NEMZETKÖZI JOG PDF

**1.fejezet: A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, TÖRTÉNETE, SAJÁTOSSÁGAI** I. **A nemzetközi jog fogalma:** II. **A nemzetközi jog története:** A. **Az ókor** B. **A középkor** C. **Az újkor** - **A felfedezések korától a francia forradalomig** - az amerikai kontinens felfedezése (1492) és a re...

**1.fejezet: A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, TÖRTÉNETE, SAJÁTOSSÁGAI** I. **A nemzetközi jog fogalma:** II. **A nemzetközi jog története:** A. **Az ókor** B. **A középkor** C. **Az újkor** - **A felfedezések korától a francia forradalomig** - az amerikai kontinens felfedezése (1492) és a reformáció (1517) olyan alapvető változásokat hoztak az európai államok rendszerébe, mely elvezetett a mai értelemben vett nemzetközi jog kialakulásáig - a **vesztfáliai béke** megkötése után (1648) a központosított főhatalmat és kizárólagos erőszak monopóliumot gyakorló államok váltak jellemzővé Európában - birodalmak újjászületése a gyarmati hódításokon keresztül, kezdetben spanyol és portugál gyarmatok Dél-Amerikában, majd a 19. században Afrika, Ázsia, csendesóceáni térség. - Oszmán Birodalom: folytatólagos gyarmatbirodalom, hatalmukat mindig csak egy-egy szomszédos területre terjesztették ki, legnagyobb kiterjedését a 17. században érte el. - 15\. századtól kezdve az államon belüli normákat fokozatosan elkülönítették az államokon felülinek tekintett természetjogi normáktól. A nemzetközi jog első művelői a salamancai egyetemen tanító szerzetesek, (Fransisco de Vitoria). - Hugo Grotius fő műve a háború és béke jogáról már tárgyalta az államokba szerveződött népek akaratából létrejött tételes nemzetközi jogi szabályokat. - béke és háború két egyenrangú állapot - követek és követségi épületek immunitását a területenkívüliséggel magyarázza - hatalmi egyensúly elve: a vesztfáliai békétől az állandó katonai szövetségek létrejöttéig ez az elv korlátozta a háborúkat. Lényege, hogy a többi hatalom újra és újra megakadályozza, hogy valamelyik hatalom átfogó birodalmat hozzon létre. - 30 éves háború -- metodikusság a hadviselésben (hadviselési formák és szabályok tiszteletben tartása) - a nemzetközi kereskedelem fenntartására létrejönnek a béke idejére szóló kereskedelmi és hajózási egyezmények. - **A francia forradalomtól az első világháborúig** - a francia forradalom nagy hatással volt a nemzetközi jogra azzal, hogy: - deklarálta az alapvető emberi jogokat - kiemeli a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának fontosságát - megfogalmazza a belügyekbe való beavatkozás tilalmát - államok egyenlősége - folytatólagos birodalmi törekvések: Napóleon, az Orosz Birodalom, Habsburgok - a gyarmatokkal kapcsolatos európai felfogás jellemzője, hogy az Európán kívüli világot terra nulliusnak (szabadon meghódítható, uratlan terület) tekintik, melyet a civilizáció terjesztése érdekében lehet leigázni. - az államközi kapcsolatok jogi szabályozásának jelentős részét nemzetközi kongresszusokon dolgozták ki. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus (1815) az európai egyensúly helyreállítását tűzte ki célul, e cél érdekében hirdették meg az uralkodói legitimitás és a be nem avatkozás elvét. - a nemzetközi közösséget az európai államok közössége jelentette, mely ezután kiegészült az Egyesült Államokkal és a latin-amerikai országokkal. Magát a nemzetközi jogot is európai közjognak nevezték. - az államiságot keletkeztető tényezőnek a civilizáltságot tekintették, így a nemzetközi közösség részeként ismertek el olyan Európán kívüli civilizált államokat is, melyeket nem tudtak meghódítani (Japán vagy Sziám). - az államok elismerését gyakran feltételekhez kötötték - jogellenessé nyilvánították a rabszolga-kereskedelmet, aláírták a szárazföldi háborúk szabályairól rendelkező egyezményt, valamint humanitárius intervenciókat hajtottak végre - az államok közötti kapcsolatok intenzívebbé válása és a technika fejlődése elvezetett az első nemzetközi szervezetek megalapításához: Nemzetközi Távíró Egyesület (1865), Egyetemes Posta Egyesület (1874). - a háborúindítás joga továbbra is korlátlan, fellendült viszont a választottbíráskodás útján történő vitarendezés minta: Egyesült Államok és Egyesült Királyság. (*Alabama-döntés*) - 1899 és 1907 békekonferenciák Hágában, több olyan egyezményt is elfogadtak, melyek korlátozni, illetve humanizálni akarták az erőszak alkalmazását. - Drago-Porter egyezmény: magánkövetelések behajtására tilos háborút indítani, kivéve, ha az állam kivonta magát a választottbírósági eljárásból, vagy az ítéletet nem hajtotta végre - nemzetközi jogban a pozitivista szemlélet vált uralkodóvá→ a kor nemzetközi jogászai már nem azt vizsgálták, hogy miként kellene viselkedniük az államoknak a nemzetközi kapcsolatokban, hanem azt, hogy melyek azok a normák, amiket követniük kell. - **A két világháború között** - az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekben a győztes hatalmak súlyos területi és jóvátételi rendelkezéseket kényszerítettek a vesztesekre + a háborúk diszfunkcionálissá váltak a technika fejlődése és a fegyverek pusztító képességének növekedése miatt. - a nagyhatalmak ebből a megfontolásból békerendszert hoztak létre: megalapították a **Nemzetek Szövetségét** → kollektív biztonsági rendszert akartak teremteni, melynek részesei korlátozzák a háborúindítás jogát és vállalják a nemzetközi jogviták békés rendezését. - Állandó Nemzetközi Bíróság - A Népszövetség azonban nem volt képes a nemzetközi rend stabilizálására és az agresszorok elleni közös fellépésre. - A vesztesek gyarmatait mandátumterületekké nyilvánították, majd igazgatási céllal átadták a győzteseknek. - Békeszerződések részei: - preambulum: rögzíti a szerződő felek céljait és a háborúért viselt felelősséget, a tartós és stabil békére törekvést. - **politikai rendezések**: a fegyverkezés korlátozásával és a más államokkal kötendő szövetség vagy egyesülés megtiltásával valósul meg. - **területi rendezések**: az államterület felhasználását korlátozzák és egyes részeinek elcsatolását írják elő. - **gazdasági rendezés**: jóvátételi előírásokat tartalmaz - háborús bűnösök megbüntetése, hadifogoly csere, magánszemélyek közötti szerződések sorsának rendezése - biztosítékok: demilitarizálás, békefenntartók állomásoztatása - Békeszerződések jellemzői: - sok esetben módosították vagy megújították a nemzetközi kapcsolatok általános rendjét - céljuk a hatalmi status quo kodifikálás - feltételeket a győztes diktálja, a felek közötti megegyezésről nem lehet szó, a legyőzött a feltételeket kényszer hatására fogadja el, ez a kényszer azonban nem teszi érvénytelenné a békeszerződést. Kivétel: a béketárgyaláson résztvevő képviselőt éri személyes kényszer - 1928: **Brind-Kellogg paktum**: újabb erőfeszítés az erőszak korlátozására→62 részes állam lemond a háború, mint a nemzeti politika eszközéről és kijelenti, hogy a vitáit ezentúl békés úton rendezi. - 1932: **Stimson** (amerikai külügyminiszter) doktrína: nem szabad elismerni a más állam által alkalmazott erőszak hatására megszületett államot. - Ez a békerendszer Hitler hatalomra jutása után röviddel összeomlott. - A két világháború közötti korszak kiemelkedő nemzetközi jogi gondolkodója Hans Kelsen. Ő a nemzetközi jog belső jog feletti primátusát hirdette, a jogi piramis tetején a nemzetközi jog található, melynek alapnormája a pacta sunt servanda elve más normára már nem vezethető vissza. - **A második világháborútól a hidegháborúig** - az emberéletben és materiális javakban bekövetkezett óriási pusztítás hatására a szövetséges hatalmak a korábbinál hatékonyabb kollektív biztonsági rendszert akartak létrehozni→1945 San Francisco **ENSZ** megalapítása - **ENSZ Alapokmány**: nem csak a háború, hanem bármilyen fegyveres erőszak alkalmazását és azzal való fenyegetés is jogellenes. Állást foglal a népek önrendelkezése és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. - ENSZ Nemzetközi Bírósága - 1948: **Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata** - Népirtást tiltó egyezmény - genfi egyezmények - A kollektív biztonsági rendszer élén a Biztonsági Tanács széles jogosítványokkal. - Háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása a nürnbergi és tokiói nemzetközi törvényszéken. - új nemzetközi szervezetek létesítése, melyek a funkcionális nemzetközi együttműködést fogták össze (FAO, IMF) - gyarmatokon egyre erőteljesebb függetlenségi mozgalmak bontakoztak ki, gyarmati rendszer 1970-es évek közepére gyakorlatilag teljesen megszűnt. - USA és Szovjetunió között ideológiai és geopolitikai okokból 1947-ben hidegháború kezdődött, mely 1989-ig tartott. A szemben álló felek fegyverkezési versenyt folytattak, nukleáris arzenált hoztak létre + több száz hagyományos fegyveres konfliktus a harmadik világban (Korea, Vietnám, Kongó) -- polgárháború - 1950-es évek: széles körű kodifikációs folyamatok indultak az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának kezdeményezésére→ adott jogterület szokásjogi szabályainak összefoglalása + átfogó fejlesztés, nagy jelentőségű szerződések (diplomáciai jog 1961, konzuli kapcsolatok 1963, nemzetközi szerződések joga 1969). - A nemzetközi jog szabályozási köre kibővült, a korábban a belső jog szabályozási körébe tartozó kérdésekről születtek államközi, a belső jogot koordináló szerződés. (környezetvédelem, gyermekek jogai). - nemzetközi jog koncepcionális megújulása: új fogalmak jelentek meg, mint pl. az emberiség közös öröksége. - éles szembenállás a nyugati és szocialista nemzetközi jogi gondolkodás között -- valamint a fejlődő világ nemzetközi jogászai - **A hidegháború óta eltelt időszak** - A BT néhány esetben képessé volt arra, hogy fegyveres erő alkalmazásával járó kényszerintézkedésekre adjon felhatalmazását a nemzetközi békét fenyegető államokkal szemben (***1990 Irakkal szemben, 2011 Líbia Kadhafi rezsimmel szemben***) - terrorszervezettel szemben is lehetőség van fegyveres szankció alkalmazására (Iszlám Állam) - A nemzetközi jog hasznos szerepet töltött be a kölcsönös gazdasági és politikai függések rendszere szabályozásában. - Eredményesebbé vált az emberi jogok nemzetközi védelme. - Szélesedett az egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége, több nemzetközi büntetőjogi fórum jött létre. (volt Jugoszlávia területén, Ruandában) - Létrejön az általános területi hatáskörű **Nemzetközi Büntetőbíróság.** - A nemzetközi közösség tovább bővült a Jugoszlávia, Csehszlovákia és SZU felbomlásával létrejött államokkal. **2. fejezet: A NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI** **I. A nemzetközi jog természete** - A nemzetközi jog olyan közösség tagjainak kapcsolatait, ill. magatartását szabályozza, amely felett **nem jött létre központi hatalom.