](#optimaliz%C3%A1ci%C3%B3-a-kardin%C3%A1lis-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sben-gossen-egy%C3%A9ni-kereslet) [[A fogyasztói többlet, egyéni és piaci szinten] 19](#a-fogyaszt%C3%B3i-t%C3%B6bblet-egy%C3%A9ni-%C3%A9s-piaci-szinten) [[Az ár diszkrimináció] 19](#az-%C3%A1r-diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3) [[A helyettesítési határráta MRS] 20](#a-helyettes%C3%ADt%C3%A9si-hat%C3%A1rr%C3%A1ta-mrs) [[Termelői magatartás] 22](#termel%C5%91i-magatart%C3%A1s) [[Termelési függvény] 22](#termel%C3%A9si-f%C3%BCggv%C3%A9ny) [[Skálahozadék, üzemméret] 22](#sk%C3%A1lahozad%C3%A9k-%C3%BCzemm%C3%A9ret) [[A Cobb-Douglas függvény] 22](#a-cobb-douglas-f%C3%BCggv%C3%A9ny) [[A rövidtávú (parciális) termelési függvény] 23](#a-r%C3%B6vidt%C3%A1v%C3%BA-parci%C3%A1lis-termel%C3%A9si-f%C3%BCggv%C3%A9ny) [[Rövidtávú költségfüggvények] 24](#r%C3%B6vidt%C3%A1v%C3%BA-k%C3%B6lts%C3%A9gf%C3%BCggv%C3%A9nyek) [[Tökéletes verseny] 25](#t%C3%B6k%C3%A9letes-verseny) [[Modell jellemzői] 25](#modell-jellemz%C5%91i) [[Profitmax] 25](#profitmax) [[Profitmax stratégiák] 25](#profitmax-strat%C3%A9gi%C3%A1k) [[Veszteség minimalizálása] 26](#vesztes%C3%A9g-minimaliz%C3%A1l%C3%A1sa) [[Üzemszüneti pont] 26](#%C3%BCzemsz%C3%BCneti-pont) [[Egyéni és piaci kínálati görbe] 27](#egy%C3%A9ni-%C3%A9s-piaci-k%C3%ADn%C3%A1lati-g%C3%B6rbe) [[A levezetés ábrázolása] 27](#a-levezet%C3%A9s-%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1sa) [[Marshall-kereszt] 27](#marshall-kereszt) [[Pókháló (konvergál, divergál)] 28](#p%C3%B3kh%C3%A1l%C3%B3-konverg%C3%A1l-diverg%C3%A1l) [[A monopólium] 29](#a-monop%C3%B3lium) [[Cournot-pont] 29](#cournot-pont) [[A tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása] 29](#a-t%C3%B6k%C3%A9letes-verseny-%C3%A9s-a-monop%C3%B3lium-%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa) [[Pozitív profit] 29](#pozit%C3%ADv-profit) [[0 profit -- fedezeti pont] 30](#profit-fedezeti-pont) [[Veszteségminimalizálás] 30](#vesztes%C3%A9gminimaliz%C3%A1l%C3%A1s) [[Üzemszüneti pont] 30](#%C3%BCzemsz%C3%BCneti-pont-1) [[A holtteher veszteség] 31](#a-holtteher-vesztes%C3%A9g) [[Az összejátszáson alapuló és az árvezérléses oligopólium modellje:] 32](#az-%C3%B6sszej%C3%A1tsz%C3%A1son-alapul%C3%B3-%C3%A9s-az-%C3%A1rvez%C3%A9rl%C3%A9ses-oligop%C3%B3lium-modellje) [[Hosszú távú egyensúly tökéletes verseny és monopolisztikus verseny] 32](#hossz%C3%BA-t%C3%A1v%C3%BA-egyens%C3%BAly-t%C3%B6k%C3%A9letes-verseny-%C3%A9s-monopolisztikus-verseny) [[Mikor lehet hasznos a monopólium? A schumpeteri hipotézis és a természetes monopólium] 33](#mikor-lehet-hasznos-a-monop%C3%B3lium-a-schumpeteri-hipot%C3%A9zis-%C3%A9s-a-term%C3%A9szetes-monop%C3%B3lium) [[Termelési tényezők piaca] 33](#termel%C3%A9si-t%C3%A9nyez%C5%91k-piaca) [[Kiürítési tétel] 35](#ki%C3%BCr%C3%ADt%C3%A9si-t%C3%A9tel) [[MAKROÖKONÓMIA] 36](#makro%C3%B6kon%C3%B3mia) [[A makroökonómiai körforgás] 36](#a-makro%C3%B6kon%C3%B3miai-k%C3%B6rforg%C3%A1s) [[Makrogazdasági szektorok] 36](#makrogazdas%C3%A1gi-szektorok) [[Makroökonómiai azonosságok] 38](#makro%C3%B6kon%C3%B3miai-azonoss%C3%A1gok) [[A szektorok túlköltekezésének zéró összege] 38](#a-szektorok-t%C3%BAlk%C3%B6ltekez%C3%A9s%C3%A9nek-z%C3%A9r%C3%B3-%C3%B6sszege) [[A makrogazdasági teljesítmény mérése] 39](#a-makrogazdas%C3%A1gi-teljes%C3%ADtm%C3%A9ny-m%C3%A9r%C3%A9se) [[Bruttó és nettó megkülönböztetése] 39](#brutt%C3%B3-%C3%A9s-nett%C3%B3-megk%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6ztet%C3%A9se) [[A multiplikátor modell] 40](#a-multiplik%C3%A1tor-modell) [[Multiplikátor hatás] 41](#multiplik%C3%A1tor-hat%C3%A1s) [[Megtakarítási függvény] 42](#megtakar%C3%ADt%C3%A1si-f%C3%BCggv%C3%A9ny) [[Megtakarítási paradoxon] 43](#megtakar%C3%ADt%C3%A1si-paradoxon) [[Adómultiplikátor] 44](#ad%C3%B3multiplik%C3%A1tor) [[Haavelmo-tétel] 44](#haavelmo-t%C3%A9tel) [[Az IS görbe fogalma és elmozdulásai] 45](#az-is-g%C3%B6rbe-fogalma-%C3%A9s-elmozdul%C3%A1sai) [[A pénzügyi szféra a makrogazdaságban] 46](#a-p%C3%A9nz%C3%BCgyi-szf%C3%A9ra-a-makrogazdas%C3%A1gban) [[A pénz rövid története] 46](#a-p%C3%A9nz-r%C3%B6vid-t%C3%B6rt%C3%A9nete) [[Modern kétszíntű bankrendszer] 46](#modern-k%C3%A9tsz%C3%ADnt%C5%B1-bankrendszer) [[Pénzteremtés és multiplikátor] 46](#p%C3%A9nzteremt%C3%A9s-%C3%A9s-multiplik%C3%A1tor) [[Pénzaggregátumok] 46](#p%C3%A9nzaggreg%C3%A1tumok) [[A monetáris politika eszközei] 46](#a-monet%C3%A1ris-politika-eszk%C3%B6zei) [[Az LM görbe fogalma és elmozdulásai] 46](#az-lm-g%C3%B6rbe-fogalma-%C3%A9s-elmozdul%C3%A1sai) [[Pénzkínálat és pénzkereslet] 47](#p%C3%A9nzk%C3%ADn%C3%A1lat-%C3%A9s-p%C3%A9nzkereslet) [[A Monetáris Expanzió és Restrikció Ábrázolása] 47](#a-monet%C3%A1ris-expanzi%C3%B3-%C3%A9s-restrikci%C3%B3-%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1sa) [[A monetáris politika hatásmechanizmusa] 47](#a-monet%C3%A1ris-politika-hat%C3%A1smechanizmusa) [[Kenyesi modell] 47](#kenyesi-modell) [[Neoklasszikus] 48](#neoklasszikus) Fogasztói Magatartás ==================== Ordinális megközelítés ---------------------- ### Alap dolgok DEF (Fogyasztói magatartás): A fogyasztás célja és értelme a szükségletek kielégítése. A szükséglet minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója, hiányérzet amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A szükséglet-kielégítés eszközei **javak, szolgáltatások** A szükséglet egyéni rangsorát **preferencia-skálának nevezzük**. DEF (Hasznosság): A fogyasztó szükségletinek kielégítettség, amelyet egy termék elfogyasztására, valamely tevékenység kifejtése vagy szolgáltatás igénybevételének révén nyer. DEF (Nominál jövedelem): a fogyasztó rendelkezésére álló adott pénznemben kifejezett pénzeszközök mennyisége. DEF (Reál jövedelem): azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a mennyisége, melyet a fogyasztó adott időszakban, adott árszínvonal mellett a nominál