Polgári eljárásjog 1. § - PDF

§ Polgári eljárásjog 1. § 1.) Tétel: Polgári eljárásjog alapfogalmai, eljárás típusai, főbb forrásai A polgári eljárásjog alapfogalmai Az igazságszolgáltatási tevékenység differenciáltsága Az Alaptörvény garantálja a bírósághoz fordulás jogát (Alaptörvény XXVIII. cikk (1) b...

§ Polgári eljárásjog 1. § 1.) Tétel: Polgári eljárásjog alapfogalmai, eljárás típusai, főbb forrásai A polgári eljárásjog alapfogalmai Az igazságszolgáltatási tevékenység differenciáltsága Az Alaptörvény garantálja a bírósághoz fordulás jogát (Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése rendelkezik erről) 3 alapágat nevesít: büntető (büntetőügy, BE szabályozza), közigazgatási ügyek (közigazgatási perrendtartás), polgári ügyek (polgári perrendtartás, 2016. évi CXXX. Törvény) Polgári ügyek halmaza: Nem tisztán magánjog, van, ahol a magánjog és a közjog keveredik —> a jogalkotó dönti el, melyik tv. hatálya alá rendeli - pl. munkaügyi perek, szellemi alkotások jogával kapcsolatos perek (szerzői jog), családjogi jogviták, közalkalmazotti jogvita, jogi személyek alapításával és működésével kapcsolatos perek Polgári eljárás típusai: Polgári peres eljárás, polgári per Polgári nemperes eljárás Peres eljárás: Bíróság jár el Eljárás célja: jogvédelem biztosítása a jogkereső polgároknak Keresetlevéllel indul Legalább két ellenérdekű fél van Az eljárás során érvényesül a kétoldalú meghallgatás elve - meg kell hallgatnia a bíróságnak a feleket - kontradiktórius eljárás Bizonyítást folytatnak le - a tényállás megállapítása érdekében A bíróság az ügy érdemében ítélettel dönt —> a véglegesség igényével Polgári perrendtartás tartalmazza a szabályait Eljárhat más eljáró szerv is – pl. közjegyző, végrehajtó —> nem csak a bíróság jár el kizárólagosan, többrétű eljáró szerv Nemperes eljárás: Kérelemre indul Itt az ellenérdekű fél hiányozhat (pl. cégbejegyzés, holtnak nyilvánítási eljárás)  Ha van ellenérdekű fél, akkor sem kötelező meghallgatni mindkét felet bizonyítás: vagy nem folytatnak le, vagy csak korlátozottan Végzés formájában jelenik meg az érdemi döntés - de az nem minden esetben végleges – pl. hagyatéki eljárás ideiglenes hatállyal Nincs átfogó általános kódex a nemperes eljárásokra vonatkozóan – pl. pp, külön törvényben található, külön jogszabályban Főbb kategóriái: ▪ Perpótló eljárások: pl. iparjogvédelemmel kapcsolatos eljárások ▪ Perelhárító eljárások pl. előzetes bizonyítás ▪ Jogállapot-változtató eljárások pl. holtnak nyilvánítási eljárás ▪ Jogok gyakorlását elősegítő eljárások pl. hagyatéki eljárás ▪ Jogot kényszer útján érvényre juttató eljárások pl. végrehajtási eljárás Négyféle szempont alapján lehet csoportosítani: 1. Eljáró szerv szerint 2. Tárgy szerint - vagyoni/személyiségi 3. Cél alapján - a cél egységesen nem adható meg - pl. perpótló, perelhárító, per előkészítését szolgáló 4. Eredmény alapján - jogállapot változtató (pl. holtnak nyilvánítás), jogok gyakorlását elősegítő (végrehajtás) Polgári eljárásjog főbb forrásai Alaptörvény mindenki felelős önmagáért a törvény előtt mindenki egyenlő mindenkinek joga van ahhoz, hogy perben jogait és kötelességeit független, pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el mindenkinek joga van a jogorvoslathoz 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról Nem csak az eljárási szabályokat határozza meg, hanem háttérjogszabálya a nemperes eljárásoknak is 1952-es Pp már nem volt elég hatékony és korszerű Fontosak voltak a külföldi normák az új Pp megalkotása során Visszaköszön a Plósz-féle osztott tárgyalási rendszer Szerkezeti felépítése a perjogi hagyományainkhoz igazodik Számos egyéb jogforrás is van: igazságügyi szervezetre vonatkozó törvények, szerzői jogról szóló törvény, civil szervezetekről szóló törvény, szabadalomról szóló törvény ▪ Itv: illetékről szóló tv.  ▪ Jstv: jogi segítségnyújtásról szóló tv. ▪ Kmtv: költségmentességről és költségfeljegyzési jogról szóló tv. ▪ igazságügyi szervezetekre vonatkozó törvények (pl. Bjt.) ▪ ágazati törvények: ▪ cégnyilvánosság, cégeljárás, végelszámolás ▪ találmányok szabadalmi oltalma ▪ védjegyek ▪ szerzői jog ▪ civil szervezetek nyilvántartása külföldi elemet tartalmazó: nemzetközi magánjogról szóló tv. Peres eljárás Nemperes eljárás Minden esetben bíróság jár el, perbírósági Nem minden esetben bíróság jár el, de a hatáskörben, azaz jogvitát dönt el nemperes eljárások döntő többsége is bírósági hatáskörbe tartozik, céljuk azonban nem a jogvitarendezés A jogvitában legalább két ellenérdekű fél van Az ellenérdekű felek jellemzően hiányoznak Az eljárás keresetlevéllel indul Az eljárás kérelemmel vagy más beadvánnyal indul A bíróság köteles mindkét felet meghallgatni, Az eljárás döntően nem kontradiktórius, maga azaz az eljárás kontradiktórius a nemperes eljárás célja sem teszi szükségessé a felek kétoldalú meghallgatását A bíróság a tényállás megállapítása Az eljárás során vagy nem folytatnak le érdekében bizonyítást vesz fel, de a per bizonyítást, vagy korlátozottan van helye a eldöntéséhez szükséges tények állítása és bizonyításnak bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek feladata A döntés a véglegesség igényével, ítélettel Az eljárás érdemében is végzéssel kell történik, mely, ha jogerőre emelkedik, jogi dönteni, ami nem minden esetben végleges, nyugvópontra juttatja a konfliktust de a bíróság végzéssel határoz akkor is, ha az ügyben véglegesen dönt 2.) Tétel: A magyar polgári eljárásjog történetének főbb csomópontjai 1868. évi polgári törvénykezési rendtartás - fél évszázadig maradt fenn ideiglenes jelleggel jött létre csak szóbeliségen épülhet, a végrehajtást is rendezte Plósz Sándor (német szabályok vizsgálata), Emmer Kornél (francia szabályok vizsgálata) (1880-tól: Plósz-féle Pp előkészületeti —> Járásbírósági eljárásban bevezették a Plósz-féle sommás eljárást 5. törvényjavaslatot elfogadta a képviselőház 1910 novemberében Sommás eljárásról szóló törvény (1893) Plósz Sándor nevéhez köthető  szóbeliség, közvetlenség és a bizonyítékok szabad mérlegelésén alapult célja, hogy kipróbálják a leendő PP elveit (Kengyel M.: „próbatörvény”) és hogy a bíróságok hozzászokjanak az új eljárási szabályokhoz 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról (Plósz féle Pp); német, osztrák szabályokra támaszkodott, nem ölelte fel az egész perjogot, de tartalmazta számos nemperes eljárás szabályait is, az eljárást két szakaszra osztotta: Perfelvételi szak érdemleges, tárgyalási szak Két szak között választóvonal: az alperes perbe bocsátkozása 1915. január 1-jén lépett hatályba Vannak olyan eljárási cselekmények, amelyet az első szakban szabadon megtehettek a felek - pl. elállás joga; a második szakban ez már az alperes beleegyezéséhez volt kötött —> korlátok, eljárás mederben tartása 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról - megalkotásához már ki volt kövezve az út 1949-ben megalkották a XX. Törvényt a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról Ez lett az ’52-es Pp alapja 3 szintűre zsugorodott a bírósági rendszer, ugyanis megszüntették az 5 felsőbíróságot 1951-től a járásbíróságok lettek az általános hatáskörű elsőfokú bíróságok Alig néhány hónap alatt készült el Anyagi igazság kiderítésére kell törekedni Alapelvekben nyilvánult meg az erős szovjet hatás 1923-as szovjet perrendtartás alapelveit kaptuk meg A rendszerváltás után több, mint 100x módosították 🡪 koherenciazavart, jogalkalmazási nehézséget okozott – elhúzódó perek a bíróság feladata az anyagi igazság kiderítése volt – a bírói officialitást fokozta a törvény —> 2013-ban döntöttek a törvények felülvizsgálatáról - célja: olyan pp kódex megalkotása, ami korszerű, megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, a jogtudomány gyakorlatának tapasztalatára is épít, és ami elősegíti az anyagi jogok hatékony érvényesüléstét Eredményesek voltak a kodifikációs munkálatok 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról Fontos célkitűzése a perhatékonyság rendszerszintű biztosítása Ennek érdekében új alapelveket is megfogalmazott Osztott perszerkezet, a perjogi hagyományokra is épített törvényszék, mint általános elsőfokú hatáskörű bíróság Elektronikus kapcsolattartás Hét kisebb módosítása, és egy nagyobb módosítása volt az új Pp-nek - jogalkalmazásban felmerülő kérdéseket figyelembe véve születtek meg, a visszajelzések alapján  3.) Tétel: Az alapelvek szerepe, osztályozása Az alapelvek szerepe, osztályozása: Az alapelvek olyan általános elvi tételek, amelyek meghatározzák az eljárás érvényesülő rendjét, kijelölik a célját, e cél megvalósításának módszereit, és meghatározzák az eljárás alanyi tevékenységének természetét, mozgásterét, továbbá a per tárgyához való viszonyát Megkülönböztetünk igazságszolgáltatási és a polgári perjog sajátos alapelveit Igazságszolgáltatási alapelvek (Alaptörvény nevesíti): 1. Törvény előtti egyenlőség 2. Bírósághoz fordulás joga 3. Tisztességes eljáráshoz való jog 4. Az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való jog 5. Nyilvánoság elve 6. Bírák függetlenségének elve 7. Társas bíráskodás elve 8. Nem hivatásos bírák részvételének elve 9. Jogorvoslathoz való jog elve 10. Védelemhez való jog elve Polgári perjog sajátos alapelvei – kizárólag a törvényben találjuk: Az egész, teljes eljárásra irányadóak 1. Rendelkezési elv 2. Perkoncentráció elve 3. Bíróság közrehatásának elve 4. Felek eljárástámogatási kötelezettségének elve 5. Felek peranyag-szolgáltatásának elve 6. Felek igazmondási kötelezettségének elve 7. Jóhiszeműség elve Az eljárás egyes részeire azok 1. A tényállás szabad megállapításának elve 2. