Veleszületett immunitás sejtjei PDF

A veleszületett immunitás sejtjei Az alábbiakban bemutatott sejtek főként a veleszületett immunitáshoz tartoznak, de szoros kölcsönhatásban vannak az adaptív immunitással is. A veleszületett immunitás sejtjei nem‐specifikus módon felismerik a kórokozókat és hatnak ezekre, de nem jön létre hosszú...

A veleszületett immunitás sejtjei Az alábbiakban bemutatott sejtek főként a veleszületett immunitáshoz tartoznak, de szoros kölcsönhatásban vannak az adaptív immunitással is. A veleszületett immunitás sejtjei nem‐specifikus módon felismerik a kórokozókat és hatnak ezekre, de nem jön létre hosszú távú immunitás. A veleszületett immunitás fő funkciói: immunsejtek odavonzása a fertőzés helyére citokinek termelése által a komplement‐rendszer aktiválása a kialakult immunkomplexek és elpusztult sejtek lebontása az adaptív immunitás aktiválása antigén‐bemutatás által Makrofág A makrofágok a csontvelőben termelődnek, élettartamuk néhány nap, gyorsan lecserélődnek. A makrofágok nagy része a szövetekben fixált, csak addig találhatóak meg a vérben, amíg a szövetekbe eljutnak. A keringésben található makrofágok neve monocita, ezért gyakran utalnak ezen sejtekre, mint a monocita‐makrofág rendszerre. A szövetekben a makrofágok főként különböző határfelületek alatt helyezkednek el: külső határfelületek: bőr, nyálkahártya, tüdő alveoláris hámja, belső határfelületek: savós hártyák, kapillárisok körül. Ezenkívül makrofágok találhatóak a nyirokszervekben és az összes egyéb szövetben is, a mononukleáris fagocita rendszert képezve. Mivel mindenhol megtalálhatóak, ahol a kórokozó be tud jutni a szervezetbe, illetve ahol az egyik kompartimentumból a másikba át tud jutni, a makrofágok az első sejtek, amelyek találkoznak az idegen anyagokkal. A makrofágnak két fő szerepe van: aktiválja a többi immunsejtet antigén‐bemutatás és mediátor‐termelés révén, végrehajtó szerep: fagocitálja, elpusztítja, lebontja az idegen antigént/kórokozókat. A makrofág nagyszámú biológiailag aktív anyagot termel, amelyek közül sokat hólyagocskákban raktároz. A makrofág (monocita) az agranulociták közé tartozik, mert May‐Grünwald‐Giemsa festéssel nem festődnek a hólyagocskák, de a citoplazmája nagy részét ezek teszik ki. Csak belső használatra. Engedély nélküli másolás és terjesztés szigorúan tilos. 72 A MAKROFÁG ÁLTAL TERMELT ANYAGOK: interleukinok: IL‐1, 6, 8, 12 o IL‐1, számos hatása van Az IL‐1 főbb hatásai: 1\. stimulálja a Th, Tc és B limfocitákat és ezáltal a teljes limfocita rendszert 2\. stimulálja egyes citokinek termelődését és felszabadulását 3\. aktiválja az őssejteket, ezáltal fokozódik a fehérvérsejtek termelődése és leukocitózis alakul ki 4\. lázat okoz 5\. gyulladást vált ki 6\. megváltoztatja a máj fehérjetermelési mintázatát, ezáltal a máj főként a védekezésben szükséges fehérjéket termeli (akut fázis proteinek, például a C reaktív protein), a többi fehérje termelése csökken 7\. az agyban aluszékonyságot, letargiát, étvágytalanságot vált ki (ezek gyakran jelentkeznek fertőzések esetén) o IL‐6 -- hasonló a hatása, mint az IL‐1‐nek, de erősebben hat a májsejtekre o IL‐8 -- erős kemotaktikus hatású, főként a neutrofil granulocitákat vonzza o IL‐12 -- stimulálja a NK sejteket kemotaxis -- bizonyos kémiai anyagok koncentráció‐gradiense által irányított sejtvándorlás IFNα (interferon α)-- stimuláló citokin, főként a vírusfertőzések elleni védekezésben fontos: fokozza a vírusok replikációját gátló fehérjék termelését, a NK sejtek aktivitását, az MHC I expressziót és az antigén‐ bemutatást Az interferonok az immunválaszt aktiválják, három típusuk ismert: α, amit főként a makrofág termel β, amit a fibroblaszt termel γ, amit a T‐limfociták egy csoportja termel A különböző interferonokat használják egyes vírusfertőzések (hepatitis B és C esetén, IFNα) illetve autoimmun betegségek kezelésében (sclerosis multiplex, IFNβ) kezelésében. Az IFNα‐nak leírták daganatellenes hatását is. Csak belső használatra. Engedély nélküli másolás és terjesztés szigorúan tilos. 