** - Ezt a közösséget ugyanis egymástól elkülönült hatalmi-politikai képződmények, azaz **szuverén államok** alkotják. - Ebből fakadóan alapvetően különbözik működése az államok belső jogától. A nemzetközi jog kötelező jellege, ezért különösen magyarázatra szorul. A. **A természetjogi szemlélet** - Az uralkodók, illetve a korabeli államok feletti, azaz **külső tényezők**ben rejlik a válasz. - **A kötelező erő forrása:** 1. maga az emberi természet, 2. Isten akarata, 3. erkölcs vagy a józan ész parancsa. - 16-17. század spanyol szerzetes jogtudósai a természetjoghoz sorolták az Isten által alkotott jogot is, melyek magától értetődően egészítették ki egymást. - Elsőként *Francisco Suárez* (1548-1617) figyelt fel a jog más forrásaira is. - Suarez, az emberi nem nemzetekre és országokra való tagolódása ellenére, egy az ezen közösségek érintkezése közötti, tehát államközi szabályrendszerre utal. Ezt a szabályrendszert tartalmában nagyrészt a természetjog tölti ki, de un. \"különös szabályok\" látszanak megvalósulni a nemzetek gyakorlatán keresztül, ez pedig nem más, mint a **szokásjog.** - *Hugo Grotius* (1583-1645) a **természetjogi eredetű** és az **emberi akarat** által létrehozott normák között tett különbséget. Grotius szerint míg a természetjog az egészséges értelem parancsa, addig az **akarati jog** Istentől és a népektől egyaránt származhat. Az akarati jog, melyet egy közösség alkot, mindig annak a javát szolgálja, legyen az az emberek közössége egy államban, vagy az államok nemzetközi közössége a \'nagy egészben\'. A nemzetközi jog végső soron az **államok megegyezése**. - Az államok **egymásra utaltsága** jellemezte a következő két évszázadot. A nemzetállamok között kialakuló nemzetközi kereskedelem és politikai kapcsolatok a polgárság részéről a **jog uralmát és a jogbiztonság követelményét** támasztották az állammal szemben. Fő érdekükben a szabadpiaci viszonyok és a biztonságos kereskedelem állt. - Természetjoggal való szakításhoz vezetett, annak bizonytalan és homályos értelmezhetősége. Mivel egyre több nemzetközi szerződés született: 1815. évi bécsi kongresszus és az első világháború kitörése között eltelt száz esztendőben például kereken **16 ezer szerződés**, az államok már nem voltak egymás közötti kapcsolataikban a természetjogra utalva. Attól eltérő saját igényeiknek megfelelő normarendszereket alkottak. - További változás, hogy ekkoriban már nem azt próbálták felderíteni, hogy az államoknak feltehetően miként kellene viselkedniük nemzetközi kapcsolataikban, hanem hogy melyek azok a **normák**, amelyeket **valóban követniük kell**. E kutatások során a német jogász és diplomata *Georg Friedrich von Martens* (1756-1821) hét kötetben jelentette meg Göttingenben az 1761 után kötött nemzetközi szerződéseket. - Egyre többen jutottak arra a következtetésre, hogy a normák kötelező voltának magyarázata **a belső tényezők**ben keresendő. Csak az egyes államok felett álló akarat hozhat létre államokra kötelező normákat. Ez csak az államok megegyezése során jöhet létre, **közös akarattal**. (*Triepel*) **Ezzel a felfogással szemben azonban több ellenérv is felhozható:** 1. Az elmélet **antropomorf** módon kezeli az államot. Az akarat ugyanis pszichológiai fogalom, tehát emberi lényekhez kötődik ezért az állammal kapcsolatban félrevezető. Az abszolút uralkodó esetében még lehetett értelme e fogalom alkalmazásának, de az absztrakt modern állam vonatkozásában már nem értelmezhető. 2. Az akaratmegegyezés elmélete nehezen egyeztethető össze az **általános** 3. Nehezen egyeztethető össze a **társadalmi valósággal**, az akaratmegegyezés elmélete. Pl. háborúk, gyarmatok vonatkozásában, elképzelhetetlen, hogy minden érintett egyező kívánalma szerint történjenek az események. - *Georg Jellinek* (1851-1911) a nemzetközi jog kötelező erejét az **önkorlátozás** fogalmát használta, mely szerint az államok cselekvési szabadsága abszolút, de szükség esetén korlátok alá vetik. Ennek tartama az államcél idejére korlátozódik, ezért **mondhatóak fel szabadon** a nemzetközi szerződések. - A pozitivista szemléletet tökélyre fejlesztése, ami alatt a nemzetközi normarendszert tiszta jogi logikával való leírását értjük. Az elmélet szerint **csak a jog határozhatja meg a jogalkotói minőséget és hatáskörének terjedelmét.** - *Dionisio Anzilotti* (1869-1950) szerint a nemzetközi jog forrása az **alapnorma**, ami a *pacta sunt servanda* elven alapul. Az alapnormát **objektív**, abszolút**, bizonyítást nem igénylő értéknek** tekintette, amelyre szükségképpen visszavezethető minden ismert nemzetközi rend. *Hans Kelsen* (1881-1973) szerint kötelező erejét **szokásjogi** úton nyeri el, a jogot a jogból próbálta megmagyarázni. - Az államok érdekein alapul, *Wolfgang Friedmann* (1907-1972) és *Richard Falk* (1930) fogalmazták meg, mely szerint az **állam érdekei** a mindenkori kormányzat **szubjektív** elképzelésein alapulnak, ezért folyamatosan változnak. Vannak azonban olyan konstans tényezők, amik államérdeknek bizonyultak. - **Konstans tényezők:** 1. Állam léte, biztonsága, területi sérthetetlensége, társadalmi-, gazdasági-, politikai-, kormányzati rendszerének zavartalan működése 2. Alapvető létfeltételek újratermelése az államhatárokon belül (materiális, gazdasági, környezeti, kulturális) 3. Nemzetközi rend, szuverén államok között decentralizált rendszer megőrzése 4. Kiszámíthatóság, előreláthatóság biztosítása nemzetközi kapcsolatokban 5. Nemzetközi szerveztek zavartalan működése - Kizárólag a többi állammal együttműködésben érvényesülnek, ahol a **reciprocitás** kulcsfontosságú jelentőségű, mivel a nemzetközi normák betartása a kölcsönösségen alapul. - **Magatartási minták** keletkeznek, amik később jogi normákká válnak. A **mellérendeltségi viszonyok** vannak túlsúlyban így az államok között. - *George Schwarzenberger* -- egyes korszakokban a nemzetközi kapcsolatokban nem a reciprocitás, hanem hatalmi, alá-fölérendeltségi viszonyok határozzák meg a nemzetközi jogi normák kialakulását -- jogi eszközöket használva az államok rögzítik a kialakult uralmi, alá-fölé rendeltségi viszonyokat - *Bruno Simma* (1941-) szerint, a kölcsönösség és a hatalmi alá-fölé rendeltség a nemzetközi jogban **együttesen** jelen lehet a normák kialakulásakor. - Más szerzők a **döntéshozatal** fogalmából vezetik le a nemzetközi jog keletkezését. A nemzetközi jog a közös döntések jogi normákként való megjelenítése. *Myres McDougal* (1906-1998) szerint a nemzetközi jog egy dinamikus folyamat része, amelyet a kormányok alakítanak. - **A döntéshozó akkor alkot jogot, amikor** a. ezt a döntés súlya, jellege, illetve a döntésben előírt magatartások nagy száma vagy bonyolultsága indokolja; b. a döntésnek hosszabb érvényességet kíván biztosítani, valamint c. szükségesnek látja, hogy a döntés autentikus formában minden érintett számára ismertté váljon. - **Nemzetközi döntések** lehetnek: 1. **Konszezusos** pl. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya'66) 2. **Autoritatív** jellegűek Pl. békeszerződések -- Biztonsági Tanács kötelező magatartást előíró vagy szankciót tartalmazó határozatai. - Az elmélet előnye, hogy nem feltételezi az akaratok egybeesését minden esetben ill. a szokásjogi és a kógens normák globális egyezőségét. Nem feltételezi, hogy az eltérő gazdasági-politikai célokat követő, fejlettségű, népességszámú... államok akarata egymáshoz simul. Azt sem feltételezi, hogy az általános szokásjogi, valamint kógens normák minden tekintetben megegyeznek a világ összes államának akaratával. - A szokásjog létrejötte szintén döntéseken alapul, az állam külön-külön saját és más állam korábbi gyakorlatát figyelembe veszi megalkotásakor, a normaalkotó szándékon felül. (ha az államok abban a meggyőződésben teszik, hogy kötelező normákat hajtanak végre, vagy szokást szokásjoggá kívánnak alakítani, akkor általános vagy regionális szokásjogi norma keletkezik. Ugyancsak a természetjog esetében, amikor a Nemzetközi Bíróság az emberiesség, méltányosság elvére hivatkozik. (pl*. Tadic-ügy, Korfu-szoros ügy; Kontinentális talapzat)* - A nemzetközi jog olyan közösség tagjainak magatartását szabályozza, ami felett nem jött létre **központi hatalom**. +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | | **Belső Jog** | **Nemzetközi Jog** | +=======================+=======================+=======================+ | **1** | **Centralizált, | **Decentralizált**, | | | Hierarchikus** | **tagjai szuverén | | | rendben születik, az | államok (nincs | | | államot központi | hierarchikus | | | hatalom, | jogviszony),** | | | **erőszakmonopólium** | ENSZ-ben sincs | | | jellemzi (Weber) | | | | | hatalmi-politikai | | | | centralizáció (nincs | | | | hadserege pl.) | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **2** | fogva | Nemzetközi közösség | | | | együttesen sem olyan | | | | szervezett, mint egy | | | | | | | | állam | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **3** | **Belső normák | **Nemzetközi | | | részletessége, | Szerződések** | | | kidolgozottsága** | | | | | **Keretjellege** | | | | (Kivétel, EU, | | | | | | | | WTO) | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **4** | **Elkülönült | Nincs elkülönült | | | kényszerapparátus** | kényszerapparátusa → | | | hajtja végre | **nemzeti szinten** | | | | zajlik a végrehajtás | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **5** | **Állam törvényhozó** | A **Szerződő felek** | | | testülete alkotja a | hozzák létre, | | | jogszabályokat | | | | **autoritatív | | | | jelleggel** | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **6** | **Különbözik**: | **Azonos,** | | | **jogalkotó** és a | autoritatív normák | | | **kötelezetti** kör | kizártsága | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **7** | **Nagyszámú jogalany | | | | heterogének** | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **8** | **Megsértése | **Ritka,** a | | | mindennapos** | **reciprocitásból** | | | | adódóan. | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **9** | **Szankciók kiemelt | | | | jelentőségűek** | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **10** | **Kontinentális | **Szokásjog dominál** | | | jogban jogszabályok | | | | dominálnak, a | | | | szokásjog és esetjog | | | | kivételes** | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **11** | **Bíráskodás kötelező | **Nemzetközi | | | jellegű** | Bíróság** | | | | | | | | **Joghatósága** csak | | | | **alávetés** esetén | | | | keletkezik | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **12** | | **Nehéz** | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ III. **A nemzetközi jog szankciórendszere és funkciói** - A nemzetközi közösségben **nem jött létre központi hatalom** így **kevesebb** lehetőség van a jogkövető magatartás kikényszerítésére, azaz **szankciók** kilátásba helyezésére és alkalmazására. - *John Austin*: a nemzetközi közösségben nincs ilyen hatalom, a nemzetközi jog csak a pozitív erkölcsiség normáinak rendszere, valójában **nem is tekinthető jognak.