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve Alapelvek funkciói: Joghézagok kitöltése Jogértelmezési funkció Jogegységesítési funkció Meghatározza az adott alapelv az eljárás célját is Az alapelvek száma az előző Pp-hez képest csökkent —> minél több élethelyzetre irányadóak legyenek 4.) Tétel: A Pp. hatálya, a kérelemre történő eljárás elve, a rendelkezési elv és a perkoncentráció elve 1. A pp hatálya: Területi hatály: Magyarország területére, magyar felségjelzés alatt álló repülő, hajó stb. - territorialitás elve Időbeli hatály: 2018. január 1. óta hatályos az új Pp Tárgyi hatály: családjog, kötelmi, öröklési, cégjog, munkajog stb. Személyi hatály: természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. sajtószerv) 2. A kérelemre történő eljárás elve Csak a jogvitában érdekelt fél kérelmére kerülhet a bíróság elé, hivatalból nem megnyilvánul benne a rendelkezési elv Csak keresetlevéllel indulhat meg Ellentétje a hivatalbóliság (officialitás) elve - A polgári nemperes eljárások estében van kivétel: cégbíróság törvényességi felügyelete Ki jogosult a keresetindításra? - a törvény nem határozza ezt meg Aktív és passzív perbeli legitimáció, meghatározza a felperes és az alperes személyét Ha a felperes nem az ellen indította meg a pert, aki ellen a jogszabály szerint megindítható, akkor a bíróság felhívja, majd ezután elutasítja, ha nem tesz eleget a felhívásnak Felperes: aki sérelmet szenvedett o Materiális felperes: saját jogán indíthat pert, az érvényesített jognak ő a jogosultja o Rendszerint egybeesik a processzuális felperessel (pert kezdeményező fél) o Anyagi jogi jogosultokon kívül más is pert indíthat, DE! Csak kivételes esetekben. pl.: szülői felügyelet megszüntetése (gyámhatóság, ügyész) Pp általános perindítási jogot biztosít az ügyésznek, ha a jogosult a jogainak érvényesítését valami miatt nem tudja gyakorolni Kereseti jog: eljárásjogilag van-e jog arra, hogy eljárást indítsak (alaki jogi szempontból)  Kereshetőségi jog: a keresettel fellépő felperes jogosult-e a perbeli igény érvényesítésére az alperessel szemben – anyagi jogi szempontból az adott követelés engem megillet-e o mindkettőt figyelembe veszi a bíróság; ha nincs kereshetőségi jog, nincs eljárás sem, kereseti jog esetében pedig a bíróság az ítéletében dönt a kereshetőségi jogról Perbeli legitimáció hiányában a keresetlevelet vissza kell utasítani, kereshetőségi jog hiányában meg vissza kell utasítani Kérelemhez kötöttség elve - a felek kérelméhez a bíróság kötve van, de ehhez képest vannak olyan eljárások, amelyeknél eltérést enged a bíróság - tipikusan a gyerek érdekében pl. házassági perekben, kapcsolattartás stb. Túlterjeszkedés tilalma - nem ítélhet meg mást és többet a bíróság, mint amit a felek kérnek Minden fajta eljárási cselekményre, beadványra vonatkozik a rendelkezési elv Bírói szempontból nézve, szűkíti a bíró “hatalmát” - a bíróság kötve van bizonyos dolgokhoz - a mai magyar rendszer az előző Pp-hez képest erősítette a bírói hatalmat, de még mindig a felek a per “urai” 3. Rendelkezési elv A legfontosabb alapelv „a felek szabadon rendelkeznek a perbe vitt jogaikkal” Alábbi cselekményekben nyilvánul meg: o Keresetlevélben meghatározza a per tárgyát és megállapítja a jogot o Kérelmet terjeszt elő o Tényállítás o Felek közösen kérhetik az eljárás megszüntetését Kérelemhez kötöttség és a túlterjeszkedés tilalma o A bíróság a per folyamán olyan kérdésben nem dönthet, amelyet a felek nem terjesztettek elő o Kivételek pl.: házassági perben hivatalból határozhat a gyermek elhelyezésben Túlterjeszkedés tilalma: a bíróság érdemi döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen o Kivételek pl.: a bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez 4. Perkoncentráció elve A korábbi (’52-es) pp nem tartalmazta, az osztott perszerkezetet sem alkalmazta  A perkoncentráció nemzetközi követelményének való megfelelés Európa Tanács 1984. február 28.-án elfogadott 5. ajánlása: „Rendes körülmények között a pert legfeljebb 2 tárgyaláson be kell fejezni: az első lehet egy előzetes tárgyalás előkészítő jelleggel, míg a második folyamán történik a bizonyítás felvétele, a felek előadásai, és ha lehetséges az ítélet meghozatala” Főszabály: egy tárgyalás alatt való elbírálás: a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen A bíróság számára valamennyi tény és bizonyíték minél hamarabb rendelkezésre álljon Mind a feleknek, mind a bíróságnak aktív módon kell cselekednie Perkoncentráció követelményének címzettjei: Bíróság és felek A bíróság kötelezettsége, hogy biztosítsa a per tisztességes tárgyalását és ésszerű időn belül történő befejezését, és szükség esetén tevőlegesen mozdítsa elő a felek eljárástámogatási kötelezettségét ha megszegik 🡪 szankciók, bírság Osztott perszerkezet jelentősége Visszahozta a jogalkotó az osztott perszerkezetet – eljárási jogi rendszerből nézve 2 részből áll az eljárás 🡪 ezáltal is legyen koncentrált a per Perfelvételi szak: a feleknek meg kell határozniuk a jogvita kereteit - miről szól, mit kéne bizonyítani, cáfolni - ezeket a nyilatkozatokat kizárólag ebben a szakaszban lehet megtenni - az ügyek 75%-a befejeződik egy éven belül, 93% két éven belül Érdemi tárgyalási szak: lefolytatják a bizonyítást, és egy tárgyalás alatt megvan a döntés Bírói engedély nélkül is lehetőség van beadványok benyújtására Eljárástámogatási kötelezettség, bíróság közrehatásának elve 5.) Tétel: A felek eljárástámogatási kötelezettsége, a felek peranyag-szolgáltatásának elve, a felek igazmondási kötelezettsége és a jóhiszeműség Keresetlevél: a felperes terjeszti elő, a polgári per ezzel indul, szigorú formai és tartalmi követelményei vannak —> alperes írásbeli ellenkérelme VAGY bírósági meghagyás - ítélet hatállyal (nem védekezik), pusztán a mulasztás ténye folytán a keresetlevél szerint marasztalja az alperest - Írásbeli ellenkérelemben adja elő - viszontkereset Perfelvétel: célja: írásbeli okiratok állnak a bíróság rendelkezésére, mely tények relevánsak, a bíróság a perfelvételi szakaszt végzéssel zárja le; főszabályként csak a bizonyításra kerül sor - de vannak kivételek - utólagos bizonyítás Az ítélettel szemben fellebbezésnek van helye - a másodfokú bíróság saját eljárási szabályok alapján működik A felek eljárástámogatási kötelezettsége: A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését Perkoncentráció, rendelkezési elv - mindkét irányba kötelezettség Feleket terheli: felperes, alperes (beavatkozó, képviselő) Valamennyi eljárási cselekményre vonatkozik: nyilatkozatok, indítványok, bizonyítékok előterjesztése, megjelenés … Tevőlegesség, aktivitás - lényegre törő, adekvát, célirányos nyilatkozatok Jogkövetkezmény: eljárási szakasztól, jogintézménytől, mulasztástól függ o Pénzbírság, bírósági meghagyás, hatálytalanság… Aktivitást kíván a felektől —> az egész eljárásra vonatkozik és minden cselekményre Ha ennek a fél nem tesz eleget —> következmények: nem itt kerültek rögzítésre - a törvényben egy-egy adott szaknál találhatóak meg o Pl.: jogkövetkezmény: hatálytalanság, pénzbírság Felperesi oldal: a fél jogosult dönteni, hogy bíróság elé viszi a jogvitát, milyen tényállásokat oszt meg, és milyen bizonyítékokkal támasztja alá Alperesi oldal: perbe bocsátkozik-e, védekezik-e, vitatja vagy elismeri a vele szemben érvényesített igényt Ha ezeknek a felek nem tesznek eleget, annak eljárási következményeit maguk viselik Aktivitást kíván a felektől A fél eljárástámogatási kötelezettsége nem akkortól áll be, amikortól a per hárompólusúvá válik, azaz a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésétől, hanem a per megindításával, ezért támaszt a Pp fokozott elvásárokat a pert kezdeményező fél keresetével szemben A felek peranyag-szolgáltatásának elve A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli A bizonyítékokat a bíróság részére kell bocsátani (törvényben meghatározott módon) Feleket terheli: alperes, felperes o felperes: keresetlevél, alperes: ellenkérelem —> bizonyítás Kétféleképpen lehetséges: o Tárgyalási elv: kizárólag a felek feladata, őket terheli (a rendelkezési elvből következik) ▪ A hivatalbóliság kivételes: pl. személyi állapotot érintő perek, kiskorú gyermek tartása iránti per  ▪ Ez vált kizárólagossá, a bíróság csak akkor léphet fel, ha ezt a tv. kifejezetten megengedi ▪ A felperes a keresetlevélben köteles eleget tenni ennek, az alperes ezt az ellenkérelemben köteles megtenni ▪ A bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettség is beáll már a keresetindítással, a felperes köteles már a keresetlevélben a tényállásait alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat megjelölni és a keresetlevélhez csatolni, továbbá bizonyítási indítványait megtenni ▪ A feleknek bizonyítási indítványaikat a Pp negyedik részében meghatározott módon kell megtenni ▪ Bizonyítási érdek: a perben jelentős tényeket annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének következményeit is ez a fél viseli o Nyomozati elv: a bíróság köteles kinyomozni az előtte nem ismert tényeket és bizonyítékokat (a bíróság feladata) ▪ Csak néhány esetben pl.: személyi állapotot érintő ügyekben ▪ Nemperes eljárásokban pl.: holtnak nyilvánítás ▪ Bizonyítási szükséghelyzet Felek igazmondási kötelezettsége: Plósz-féle Pp óta A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni Aki a féllel azonos jogállásban lehet, rá is vonatkozik az igazmondási kötelezettség hatálya Személyi hatály: szűk körű A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja Valóság