Nyelvelsajátítás_Csipak-Forrai PDF

Fejlődéslélektan 1. gyakorlat Nyelvelsajátítás Készítette: Csipak Réka, Forrai Kamilla Dátum: 2024.10.15.  A nyelvelsajátítás jelentősége A nyelvhasználat az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt fontos képesség. E képességünk az egyéni élet során...

Fejlődéslélektan 1. gyakorlat Nyelvelsajátítás Készítette: Csipak Réka, Forrai Kamilla Dátum: 2024.10.15.  A nyelvelsajátítás jelentősége A nyelvhasználat az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt fontos képesség. E képességünk az egyéni élet során biológiai adottságok és a társas környezet kölcsönhatásában fejlődik ki. A nyelvelsajátítás folyamata során a gyerek: 1. elsajátítja anyanyelvének hangzókészletét, 2. szótárat épít, 3. megtanulja a nyelvtani szabályokat és a szabályok alóli kivételeket, 4. megtanulja a nyelvet különféle kommunikációs szándékok kifejezésére használni. A nyelvi fejlődés mérföldkövei legkorábbi állomás: a preverbális (nyelv előtti) kor Az első hetek hangadásai: életfenntartó funkciók. Kommunikációs tartalma csak a sírásnak van. A csecsemő kezdeti hangadásai: belső állapotait tükröző jelzések A nevetés a 4. hónap körül jelenik meg. Jobban figyel az emberi hangra, mint más hanghatásra. A nem verbális kommunikáció megindulását követi a nyelvi kommunikáció, passzív formában. Első életév második felétől kezdi felismerni a környezetébe tartozó tárgyak, személyek nevét, egyre több utasítást ért meg így cselekvése, észlelése beszéddel irányíthatóvá válik.  Hangadások, gőgicsélés 6-10 hónapos kor körül jelenik meg a gagyogás, amelynek már rendszeresen visszatérő, ismétlődő hangtani szerkezete van. A gyerekek már ún. protoszavakat, vagyis a gyerek által kitalált alakú és jelentésű szavakat alkalmaznak. Ezeket állandó, azonosítható jelentéssel használja - általában kérést, visszautasítást, kapcsolatteremtési szándékot fejez ki. Egyszavas mondatok (holofrázisok), a szómondatok kora Az első valódi szavakat egyéves kor körül ejtik ki. Ekkor a gyerekek egy-egy szóból, szókombinációkból (adide, nemkell) álló megnyilatkozásokat használnak. Produktív szókincsük ebben az időszakban 50 szó körüli. Egy idő után egymást követő egyszavas kijelentéseket (Juj. Szemem), majd igazi többszavas kombinációkat használnak. Az első szavak jellemző vonása, hogy nem is annyira meghatározott dolgokra vagy személyekre utalnak, mint inkább a szituáció egészére (tér-időbeli érintkezés). Még nem képes kiemelni és általánosítani a dolgok, tárgyak fontos sajátosságait, szavainak nincs szilárdan körülhatárolható jelentése.  Szókincsrobbanás A 1,5–2 éves kor fő fejleményei a szókincsrobbanásnak nevezett, gyorsuló ütemű szótanulás, és a valódi, gyermek által szerkesztett kétszavas kombinációk (Mama papucs, Apa hoppá!) megjelenése. Ekkor a gyermek felfedezi a nyelv legalapvetőbb tulajdonságát: szimbolikus jellegét. Ahogy bővül a szókincs, a szavak jelentése is egyre pontosabb lesz. Távirati beszéd korszaka 2–3 éves korban a gyerekek többszörös utasításokat is végre tudnak hajtani, az addigi kételemű kombinációkból többszavas mondatokat kombinálnak, amelyek azonban gyakran távirati jellegűek. Sokkal gyakrabban szerepelnek beszédükben konkrét jelentéssel rendelkező ún. „tartalmas szavak" (főnevek, igék, melléknevek), mint pusztán nyelvtani szerepet betöltő „funkcióelemek" (névelők, névmások, elöljárószók stb). Szókincsük több száz szóra tehető.  Kéttagú mondatok korszaka A kisgyerek az egymás mellé helyezett nyelvi elemekkel már különböző jelentéskapcsolatokat tud generálni. Már sok mindent ki tud fejezni: tagadást, kérdést, birtokviszonyt (pl. Pannijé cica).  Gazdagodás, bonyolódás korszaka Jelentős mennyiségi fejlődés zajlik 3 és 6 éves kor között: egyre nagyobb a szókincs, hosszabbak és bonyolultabbak a mondatok. 