Az élettelen ökológiai tényezők I. PDF

Az élettelen ökológiai tényezők I. Az élőlények és populációik életét az élőhelyen (biotópon) alapvetően az élettelen ökológiai környezet határozza meg. Ennek elemei: Fény Napsugárzás: A napsugárzás összetétele: Hő több mint 50 % fénysugárzás Levegő (közv...

Az élettelen ökológiai tényezők I. Az élőlények és populációik életét az élőhelyen (biotópon) alapvetően az élettelen ökológiai környezet határozza meg. Ennek elemei: Fény Napsugárzás: A napsugárzás összetétele: Hő több mint 50 % fénysugárzás Levegő (közvetlen és szórt fény) Víz kisebb rész hősugárzás Talaj néhány %-a ultraibolya(UV)- sugárzás  Föld felszínére jutó fény: Közvetlen fény: kedvezőtlenebb - Több rövidebb hullámhosszú, nagyobb energiájú sugarat tartalmaz, mint a szórt fény → erőteljes a felmelegítő hatása - Megtalálható benne a teljes spektrum: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya sugarak - Az állatok többsége kerüli a közvetlen fényt (kiv. a hüllők) - A növények védekeznek (pl. juhar levelek) Szórt fény: kedvezőbb - Több benne a hosszabb hullámhosszú sugár → kisebb a melegítő - Fotoszintézis szempontjából is kedvezőbb hatása Fényviszony, fénysugárzás eloszlása: egyenlőtlen a bioszférában Függ: Közvetlen és szórt fény arányától Megvilágítás erősségétől Megvilágítás időtartamától (A földrajzi szélesség szerint változik a nappalok és éjszakák hosszúsága.) Módosítja a felszínre érkező látható fény sugarainak szóródását: Földrajzi szélesség Domborzat Fénysugarak beesési szöge Levegőréteg eltérő vastagsága  A fényviszonyok függőleges irányú változása 2000m fölött a vékony levegőréteg, a napsugarak 75%-át átengedi (erős közvetlen fény) Tenger szintjén 50% A tengerben lefelé haladva néhány 100 m után az összes fény elnyelődik - Előbb a hosszabb hullámú vörös és sárga fény szűrődik ki - 100 m-nél: zöld és kék fény van - 200 m-nél: szürkületi derengés - 400 m alatt: teljes sötétség A fényviszonyt befolyásolja még: Felhősödés mértéke Domborzati viszonyok (déli lejtők) Terület növénnyel való borítottsága pl. bükkös lombfakadás előtt: 20% fény után: 2% jut az aljnövényzethez Az élőlények fényigénye: A fotoszintetizáló növények számára alapvető energiaforrás a fény. Fénykedvelő növény: sok fényt igényel Árnyéktűrő: csak virágzáskor igényli a teljes megvilágítást, közvetlen fény káros Heterotróf élőlények: Gombák: a sötét kedvezőbb fejlődésükhöz Állatok: - nappal aktív (fényt kedvelők): pl. hüllők, rovarok - szürkületkor aktív (fényt kerülők): pl. denevérek, egyes bagolyfajok - éjjel aktív (sötétben élők): pl. földigiliszta  A hő Hőmérsékleti viszonyok függnek: Nap sugárzásától Földfelszíntől Légkör sajátosságaitól  Üvegházhatás Az energia átvételére csak a földfelszín vagy a víz részecskéi képesek. Ezek melegítik fel a felettük közvetlenül elhelyezkedő levegőréteget. A meleg levegő felfelé áramlik, helyére felülről hideg levegő áramlik. A felmelegedett földfelszín hőkisugárzását a levegő vízgőz- és szén- dioxid tartalma (valamint egyéb gázok) elnyeli és visszasugározza a légkörbe. Ez az üvegházhatás. Az üvegházhatás emeli a légkör átlaghőmérsékletét és csökkenti a hőmérsékleti ingadozások szélsőségeit. Az üvegházhatás a Föld hőmérsékletét 33 ⁰C-kal magasabban tartja, mint amilyennek a Naptól való távolság függvényében lennie kellene. A szélsőséges hőingadozást is kb. 150 ⁰C-kal csökkenti.  A területek hőmérsékleti viszonyait befolyásolják: Beesési szög (évi átlaghőmérséklet a sarkok felé csökken) Domborzati viszonyok Kitettség (É-i lejtő hidegebb) Tengerszint feletti magasság (felfelé haladva csökken) A víz jelenléte A talaj minősége (hőkapacitás) A légkör hőmérséklete (piros vonal) és a kialakuló jelenségek → Az állatok elterjedését a hőmérséklet is befolyásolja. Bergman-szabály: Az egy rokonsági csoportba tartozó fajok testmérete a sarkok felé haladva egyre nagyobb. pl. madarak (pingvinek), emlősök  Allen-szabály: Az emlősállatok egy rokonsági körbe tartozó egyedei esetében a sarkok felé csökken a kiálló testrészek mérete. Magyarázat: Fül, farok testtömege kicsi, felülete nagy - növeli a hőleadást, - könnyen megfagyna hidegben, ha nagy lenne  Gloger-szabály: A hőmérséklet és az állatok színe közötti összefüggés alapján a sarkok felé haladva az állatok színezete egyre világosabb.