feltárása, amennyiben nyilatkozatot kíván tenni Olyan tények, körülmények feltárására, amely a bíróság elé vitt jogaik érvényesítésével, perbeli érdekeikkel ellentétesek, nem kötelezhetők, vagyis nem ír elő a törvény abszolút igazmondási kötelezettséget ▪ Nem kötelezhető, hogy érdekeivel ellentétes nyilatkozatot tegyen Felekre (beavatkozó, képviselő) Egyéb résztvevőre speciális szabályok vonatkoznak pl. tanú - teljes igazság feltárása, szakértő - hamis véleményadás  A felek igazmondási kötelezettsége a tényállításokra és a tények tagadására terjed ki Jóhiszeműség elve: Szélesebb körű, mint a felek igazmondási kötelezettsége személyi hatály: mindenkire vonatkozik Más perbeli személyekre is kiterjed, nem csak a felekre Minden olyan magatartástól tartózkodni kell, ami akadályozza a per menetelét 🡪 többletköltség, időhúzás A felek és más perbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni Túlmutat az igazmondási kötelezettségen, mert általános módon fogalmazza meg a jóhiszemű joggyakorlás követelményét: ebbe beletartozik a per elhúzásától, a felesleges többletköltség okozásától, valamint mindazon magatartástól való tartózkodás is, amelyek az eljárást egyéb módon elnehezítik, vagy egyébként az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlását valósítják meg Pp sem tételesen, sem példálózóan nem nevesíti ezeket A 1952-es Pp ezeket taxatíve felsorolta A Pp olyan keretjellegű megfogalmazás alkalmazását tartotta indokoltnak, amely magában foglalhatja a bíróság megítélése szerint a jóhiszeműség követelményével ellentétes valamennyi magatartást, azokat egyedileg nem nevesítve A jóhiszeműség a magánjogban olyan objektív követelmény, mely az eljárási jogok gyakorlása és a perbeli kötelezettségek teljesítése tekintetében is objektív zsinórmértéket jelent A bíróság közrehatási tevékenységének jellemzője A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközzel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék Az anyagi pervezetés egyfelől a felek által szolgáltatott peranyag anyagi jogi szempontú értékelését jelenti, másfelől a bíróság maga is hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a törvényben meghatározott tájékoztatást ad a felek számára A felek tudomására hozza a bíróság: az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi, olyan tényt észlel, amit hivatalból figyelembe kell venni, kérelemhez nincs kötve 6.) Tétel: A polgári perben eljáró bíróságok, a bíróság összetétele Bírósági szervezetrendszer Szükségképpeni alanya, kizárólag ő jár el 4 szintű:  - Járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, kúria + közigazgatási és munkaügyi bíróság (elsőfokú, de törvényszéken van) Elsőfokon: járásbíróság, törvényszék, közigazgatási és munkaügyi Másodfokon: Ítélőtábla, Kúria Felülvizsgálati ügyek: a Kúria kizárólagos hatáskörrel rendelkezik Kúria: Bírósági szervezetrendszer csúcsa Elnökét az Országgyűlés 9 évre választja Önálló jogi személy (törvényszék, ítélőtábla, kúria) Feladatai: ▪ Perorvoslati eljárásban ítélkezik ▪ Jogértelmezés ▪ Elvi döntés, jogegységi határozat ▪ Pl: A, B, C, D ügy A, C=Pécs, Debrecen, B, D= Kaposvár, Pest: ugyanaz az ügy, más döntés: joggyakorlat elemzés Ítélőtábla: 1950-ig volt, majd 2003-ban állították vissza Elnöke (?) Önálló jogi személy 5 db van: regionális szinten van megszervezve (Pécs, Debrecen, Szeged, Győr, Fővárosi) Kollégiumok Törvényszék: Közigazgatási beosztással megyénként, 19+1 Ált. megyeszékhelyen: 2 kivétel: Gyula, Balassagyarmat Általános hatáskörrel rendelkezik elsőfokon, ahol járásbíróság jár el elsőfokon ott másodfoknak kell tekinteni Közigazgatási + munkaügyi bíróság másodfokán - ő jár el Járásbíróság: Járási szinten van szabályozva Kb. 106 Csak elsőfokon jár el Nem jogi személy Közigazgatási és munkaügyi bíróság: 2013-ba hozták létre DE A közigazgatási perekben 2020. április 1-től elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el regionális illetékességgel  A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak azok az ügyek, amelyek 2020. március 31-ig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, valamint a korábban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek nagy része is. A közigazgatási ügyekben másodfokon, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el A munkaügyi bírósági ügyekben ugyancsak 2020. április 1. napjától első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el Bíróság összetétele: Alaptörvény: társasbíráskodás, de a Pp az egyesbíráskodást preferálja Első fok: főszabályként egyesbíró/tanács: 3 hivatásos bíró vagy 1 hivatásos bíró és két ülnök (munkaügyi perekben kizárólag első fokon) Másodfokon: mindig három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el Kúria összetétele: rendes vagy rendkívüli perorvoslat során: 3 hivatásos bíróból tanácsban jár el, ha az ügy bonyolult, 5 hivatásos bíróból álló tanács Munkaügyi perek: ülnök: ugyanaz a jog illeti meg, ugyanaz a kötelezettsége van, mint a bírónak Bírósági titkár jogai: - elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyben az egyesbíró vagy elnök helyett eljárhat tárgyaláson kívül, rendelkezik jogi szakvizsgával - Amit nem tehet meg: ideiglenes intézkedésről nem dönthet, ítéletet nem hozhat, és vannak, akik közvetítői tevékenységet folytatnak —> őket nyilvántartásba veszik, közvetítői eljárás során hozzájuk lehet fordulni, de csak kijelölt bírósági titkár végezheti ezt 7.) Tétel: Bírák kizárása A titkárokra és az ügyintézőkre ugyanazok a kizárási szabályok vonatkoznak, mint a bírókra Kizárás szabályai: A bírák az Alaptörvény szerint függetlenek, nem utasíthatóak, pártatlanok Bírói függetlenség - a bíró nem utasítható, saját meggyőződése szerint fog dönteni Az eljárásnak csak jogszerűnek kell lennie - a döntésnek objektívnek kell lennie Kizárási okok Vagy bíróval, vagy a bírósággal szemben  Objektív (nem mérlegelhető körülményeken alapuló ok, ezek megfeleltethetőek az általános okoknak) vagy szubjektív (mérlegelhető körülményeken alapuló ok) Általános (az egész eljárásra irányadó) vagy speciális (csak egyes eljárási szakaszokra vonatkozik) ezek garanciális szabályok, arra hivatottak, hogy az eljárás tisztességes és tárgyilagos legyen Objektív okok (kizárásra kerül bíróként a fél, ha): 1. Bármilyen módon jogosított vagy kötelezett 2. Per tárgyát részben vagy egészben magának követeli 3. Kötelezettségeire a per kihatással lenne 4. Képviselője, hozzátartozója, támogatója 5. Tanúként hallgatnak meg vagy szakértőnek rendelnek, aki a perrel összefüggésben közvetítői eljárást folytatott le Szubjektív ok: kizárható félként az a bíró, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság) pl. bíró egy volt szerelmével kapcsolatban kellene, hogy ítélkezzen Speciális okok: A bíró ki van zárva az eljárásból: Ha elsőfokon eljárt, akkor másodfokon nem járhat el Ha nem fellebbviteli jellegű a perorvoslat ▪ Pl.: nem járhat el az perújításban, aki az elsőfokú határozatot hozta, vagy fmh-ból indult perben nem lehet bíró aki az fmh-t korábban közjegyzőként intézte Kizárási eljárás lefolytatása: Bejelentésre indulhat - ha kizárási ok áll fenn a bírósággal szemben, ezt hivatalból kell észlelnie o Vagy saját maga, hivatalból bejelenti o Vagy jogi képviselő jelenti be a bíróval szemben Igazgatási jogkörben adott bíróság elnöke jelöli ki az új bírót, aki az ügyben el fog járni Bírósági jogkörben kell eljárni - ha egyesbíróként jár el valaki, egyesbíró fog vele kapcsolatban dönteni, ha tanács van, akkor tanács jár el - ugyanazon bíróság tagjai járnak el mindenképpen (nem másodfok pl.) Ha bíróság elnökével szemben van bejelentve kizárási ok, akkor egy felette álló bíróság jár el az ügyében Az eljárás soron kívüli lesz, hogy gyorsan járjanak el Az itt meghozott döntéssel szemben nincs lehetőség jogorvoslatra, nem lehet fellebbezni, azonban panaszt lehet tenni Két eljárás van: Igazgatási ügykörben  - Abban az esetben, ha a bíró saját maga jelenti be a kizárási okot, a bíró nem vehet részt tovább az eljárásban, ha objektív, ha szubjektív kizárási ok áll fenn Bírósági hatáskörben - Valamelyik fél jelenti be a kizárási okot, ebben az esetben a bíróság valamely másik bírája fog dönteni a kizárási ügyben - ha először jelenti be a kizárási okot, az eljárásban a bíró részt vehet, de nem hozhat érdemi döntést, második kizárási oknál döntést is hozhat - szubjektív kizárási oknál a bíró eljárhat, ha a fél jelenti be a kizárási okot Mikor hogyan korlátozódik a bírák jogköre? Objektív kizárási ok hivatkozása esetén Szubjektív kizárási ok (elfogultság) hivatkozása esetén A kizárási okot Nem járhat el Nem járhat el a bíró jelentette be A kizárási okot első bejelentés esetén: Korlátozás nélkül eljárhat a fél jelentette be Eljárhat, de az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt második (azonos tartalmú) bejelentés esetén: Korlátozás nélkül eljárhat 8.) Tétel: Hatáskör Mi a joghatóság? - adott ügyben melyik állam bírósága járhat el (nemzetközi elem vonatkozásában) Elsőkörben az EU jogszabályai Másodsorban bármely olyan nemzetközi szerződés, amelynek Magyarország a tagja Harmadsorban Magyarország szabályai Mi a hatáskör? Tágabb értelemben a magyarországi bíróságok és más jogalkalmazó szervek közötti ügyelosztás Szűkebb értelemben az egyes bírósági szintek közötti ügyelosztást jelenti  Ha megvan a hatáskör, akkor azonos szinten lévő bíróságok között az illetékesség fogja eldönteni, hogy melyik fog eljárni A törvényszék az, aki általános hatáskörrel rendelkezik —> ha nincs külön szabály, ami megmondaná melyik szinten kell eljárni, akkor a törvényszék fog eljárni