16 tétel.docx

**16. a.) Ismertesse a tűzoltókészülékek használati szabályait!** 204\. § (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. \(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú...

**16. a.) Ismertesse a tűzoltókészülékek használati szabályait!** 204\. § (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. \(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyagegységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni. \(3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. \(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében -- gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként -- a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. \(5) A tűzvédelmi hatóság a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. \(6) A tűzoltó készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. \(7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. **b.) Ismertesse a tűzoltó gépjárműfecskendőre málházott felszereléseket!** Tűzoltó csatlakozófejek, kapcsok Egyetemes kapocskulcs tűzoltótömlő kapocshoz Szívótömlő Lábszelepes szűrő tűzoltó szívótömlőhöz Szívótömlő-kötél és szelepkötél Tűzcsapkulcs földalatti tűzcsaphoz Állványcső föld alatti tűzcsaphoz, Pót-állványcső Tápláló tömlő Gyűjtő tűzoltótömlőhöz Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz Mélyszívó A turbószivattyú Vízzáró lapos nyomótömlők Osztó tűzoltótömlőhöz Tűzoltó sugárcső Léghab-sugárcsövek Tömlőhíd Tömlőfolt-bilincs Mászóöv Mentőkötél Négyrészes alumínium dugólétrák Kétrészes alumínium kihúzós létrák Horoglétra Tűzoltó készülék Emelő- és húzófelszerelések: csörlők - kézi és - gépi működtetésűek, vonókészülékek, gépjárműre szerelt daruk, hidraulikus és pneumatikus emelők, állatmentő kiegészítő felszerelések. Vágó- és bontóeszközök lángvágó -- hegesztő készülékek, motoros korongos vágóberendezések, motoros láncfűrészek, motoros kőzetfúró és törő kalapácsok. hidraulikus mentőszerszám készletek (vágó és feszítő) Elektromos berendezések, eszközök, felszerelések gépjárműbe épített és hordozható áramfejlesztők, fényszórók és egyéb világítóeszközök, elektromos árammal működő szivattyúk (búvárszivattyú) elektromos árammal működő energia átalakítók, elektromos árammal működő füstelszívó ventillátorok. **c.) Ismertesse a közigazgatási per szerepét a közigazgatási rendtartásban!** 114\. § \[A közigazgatási per lehetősége\] (1) Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. (2) Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt. A közigazgatási hatóság döntésének bíróság elé kerülésével az eredeti két főszemélyt (hatóság-ügyfél) feltételező eljárásjogi viszony kiegészül a bírósággal, így a jogviszony három pólusúvá válik. A 2017. évi I. törvény rendelkezik a közigazgatási perrendtartásról: 7\. § \[A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok\] (1) Elsőfokon ítélkezik a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság, b) törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria. (2) Másodfokon ítélkezik a) a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és b) a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria. (3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el. Közigazgatási perben egyfelől az ellenérdekű felek (felperes és alperes) vesznek részt, másfelől megjelenhetnek a per során úgynevezett érdekeltek is. A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári perrendtartás szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik, vagy a közigazgatási pert megelőző eljárásban személyesen eljárhatott. Közigazgatási per (bírósági felülvizsgálat -- Ket.) Ha a fél nem természetes személy, akkor nevében a törvényes képviselője jár el. A felperes az a személy, aki a perindításra jogosult. A per alperese a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósító szerv. Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. Amennyiben a per első fokon a törvényszéken vagy a Kúrián folyik, akkor a felek kizárólag jogi képviselővel járhatnak el. Ha a közigazgatási per első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságon zajlik, akkor az első fokú eljárásban ugyan nem kötelező a jogi képviselet, de a fellebbezés folytán másodfokon eljárt törvényszék vagy Kúria előtt már igen.