RÓMA A KIRÁLYSÁG ÉS A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN PDF

RÓMA A KIRÁLYSÁG ÉS A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN - a római civilizáció Itáliában alakult ki (Itália = Appennini-félsziget + szigetek: Szicília, Szardínia, Korzika) - Itália területén több nép élt: ligurok, etruszkok, italikusok (latinok, szabinok, szamniszok), görögök, punok Róma a királyság korában (Kr...

RÓMA A KIRÁLYSÁG ÉS A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN - a római civilizáció Itáliában alakult ki (Itália = Appennini-félsziget + szigetek: Szicília, Szardínia, Korzika) - Itália területén több nép élt: ligurok, etruszkok, italikusok (latinok, szabinok, szamniszok), görögök, punok Róma a királyság korában (Kr.e. 753–510) - a hagyomány szerint Rómában a királyságot Kr. e. 753-ban Romulus alapította - a Kr.e VIII századtól a Kr.e. VI. századig Rómát összesen 7 király vezette - a római társadalmat az alapítók leszármazottai, a patríciusok, valamint a betelepült idegenek, a plebejusok alkották - a patríciusok közül nevezték ki a király fő tanácsadó testületének, a Szenátusnak a tagjait - a plebejusok ugyan szabad emberek voltak, de kezdetben nem rendelkeztek politikai jogokkal Róma a köztársaság korában (Kr.e. 510–27) - Kr.e. 510-ben elűzték a királyt, és új államformát vezettek be, a köztársaságot - az állam élén az évente választott két consul állt → háború idején ők voltak a hadsereg vezetői, békében a köztársaság kormányzása volt a feladatuk; hivatali idejük lejártakor számot kellett adjanak tevékenységükről a Szenátusnak → a legnagyobb hatalom ezért a Szenátus kezében összpontosult → Róma arisztokratikus köztársaság - rendkívüli külső veszély esetén teljhatalommal rendelkező dictatort választottak, maximum fél évre - a Kr. e. V. században a politikai jogokkal nem rendelkező plebejusok harcot indítottak, hogy a patríciusokkal azonos jogokat szerezzenek - ebben a harcban legfőbb eszközük a szecesszió (kivonulás) volt → mikor ellenség támadt Rómára, a plebejusok nem voltak hajlandóak harcolni, hanem kivonultak a városból - a szecesszió hatására a plebejusoknak sikerült elérniük, hogy érdekeik védelmére néptribunusokat választhassanak, és a törvényeket foglalják írásba → Kr.e. 287-ben nyertek a plebejusok a patríciusokkal azonos jogokat - Róma sorozatos háborúkat vívott a szomszédos népekkel: legyőzte az etruszkokat, gallokat, szamniszokat, és a dél-itáliai görögöket (Tarentum) → Róma Itália ura lett - a Kr. e. III. századra Róma egyenrangúvá vált a térség másik nagyhatalmával, Karthágóval, amelyet három nagy háborúban (pun háborúk: Kr.e 264–241; Kr. e. 218–202; Kr.e. 149–147) győzött le - a Kr. e. II–I. században Róma meghódította Makedóniát, Kis-Ázsiát, Hispániát, Szíriát, Galliát és Egyiptomot