Piaci szereplők és a piac elemei (2024. tételek)

1 Jellemezze a piaci szereplőket és a piac elemeit! Ismertesse és grafikusan ábrázolja a termelési lehetőségek határgörbéjét! Ismertesse a gazdaságkoordináció alaptípusait! Mik a közgazdaságtan módszerei? A piac a tényleges és potenciális vásárlók és eladók összesége illetve a cserekapcsolataik ren...

1 Jellemezze a piaci szereplőket és a piac elemeit! Ismertesse és grafikusan ábrázolja a termelési lehetőségek határgörbéjét! Ismertesse a gazdaságkoordináció alaptípusait! Mik a közgazdaságtan módszerei? A piac a tényleges és potenciális vásárlók és eladók összesége illetve a cserekapcsolataik rendszere.  a piac vásárlások és eladások összesége Fogyasztásra alkalmas termékek hanem a termelési tényezők is áruvá válnak azokat is adják-veszik. Két fő piac: fogyasztási cikkek piaca -> termékpiac termelési tényezők piaca -> tényezőpiac A piac elemei, piaci tényezők:  Kereslet A kereslet abban az árutömegben fejeződik ki, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott árak mellett képesek és hajlandóak megvásárolni.  Kínálat Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon adott feltételek (ár, jövedelem stb.) eladására felkínálnak.  Ár Az áru értékének pénzben történő kifejezése  Jövedelem A jövedelem a termelő oldaláról szemlélve az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. A piaci szereplők mindazon személyek szervezetek és csoportok akik a termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők. Piaci szereplők:  vásárlók  eladók  állam, állami intézmények A piaci szereplők magatartásának közös jellemzői:  racionális gazdasági cselekvés  önérdek  gazdasági hatékonyság Piac szereplői vagy keresletükkel, vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz. A piacformát meghatározó tényezők:  Piaci szereplők száma  Piaci szereplők befolyása az árra  Piacra lépés feltételei  Termék jellege  Információhoz jutás lehetősége Gazdaságkoordinációs formák:(abra konyv) etikai koordináció (lakóhely -> közös költség) agresszív koordináció (hadi) piaci koordináció bürokratikus koordináció A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai: piaci koordináció bürokratikus (centralizált) koordináció vegyes koordináció Piaci koordináció  piaci kapcsolataikban egymás mellé rendeltek, egyenrangúak, a közöttük megvalósuló cserekapcsolatok a pénz közvetítésével történnek.  Döntéseiket az árak a költségek a jövedelmük a nyereségük és a veszteségük motiválja.  Az emberek  ú8kooperálnak egymással amelynek nem teljesitése hátrányos következményekkel jár.  Nyereség reményében önös érdekeiktől vezérelve.  Lehetővé teszi a rugalmas reagálást, gyors alkalmazkodást. Takarékosságra ösztönöz. Bürokratikus (centralizált) koordináció  alá és fölérendeltségi viszonyok vannak  utasítások és tiltások kényszerítik ki kevés szerep jut a piacnak  bürokratikus központ részletes terveket készit -> utasítások formájában megfogalmazza és közli a termelőkkel akiknek a feladata a végrehajtás Vegyes koordináció  egyszerre együtt vannak jelen a piaci és az állami koordináció elemei  Meghatározó szerepe a piacnak van  Állami beavatkozás elsősorban piaci eszközökkel a piac működésének korrekciójával piaci helyettesítésével történik.  Piacgazdaság és vegyes gazdaság is egyszerre Termelési lehetőségek határa ->Következtetések: A gazdaság maximális termelési képességét mutatja. Az origóra konkáv görbe. Pareto-hatékonyság. Jól szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a haszonáldozatot. Függvény kitolódása: technikai ismeretek fejlődésének hatására A közgazdaságtan fő módszerei: mérés, és az ebből levezethető mennyiségi összefüggések feltárása, o az össz-, vagy teljes mennyiség: Tq (Total quantity) o átlag mennyiség: Aq=q/x (Average quantity) o határmennyiség: Mq=∆q/∆x (Marginal quantity) függvények, modellek, absztrakciók 2 Jellemezze a piaci keresletet a Marshall féle keresleti és kínálati függvény segítségével (a függvények elmozdulása, függvényen való elmozdulás, meredeksége)! Határozza meg a piaci kereslet és egyéni kereslet viszonyát! Határozza meg a piaci kínálat és az egyéni vállalati kínálat viszonyát a kompetitív piacon! Elemezze a piaci egyensúlyt a Marshall-kereszt segítségével! Piaci egyensúlyról akkor beszélünk, ha a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő. Az egyensúly megértéséhez a Marshall által kifejlesztett keresleti-kínálati elemzési módszer van a segítségünkre. Ha a két függvényt ábrázoljuk, metszéspontjuk meghatározza az egyensúlyi árat és az egyensúlyi mennyiséget. Az egyensúlyi ár az az ár, ahol a kereslet és a kínálat egyenlő. Egyensúlyi mennyiség az ehhez tartozó keresett illetve kínált árutömeg. Kínálati többlet, túlkínálat van a piacon, ha a piaci ár az egyensúlyi ár fölött van, mert ilyenkor az eladók többet akarnak eladni, mint amennyit a vevők hajlandók és képesek megvásárolni Túlkereslet vagy hiány egyensúlyi ár alatt van, mert az áruból többet vásárolhatnánk, mint amennyit a termelők kínálnak Mindkét esetben a vásárlók és az eladók is reagálnak. Először csak az ár fog változni, majd a megtermelt és piacra vitt mennyiség is. Mindig meg kell, különböztetünk egy termék piaci árát az egyensúlyi árától. Egyéni kereslet, piaci kereslet Az egyéni kereslet megmutatja, hogy egy adott szereplő egy adott termék iránt mekkora fizetőképes keresletet nyújt adott piaci feltételek mellett. A piaci kereslet az egyéni keresletek összességeként határozható meg. A piac keresleti oldala (keresleti függvény) amely kifejezi egy jószág lehetséges árait és az ezekhez tartozó keresett mennyiségek között fennálló kapcsolatot. A keresleti görbe tájékoztat, hogy adott árakon, együttesen mennyit és milyen áron hajlandók a fogyasztók megvásárolni, azaz milyen áron lehet eladni. Piaci mechanizmus modellezése feltételezi, hogy a piac kompetitív vagy ahhoz közeli. Kompetitív piacon, ha megnő egy termék kereslete erre a termelők a termelés növelésével reagálnak. Monopólium kereslet növekedésre áremeléssel válaszol a termelést meg változatlanul hagyja Marshall egyetlen termék elszigetelt piacát vizsgálja -> tehát rész piaci egyensúlyt Marshalli keresleti függvény eltekint árváltozás jövedelemhatásától -> később Hicks korrigálta Keresleti és kínálati függvény felrajzolásakor feltételezzük minden ár mellett adott mennyiséget termelnek és el is adják azt. Nincs felhalmozott készlet. A tiszta piaci, kompetitív piaci viszonyok jelennek meg tehát nincs állami befolyásolás nincsenek adók, támogatások piaci önszabályozás jelenik meg Marshall hitt a piac önszabályozó képességében ha túlkereslet vagy túlkínálat jön létre ennek hatására az ár megváltozik, piaci szereplők késedelem nélkül reagálnak rá. Ennek következtében az egyensúly helyreáll. Piaci egyensúly megbomlik miként áll helyre? -> pókhálóelmélet Kereslet és kínálat eltérésekor az egyensúly csak akkor állna közvetlenül helyre, ha termelők ismernék az egyensúlyi árat döntenének mennyit termeljenek. A termelők azonban csak termelési döntésük meghozatalakor érvényes árat ismerik és feltételezik, hogy a termék elkészültekor ugyanaz az ár lesz a piacon. Ha egy termék esetében kereslet rugalmasabb, mint a kínálat piacon hiány mutatkozik, vagyis a megtermelt mennyiséget az egyensúlyinál magasabb áron tudják eladni. A magasabb ár arra ösztönzi őket, hogy növeljék a termelést. Mivel azonban az egyensúlyi árat továbbra sem ismerik a magas ár alapján túlkínálat alakul ki és a folyamat folytatódik. Egyszerűen helyreáll, amikor a kereslet rugalmasabb mint a kínálat. Ilyenkor a pókháló összetart. A kínálat rugalmasabb a piaci automatizmus nem eredményezi közvetlenül az egyensúly kialakulását ilyenkor a pókháló széttartó. Az egyensúly azért változik meg mert megváltozik a fogyasztók ízlése ami a keresleti görbe eltolódását jelenti a statikus elemzés szerint új egyensúlyi helyzet alakul ki. A dinamikus elemzés kereslet és a kínálat rugalmasságának egymáshoz való viszonyától függően a piaci mechanizmus működése nem biztos hogy az egyensúly felé tereli a piacot. Ilyenkor külső beavatkozásra van szükség például állami intervencióra, információs központra.  