jövedelméből megvásárolhat. DEF (Fogyasztó célja): A fogyasztás révén elérhető hasznosság maximalizálása. U Hasznosság I Jövedelem P Ár x,y,z Termék ### A megközelítés jellemzői: Nem állítja a fogyasztót olyan szigorúan feladat elé, hogy a különböző jószágoknak tulajdonított hasznosságot mennyiségileg is érzékelje. Megelégszik azzal, hogy a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani melyik jelent neki nagyobb hasznot. DEF (Fogyasztói kosár): A fogyasztó által fogyasztott termékek, illetve szolgáltatások halmaza. DEF (Telítettségi pont): Az a pont (egy jószág azon mennyisége), amelyeknél a fogyasztó összhaszna már nem nő tovább, sőt a fogyasztás folytatása esetén csökken. DEF (Határhaszon, MU): Az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összahszna, ha egyetlen egységgel növeli valamely termék fogyasztását. A fogyasztó választását a fogyasztó ízlése, preferenciája határozza meg korlátozza a jövedelmének nagysága Ordinális elmélet A fogyasztói választás meghatározása Technikai eszközök A preferenciarendszer leírása az ordinális megközelítésben ---------------------------------------------------------- ### Jószágkombinációk DEF (Alapelv): A fogyasztó a fogyasztói kosarak/jószágkosarak közül választ jószágkosarakat rangsorol. X --------------- --- --- 2 jószágkosár A Y B X Y x,y mennyiségben A(X~1~,Y~1~) B(X~2~,Y~2~) ### Preferált és diszpreferált övezetek Lehetséges relációk a jószágkosrak között: szigorúan/gyengén preferált, diszpreferált, közömbös Preferált A(X~1~,Y~1~) \> B(X~2~,Y~2~) Diszpreferált A(X~1~,Y~1~) ≥ B(X~2~,Y~2~) Választás követelményei: 1. Teljesség ismeri az összes fogyasztói kosarat 2. Reflexivitás 2 egyforma kosár közömbös legyen számára 3. Tranzivitás A ≥ B, B≥C A≥C 4. Dominancia Több az jobb ### Miért konvex a jól viselkedő közömbösségi görbe Elemzése alkalmas arra, hogy bemutassuk, hogyan rangsorol a fogyasztó 2 termék különböző kombinációit tartalmazó fogyasztói kosarak között. Fogyasztói kosár Élelmiszer (egység) Ruha (egység) ------------------ --------------------- --------------- A 20 30 B 10 55 C 40 20 D 30 45 E 10 20 F 6 60 Feltételezzük, hogy A, B, C kosár ugyanolyan jók tehát közömbösek ez lesz a közömbösségi görbe felett preferált alatt diszpreferált **Ez csak 1 értékítélet!!! Lehet, hogy más máshogy döntene.** A képen sor, diagram, szöveg, Párhuzamos látható Automatikusan generált leírás A közömbösségi görbe a fogyasztó számára egymással közömbös viszonyban álló jószágosarakm érteni helye a fogyasztói térben. Jellemzői: 1. Nem metszhetik egymást 2. Negatív meredekségük 3. konvexek 4. minél távolabb helyezkednek el az origótól annál preferáltabbak, magasabb hasznossági szintet képviselnek Negatív meredekség Dominancia elvéből jön Konvexitás Dominancia elve + a fogyasztó preferálja az átlagot a szélsőséggel szemben Jól viselkedő közömbösségi görbe. ### A közömbösségi térkép A fogyasztási térben felrajzolható nagyon sok közömbösségi görbe. A különböző szükségkiegészítési szinteket jelentő közömbösségi görbék rendszerét **közömbösségi térképnek nevezzük.** ### Különleges közömbösségi térképek A hagyományos közömbösségi görbénél fennáll (csökkenő mértékben) a helyettesítés lehetősége. Vannak olyan a fogyasztáskor egymással különleges viszonyban levő jószágok, amelyeknek helyettesítési viszonyai is eltérnek az eddigiektől 2 termék közt a fogyasztásban ezek a viszonyok lehetnek: 1. Egymást tökéletesen helyettesítők 2. Egymást tökéletesen kiegészítők 3. semleges  A képen szöveg, sor, diagram, kézírás látható Automatikusan generált leírás 1. Egy 4 éves kisgyerek esetén a. Qy = q sör 0 hasznosság b. Qx = q játék van hasznosság 2. 40 éves alkoholista c. Qy = q sör van hasznosság d. Qx = q játék 0 hasznosság 3. 4éves kisgyerek e. Qy = q gyógyszer f. Qx = q cukorka Telítődés: 1. Mindkét termék preferált 2. Egy pont után viszont negatív hasznosságot eredményez a mennyiség növelésé\  Optimalizáció az ordinális megközelítésben ------------------------------------------ ### A költségvetési egyenes és elmozdulásai DEF (Költségvetési egyenes): Azon jószákkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett, adott pénz jövedelemből, annak **teljes elkötésével megvásárolhat.** 1. Az egyenes alatti pontok által reprezentált kosarak megvásárlása esetén valamennyi jövedelem megtakarításra kerül 2. Felette lévők elérhetetlenek 3. A költségvetési egyenes a fogyasztó számára költségvetési korlát is 4. Megmutatja, hogy vásárlásával meddig mehet el A képen rajz, kézírás, diagram, szöveg látható Automatikusan generált leírás Megvásárolható és eltérő jószág kosarak halmaza A költségvetési egyenes képlete: I = P~x~ \* Q~x~+ P~y~ \* Q~y~ Kifejezhetjük az egyik vagy másik termék mennyiségét: Q~x\ =~ I/P~x~ -- P~y~/P~x~ \* Q~y~ Qy = I/P~y~ -- P~x~/P~y~ \* Q~x~ Az egyenes meredeksége a két termék árainak arányát tükrözi. A meredekgég negatív előjele arra utal, hogy a fogyasztónak bizonyos mennyiségű „Y" termékről le kell mondania, ha adott jövedelemből több „x"-et akar venni. m = -P~x~/P~y~ Pl: 40000 = 500x + 1000y M = -0.5 fél egység „y"-ról kell lemondani, egy egységgel több „x"-ért. DEF (egyenes elmozdulásai): Az egyenes origótól mért távolsága a fogyasztó jövedelmétől, meredeksége pedig a kér termék ár arányától függ. DEF (jövedelemváltozás hatása): Ha változatlan árak mellett nő a pénzjövedelem, a fogyasztó mindkét termékből többet tud megvásárolni, akkor a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan fölfelé eltolódik.  **Ár és arányok változásai** 1. Nőhet vagy csökkenhet csak az egyik, vagy a másik termék ára 2. nőhet vagy csökkenhet egyszerre mindkettő termék ára, de még ez is megvalósulhat azonos eltérő arányban és irányban. **„X" termék ára kétszereződött** **„Y" termék ára változatlan az egyenes meredeksége nő** **Mindkét termék ára megkétszereződik** 1. Párhuzamosan befelé toldódik 2. Az árváltozás hatására a fogyasztó reáljövedelme változik 3. Ebből köbetkezik a jövedelemhatás Az ár csökkenése növeli a reáljövedelmet, Az ár növekedése csökkenti a reáljövedelmet. **Termék ára a felére csökken** 1. A fogyasztó reáljövedelme nő **Általánosságban:** 1. Ár-arány változás: elfordulás 2. Reáljövedelem változás: párhuzamos eltolódás ### Az optimális pont DEF: A fogyasztó törekszik a lehető legnaygobb haszonra. Ezt úgy tudja elérni, hogy rendelkezésre álló jövedelméből megvásárolható leginkább preferált kosarat választja. 1. Keressük az origótól legtávolabb eső fogyasztói kosarat, ami rajta van a költségvetési egyenesen. 2. Ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti a legtávolabb közömbösségi görbét ### PCC-ICC  A képen rajz, sor, kézírás, diagram látható Automatikusan generált leírás Az optimális pont pálya, ha fogyasztó jövedelme változik. ENGEL: A fogyasztó mennyit képes és hajlandó venni különböző kereseteknél. Az Engel-görbe a fogyasztó jövedelem és az adott jószág megvásárolt mennyiség közötti viszont fejezi ki változatlan árak mellett. A koordináta rendszerben az y tengelyen a fogyasztó jövedelmét, annak különböző nagyságait, az x tengelyen pedig valamely termék mennyiségét jelölve az ICC görbe egyes pontjaihoz tartozó mennyiségek levetítésével megkapják az adott termék vonatkozó Engel- görbét. Az Engel-görbe alakja jól jellemzi a jövedelem változásának hatását az egyes jószágok keresletére. A képen kézírás, sor, vázlat, rajz látható Automatikusan generált leírás ### Piaci keresleti függvény, mint az egyéni keresleti függvények vízszintes összegzése DEF: A piaci kereslet függvény a fogyasztók egyéni keresleti függvényeinek összegzése  ### A kereslet és a keresett mennyiség különbsége A képen kézírás, rajz, Gyermekrajz, sor látható Automatikusan generált leírás Keresett mennyiség: Az adott ár mellett a fogyasztók mennyit képesek és hajlandóak vásárolni. Befolyásoló tényezők: 1. A termék ára Kereslet: Az egész görbe változik. Befolyásoló tényezők: 1. Preferenciarendszer 2. Fogyasztó jövedelme 3. Más termék ára 1. Py növekszik y keresett mennyisége cssökken 2. Qy csökken x termék kereslete csökken Ha x,y helyettesítők: 1. Py növekszik y keresett mennyiség csökken 2. Qy csökken x termék kereslete nő ### Normál és inferior javak DEF (Normál): Azok a termékek, amelyek esetében a jövedelem növekedésével a termékből a fogyasztó többet kíván venni. A normál javak fogyasztása a jövedelem növekedésével együtt nő, de általában annak növekedésével kisebb mértékben. DEF (Inferior): Alacsonyabb rendű javak, minőségüknél fogva csak alacsonyabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók fogyasztják. Ha ez egy szint fölé nő, akkor ezeknek a termékeknek a fogyasztását csökkenti pl: szalonna, párizsi Giffen-, vagy inferior (alacsonyabb rendű) javak vásárlóinál is lehet az árral egyező irányú keresletváltozás. Az ilyen termékek áremelkedése olyan méretű kiadásnövekedést okozhat egyes háztartásoknál, hogy kénytelenek csökkenteni egyéb, drágább termékek fogyasztását, és azok helyett is a megemelt áru terméket vásárolják. Az áremelkedésre tehát a keresett mennyiség növelésével reagálnak. / amikor egyik jószág ára nő, de kevésbé, mint a helyettesítő jószágé, ezért nő a kereslete.  A képen kézírás, vázlat, sor, Gyermekrajz látható Automatikusan generált leírás Paradox árhatások ----------------- ### Spekulációm sznob-hatás, minőségi hatás DEF (Spekuláció): Ez a gazdaságban gyakori jelenség, ahol az emberek vagy csoportok befektetéseket hajtanak végre az árak jövőbeli változásaival kapcsolatos várakozásaik alapján. A paradoxon itt az, hogy bár a spekuláció hozzájárulhat a piacok stabilitásához a likviditás növelésével, ugyanakkor destabilizálhatja is a piacokat, ha túlzott spekulációs tevékenység zajlik, amely irracionális áringadozásokhoz vezethet. DEF (Sznob-hatás): Ez a fogyasztói magatartás egy formája, ahol az emberek exkluzív vagy ritka termékeket részesítik előnyben, csak azért, mert kevés ember engedheti meg magának ezeket. A paradoxon ebben az esetben az, hogy egy termék iránti kereslet nőhet annak ritkasága vagy magas ára miatt, ellentétben azzal, amit a hagyományos gazdasági modellek sugallnak. DEF (Minőségi hatás): Ez egy olyan jelenség, ahol a magasabb árak összefüggnek a jobb minőség érzékelésével. A fogyasztók gyakran úgy gondolják, hogy egy drágább termék jobb minőségű, még akkor is, ha nincs számottevő különbség a két termék között. A paradoxon itt az, hogy a magasabb ár önmagában növelheti egy termék vonzerejét, függetlenül a tényleges minőségtől. ### Griffen hatás részletes elemzése A helyettesítési és jövedelmi hatás szétválasztása DEF (Griffen hatás): Kisebb jövedelem mellett x terméket vesznek a többi termék helyett, nagyobb jövedelem mellett x termékből kevesebbet vesznek, a jövedelmet inkább másra költik.  Keresleti rugalmasságok ----------------------- ### fogalma, képlete, pozitiv/negativ elojelei DEF: A kereslet rugalmasság az a számérték, amely megmutatja hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására. Befolyásoló tényezők: 1. Az adott termék árváltozása 2. Másik, az adott termékkel kapcsoltban lévő termék árváltozása 3. fogyasztók jövedelmének változása ### Sajátár-rugalmasság A képen szöveg, képernyőkép, Betűtípus látható Automatikusan generált leírás ### Keresztár-rugalmasság  ### Jövedelem rugalmasság A képen szöveg, képernyőkép, Betűtípus látható Automatikusan generált leírás Kardinális megközelítés ----------------------- ### A megközelítés jellemzői DEF: A fogyasztó az egyes jószágok elfogyasztása révén szerezhető hasznosságok abszolút nagyságát tőszámokkal képes jellemezni. Melyik a hosszabb és mennyivel? DEF: Feltételezi a fogyasztásról, hogy képes pontosan megállapítani, hogy milyen hasznosság jön létre egy jószág vagy jószagkombináció fogyasztásával. ### A preferenciarendszer leírása a kardinális megközelítésben, TU, MTU, Gossen DEF (Gossen I): A csökkenő határhaszon elve kimondja, hogy az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő míg végül O-t el nem érnek Giffen javak esetén nem érvényesül. Összhaszon = TU Határhaszon = MU Az élvezetnövekedés nem fokozódik a végtelenségig, sok termék esetében a fogyasztás során előáll egy pont, amely után a fogyasztás további folytatása során már nem nő a fogyasztó összhaszna az a pont a telítettségi pont. Nem mindig minden termékre igaz ez, hogy van ilyen pont pl: érmegyűjtők stb\... DEF (Határelemzés): vizsgáljuk, hogy mennyivel nő a fogyasztás valamely termék révén nyert összhaszna, ha egy újabb egységgel növeli ebből a termékből a fogyasztást egy adott termék határhaszna Megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egyetlen egységgel növeli vmely termék fogyasztását.  