Jogi Képviselet és Fordítási Szabályok

Polgári eljárásjog alapfogalmai, eljárás típusai, főbb forrásai

• Az igazságszolgáltatás differenciáltsága garantálja a bírósági eljáráshoz való jogot
• Alapvető bírósági ágak: büntető, közigazgatási, polgári
• A polgári eljárásjog magánjog és közjog keveredését is magában foglalja, melyet a jogalkotó dönt
• Polgári eljárás típusai: peres és nemperes eljárások
• Peres eljárás: célja a jogvédelem biztosítása, keresetlevéllel indul, legalább két ellenérdekű fél van, kétoldalú meghallgatás elve, bizonyítás, ítélettel dönt
• Nemperes eljárás: kérelemre indul, ellenérdekű fél hiányozhat, pl. cégbejegyzés, holtnak nyilvánítás

A magyar polgári eljárásjog története

• 1868. évi polgári törvénykezési rendtartás - fél évszázadon át állt fenn, szóbeliség, közvetlenség, bizonyítékok szabad mérlegelése
• 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartás és a 1952-es Pp
• A 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról - korszerűsítésekkel, hatékonyságnöveléssel, nemzetközi gyakorlat elveinek adaptációjával
• A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv.

Alapelvek szerepe és osztályozása

• Igazságszolgáltatási alapelvek (Alaptörvényben meghatározottak): törvény előtti és egyenlőség, bírósághoz fordulás joga, tisztességes eljáráshoz való jog, ésszerű időtartam, nyilvánoság, bírák függetlensége, társas bíráskodás, nem hivatásos bírák, jogorvoslathoz való jog, védelemhez való jog
• Polgári jog sajátos alapelvei (törvényben meghatározottak): rendelkezési elv, perkoncentráció, bírósági közrehatás, felek eljárástámogatási és peranyag szolgáltatási kötelezettsége, igazmondási kötelezettség, jóhiszeműség

A Pp. hatálya, a kérelemre történő eljárás elve, a rendelkezési elv és a

perkoncentráció elve

• Területi, időbeli, tárgyi és személyi hatály
• A kérelemre történő eljárás elve: csak kérelmezés alapján, hivatalból nem
• A polgári nemperes eljárások kivételei
• A rendelkezési elv: felek szabadsága a perben
• A perkoncentráció elve: egy ügy egy időben történő megoldása

Az alapelvek funkciói

• Joghézagok kitöltése
• Jogértelmezés
• Jogegységesítés
• Eljárási cél meghatározása

A polgári perben eljáró bíróságok, a bíróság összetétele

• Bírósági szervezetrendszer: járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria
• Bírósági szervezetrendszer főbb szerv: közigazgatási és munkaügyi bíróság

A felek eljárástámogatási kötelezettsége, a felek peranyag

szolgáltatásának elve, a felek igazmondási kötelezettsége és a jóhiszeműség

• Az eljárás gyors és hatékony lefolytatása
• A felek kötelesek együttműködni a bírósággal
• Igazmondási kötelezettség - a perbeli tényezetek valódiságának biztosítása
• Jóhiszeműség: az eljárás során minden résztvevőnek jóhiszeműnek és tisztességesnek kell lennie
• Ügyész - felléphet a közérdek védelmében

Az illetékesség, eljáró bíróság kijelölése

• Kizárólagos illetékesség: bizonyos esetekben egy meghatározott bíróság az illetékes
• Vagylagos illetékesség: a felperes választása alapján
• Általános illetékesség: alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság
• Kisegítő illetékesség: esetleges más esetekben érvényesülő illetékesség, egy kiegészítő feltételt vagy okolást jelenít meg

A per megindítása

• Kereset: a felperest megillető jog érvényesítése a bíróság előtt
• Kereseti kérelem, keresetlevél
• Tartalmi elemek és alaki kellékek: hiánypótlási felhívás a szakszerűtlenség esetén
• Keresetváltozás: lehetősége van a felperesnek a keresetlevelet a pertárgyban módosítani, ha ez nem történik meg ez a bíróságtól való visszautasítás okozója lehet

A keresetlevél hiánypótlás nélküli visszautasítása és az alperes írásbeli

ellenkérelme

• Visszautasítási okok: joghatóság és illetékesség hiánya, eljárás rendje, hiánypótlás elmulasztása, előzetes határozat, más eljárás, perképesség hiánya
• Az ellenkérelem előterjesztése: határidő, tartalom

Meghatalmazás alaki kellékei, terjedelme, korlátozása, megszűnése és az

általános meghatalmazás szabályai

• Kizárt személyek: korlátozások a meghatalmazottak körében
• Meghatalmazás alaki követelményei: írásban kell elkészíteni, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni
• Meghatalmazás terjedelme és korlátozása: bizonyos esetekben korlátozódhat a terjedelme
• A meghatalmazás megszűnése

A támogató, ügyész, tolmács és fordító részvétele a perben

• Támogató: kirendelése, kötelezettségei, kizárási okok
• Ügyész: jogai, kötelezettségei, kizárási okok
• Tolmács és fordító: kötelezettségeik, feladatuk

Eljárás félbeszakadása, szünetelése

• Félbeszakadás okai: külső és belső okok, határidők
• Szünetelés okai: külső és belső okok, időtartam

Az ideiglenes intézkedés

• Az ideiglenes intézkedés célja, feltételei, rendszabályai, visszavonása

Perköltség előlegezése és viselésének szabályai, költségmentesség,

költségfeljegyzési jog

• A perköltség fogalma, típusai
• A perköltség előlegezésének és viselésének szabályai
• Költségmentesség: személyes és tárgyi
• Költségfeljegyzési jog

Illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték, pártfogó

ügyvéd

• Illetékmentesség típusai: személyes és tárgyik
• Illetékfeljegyzési jog
• Mérsékelt illeték
• Pártfogó ügyvéd

Perfelvétel

• Iratok, nyilatkozatok, közös szabályok
• Tartalmi elemek és alaki kellékek
• Visszautasítás

Az érdemi tárgyalási szak

• Célja, befolyásoló tényezők, felhívás a feleknek, sorrend,
• Kötelező jogi képviselet
• A tanú, szakértő, okirat, szemle, egyéb eszközök, eszközök igénybe vétele
• Szükséghelyzet

A szakértői bizonyítás

• A szakértő szerepe és feladata
• A szakértő kizárása, kirendelése, felhívás
• A szakértői bizonyítás lefolytatása

Az okirati bizonyítás, szemle és előzetes bizonyítás szabályai

• Okirati bizonyítás, szemle, előzetes bizonyítás
• A bíróság jogai
• Az okirati bizonyítás, szemle, előzetes bizonyítás lebonyolításának menete

egyéb általános szabályok (Határidők, mulasztás, igazolás)

• Határidők: eltérő szabályok, mulasztás elkerülése
• Igazolás, amikor és milyen formában előterjesztendő

Ez a kvíz a jogi képviseletre és a fordítói feladatokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Teszteld tudásodat a bírósági eljárásokról és a jogi képviselet szükségességéről. A kérdések között szerepelnek a rendelkezések és gyakorlatok, amelyeket a jogi eljárások során alkalmazni kell.