Számvitel 1 - Számvitel Alapjai (PDF)

SZÁMVITEL 1, SZÁMVITEL ALAPJAI 6. rész Ing. Gyurián Norbert, PhD. Hosszúlejáratú vagyoneszközök körforgása Pénzesközök Hosszúlejáratú Követelések vagyoneszközök...

SZÁMVITEL 1, SZÁMVITEL ALAPJAI 6. rész Ing. Gyurián Norbert, PhD. Hosszúlejáratú vagyoneszközök körforgása Pénzesközök Hosszúlejáratú Követelések vagyoneszközök beszerzése Tevékenység Hosszúlejáratú vagyoneszközök eredménye (termékek, használatba vétele (besorolása az szolgáltatások) üzleti vagyonba) Értékcsökkenés (hosszúlejáratú vagyoneszközök elhasználódása = amortizáció) Rövidlejáratú vagyoneszközök körforgása Pénzesközök Követelések Termelési készletek beszerzése Termelési készletek Véglegesített termék felhasználása a tevékenység során Befejezetlen termelés, ill. Félkész termékek  Vagyoneszközök körforgása A vagyoneszközök körforgása három folyamatra osztható fel, mely meghatározza a gazdálkodó által könyvelt gazdasági események körét: beszerzési folyamat, gyártási folyamat, értékesítési folyamat.  Vagyoneszközök csoportosítása A vagyoneszközöket alapvetően 3 kritérium alapján csoportosíthatjuk: jelleg, körforgás és idő szerint.  Vagyoneszközök csoportosítása A vagyoneszközöket jellegük szerint felosztjuk: anyagi vagyoneszközökre – érzékszervekkel észlelhetők, két csoportra osztjuk: ingatlanok – „földhözkötött” vagyoneszközök, ingóságok - a vagyoneszközök tárgyi jellegű része. immateriális vagyoneszközökre – nincs anyagi tartamuk, mint az emberi képesség eredménye, iratokon vagy memória-, ill. más hordozókon vannak rögzítve. pénzügyi vagyoneszközökre – a pénzügyi piacokon való kereskedelemre szolgálnak.  Vagyoneszközök csoportosítása A vagyoneszközöket körforgás szerint felosztjuk: befektetett vagyoneszközökre – a gazdálkodó tevékenységénél több évig vannak használatban, formájuk változatlan marad, a használat során elhasználódnak és a használati értékük átvetítődik az újonnan létrehozott termékekbe és szolgáltatásokba. forgó vagyoneszközökre – legfeljebb egy évig vannak használatban a gazdálkodónál, egyszeri alkalommal felhasználódnak, mely által a formájuk megváltozik.  Vagyoneszközök csoportosítása A vagyoneszközöket az idő kritériuma szerint felosztjuk: - hosszúlejáratú vagyoneszközökre – melyek használati ideje, megegyezett elévülési ideje, futamideje, tulajdonlási ideje, vagy más módon történő elszámolása a számviteli esemény bekövetkezésekor 1 évnél hosszabb. - rövidlejáratú vagyoneszközökre – melyek használati ideje, megegyezett elévülési ideje, futamideje, tulajdonlási ideje, vagy más módon történő elszámolása a számviteli esemény bekövetkezésekor rövidebb, vagy legfeljebb 1 év. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása A gazdálkodó a törvény értelmében köteles meghatározni az eszközeinek és a kötelezettségeinek értékét az értékelés napjához, mely lehet:  a számviteli esemény keletkezésének a napja,  a beszámoló mérlegfordulónapja,  az a nap, melyhez átvételre kerülnek a megszűnő jogi személy eszközei és kötelezettségei. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása Az eszközök és a kötelezettségek egyes tételeinek értéke a törvény alapján az alábbi módon van meghatározva:  beszerzési árral,  saját költség értékében,  névértékkel,  valós értékkel. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása  Beszerzési árral értékeljük a tárgyi eszközöket, kivéve a saját tevékenység által létrehozott tárgyi eszközöket,  a készleteket, kivéve a saját készleteket,  a részesedéseket kereskedelmi társaságok alaptőkéjén, származékok és értékpapírok formájában,  a követeléseket, melyekre ellenérték révén, vagy más gazdálkodó alaptőkéjébe való betéttel/apporttal jutott a gazdálkodó,  az immateriális javakat, kivéve a saját tevékenység által létrehozott immateriális javakat,  a kötelezettségeket, azok átvállalásakor. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása  Saját költséggel értékeljük a saját tevékenység által létrehozott tárgyi eszközöket,  a saját tevékenység által létrehozott készleteket,  a saját tevékenység által létrehozott immateriális javakat,  a növendékállatok és állatok állománynövekedéseit. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása  Névértékkel értékeljük a pénzeszközöket és a pénzeszköz-egyenértékeseket,  a követeléseket, azok keletkezésekor,  a kötelezettségeket, azok keletkezésekor. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása  Valós értékkel értékeljük  ellenérték nélkül (díjmentesen) szerzett eszközöket, kivéve a névértékkel értékelt pénzeszközöket, pénzeszköz- egyenértékeseket és követeléseket,  személyes használatból átvett és az üzleti vagyonban elhelyezett eszközöket, kivéve a névértékkel értékelt pénzeszközöket, pénzeszköz-egyenértékeseket és követeléseket,  leltár során észlelt és a gazdálkodó könyvvezetésében ez idáig még nem nyilvántartott immateriális javakat és tárgyi eszközöket stb. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása A beszerzési ár a törvény értelmében az az érték, mely révén az eszköz beszerzése történt, beleértve a beszerzéssel összefüggő költségeket és az összes beszerzési ár csökkentését (jóváírását). Beszerzési ár = vételár* + beszerzéssel összefüggő költségek** * vételár – melyet az értékesítő/beszállító határoz meg ** beszerzéssel összefüggő költségek – szállítási költségek, beszerelési költségek, vámok stb. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása Saját költség értéke alatt a törvény  a saját tevékenység által létrehozott készletek esetén, a gyártás, vagy más tevékenység közvetlen költségeit és a közvetett költségeinek egy részét érti,  a saját tevékenység által létrehozott tárgyi eszközök esetén, kivéve a készleteket, és az immateriális javak esetén, kivéve a követeléseket, a tevékenység közvetlen költségeit és a közvetett költségeinek egy részét érti. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása A névérték alatt azt az értéket értjük, mely a pénzeszközökön és pénzeszköz-egyenértékeseken van rögzítve, vagy azt az értéket, amelyről a követelés vagy a kötelezettség szól. A gazdálkodó eszközei és kötelezettségei értékének meghatározása Valós érték a törvény értelmében meghatározható:  piaci ár alapján,  egy olyan értékelési modell által megállapított érték alapján, mely elsősorban az aktív piacon végzett műveletekből vagy árajánlatokból származó információkat használ fel,  egy olyan értékelési modell által megállapított érték alapján, mely elsősorban nem az aktív piacon végzett műveletekből vagy árajánlatokból származó információkat használ fel, amennyiben az aktív piacon nincs olyan információ, amely felhasználható lenne,  szakértői vélemény alapján.