A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyek Fő elhatárolása a törvényszéktől a vagyonjogi perek pertárgyértékén alapul 1. Járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke nem haladja meg a 30 millió Ft-ot, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény nem meghatározható Vagyonjogi per az a per, amelyben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul, vagy értéke pénzösszegben kifejezhető 2. Személyi állapotot érintő perek pl.: gondnoksági per, házassági per, szülői felügyelettel kapcsolatos perek – nagy számban fordulnak elő, ténykérdésekről van szó 3. Végrehajtási perek – a végrehajtónak nincs lehetősége mérlegelni A törvényszék általános hatáskörébe tartozó ügyek 1. A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe, de ugyancsak külön szabályok határozzák meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörét is 🡪 a törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el munkaügyi perekben 2. a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek, 3. a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek, 4. a közérdekből indított perek, 5. a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek, 6. a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, 7. a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek, 8. az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, 9. a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek, Hatáskör megállapítása keresethalmazat esetén A per fogalmi egységéből kell kiindulni, ennek alapján, ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett Általános szabály: törvényszék elsődlegessége Speciális szabály: közigazgatási és munkaügyi bíróság elsődlegessége Hatáskör vizsgálata A bíróság hivatalból vizsgálja a hatáskört Ha a hatáskör megállapítása a pertárgy értékétől függ, úgy a keresetlevél beadásának időpontja irányadó azzal, hogy ha a per tárgyának értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartozna a bíróság hatáskörébe, a bíróság a hatáskörét akkor is meg kell állapítani A kereseti követelés felemelése esetén a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, leszállítás esetén a bíróság hatáskörét nem érinti Ha pertárgy értéktől függ, akkor az egész eljárás során vizsgálni kell Írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető Ha mindkét bíróság hatáskörének hiányát állítja (negatív hatásköri összeütközés), akkor a Kúria 5 tagú tanácsa dönt Pertárgy értéke Pertárgyérték meghatározása - milyen szintre kell utalni az adott eljárást - kereset beadásának időpontja lesz az irányadó a pertárgy értékét a felperes határozza meg a keresetében - forintban!! A köztudomású tényeket figyelembe kell venni - a bíróság hivatalból állapítja meg a pertárgy értékét abban az esetben, ha nagyon alacsony, vagy túl magas lenne a felperes által meghatározott érték Vannak olyan perek, amikor a szerződés létrejöttének megállapítása a kérdés, akkor a szerződésben megállapított szolgáltatás a pertárgyérték (pl. dologi jogi igény értéke) - az egyévi díj összege lesz a pertárgyérték pl. életjáradék, gyermektartás díj, fedezetelvonó szerződés esetén is maga a követelés értéke az irányadó (rendszeres juttatás) esetén A pertárgyérték meghatározásának általános szabályai A per tárgyának az értéke a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg Csak az érvényesített tőkekövetelés irányadó, a nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést (pl. kamat) a pertárgy értékének számítása során figyelmen kívül kell hagyni Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít 2 módszer van a számításra: - Valódi tárgyi keresethalmazat: együttesen érvényesíti a felperes követelést, úgy ezek értékét össze kell adni - Látszólagos tárgyi keresethalmazat: vagylagosan érvényesíti a követelést, akkor pedig a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg Különös szabályok  A szerződés létrejöttének, létre nem jöttének, hatályosságának, hatálytalanságának, érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a pertárgyérték a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke Ha a kereseti kérelem a szerződés létrehozására vagy megszüntetésére irányul, úgy a per tárgyának értéke a kikötött szolgáltatásért járó, még nem teljesített ellenszolgáltatás értéke Dologi jogi perben a per tárgyának értéke a vitás dolog vagy dologrész, illetve a dologi jog értéke A követelés biztosítása iránti perekben a számítást úgy kell elvégezni, hogy alapul kell venni egyrészt a biztosított követelés értékét, másrészt a biztosíték értékét és amelyik a kettő közül kisebb, az lesz a pertárgy értéke 9.) Tétel: Illetékesség, eljáró bíróságok kijelölése Az illetékesség fogalma és fajtái Az illetékesség az azonos bírósági szintek közötti horizontális ügyelosztás, illetékességi szabályok alapján Lehetőleg a lakóhelyhez közel legyen elintézve Öt csoport Először azt kell vizsgálni, hogy van-e kizárólagos illetékesség Alávetéses illetékesség, amit a felek kötnek ki A felperes választhatja a vagylagos illetékességi okokat Általános illetékességi szabályok alkalmazandók Kisegítő illetékességi szabályok 1.) Kizárólagos illetékességi okok o célja a gyengébb pozícióban lévő félnek a védelme o A vállalkozás által a fogyasztóval szemben szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése, az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagos (fogyasztó lakóhelye) o Károsult közvetlenül a károkozó biztosítójával szemben érvényesíti a kártérítést, illetékes bíróság a felperes belföldi lakóhelye vagy székhelye o végrehajtási eljárás esetén jogorvoslat – annál a bíróságnál, amelyik a végrehajtást magát elrendelte o végrehajtási igényper – amely járásbíróság illetékességi területén a foglalás történt o házassági pernél újabb házassági pert kell indítani – ott, ahol már a házassági per folyamatban van o sajtóhelyreigazítási per – sajtó székhelye vagy lakóhelye lesz az irányadó o jegyző birtokvédelmi vitája 🡪 jegyző illetékesség szerinti járásbíróságon 2.) A felek által kikötött illetékesség, alávetéses illetékességi okok  o írásban vagy szóban, később írásbeli megerősítéssel – meghatározhatják azt a bíróságot, ahol az ügyben el akarnak járni o felek között kialakult üzleti szokásoknak megfelelően o nemzetközi kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően o ha illetékességben megállapodtak, ezt alperes ellenkérelmében (hallgatólagosan) elfogadta, de közben kiderül, hogy mégsem lenne illetékesség 🡪 marad adott bíróságon kivéve, ha kizárólagos illetékesség van törvényben szabályozva o ha megállapítható ki az illetékes, akkor bíróság átteszi 3.) Vagylagos illetékesség o a felperes választási lehetősége, hogy az alperest általános ok alapján perli vagy más illetékességi jog alapján o ha kizárólagos illetékességi szabály vonatkozik, akkor az az irányadó o Cél: elősegítsék a perek gyors és koncentrált lefolytatását ▪ ha az alperes lakóhelyétől messzebb levő bíróság hatékonyabban tudja lefolytatni az ügyet o Hét vagylagos illetékességi okot határoz meg a törvény, alkalmazásuk csak a törvényben meghatározott kizárólagos illetékesség vagy a felek által érvényes alávetéses illetékesség hiányában kerülhet sor 1.) Törvényen alapuló tartásra kötelezés iránt, a felperes megindíthatja a lakóhelye szerinti illetékes bíróságnál 2.) Az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a per megindítható az ingatlan fekvése szerinti illetékes bíróságon 3.) Szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert, a felperes megindíthatja az ügyletkötés helye szerinti bíróság előtt 4.) A fogyasztó által a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítési iránti pert megindíthatja a felperes lakóhelye szerint 5.) A szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás földrajzilag meghatározható helye szerinti illetékes bíróságnál 6.) Csak vagyonjogi perekre vonatkozóan a felperes választhatja az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények közötti tartózkodásának helye szerinti bíróságot 7.) Külföldi nem természetes személyek ellen, azelőtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, ahol az ügyek vitelével megbízott személy lakik 4.) Általános illetékességi okok Az a bíróság illetékes, ahol az alperes lakik, vagy ahol a székhelye található o természetes személyeknél lakóhely o jogi személy esetén székhely (ha különböző, akkor a központi székhely az irányadó mindig) 5.) Kisegítő illetékességi okok  o Az alperes belföldi tartózkodási helye, ha nincs, az alperes utolsó belföldi lakóhelye, ha ilyen sincs, a felperes belföldi lakóhelye, a felperes belföldi tartózkodási helye (ha nincs lakóhely) o Nem természetes személy esetén (jogi személy), a felperes székhelye, ha nincs, telephelye, a felperes tartózkodási helye o munkavállaló kérheti az ellenkérelem benyújtásáig, hogy a munkavégzés helye szerinti bíróságra legyen áthelyezve maga a per A pertársaság illetékességi szabályai A mellékkötelezettségen alapuló illetékesség szerint, ha a jogviszonyban főkötelezett és mellékkötelezett egyaránt szerepel, és ezeket a jogosult együttesen perli, azelőtt a bíróság előtt is perelhető, amely a főkötelezett elleni perre bármely címen illetékes Ha valaki a más személyek közötti folyamatban lévő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban lévő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet a követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít A pertárgy igénylése is megalapoz speciális vagy vagylagos illetékességet Az illetékesség vizsgálata A bíróság hivatalból vizsgálja és