3 Értelmezze a hasznosság mikroökonómiai jelentését! Mit jelent a teljes haszon és a határhaszon? (Értelmezze matematikai összefüggésüket és ábrázolja!) Mutassa be a keresletet meghatározó fogyasztói magatartás vizsgálatának fő módszereit (hasznosság elméletek)! Mutassa be a kardinális hasznossági elméletet! Mit fejez ki Gossen I. és II. törvénye? Értelmezze az egyéni keresletet a fogyasztói többletet a kardinális hasznosság elmélet alapján! Mutassa be az ordinális hasznosság elméletet! Sorolja fel a preferenciarendezés axiómáit! A hasznosság fogalmán valamely jószág hasznos tulajdonságainak összességét értjük, illetve a kielégülést, élvezetet, amelyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer. A hasznosság a jószág oldaláról azoknak a tulajdonságoknak az összessége amik alkalmassá teszik valamilyen emberi szükséglet kielégítésére. A fogyasztó oldaláról a hasznosság a jószág elfogyasztásával nyert haszonérzet, szükségletkielégítettség érzete. Hasznosság mérése Kardinális megközelítés: Azt feltételezi, hogy a fogyasztó nemcsak azt tudja megítélni melyik fogyasztói kosár a legmegfelelőbb számára , de azt is mennyivel. Tőszámokkal ki tudja fejezni arányaiban mennyivel jobb neki az adott fogyasztói kosár. Ordinális megközelítés: E szerint a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani, képes eldönteni melyik jelent neki nagyobb, kisebb vagy azonos élvezetet más jószággal szemben, de nem érzékeli a hasznosságot mennyiségileg. A fogyasztó nem az egy-egy termék által nyújtott hasznosságot szeretné maximalizálni hanem az összfogyasztás révén nyertet. Nem termékeket hanem fogyasztói kosarakat(jószágkosarakat) hasonlít össze. A fogyasztói kosár a fogyasztó által fogyasztott termékek, illetve szolgáltatások halmaza. Hasznosság kardinális megközelítése TU (total utility): összhaszon vagy teljes haszon azt jelenti, hogy a fogyasztó számára összességében mekkora hasznosságérzetet biztosít egy adott termék bizonyos mennyiségének elfogyasztása (határhasznok összege). MU (marginal utility): határhaszon megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egy egységgel növeljük A csökkenő élvezetek vagy csökkenő határhaszon elve: A fogyasztó döntését mindig az utolsó elfogyasztott egység befolyásolja. Telítettségi pont: egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem nő tovább, sőt a fogyasztás folytatása esetén csökken.(rántott husi) Gossen I. törvénye: A csökkenő határhaszon elve kimondja, hogy az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Az összhaszon ott maximális ahol a határhaszon 0. Ábra: Rezervációs ár: amit a fogyasztó a termék pótlólagos egységéért maximálisan hajlandó fizetni) Fogyasztói többlet: Azt a mennyiséget, amit a fogyasztó hajlandó lett volna kifizetni, de nem kellett neki. A fogyasztói többlet a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbsége, szorozva a vásárolt mennyiséggel és osztva kettővel. Képlet: A fogyasztói többlet ily módon minden egyes termékre vonatkozóan a rezervációs ár és a piaci ár különbsége. Az egyéni keresleti függvény lényegében rezervációs árak sorozata. Mivel jövedelme a vásárlónak korlátos ezért cserél a fogyasztói kosarakon belüli termékek között. Addig érdemes cserélgetni, amíg az összhaszon a csere segítségévek növelhető, azaz amíg a lemondással feláldozott haszon kisebb mint a nyert haszon. Gossen II. törvénye: Az előnykiegyenlítődés elve az mondja ki, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. Nyert haszon nagyobb a feláldozott haszonnál. Hasznosság ordinális elmélete A fogyasztói kosarak hasznosság szerinti sorba rendezése a preferenciarendezés. Preferenciarendezés alapelvei:  szükségletkielégítés maximalizálása  fogyasztói kosarak közüli választás  fogyasztó teljes körűen informált  fogyasztó racionális módon cselekszik  a modell statikus, eltekint az időtényezőtől  a modell homogén és folytonos, minden egyes példánya azonos minőségű, minden jószág tökéletesen osztható Ha két jószágkosarat hasonlítunk össze akkor különböző értékítéletek születnek. Ezeket preferenciaviszonyoknak nevezzük.  Szigorúan preferált: ha két jószágkosár közül az egyik határozottan hasznosabb, kívánatosabb a másiknál.  Gyengén preferált: ha két jószágkosár esetén az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik. Ha „A” kosár gyengén preferált „B”-vel szemben, azaz „A” legalább olyan jó, mint ”B”. Jelölés:  Közömbös: két jószágkosár között a gyenge preferencia mindkét irányba érvényesül. Vagyis „A” legalabb olyan jó, mint „B” és „B” legalább olyan jó, mint „A”. Jelölés:  Preferenciarendezés axiómái: o teljesség o reflexivitás o tranzitivitás o dominancia elve 1. Teljesség követelménye: a fogyasztó két fogyasztói kosarat sorba tud állítani. El tudja dönteni melyik kosarat preferálja vagy ha ugyanolyan hasznosságúnak tartja akkor közömbös számára. 2. Reflexivitás követelménye: Két azonos hasznosságú fogyasztó kosarat a fogyasztó képes közömbösnek nyilvánítani. 3. Tranzitvitás elve: Azt jelenti, ha a fogyasztó az „A” kosarat preferálja a „B”-vel szemben, a „B” kosarat pedig a „C”-vel szemben, akkor az „A” kosarat is preferálja a „C”-vel szemben. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását. 4. Dominancia elve: a fogyasztó mindig az a kosarat választja a kettő közül amelyikben egyik jószágból sincsen kevesebb, de legalább egyből több van. A több jobb, mint a kevesebb. 4 Határozza meg a közömbösségi görbe fogalmát és szerkesztését! Ábrázolja és jellemezze a közömbösségi görbét! Mutassa be a különleges eseteket is! Mit fejez ki a helyettesítés határrátája? Határozza meg a közömbösségi térkép fogalmát! Mit nevezünk költségvetési korlátnak? Írja fel a költségvetési egyenes általános alakú egyenletét, ábrázolja és határozza meg meredekségét! (Közömbös a viszony két jószágkosár között, ha a gyenge preferencia mindkét irányban érvényesül. Vagyis „A” legalább olyan jó, mint „B”, és „B” is legalább olyan jó mint „A”. A közömbös kosarak adják a közömbösségi görbét.) A közömbösségi görbe: a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak mértani helye a fogyasztói térben. Azonos hasznosságú pontok Origóra konvex (dominancia) Negatív meredekségű (dominancia) Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye) Minél távolabb az origótól, annál preferáltabb Minden egyes pontja a két termék valamilyen kombinációját jelképezi. A kombinációk összességét fogyasztói térnek nevezzük. Jelölésükre az U-> Utility - Hasznosság A fogyasztási térben természetesen nemcsak egy közömbösségi görbe rajzolható, hanem nagyon sok. A különböző szükségletkielégítési szinteket jelentő közömbösségi görbék rendszerét közömbösségi térképnek nevezzük Különleges alakú közömbösségi görbék eddigiekben feltételeztük, hogy a közömbösségi görbék szigorúan konvexek vannak ugyanakkor a fogyasztás során egymással különleges viszonyban lévő jószágok, melyeknek a helyettesítési viszonyai is eltérnek az eddigiektől Két termék között a fogyasztásban a következő viszonyok lehetnek: egymást tökéletesen helyettesítő, egymást tökéletesen kiegészítő, semleges. Helyettesítési viszonyok a közömbösségi görbén Közömbös jószágkombinációkban a termékek valamilyen arányban helyettesíthetik egymást Helyettesítési ráta (RS=Rate of Substitution): két terméknek azt az arányát értjük, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra Helyettesítési határráta (MRS=Marginal Rate of Substitution): Az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág egy tetszőleges kis egységével történő növelése céljából. Ezen ponthoz húzott érintő meredeksége megadja a helyettesítési határrátát. Egy egységnyi növekedés valamely termék fogyasztásában csökkenti, csökkentése pedig növeli a határhasznot. Azonos közömbösségi görbe mentén haladva, helyettesítés esetén a haszonnövekedés és csökkenés kiegyenlíti egymást vagyis az összegük: 0 A helyettesítés határrátája tehát a határhasznok arányát fejezi ki. Költségvetési egyenes Fogyasztók lehetőségei korlátozottak. Korlát abból adódik, hogy a piacon a jószágoknak ára van, a fogyasztónak pedig meghatározott nagyságú jövedelme. Kettő határolja be az elérhető, megvásárolható jószágkombinációk halmazát A költségvetési egyenes: jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett, adott pénzjövedelemből, annak teljes elköltésével megvásárol. költségvetési egyenes alatt elhelyezkedő pont által valamennyi jövedelem megtakarításra kerül. A költségvetési egyenes pontjai által reprezentált fogyasztói kosarak megvásárlása a jövedelem teljes elköltését jelenti. ezen kívüli pont (jószágkombináció) -> elérhetetlen A költségvetési egyenes tehát a fogyasztó számára költségvetési korlát is, amely megmutatja, hogy vásárlásaival meddig mehet el. Fogyasztó adott jövedelméből meg tud vásárolnia elérhető javak halmazának nevezzük A meredekség negatív előjele arra utal, hogy a fogyasztónak bizonyos mennyiségű „y” termékről le kell mondania, ha adott jövedelemből több x-et akar vásárolni. Hogy pontosan mekkora ez a mennyiség, azt az árarányok döntik el. A költségvetési egyenes meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. költségvetési egyenlet képlete: meredekség: 5 Jellemezze minden lehetséges módon (grafikusan és algebrailag) a fogyasztó optimális választását az ordinális hasznosságelmélet felhasználásával! Mit fejez ki a jövedelemfogyasztás görbe? Ábrázolja és jellemezze! Vezesse le a jövedelem-fogyasztási görbéből az Engel–görbét és jellemezze a kereslet és jövedelem összefüggését különböző típusú termékek (normál, alacsonyabb rendű és luxusjavak) esetére! Határozza meg az ár-fogyasztási görbe lényegét és ábrázolja azt! Vezesse le az ár-fogyasztási görbe segítségével az adott termék egyéni keresleti függvényét! (ordinális megközelítés fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani, képes eldönteni, melyik jószág, vagy szolgáltatás jelent számára nagyobb, kisebb vagy valamely más jószággal azonos élvezetet) A fogyasztó törekvése az elérhető legnagyobb haszon megszerzése-> adott jövedelem elköltésével (racionális választás pontja) A fogyasztó racionális választásának pontja, az optimális jószágkosár ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhető legtávolabbi közömbösségi görbét. (ebből lesz a ICC) A fogyasztó választása akkor optimális, ha a két termék határhasznának aránya megegyezik a két termék árának arányával Az optimális választás pontjában a költségvetési egyenes érinti a közömbösségi görbét. Ebben a pontban a közömbösségi görbéhez húzható érintő meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki. A költségvetési egyenes meredeksége pedig a két termék árarányát tükrözi. A két meredekség ebben az egy pontban egyenlő. A jövedelem-fogyasztás görbe (ICC) a fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak mellett (Változatlan árak mellett a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan eltolódik. Az eltolódott költségvetési egyenes már egy magasabb szintű közömbösségi görbét fog érinteni, és újabb bármilyen kis jövedelem elmozdulások újabb és újabb közömbösségi görbét érintenek.)Ha ezeket az érintési pontokat összekötjük egy újabb görbét kapunk -> jövedelemfogyasztás görbe Y tengelyen a fogyasztói jövedelmét annak különböző nagyságait az x tengelyen pedig valamely termék mennyiségeit jelölve az ICC görbe egyes pontjaihoz tartozó mennyiségek levetítésével megkapjuk az adott termékre vonatkozó Engel görbét Az Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. A jövedelem változása nem egyformán érinti a különböző termékek fogyasztott mennyiségének változását: 1. Normál javak -> Jövedelem növekedésével a termékből a fogyasztó többet kíván fogyasztani 2. Luxus javak -> Fogyasztásának növekedése gyorsabb, mint a jövedelemé 3. Inferior javak-> minőségüknél fogva csak alacsonyabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók fogyasztanak 4. Giffen javak-> alacsonyabb rendű javaknak egy olyan különleges csoportja, amelyekre költött pénz a fogyasztó jövedelmének igen jelentős hányadát teszi ki Engel görbe Ár fogyasztási görbe Költségvetési egyenes elmozdulását nemcsak a jövedelemváltozás idézheti elő, hanem árváltozás is. Az árváltozás (például x termék árának csökkenése) hatására, ha a pénzjövedelem és a másik termék ára is változatlan, a költségvetési egyenes jobbra kifelé elfordul. Az ár-fogyasztás görbe [PCC] fogyasztó optimális választását pontjainak összeségét képviselik adott jószág árának változása közepette, a másik jószág árának és a fogyasztó jövedelmének állandó szintje mellett. (U1 közömbösségi görbét érinti, hanem a magasabb hasznosságot jelentő U2 és U3 görbéket. Ha ezeket az újabb érintéspontokat összekötjük, egy úgynevezett ár-fogyasztás görbét kapunk) PCC-ből megszerkeszthető az adott termék egyéni keresleti görbéje. A normál termékből a fogyasztó magasabb ár mellett kevesebbet, alacsonyabb ár mellett többet képes és hajlandó vásárolni. Az egyéni keresleti függvény megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó a különböző árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. 6 Mit fejez ki a kereslet rugalmassága (ár, jövedelem és kereszt-árrugalmasság)? Milyen árrugalmasságszámítási módszereket ismer? Határozza meg az árbevétel alakulása, az árváltozás és a kereslet árrugalmassága közötti összefüggést! (Mutassa be grafikusan lineáris keresleti görbe esetén!) Rugalmasság általánosságban: Egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében (a két tényező százalékos változásának hányadosa) Kereslet rugalmassága: megmutatja, hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége, valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására. Ennek megfelelően a következő keresletrugalmasságokról beszélünk: árrugalmasság, kereszt-árrugalmasság, jövedelemrugalmasság. A keresletet befolyásoló legfontosabb tényezők: az adott termék árváltozása, egy másik, az adott termékkel kapcsolatban lévő termék árváltozása, a fogyasztók jövedelmének változása. A kereslet árrugalmassága általában negatív szám, hiszen az ár és a keresett mennyiség ellentétes irányban mozog. A rugalmasság elemzése során el szoktunk tekinteni a negatív előjeltől és a rugalmasság kifejezésekor a mutató abszolút értékét vesszük Rugalmas keresletről beszélünk, ha “ε” abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis, ha 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Rugalmatlan a kereslet, ha “ε” abszolút értéke 1-nél kisebb, vagyis az 1%-os árváltozás 1%- nál kisebb keresletváltozást okoz. Egységnyi a kereslet rugalmassága, ha |ε|=1 Mi határozza meg a kereslet árrugalmasságát? 1. A közeli helyettesíthetők elérhetősége: vaj közeli helyettesítője a margarin – rugalmasabb, tojásnak nincs helyettesítője – rugalmatlanabb 2. Létszükségleti cikkek versus luxuscikkek: a létszükségleti cikkek kereslete rugalmatlan, a luxuscikkek kereslete rugalmas. 3. A piac értelmezése: A szűken vett piacokon általában a kereslet rugalmasabb, mint a tágan értelmezett piacokon. 4. Időtáv: a termékeknek általában rugalmasabb a kereslete hosszabb időtávon A kereslet árrugalmassága többféleképpen számítható   pontrugalmasság  ivrugalmasság A rugalmasság számításánál azonban felmerül egy módszertani probléma, mivel két eljárást is alkalmazhatunk. Eltérő eredményt kapunk annak függvényében, hogy a nevezőben a régi vagy az új árat illetve mennyiségeket alkalmazzuk. Ha a változás nagyon kicsi, ΔP→0, akkor a két ve tési alap használata által okozott eltérés elhanyagolható. Ezt az eljárást ezért csak ilyen esetekben használják, az így kapott eredményt pedig pontrugalmasságnak hívjuk. A vetítési alap problémája különösen akkor okoz problémát, ha az árváltozás mértéke nagy. Ezt a problémát áthidalhatjuk, ha az ár és a mennyiség esetében is a régi és az új értékek átlagát vesszük. A rugalmasság számításának ez a módja az ívrugalmasság, központi, vagy átlag módszerrel Az árbevétel és a kereslet árrugalmasságának összefüggése Ha a kereslet árrugalmas, akkor az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése túlkompenzálja, az árbevétel növekszik. Ha a kereslet árrugalmatlan, akkor az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése nem tudja kompenzálni, az árbevétel csökken. Az árbevétel nem változik, ha az árrugalmasság egységnyi. Lineáris keresleti függvény esetén a bevétel olyan ár alkalmazása esetén maximális, amikor a kereslet egységnyi rugalmasságú. MR: Határbevétel - Marginal Revenue = ΔTR/ΔQ TR: Total Revenue – Összbevétel = ΣP x Q A bevételt maximalizáló ár ott található, ahol az árrugalmasság -1!! Ha ε>1 akkor MR>0, ha ε=1 akkor MR=0, ha pedig ε árcsökkentő rugalmatlan kereslet esetén -> árnövelő stratégia vezet az árbevétel növeléséhez A határfogalom azt fejezi ki, miként változik az összbevétel, ha egy egységgel növelem az eladott áruk mennyiségét. A határbevétel lefelé ereszkedő keresleti függvény esetén csökkenő, hiszen minden pótlólagos egységet kisebb áron képesek és hajlandók megvenni a fogyasztók az azt megelőzőnél. A határbevétel (MR - Marginal Revenue) azt mutatja, hogy mennyivel nő vagy csökken az összbevétel (TR - Total Revenue) ha eggyel több terméket adunk el. Kereszt-árrugalmasság: azt fejezi ki, hogy egy termék árváltozása milyen változást okoz egy másik termék keresletében  +: helyettesítő termékek esetében vaj, margarin  -: kiegészítő termékek esetében nő a benzin ára csökken a személygépkocsik kereslete  0: semleges termékek esetében kávé ára nő többen teát fognak inni A kereslet jövedelemrugalmassága A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik meg egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változásának hatására. A jövedelem növekedése általában növeli a keresletet, hiszen több pénzből többet vásárolnak a fogyasztók. A kereslet jövedelemrugalmassága pozitív Jövedelem-növekedéssel együtt ugyanis nemcsak a kereslet terjedelme nő, de változik a fogyasztás szerkezete is. Magas jövedelemszinten új termékek lépnek be a fogyasztásba, míg esetleg mások kimaradnak. Ennek alapján beszélünk: normál jószágokról, luxuscikkekről és ún. „alacsonyabb rendű” (inferior) jószágokról A normáljószágok keresletének jövedelemrugalmassága pozitív, de viszonylag állandó. Például ruházati cikkek. A luxusjószágok keresletének jövedelemrugalmassága -> pozitív, de a jövedelem emelkedésével növekvő. Az „alacsonyabb rendű” jószágok keresletének jövedelemrugalmassága negatív, vagyis a jövedelem növekedésével fogyasztásuk csökken. Például a szalonna, a zsír, a liszt. 