Ezeket egymás alatt szokták ábrázolni, evésnél, ahogy növeli fogyasztást, étvágya csökken, minden újabb egység elfogyasztása egyre csökkenő élvezetet jelent számára. ### Optimalizáció a kardinális megközelítésben, Gossen, egyéni kereslet DEF (Gossen II): A fogyasztó akkor köti el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszna bármelyik termékre nézve ugyanakkora. Előny kiegyenlítődés elve DEF ( Egyéni keresleti): Az egyéni keresleti függvény megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó a különböző árak mellett hajlandó, képes megvásárolni. A képen szöveg, diagram, sor, kézírás látható Automatikusan generált leírás ### A fogyasztói többlet, egyéni és piaci szinten A piac ár és a rezervációs ár különbsége amit a fogyasztó a termék pótlólagos egységéért maximálisan hajlandó kifizetni. Kiszámítjuk: azt a fenti különbséget megszorozzuk a vásárolt mennyiséggel és osztjuk kettővel. 1.  A keresleti görbe megmutatja, hogy mennyit hajlandóak fizetni a fogyasztók a termékekért. 2. A kínálati görbe megmutatja, hogy mennyi hajlandóak eladni a termékből egyes áraknál A kiszabott ár felett nem kell fizetni, tehát a zöld háromszög a területe a fogyasztói többlet. 3. Termelői többlet, minden olyan termék esetében, amelynek a határköltsége kisebb, mint a piaci ár. 4. Az ár és a kínálati függvény által határolt terület ### Az ár diszkrimináció DEF: a termékek különböző egységei, különböző árakban történő eladásának elnevezése. Cél: profitnövelés A termelő ugyan azt a terméket különböző árakon kínálja. Fajtái: 1. Elsőfokú / tökéletes 2. Másodfokú 3. Harmadfokú **Elsőfokú ár diszkrimináció:** vállalat eltérő árakat szab meg különböző vevők számára, a vásárlók fizetési hajlandóságának függvényében. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy maximalizálják a profitjukat azáltal, hogy magasabb árat számítanak fel azoknak a vásárlóknak, akik hajlandóak többet fizetni egy adott termékért vagy szolgáltatásért. Például a repülőjegyek és a szállodai szobák árazása gyakran alkalmazza ezt a módszert. Az utazási időszakok, foglalás időpontja, és más tényezők alapján a cégek különböző árakat számíthatnak fel különböző ügyfeleknek ugyanazon szolgáltatásért. Az elsőfokú árdiszkrimináció azonban etikai és jogi kérdéseket is felvet. **Másodrendű** A vállalatok különböző árakat szabnak meg különböző vásárlói csoportok számára, de nem egyéni vásárlói preferenciák vagy fizetési hajlandóság alapján, hanem inkább a vásárlás mennyisége vagy a vásárlási időszak alapján. Ez a típusú árdiszkrimináció gyakori a nagykereskedelemben és szolgáltatási ágazatokban, ahol a vásárlók nagyobb mennyiségek vásárlása esetén kedvezményeket kapnak.  **Harmadrendű:** Különböző árakat szabnak meg különböző fogyasztói csoportok számára, alapvetően a csoportok eltérő árelasztikussága alapján. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok különféle árakat alkalmaznak a különböző piaci szegmensekben, figyelembe véve a különböző csoportok különböző reakcióit az árváltozásokra. PL: diákkedvezmény, földrajzi alapú ### A helyettesítési határráta MRS DEF (Helyettesítési hatás MRS): Marginal Rate of Subsitutuion megmutatja a fogyasztó hasznosságának változatlaansága mellett a mennyiségben növekvő termék egy további egységéért mennyit hajlandó a fogyasztó feláldozni a másik termékből. A közömbösségi görbe mentén jobbra haladva, egyre kisebb lesz az y mennyisége, amit a fogyasztó hajlandó feláldozni x fogyasztásának további növelése céljából a helyettesítési határrátája csökken A képen kézírás, Betűtípus, szöveg, kalligráfia látható Automatikusan generált leírás A fogyasztó változása akkor optimális, ha a két termék határhasznának aránya megegyezik a két termék árának arányával.  DEF (Csökkenő MRS törvény): Egy adott termék fogyasztásának növekedésével az egyén többlethaszna vagy határhaszna csökken. Az összhaszon egyre kisebb és kisebb ütemben növekszik, ahogy egyre többet fogyasztunk egy termékből. A határhaszon ( az a többlethaszon, amelyet az elfogyasztott termék utolsó egységének köszönhetünk) a termék növekvő fogyasztásával csökken. Termelői magatartás =================== Termelési függvény ------------------ DEF: olyan technikai összefüggés, amely az egyes specifikus termelési tényező kombinációk által előállítható maximális kibocsátási mennyiséget adja meg a technikai fejlettség adott állapota mellett. Maximum mennyit lehet termelni a termelési tényezők függvényébe. A képen kézírás, szöveg, kalligráfia, Betűtípus látható Automatikusan generált leírás ### Skálahozadék, üzemméret DEF (Skálahozadék): A termelés skálahozadéka azaz arány, amely megmutatja, hogyan változik a termelés a tényezők egyidejű arányos növekedése esetén. 