73 TNFα (Tumor Necrosis Factor α) -- szerepe van a daganatok elleni védekezésben (apoptózist indukál daganatos sejtekben), aktiválja a granulocitákat és fokozza az immunsejtek citokin‐termelését apoptózis -- programozott sejthalál, nem kíséri gyulladás nekrózis -- sejtpusztulás, gyulladás kíséri PAF (Platelet Activating Factor) -- fokozza a vérlemezkék összecsapzódását, ezáltal magakadályozza a fertőzés tovaterjedését, a vérlemezkék aktiválása révén fokozza a véralvadást PA (Plasminogen Activator) -- megakadályozza az alvadási rendszer túlzott aktiválódását komplement‐faktorok: C1‐C5, B, D, P -- sejtpusztító hatásúak proteázok (fehérjebontó enzimek) arachidonsav‐származékok Arachidonsav-származékok Az arachidonsav 20 szénatomos, négyszerese telítetlen zsírsav, melyből rövid élettartamú mediátorok képződnek. Ezek a mediátorok a termelődési helyük közelében hatnak, a parakrin szabályzásban van szerepük. Receptorokon keresztül fejtik ki a hatásukat. Minden szövetben termelődnek. Az arachidonsav a foszfolipidek alkotásában vesz részt, általában a második szénatomon található (23. ábra). 23\. ábra. A. Az arachidonsav‐származékok keletkezése. B. A foszfolipideket bontó enzimek. A foszfolipid második szénatomjáról a foszfolipáz A2 (PLA2) hasítja le a zsírsavat (arachidonsavat). Ez az enzim a sejt sérülése során, illetve aktivált Csak belső használatra. Engedély nélküli másolás és terjesztés szigorúan tilos. 74 immunsejtekben aktiválódik. COX (ciklooxigenáz) hatására peroxid gyök kapcsolódik az arachidonsav molekulájára, egy instabil vegyületet képezve, majd egy kettős kötés felbomlásával egy gyűrűs vegyület alakul ki. A COX enzimnek két típusa van: COX1 -- konstitutív enzim, állandóan termelődik COX2 -- gyulladásos mediátorok hatására indukálódik, főként immunsejtekben termelődik A COX hatására kialakult vegyületből különböző sejtekben más molekulák képződnek: PGE2 a makrofágban, PGD2 a masztocitában, PGI2 (prosztaciklin) az endotél‐sejtben (ép érfal esetén), TXA2 a trombocitában. Prosztaglandinok, tromboxánok hatásai: Az arachidonsav‐származékok szinte minden szövetben jelen vannak, változatos hatásokkal: PGE2, PGF2α -- fokozzák a méhizomzat összehúzódását, stabil analógjaikat felhasználják szülés beindítására, vetélés előidézésére, szülés utáni vérzéscsillapításra PGE2 -- a gyomorban gátolja a gyomorsav termelődését, fokozza a védőnyák termelését PGE2, PGD2, PGI2 -- értágulatot okoznak, és serkentik a hisztamin és a bradikinin érpermeabilitás fokozó hatását és a bradikinin stimuláló hatását a fájdalomérző idegvégződéseken; ezek a gyulladásos folyamat fő mediátorai PGE2 -- a hipotalamuszban lázat okoz, IL‐1 hatására szabadul fel PGI2 -- az ép érfalat borító endotélsejtekből felszabadulva értágulatot okoz és gátolja a trombociták aggregációját TXA2 -- érszűkületet okoz, a elősegíti a trombociták aggregációját A prosztaglandinok termelődésének gátlása főként gyulladáscsökkentő hatású. A gyulladáscsökkentők két fő csoportba oszthatók: szteroid gyulladáscsökkentők (kortikoszteroidok, glükokortikoidok, GC) nem‐szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID -- non‐steroid anti‐ inflamatory drugs) A szteroid gyulladáscsökkentők a mellékvesekéregben termelődő glükokortikoidokkal rokon vegyületek. Hatásuk erős, a gyulladást több Csak belső használatra. Engedély nélküli másolás és terjesztés szigorúan tilos. 75 mechanizmus révén is gátolják. Számos anyagcsere‐folyamatot is befolyásolnak, ezek a gyógyszercsoport mellékhatásait képezik. A nem‐szteroid gyulladáscsökkentőknek (Aspirin, ibuprofen, paracetamol, stb.) fájdalom‐ és lázcsillapító hatásuk is van. Mellékhatásaik főként a gyomor szintjén jelentkeznek: a savtermelés fokozódása, a nyáktermelés csökkenése, ami gyomorirritációt, fekélyt és perforációt okozhat. Léteznek szelektív COX2 gátló gyógyszerek is, ezeknek kevesebb mellékhatása van. Az Aspirin trombocita‐aggregáció gátló hatása kisebb koncentrációban jelentkezik, mint a gyulladáscsökkentő hatása. Ennek oka, hogy az Aspirin irreverzibilisen gátolja a COX‐ot, és mivel a trombocitáknak nincs magjuk, az enzimet nem tudják újratermelni. Az arachidonsavat bontó másik enzim a Lox (lipoxigenáz), ez főleg a tüdőkben, vérlemezkékben, masztocitákban található meg. Hatására nem megy végbe gyűrűzáródás, a kialakuló vegyületek (a leukotriének -- LT) 4 kettős kötést tartalmaznak, amelyből 3 konjugált (24. ábra). 24\. ábra. A leukotriének kialakulása. 5‐HPETE -- 5‐hidroperoxi‐ eikoza‐tetraénsav A leukotriének hatásai: LTB4 -- erős kemotaktikus anyag, vonzza a többi gyulladásos sejtet, a limfociták és makrofágok erős aktivátora, fokozza az immunsejtek citokintermelését, erős gyulladásos mediátor, Csak belső használatra. Engedély nélküli másolás és terjesztés szigorúan tilos. 76 LTC4, LTD4, LTE4 -- együttesen SRS‐A‐ként (Slow Reacting Rubstance of Anaphylaxia) is ismertek, a lassú allergiás reakció kialakításában vesznek részt: simaizom‐összehúzódás, érpermeabilitás‐fokozódás, hörgőszűkület jön létre, szerepük van az asztmás roham késői elhúzódásában. Mivel a szteroid gyulladáscsökkentők gátolják az arachidonsav kialakulását,