** - *Max Weber*: **szankció-alkalmazás valószínűsége** -- belső jog akkor működik, ha számolni kell a szankció alkalmazásával, azonban a nemzetközi közösségben semmilyen elkülönült erőszakszervezet nincs, a nemzetközi jogrend inkább **konvencionális rend**. - *Herbert L.A. Hart*: a nemzetközi jogban **nem is feltétlenül szükségesek** a **szankciók** mert **nem garantálható a hatékonyságuk. -- politikai elemzés szükséges, amelyben számba veszi az állam, hogy a szankció hatására akár baráti kapcsolatainak átrendeződése is lehetséges** - Elvben minden normának van szankciója. A belső jogban a norma betartását a központi kényszerapparátus biztosítja, a nemzetközi kapcsolatok rendszerében ilyen apparátus nincs, de a nemzetközi jog kezdettől fogva lehetőséget ad szankciók alkalmazására. A nemzetközi jogi szankciók sok tekintetben különböznek a belső jogi szankcióktól. B. **A nemzetközi jogi szankció három alaptípusa** 1. **Központi szankció:** a BT alkalmazhat a fegyveres erőszak alkalmazásával elkövetett nemzetközi jogsértések elkövetőivel szemben - A nemzetközi szankciókat az **első világháborúig** kizárólag szokásjogi alapon alkalmazták, a szankció típusára nézve megkötés nem volt, tehát bármely állam jogszerűnek tüntethette fel a másik államnak hátrányt okozó cselekvését. - A **Nemzetek Szövetsége** tagjai már kijelentették, hogy egy háborút indító állammal szemben úgy járnak el, mintha az valamennyiüket megtámadta volna. Nem vállaltak ugyanakkor kötelezettséget közös fegyveres ellenlépésre, csak arra kötelezték magukat, hogy az ilyen állammal haladéktalanul megszakítanak minden kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot, ezért csak **nem fegyveres** szankció volt alkalmazható. - Minőségi változás a második világháború után az **ENSZ** létrehozásával következett be, **központilag elhatározható, kollektíve foganatosítható** szankciók lehetősége. Az Alapokmány értelmében a BT központi kényszerintézkedéseket rendelhet el vagy ilyen intézkedésre adhat felhatalmazást, ha egy állam veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot vagy fegyveres támadást indít egy másik állam ellen. A testület megítélésétől függ, hogy a kényszerintézkedés **fegyveres vagy nem fegyveres** jellegű. - A hatvanas évektől kezdve a BT már nem csak egy másik államot megtámadó állammal szemben rendelhet el ilyen jellegű szankciókat, hanem központi nem fegyveres szankciót alkalmazott két olyan állammal szemben (Rodézia és Dél-Afrikai Köztársaság) melyek fajüldöző politikát folytattak és a saját területükön élő népek ellen követtek el erőszakot. Hidegháború után vita, hogy a BT azon államok magatartását is szankcionálhatja-e, melyek a területükön élő faji, vallási, politikai kisebbség létét vagy alapvető jogait veszélyeztetik. - Adhat-e a testület felhatalmazást **humanitárius intervencióra**? - Válasz 2011-ben: Bt felhatalmazta a NATO-t, hogy fegyveresen lépjen fel a Kadhafi kormányzat ellen. 2. **Egyéni szankció:** a jogaiban sértett állam érvényesítheti azzal az állammal, illetve államokkal szemben, melyek állítása szerint jogsértést követtek el - Csak **nem fegyveres ellenintézkedésekben** jelenhetnek meg**.** Az államok akkor élhetnek vele, ha más államok nem tartják be a velük kötött nemzetközi szerződések rendelkezéseit vagy sértik a rájuk nézve érvényes szokásjogi normákat. Típusai: a. **Retorzió:** a sértett fél a jogsértésre barátságtalan és a másik félnek esetleg hátrányt okozó lépéssel válaszol. pl. visszahívja az adott országban állomásozó nagykövetét. -- **joggal összhangban lévő lépés** b. **Represszália:** a sértett fél olyan ellenintézkedést tesz, mely **önmagában véve jogsértést** képezne, az ilyen lépések akkor jogszerűek, ha **arányosak** az eredeti jogsértéssel. pl. nem tartja be az ugyanazon szerződésből fakadó másik kötelezettségét. 3. **Kollektív szankció:** valamilyen nemzetközi szervezet keretében érvényesíthető - A nemzetközi szervezetek fejlődésével terjedtek el a nemzetközi jogban**.** Azok a szervezetek rendelhetik el, amelyeket tagállamaik erre felhatalmaztak, pl. az EU különösen széles körben alkalmazhat gazdasági szankciókat vagy a WTO melynek tagjai abban állapodtak meg, hogy meghatározott vitáikat az e célra rendelt szervezetek elé terjesztik és ha a döntést az elmarasztalt fél nem teljesíti, a sértett fél felhatalmazást kap szankciók alkalmazására. C. **A szankcióalkalmazás jellemzői a gyakorlatban:** 1. **tényszerű következmény nem jogkövetkezmény** - A nemzetközi jogban a szankció a jogsértés tényszerű következménye és nem valamilyen bíróság által megszabott jogkövetkezmény A sértett a **saját ügyének bírája**, tehát ha egy állam azt állítja, hogy a másik állam vele szemben jogot sértett és az utóbbi nem ismeri el a jogsértés tényét, a sértett maga döntheti el, hogy kíván-e szankciót alkalmazni. (de nem lehet megítélni, hogy az általa alkalmazott szankció jogszerű volt-e, vagy intézkedésével ő maga követett el jogsértést) 2. **politikai feszültséget kelt** - A szankció politikai feszültséget kelt a vitában álló államok között. A kormányzatok reakciói gyakran **emocionális** jellegűek, a sértett félnek azzal kell számolni, hogy az általa alkalmazott ellenintézkedés komoly ellenérzéseket vált ki a jogsértő állam kormányzatában. Szankció eredményeként a konfliktus tovább eszkalálódhat. 3. **alkalmazóját veszteségek érik** - Az ellenintézkedések gyakran az azokat alkalmazó államoknak is veszteséget okoznak. pl., ha egyik fél embargó alá veszi a másik fél egyes árucikkeit, akkor a saját importőrei is vesztséget szenvednek. (még nagyobb probléma, ha a jogsértő ellen-ellenintézkedéssel válaszol a szankcióra) 4. **erőviszonyoktól függ** - Nem minden sértett állam van abban a helyzetben, hogy ellenintézkedéseket tegyen a jogsértővel szemben. Ha a sértett államnak nincs akkora gazdasági, politikai ereje mint a jogsértőnek, akkor meg kell gondolnia az ellenintézkedés alkalmazását, mivel tartania kell a sértett ellenlépéseinek rá nézve súlyos következményitől. (kiegyensúlyozott erőviszonyok hiánya esetén) 5. **inkább befolyásoló, mint kényszerítő tényező** - Az államok által alkalmazott szankciók ritkán okoznak a másik félnek akkora hátrányokat, hogy az valóban nehéz vagy súlyos helyzetbe hozza őket. A szankció célja ezért gyakran csak a jogsértő magatartás **elítélése, helytelenítése. (pl. diplomata kiutasítása)** 6. **az alkalmazás csekély valószínűsége** - A gyakorlatban a szankcióalkalmazás valószínűsége elég csekély. A jogsértő állam ritkán találkozik materiális szankciókkal, magatartását inkább csak a sértett fél vagy annak barátai, szövetségesei helytelenítik. 7. **az együttműködési készség csökkenése** - Bár az államok nem szívesen nyúlnak a szankció eszközéhez, ebből nem következik az, hogy a jogsértő államnak nem kell hátrányos következményekkel számolnia. Olyan materiális vagy immateriális hátrányok érhetik, melyek felérnek egy szankció hatásával. Ezek a hátrányok a **sértett fél részéről tapasztalható együttműködési készség csökkenésében vagy megszűnésében** jelentkezhetnek. Az államok azért alkotnak nemzetközi jogi normákat mert ahhoz érdekük fűződik, nem kívülről rájuk kényszerített normákról van szó. **Hosszú távú érdekeikre** figyelemmel hozták létre a normákat. Emiatt a jogsértés következményeinek felszámolásában mindkét fél érdekelt. - A nemzetközi jogrend ezért a szankcióalkalmazás szempontjából olyan jogrendnek számít, melynek működését elsősorban a **valószínűség** biztosítja, hogy megszegője a sértett állam vagy államok részéről az **együttműködési készség hiányát** vagy **korlátozottabb voltát** fogja tapasztalni. IV. **A nemzetközi jog funkciói** A. **Az emberek rendezett együttélésének biztosítása** - Ez a jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója. Az emberek együttélését vallási, erkölcsi és egyéb szabályrendszerek is rendezik, a jogi normákat ezektől az különbözteti meg, hogy az állam ezeket **kényszerrel** is betartatja. Ez természetesen a nemzetközi jogra is vonatkozik. - Stabilitás -- időbeli tartósságot is jelent - A nemzetközi élet szereplőinek, az államoknak és szervezeteiknek a célja az, hogy elkerüljék a rendezetlen viszonyok kialakulását, tehát a más államokkal való viszonyukban az **ismételtségre tartósságra, állandóságra, stabilitásra** törekednek. Ennek érdekében alkotnak jogi normákat is, a nemzetközi jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója tehát **azonos a belső jogéval**. B. **A nemzetközi rend védelme, stabilizálása** - Korunkban ez a nemzetközi jog elsődleges funkciója. Ez a funkció a nemzetközi jog történetében csak a 20. század első felében jelent meg, ezt megelőzően ugyanis nem jött létre olyan összefüggő normarendszer, mely átfogó módon védelmezte volna a nemzetközi rendet. - Ez az **ENSZ Alapokmányának** elfogadásával változott meg, mely a következő **alapnormákat** tartalmazza: a. tiszteletben kell tartani minden állam **szuverenitás**át b. egyetlen állam ellen sem szabad **fegyveres erőszakot** alkalmazni vagy azzal fenyegetni c. egyetlen állam **belügy**eibe sem szabad beavatkozni d. minden államot **egyenlő**nek kell tekinteni e. az államok közötti **vitákat békésen** kell megoldani f. biztosítani kell az elnyomott népek **önrendelkezési jogát** - Ezek az **anyagi jogi normák** csak igen általános értelemben biztosítják a nemzetközi rend védelmét, mert nem tartalmaztak fogalom-meghatározásokat és nem írták körül a jogsértő tényállásokat. De már ekkor **logikailag zárt rendszert** alkottak. - Az azóta eltelt időszakban az ENSZ közgyűlési határozatok és nemzetközi bírósági döntések ezt pótolták és **eljárási normákkal** (logikailag nem zárt rendszer) megteremtették a lehetőségét központi ENSZ szankciók alkalmazására. - Ezek a normák semlegesen, **egyformán védenek minden államot** (a fajüldöző és gyarmati rezsimek kivételével), azon belül bármely politikai **csoportot** **vagy kormányzat hatalmát**, függetlenül attól, hogy az alkotmányosan vagy alkotmányellenesen került hatalomra. - Ha egy államban hatalmi átrendeződésre kerül sor, akkor a nemzetközi jogi normák az új államhatalmat éppúgy védik mint a korábbit, **egyetlen feltételnek** kell csak teljesülnie, a hatalmi változások **külső erőszak vagy beavatkozás nélkül** kell, hogy végbemenjenek. Nemzetközi kapcsolatok univerzális rendszerét is védi azáltal, hogy az államokat egyformán védi a külső erőszaktól és beavatkozástól (pl. Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia és ezek felbomlásával az utódállamok stabilizálása) - A nemzetközi jog funkciója **a nemzetközi status quo védelme** -\> mindig változik -\> **aktuális** status quo védelme. C. **Az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása** - Az univerzális nemzetközi jog figyelmen kívül hagyja a társadalmi fejlődés egyenlőtlenségeit. Abból indul ki, hogy **minden állam (**függetlenül annak területének vagy lakosságának nagyságától, politikai-gazdasági-katonai erejétől**) jogilag egyenlő és azonos súllyal vesz részt a nemzetközi döntéshozatalban.** Ezzel a nemzetközi jog fontos funkciót tölt be, nevezetesen a nemzetközi erőviszonyokban megmutatkozó aszimmetriák ellensúlyozását. Tehát **egyenlőség jogi fikciójának megerősítésével** látja el ezt a funkciót. A megerősítésével csak a **követelményt** fogalmazza meg, de nem értékel. (nem született ennek megállapítására sem intézményrendszer, sem feltételrendszer) D. **A nemzeti jogrendszerek összekapcsolása** - Az egyes államok jogrendszerei a történelem folyamán egymástól többé-kevésbé **elkülönülten** fejlődtek, ez főleg a **gazdasági kapcsolatok** alakításában okozott nehézségeket, **gátolta** a nemzetközi kereskedelmet, munkaerő-vándorlást. - A **második világháború** után hozzákezdtek a nemzeti jogrendszerek közötti különbségek csökkentéséhez, ebben a folyamatban a nemzetközi jog funkciója az **elkülönült belső jogrendszerek összekapcsolása** volt. Nemzetközi szerződések megkötésével és a nemzetközi szervezetekben meghozott döntésekkel arra törekedtek, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok **alanyaira azonos vagy legalább egymással összhangban lévő szabályok vonatkozzanak.** - Olyan normákat is alkottak, amelyek **az egyének és szervezeteik** legáltalánosabb értelemben vett **érintkezését** szabályozzák, tehát nem csak a szűkebb értelemben vett gazdasági tevékenységre vonatkoztak. (pl. személy- posta- vagy pénzforgalom, menekültek jogi helyzete) - A nemzetközi jogi normarendszer a **nemzetközi közösség elvárásait** közvetíti a fennálló államokban hatalomra került új kormányzatok és az újonnan létrejött államok kormányzatai számára. Az érintett kormányok többsége előbb-utóbb elsajátítja a nemzetközi érintkezés legfontosabb szabályait, ez a **nemzetközi szocializációs folyamat**. (pozitív, negatív reakciók figyelembevétele a magatartások kialakítása során) - A folyamatban nagyszerepük van a **normák puszta létének** is, illetve a **döntéshozatali eljárásoknak**, mert a döntések meghozatalában részt vevő kormányzatok folyamatosan értesülnek a nemzetközi közösség elvárásairól. **kommunikációs eszköz** szerepét is betölti a NJ az államközi kapcsolatokban -- nyelvi, fogalmi kategóriák, jogintézmények segítik a nemzetközi együttműködést - Az **emberi jogi tartalmú** nemzetközi jogi normák esetében a nemzetközi jog funkciója a fejlettebb, demokratikusabb politikai kultúrával rendelkező államok jogintézményeinek közvetítése - A **diplomáciai jogot**, a **nemzetközi szervezetek jogát** és a **nemzetközi szerződések jogát** szabályozó normáknak önálló funkciójuk van a nemzetközi jogon belül. Ezek ugyanis egyes **nemzetközi döntések meghozatalát és végrehajtásuk módját** szabályozzák, ideértve azokat is, melyek kifejezetten a **jogalkotásra** irányulnak. A mai nemzetközi jog természetesen nem szabályozza valamennyi döntés meghozatalának módját, azok jelentős része továbbra is nemzetközi jogilag szabályozott kereteken kívül születik. A szabályozás részletezettségében a legmesszebb a **nemzetközi szervezetek** jutottak, közülük is ki kell emelni az **EU-t.** - Az **univerzális** nemzetközi jogot a belső joggal ellentétben **nem jellemzi a kötelező joghatóság**, az államközi jogviták elbírálására nem hoztak létre kötelezően igénybe veendő bíróságot. - Ha egy állam pert szeretne indítani egy másik állammal szemben, az utóbbinak nem kell feltétlenül alávetnie magát egy meghatározott fórum joghatóságának, a feleknek tárgyalás útján kell kompromisszumra jutniuk. A **Nemzetközi Bíróság** felállítása csak lehetőséget adott az államoknak, hogy vitájukat a hágai testület elé terjesszék, feltéve, hogy ebben meg tudtak állapodni. Ez a nemzetközi jog decentralizált voltából fakad, mivel a kötelező bíráskodás olyan hierarchikus hatalmi viszonyokat feltételezne, melyek csak egy államon belül létezhetnek. - A nemzetközi jog azáltal is szerepet játszik a nemzetközi konfliktusok megoldásában, hogy a felek szinte minden esetben annak **eszköztárát veszik igénybe**. A nemzetközi jogszabályok alkalmasak arra, hogy kategóriáinak használatával a felek **depolitizálják** konfliktusaikat. (racionális megfogalmazása, konkretizálása, szakszerűbbé tétele a követeléseknek) **3.fejezet:** **A NÉPEK ÖNRENDELKEZÉSI JOGA** **I.Az önrendelkezési jog kialakulása:** - A fogalom a **20. század**ban jelent meg. Általános értelemben: **egy népnek, nemzetnek vagy más embercsoportnak önálló, független állam megalapításához való joga**. - Először: *Woodrow **Wilson*** **amerikai elnök:** **14 pont** (amerikai békefeltételek, 1918. január 8.) nem a Habsburg és Oszmán birodalom függetlenné váló nemzetei autonóm fejlődéshez való jogáról és a gyarmati népek érintett lakosságának érdekeiről, hanem csak az autonóm fejlődéshez való jogáról, az érintett lakosság érdekeiről, amelyeket össze kéne egyeztetni a gyarmattartók érdekeivel. A fogalmat ténylegesen ***Lloyd George* brit miniszterelnök** használta először (1918. január 5): a megkötendő békeszerződés területrendezése a kormányzottak önrendelkezési jogán vagy egyetértésen alapuljon. - Önrendelkezés elve a **két világháború közt nem vált nemzetközi jogi normává** (versailles-i békeszerződés: a győztesek egymás közti kompromisszumos megoldásokkal osztották föl Európát és a gyarmatokat). - **Atlanti Charta** (1941)**: *Roosevelt*** amerikai elnök és ***Churchill*** brit miniszterelnök: **minden nép joga megválasztani, milyen kormányzati formában akar élni** és a **II. világháború utáni területrendezés alapja az érintett népek szabadon kinyilvánított akarata**. - Nemzetközi jogi dokumentumban **először az** **ENSZ Alapokmány**ban jelent meg: ENSZ egyik célja „a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése**". Nem nemzetről, hanem népről** szól. Oka: gyarmati törzsek még a nemzetfejlődés elején tartottak. A **nép fogalmát az Alapokmány nem adta meg.** Nem derül ki, hogy mely emberi közösség az önrendelkezési jog alanya és mi e jog tartalma. Nép: adott területen élő emberek összessége, de mekkora terület? **II.Az önrendelkezési jog tartalma:** - *A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló nyilatkozat* (ENSZ Közgyűlés, 1960). Alap: gyarmati rendszer megszüntetése. Önrendelkezési jog **emberi jog**, a gyarmatosítás, mint a nép idegen uralom, elnyomás alá vetése az alapvető emberi jogok tagadása. A **gyarmati népek** önálló államot alapíthatnak, meghatározhatják **saját gazdasági, társadalmi, kulturális rendszerüket**. Védelmet biztosít azon népeknek is, akik egyszer már éltek önrendelkezési jogukkal: a felszabadult népek által alapított új államok **felbomlasztására** törekvés jogellenes (akkor is, ha az önrendelkezési jogra hivatkoznak). - **Csak a gyarmati nép** vagy bármely állam területén élő idegen nép joga saját állam alapítása? Az önrendelkezési jog az állam szuverenitásával kerül összeütközésbe. A szuverenitás, területi sérthetetlenség erősebb érdek, az **államoknak nem szabad tovább osztódniuk**. *1967-ben a tízmilliós lélekszámú ibó nép elszakadását Nigériától a nigériai kormány fegyveres erőkkel megakadályozta.* - Tartottak attól, hogy a fejlett világban is elindulnak elszakadást célzó folyamatok. =\> **Önrendelkezési jog csak addig illeti meg a népeket, amíg meg nem alapították első szuverén államukat**. - *Pl. Québec francia lakossága függetlenségi törekvésére az ottawai kormány kijelentette, hogy az egykori brit gyarmat függetlenné válása után az ott élő népek megalapították a kanadai államot, ezzel már egyszer gyakorolhatták önrendelkezési jogukat, többet arra nem hivatkozhatnak. A katonai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy Québec nem szakadhat el Kanadától, mert egyoldalú elszakadását számára a nemzetközi jog nem biztosítja, az nem illeti meg a szuverén államok összetevő részeit.* - *Az államok baráti kapcsolatait szabályozó nemzetközi jogi elvekről szóló nyilatkozat* (ENSZ Közgyűlés, 1970): önrendelkezési joggal **csak a gyarmati vagy más idegen uralom alatt álló népek élhetnek.** Legfőbb védendő érték a szuverén állam egysége és területi sérthetetlensége. - De! **Diszkriminációt** (faji, vallási, bőrszín) alkalmazó állam szuverenitása háttérbe kerül a nép önrendelkezési jogával szemben, a kérdéses nép elszakadása, államalapítása jogszerű. Ezek nem könnyen eldönthető kérdések. - *Pl. Pakisztán keleti részében élők (bengáliaiak) függetlenségi háborúja a központi hatalom ellen (1971). India fegyveres beavatkozása =\> a bengáliaiak megalapították Bangladest (független állam). A nemzetközi közösség elismerheti-e az új államot, melynek népe egyszer már élt az önrendelkezés jogával? Egy év után elismerte, az ENSZ-be is felvették.* - Az elszakadási **törekvés külső fegyveres támogatásával** kapcsolatos álláspont: - *pl. Ciprus északi részén 1974-ben a megszálló török csapatok kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, a nemzeti közösség nem ismerte el azt, hiszen nem egy nép önrendelkezési jogának gyakorlásával, hanem külső erőszakkal, azaz jogellenesen jött létre.* - *2008: a Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia kikiáltotta függetlenségét. A nemzetközi közösség nem ismerte el a két államot, mert létrejöttüket az orosz csapatok bevonulásának köszönhették, nem az önrendelkezési jog gyakorlásának.* - *Zimbabwe elismerése: a korábbi brit gyarmat, Rodézia függetlenségét a nemzetközi közösség jogellenesnek tartotta, mert a fehértelepes kisebbséget képviselő kormányzat kiáltotta ki az ország függetlenségét (1965). A Biztonsági Tanács elítélte a „rasszista kisebbség" aktusát, felszólította az államokat az elismeréstől való tartózkodásra, később teljes kereskedelmi embargót rendelt el. 1980-ban bevezették a többségi kormányzást, a nemzetközösség a Zimbabwe nevet felvevő államot elismerte, felvette az ENSZ-be.