7 Jellemezze a piac kínálati oldalának szereplőit! Mutassa be a termelői magatartást befolyásoló tényezőket (mikroökonómiai időtávok, piacformák, piaci hatalom stb.)! Mutassa be a termelés technikai összefüggését! Értelmezze a termelési függvényt rövid távon (ábrázolja is a rövid távú termelési függvényt)! Értelmezze a technikai hatékonyság fogalmát! Milyen kapcsolat van a rövid távú termelési függvény, a határtermék-függvény és az átlagtermék-függvény között? piacformák Tökéletes versenypiac, monopolpiac, oligopol piac, monopszónia, monopolisztikus versenypiac A piacformát meghatározó tényezők:  Piaci szereplők száma  Piaci szereplők befolyása az árra  Piacra lépés feltételei  Termék jellege  Információhoz jutás lehetősége Piac szerkezet alapján határozzuk meg a piacformákat A piacformák, a piaci helyzetek megítélésének fontos kérdése a piaci erő. Piaci erő: a vállalatnak az a képessége, hogy befolyásolni tudja az árakat, ezen keresztül a profitot. Koncentrációs ráta: kifejezi, hogy az adott ágazat össztermeléséből vagy forgalmából milyen százalékban részesednek a legnagyobb cégek. Herfindah (herfindál) index: az adott ágazatban működő összes vállalat piaci részarányának négyzetre emelésével és ezek összegzésével számítható ki. Gyakran használatos a monopolhelyzet kialakulását célzó állami beavatkozás megalapozására. Lerner index: a pici erőt a vállalat terméke keresletének árrugalmasságával hozza összefüggésbe. L=- 1/ƐD Időtávok a mikroökonómiában A mikroökonómiai időtáv a gazdasági /piaci/ változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján határozható meg: piaci időtáv: a termelő nem képes egyetlen inputját sem megváltoztatni. rövid táv: a termelő legalább egy inputját meg tudja változtatni. hosszú táv: a termelő minden inputját képes megváltoztatni. A termelés technikai és gazdasági összefüggései Ha a vállalat bizonyos mennyiségű kibocsátást szeretne elérni, tudni kell milyen összetételű termelési tényezőkre van szüksége vagy fordítva, ha bizonyos mennyiségű termelési tényezővel rendelkezik, mennyi terméket tud előállítani. A válasz a technológiával függ össze Technikai hatékonyság: minden technológia hatékony, amely nem alkalmaz felesleges kapacitást. Gazdasági hatékonyság: csak az a technológia hatékony, amelyik ugyanazt a kibocsátást a legkisebb költséggel tudja előállítani. Termelési függvény Q = F(L, K, N, E) Q - a termelés mennyisége, L - a munka mennyisége, K- a tőke mennyisége, N- a természeti erőforrások mennyisége, E- a vállalkozói képesség, Leegyszerűsítve: Q = F(L,K) Rövid távon K állandó A termelési függvény olyan technikai összefüggés, amely az egyes termelési tényező-kombinációk által előállítható maximális kibocsátási mennyiséget adja meg. MP (Marginal Product) határtermék: milyen mértékben változik az össztermelés (TP=Q) az adott termelési tényező újabb egységének felhasználása eredményeként. A munka határterméke (MPL): megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a munka mennyiségét egységnyivel növeljük. Az átlagtermék, APL (Average Product) az össztermék és az összmunka hányadosa, megmutatja, hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut A rövid távú termelési függvény vállalat rövid távon a munka mennyiségének változtatásával képes a termelés mennyiségét változtatni, de csak meghatározott korlátok között Rövid távon a termelőnek azt kell megvizsgálnia, hogy adott tőkenagyság mellett a felhasznált munkamennyiség változtatásának eredményeként milyen mértékben növelhető a kibocsátás. A csökkenő hozadék elve: Határtermék eleinte növekszik de egy idő után szükségszerűen csökkenő tendenciát mutat Bármely termelési tényező felhasználásának növelése technikai szempontból mindaddig racionálisnak tekinthető, amíg határterméke pozitív. A munka határterméke a termelési függvény első deriváltja! 8 Jellemezze a hosszú távú termelési függvényt! Rajzoljon egy isoquant térképet, mutassa be annak fő jellemzőit, valamint értelmezze a technikai helyettesítés határrátáját! Mit fejez ki egy isocost egyenes, ábrázolja is(egyenlete, meredeksége, változása)! Milyen optimalizálási feladat oldható meg az isoquant görbe és az isocost egyenes segítségével? Írja fel az optimum kritériumát matematikai formában is! Termelési függvény Q - a termelés mennyisége, L - a munka mennyisége, K- a tőke mennyisége, A termelési függvény olyan technikai összefüggés, amely az egyes termelési tényező-kombinációk által előállítható maximális kibocsátási mennyiséget adja meg Hosszú távú termelési függvény Q = F(L,K) Hosszú távon a profitját maximalizálni kívánó vállalat számára a megválaszolandó kérdés, hogy az inputok milyen kombinációjával állítható elő adott termék mennyiség és ezek közül melyik változat biztosítja a legkisebb költséget. Megfelelő erre a szabad versenyes modell mivel igy vállalatnak az árra nincs befolyása, a profit növelésének lehetősége a legkisebb költségű változat kereséséhez kapcsolódik. Hosszú távon egy vállalat valamennyi termelési tényezőjét képes megváltoztatni így grafikusan egy háromdimenziós ábrán tudjuk ábrázolni, ahol az x tengelyen a munka, az y tengelyen a tőke szerepel, a harmadik tengelyen termelés mennyisége szerepel. Mivel a termelési függvény a vállalatok tényező ráfordításaihoz a maximálisan elérhető kibocsátást rendeli hozzá, a hegy belseje üres.(három dimenzióst nehéz értelmezni ezért) Eredményül egy kétdimenziós ábrán az origóra konvex görbét kaptunk, amelynek minden pontja azonos termékmennyiséget képvisel, innen származik elnevezése is: egyenlőtermék görbe, vagy idegen szóval: isoquant. Isoquant görbe a tőke (K) és munka (L) azon kombinációit ábrázolják az input-térben, amelyek ugyanakkora kibocsátást eredményeznek. Az isoquant térkép az adott termelési függvényt reprezentáló isoquant görbék összessége. Isoquant tulajdonságai az origótól távolodva egyre nagyobb termelési szintet képviselnek  a görbék negatív meredekségűek konvexek nem metszhetik egymást Q=f(L,K), vagyis a termelés függ a munka és a tőke mennyiségétől MRTS (technikai helyettesítési határráta): egy arányszám, amely megmutatja, ha egy egységgel csökkentjük az egyik termelési tényezőt, mennyivel kell növelni a másikat ahhoz, hogy a kibocsátás ne változzon. (mindig pozitív számként adjuk meg) A technológiai fejlődés hatása az isoquant térképre Tőkeintenzív esetben a technológiai fejlődés a tőke termelékenységét fokozza. Munkaintenzív esetben a munka növekedése. Semleges esetben mindkét tényező felhasználása hatékonyabbá vált. Szférák megkülönböztetése: túlzott munkafelhasználás, ahol a munka határterméke negatív és a tőke határterméke pozitív túlzott tőkefelhasználás, ahol a munka határterméke pozitív és a tőke határterméke negatív helyettesíthetőség, ahol mindkét inputtényező határterméke pozitív. Ahol mindkét termelési tényező határterméke pozitív, vagyis bármelyik termelési tényezőt növelve a termelés nő. Isocost egyenes Isocost egyenes (egyenlő költség egyenes) kifejezi, hogy a 2 inputtényező (K, L) mely kombinációi vásárolhatók meg adott összegből. Ez az összeg lesz a vállalat összköltsége: TC (Total Cost) egyenes képlete: meredekség: (4 3 munka ára duplajara nott munkavallalok szama csokken 4 1,5 toke ara felere csokken ketszer annyit tudok megvasarolni 8 1,5 dupla osszeg 3 16) Az optimális tényező-kombináció kiválasztása az isoquant görbe és az isocost egyenes segítségével A legkisebb költséggel járó tényező kombináció meghatározása-> adott mennyiségű kibocsátás legkisebb költségű változatát az a tényezőkombináció jelenti, amelyet az isoquant görbe és az azt érintő isocost egyenes közös pontja képvisel. Az 1, 2, 3-mal jelölt helyek az adott tényező árak mellett, azt a legkisebb költségű technológiát képviselik, amellyel a 600, 800 illetve az 1000 egységes kibocsátás megvalósítható. A 4-gyel jelölt hely nem jelent optimális megoldást, mert ugyanilyen összköltséggel 600 egység helyett 800-at is elő tudunk állítani, mint ahogy azt a 2-sel jelölt hely mutatja. Hosszú távon tehát vállalatunk megtalálta a legkisebb költséggel járó ráfordítás-kombinációt, azt, amely hosszú távon egyben vállalatunknak a gazdaságilag hatékony működést biztosítja 9 Értelmezze a költség fogalmát! Jellemezze az egyes költségkategóriákat! Mutassa be a mikroökonómiai idő és a költségek kapcsolatát! Értelmezze az egyes profitfogalmakat (gazdasági, normál, számviteli profit)! A vállalat költségei  Költség: a ráfordítások pénzben kifejezett értéke.  