1. A csökkenő skálahozadék a. Az output (Q) kisebb arányban nő, mint az input (L,K,A) érdemes csökkenteni az üzemméretet 2. Növekvő skálahozadék b. Az output nagyobb arányban nő mint az input érdemes növelni az üzemméretet 3. Állandó sk. c. Egyenlő arányban nő az output és az input optimális üzemméret ### A Cobb-Douglas függvény  ### A rövidtávú (parciális) termelési függvény Minden vállalatot hosszútávú döntéssel alapítanak meghatározozzák a vállalat méretét, maximális kapacitását. A termelőnek azt kell megvizsgálnia, hogy adott tőkenagyság mellett a felhasznált munkamennyiség változtatásának eredményeként milyen mértékben növelhető a kibocsátás a rövidtávú termelési függvény segítségével írható le és elmezhető mennyivel változik az össztermelés ha a felhasznált munka mennyiségét egységeivel növelem. TP Totoal product AP Avrage product MP marginal product Összérték/Összmunka Egységnyi múlásra átlag mennyi termék jut. 1. Az I. termelési tartományban a termelés gyorsuló ütemben nő 2. Akkor a munka határmértéke és a munkaátlagterméke is nő 3. Az I.a és I.b határána termelési függvények az inflexiós pontja található MP~L~ itt maximális 4. Ezután a termelés növekedése csökkenő ütemű 5. az AP~L~ a teljes I. tartományban nő 6. Az AP~É~ maximumát a term. fg. origón átmenő érintője jelzi 7. Ez a munkafelhasználás technikai optimuma 8. itt az MP~L~ = AP~L~, ezután a munka termelékenysége csökken 9. A fix mennyiségű termelési tényező, a tőke technikai hatékonyságának optimumát a max termelési szintél éri el 10. 11. I-II. tartományban a munka határtermék pozitív és a termelés nő 12. A termelés akkor éri el a maximumát, amikor a munka határterméke = O=MP~L~ 13. Ezután a munka felhasználására technikailag már nem hatékony, mert a határterméke negatív MP~L~ \ TC PQ \> AC x Q Q~opt~ = MR és MC metszéspontjában P~opt~ = a Q~opt~ és D metszéspontjában ### 0 profit -- fedezeti pont Tπ = 0 TR = TC P x Q = AC x Q Q~opt~ = MR és MC metszéspontjában P~opt~ = a AC és D metszéspontjában ### Veszteségminimalizálás TC \> TR \> VC AC x Q \> P x Q \> AVC x Q AC \> p \> AVC TC FC + VC P~opt~ = a Q~opt~ és D metszéspontjában Tπ veszteség P~opt~ és AC metszéspontja között ### Üzemszüneti pont A monopólium esetében a fedezeti pontot és az üzembezárási / szüneti pontot a keresleti függvény (D) meredeksége határozza meg Veszteséges működés esetén a vállalatnak csak a változó költsége térül meg A képen vázlat, rajz, Gyermekrajz, diagram látható Automatikusan generált leírás ### A holtteher veszteség \- veszteség amely a monopólium létéből származik \- megadja a mértékszámot, amennyivel az emberek rosszabbul járnak pk = maximális profitot biztosító ár qk maximális profitot biztosító kibocsátás pmon = monopolár qmon = monopólium kibocsátás ### Az összejátszáson alapuló és az árvezérléses oligopólium modellje: Az összejátszáson alapuló és az árvezérléses oligopólium két különböző piaci struktúra, amelyek a kevés számú domináns szereplő által jellemezhetők a piacon. Ezek a modellek jelentősen különbözhetnek egymástól az üzleti magatartás és a piaci dinamika szempontjából. **Összejátszáson alapuló oligopólium**: Ebben a modellben a piaci szereplők, akik között csak néhány domináns cég van, összejátszanak az árak és a termelési szintek meghatározásában. Ez az összejátszás formális vagy informális lehet. Formális összejátszás esetén a cégek nyíltan együttműködnek, például kartellek létrehozásával. Informális összejátszás esetén a cégek nem hivatalosan, de követik egymás árait és piaci stratégiáit. Az ilyen típusú oligopólium célja általában a verseny korlátozása és a piaci hatalom növelése. **Árvezérléses oligopólium**: Ebben a modellben a domináns cégek próbálják kontrollálni vagy befolyásolni az árakat a piaci részesedésük vagy a profitjuk maximalizálása érdekében, anélkül, hogy közvetlen összejátszásra támaszkodnának. Ez gyakran magában foglalja a differenciált termékek vagy szolgáltatások kínálatát, valamint az árazási stratégiák, mint például a versenykihívó árazás alkalmazását. Az árvezérléses oligopólium gyakori jellemzője az árak rugalmassága és a piaci verseny állandó jelenléte, amelyet a domináns cégek próbálnak befolyásolni. Mindkét modell jellemzője a magas belépési akadályok és a piaci hatalom koncentrációja. Az összejátszásra alapuló modell esetén a versenyjog és a fogyasztóvédelem szempontjából különösen aggodalomra ad okot az összejátszás és a piaci manipuláció lehetősége. Az árvezérléses oligopólium esetében pedig a fogyasztók számára a termékdiverzifikáció és az árverseny hiánya jelenthet problémát. ### Hosszú távú egyensúly tökéletes verseny és monopolisztikus verseny A hosszú távú egyensúly a tökéletes verseny és a monopolisztikus verseny piaci struktúráiban eltérően alakul ki, és mindkettőnek megvannak a maga jellegzetességei. Emellett a monopóliumok bizonyos körülmények között hasznosak lehetnek, amit a Schumpeteri hipotézis és a természetes monopólium fogalma is alátámaszt. **Hosszú Távú Egyensúly Tökéletes Versenyben** A tökéletes verseny piacán sok kis vállalkozás van, és egyik sem rendelkezik jelentős piaci erővel. A hosszú távú egyensúly ebben a kontextusban azt jelenti, hogy minden cég a gazdasági hatékonyság minimumában, azaz az átlagköltség (ATC) minimumában termel, ahol az ár egyenlő az ATC-vel. Ebben az esetben nincs gazdasági profit, és a piaci belépés szabad és korlátlan, aminek következtében a piaci szerkezet dinamikus és versenyképes marad. **Hosszú Távú Egyensúly Monopolisztikus Versenyben** A monopolisztikus verseny olyan piaci struktúra, ahol sok vállalat van, de mind különböző termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, tehát van bizonyos mértékű termék-differenciálódás. Hosszú távú egyensúlyban a vállalatok szintén a gazdasági hatékonyság minimumában termelnek, de az ár magasabb lesz, mint az ATC minimuma, ami lehetővé teszi a normális profit megtartását. A termék-differenciálódás miatt a vállalatoknak van némi piaci hatalma az árképzésben, de ez a piaci hatalom korlátozott a verseny és az új belépők miatt. ### Mikor lehet hasznos a monopólium? A schumpeteri hipotézis és a természetes monopólium **Schumpeteri Hipotézis**: Joseph Schumpeter