* - Követelmény, hogy **az önrendelkezési jogával élő nép hitelesen és ellenőrizhető módon fejezze ki szándékát.** - *Jugoszlávia felbomlása: Bosznia-Hercegovina esetében az Európai Közösség szükségesnek látta a népszavazást, 1992-ben az országot alkotó 3 népcsoport (bosnyák, szerb, horvát) többsége az önálló állam létrehozása mellett szavazott.* - A mai nemzetközi jog a **nemzeti kisebbségek** önrendelkezési és az ebből következő **kiválási** jogát nem ismeri el, az állami szuverenitás elsőbbséget élvez. A kisebbségek csak a nemzetközi dokumentumokban megállapított emberi jogokkal (kisebbségi jogok) rendelkeznek. Jogilag közömbös, hogy a kisebbség miként került idegen igazgatás alá (pl. világháború utáni békeszerződés), helyzetén csak békés úton, a többségi állam egyetértésével és döntése alapján változtathat. **Önrendelkezési joga csak a központi kormány által alkalmazott súlyos diszkrimináció esetén éled fel**. - A népek önrendelkezési jogának két aspektusa létezik, egyrészt a **külső** vagy teljes önrendelkezés,^ ^amely alatt általában a **független államisághoz való jogot** és a **nemzetközi kapcsolatokban való részvétel jogát értik**, míg a **belső önrendelkezés** független államok esetében lényegében egyenlő a **nép demokráciához való jogával**.^ ^Belső önrendelkezés alatt --korlátozott önrendelkezés értelemben használva -- ezenkívül függő viszonyban élő népek vagy más csoportok kapcsán szokás saját politikai intézményekhez vagy **autonómiához való jogról is beszélni**, ugyanakkor ez utóbbihoz népnek nem minősülő csoportok esetében jelenleg nincs nemzetközi jogi alátámasztása,^ ^az csak politikai koncepcióként létezik. - **belső**: csak az elnyomott népek élhetnek egyoldalúan az önrendelkezési jogukkal - volt gyarmatok függetlenedése során (erőszakos függetlenedés kivétel), ők saját államot alapíthatna - **külső**: külső erőszakos magatartás eredményeként létrejött függetlenség nem ismerhető el - külső beavatkozás más állam által nem lehetséges. (India volt az utolsó eset, ahol engedték.) **II.Önrendelkezési jog és az uti possidetis elve:** - Gyarmati rendszer megszűnése (1920-as évek): **hol húzódjanak a függetlenné vált új állam határai? Dél-amerikai** államok határvitái: a volt gyarmatokat korábban elválasztó határokat nem szabad megváltoztatni (nemzetközi bírósági ítéletek), ez a római jogi eredetű **uti possidetis** (ahogyan birtokoltátok) elv alkalmazása. - Hágai Nemzetközi Bíróság megállapította: az uti possidetis elvet az általánosan elismert nemzetközi jog **(szokásjog**) részévé vált (*két afrikai állam: Burkina Faso és Mali határvitájában, 1986*). **Az új államoknak egyben kell maradniuk és közös vagy nemzetközi határaik sem változhatnak. (korábban csak Dél-Amerikában alkalmazott elvet nemzetközi szokásjog részének tekintette a Nemzetközi Bíróság)** - **A határvita konfliktussorozatot indítana el** - *Jugoszlávia felbomlása: Európai Közösség csak a békés úton, megegyezés alapján létre jövő belső határváltozásokat ismeri el (1991). A Biztonsági Tanács megerősítette ezt. **Badinter-bizottság** (Európai Közösség jogi tanácsadó testülete) precedensértékű állásfoglalása: a **függetlenné váló tagköztársaságok kötelesek tiszteletben tartani** a **külső és a föderáción belüli** (nemzetközi határokká váló) **határokat**. Ez megalapozta e szokásjogi norma érvényességét.* - *Szerbia számára hátrányos volt, jövendőbeli határain kívül 2 millió szerb élt. Belgrád kifejtette, hogy az elv Jugoszláviában nem alkalmazható, mert a belső határokat korábban politikai, nem etnikai alapon húzták meg. **Badinter-bizottság** elutasította a szerbek kérelmét, kifejtette, hogy **az önrendelkezési jog gyakorlása nem járhat határmódosítással**. A nemzetközi közösség az 1990-es évek elején ragaszkodott az önrendelkezési jog szűk és szigorú értelmezéséhez.* - *A Badinter-bizottság elutasította Koszovó kiválási szándékát arra hivatkozva, hogy Koszovó nem tagköztársaság, hanem **autonóm tartomány**, ezért nem jogosult önrendelkezési jog gyakorlására, így kiválásra sem. Belgrád 1999-ben kénytelen volt kivonni csapatait Koszovóból, az nemzetközi igazgatás alá került. A pristinai nemzetgyűlés tagjai és az államelnök 2008-ban kikiáltották az ország függetlenségét, több állam azonnal elismerte, 116 állam szuverénnek tekintette Koszovót. A nemzetközi közösség több tagja azóta sem hajlandó elismerni az új államot (pl. Oroszország, Szerbia, Kína, Szlovákia, Spanyolország stb.).* **IV.Az önrendelkezési jog mai szerepe:** - **Gyarmati rendszer megszűnése óta egyre kisebb** szerep. A mai nemzetközi gyakorlatban továbbra is érvényes az a tétel, **hogy csak az elnyomott népek** élhetnek **egyoldalúan** az önrendelkezési jogukkal, ők is csak a korábban megvont tagköztársasági határok között. Külső **erőszakos beavatkozás** eredményeként létre jött függetlenség nem ismerhető el. A szeparatizmustól tartó soknemzetiségű államok elutasítják a területükön élő etnikumok, vallási csoportok önrendelkezési jogának elismerését. **4.fejezet: AZ ÁLLAM SZUVERENITÁSA** **I.A szuverenitás fogalmának kialakulása:** - A szuverenitás **abszolút** kategória, a szuverén állam önállóan, más államok beavatkozása nélkül dönt saját ügyeiben. Szuverenitásnak belső és külső oldala van. - **Belső oldal:** az állam saját felségterületén **korlátlan és osztatlan** központi hatalommal rendelkezik. - **Külső oldal:** a nemzetközi kapcsolataiban teljesen **független**. - Lehet-e teljes függetlenségről beszélni a globalizáció korszakában, amikor a kölcsönös függések növekednek az államok között? - A fogalom a középkorban és az újkor elején vált jelentőssé, a **nemzetállamok** megteremtésének érdekében. **Erős, szilárd központi hatalom** kellett, amelyet az **abszolút uralkodó** hozott el. Kezdetben nem az államot nevezték szuverénnek, hanem az uralkodót. Elsőként *Jean Bodin* fejtette ki: a főhatalom a nemzet egyetemességét illeti meg, aki ezt átruházta az abszolút uralkodóra, aki így az ország szuverénje. A szuverenitás nem korlátlan. A szuverenitás az **alattvalók feletti uralom teljessége.** *Grotius* is hasonlóan vélekedett, viszont szerinte korlátlan az uralkodó hatalma, de az isteni jogot és a természetjogot köteles megtartani. *John Locke* a parlamenti szuverenitás eszméjéről írt és elismerte a felkelés jogát. *Montesquieu és Rousseau* a népszuverenitásról beszélt, a népet és nem annak képviselőit tekintette a szuverenitás hordozójának. - 1648-as **vesztfáliai béke**: 300 német entitás szuverenitását ismerte el. - Szuverenitás korlátlan volta -\> **expanziós törekvések**. Az állam a döntéseit a másik államra tekintet nélkül hozhatja meg *(Hegel:* a nemzetközi jog külső államjog, éppúgy meg lehet változtatni, mint a belső jogot, így az állam egyoldalúan is elállhat a nemzetközi szerződésektől). Ez a nézet nem volt összeegyeztethető a nemzetközi kapcsolatok szélesedésével. A szabályozásnak csak akkor van értelme, ha később nem lehet egyoldalúan megváltoztatni. (*Jellinek*: önkorlátozás fogalma, *Kelsen*: a szuverenitás csak jogi értelemben használható fogalom, az állam főhatalma csak a nemzetközi jognak van alávetve -\> az államok által közösen alkotott **nemzetközi jog a szuveré**n) - Mennyiben tekinthető szuverénnek az az állam, amelynek szuverenitását más szuverén államok **erőszakos úton bármikor felszámolhatták**? -- háborúindítás joga -\> Briand - Kellog-paktum tiltotta - Változtatott a szuverenitással kapcsolatos felfogáson a **nemzetközi szervezetek** fejlődése is. **Biztonsági Tanács**: **kötelező döntések** meghozatala, csak a nagyhatalmak rendelkeztek vétójoggal. **EGK**: **többségi döntések**, kötelezőek a nemmel szavazó államokra is, a tagállamok területén élő személyeket és jogi személyeket **közvetlenü**l is kötelezhették. -\> megszűnt a külső jogi parancsoktól való függetlenség **II.A szuverenitás mai tartalma:** - Jelentése politikai értelemben: emberi társadalom létrehozott intézményei **hierarchiájának legmagasabb szintjén az államok** állnak. Weber: az állam rendelkezik a főhatalommal (= a legitim erőszak monopóliumával). E szint felett nem hozható létre olyan politikai intézmény, melynek az államtól független főhatalma van. Ha létre jönne, azt kellene államnak nevezni. - Jelentése államon belüli értelemben: a főhatalmat megtestesítő legfelső államhatalmi és államigazgatási szervek az intézményi hierarchia legmagasabb helyén vannak. - Jelentése a nemzetközi kapcsolatokban: a Földön egymástól relatíve elkülönült, centralizált hatalmi szervezetek léteznek egymás mellett. Az állami szuverenitás az adott állam és a nemzetközi közösség többi tagja közti sajátos **viszony**. Ez hatalmi-politikai értelemben **mellérendeltség** (államon belüli alá-fölérendeltség). Ha állam megszűnik, a szuverenitása is. - A nemzetközi közösséget **decentralizált hatalmi struktúra** jellemzi. A szuverén államokból álló nemzeti közösség felett nem áll felső hatalom (az ENSZ sem válhatott azzá). A **nemzetközi jog sosem határozta meg a szuverenitás fogalmát**. Az ENSZ Alapokmányában, 2 ENSZ-közgyűlési határozatban (1970., 1974.) és az 1975. évi Helsinki záróokmányban felsorolt jogok és kötelezettségek utalnak a szuverenitás jogi tartalmára. +-----------------------------------+-----------------------------------+ | 1. függetlenül, külső | 1. tiszteletben tartani más | | beavatkozás, erőszak vagy | állam területi épségét, | | fenyegetés nélkül válassza | politikai | | meg politikai, társadalmi, | | | gazdasági, kulturális | | | rendszerét, alkossa meg | | | törvényeit és más jogi | 2. tartózkodni más államokkal | | normáit; | szemben erőszak | | | alkalmazásától vagy azzal | | 2. szabadon, jogilag egyenlő | való fenyegetéstől; | | félként alakítsa más | | | államokkal való kapcsolatát; | 3. békésen megoldani más | | | államokkal fennálló vitáikat; | | 3. szabadon alapítson nemzetközi | | | szervezetet, szövetséget, | 4. tartózkodni más államok | | csatlakozzon azokhoz; | belügyeibe való | | | beavatkozástól. | | 4. szabadon kössön szerződést | | | más állammal/államokkal; | | | | | | 5. elutasítsa más államok | | | törvényeinek, bírósági | | | ítéleteinek saját területén | | | való alkalmazását. | | +-----------------------------------+-----------------------------------+ - A nemzetközi joggyakorlatban szuverén állam az, amely önállóan **lép fel nemzetközi kapcsolatokban**. **Fikció: a jogi értelemben alávetett helyzetben nem lévő állam szuverén.