EGÉSZSÉG ÉS TÁRSADALOM I. Előadás 2024/2025 PDF

Német Erzsébet Anita EGÉSZSÉG ÉS Társadalomtudományi Tanszék TÁRASADALOM I. nemet.erzsebet.anita@semmelweis. hu ELŐADÁS Konzultáció: kedd 13:15-14:45, 2024/2025. ősz 313. szoba általános Számonkérés formája és módja- információk kollokviumi jeg...

Német Erzsébet Anita EGÉSZSÉG ÉS Társadalomtudományi Tanszék TÁRASADALOM I. nemet.erzsebet.anita@semmelweis. hu ELŐADÁS Konzultáció: kedd 13:15-14:45, 2024/2025. ősz 313. szoba általános Számonkérés formája és módja- információk kollokviumi jegy: írásbeli vizsga vizsgaidőszakban, min.50% szemináriumi projektmunka TEMATIKA 09.19. Az egészség és betegség felfogásának modern koncepciói.A biomedikális modell és kritikája. Új jelenségek az egészség és a társadalom viszonyában. 10.03. Az egészségi állapotot meghatározó társadalmi tényezők. Egészség és társadalmi egyenlőtlenségek. Egészség és társadalmi státusz. Az egészség mint társadalmi tőkefajta összefüggései más tőketípusokkal 10. 17. Egészségkultúra, egészségmagatartás, életmód. A gyógyítás színterei. 10. 31. Demográfia. Magyarország interaktív korfája. A magyar társadalom egészségi-állapot jellemzői, ezek társadalmi gyökerei és következményei. 11. 14. A magyar társadalom egészségi-állapot jellemzői, ezek társadalmi gyökerei és következményei 11. 28. Szociálpolitika, jóléti állam. Az egészség társadalmi beágyazotts ága I. EGÉSZSÉG ÉS TÁRSADALOM ELŐADÁS I. 2024.09.19. Az egészség és betegség felfogásának modern koncepciói. EPIDEMIOLÓGIAI ÁTMENETEK ELMÉLETE Epidemiológiai korszakok: azok az időszakok, amelyek során a születéskor várható élettartam és a vezető halálokok viszonylag állandóak Epidemiológiai átmenet, korszakváltás: amikor megváltozik a halandóság oka vagy a halálozások ideje Az epidemiológiai korszakok nem feleltethetők meg a történelmi korszakoknak. Epidemiológiai átmenetek a jelenben is vannak (fejlődő országok) Epidemiológiai korszak Várható élettartam Jellemző betegségek, vezető halálokok Betegségmagyarázatok epidemiológiai 20 év éhezés, alultápláltság, könyezeti, egyéb transzendentális: betegségek oka természetfeletti, korszakok előtti kor baleseti veszélyforrások büntetés, figyelmeztetés vadászó-gyűjtögető társadalmak- 1.epidemiológiai időszámítás fertőző betegségek, éhinség transzendentális: betegségek oka természetfeletti, korszak kezdete: 22 év büntetés, figyelmeztetés i.e. 4000-19. század pestisjárvány: 18- pestis, lepra, pandémiák ismétlődő valláserkölcsi és - Hippocrates korától (i.e. 500) - közepe 20 év hullámai + endémiás fertőző racionális betegségmagyarázatok összefonódása betegségek(influenza, himlő), lázas középkor: 30-35 év állapotok sérülések 2. epidemiológiai 50 év visszaszoruló járványok és éhinség, biomedikális: környezeti – bakteriológiai szemlélete korszak endémiák: tuberkolózis, 19. sz. gyermekbetegségek 3. epidemiológiai 50+ év krónikus, degeneratív megbetegedések, biomedikális: környezeti – bakteriológiai szemlélete korszak keringési és daganatos betegségek II. vh-t követő évek 4. epidemiológiai 70-80 év krónikus, degeneratív megbetegedések, magatartási és környezeti felfogás közeledése korszak keringési és daganatos betegségek 60-as évek  18. SZÁZAD: csökkenő születésszám és javuló korai halálozási mutatók Modernitás az ipar, a város és a tudomány forradalma technológiák specializációja, új termelési módszerek, munkaszervezési eljárások, nagyvárosba özönlő munkaerő individualizáció tudomány: vallási alapokon nyugvó Biomediká magyarázatokat váltja fel ORVOSTUDOMÁNY: jelentős lis modell eredmények – (1798. Jenner himlő elleni vakcina, 1880. Pasteur veszettség elleni oltás, 1894. Yersin pestist okozó baktérium) a mikrobiológiai, anatómiai, élettani ismeretek bővülése létrejön az MODERNIZÁLÓDÓ ORVOSTUDOMÁNY, a MODERN PÁCIENS és a gyógyítás BIOMEDIKÁLIS MODELLJE BIOMEDIKÁLIS MODELL Definíció: az iparosodott, nyugati társadalmak 19. században kibontakozó, ma is dominánsnak tekinthető természettudományos alapokon nyugvó egészségmodellje. Jellemzői: sajátos anatómiai struktúrákat figyel meg, nem a testet a maga teljességében a betegségek okait biológiai ágensek működésében vagy sejtszintű és molekuláris folyamatok zavaraiban keresi a terápiában a medikális technológiák, gyógyszeres kezelésmód válik uralkodóvá a test mechanikus metaforája: test, mint gépezet (gyógyítás= rosszul funkcionáló részek megjavítása) specializált szakágak a test elveszíti individuális jellegét, a beteg médiummá válik, közvetít a betegségről a betegség áll a középpontban (amelynek a hiánya az egészség definíciója) orvos dominanciája és fölérendelt státusza az orvos-beteg kapcsolatban és a paramedikális szakemberekkel szemben a beteg passzív szereplője a gyógyítás folyamatának 50-es évektől szövettani, élettani kutatások eredményeként kiépülnek a laboratóriumi orvoslás alapjai, a diagnózis nyersanyagává a laboratóriumi teszt válik differenciálódás az orvostársadalmon belül - kutatóorvosi elit: növekvő társadalmi távolság a beteg és az orvos között BIOMEDIKÁLIS MODELL VÁLSÁGA? A 20. SZÁZADBAN A MEGVÁLTOZIK A TÁRSADALOM BETEGSÉGSTRUKTÚRÁJA: a morbiditásban és mortalitásban a krónikus betegségeké lett az uralkodó szerep a biomedikális felfogás korszerűtlenné válik, mivel nem veszi figyelembe a magatartási tényezők szerepét diszkrepancia a laikus és az egészség abszolút érvényű orvosi definíciója között A betegségstruktúra megváltozása hatással van az orvoslás laikus megítélésére is: orvostudomány tekintélycsökkenésének irányába hat krónikus betegek részéről aktívabb viszonyulása az egészséghez- mellérendelő, partneribb viszony társadalomban egyre nagyobb tudásanyag gyűlik fel MEGVÁLTOZIK A TÁRSADALMI HÁTTÉR IS : Fogyasztói társadalom: fitt test=egészség=árucikk, a betegség, az öregedés (és a halál) elkerülése már-már társadalmi kötelezettség EGÉSZSÉGIZMUS: Az egészség az egyén által teljességgel kontrollálható jellemzőként tűnik fel, az egyén egyik morális értékjelzőjévé válik túllépve az optimális tartományon, az egészségért való aggodalom az egyén és a társadalom szintjén is megterhelést jelenthet MEDIKALIZÁCIÓ: az orvostudomány átlépi eredeti gyógyító hatáskörét, és olyan területekre is kiterjeszti az illetékességét, amelyek korábban nem tartoztak alá (Illich, 1975). BIOMEDIKÁLIS MODELL VÁLSÁGA? kockázati társadalom: növekvő termelés és fogyasztás új kockázatokkal és fenyegetésekkel jár (pl. ipari szennyezés) kockázatok nem egyenlően oszlanak el a társadalomban, de globálisan, helyhez nem kötötten érintenek mindenkit hatásaik visszafordíthatatlanok és hosszan tartóak szakértő tudás (tudásmonopólium) relativizálódik: technikai fejlődés maga is hozzájárult a globális kockázatok megjelenéséhez globális kommunikációs hálózatok: információ demokratizálódik tömegkommunikáció, média individualizáció: én-identitás, mint életcél – az orvosnak egy eset, az a beteg számára az élettörténete része sokszínűség (kulturális és társadalmi-gazdasági szempontból is, speciális szükségletű csoportok) ÖSSZEFOGLALVA: megváltozik a betegségstruktúra nő az orvoslással szembeni bizonytalanság átalakul az emberek egészségről való gondolkodása páciensek felől új igények a partneri viszonyra + egészségügyi ellátással kapcsolatban ÚJ KIHÍVÁSOK AZ EGÉSZSÉG ÉS A TÁRSADALOM VISZONYÁBAN La Fanu (2008) szerint az alábbi válságjelenségekkel néz szembe napjainkban az orvostudomány és az egészségügyi ellátórendszer: gondterhelt egészség: medikalizáció és egészségizmus kiábrándult, pályaelhagyó orvosok egészségügyi ellátás egyre