szerint a monopóliumok elősegíthetik az innovációt, mivel a nagyobb piaci hatalommal és magasabb profitokkal rendelkező vállalatok többet tudnak fektetni a kutatás-fejlesztésbe. Ez az elmélet azt sugallja, hogy a piaci hatalom ösztönözheti az újításokat és a technológiai fejlődést. **Természetes Monopólium**: Egy természetes monopólium akkor alakul ki, amikor egy vállalat képes hatékonyabban és költséghatékonyabban kiszolgálni a piacot, mint bármelyik versenytársa, különösen az infrastruktúra-intenzív iparágakban, mint az energiaellátás, a vízszolgáltatás vagy a közlekedés. Ebben az esetben a monopólium hasznos lehet, mert alacsonyabb árakat és magasabb hatékonyságot biztosíthat a fogyasztók számára, mint a versenyes piaci struktúrák. Mindkét esetben fontos megjegyezni, hogy a monopóliumok előnyei függenek a piaci körülményektől és a szabályozási kerettől. A monopóliumok ellenőrizetlen hatalma káros lehet a fogyasztókra és a gazdaságra nézve, ezért gyakran szükség van hatékony szabályozásra és ellenőrzésre. Termelési tényezők piaca ------------------------ +-----------------------------------+-----------------------------------+ | **Termelési tényezők** | **Realizálható jövedelem** | +===================================+===================================+ | **természeti erőforrások** | **járadék** | | | | | **munka** | **munkabér** | | | | | **tőke** | **kamat vagy bérleti díj** | | | | | **vállalkozói készség** | **gazdasági profit** | +-----------------------------------+-----------------------------------+ **eredetük, keletkezésük szerint: elsődleges tényezők (munka, termelési erőforrások)** **tőke tényezők (tőke, pénz és értékpapír)** A termelési tényezők kereslete -- származékos kereslet Azt jelenti, hogy a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított termékeket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon a termelési tényezőre fordított összegen felül legalább normálprofitot biztosít A képen szöveg, kézírás, sor, diagram látható Automatikusan generált leírás [Egyéni munkakínálat] Miként reagál a munka a magasabb bérekre? **Minimálbér**: a pénzbér, az az összeg, amit a fizetéskor a borítékban találunk, vagy amelyről a munkaszerződés szól **reálbér:** a pénzbér vásárlóereje, azt mutatja meg, hogy a borítékban lévő összegért mit kapunk a boltban **reálbérindex** -- reálbér változását mutatja Egy bizonyos pont után a munkavállalók kevesebb időt áldoznak munkára a nagy kereset miatt. **Helyettesítési hatás:** a magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való helyettesítésére **Jövedelem hatás**: a magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabad időre A képen szöveg, kézírás, sor, Betűtípus látható Automatikusan generált leírás ### Kiürítési tétel A termelést kimeríti az elosztás Q = a x L^λ^ x K^κ^ λ + κ \> 1 növekvő skálahozadék -- hiány az újraelosztásnál (túlelosztás) λ + κ \< 1 csökkenő skálahozadék -- többlet az újraelosztásnál (alulelosztás) λ + κ = 1 állandó skálahozadék -- nincs többlet, nincs hiány MAKROÖKONÓMIA ============= A makroökonómiai körforgás -------------------------- DEF. (makroökonómia): A makrogazdaság (nemzetgazdaság) homogén csoportokba összefogott (aggregált) gazdasági szereplőinek viselkedésével, a köztük lévő jövedelmi és egyéb kapcsolatoknak az elemzésével foglalkozik. DEF. (nemzetgazdaság): A nemzetgazdaság egy ország gazdasági szereplőinek, a gazdasági tevékenységeket folytató egyéneknek, vállalkozásoknak és intézményeknek az összessége, és a köztük kialakult kapcsolatok és kölcsönhatások bonyolult rendszere. DEF. (aggregálás): kisebb gazdasági egységek és folyamatok nagyobb egységekbe való összevonása, összegzése ### Makrogazdasági szektorok **-Háztartások szektora**: a természetes személyek, mint gazdasági alanyok legnagyobb létszámú, önálló egységekből álló csoportja **-Vállalatok szektora**: önálló gazdasági egységek ide soroljuk: -termelő és szolgáltató tevékenységeket végző szervezetek -pénzügyi szolgáltatásokat végző pénz ügyi intézetei szervezeteket (pl. bankok) -nem profitérdekelt szervezetek (pl. alapítványok) **-Államháztartási szektor:** ide soroljuk: -központi kormányzat költségvetési szervei -helyi önkormányzatok intézményei -társadalombiztosítási szervek -elkülönített állami. pénzalapokat kezelő szervezetek -állami vagyont kezelő szervezetek **-Külföld:** mindazon személyek és szervezetek szektora, akik nem állandó lakosai az adott országnak, vagy amelyek tevékenysége nem integrálódott szervesen a nemzetgazdaság belső gazdasági folyamataiba. minden olyan szereplő aki nem szerepel az előző 3 szektorban  Háztartások + vállalatok = magánszféra Állam = állami szféra 3 szféra Külföld Makroökonómiai azonosságok -------------------------- T -- adók G -- állami megrendelések TR -- jövedelmek C -- kiadások S -- megtakarítások I -- beruházás X -- export M - import Kiadási oldal: q = C (consumption) + I (investment) + G (gov.) + X-M Jövedelmi oldal: q = W (wage) + Π (pí) (profit) + R (járadék) rendelkezési oldal: q = C (consumption) + S (savings) + (T -- TR) ### A szektorok túlköltekezésének zéró összege Magán Állami Külföld \[ I -- S \] + \[ G -- ( T -- Tr) \] + \[ X -- M \] = 0 \+ ha a magánszféra + deficit + ha a külföld költekezik túl túlköltekezik import \< export \- ha többet - szufficit - országunk költekezik túl takarít meg import \> export **deficites költségvetés**: az állam kiadásai meghaladják a bevételeit **szufficites költségvetés**: az állam bevételei meghaladják kiadásait A makrogazdasági teljesítmény mérése ------------------------------------ A gazdasági szereplők teljesítményének „hazai" (domestic) és „nemzeti" (national) megkülönböztetése Egy adott ország területén keletkezett teljesítményt hazai outputnak (jövedelemnek) nevezzük, függetlenül attól, hogy az hazai vagy külföldi szereplőtől származik Az adott ország állampolgárainak teljesítményét