** - Az állam szuverenitása független a területének nagyságától, népességszámától, katonai erejétől. - A **politikai** értelemben függő helyzetben lévő államok jogi értelemben szuverén alakulatok, önállóságukat senki sem vonja kétségbe, ezért az ilyen államok által kötött nemzetközi szerződések a politikai **függetlenség visszanyerése után is** hatályban maradnak. - *Pl. Magyarországot az 1944 és 1990 közötti időszakokban a függőségi viszony jellemezte politikai értelemben, külkapcsolataiban viszont megszakítás nélkül a nemzetközi jog önálló alanyaként lépett fel*. - A (belső vagy nemzetközi) jogilag is függő helyzetben lévő országok nem szuverének. - *A föderációk tagjai (pl. Bajorország, Texas Állam) belső jog értelmében nem szuverének, mert nem rendelkeznek főhatalommal. A II. világháború után Németország szuverenitását **nemzetközi jogi** rendelkezések függesztették föl, 1945-ig nemzetközi igazgatás alá került, 1949-ig szövetséges megszálló hatalmak gyakorolták a főhatalmat*. A **gyarmati országok** sem belső, sem nemzetközi jogi értelemben nem voltak szuverének. Az állam a szuverenitásból következően területi és személyi főhatalommal, valamint immunitással rendelkezik. - **Területi főhatalom**: az állam a **saját területe fölött kizárólagos ellenőrzést** gyakorolhat. - Nemzetközi szerződések korlátozhatják -- demilitarizálás - **Személyi főhatalom**: az állam **szuverenitása kiterjed** **az állam területén tartózkodó személyekre** (más államok polgárai, állam közhatalma alá vetett hontalanok is). Korlátozzák nemzetközi szerződések (diplomaták, nemzetközi jogilag védett személyek: államfők, kormányfők esetében) és az általános emberi jogok (azokat minden államnak tiszteletben kell tartania a saját területén). - **Immunitás**: a szuverén állam közhatalmi aktusai mentesek más államok bíróságainak joghatósága alól. - Történelmi fejlődés =\> **egyenlőtlen erőelosztású nemzetközi rendszer**: az államok lakossága, területe, természeti erőforrásainak mennyisége, gazdasági, kulturális, katonai képesség tekintetében egymástól nagyban különböznek. - Ezt nemzetközi kapcsolatokban is **intézményesítették**: a nagyhatalmak intézményes értelemben is „elsők voltak az egyenlők között" és ma is azok. (Biztonsági Tanács 5 állandó tagja) - Ellenkező irányú tendencia a világpolitikában: **a nemzetközi jogalkotás demokratizálódása.** (hágai konferencián való részvétel, hozzájárulása a jogalkotáshoz) A modern nemzetközi jog deklarálta az államok egyenlőségét (1933, **montevideói konferencia**): az államok joga nem azon a képességen alapul, hogy jogaikat miként tudják érvényesíteni, hanem azon a tényen, hogy a nemzetközi jog alanyai. **Minden állam szuverenitása egyenlő mértékű.** A nemzetközi kapcsolatokban a jogegyenlőség jelentésére a 2 ENSZ-közgyűlési határozatban (1970., 1974.) és az 1975. évi Helsinki záróokmányban foglaltak utalnak: 1. Valamennyi állam egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. 2. Valamennyi állam a nemzetek közösségének egyenjogú tagjaként vehet részt a világ gazdasági, pénzügyi problémáinak rendezésében. 3. Valamennyi állam a nemzetközi jog eredeti alanya, szuverenitásból fakadó jogok teljességét élvezi. Más jogalanyokkal szerződést köthet, ha nem ütközik kógens nemzetközi jogi normába. 4. A nemzetközi jogi normák csak azon államokat kötelezik, melyek a normákat magukra nézve kötelezőként ismerték el. 5. A nemzetközi szervezetekben és a diplomáciai konferenciákon minden államnak egy szavazata van. Eltérő szavazati mód csak az érintett álalmok egyetértésével alkalmazható. *Az egy állam, egy szavazat elvétől eltérő az ENSZ és az EU, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (IBRD) Kormányzótanácsának és Ügyvezető Igazgatóságának tagjai súlyozott többséggel döntenek: több szavazatuk van a pénzügyi alapokhoz nagyobb mértékben hozzájáruló tagállamoknak. Egyes kérdésekben 85%-os többségre van szükség =\> Washingtonnak vagy az EU tagállamainak együttesen gyakorlatilag vétójoga van.* **IV.Szuverenitás a kölcsönös függések globális rendszerében:** - Az államok **politikai-gazdasági értelemben** sosem voltak teljesen függetlenek egymástól. **Ipari forradalom** =\> **világpiac** =\> kölcsönös függések jóval intenzívebb, összetettebb rendszere. Nemzetközi munkamegosztás fejlődése felgyorsult, áruforgalom gyorsabban nőtt, mint a termelés, nemzeti pénzpiacok összekapcsolódtak, nőtt a külföldi tőkeérdekeltség. Gazdasági élet szereplői között tartós kapcsolatok alakultak ki. A nemzeti gazdaságpolitikai döntések közvetlenül kihatottak a többi nemzetgazdaság helyzetére is. 1929-es világgazdasági válság, II. világháború borzalmai után (**kölcsönös gazdasági függések** rendszere) a nemzetközi közösség elhatározta egy átfogó monetáris rendszer és a meghatározó jelentőségű nemzetközi gazdasági szervezet, az IMF létrehozását (1944, Bretton Woods). Az államok felismerték, hogy egymástól függetlenül nem hozhatnak többé optimális nemzeti gazdaságpolitikai döntést. A kölcsönös függőséget növelő folyamat: a **globalizáció**, mely gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális szférára is kiterjed, államok mellett a multinacionális nagyvállalatok is meghatározó szerepet játszanak benne. - **Haditechnikai fejlődés**: nukleáris fegyverek, nagy hatótávolságú rakéták =\> minden állam sebezhetővé vált. A hidegháborúban mindkét szuperhatalom képessé vált egymás teljes megsemmisítésére, amely közöttük függőségi helyzetet teremtett. NATO és Varsói Szerződés Szervezete -- katonai egyensúly -\> nem robbant ki fegyveres konfliktus. - A függések globális értelemben kölcsönösek. 2 ország viszonyában, lehet, hogy egy állam hatékonyabban érvényesíti érdekeit a másikkal szemben, így inkább **egyoldalú függés** alakul ki. Viszont mindketten az államközi kapcsolatok bonyolult rendszerének tagjai. Egy állam viszonya a külvilággal jogilag nem érinti az állam szuverenitását, amíg az állam fennmarad. Az **Európai Unió** tagállamai szuverenitásukat gyakorolva állapodtak meg abban, hogy bizonyos gazdasági és szakpolitikai kérdésekben **közösen, egymásra tekintettel** fognak dönteni. A **tagok megőrizték** az egymás között fennálló politikai egyensúlyt, nemcsak jogi, hanem politikai **szuverenitásuka**t is megőrizték. **5.fejezet: A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI** **Nemzetközi jogalanyok:** - A nemzetközi jogviszonyok alanyait **jogalany**oknak nevezzük. - Jogviszony alanyai, akiket a jogrendszer szerint alanyi jogosultságok illethetnek meg jogi kötelezettség terhelheti őket -- jogképesség fogalma - Az államok jogképessége **teljes és eredeti**, az összes többi jogalany jogképessége származékos és korlátozott. - A nemzetközi szervezetek jogalanyisága származékos és korlátozott, így csak a rá átruházott hatásköröket gyakorolhatja. Egyéb jogalanyok jogképessége is korlátozott, így pl. a természetes személyek nem fordulhatnak a Nemzetközi Bírósághoz, és csak annyiban vannak nemzetközi jogaik, amennyiben ezt az államközi szerződések megteremtik. **I.Az állam:** - Az állam -- **szuverén alakulatként**- a nemzetközi jog **elsődleges jogalanya**. Az állam fogalmát a nemzetközi jog nem határozza meg, mert az állam létezését **ténykérdésként** kezelte. Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló *montevideói egyezményben* (1933) lévő államdefiníció fogalmi elemei szerint az az alakulat tekinthető államnak, amelynek 1. **meghatározott területe,** 2. **állandó lakossága,** 3. **önálló kormánya van,** 4. **képes arra, hogy más államokkal kapcsolatot tartson fenn.** - Ez a definíció létező, funkcióit ellátni képes, hatékony államot ír le. - **Hatékonyság (effektivitás) követelménye:** az államnak képesnek kell lennie arra, hogy gyakorolja nemzetközi jogrendből ráháruló jogait, teljesítse kötelezettségeit. Az állam létezésével kapcsolatos kérdéseket a **jogon kívüli** jelenségek körébe utalta. A nemzetközi jog az állam létét nem határozhatja meg, csak **tudomást vesz róla**. A Badinter-bizottság szerint: „olyan szervezett politikai hatalomnak alávetett területből és lakosságból áll, amelyet a szuverenitás jellemez." -- belső politikai szervezetek formája és az alkotmányos rendelkezések puszta tények **II.Az állam alkotóelemei:** - A **terület**i szuverenitás az államiság lényegi eleme. A földrajzi terület nagysága nem meghatározott. Államterület-változás, definiált határ hiánya nem érinti az államiságot (*Északi-tengeri kontinentális talapzat ügy: nincs arra vonatkozó szabály, hogy az állam határának teljes mértékben meghatározottnak kellene lennie*) - Az állam szervezett politikai közösség, ezért nélkülözhetetlen az **állandó lakosság**. Minimális létszámára, etnikai, vallási összetételére nincs előírás. Az állandóság is viszonylagos (születés, halál, migráció), nem követelmény, hogy a lakosság reprodukálja önmagát, az sem, hogy folyamatosan az államhatárokon belül tartózkodjon. - Állami funkciók gyakorlásához kell a népet képviselő **reprezentatív kormány**. A nemzetközi jog nem határozza meg a hatalomgyakorlás módját, kizárólag annak önállóságát és a főhatalom gyakorlására való képességet, a közrend külföldi segítség nélküli fenntartásának képességét. A kormányforma meghatározása az állam belső joghatósági körébe tartozik. - A globalizáció hatására egyetlen állam sem lehet a külső hatásoktól független. Egy hatékony, független kormánynak képesnek kell lennie a **nemzetközi kapcsolatok fenntartására**. A formális függetlenség megmarad akkor is, ha egy állam külkapcsolatait egy másik állam jelentősen meghatározza, vagy az állam átadja azok vitelét a másik államnak. Nem tekinthető viszont függetlennek az az állam, amely csak egy másik állam részeként funkcionál. **III. A nemzetközi jog további alanyai** **A) Nemzetközi szervezetek** - **Nemzetközi szervezetek**: azok a kormányközi szervezetek, amelyeket az államok nemzetközi szerződéssel hoztak létre olyan funkciók ellátásra, amelyeket az államok önállóan nem képesek vagy nem kívánnak gyakorolni (ENSZ, WTO, NATO) -- nem nemzetközi szervezet, ha nem állam hozta létre és az állam belső joga szerint rendelkezik jogalanyisággal - A nemzetközi szervezetek fejlődésének fontos állomása volt mikor a tagállamaik **jogalanyisággal**, **szerződéskötési joggal** ruházták fel azokat. Először az **ENSZ** Alapokmánya tartalmazott olyan rendelkezéseket, amely alapján a világszervezet jogalannyá vált. ENSZ keretében az agresszorral szembeni együttes fellépésre közös haderőt állítottak volna fel, de a BT sosem élt ezzel