Tranzakciós költség: a csere lebonyolításának és szervezésének, az intézményrendszer kialakításának, fenntartásának költségeit nevezzük.  Számviteli költség: felmerült, és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségek.  Gazdasági költség: számviteli + alternatív ktg.  Folyó költségek: az adott időszakban felmerült költségek.  Alternatív költség: haszonáldozat, elveszett hozam (normál profit).  Normál profit: az alternatív költség megtérülése. A számviteli költség részei: Explicit (kifejezett költségek): adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerülnek (munkabér). Implicit költség (rejtett költségek): az alternatív költségek azon része, amely pénzkifizetés formájában ugyan nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás. Elszámolható implicit költség: könyvelésben megjelennek, elszámolhatóak (amortizáció) El nem számolható implicit költség: döntésekkel kapcsolatos, alternatív költségek A költség függvények jellemzői: Ha a cég semmit nem termel, akkor is költségbe kerül. Kevés termék előállítása nagy induló költséggel jár. A határ- és ktg függvények U alakúak. Az ATC és AVC függvények közelítenek egymáshoz. A MC először csökken, majd növekszik és az ATC, illetve AVC függvényeket azok minimumánál metszi. Az MC és ATC metszési pontjánál nagyobb értékek esetén a vállalat nyereséges, attól kisebb értékeknél veszteséges Átlagköltség=AC (Average Cost) az egységnyi termékre jutó költség. átlagos fix költség (AFC): termékegységre jutó FC átlagos változó költség (AVC): termékegységre jutó VC átlagos teljes költség (ATC): termékegységre jutó TC ATC =AFC + AVC Határköltség = MC: az egységnyi kibocsátás növekményre jutó költségnövekményt jelenti. A rövid távú költségfüggvények Rövid távon a vállalat legalább egy fix termelési tényezővel és több változó tényezővel rendelkezik. Vállalat összes költsége, TC (Total Cost) két részre osztható: fix költségekre, FC (Fix Costs) változó költségre, VC (Variable Cost) Képlet: TC = FC + VC A fix költségek, vagy más néven állandó költségek azok a költségek, amelyek függetlenek a termelés méretétől.  Ilyen fix költségek például az amortizáció, a bérleti díj, a kölcsönök kamata  akkor is fizetni kell értük ha nincs termelés A változó költségek a kibocsátás mennyiségével együtt változnak. A változó költség tehát a felhasznált munka mennyiségének és a munka árának a szorzata: L*PL. A munka ára a munkabér, PL = w, ahol w: bér Változó költségek például az anyagköltség, az energiaköltség, és a munkabér lineáris, amikor a változó költség pontosan követi a termelést degresszív, amikor a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik. progresszív, ez esetben a változó költség gyorsabb változik a termelési ütemnél A hosszú távú költségfüggvények Hosszú távon a vállalat valamennyi költsége változó, hiszen nincs fix termelési tényező. A vállalat hosszú távú költségfüggvénye a vállalat hosszú távú termelési döntésének pénzügyi vetülete. A hosszú távú határköltség-függvény megmutatja, hogyan változik a minimális összköltség, ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük a termelési kapacitást (üzemi méretet). Jele: LMC (Long-run Marginal Cost). Profitfogalmak/kategóriák Árbevétel – Folyó költségek = Bruttó profit Árbevétel – Számviteli költségek = Számviteli profit Árbevétel – Gazdasági költségek = Gazdasági profit Bevétel és profit A határbevétel, MR (Marginal Revenue), megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Az átlagbevétel, AR (Average Revenue), az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Az árbevétel az eladott termékek mennyiségének és árának a szorzata A termelési költségek meghatározó tényezői: Technológiai lehetőségek Inputtényezők árai Termelés mennyisége 10 Mik a versenyző vállalat profitmaximalizálási feltételei? Mutassa be a maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározását grafikusan és analitikusan! Határozza meg és grafikusan ábrázolja a versenyző vállalat fedezeti és üzembezárási pontját! Vezesse le egy versenyző vállalat kínálati függvényét! Határozza meg a termelői többlet lényegét és mutassa be grafikusan nagyságát! Vállalatnak profitja: Profit maximalizálásának egyetlen eszköze: bevételek növelése Ha a költségek meghaladják a bevételt a vállalat veszteséges Profitot maximalizáló mennyiség megállapodását a vállalat számára megkönnyíti az átlagköltség- függvények és a határköltség-függvény használata A maximális profitot biztosító kibocsátás, ahogy monopólium számára is a határbevétel és a határköltség által meghatározott mennyiség (MC = MR). Határbevétel (MR) = Határköltséggel (MC) Fix árak esetén határbevétel = lesz az árral Termelést addig érdemes növelni, míg a határbevétel nagyobb mint a költségnövekmény vagy egyenlő azzal A versenyző vállalat profitmaximalizálásának feltétele: MC = p = MR Fedezeti pont: Az ár a határköltség-függvényt ott metszi, ahol az átlag összköltség minimuma van (MC = p = ATCmin), az árbevétel fedezi a költségeket. A cég normálprofitot realizál. A fedezeti ponthoz tartozó mennyiség a fedezeti mennyiség Üzembezárási pont: az ár a határköltséget abban a pontban metszi, ahol az átlagos változó költség minimuma van (p = MC =AVCmin). A VC-k még megtérülnek, de a FC-k teljes veszteségként realizálódnak. Az AC minimuma és az AVC minimuma közé eső ár esetén a vállalat a termelés folytatásával veszteségét csökkenteni tudja (veszteség minimalizálási zóna) Kompetitív vállalat kínálatának alakulása A kompetitív vállalat kínálati függvénye egyenlő határköltség függvényének az üzembezárási pont feletti szakaszával. Az üzembezárási pontnál, illetve alatta a vállalatunk kínálata nulla, mert ekkor már a teljes fix költség veszteséget jelent, illetve a veszteség még a fix költségnél is nagyobb lehet. A versenyző vállalat rövid távú kínálati függvénye pozitív meredekségű, aminek az az oka, hogy rövid távon a termelési tényezők hozadéka csökken, ezért a határköltség a kibocsátás növekedésével növekszik. A piaci keresleti függvény a fogyasztók egyéni keresleti függvényeinek összegzése A piaci kínálati függvény pedig az egyes termelők egyéni kínálati függvényeinek összege. Termelői többlet A termelői többlet a fix költség összegével nagyobb, mint a gazdasági profit. Ha a vállalat nem realizál gazdasági profitot, éppen a fedezeti pontban termel, akkor a termelői többlet megegyezik a fix költségek összegével. 11 Mutassa be a monopólium profitmaximumot biztosító kínálatának meghatározását grafikusan és analitikusan! Mi a feltétele annak, hogy egy monopólium gazdasági profitot realizáljon? Mutassa be a monopólium létének pozitív és negatív hatásait (holtteher-veszteség, természetes monopólium bemutatása)! Mutassa be a monopólium árra vonatkozó döntéseinek alternatíváit (ármeghatározás, árdiszkrimináció)! Monopol piac  1 vállalat van jelen a piacon  Nem helyettesíthető a termék  Belépési korlátok  Nincs versenytárs  Információ-birtoklás  Ármeghatározó szerep Döntenie kell a profitot maximalizáló mennyiségéről, és hogy milyen áron kínálja a termékét A monopolvállalat költségfüggvényei megegyeznek a versenyző vállalatéval. A maximális profitot biztosító kibocsátás a monopólium számára is a határbevétel és a határköltség által meghatározott mennyiség (MC = MR). Határköltség és a határbevétel egyenlősége fejezi ki ezt: MC= MR Monopólium esetén a határbevételi függvény mindig a keresleti görbe alatt helyezkedik Először keresi a számára legmagasabb profitot biztositó kibocsátást, majd az adott kibocsátáshoz, a keresleti függvény segítségével meghatározható árat (mennyiséget és az árat is meghatározza)-> korlátozza költségei és a piaci keresleti függvény A monopólium létéből adódó jóléti veszteség A kibocsátásnak az a hatékony szintje, ahol a kibocsátási többletért a fogyasztók pontosan annyit hajlandók fizetni, mint amennyi ennek a többletegységnek az előállítási költsége (MC = p). Holtteher-veszteség: elmaradt kibocsátást méri azon az áron, amelyet az emberek