pedig nemzeti outputnak ( jövedelemnek) nevezzük függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak. ### Bruttó és nettó megkülönböztetése **Bruttó**: felülbecsülés halmozódás miatt (többszöri számbavétel), nem követi a gazdasági mutatókat **Félbruttó**: legtöbbet használt, a hozzáadott értéket vesszük számításba, ∑ hozzáadott érték = végtermék **Nettó:** félbruttó amortizációja állóeszközök értékcsökkenése kiszűrik az időbeni halmozódást is Az amortizációs kulcsokat az állam határozza meg -- tehát az állam gazdaságpolitikájára reflektál **SNA** = system of national accounts ( Nemzeti számlarendszer) Minden létrehozott terméket, szolgáltatást és szervezett tevékenységet számításba vesz **MPS =** Material Product System (Számbavételi rendszer) Az anyagi termelés és az anyagi szolgáltatásokat értelmezik +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | **BRUTTÓ** | **FÉLBRUTTÓ** | **NETTÓ** | +=================+=================+=================+=================+ | **HAZAI** | G.O | G.D.P | N.D.P | | | | | | | | Gross Output | gross domestic | net domestic | | | | prod. | product | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | **NEMZETI** | \- | G.N.P | N.N.P | | | | | | | | | gross national | net national | | | | prod. | product | | | | | | | | | G.N.I | N.N.I | | | | | | | | | gross national | net national | | | | inco. | income | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ \+ GNDI = Gross National Disposable Income \+ NNDI = Net National Disposable Income nettó rendelkezésre álló jövedelem a GNDI nettó párja, azaz annak az amortizációjával csökkentett része GDP = bruttó hazai termék, egy országban adott évben előállított, végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások osszértéke GO = hozzáadott érték = a termelési folyamat által létrehozott a vertikális halmozódástól megtisztított bruttó kibocsátás értéknövekedés NDP = az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege GNI = A GDP módosított formája, az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem NNI = a bruttó nemzeti jövedelem amortizációval csökkentett része A multiplikátor modell ---------------------- **Keresletkorlátos gazdaság** +-----------------------------------+-----------------------------------+ | Neoklasszikus felfogás | Keynes-i felfogás | +===================================+===================================+ | -kapacitáskorlátos gazdaság | keresletkorlátos gazdaság | | | | | say dogma: minden kinálat | lesznek kiaknázatlan erőforrások | | megteremti a maga keresletét | | | | | | -az áruk kereslete legyen egyenlő | | | a kínálattal | | | | | | -2 feltétel: | | | | | | az emberek költsék el teljes | | | bérüket (felhalmozás megakasztja | | | a say dogmában leírt folyamatot) | | | | | | minden jószág árának egyensúlyba | | | kell jutnia | | +-----------------------------------+-----------------------------------+ **Az egyensúlyi jövedelem** +-----------------------------------+-----------------------------------+ | D = Y~e~ | D = makroökonómiai kereslet | | | | | C + I = Y~e~ | y = jövedelem | | | | | C~o~ + C x Y~e~ + I = Y~e~ | Y~e~ = egyensúlyi jövedelem (Ha D | | | = Y) | | | | | | C = fogyasztásra szánt jövedelem | | | | | | C~o~ = autonóm fogyasztás | | | (Jövedelemtől független | | | fogyasztási kereslet) | | | | | | C x y = fogyasztási | | | határhajlandóság | | | | | | MPC = egy egységgel növelve a | | | jövedelmet, mennyi egységgel nő a | | | fogyasztás | +-----------------------------------+-----------------------------------+ Akkor beszélhetünk egyensúlyi jövedelemről ha a tervezett jövedelem megegyezik a tervezett fogyasztás és szándékolt beruházás összegével **\ **Fedezeti pont = a jövedelem pont fedezi a fogyasztást ### Multiplikátor hatás Megmutatja, hogy a gazdaságba bevitt egységnyi beruházás mekkora jövedelemnövekedést eredményez. Levezetés:  ### Megtakarítási függvény s -- megtakarítási határhajlandóság s = 1 -- c  ### Megtakarítási paradoxon ha megnövekedik a megtakarítás (s meredekebb), lecsökken a nemzeti jövedelem (s nem változik) S = S' = I [Adók] - az állam legfontosabb bevételi forrása - az állam törvényi felhatalmazással veti ki - fizetése kikényszeríthető - jövedelemtől független (pl: örökösödési adó) - jövedelemtől függő (pl: szja) ### Adómultiplikátor Azt mutatja, hogy az adók egy egységnyi változtatására hány egységgel változtatja meg a fogyasztást 1/1-C \> C/1-C Kiadás multiplikátor Adómultiplikátor Mivel az adómultiplikátor kisebb, mint a kiadásmultiplikátor, ezért a költségvetési kiadások növekedésének a hatása a makrojövedelem növelésére erőteljesebb, mint az adók makrojövedelmet csökkentő hatása ### Haavelmo-tétel A kiegyensúlyozott költségvetés a saját nagyságával növeli az egyensúlyi jövedelmet, multiplikátora: 1 y~e~ = 1/1-C (C~o~ + I + G) -- C/1-C x T~o~ y~e~ = 1/1-C (C~o~ + I) + G Egy adóból finanszírozott kormányzati vásárlás is megnöveli az összkeresletet és az egyensúlyi jövedelmet. Az adókból finanszírozott kormányzati vásárlás a kormányzati vásárlás összegével növeli az egyensúlyi jövedelmet Az IS görbe fogalma és elmozdulásai -----------------------------------  A képen szöveg, sor, Diagram, képernyőkép látható Automatikusan generált leírás A pénzügyi szféra a makrogazdaságban ------------------------------------ ### A pénz rövid története A pénz története az ókori cserekereskedelemtől kezdődik, ahol az emberek közvetlenül cserélték el az árukat. Később az értékálló és könnyen szállítható tárgyak, mint például az arany és az ezüst váltak elfogadott fizetőeszközzé. A papírpénz kialakulása a készpénzalapú gazdaságokhoz vezetett, melyeket később a digitális pénz és elektronikus fizetési rendszerek váltottak fel. ### Modern kétszíntű bankrendszer **Központi Bank**: A központi bank az adott ország vagy gazdasági övezet pénzügyi rendszerének fő szabályozója. Felelős