a jogával. - *Bernadotte-ügy*: A nemzetközi közösséget túlnyomó többséget képviselő ötven államnak jogában állt, hogy a nemzetközi joggal összhangban olyan entitást hozzon létre, amely **objektív** és nem csupán az általuk elismert nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik. - Joga volt arra, 1948-49-ig tartó Közel Keleti háborúval kapcsolatosan, Izraellel szemben nemzetközi jogi felelősséget érvényesítsen. A világszervezet jogalanyiságát nem csak a tagjaival szemben, hanem minden más jogalannyal szemben fennállónak tekintette. - **Objektív jogalanyiság:** valamennyi nemzetközi jogalannyal szemben lehetnek jogai és kötelezettségei - **Más nemzetközi szervezetek is rendelkezhetnek objektív jogalanyisággal** a. ritkább esetben az **alapító szerződés** kifejezetten kimondja: EUMSZ szerint a szervezet hatáskörébe tartozó ügyekben megállapodásokat köthet harmadik államokkal, vagy nemzetközi szervezetekkel -- ennek következtében tagja az EU a WTO-nak b. más esetben pedig csak a funkció alapján állapítható meg, hogy e funkciók ellátásához szükséges-e a jogalanyiság -- tagállamok **közvetlen szerződéskötési joggal** ruházzák fel a nemzetközi szervezetet, vagy olyan feladat ellátását írják elő számukra, hogy ez **csak nemzetközi szerződésekkel valósítható meg** -- Nemzetközi Büntetőbíróságot a statútuma arra hatalmazza fel, hogy ad hoc együttműködési megállapodásokat kössön harmadik államokkal a tanúvédelem kérdéseiben - Szervezetek jogalanyisága nemcsak **származékos, hanem korlátozott is,** mivel csak tagállamok által meghatározott keretek között érvényesülhet. - Jogalanyiságuk **aktív**, mivel a tagállamaik által meghatározott keretek között **jogot is alkothatnak.** **B)Természetes személyek** - **Korlátozott mértékben** válhatnak az egyének a nemzetközi jog alanyaivá, államok külön döntése kell hozzá. - **Emberi jogok** közvetlen érvényesítése nemzetközi jogi fórumokon - ***Polgári és politikai jogok egyezségokmányához* csatolt első fakultatív jegyzőkönyv jogsértés esetén felhatalmazza a személyeket, hogy panasszal fordulhassanak az Emberi Jogok Bizottságához** - *Emberi jogok európai egyezménye* ha valamely részes állam megsértette az egyezményben foglaltakat kérelmet nyújthatott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Így Nemzetközi jogviszonyok közvetlen alanyaivá váltak - **Európai Unióban** alakult ki a legszélesebb terjedelmű jogalanyiság, Tanács és a Bizottság az egyénekre nézve közvetlenül kötelező döntéseket hozhat, sőt azokat a címzettek meghatározott esetben az Európai Bíróságnál is megtámadhatják. - **Beruházásvédelmi nemzetközi beruházások -- közvetlenül érvényesíthetik a jogukat a szerződő féllel szemben** - Szűk körben nemzetközi jogalannyá váltak a háborús és emberiség elleni bűntettek elkövetői is. (nürnbergi és tokiói törvényszék; jugoszláviai és ruandai törvényszék; Nemzetközi Büntetőbíróság; nemzeti bíróság eljárása nemzetközi bűncselekmények elkövetőivel szemben) -- nemzetközi szokásjog alapján fennáll a **korlátozott jogalanyiság** - **Nemzetközi humanitárius egyezmények** esetén a védett személyek is a nemzetközi jog alanyaivá válhatnak, ha az egyezményben felsorolt jogaik sérelmet szenvednek, hiszen ezekre a jogokre közvetlenül hivatkozhatnak. **C)Jogi személyek** - **Korlátozottan a nemzetközi jog alanyaivá** válhatnak a jogi személyek is, pl. az Emberi Jogok Európai Egyezségokmány értelmében mindazokat a jogokat érvényesíthetik az EJEB előtt, amelyek tartalmilag rájuk is alkalmazhatóak. - **Szankciók alanyaivá** is válhatnak nemzetközi jogi jogsértésük esetén. - **ICSID** is tárgyalhat olyan beruházásvédelmi jogvitákat, amely az állam és az annak a területén tevékenységet folytató külföldi jogi személyek között keletkeznek **--** ennek alapja egy két-vagy többoldalú nemzetközi megállapodás **D)Szentszék** - Nem azonos Vatikán Állammal. - Olaszország 1929-ben a **lateráni szerződésben** önálló és területileg sérthetetlen államnak nyilvánította a Vatikánt, egyben pedig elismerte a Szentszék hatáskörét a nemzetközi kapcsolatok vitelére. - Vatikán több mint 180 állammal lépett **diplomáciai kapcsolatba és részese több multilaterális** szerződés is (genfi humanitárius jog pl.), és több **nemzetközi szervezet**hez is csatlakozott + ENSZ-ben nem tag megfigyelő álla - **Szentszék kétoldalú megállapodásokat kötött több államban, és több államban vannak diplomáciai képviselői is.** **E)Máltai Lovagrend, Vöröskereszt** - Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend, mellyel közel 100 állam tart fenn diplomáciai kapcsolatot. - **Területe és lakossága nincs csak közel 13 ezer körüli különböző állampolgárságú személyekből álló tagsága --** jogalanyisága rendkívül sajátos - 1949\. genfi humanitárius egyezmények értelmében a hadifogoly- és internáló-táborok ellenőrzésében meghatározott feladatokat lát el a Vöröskereszt Nemzetközi bizottsága (ICRC), jogi formáját tekintve **nem nemzetközi szervezet, hanem a svájci magánjog alapján létrejött egyesület.** **F)Népek és nemzeti felszabadító mozgalmak** - **A korábbi gyámsági, illetve mandátumterületek élő népek -- így a palesztinok önrendelkezési joggal, tehát nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek.** - **Idegen, nem reprezentatív kormányzat ellenőrzése alatt, faji, vallási, bőr színe szerinti megkülönböztetésen alapuló elnyomás alatt élő népek is élhetnek önrendelkezési jogukkal -- így a nemzetközi jog sajátos jogalanyai lehetnek** - **Gyarmati népek önrendelkezési jogáért küzdő mozgalmakat is a nemzetközi jog alanyaként kell elismerni -- nemzeti felszabadító mozgalom: a mozgalmak a gyarmati népek képviselőiként egyben a kialakulófélben lévő államokat is képviseli** - **A nemzeti felszabadító mozgalmakat a nemzetközi közösség kizárólag a gyarmati kontextusban fogadja el jogalanyként -- Palesztin Hatóság szeparatista mozgalmak hiába kérik a nemzeti felszabadító mozgalomként történő elismerésüket** - **Az önrendelkezési joggal rendelkező népek és felszabadítási szervezeteik a nemzetközi jog eredeti, de csak átmeneti jogalanyai -- csak az önrendelkezési jog gyakorlásáig tart. A gyakorlat szerint pedig nem tekinthető korlátozottnak a jogalanyiságuk** **6.fejezet: AZ ÁLLAM KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE ÉS AZ ÁLAMUTÓDLÁSA** **I.Az állam keletkezése és megszűnése:** Az állam keletkezése: - Napjainkban az államok száma eléri a kétszázat (Palesztinával és Tajvannal együtt). Az emberi életre tartósan alkalmas területek állami uralom alatt vannak, így új állam csak úgy keletkezhet, ha egy másik állam megszűnik vagy területe csökken. - Az államalapítás és megszűnés tényei jogokat keletkeztetnek, mert a jogi szabályozásnak a valósághoz kell idomulnia (ex factis jus oritur). Az államiság azonban nem puszta ténykérdés, hanem jogintézmény. Bár ténybeli alapjai vannak, az állam a nemzetközi jog alanya =\> nem függetleníthető a nemzetközi jogrendszertől. Az állam olyan entitás, amelyre **alkalmazható az államra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás**. A nemzetközi jog fizikai értelemben nem hozza létre az államot, de meghatározza a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nemzetközi közösség tagjává válhat. A 20. század közepe óta az **effektivitás elve nem kizárólagos tényező** az állam létrejötte és megszűnése szempontjából. - *Pl. Bosznia és Hercegovina esetében a kormány **még nem gyakorolt tényleges ellenőrzést** a lakosság és a terület fölött, amikor az állam létre jött.* - A nemzetközi jog megsértésével létre jövő állam akkor sem tekinthető államnak, ha rendelkezik az államiság attribútumaival. - *Pl. a Dél-Afrikai Köztársaság a saját területén a fekete lakosság betelepítésére (hogy a többi részen fehér többségi uralmat hozzanak létre) alapított „bantisztán" esetében a nemzetközi közösség megtagadta az államiság elismerését.* - A nemzetközi közösség az államok területi integritása mellett foglaltak állást. A klasszikus nemzetközi jogban az **elszakadni** kívánó entitás csak akkor nyerte el az államiságot, ha sikeresen kivívta a függetlenségét, azaz érvényesült az effektivitás elve. A modern nemzetközi jog a belső fegyveres konfliktusok visszaszorítására is törekszik. Ilyenkor a nemzetközi közösség korlátozza a területi állam ellenőrzését az elszakadni kívánó terület felett (ld. Koszovó, 4. tétel), azokon nem érvényesül az effektivitás elve. Az állam elismerése általában akkor következik be, amikor a **területi állam is hozzájárul a terület függetlenedéséhez**. **Az állam megszűnése:** - A nemzetközi jog a nemzetközi rendszer stabilitása érdekében feltételezi az állam létének folytonosságát, a megszűnését csak kivételes esetben ismeri el. =\> **az államiság kritériumaiban bekövetkezett lényeges változás főszabály szerint nem érinti az állam létét**. =\> az államiságot nem érinti a **belső alkotmányos struktúra megváltozása**, hiszen a kormányforma meghatározása az állam belső szuverenitásába tartozik. Az állam nevének megváltozása nem jelzi az állam megszűnését. - Ha az állam területének és lakosságának döntő többségét elveszíti, akkor felmerül a kérdés, hogy ez továbbra is azonosnak tekinthető-e a korábbi állammal? Amennyiben korábbival azonosként tekint magára, akkor a nemzetközi közösségtő függ, hogy elfogadják ezt, vagy új államnak tekintik. - *Jugoszlávia felbomlása: Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megszűnésével kapcsolatban kijelentette a Badinter-Bizottság, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nem tekinthető azonosnak vele.* - **Bukott államok:** az államiság akkor is fennmarad, ha megszűnik a központi irányítás, hiszen az önrendelkezési jog alanya, a nép e jogát gyakorolva újra létrehozhatja az állam szervezetrendszerét. - Az önrendelkezési jog alapján a nép önálló államot is tarthat fenn, de csatlakozhat más államokhoz, vagy dönthet úgy, hogy bizonyos részek önállóságot kapnak. Az állam önálló, külső kényszer nélkül hozott döntése alapján **kimondhatja megszűnését**. Általában a föderális államok esetében fordul ez elő. - *Pl. megállapodással Csehszlovákia megszűnése és helyette létre jött a nemzetközi jog két új alanya: Csehország és Szlovákia* Külső fegyveres beavatkozás: - **A külső fegyveres beavatkozás nem érinti az állam jogi létét.