növekvő költségei alternatív gyógyászat térnyerése MEDIKALIZÁCIÓ ELŐZMÉNYEK: 20. század első felében kialakult az orvoslás és az egészségügyi ellátás intézményrendszere (II. vh után Mo-n államosítás) az orvoslás befolyásának megerősítése az egészséggel kapcsolatos egyéb területeken (pl. a betegállományba vétel, a terhesség és szülés) az öngyógyítás hagyományos szerei kiszorultak a gyógyszertárakból, házipatikákból nők munkábaállása és az időhiány nyomán kikoptak a mindennapi tudásból az öngyógyítás technikái mindezek eredményeként az orvosok „szekuláris papok” , akik a helyes életvitel és a társas kapcsolatok alakításának is szakértői az orvostudomány átlépi eredeti gyógyító hatáskörét, és olyan területekre is kiterjeszti az illetékességét, amelyek korábban nem tartoztak alá (Illich, 1975). egyre több olyan állapot és viselkedésforma kap orvosi elnevezést, íródik le az egészség és betegség fogalmaival, amelyet korábban nem eképp értelmeztek (pl. szexuális élet,termékenység, gyermeki viselkedés) a medicina illetékessége alá utalódnak deviánsnak minõsített jelenségek, és ezáltal az orvosra ruházódik a társadalmi normák betartatása (BIOPOLITIKA)  EGÉSZSÉGIZMUS az egészségtudatosság egyik mellékhajtása a késő kapitalizmus fogyasztói kultúrájában a test társadalmi jelentősége megnövekszik, az egészség életcéllá válik az egészségkultusznak nem közvetlenül az egészség a mozgatója a piaci szempontok által is erősen befolyásolt egészségkép szerint testi egészség egyszerre eszköz és cél: a betegség, az öregedés (és a halál) elkerülése már-már társadalmi kötelezettség az egészség az egyén által teljességgel kontrollálható jellemzőként tűnik fel, az egyén egyik morális értékjelzőjévé válik túllépve az optimális tartományon, az egészségért való aggodalom az egyén és a társadalom szintjén is megterhelést jelenthet ALTERNATÍV MEDICINA TÉRNYERÉSE Alternatív medicina: Az adott társadalom domináns orvosi rendszeréhez viszonyított fogalom Mo-n a nyugati orvoslás helyébe vett kezelést értjük alatta növekvő trend: 1991-ben 6,6%-os e terápiák használata, míg 1999-ben már 23,9% biomedicinától eltávolító tényezők(”push factors): hiányzó, nem hatékony, vagy erős mellékhatásokkal kísért nyugati gyógymód tudománnyal szembeni szkepszis az alternatív medicina felé vonzó tényezők („pull factors”) filozófiai kongruencia (alternatív medicina kulturális milliőjében a saját értékrend tükröződik) pszichoszociális vonatkozások beemelése természetes, autentikus, ősi, holisztikus kontrollvesztés miatt a betegség szociális, pszichológiai tartományaira való fókusz nyelvezet, gondolatrendszer befogadhatósága, személyre szabhatósága  A BIOMEDIKÁLIS FELFOGÁS MEGHALADÁSA - AZ EGÉSZSÉG BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS MODELLJE Olyan tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyek bevonása hatékonyabbá teszi a gyógyítás folyamatát: a betegség és egészség társadalmilag beágyazott jelenségek a betegségek multikauzális eredetűek: a biológiai tényezők mellett a pszichés és szocio-kulturális tényezők szerepét is figyelembe kell venni kezelés hatékonysága függ a páciens értelmezésétől, kulturális sajátosságaitól, ismereteitől, korábbi tapasztalataitól tekintetbe veszi: a betegek esélyei nem egyenlőek a megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, és hogy a pácienssel szembeni elfogulatlanság kritériuma sem teljesül maradéktalanul egy egyén központú modell, amely figyelembe veszi a személyt, az egészségi problémáját, melyet az adott személy társadalmi kontextusában vizsgál a bio-pszicho-szociális modell képezi az alapját az Egészségügyi Világszervezet Működésének A 21. század egészségügyi kihívásaival csak más tudományágakkal együtt képes megküzdeni az orvoslás KÖSZÖNÖM A FIGYELMET