A REFORMKOR.docx

A REFORMKOR [[https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem\_6\_nat2020/lecke\_06\_016]](https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6_nat2020/lecke_06_016) **A reform kifejezés megújulást jelent.** A 19. század első felében világossá vált, hogy Közép- és Kelet Európa országai lemaradtak gazdasági fejlődésben...

A REFORMKOR [[https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem\_6\_nat2020/lecke\_06\_016]](https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6_nat2020/lecke_06_016) **A reform kifejezés megújulást jelent.** A 19. század első felében világossá vált, hogy Közép- és Kelet Európa országai lemaradtak gazdasági fejlődésben, városiasodásban a nyugati országoktól. a polgárosodás folyamata, azaz a középkori társadalmi viszonyok eltörlése sem történt még meg, sokan éltek a földesurak elnyomása alatt. **Több vezető politikus, arisztokrata felismerte, hogy modernizáló reformokra van szükség, ha azt szeretnék, hogy itt is meginduljon a gyors fejlődés.** **A reformkor időszakában (1830--1848)** a magyar nemesség vezető politikusai kidolgozták reformjavaslataikat és az országgyűléseken próbálták elfogadtatni azokat. **Az országgyűlés törvényhozó testületként működött, de a törvényeket csak akkor hajtották végre, ha a király is elfogadta.** **A jobbágykérdés és Széchenyi István programja** Széchenyi István gróf gazdag főúri családból származott. Harcolt a napóleoni háborúkban, majd beutazta Európát. A nyugati országok -- különösen Anglia -- fejlettsége nagy hatással volt rá. Hazatérése után életcélja lett, hogy a magyarországi viszonyokat megváltoztassa, és elősegítse a fejlődést. **1830**-**ban adta közre Hitel című munkáját, amelyben a reformok alapvető gondolatait és céljait fogalmazta meg.** Tulajdonképpen ezzel ő indította el a reformkort. **A reformkor fő célkitűzéseit legtömörebben a Himnusz szerzője, egyúttal országgyűlési követ, Kölcsey Ferenc fogalmazta meg: „Jelszavaink valának: haza és haladás."** **Széchenyi István gyakorlati alkotásai:** - **Magyar Tudományos Akadémia megalapítása** - **balatoni és a dunai gőzhajózás megindítása, illetve fellendítése** - **az óbudai hajógyár és a téli kikötő létesítése** - **Duna és Tisza szabályozása, hajózhatóvá tétele** - **Lánchíd: első állandó híd a Dunán** - **lóversenyzés elindítása** **1844-től kezdve az ország államnyelve a magyar: oktatás, törvényhozás, ügyintézés nyelve.** A nemzeti kultúra ébredése, megélénkült irodalmi élet jellemzi a korszakot. **A Szózat szerzője, Vörösmarty Mihály.** Ekkor jelentek meg és váltak először népszerűvé a fiatal Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór művei is. Az építészetben a **klasszicista stílus** vált uralkodóvá, az ókori építészeti megoldásokat (oszlopsorok, boltívek, kupolák) elevenítették fel. C:\\Users\\Melinda\\Pictures\\Screenshots\\Képernyőfelvétel (7).png A korszakban az összehívott országgyűléseken vált ismert politikussá Deák Ferenc, de **a korabeli reformpárti erők vezéralakja idővel Kossuth Lajos lett.** A Zemplén megyei Monokon született Kossuth jogi tanulmányait Sárospatakon végezte, majd ügyvédként Pesten és Sátoraljaújhelyen dolgozott. 1830-ban a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be a megyei politikai életbe. **A cenzúrát, azaz a kiadott újságok és könyvek vizsgálatát megkerülve magánlevél formájában küldte szét tudósításait az országgyűlések üléseiről a megyéknek, városoknak.** Ezért a bécsi kormányzat börtönbe is záratta. Később kiengedték és **a Pesti Hírlap szerkesztésével bízták meg**, hogy a cenzúra ellenőrzése alá kerüljön. Kossuth a lapot (és így saját magát is) népszerűvé tette. **Reformelképzelései: A jobbágyfelszabadítást (kötelező örökváltsággal), a közteherviselést, valamint a magyar ipar fejlesztését követelte.** Széchenyi István Kossuth tevékenységét aggodalommal figyelte. Félt ugyanis, hogy az érzelmekre ható politikai stílusa a francia forradalomhoz hasonló eseményekhez vezet. Vitájuk ellenére Kossuth felismerte Széchenyi nagyságát, és elismeréssel nyilatkozott róla, ő nevezte el Széchenyit a 'legnagyobb magyarnak'.