a monetáris politika irányításáért, az infláció ellenőrzéséért, a pénz kibocsátásáért és a pénzügyi stabilitás fenntartásáért. A központi bankok gyakran a \"bankok bankjaként\" működnek, biztosítva a kereskedelmi bankok likviditását. **Kereskedelmi Bankok**: A kereskedelmi bankok a központi banktól kapott pénzt kölcsönzik ki az ügyfeleknek. Ez a folyamat a pénzteremtés egyik formája, mivel a bankok betéteket hoznak létre a kölcsönökkel, növelve ezzel a gazdaságban lévő pénz mennyiségét. ### Pénzteremtés és multiplikátor A pénzteremtés folyamata a központi bank és a kereskedelmi bankok kölcsönözési és betéti tevékenységein keresztül történik. A pénzmultiplikátor azt mutatja meg, hogy a központi bank által létrehozott alapösszeg (alapvető monetáris bázis) mennyire képes növekedni a bankrendszeren keresztüli többszörös kölcsönadás révén. ### Pénzaggregátumok M0: Az M0 a központi bank által kibocsátott fizikai pénz (bankjegyek és érmék). M1: Az M1 magában foglalja az M0-t, valamint a napi költekezésre azonnal elérhető betéteket és egyéb likvid eszközöket. ### A monetáris politika eszközei 1. **Nyílt Piaci Műveletek**: A központi bank államkötvények vásárlásával vagy eladásával befolyásolja a pénzkínálatot és a kamatlábakat. 2. **Refinanszírozási Politika**: A központi bank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott kölcsönök kamatlábának szabályozása, ami befolyásolja a bankok kölcsönzési hajlandóságát. 3. **Rediszkontláb Politika**: A központi bank által bizonyos feltételek mellett vásárolt váltók és más rövid lejáratú követelések kamatlába. 4. **Kötelező Tartalékráta Politika**: A központi bank által a kereskedelmi bankok számára előírt minimum tartalékráta, amely befolyásolja a bankok által kölcsönözhető összegeket. A monetáris politika eszközei segítségével a központi bankok befolyásolják a gazdasági növekedést, az inflációt és a munkanélküliséget, így stabilizálva a gazdaságot. A monetáris politika hatékonysága azonban függ a gazdasági környezettől és a pénzügyi rendszer átláthatóságától és stabilitásától. Az LM görbe fogalma és elmozdulásai ----------------------------------- Az LM görbe megmutatja azokat a kamatláb és jövedelem (GDP) kombinációkat, ahol a pénzpiac egyensúlyban van, azaz ahol a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal. A görbe általában pozitív irányban lejt, ami azt jelenti, hogy magasabb GDP szinteknél a kamatláb is magasabb, hogy fenntartsa a pénzpiaci egyensúlyt. ### Pénzkínálat és pénzkereslet 1. **L1 (Tranzakciós Motívum):** Ez a pénzkereslet azonnali tranzakciókhoz szükséges összege, ami arányos a GDP-vel. Minél nagyobb a gazdasági aktivitás, annál több pénzre van szükség a tranzakciók lebonyolításához. 2. **L2 (Spekulatív Motívum):** Ez a pénzkereslet a kamatláb és a pénzbe fektetés közötti kapcsolattal van összefüggésben. Alacsony kamatláb mellett az emberek inkább pénzt tartanak, mivel a befektetések hozama alacsony; magas kamatláb mellett viszont kevesebb pénzt tartanak, mivel a befektetések vonzóbbak. ### A Monetáris Expanzió és Restrikció Ábrázolása **Monetáris Expanzió**: Amikor a központi bank növeli a pénzkínálatot (például nyílt piaci műveletekkel vagy alacsonyabb kötelező tartalékrátával), az LM görbe jobbra tolódik. Ez alacsonyabb kamatlábat és/vagy magasabb GDP-t eredményez. **Monetáris Restrikció**: Amikor a központi bank csökkenti a pénzkínálatot (például államkötvények eladásával vagy magasabb kötelező tartalékrátával), az LM görbe balra tolódik. Ez magasabb kamatlábat és/vagy alacsonyabb GDP-t eredményez. Ezek a mozgások mutatják, hogy a monetáris politika hogyan befolyásolja a gazdaságban a kamatlábakat és a gazdasági aktivitást. Az IS-LM modellben az IS és LM görbék együttesen mutatják be a teljes makrogazdasági egyensúlyt, ahol mind a termék-, mind a pénzpiac egyensúlyban van.  A monetáris politika hatásmechanizmusa -------------------------------------- ### Kenyesi modell A monetáris politika hatásmechanizmusát két különböző gazdasági iskola, a Keynesi és a Neoklasszikus, eltérő módon értelmezi. **A Keynesi modell** szerint a monetáris politika hatása elsősorban a kamatlábakon keresztül érvényesül. Ebben a modellben a kamatlábak alapvető szerepet játszanak a gazdasági aktivitásban, mivel befolyásolják a beruházások és a fogyasztás szintjét. Amikor a központi bank csökkenti a kamatlábakat (monetáris expanzió), az ösztönzi a beruházásokat és a fogyasztást, ami növeli a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást. Fordított esetben, a kamatlábak emelkedése (monetáris restrikció) csökkenti a beruházásokat és a fogyasztást, ami lassítja a gazdasági növekedést. ### Neoklasszikus A neoklasszikus mennyiségi pénzelmélet egy másik megközelítést kínál. Ez az elmélet arra utal, hogy a pénzkínálat növekedése hosszú távon csak az árszintet befolyásolja, de nem a valós gazdasági mutatókat, mint a termelés vagy a foglalkoztatás. 1. **Pénz Semlegessége**: Ez a koncepció azt sugallja, hogy a pénzkínálat változásai hosszú távon nem befolyásolják a valós gazdasági változókat. Más szóval, bár a pénzkínálat növekedése rövid távon befolyásolhatja a termelést és a foglalkoztatást, hosszú távon ezek a hatások elenyésznek, és csak az árszint emelkedik. 2. **Klasszikus Dichotómia**: A klasszikus dichotómia szerint a nominális változók (például a pénzkínálat vagy a kamatlábak) és a valós változók (például a termelés vagy a foglalkoztatás) szétválaszthatók egymástól hosszú távon. Ez azt jelenti, hogy a monetáris politika nem befolyásolja a valós gazdasági folyamatokat hosszú távon. Ezek az elméletek különböző nézőpontokat kínálnak arra vonatkozóan, hogyan hat a monetáris politika a gazdaságra. A Keynesi modell hangsúlyozza a monetáris politika rövid távú hatásait a gazdasági aktivitásra, míg a neoklasszikus elmélet a pénz hosszú távú semlegességét és az árszintre gyakorolt hatását emeli ki.