2,5-3 éves kor körül sajátítják el a nyelvtani szabályok többségét, gyakoriak a szabályok túláltalánosításából, túlszabályosításból eredő hibák (pl. kenyért, lók). Hatéves kor körül a szókincs már több ezer szóra tehető. „lók”  A szókincs fejlődése =? A produktív szókincs fejlődésében az első fontos A korai szóhasználatban a lépés a fonológiailag felismerhető alakok gyerekek nem illeszkednek szisztematikus, ismételt megjelenése. pontosan a felnőtt jelentéshez, és túl tág Ezután három tekintetben követhető nyomon a vagy túl szűk fejlődés: értelemben 1. a gyerekek a jelentés tekintetében egyre inkább használhatják a szavakat: felnőttszerűen használnak szavakat; túláltalánosítás 2. a szavakat a kontextusok egyre szélesebb (,,kutya”=minden szőrös körében használják; négylábú állat) 3. a szótípusok egyre szélesebb körét szűkítés alkalmazzák. (,,kutya”=saját kutyája) Nyelvelsajátítás kutatása A nyelvelsajátítás-kutatásban számos kutatási módszer ismert, van azonban két alap metódus, amelyeket a nyelvtani szabályok feltárására általánosan használnak. Vug teszt (Berko): A gyerekek egy számukra ismeretlen tárgyat vagy eseményt látnak, amelyet egy álszóval neveznek meg számukra. Attól függően, hogy ezeknek a bemutatását hogyan manipuláljuk, felmérhetjük, hogy a gyerek mennyire tudja produktívan alkalmazni a nyelvtani szabályokat. A második módszer, amelynek Roger Brown volt az úttörője, a spontán beszéd elemzése: a gyerekek beszédét természetes környezetükben rendszeresen rögzítik, majd a felvételeket átírják és kódolják, és ezek alapján jellemezni tudják a gyerekek nyelvtani szabályokra vonatkozó tudását.  Pragmatikai fejlődés A kommunikációs szándékok egy része veleszületett, más részük tanult, a kifejezésük szabályai azonban kulturálisan meghatározottak. Egyéves kor körül a gyerekek tudnak: kommunikációs szándékot kifejezni, üdvözölni (Papa!), tárgyakat, cselekvéseket és információt kérni (Hamham! Még!), válaszolni, tiltakozni, eseményeket kommentálni (Kutya ott!). Kétéves kor körül már megértik a kérdés formájú burkolt felszólításokat. A metaforák megjelenése egybeesik a szimbolikus játék megjelenésével. 2-3 éves korban a gyerekek megszemélyesítenek tárgyakat. Számos pragmatikai szabályt, így a tegeződés- magázódás formáit csak később sajátítják el.  A nyelvi fejlődés és a társas környezet Gyermekközpontú Helyzetközpontú kommunikáció kommunikáció A felnőtt vagy idősebb gyerek A gyermektől várják el, hogy az témaválasztásában, beszédmódjában éppen felmerülő és a beszédmegértési stratégiák beszédhelyzet megválasztásában egyaránt a kívánalmaihoz gyermekhez alkalmazkodik. alkalmazkodjék, s ebben a Dajkanyelv használata közösség által elvárt módon nyilatkozzék meg. Önismétlés Kibővítés ( a szülő a hibás mondatot nyelvtanilag kifogástalan mondattá alakítja) Ráhangolódik a gyerek aktuális nyelvi szükségleteire A nyelvi, a kognitív és a szociális fejlődés kapcsolata Azokat a megközelítéseket, amelyek a nyelvet nem független, elszigetelt modulnak tekintik, és a nyelvelsajátítást nem egy veleszületett és speciális modul működésének látják, számos kognitív képesség támogatja. Tomasello összefoglalása alapján a következő képességek teszik lehetővé, hogy a felnőttektől hallott nyelvből a gyerek mintázatokat vonjon ki, és kiemelje a megnyilatkozások nyelvtani szerkezetét: 1. Szándékolvasási képességek. 2. Kategorizáció. 3. Sémák kialakítása az észlelés és a cselekvés visszatérő mintázatairól. 4. Sorozatok elemeire vonatkozó információk statisztikai alapú tanulása. 5. Az analógiák (szerkezetleképezések) kialakításának képessége.  Egyéni eltérések a nyelvi fejlődésben A különbségeket részben öröklött, részben környezeti tényezők határozzák meg. Család szocioökonómiai státusza: eltérő nyelvi szocializációs minta. Nemi különbségek: a lányok általában hamarabb kezdenek beszélni, és nagyobb a szókincsük. Születési sorrend: az első gyerekhez többet beszélnek, mint a későbbiekhez, így az hamarabb kezd el beszélni. Temperamentum: egy félénk baba később kezd el beszélni. Nyelvelsajátítási stílus; expresszív és referenciális gyerekek: Az expresszív gyerekek korai szókincsében az emberekhez és érzésekhez kapcsolódó szavak dominálnak, míg a referenciális gyerekeknél inkább tárgynevekkel találkozunk.  