hajlandóak lettek volna fizetni ennek a kieső outputnak a megtermeléséért. A monopólium jóléti hatása azonban meghaladja a holtteher veszteséget. A monopolár és a kompetitív piaci ár különbsége miatt a fogyasztói többlet egy része átalakul termelői többletté, pontosabban a monopólium profitjává. A monopolár tehát jövedelem átcsoportosítást eredményez a monopóliumok javára és a fogyasztók rovására. MES: Minimális hatékony méret – nagysága a kibocsátásnak az a szintje, amelyik a kereslet nagyságához viszonyítva minimalizálja az AC-t. Természetes monopólium Ha egy adott vállalat egyedüli termelőként kisebb átlagköltséggel tudja kielégíteni a szükségleteket, mintha ugyanezt a terméket több termelő termelné, akkor ez a vállalat a természetes monopólium állapotában van. Természetes monopóliumok általában, olyan területen jelennek meg, ahol a fix költségek aránya magas, ilyen például a gáz, vagy telefonhálózat kiépítése. A természetes monopóliumok legnagyobb részét az állam, vagy az állam által szabályozott magánvállalatok működtetik Árdiszkrimináció Az árdiszkrimináció a termékek különböző egységei, különböző árakon történő eladásának elnevezése (a vállalat számára elérhető információ különbözősége) Elsőfokú (tökéletes) árdiszkrimináció: tökéletes információ a fogyasztók fizetési hajlandóságáról (ügyvéd és kliense…)  Másodfokú árdiszkrimináció: az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, de a csoportokat nem tudja beazonosítani (METRO áruház) Harmadfokú árdiszkrimináció: csak az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, és a csoportokat be tudja azonosítani (diákkedvezmények) 12 Mutassa be a termelési tényezők általános jellemzőit! Ismertesse a termelési tényezők keresletének és kínálatának főbb összefüggéseit! Csoportosítsa a termelési tényezőket! Jellemezze a termelési tényezők keresletét és kínálatát! Termelési tényezők: munka, természeti tényezők, tőke, vállalkozó + tudás információ Elsődleges tényezők  Munka  Természeti erőforrások Tőketényezők  Termelt tőke javak (reáltőke, humántőke)  Pénz és értékpapírtőke Termelési tényezők kereslete Kiindulás a cég célja-> profitmaximalizálás profitja-> termékpiacról származik-> nagyságát a határbevétel és a határköltség viszonya határozza meg termékpiacról kapott keresleti és ár impulzusok alapján-> növelje vagy csökkentse a termelését ha nő -> több inputtényezőre van szükség ha csökken ellentétje Termelési tényezők kereslete származékos kereslet-> az árupiaci keresletből származtatható A termelési tényezők kereslete származékos kereslet, ami azt jelenti, hogy a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon a termelési tényezőre fordított összegen felül legalább normálprofitot biztosít a termelési tényező profitmaximalizáló kereslete és a tényező ára közötti összefüggést a tényezőkeresleti függvény fejezi ki MPLP=PL Negatív meredekségű (csökkenő hozadék miatt) Addig érdemes egy-egy input tényező felhasználását növelni, amíg az inputnövekmény költségvonzata kisebb, mint a felhasználásból származó bevételnövekmény Ennek általános formulája: MFC = MRPF MFC = az adott termelési tényező határköltsége, az input tényező mennyiségének változása szorozva az input egységárával. MRP = az adott termelési tényező (munka vagy tőke) a terméknövekmény és a termékár szorzata. F = az adott termelési tényező, például munka, tőke, vagy föld. A termelési tényezők értékelése attól függ tehát, hogy milyen hasznot hoznak azok a javak, amelyek előállítására felhasználták őket. A termelési tényező keresleti függvényének fő komponensei: az adott termelési tényező határtermelékenysége és a termelt termék ára. Termelési tényezők kereslete együttes kereslet A vállalat a termelési tényezőket együtt alkalmazza, valamennyi tőkét valamennyi munkával kombinálva. Ezért keresletük együttes kereslet. Vállalat dönt, milyen technológiával állítja elő a termékmennyiséget Ha a vállalat bizonyos mennyiségű kibocsátást szeretne elérni, tudni kell milyen összetételű termelési tényezőkre van szüksége vagy fordítva, ha bizonyos mennyiségű termelési tényezővel rendelkezik, mennyi terméket tud előállítani. Döntés -> Határtermelékenysége és ára hogyan viszonyul egymáshoz? Ellentmondásba kerül ekkor egymással a technikai és a gazdasági hatékonyság.  Technikai hatékonyság: minden technológia hatékony, amely nem alkalmaz felesleges kapacitást.  Gazdasági hatékonyság: csak az a technológia hatékony, amelyik ugyanazt a kibocsátást a legkisebb költséggel tudja előállítani. A termelési tényezők határköltsége megegyezik azzal az árral, amin a pótlólagos egység beszerezhető. Az optimális, legkisebb költségű és a legnagyobb profitot biztosító tényező-kombináció kritériuma az, hogy a tényezők határtermékének aránya egyezzen meg a tényezők árarányával. Termelési tényezők kínálata A termelési tényezők kínálata általában pozitív korrelációban van az árral. A tényezők tulajdonosai az árak emelkedésére kínálatuk növelésével reagálnak. Az egyes tényezőcsoportok között azonban lényeges különbségek vannak a tekintetben, hogy a piaci ár változására milyen időintervallumon belül képesek reagálni, vagy képesek-e reagálni a kínálat változásával (pl. a föld kínálatának maximuma az ország területe). Ezért kell a termelési tényezők piacát külön-külön megvizsgálni. 13 Jellemezze a munkapiacot! Mutassa be az egyéni munkakínálati függvényt és az egyéni munkakínálat főbb motivációit! Mutassa be a munkapiac tökéletlenségeit! Mutassa be a munkakereslet alakulását! Ismertesse a bérek és a munkakereslet alakulását A munkapiac sajátosságai a társadalom legfontosabb erőforrása a jövedelem legnagyobb hányadának birtokosa (munka végzője) az ember a gazdasági folyamatok alanya, nem tárgya Munkakínálat LS - Háztartások Miért vállal valaki munkát egy vállalkozásnál? Miért a háztartásban hasznosítja valaki az idejét? Miért tölt több időt valaki pihenésre, szórakozásra? Aki munkaszolgáltatásait kínálja fel a piacon: munkavállaló őt foglalkoztató-> munkáltató Egyéni munka kínálat: egyén célja -> életminőség maximalizálása tágabb értelemben vett szükségletei és azok kielégítésének lehetősége Eszközök Fogyasztási javak megszerzése (munkavégzés, jövedelem- szerzés) Szabadidős tevékenység (szabadidő, jövedelem kell hozzá) 24 óra = munkaidő + szabadidő + fiziológiai idő (Szabadidő magába foglalja a nem piaci jellegű aktivitásokat) Munka kínálat elemzése: Miként reagál a munka a magasabb bérekre? 1. munka vagy szabadidő dilemma -> a két határon belül megélhetés és a fizikai teherbíró képesség között (Mit is jelentenek a magasabb bérek?) Megkülönböztetjük a nominálbért és a reálbért 1. Nominálbér: azaz összeg, amit készhez kapsz 2. Reálbér: az áru és szolgáltatás mennyiség, amit a nominálbéren vásárolsz meg 3. Reálbérindex = nominál bérindex / fogyasztói árindex A bérek és a munka kínálat összefüggése W = munkabér és LS = munkakínálat Az alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal, azaz csökkentett szabadidővel reagál a bér emelkedésére. A munkakínálati görbe emelkedő. Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidő igénnyel lép fel, így munkakínálata csökkenő. Két hatás:  helyettesítési hatás: a magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való helyettesítésére  jövedelemhatás: magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabadidőre, az élet élvezetére. Munka kínálat csökkentése a reakció Alacsony jövedelemnél -> erősebb a helyettesítési hatás, mint a jövedelemhatás Magas -> jövedelemhatás erősebb -> munka kínálati görbe visszahajlik A munkakínálat béren kívüli tényezői 1. Nők munkavállalása 2. Közösségbe kerülés, mint vonzerő -> önállóbá válás, függetlenedés 3. Egyéb elfoglaltság időigénye pl. automata mosógép 4. Munkakereslet teremt munkakínálatot-> új üzem ösztönzőleg hat a munkavállalásra Munkakereslet:  munkaerő kereslete: származékos kereslet-> nagysága a végső fogyasztási cikkek piaci helyzetének alakulásától függ (vállalat-alapítás – magasabb kereslet) o termelési tényezők kereslete együttes kereslet -> egymással kölcsönhatásban állítják elő a végterméket, bizonyos korlátok között azonban egymással helyettesíthetők (pl. kedvező hitelfelvételek – nő a vállalkozókedv – nő a kereslet Vagy ösztönzőleg hat a munkaerő tőkével való helyettesítésére) Munka iránti keresletében -> megvalósuló határtermék tükröződik vissza A munka határterméke (határtermelékenysége) azt jelenti, hogy az adott gazdálkodó egységben, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka, mekkora termelésnövekedést produkál. Ha a határterméket megszorozzuk az előállított termék (x) árával (MPL *px), megkapjuk a határtermék bevételt (MRPL). Bérkülönbségek okai: 1. Egyensúlyi jelenség (iskolázottság) 2. Egyensúlytalansági jelenség (diszkrimináció) (fekete fehér férfi nő) Kompenzációs bérkülönbség: az a bérkülönbség, amely nem a munka termelékenységéhez kapcsolható, hanem alacsony vagy magas munkakínálathoz kötődik. (humántőke befektetés -> tanulmányokba idő és pénzbefektetés tiszta gazdasági járadék -> kivételes tehetségek) A munkakeresleti és kínálati görbe metszéspontjának megfelelő bér az egyensúlyi bér. 14 Jellemezze a tőkepiacot! Mutassa be a tőkepiac keresletét-kínálatát! Sorolja fel a pénzügyi piacok szereplőit, formáit (pénzpiac, tőkepiac, értéktőzsde)! Mutassa be a pénz időértékének jelentőségét (jelenérték, jövőérték)! Két szektor: pénzpiac, tőkepiac -> együttes neve pénzügyi piac A szűken értelmezett pénzpiac, az egy évnél rövidebb lejáratú kölcsöntőkék piaca. A tőkepiac, hosszabb lejáratú (vagy lejárat nélküli) tőkeátcsoportosítást jelent. Betéthitelek, bankbetétek Kamat: a kölcsönadott pénz használati díja. A megtakarítók kapcsolatban állnak a bankkal, nekik közömbös ki használja fel a pénzüket. A megtakarítóknak fizetett kamat a betéti kamat, a hitelezők a felvett hitelek után hitelkamatot fizetnek. A kettő közötti különbség a kamatrés, ami a bank költségeit és nyereségét fedezi. Kamatláb: a kölcsöntőke 1 évre számított kamat százalékban kifejezve. Jele: k A fogyasztó megtakarításánál számol az inflációval is figyelembe veszi hogy alakul a fogyasztó vásárló ereje. Itt meg kell jegyezni a reálkamat fogalmát. Reálkamatláb = Nominálkamatláb - Inflációs ráta Tőkepiac keresleti és kínálati viszonyai Rövid távon a gazdaság adott nagyságú tőkeállománnyal rendelkezik, ami függőleges rövid távú kínálati függvényt eredményez. Hosszú távon a kínálati függvény emelkedő. Az értékpapírok adásvétele az értékpapír piacon történik. Ez a része a pénz és a tőkepiacnak is, de ezektől függetlenül is létezik Az értékpapírpiacok - a tőzsde Két típus: 1. Elsődleges értékpapír piac Értékpapír-kibocsátás Pénzintézet által Első tulajdonoshoz kerülése 2. Másodlagos értékpapír piac A kibocsátott értékpapír cserél gazdát Nem érinti az üzleti vállalkozásokat Csúcsintézménye a TŐZSDE TŐZSDE: koncentrált piac Az értéktőzsde funkciói: Adás-vétellel kapcsolatos szabályokat alakít ki. Piaci információkat gyűjt, nyilvántart, terjeszt. A piaci információkat feldolgozza. Alkalmas a gazdasági folyamatok előrejelzésére. Vagyonértékelő funkciója van. Befolyást gyakorol a tőzsdén kívüli forgalomra. A tőzsdei ügyletek célja kettős: hosszúlejáratú tőkebefektetés, spekulációs nyereség elérése Ügyletek esedékessége: Azonnali (prompt) ügyletek: fizetés, szállítás szerződéskötéskor. Határidős (termin) ügyletek: a teljesítés későbbi időpontban történik. Hausse ügylet: árfolyam emelkedésre számít, magasabb árfolyamon tudja értékesíteni Baisse ügylet: árfolyamcsökkenésre számit majd alacsony árfolyamon visszavásárolja A jelenérték (Present Value, PV) egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat mai pénzben kifejezve. Ehhez használatos a diszkontálás módszere. Nettó jelenérték - NPV: a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége. Ha a NPV>0: a beruházást érdemes megvalósítani, növekszik a vállalat tőkeértéke. Ha a NPV határtermék-bevételi görbéje határozza meg Föld kereslete-> származékos kereslet -> tehát végső soron mezőgazdasági termékek iránti kereslet függvénye a föld kínálata állandó -> teljesen rugalmatlan Jövedelme a járadék -> Járadék valamely állandó kínálatú termelési tényező hozadéka (Az állandó földterületnek annyiért kell hasznosulnia, amennyit az iránta keresletet támasztók ajánlanak érte.) I. Különbözeti földjáradék föld minőségi különbségén alapul a földjáradék a talaj létének tulajdonítható a járadék nem azonos a profittal a termőföld minősége heterogén a járadék nem határozza meg a megtermelt termék árát a mezőgazdasági termékek árát a legrosszabb minőségű földön felmerülő költségek határozzák meg (jobb minőségű földek birtokosai termékükért a piacon ugyanazt az árat kapják, de kisebb költséggel termelnek, így többletjövedelemhez jutnak) Földjáradék formái: I. számú különbözeti járadék (többletjövedelem minőségi hozadék): minőségi különbség -> föld, talaj, éghajlati adottságokból származó nagyobb termőképességből adódik II. számú különbözeti járadék (intenzitási járadék): Föld belterjesebb műveléséhez, jobb technika, technológia alkalmazásához kötődik III. helyzeti járadék: előnyös fekvésű pl. közel van nagy felvevőpiachoz, városhoz -> de más tekintetben is előnyöket élvez. (földjáradék következménye az áralakulásnak) A különbözeti járadék a belterjesség fokozásával a technika, technológia, a közlekedés fejlődésével lassú csökkenő tendenciát mutat II. Abszolút földjáradék:  ezt minden gazdaságilag használható föld tulajdonosa élvez, ha földjét használatra átengedi másnak az abszolút földjáradék oka az, hogy a föld korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és nem szaporítható, ami sajátos monopolhelyzetbe hozza tulajdonosát. annak, aki bérbe veszi a földet, a használatért árat fizet, ezzel a földtulajdonos olyan jövedelemhez jut, ami a földtulajdon következménye Föld ára: tőkésített földjáradék összege határozza meg. Föld -> értéknövekedésű vagyontárgy, vagyontartási forma (A föld árát sem határozhatjuk meg napjainkban úgy, mint tőkésített járadékot, hiszen a valóságos földár ennek általában a többszöröse. Az áralakulásban meghatározó szerepe a kereslet-kínálatnak, tehát a működő földpiacnak van.) 16 Ismertesse az oligopolpiac lényegét! Ismertesse a monopolisztikus verseny jellemzőit! Milyen keresleti függvénnyel kell számolnia a monopolisztikus versenyben működő vállalatnak? Ismertesse a monopolisztikus verseny jóléti hatását! Oligopol piac  Néhány vállalat jelenléte (eladók vagy a vevők száma rendkívül kevés)  Kölcsönös függés  Árkövető magatartás  vásárló van uralkodóhelyzetbe Az oligopólium olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat működik, és adja az adott termék (ágazat) termelésének jelentős hányadát. Példa a mobilszolgáltatók piaca Oligopolpiacon a vállalatok kölcsönösen függnek egymástól. Ez annyit jelent, hogy amikor stratégiai kérdésekről dönt a vállalat (árpolitika, termékfejlesztés, marketing) mindig szem előtt tartja versenytársai reakcióit. Oligopolpiacon a vállalat árkövető. Ezen azt értjük, hogy a vállalat képes befolyásolni a termék árát, de áralakító szerepe korlátozott a versenytársak miatt A monopol, illetve oligopolpiac sajátos formája, amikor a vásárló van uralkodó helyzetben. Ezt a piaci helyzetet monopszóniának vagy oligopszóniának nevezzük Monopolisztikus versenypiac jellemzői:  Számos vállalat  Márka fontossága  Hasonló de eltérő minőségű termékek  Bejutáshoz nagy tőke szükséges Amikor a piacon sok vállalat állít elő azonos rendeltetésű, de külső megjelenésében, minőségében eltérő termékeket, a piacon monopolista verseny van. A monopolisztikus piacon nagyszámú potenciális vevő és eladó van jelen. A piacra való be és kilépés gátja alacsony, de új termék elfogadtatása jelentős többletköltségbe kerül. Egyes eladók termékei helyettesíthetik más eladók árucikkeit, de nem tökéletes helyettesitői. A reklám fontos része ennek a piaci formának hiszen az eladók ezzel csalogatják magukhoz a leendő vásárlókat. A piac másik fontos eleme a termékdifferenciálás egy olyan marketingfogás amely egy ajánlatot megkülönböztet a piacon található többi ajánlattól ezzel a fogyasztó számára kívánatosabbá téve a sajátját. A termékét juttatja monopolhelyzetbe. Példaként ilyen monopolisztikus piac részei az éttermek/étteremláncok pl McDonald’s, Burger King Keresleti függvény A rövidtávon a profitot maximalizáló kibocsátást a monopolista versenyző vállalat számára is az MR=MC egyenlőség határozza meg. A monopolista versenyző vállalt az alkalmazott árat a monopóliumhoz hasonlóan alakítja ki. A gazdasági profit lehetősége azonban új vállalatokat ösztönöz arra, hogy belépjenek a piacra. Az új belépők hatására a vállalatok egyéni keresleti görbe balra tolódik. A vállalatok a reklám növelésével és újabb termékdifferenciálással próbálkoznak, hogy megtartsák vevőiket. A további termék differenciálás és a reklám megnöveli a termelés költségeit, az átlagköltség függvény felfelé tolódik. A monopolisztikus verseny piac hosszú távú egyensúlya esetén az ár nagyobb, mint a határköltség, de a gazdasági profit csakúgy, mint a kompetitív piac esetében nullára csökken. A monopolisztikus verseny jóléti hatásai A monopolisztikus verseny is eredményez jóléti veszteséget. Ennek nagysága azonban a monopólium holtteher veszteségéhez képest elenyésző és a fogyasztókat ráadásul némileg még kárpótolja is a nagyobb termékválaszték. A nagyobb termékválasztékért a fogyasztók többsége hajlandó magasabb árat fizetni. A túlzott termékdifferenciálás és reklám azonban, olyan mértékben megnöveli a költségeket, amelyek jóléti hatása már egyértelműen negatív. 