a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó Az eljáró bíróságok kijelölése Kijelölésének esetei Ha negatív/pozitív hatásköri vagy illetékességi összeütközés merült fel - pl. egyik bíróság elrendeli a keresetlevél áttételét másik bírósághoz, de az utóbbi is ezt csinálja (nincs hatáskör vagy illetékesség) okozhatja a bíróság kizárását Az illetékes bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg Ha kizárás miatt az egész bíróság nem járhat el 🡪 mindig az eggyel felette lévő szerv jelöli ki Kijelölésre jogosult bíróságok: Törvényszék, ha az illetékességi összeütközés a területén lévő járásbíróságok között merült fel, minden más esetben a Kúria Nem vonatkoznak a rendelkezések a közigazgatási ügyben eljáró bíróságokra mert azt a Kp rendezi Kijelölési eljárás menete: Soron kívül kerül sor, a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat 10.) Tétel: Perképesség, felek, pertársaság Materiális (anyagi) fél fogalom: felperes az, akit megillet a keresettel érvényesített jog; alperes pedig az, akit kötelez a keresettel érvényesített jog Processzuális (eljárás) fél fogalom: felperes az, aki az eljárást/pert megindítja, alperes pedig az, akivel szemben indul az eljárás – a törvény ezt a fél fogalmat használja - Aktív perbeli szerep: felperes - Passzív perbeli szerep: alperes Kereshetőségi jog: a fél és a per tárgya közötti viszonyt jelöli; itt vizsgáljuk, hogy megilleti-e a felperest a kereshetőségi jog az alperessel szemben - az ügy érdemére vonatkozik és csak kivételesen eljárásjogi kérdés - kivételes pl., ha jogszabály szabályozza ki indíthat pert, ki ellen indítható stb. - ha nem az indítja, aki jogosult, vagy aki ellen nem indítható - a bíróság visszautasítja a keresetet Perképesség: Perbeli jogképesség: a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek Természetes személy, jogi személy és egyéb szervezetek rendelkeznek vele, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, ha a törvény feljogosítja Természetes személynél: születéstől, fogantatástól kezdődik —> halálig tart Jogi személyeknél: adott okiratoknak aláírásával (nem bejegyzéssel) a törlésig (cégjegyzékből) - állam, egyesület, Kúria, kft. stb. Egyéb szervezetek: jogképességgel egyébként nem rendelkeznek, de bizonyos perekben perelhetőek (törvény felruházza) — pl. Társasház tulajdonközössége, szerkesztőség, munkavállalói szervezet, sajtó Perbeli cselekvőképesség: polgár: teljes, korlátozott, cselekvőképtelen - anyagi jog A fél azon képességét értjük, hogy a perben saját nevében eljárási cselekményeket végezhet, hatályos jognyilatkozatokat tehet, érvényes meghatalmazást adhat Alanya: cselekvőképes, olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a cselekvőképessége a per tárgyára, perbeli eljárási cselekményeire nincs korlátozva  Csak természetes személyek vonatkozóan értelmezhető Aki az anyagi jogi szabályok szerint cselekvőképességében részlegesen korlátozott általában nem rendelkezik perbeli jogképességgel, de vannak kivételek: 14. alatti kiskorú, aki saját munkájával szerzett jövedelme felett rendelkezik Pp: cselekvőképes (mindenfajta nyilatkozatot megtehet) VAGY cselekvőképtelen (semmilyen nyilatkozatot nem tehet meg) 🡪 törvényes képviselő jár el helyette a félre vonatkozó szabályok rá is kötelezőek, tanúként őt nem lehet meghallgatni a perben; az a szabály vonatkozik rájuk, hogy a fél személyes meghallgatása bármikor elrendelhető, ha a bíróság úgy dönt, ha szükséges és mellőzik —> súlyos eljárási hiba; vannak olyan cselekmények, amelyekhez külön engedélyek szükségesek (pl. gyámhatóság) Perképességet a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a fél képviseletében arra jogosult jár-e el —> annak hiányának jogkövetkezményei vannak a fél feladata, hogy saját törvényes képviselőjét megjelölje A keresetlevél bevezető részében kötelező feltüntetni a törvényes képviselő nevét és címét Ha a fél a per folyamán veszti el cselekvőképességét a per félbeszakad Ha nincs törvényes képviselő, a bíróság ügygondnokot rendel ki A perbeli jogképesség hiánya a keresetlevél visszautasításához vagy az eljárás megszüntetéséhez vezet Ha a cselekvőképtelen személy maga jár el, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi Pertársaság: alperesi vagy felperesi oldalon egyszerre többen vesznek részt a perben Alapesetben egy felperes áll szemben egy alperessel és egy igényt érvényesít A több igény egyazon alperessel szembeni érvényesítése esetén tárgyi keresethalmazat keletkezik Több személy perben állása alanyi keresethalmazatot eredményez Vegyes lehet: ha több személy és több követelés van Pertársaság akkor jön létre, ha valamelyik oldalon egynél több személy szerepel Főszabály szerint a felperesek keletkeztetik, de a felperes akarata nélkül is létrejöhet (pl.: kényszerű pertársaság esetei) Keletkezése alapján: kényszerű (ha valamely oldalon több fél a perben állásának kötelezettsége törvényi rendelkezésen alapul) vagy célszerűségi (ha valamely oldalon több fél perben állása a felperestől függ) Külső viszonyuk: mindkettő az egységes pertársaság alá tartozik!  Pertársak jogállása alapján: egyszerű vagy egységes: egységesnél 36.§ (a pertársak cselekményei, mulasztásai egymásra kihatnak), 37.§ a, egyszerűnél 37.§b, c (a pertársak cselekményei, mulasztásai egymásra nem hatnak ki) 1.) Kényszerű pertársaság: - a jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik. 2.) Célszerűségi pertársaság: - célszerűségi, pergazdasági ok hozza létre, vagy a felperes választása; a keresetről való döntés nem igényli valamennyi érintett személy perbeli részvételét, viszont célszerűnek tekinthető egy eljárásban történő elbírálása pl. több személy okoz kárt, egyetemlegesen felelősek, velük szemben indított per ilyen A): az ítélet anyagi jogerő hatása úgy is kiterjedne a másik félre, hogyha ő nem vesz részt a perben (több személy károkozása, akik egyetemlegesen felelnek, ingatlanokkal kapcsolatos perek) - egységes B): a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból származnak pl. ha ketten vásárolnak ingatlant ½ - ½ tulajdoni hányadban, de a vételárat nem fizetik meg, az eladó pert indít velük szemben, így az alperesi oldalon célszerűségi pertársaság jön létre C:) hasonló ténybeli vagy jogi alapból erednek a követelések pl társasházban közös költségtartozás érvényesítése a tulajdonostársakkal szemben 3.) Egységes: ide tartozik a kényszerű pertársaság mindkettő és célszerűségi pertársaság A esete —> függőségi elv (36.§, 37.§a) - közös jog és kötelezettség, amit külön-külön nem tud érvényesülni, akkor egy bírói döntés mindenkire kihat (akkor is, ha a társ nincs perben) - a pertárs tehet (vagy éppen mulaszthat) olyan cselekményt, amely kihat a másik pertársra, kihatnak egymásra —> három dologra nem terjed ki: jogelismerés, jogról való lemondás, egyezségkötés - ezeket bárki önállóan megteheti, de nem terjed ki a többi pertársra - nem tehetőek meg a pertárs helyett Pertársaság bármely oldalon lehetséges - de mindkét oldalon is lehet (több felperes több alperes) 4.) Egyszerű pertársaság: célszerűnél a második kettő (37.§ b,c): a függetlenség elve érvényesül, a pertársak cselekményei nem hatnak ki egymásra A pertársak belső és külső viszonyai Az egységes pertársaság esetén a függőség, az egyszerű pertársaság esetén a függetlenség elve az irányadó Rendelkező cselekmények minden pertárs számára tiltottak A pertársak függősége o A pertársak közötti viszonyokban leginkább azt kell szabályozni, amiben nem értenek egyet, ebben az esetben a bíróság a per egyéb adatainak figyelembevételével oldja fel az ellentétet A pertársak függetlensége o Perbeli cselekményeik és mulasztásaik egymásra nem hatnak ki o A pertársak egymástól függetlenül, önállóan végzik perbeli cselekményeiket o A pertársakat minden tárgyalásra meg kell idézni, ettől akkor lehet eltérni, ha a bíróság a tárgyalást elkülönítette Speciális szabályozás o Amikor a pertársak viszonya bár célszerűségi alapon állapítható meg, mégis a polgári jog szabályai szerint a pertársak kifogásait a fél maga is érvényesítheti o Abban az esetben, amikor ugyanazon jogi kifogást érvényesíti a fél és a pertársa, felmerül a közös pervitel szükségessége, közöttük közös jog keletkezik a kifogás előterjesztésével Keresethez csatlakozás intézménye: adott eljárásban a bíróság arra az alperesre, aki csatlakozott, úgy fog tekinteni a perköltségek és a bizonyítási eljárás során, mintha ő felperes lenne —> nem kell fizetnie, nem fog “hátba szúrni”? - ő is olyan indítványokat fog előterjeszteni, ami a felperes pernyereségét fogja előmozdítani A kényszerű pertársasági alakzatban lévő pertársak és az elfoglalt perbeli pozíciójuk nem feltétlenül esik egybe a benyújtott keresethez való viszonyukkal A pozícióváltás feltétele az adott alperes kifejezett kérelme, melyben megjelöli, hogy a kereset teljesítését nem ellenzi A kérelem a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig terjeszthető elő, melyet a bíróság megvizsgál, és dönt annak engedélyezéséről A keresethez történő csatlakozást elutasító bírósági döntés, önállóan nem fellebbezhet 11.) Tétel: Beavatkozás és annak menete Beavatkozás a perbe Lehetőséget biztosít harmadik személynek, hogy részt vehessen a perben – a felperesen és alperesen kívül van egy harmadik fél, aki jogilag érdekelt abban, hogy az egyik fél nyerjen  Önnön érdekből a fél beavatkozik/belép a perbe, hogy valamelyik félnek a pernyertességét előmozdítsa - pl. Egészségügyi szolgáltatók - magát a szolgáltatót vagy a biztosítóját (célszerű ezt perelni, ha elismerte a hibáját, ha nem, akkor az egészségügyi szolgáltatót) érdek: ne legyen megállapítva a mulasztás, ha nem, minél kisebb legyen az összegszerűség —> ezért beavatkozik a perbe - hogy az egészségügyi szolgáltató ne legyen pervesztes Csoportosítása, osztályozása: A. a harmadik személy saját elhatározása alapján vagy felhívásra vesz-e részt a perben: ▪ 1: saját elhatározásból (önkéntes) —> kérelmet nyújtok be, hogy beavatkozhassak – a valószínűsítése elegendő az érdeknek ▪ 2: felhívásra (perbe hívnak) —> valamelyik fél perbe hív B. a beavatkozó által megtehető eljárási cselekmény alapján: ▪ Az érdekazonosság elve szerint a beavatkozónak nem lehet az általa támogatott féltől eltérő érdeke ▪ A beavatkozó a saját jogát, jogos érdekeit védi ▪ 1: Önálló a beavatkozó, ha az általa támogatott fél ellenfelével szemben fennálló jogviszonyára a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján kiterjed ▪ 2: nem önálló amennyiben ez nem hat ki rá akkor nem önálló beavatkozó C. a beavatkozó általános és különös esetei szerint: ▪ 1: általános ▪ 2: különös: 3 eset: egyes különleges pertípusoknál meghatározó —> anya jogállása ilyen - apaság megállapítása per- az anya nem jelenik meg, nem kell bizonyítani semmilyen jogos érdeket, beavatkozhat a perbe; az ügyészségnek is vannak ilyen jogosítványai, amikor beavatkozhat a perbe Beavatkozás folyamata: Önkéntes beavatkozás: Két feltétel - Valószínűsíteni kell, hogy az egyik fél pernyertességét kívánja előre mozdítani - Igazolnia kell saját, valódi, létező és közvetlen jogi érdekét önálló beavatkozó esetén ez nem a perfelvételt lezáró végzés, hanem az ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig tart (szinte bármely szakaszban beavatkozhat) A beavatkozónak lehet önálló érdeke is Ebben az esetben, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott a harmadik személy tudomására, az a jogi érdek, amely a beavatkozást  alátámasztja, akkor a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül is beavatkozhat Szükség esetén meg kell hallgatni a feleket és a beavatkozót Ha kiderül, hogy a beavatkozásnak nem volt helye, a bíróság kizárja a beavatkozót ha valaki elkésve jelenti be a beavatkozást - hatálytalan nyilatkozatnak fog minősülni - hogyan lehet bejelenteni a beavatkozást? - írásban, vagy tárgyaláson szóban 🡪 mindenképpen meg kell jelölni, hogy mely fél érdekét kívánja előmozdítani - Ezt követően a bíróság a beavatkozás tárgyában végzéssel fog dönteni - Először engedélyezheti a beavatkozást a bíróság, azonban, ha később előkerülnek olyan körülmények —> megváltoztathatja a döntését, kizárhatja a beavatkozót - Ha elutasítják, kizárják, ez sértheti valaki jogos vagy jogosnak vélt érdekét —>lehet fellebbezni, de csak az önálló beavatkozó fellebbezhet, külön, a végzés ellen - A fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni a másodfokú bíróságra, és nekik 15 napon belül dönteni kell A perbehívásos beavatkozás: Az önkéntes beavatkozás szabályai érvényesek Lényeges különbség: önkéntes beavatkozónál a beavatkozó kezdeményez, perbehívást az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart Nem a bíróság, hanem a perbehívó közli a perbehívást a harmadik személlyel a bíróság értesíti a perbehívottat, akinek 30 napja van a nyilatkozattételre ▪ elfogadja: beavatkozó lesz ▪ nem fogadja el: nem kíván perbe lépni, nem lesz beavatkozó Csak a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehetséges, de ezen belül vannak eltérő szabályok ▪ Alperes: kereset közlésétől számított 45 napon belül ▪ Felperes: az alperes írásbeli ellenkérelmétől számított 30 napon belül ▪ Feleken kívül a perbelépésüktől számított 30 napon belül ▪ Keresetváltozás, ellenkérelem-változás miatt válik szükségessé, a kérelem változás közlésétől számított 30 nap ▪ A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően hatálytalan lesz a perbehívás meg kell jelölnie a perbe hívónak az okot, miért kívánja perben látni a harmadik felet (de szóban tárgyaláson is lehet erről szó) A bíróságnak biztosítania kell a tény és jogállapítások megtételét Beavatkozó jogai és kötelezettségei: bíróság végzésétől van arra joga, hogy az eljárásban egyes perbeli cselekményeket megtegyen o Önálló: bármilyen nyilatkozatot, kérelmet, bizonyítási indítványt tehet, kezdeményezhet (amit az általa támogatott fél is megtehet) o A nem önálló beavatkozó nyilatkozatai csak akkor lesznek hatályosak és figyelembeveendők a bíróság által, ha nem ellentétesek annak az érdekével, akinek az érdekében beavatkozott o Ezzel szemben az önálló beavatkozó bármilyen nyilatkozatot bármikor megtehet, de ellentétesek lehetnek annak az érdekével, akinek az érdekében beavatkozott o Bizonyítékokat is becsatolhat o Ki van zárva a beavatkozó részéről, hogy egyezséget kössön, jogról lemondjon vagy jogot ismerjen el, per tárgyáról nem rendelkezhet, nem álltat el a keresettől a fél helyett (nem jogosult perbeli rendelkező cselekmény megtételére) 12.) Tétel: Változás a felek személyében Változás a felek személyében Más okból történik változás a felek személyében – pl. pergazdaságossági indok indokolja/ felek rendelkezéséből fakad A per alapjául szolgáló jogviszonyban valamelyik fél helyébe jogutód lép - Az anyagi jogviszonyban történik változás - a perben is alanyváltozás történik Vannak esetek amikor jogutód lép a fél helyébe Történhet önkéntes perbelépéssel vagy ellenfél által történő perbe vonással Perbevonás csak az ellenfél jogutódjára irányulhat Perbevonás csak alperesi jogutódra terjed ki o Egy kivétel: halál vagy jogutód nélküli megszűnés Élők közötti jogutódlásnál szükségesek hozzájárulások: o felperesi oldalon: felperes hozzájárulása o alperesi oldalon: mindkét fél hozzájárulása a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig az eljárás félbeszakad nem szakad félbe, ha a jogutódlás fogalmilag kizárt Abban az esetben, ha az anyagi jog zárja ki a jogutódlást, akkor a bíróságnak az eljárás megszüntetéséről kell határozni o Nincs helye pl.: haszonélvezeti jog tekintetében A jogutódlás eljárási szabályai  Írásban (beadványt kell előterjeszteni) vagy szóban (jegyzőkönyvben rögzítik) kell bejelenteni, közölni kell a felekkel és a jogutóddal A bíróság végzéssel határoz – vagy engedélyező, vagy kérelmet elutasító lehet a végzés o a bíróság anyagi jogi kérdést nem vizsgál, azt vizsgálja, hogy a bejelentés szabályszerű volt-e, tehát itt formai a vizsgálat o a jogutód engedélyezés után válik peres féllé Eljárási szabálysértés, ha ezt elmulasztja a korábbi cselekmények hatályosak a jogutóddal szemben A jogelődöt a kérelmére az ellenfél hozzájárulásával el kell bocsátani Ha nem lesz elbocsájtva a jogutód akkor pertársként vesz részt a perben A perbelépés, perbevonási elutasító kérelmet, és a perből való elbocsátási kérelmet külön fellebbezéssel lehet támadni A perbelépést vagy a perbevonást engedélyező határozatot csak az ügyet befejező érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható Ha olyan eljárásba akar valaki belépni jogutódként, ahol kötelező a jogi képviselet: a jogutód akkor lesz peres fél, ha a bíróság engedélyezi - megjelenhet, de nem peres fél még a jogutódjelölt A perújítási határidőt nem befolyásolja a jogutódlás - helyébe lép a jogutód a jogelődnek, így ez nem befolyásolási tényező Perbeli jogutódlás különös esetei: 1. A pertárgy igénylés harmadik személy részéről Ha a per tárgyát egészben vagy részben harmadik személy a maga részére igényli, az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig az igénylő perbeállítását kezdeményezheti Ha az alperes ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében gyakorol a „perbehívás” helyett a „perbeállítás kezdeményezése” kifejezést használja A perbeállítás kezdeményezésére mindkét esetben az alperes jogosult Felhívás közlésétől 30 napon belül tehet nyilatkozatot a belépésről (írás/szó) A per tárgyát teljesítési letétként kell letétbe helyezni - közben megindul a nemperes eljárás is - ennek a személynek 30 napja van nyilatkozni - ha nem nyilatkozik, nem lép be, ha határidő után: nem veszik figyelembe, mert hatálytalan. Ha nyilatkozik: végzés, amellyel egyidejűleg az alperest elbocsátja a perből a bíróság 2. Elődmegnevezés: Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében gyakorol (pl. bérlő, haszonélvező, zálogtárgy birtokosa), e harmadik személy perbeállítását a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kezdeményezhet – közléstől számított 30 napon belül kell nyilatkoznia  Harmadik személyt csak az egyetértésével lehet perbe állítani Eredeti alperes elbocsátáshoz a felperes hozzájárulása kell, ha ez nem történik meg alperesi oldalon pertársaság jön létre 3. Téves perlés: Felperes korrekciójára nyújt lehetőséget, amennyiben nem az ellen indította pert, aki ellen a jogszabály szerint megindítható, vagy akivel szemben eredményesen érvényesítheti igényét Ha az új alperessel a keresetet közölték, a régit el kell bocsátania a bíróságnak Ha a felperes nem az ellen indította, akivel szemben az igény érvényesíthető, a bíróságnak figyelmeztetnie kell Perbelépés a pertárs jogán: Hogy kerülhetnek perbe az alperesi és felperesi jogutódok? Alperesi jogutód: halál vagy jogutódlással történő megszűnés esetén önként beléphet és ehhez nincs szükség hozzájárulásra / ellenfél perbe vonja az alperesi jogutódot élők között következik be a jogutódlás - önként beléphet a perbe, de ehhez szükséges a felek hozzájárulása, vagy az ellenfél perbe vonhatja Jogszabályon alapszik a jogutódlás - alperesi jogutód önként beléphet a perbe hozzájárulás nélkül - perbe is vonhatja az ellenfél Felperesi jogutód: Halál, jogutódlással történt megszűnés: felperesi