Nyelvközi különbségek és párhuzamok A különböző nyelvek között a szókincs és a hangkészlet eltérésein túl jelentős szerkezeti különbségek is lehetnek, amelyek befolyásolhatják a nyelvelsajátítást is. A nyelvtani különbségek ellenére nincs abban különbség, hogy mennyire nehéz a gyereknek egy nyelv egészét anyanyelvként elsajátítania. Eltérő hibák a nyelvelsajátítás során: kevéssé ragozó nyelveknél (pl. angol) nagyon gyakoriak a ragozási hibák. A német nyelvben a szórendi hibák a legáltalánosabbak.  A nyelvi fejlődés eltérései Minél korábbi felismerésük és kategorizálásuk kulcskérdés. A nyelvi elmaradások okai egyrészt az egyén képességdeficitjei, másrészt a környezeti támogatás eltérései, illetve ezek kölcsönhatásai lehetnek. Szocioökonómiai státusz: alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyermekeinek kisebb a szókincse, egyszerűbbek, rövidebbek a mondataik az átlagosnál, de a szegregált oktatás nem megoldás. (Réger Zita kísérlete) Nyelvi zavarok A nyelvi zavarokat az egyén belső deficitjei okozzák. Két esetben beszélhetünk nyelvi zavarról, ha: 1. annak oka nyilvánvalóan az egyénben rejlik, illetve 2. ha a zavar oka ugyan nem nyilvánvaló, de sem a környezet, sem más nem tehető felelőssé. Az első csoportba, a kimutatható egyéni képességdeficitek közé sorolandók a genetikai vagy egyéb kóreredetű általános fejlődési zavarok, a szenzoros zavarok és a szociális zavarok (pl. Down-szindróma, magzati alkoholszindróma, hallássérülés, autizmus) A második csoportba azok a gyerekek tartoznak, akiknél specifikusan jelenik meg a nyelvi zavar anélkül, hogy ezt neurológiai, szenzoros, kognitív vagy társas-érzelmi problémák magyarázhatnák; ezt a zavart specifikus nyelvi zavarnak, SLI-nak („specific language impairment”) nevezzük. Az SLI tünetei: szótalálási nehézség, szótanulási nehézség (igék), megkésett nyelvi fejlődés. A nyelvi zavarok kiküszöbölése: intenzív logopédiai terápia, kompenzációs programok (megfelelő környezet kialakítása) A nyelvelsajátítás elméleti kérdései Kritikus periódusok: van egy olyan időszak, amikor intenzíven nyelvi ingereknek kell a gyereket körülvennie ahhoz, hogy a tanulási mechanizmusok megfelelően működjenek. Ha ez nem következik be, az időszak lezárulta után a nyelvelsajátítás sokkal nehezebb lesz. A kezdeti nagy neurális plaszticitás miatt. Szenzitív periódusok: azt az időszakot jelöli, amikor bizonyos típusú képességek elsajátítása a legvalószínűbben és a legkönnyebben megtörténik. Veleszületett vagy tanult?  Elsajátítás-elméletek Tomasello → Chomsky Az 50-es években Noam Chomsky elképzelései alapján kifejtett generatív elsajátítás-elméletek képviselik az egyik álláspontot: számos érvet sorakoztatnak fel amellett, hogy a csecsemők veleszületett nyelvi tudással és egy speciális nyelvelsajátító eszközzel jönnek a világra. Érvek a veleszületettség mellett: Az anyanyelv-elsajátítás explicit oktatás hiányában, igen gyorsan zajlik. A gyerek által hallott beszéd töredékes, tele van hibákkal. A gyerek nem egyszerűen utánoz, olyat is mond és megért, amit korábban nem hallott, vagy ami a felnőtt nyelvtan szempontjából nem helyes (pl. két kutyák). További érvek a veleszületettség mellett: A gyermek formai hibáinak kijavítása egy ideig hatástalan. A világon minden egészséges gyerek megtanul beszélni/jelnyelven kommunikálni, ha normális nyelvi környezetben nő föl. A különböző nyelvet elsajátító gyerekek ugyanazokon az elsajátítási fázisokon mennek át. A csecsemők nagyon korai előhangoltságot mutatnak az emberi beszédre. A szintaxis fajspecifikus: csak az emberre jellemző.  Források Réger Z. (Fejlődéslélektan Olvasókönyv) (181-191. old.) Lukács Á. & Kas B. (Biztos Kezdet II) (180-225. old.) http://gyerekesely.maltai.hu/upload/file/Bi ztos_Kezdet_Kotet_II_belivek.pdf Köszönjük a figyelmet!