17 Értelmezze a Pareto-hatékonyság fogalmát! Mutassa be a piaci elégtelenségek főbb eseteit! csoportosítsa a javakat! Mit nevezünk közjavaknak, és milyen jellemzői vannak? Mutassa be a közjavakkal kapcsolatos gazdasági problémákat! A fogyasztók és a termelők viselkedését két tényező határozza meg ráfordítások, eredmények Összehasonlítva keresik -> utolsó termékegységre jutó ráfordítás egyenlő az erre egységre jutó eredménnyel Összevetés eszköze: a piaci ár Tökéletes kompetitív piacon -> feltételezések:  Kínálatával, vagy keresletével piaci szereplő nem képes befolyásolni a piaci árat.  Az információáramlás tökéletes  termelők és fogyasztók között a közvetlen kapcsolatok kizárólag piaci tranzakciók -> árucserén kívül nincsenek hatással egymásra  piaci tevékenységhez kapcsolódó minden hasznot mérhetőnek, pénzben kifejezhetőnek, és a fogyasztó (felhasználó) személyéhez egyértelműen hozzárendelhetőnek tekintünk Egy ideális állapotban, résztvevő csak saját önérdekeit követi, a piac működése biztosítja az allokatív hatékonysági állapotot, a termelési tényezők és a javak Pareto hatékony elosztását Pareto optimum akkor beszélhetünk ha: az összes érintett szereplő helyzete egyidejűleg nem javítható nincs lehetőség valamelyik piaci résztvevő helyzetének javítására anélkül, hogy más valakié ne romlana a piacon nincs további kölcsönösen előnyös cserelehetőség, a cseréből minden lehetséges hasznot, nyereséget kihoztunk  (a piacon léteznek monopóliumok, monopolhelyzetek,  az információáramlás nem tökéletes,  a piacon nem fejeződik ki az adott tevékenységgel kapcsolatos minden ráfordítás és haszon; a piac csak azokat a költségeket és hasznokat értékeli, amelyek a tranzakcióban résztvevőket közvetlenül érinti.) Piaci mechanizmus működése -> nem biztosíthatja az egész társadalom számára a maximális jólétet és kiegyensúlyozott fejlődést Ha a tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett "Pareto-hatékony" allokáció nem felel meg a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás-felhasználásnak, akkor piaci elégtelenségről piaci kudarcokról beszélünk. Piaci kudarcok ma is mindennapos jelenségek pl. -> gazdasági válságok, környezetszennyezés Alapvetően fontosnak tartott javakból, szolgáltatásokból sok helyen elégtelen a kínálat Piaci mechanizmus biztosítja az egyensúlyt -> amig az egyéni és társadalmi megítélése megegyezik -> ha eltér -> közösségi döntés szükséges pl. autópálya (jobb közlekedés,zaj) -> melyik nagyobb az okozott kár vagy haszon két tipikus esete a közjavak és az externális hatások problémája Tiszta magánjavak: termelése, eladása és fogyasztása tagolható elfogyasztásukból nyerhető haszon általában közvetlenül a fogyasztónál jelentkezik. A tiszta magánjavak esetében könnyen és racionálisan megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása a fogyasztásból, ugyanakkor az egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet, azaz rivalizálás/verseny van a fogyasztók között a fogyasztásban, illetve a fogyasztásért. búza, kenyér, fodrász Tiszta közjavak: közjavak jellemző tulajdonságait -> biztositani kell mindenki számára A tiszta közjavak egy kisebb-nagyobb csoport tagjainak egyéni igényeit egyidejűleg, illetve közös szolgáltatás formájában elégítik ki közjavakra a kollektív fogyasztás a jellemző, azaz többen is fogyasztják ugyanazt a közjószágot, és szolgáltatásait. A közjavak elfogyasztásának társadalmi haszna van, növeli a jólétet, előállításának megszervezése azonban egyéni jövedelmezőségi kritériumok figyelembevételével nem valósítható meg. Léteznek olyan vegyes (kvázi) közjavak, melyeket: a közösség állít elő, de a magán fogyasztás jut érvényre (egészségügyi ellátások), a magánszféra állít elő, de közfogyasztást szolgálnak (állami megrendelések utáni rendszerbe állított tömegközlekedési eszközök), a közösség állította elő, közösségi célokat szolgálnak (állami hadiipari fejlesztések Vegyes javak: utcai közvilágitás, egészségügyi hálózat, hidak stb. bizonyos jegyeik alapján a magánjavakhoz, más jellemzőik szerint a közjavakhoz hasonlítanak inkább. vegyes javak egyik csoportjánál a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg -> rivalizálás van -> túlzsúfoltságra hajlamos és a térbelileg korlátozott haszonhatású közjavak -> Balaton part A vegyes javak másik csoportjánál a jószág fogyasztásakor az utolsó/határfogyasztó nem csökkenti ugyan számottevően a készletet, azaz nem szükségszerű a rivalizálás -> díjköteles javak: kábeltévé hálózat, a metró, áram- és ivóvíz szolgáltatás, autópálya Nem jut érvényre a kizárás, de kapacitás hiányában lehet rivalizálás. A rivalizálás nem szükségszerű, de sokszor célszerű a kizárás (természetes monopol javak). A közjavak kereslete és kínálata A közjavaknak ugyanis nem alakult ki a piaca, nincs piaci keresletük és kínálatuk Így a díj kivetése és beszedése igen problematikus. A díjköteles közjavak esetében sem lehet olyan magas díjakat megállapítani, ami a megtérülést biztosítaná, mert ez az emberek túl nagy részét zárhatná ki a fogyasztásból Potyautas-jelenség Potyautas-magatartás az a jelenség, amikor a közjavak fogyasztásában a fogyasztó igyekszik minimalizálni a közös költségekből a részt vállalást, és maximalizálni a közös eredményből a részesedést. A tiszta közjavak esetében a válasz elég egyértelműnek tűnik: az állam.  Piaci verseny jellege, piaci formák Tökéletes versenypiac (kompetitív)  Piaci szereplők nagy száma  Árelfogadó szereplők  Végtelenül nagy piac  Homogén termék  Szabad piacra-jutás  Szabad információ-áramlás Monopolpiac  1 vállalat van jelen a piacon  Nem helyettesíthető a termék  Belépési korlátok  Nincs versenytárs  Információ-birtoklás  Ármeghatározó szerep Oligopol piac  Néhány vállalat jelenléte  Kölcsönös függés  Árkövető magatartás Monopszónia  a vásárló vagy a vállalat van uralkodó helyzetben?  nyomásos piac (túlkínálat), szívásos piac (túlkereslet) Monopolisztikus versenypiac  Számos vállalat  Márka fontossága  Hasonló de eltérő minőségű termékek 18 Mit nevezünk externáliának, és miben nyilvánul meg léte? Ismertesse, milyen jóléti hatások érik a társadalmat negatív és pozitív externália esetén? Ismertesse az externáliák internalizálásának lehetőségeit! Externália: külső gazdasági hatás, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét. Externáliák léte a piaci kudarcok egyik legsúlyosabb formája Az externáliák közös tulajdonságai: – A tevékenység valamely harmadik személynek a jóléti függvényét módosítja. - A pozitív externália növeli, a negatív externália pedig csökkenti a jólétet. – A jólét növekedéséért (pozitív externália esetén) vagy csökkenéséért (negatív externália esetén) a harmadik felet nem kötelezik a haszon ellenértékének a megfizetésére vagy a kárért nem kompenzálják. – A harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem szándékolt. Következménye: Tevékenysége egyéni határköltsége vagy egyéni határhaszna eltér a tevékenység társadalmi határköltségétől vagy a határhasznától Termelési externáliák: Termelési külső gazdasági hatás akkor jelentkezik, ha egy vállalat termelési lehetőségeire befolyást gyakorolnak egy másik termelő vagy fogyasztó döntései. Pozitív termelési externália: Méhész és almásgazda Pozitív externhatás esetén -> pótlólagos hasznosságot juttat az externhatás kedvezményezett szereplőjének. Negatív termelési externália: Vegyi üzem és halászat Negatív externhatás esetén -> pótlólagos költségeket ró az externhatás kárvallottjára. Fogyasztói externáliák Fogyasztói externáliáról akkor beszélünk, ha fogyasztási tevékenység következtében alakul ki külső gazdasági hatás. Pozitív fogyasztói externália Szomszéd virágos kertje Negatív fogyasztói externália Szomszéd hangos rádiózása A fogyasztói externáliák minősitése gyakran szubjektív Az externális hatások internalizálásának szintjei Az externáliák internalizálása a külső gazdasági hatások belsővé tételét jelenti. Önkéntes megoldás -> kompromisszumos megoldás Vállalatok egyesülése -> külső hatás belsővé válik Jogi eszközök – elismertetés -> szakértő véleményalkotásában bíznak Bírósági eljárás – kényszerű kártalanítás Adminisztratív intézkedések – megelőzés -> hatósági előírásokkal Adók(negatív) és támogatások(pozitív) -> piaci szabályozók