jogutód beléphet önként a perbe és ezt hozzájárulás nélkül megteheti - ellenfél perbe is vonhatja Élők közötti jogutódlás: önként beléphet, de szükség van a felperes hozzájárulására - nem lehet perbe vonni jogutódot Jogszabály az alapja: önként beléphet a felperesi jogutód, és nincs szükség hozzájárulásra, nem is vonható perbe - Pertársként léphet tovább a perbe az, aki kényszerű vagy célszerűségi pertársnak minősül a pertársaság szabályai szerint - A célszerűségi pertársaság azon eseteiben, amikor a perben hozott érdemi határozatot anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne a perindításra jogosult személy a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig léphet a felperes pertársaként perbe - Kényszerű pertársaság esetén szükségszerű lehetőséget biztosít az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztésééig a perbelépéshez A kereset kiterjesztése további alperesekre A törvény tételesen meghatározza azokat az eseteket amikor a bíróságnak vissza kell utasítani a perbelépést  Ha pl.: a személyváltozás meg nem engedett pertársaságot eredményezne 13.) Tétel: Támogató, ügyész, tolmács és a fordító részvétele a perben Támogató részvétele a perben: A támogatott döntéshozatallal elkerülhető a cselekvőképeség korlátozása olyan ügyekben, ahol a személy képes önállóan dönteni A támogató jelen lehet minden olyan élethelyzetben, amelyben a támogatott személynek tanácsra, a dokumentumok megértésére és az értelmezés megkönnyítésére van szüksége Olyan személyre van szükség, akivel az érintett bizalmi viszonyban van A gyámhatóság rendeli ki határozatlan időre, a támogatott vagy a bíróság kérelmére nem jelenti azt, hogy támogatott cselekvőképességét bármennyire is kizárnánk 🡪 nyilatkozatokat ő teheti meg Ahol a személy cselekvőképeségét érintő gondnokság hatálya alatt áll, ott nem lehet kirendelni Nyilatkozni kell a támogatói feladatok ellátásáról Ha a támogatott személy tiltakozik a támogató személy ellen ott nem lehet kirendelni Elsődlegesen a támogatott által megjelölt személyt kell kirendelni, de lehetőség van hivatásos támogatót is kirendelni A támogató a kirendelésről szóló határozattal vagy a gyámhatóság által kiállított tanúsítvánnyal igazolhatja támogatói minőségét A támogató meg nem jelenése nem akadályozza az eljárási cselekmény teljesítését Jelen lehet a cselekményeknél, de a támogató perbeli jelenlétéről a támogatottnak kell gondoskodnia, a bíróság külön nem fogja beidézni támogató támogatott helyett nyilatkozatokat nem tehet a tárgyalás rendjét ez nem zavarhatja Ügyész részvétele a perben A polgári perben mikor vehet részt, ott mit tehet? a perbeli részvétele kétfelé osztható: általános perindítási joga van, általános fellépési joga Jogszabály megsértése esetén fellép a törvényesség érdekében Magánjogi tevékenységet annak a főügyészségnek, illetve annak a járási ügyészségnek az ügyésze végez, ahol az eljáró bíróság megtalálható Legfőbb ügyészség ügyésze bármely bíróság előtt eljárhat Az ügyész általános perindítási joga Három feltétel együttes fennállása esetén  1.) A jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes – jogvédelmi képtelenség pl. kómában van, olyan országban tartózkodik, ahol nincs jogvédelemre mód 2.) Az adott per felperesi körét jogszabály nem korlátozza 3.) A perindításra csak a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett van mód Három olyan per, amelyet az ügyész nem indíthat – törvényben meghatározott o Házasság felbontása o Apaság megállapítása o Anyasági per A polgári jogi igény alapján indult perben az ügyész fellépése kötelező Perbeli rendelkező cselekményeket nem tehet 🡪 Egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, jogot nem ismerhet el anyagi jogi rendelkező cselekményeket nem tehet meg – a félnek lehetősége van a perbe belépni az ügyész pertársaként ha nem ügyész indította, de törvény szerint lehetősége lett volna, akkor a bíróság értesíti, az ügyész perbe léphet és pertársaság jön létre jogszabállyal ellentétes nyilatkozataikat úgy értékeli bíróság, mintha a fél tenne ellentétes nyilatkozatokat Az ügyész külön jogszabályon alapuló perindítási joga 1. Önállóan indíthat pert: nemzeti vagyonnal történő rendelkezés esetén (pl. állam, önkormányzat, állami vagyonnal rendelkező bármilyen szerv), közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, családi jogállás megváltoztatásával összefüggő perekben (gondnokság alá helyezés iránt, házasság létezése/nem létezése, szülői felügyeleti jog megszüntetése vagy visszaállítása iránt) 2. Kizárólag az ügyész indíthat pert pl.: közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt 3. Többletjogosultságok: ▪ Állam fizeti a felmerült költségeket ▪ Megismerheti a tanú zártan kezelt adatait Az ügyész önálló perindítási jogának gyakorlása esetén nincs lehetőség arra, hogy az, akinek az érdekében az ügyész pert indít, az ügyészhez csatlakozzon a perbe A tolmács és a fordító részvétele a perben: a tolmács szóban, a fordító írásban fordít A bírósági eljárás nyelve a magyar a fordításnak hitelesnek kell lennie – ha hiteles fordításra van szüksége a bíróságnak, akkor arról értesíti a felet 🡪 magyar fordítói iroda jogosult hiteles fordítást tenni Beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a határozatát magyar nyelven küldi meg  Díj és költségtérítés illeti meg 🡪 a tolmács díját az állami előlegezi és viseli, ezután a pervesztes fél viseli Hiteles fordítást csak az OFFI készíthet Ha hiteles fordításra nincs szükség, bárki eljárhat tolmács vagy fordítóként (aki megfelelő nyelvtudással rendelkezik) 14.) Tétel: Meghatalmazottak lehetséges köre, kizárt személyek A perbeli képviselet lényege Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni A perbeli képviselet lényege: a képviselő a képviselt személy helyett, annak nevében és a képviselt személyre kiható hatállyal cselekszik, végez eljárási cselekményeket (közvetlen képviselet) A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté (helyettesítési elmélet) Fajtái: törvényes, ügyleti, ügygondnoki képviselet o a törvényes képviselet szükségszerű 🡪 törvényes képviselő fog eljárni o ügyleti képviselet: a fél megválasztásán alapszik (rendelkezési jog) A meghatalmazott ügyleti képviselet Perbeli meghatalmazottak köre szűkebb, mint az anyagi jogié Bizonyos perbeli cselekményeknél a képviselet kizárt A perbeli meghatalmazást mindig minősített okiratba kell foglalni Perbeli meghatalmazottak lehetséges köre Jogi képviselet hol kötelező? Magyarországon ügyvédkényszer van 🡪 ez alól kivétel: járásbírósági szinten hozzátartozó is eljárhat, akkor is, ha nincsen jogi végzettsége járásbírósági szint felett csak az vehet részt, aki jogi szakvizsgával rendelkezik ha jogi képviselő nélkül kívánnánk eljárni, akkor bíróság visszautasítja a keresetet és tájékoztatja, hogy jogi képviselőt kell igénybe venni (pártfogó ügyvéd is lehetséges) A Pp. bevezeti a törvényszék előtti kötelező jogi képviseletet mindkét félre kiterjedően A perben meghatalmazottként eljárhat - Ügyvéd, ügyvédi iroda  ▪ Ügyvédi tevékenységnek minősül Jogi képviselet ellátása Be. -ben védelem ellátása Jogi tanácsadás Okiratszerkesztés Okirat ellenjegyzés Letét kezelése - Kamarai jogtanácsos (korlátozottan) ▪ A jogtanácsos magánszemélytől megbízást nem fogadhat el ▪ Perbeli jogi képviseletet csak kamarai jogtanácsos láthat el - Fél hozzátartozója (közeli hozzátartozó, hozzátartozó), (Ptk.) – kizárólag járásbírósági szinten képviselhetnek - Fél pertársa és annak képviselője - Akit erre jogszabály feljogosít – szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi ügyekben - Közigazgatási szerv alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos perekben - Önkormányzat, u.a. Nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben, valamint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő, felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára Több meghatalmazott állítása - Lehetséges, hogy valamely meghatalmazottnak nem az egész perre, hanem csak bizonyos cselekményekre szól a meghatalmazása, ezt a bíróságnak ellenőriznie kell - Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok esetleges hátrányos következményeit a félnek kell viselni Meghatalmazottak köréből kizárt személyek Abszolút hatállyal kizárt személyek 1. Nem lehet meghatalmazott 18. életévét be nem töltött személy (akkor sem, ha házassággal nagykorúnak kell tekinteni 16. életéve után – életkori határ!!) 