** A klasszikus nemzetközi jog az állam szuverén jogának tekintette a háborúindítás jogát =\> a hódítás érvényes jogcím volt. Ma a katonai megszállás csak átmeneti jogintézménynek minősül, amely nem szünteti meg a terület feletti szuverenitást. Más állam annektálása (bekebelezése) jogellenes, elismerése emiatt nemzetközi jogba ütközik. - A modern nemzetközi jog a **debellatio** elvét sem fogadja el, ami azt jelentette, hogy az államot megszűntnek lehet tekinteni, ha az ellenséges állam a teljes területét megszállta, kormányát felszámolta, szövetségesei útján sem tudott többé katonai ellenállást kifejteni. - *Pl. Észtországot, Lettországot és Litvániát (függetlenségük 1991-es bejelentésekor) nem tekintette a nemzetközi közösség új államnak, mert a Szovjetunió jogellenesen csatolta őket magához 1940-ben.* - *1990-ben Irak elfoglalta és magához csatolta Kuvaitot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel az ENSZ tagállamait, hogy ne fogadják el az annexió jogszerűségét.* **II. Az államutódlás** **A) Államutódlás fajtái** - Akkor következik be, ha **az államhatárok megváltoznak, ha egy állam csatlakozik a másikhoz, vagy más módon megszűnik.** - Ilyenkor dönteni kell, hogy mi történjen az elődállam **szerzett jogaival és vállalt kötelezettségeivel.** - A folyamat jogi szabályozása megindult, de a megkötött szerződésekhez kevesen csatlakoztak, többnyire az **érintettek állapodnak meg egymással**. - A szabályozás meghatározza azokat a kereteket, amelyek között államutódlásra kerülhet sor, egyben kizárja azokat az államok közösségében, illetve az államok területében történő változásokat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal. - Az államutódlás másik határa: az **államazonosság.** Ha egy államot továbbra is azonosnak tartanak önmagával, akkor nem jön létre államutódlás. (Pl. *India és Brit India esetén*) - Az államutódlást univerzális, vagy az érintette felek között létrejött szerződések szabályozzák. - Szabályozás a következő tárgykörökre terjedhet ki: 1. szerződésekben 2. vagyonban, az adósságban és archívumokban 3. az állampolgárságban 4. nemzetközi szervetekben viselt tagságban történő államutódlás **B) A nemzetközi jogi szabályozás** - *1978-ban sikerül kodifikálni a nemzetközi szerződésekben való államutódlást*: - Az egyezmény csak a **jogszerűen bekövetkezett** államutódlásra vonatkozott -- jelentős, mivel az államok közötti konfliktus leggyakoribb forrása a területváltozás - Az egyezmény kimondta: „**egy államnak egy másik állammal egy terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségében történő felváltását jelenti**" - Más fórumok szerint inkább az adott **terület feletti szuverenitás átszállása** az államutódlás. Az egyezmény azt az államot, amelyet az államutódlás alkalmával egy másik állam vált fel, **elődállamnak**, míg a másikat **utódállamnak** nevezzük. Az utódlás lehet **teljes és részleges**. Teljes az államutódlás, ha az elődállam területi szuverenitása megszűnik, részleges pedig akkor, ha a szuverenitás csökkentett területen ugyan, de fennmarad. - Az államutódlás egyezmény által megnevezett fajtái: 1. **Utódlás terület egy részének vonatkozásában** o az állam egy része egy másik állam területének részévé válik. Ebben az esetben az adott területen az elődállam szerződései hatályukat vesztik, az utódállamé pedig hatályba lépnek. (**változó szerződési határok elve**) 2. **Újonnan függetlenné vált államok** o az utódlást megelőzően függő helyzetben volt azokban a nemzetközi kapcsolatokban, amelyekért az elődállam viselte a felelősséget. gyarmati sorból függetlenné váló államok (de mivel a gyarmati rendszer megszűnt, ilyen államutódlásra már nem kerülhet sor) 3. **Államok egyesülése** o két vagy több állam hoz létre egy utódállamot, a korábbi önálló nemzetközi jogalanyok egy jogalannyá válnak, egyik fél sem folytatja az elődállam jogalanyiságát (pl.: Tanganyika + Zanzibár = Tanzánia -- 1964) 4. **Beolvadás** o az egyik entitás megőrzi államiságát, míg a másik, többi állam jogalanyisága, államisága megszűnik (pl.: NDK beolvadt az NSZK-ba) 5. **Szétválás** o az utódállamok egyike sem folytatja az elődállam jogalanyiságát, hanem új jogalanyként jelenik meg a nemzetközi kapcsolatokban (pl.: Csehszlovákia, Jugoszlávia) 6. **Kiválás** o egy jogalany csökkent területen folytatja az elődállam államiságát, míg a létrejövő új államok új jogalannyá válnak (pl. 1971-ben Banglades kivált Pakisztánból; Szovjetunió és Oroszország viszonya -- hiszen megőrizte tagságát a nemzetközi szervezetekben) - Az államutódlás különböző eseteit olyan elvek határozzák meg, amelyek alapját részben jogon kívüli megfontolások jellemzik. - Elvek: - **igazságosság elve**: azokat a területeket, amelyek a lakosság akarata ellenére került valamely állam ellenőrzése alá, ne terhelje felelősség a területeket ellenőrző korábbi hatalom kötelezettségvállalásaiért - **jogbiztonság követelménye**: annak elkerülése, hogy az államutódlásra hivatkozva szabadulni lehessen a nemzetközi jogi kötelezettségektől - **tiszta lap elve**: előbbi vezet az újonnan függetlenné vált államok esetében a tiszta lap elvéhez, a gyarmattartó hatalmak megállapodásokat kötöttek az újonnan függetlenné váló állammal annak érdekében, hogy meghatározott szerződések kötelezzék az utóbbit - **folyamatosság**: biztosítja a nemzetközi stabilitást az olyan szerződések esetében, amelyek pl. határt vagy fontos emberi jogokra vonatkozó kötelezettséget állapítottak meg - A **katonai szövetséget** vagy más **biztonsági rezsimet**, **kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget** hoznak létre, szabadon dönthessenek a folytatásról vagy a szerződés megszüntetéséről. - **Emberi jogi szerződések**: - az államok az államutódlást ürügyeként használják fel nagyon gyakran arra, hogy megszabaduljanak emberi jogi kötelezettségeiktől (oka: politikai instabilitás esetén fordulnak elő általában tömeges jogsértések) - az instabilitás időszaka gyakran az államutódlást közvetlenül megelőző vagy követő időszak, ezért különösen fontos az emberi jogi szerződések folyamatossága - a nemzetközi jog feltehetően automatikusnak tekinti majd az utódlást a legfontosabb emberi jogi egyezmények, mint erga omnes kötelezettségek tekintetében. Azonban de lege lata nem állapítható meg - **Meghatározott területhez kapcsolódó kötelezettséget megállapító szerződések**: - csak arra az utódállamra kötelező a szerződés, vagy annak vonatkozó része, amelynek területére az adott kötelezettség vonatkozik (pl.: Bős-Nagymaros ügy  Csehszlovákia) - **Határmegállapító szerződések**: - **uti possidetis elve** alapján a korábbi közigazgatási határok vagy egy föderáció szövetségi államainak határai válnak államhatárrá. - az adott államok egymás közötti megállapodásukban eltérhetnek, mivel az univerzális szabályozás túlnyomó része diszpozitívnek tekinthető  **utódlási szerződés**ben teszik meg (pl.: Szovjetunió) - **Állami vagyonban és adósságban történő utódlás**: - megállapodásban kell rendezniük a kérdéseket - 1983\. évi (hatályba nem lépett) egyezmény - az egyezmény arra a vagyonra, jogokra és érdekeltségekre terjed ki, amelyek „az államutódlás időpontjában az elődállam belső jogának megfelelően az állam tulajdonában vannak" - Badinter Bizottság -- JSZSZK utódállamainak megállapodásban kell rendezniük az utódlás minden vonatkozását -- minden kérdésben meg kell állapodniuk - **Állampolgárság helyzete**: - az államutódlás hatását az állampolgárságra nem szabályozza univerzális nemzetközi egyezmény - nemzetközi szokásjog alapján elmondható, hogy az **államutódlás nem változtatja meg automatikusan az állampolgárságot,** jogot ad azonban az állampolgárság megszerzésére, előállhat azonban olyan probléma, amelyben a lakosság egy része nem kívánja felvenni az állampolgárságot - a nemzetközi jog állampolgárság megszerzésére irányuló általános jogelvei érvényesülnek (diszkrimináció tilalma, hontalanság lehetőség szerint elkerülése, valódi kapcsolat megléte az állam és az állampolgárságot megszerző személy között) - Trianoni békeszerződés - opciót biztosított arra, hogy válasszanak az utódállamnak az állampolgársága vagy magyar állampolgárság között - amennyiben a magyar állampolgárságot választják, egy éven belül települjenek át Magyarországra (**optálás**) - magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény: Magyarországra áttelepített magyarok automatikusan váltak magyar állampolgárokká - az **opciós jog** nem képezi nemzetközi szokásjog részét - **Hontalanná válás**: - 1997\. évi európai állampolgársági egyezmény: érintett személyi akaratának figyelembevételét követeli meg - 2006\. évi egyezmény: *az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság kiküszöbölésére vonatkozó egyezmény* - ez opciót biztosít: utódállam területén maradnak, vagy ha másik állampolgárságot választanak, akkor másik államba kell költözniük - Az **állam nemzetközi szervezeti tagság** egyszerűen fennmarad államazonosság esetén. - Ha az **új állam az ENSZ segítségével** jön létre, akkor az új állam is a világszervezet részévé válik. Ha az az állam, amelytől az utódállam elszakadt, **elismeri az utódállam függetlenségét, az utódállam ENSZ-tagságának nincs akadálya** (pl. Dél-Szudán esete). A folyamatot bonyolítja, ha az elődállam **nem ismeri el az utódállamot**, és továbbra is saját területének tekinti (pl.: Szerbia -- Koszovó) Bonyolult szintén a helyzet, ha az **állam azonosnak tekinti magát az elődállammal** és nem fogadja el, hogy a nemzetközi közösség nagy része, és többek között az ENSZ sem ezen az állásponton van. **7.fejezet: AZ ÁLLAMOK ÉS A KORMÁNYOK ELISMERÉSE** **I. Államelismerés** - **Az államelismerés azt jelenti, hogy egy állam egy másik államot vele egyenrangú és egyenjogú szuverén államként ismer el.** - **Nemzetközi jogi következményei** közül a legfontosabb: az elismerő állam az elismert állammal való kapcsolataiban **ugyanazokat a normákat köteles alkalmazni**, mint más államokkal való viszonyában. Pl. köteles annak területét államterületként tiszteletben tartani. **Belső jogi következménye**, hogy az elismerő állam, illetve annak hatóságai, az elismert állam aktusait ettől fogva állami, azaz egy másik szuverén alanyként végrehajtott aktusokként fogja kezelni. Pl. **bíróságainak jogerős ítéleteit res iudicataként** fogadja el. **A) Az államelismerés formái** - Kétféle módszer: - kifejezett elismerés (de jure) - ráutaló magatartással történő elismerés (de facto) - **De jure elismerés** - Állam által kiállított, hivatalos okiratba foglalt elismerő nyilatkozattal történik, amelyben a fél kijelenti, hogy a másik felet államként ismeri el. - Megkönnyíti az állam hatóságainak további tevékenységét, egyértelművé válik az adott állam álláspontja. - Diplomáciai kapcsolatok felvétele azonban külön aktussal történik. - **Visszavonásra azonban nincs lehetőség.** - **De facto elismerés** - Az állam magatartásából