2. Kizárt a közügyektől jogerősen eltiltott személy 3. Cselekvőképességben részlegesen korlátozott személy csak abban az esetben nem lehet, ha őt a bíróság ebben a körben korlátozta (pl., akit gondnokság alá helyeztek) Relatív hatállyal kizárt személyek (ügyvédi törvényben) – érdekösszeütközés, érdekellentét van 1. Az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei egymással ütköznek 2. Nem vállalhatja olyan ügyben, amelyben korábban eljárt, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi képviseletet Képviselők eljárása:  képviselt személyre rögtön átszáll bármilyen jog vagy kötelezettség van, hogy képviselővel szemben érvényesít pénzbírságot a bíróság – sérti a bíróság méltóságát képviselt személy akár több képviselőt is meghatalmazhat kit mire jogosít fel a meghatalmazó? o ne okozzon többletköltséget, ne húzódjon el a per o ha több meghatalmazott ellentétes pernyilatkozatot tesz, a következményeit a fél fogja viselni o egy-egy perbeli cselekményt csak az egyik tehet meg és csak az egyik tehet nyilatkozatokat o nincs bekiabálás stb. 15.) Tétel: Meghatalmazás alaki kellékei, terjedelme, korlátozása, megszűnése és az általános meghatalmazás szabályai Meghatalmazás alaki kellékei: Közokiratba (pl. jegyzőkönyv) vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (pl. ügyvédi meghatalmazás) Ha rendelkezési nyilvántartásba kerül rögzítésre a meghatalmazás, akkor az minősített okirati forma hiányában is érvényes Meghatalmazást írásba kell foglalni és annak tartalmaznia kell az ügyvéd elfogadó nyilatkozatát is, ha a fél maga írta alá, akkor tanúk alkalmazása nem szükséges Milyen úton nyújtja be az ügyvéd a meghatalmazását? - elektronikus kapcsolattartásra kötelezik az ügyvédeket —> cégkapu Szóban 🡪 jegyzőkönyvbe kell foglalni - járásbíróság előtt - Kúria és Törvényszék előtt ez nem opció, ott kötelező az írásbeli meghatalmazás Külföldön kiállított okirat, csak akkor közokirat, ha az illetékes magyar külképviselet felülhitelesítette azt Idegen nyelven kiállított meghatalmazás magyar nyelvűre fordítására csak akkor van szükség, ha a bíróság kéri (csak OFFI) A meghatalmazott köteles az eredeti meghatalmazást vagy annak hitelesített másolatát első beadványhoz mellékelni A meghatalmazás terjedelme korlátozása: A meghatalmazás akár a per vitelére, akár csak egyes perbeli cselekmények végzésére jogosítja a meghatalmazottat A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a rendes és rendkívüli perorvoslati eljárásra, és a végrehajtási szakra A meghatalmazott helyettesítése: Ha a meghatalmazás nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, a meghatalmazott helyettesítőt bízhat meg  A meghatalmazott ügyvéd vagy iroda csak ügyvédet vagy irodát bízhat meg a helyettesítéssel A meghatalmazás korlátozása, megszűnése, utólagos rendelkezésének nyilvántartásba vétele: mire terjedhet ki a meghatalmazás? o perbeli cselekményekre - lehet korlátozni az ügy tárgyában, a per egyes részeire vagy egészére kiterjedően hatalmazzuk meg o Miket tehet a perben? —> mindenfajta perbeli nyilatkozatot és cselekményt megtehet a meghatalmazott ▪ a meghatalmazó megkérdezése nélkül is jogosult ilyeneket tenni ▪ az ellenérdekű féllel szemben lehet viszonkeresetet indítani akár ▪ biztosítási intézkedéssel kapcsolatban is eljárhatna o A perorvoslati eljárásokra is kiterjed a meghatalmazás o Végrehajtási eljárásra is kiterjed - korábbiakban ez nem volt kimondva, de a gyakorlat kialakította, és a joggyakorló átültette jogszabályi szintre is A fél mind tárgyi, időbeli, személyi terjedelmében korlátozhatja a képviseletet Tárgyi: ha bizonyos eljárási cselekmények tekintetében korlátozza Időbeli: ha csak meghatározott eljárási szakra terjed ki Személyi: a meghatalmazott csak személyesen járhat el Meghatalmazás megszűnése, annak hatályosulása a bírósággal szemben - 1. A meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja és visszavonhatja - 2. A fél a meghatalmazását bármikor megszüntetheti 🡪 kötelező az írásbeliség A meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben a közléssel hatályosul - 3. Ha lejár az időbeli hatály - 4. Vége az eljárásnak - 5. meghatalmazott, meghatalmazó halála, jogi személy megszűnésével A képviseleti jogosultság vizsgálata: A bíróság mindvégig hivatalból vizsgálja A bíróságnak mindig vizsgálnia kell a képviseleti jogosultságot a per bármely szakaszában - hogyan lehet meghatározni, hogy adott meghatalmazás mire szól? - alperesként ügyszám, felperesként: kivel szemben (alperes neve), melyik bíróság, ügy tárgya - konkrét meghatalmazásra van szükség, egyéniesítve van az ügy Általános meghatalmazás: Akkor érvényes, ha közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták 5 év elteltével hatályát veszti Az általános meghatalmazást ill. annak megszűnését a bíróságnak kell bejelenteni A 2017. évi XLIII. Tv. tartalmazza, hogy mit kell a nyilvántartásnak tartalmaznia - Pl.: bejegyző bíróság megnevezését és ügyszámát - Általános meghatalmazás tényét  - Keltének helyét, idejét - Terjedelmét 16.) Tétel: Kötelező jogi képviselet és az ügygondnok eljárása Kötelező jogi képviselet: Általában így járnak el a felek Törvényszék előtt kötelező a jogi képviselet mindkét fél számára Mikor nem kötelező? Járásbíróság előtt a fél döntheti el, hogy akar-e jogi képviselőt alkalmazni - miért? Felsőfokon egyszerű tényállításokat tárgyalnak, vagy a jogkérdés nem bonyolult —> nem szükséges a jogi képviselet - hivatalbóliság (egyes személyi állapottal kapcsolatos perekben) Itt van egy kivétel: miszerint az esetleges fellebbezési vagy perújítási eljárásban is eljárhasson a fél személyesen vagy nem jogi képviselővel Felülvizsgálati eljárásnál az ellenkérelmet benyújtó félnél - Kúria jár el a felülvizsgálati eljárásokban - elvárható, hogy jogi képviselővel járjon el, de a másik féltől nem várható el Miért ne legyen minden esetben kötelező a jogi képviselet? - drága, nem tudná mindenki megfizetni, pártfogó ügyvéd kirendelését is kérheti az, aki bizonyítja a rászorultságát (ha valakinek a jövedelme a mindenkori legkisebb nyugdíjat nem éri el - 28.500Ft - ha ennek az ötszörösét sem éri meg, akkor is általában megadják, ha a fél kéri) - ha két gyereket tart el nagyobb jövedelemmel, akkor is kérhet pártfogó ügyvédet Ügyvéd: biztosítja, hogy szakszerű lesz az eljárás, drága, de költséghatékonyabb A Kp. Hatálya alá tartozó közigazgatási jogvitákban a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni, a Kp.-ban foglalt kivételekkel Tájékoztatás a kötelező jogi képviseletről: A tájékoztatásnak ki kell terjednie - A jogi képviselet kötelező jellegére - A pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségére - Jogi képviselet hiányának jogkövetkezményire Minden állampolgártól elvárható annyi jogismeret, hogy a nem járásbíróságon benyújtandó keresetlevelet jogi képviselőnek kell elkészíteni és benyújtani - Ha ez nem történt meg a bíróság hiánypótlás nélkül visszautasítja a keresetlevelet A jogi képviselet hiányának jogkövetkezményei kötelező jogi képviselet esetén: Főszabályként előírja a Pp. a kötelező jogi képviseletet  Kötelező jogi képviselet esetén a fél előadásai, nyilatkozatai hatálytalanok, úgy kell tekinteni mintha a fél meg se tette volna A félnek gondoskodnia kell, hogy a jogi képviselet az eljárás során mindvégig fennálljon, ha nem áll fenn, a bíróság figyelmezteti, ha ennek nem tesz eleget a bíróság az eljárást megszünteti Ha a jogi képviselet a fél önhibáján kívül szűnik meg akkor a fél igazolási kérelemmel élhet Eljárásra jogosultak kötelező jogi képviselet esetén: Ügyvéd, ügyvédi iroda, kamarai jogtanácsos, jogi személyiséggel rendelkező bíróság bírája, legfőbb ügyészség képviseletére jogosult ügyész, törvényben meghatározott egyéb személyek Saját ügyében jogosult eljárni az a személy, aki jogi szakvizsgával rendelkezik, illetve az eljárásra jogosult ügyész abban a perben, amelynek megindítására jogszabály jogosítja fel Ha a jogi szakvizsgával rendelkező fél személyesen jár el, köteles a szakvizsga bizonyítványt a bíróság részére bocsátani Az ügygondnok: Az ügygondok-rendelés szükségessége Akkor kerülhet rá sor, ha a féllel való érintkezés gyakorlatilag lehetetlenné válik fizikai vagy jogi okból Lehetséges esetek - Perképesség hiányossága - Percselekményekre hivatott személy hiánya - Egyéb törvényi rendelkezés folytán - A képviselt fél és az ügygondnok egyidejű eljárása kizárt - gondnoksági perek esetében - ha valakinek nincs törvényes képviselője, jogi személy esetében is - adott személy ismeretlen helyen tartózkodik o Ha valaki ismeretlen helyen tartózkodik, a kereset hirdetményi úton történő kézbesítése is kötelező lesz (elektronikusan, a bíróság honlapján) Az ügygondnok kirendelése: Főszabályként csak az ellenfél kérelmére kerül sor – nem a bíróság rendeli ki! Különleges eljárásokban a bíróság hivatalból rendel ki Kizárja a képviselő eljárását, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel Ha nem természetes személy fél és annak törvényes képviselője között jogvita keletkezik és peres eljárás indul a képviselő a képviselt nevében nem járhat el, ilyenkor a bíróság rendel ki hivatalból Az ügygondnok jogállása:  Lényegében megegyezik a perbeli meghatalmazott jogaival és kötelezettségeivel Mit nem tehet meg? - jogról való lemondás, egyezségkötés, jogelismerés, dolgot vagy pénzt az ügygondnok nem vehet át - bíróság letéti számlájára kerül Kiterjed alap- és perorvoslati eljárásokra és végrehajtási eljárásokra is Ha a kirendelés feltétele az eljárás folyamán megszűnik, a bíróságnak az ügygondnokot fel kell menteni a kirendelés alól (pl.: elveszett személy meglesz, törvényes képviselőt rendelte ki) Az ügygondnok díjazása: Az ügygondnoki díj összegének megállapítása a kifejtett munkával arányban állóan, de a megállapítható ügyvédi díj mérséklésével történhet A díjat az ügygondnok kirendelés alóli felmentését tartalmazó végzésben, vagy az eljárást befejező határozatban kell megállapítani - fellebbezésnek helye van a kérelmező félnek kell előlegeznie a díjat 17.) Tétel: Perköltség fogalma A polgári perek költségvonzatáról általában: A perköltség egyszerre jelenik meg a perlekedő felek kiadásaként, de egyben társadalmi teher is A perköltség fogalma: Minden az eljárással szükségszerűen, okozatosan felmerült költség Egy adott perhez fűződő összes költség gyűjtőfogalmát jelenti A perköltség a félnél a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesését is Fogalmi kivételt jelentenek azok a költségek, amelyek nem a félnél, hanem harmadik személynél merültek fel a törvény a perköltségbe tartozó elemeket nem határozza meg taxatíve Perköltség elemei: Igazolt okszerű és szükséges előzetes tudakolózás és levelezés Eljárási illeték Tanú-